691/F/2002. AB határozat

hatásköri összeütközés megszüntetésére irányuló indítvány elutasításáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság hatásköri összeütközés megszüntetése iránt benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság az állami tulajdonú közüzemű vízmű által felszámítható csatornahasználati díj megállapítására köteles jogalkotó szerv kijelölésére, hatásköri összeütközés megszüntetésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a Dömös-Visegrád Víziközmű Társulat megszűnését követően az árhatósági jogkör megállapítására irányuló indítványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Dömös község polgármestere - az önkormányzat képviseletében - hatásköri összeütközés megszüntetése, hatáskör megállapítása iránti indítványt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.

Azt kifogásolta, hogy a település területén szennyvízelvezetési, szennyvíztisztítási és -kezelési feladatokat ellátó Duna Menti Regionális Vízmű Rt. tévesen tájékoztatta a képviselő-testületet, amikor azt közölte, hogy az ármegállapító hatáskör címzettje a képviselő-testület. Az önkormányzat - az indítványozó hivatkozása szerint - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 10. § a) pontja alapján rendeletben szabályozta a csatornahasználati díjat, majd rendeletét visszavonta, s kérte a szolgáltatót a miniszter által meghatározott díj alkalmazására.

Az indítványozó úgy vélte, hogy "a szakminisztérium és az önkormányzat, mint ármegállapító hatóságok között hatásköri összeütközés keletkezett."

Az indítványozó az Alkotmánybíróság állásfoglalását is kérte abban a tekintetben, hogy a Dömös-Visegrád Víziközmű Társulat megszűnését követően a szolgáltató vegyes (állami és önkormányzati) tulajdonú társasággá alakulása esetén melyik szerv gyakorolja az árhatósági jogkört.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi előírásokra alapozta.

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet.

A Jat. 10. § a) pontjának az indítványozó által hivatkozott szabályozása előírja, hogy az önkormányzat rendeletet ad ki "törvény, törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására".

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Átv.) B) Szolgáltatások című melléklete szerint (18111-1-2 SZTJ) az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díját a települési Önkormányzat (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat képviselő-testülete) állapítja meg, az állami tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díját pedig a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter.

III.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt nem megalapozott.

1. A vizsgált ügyben az indítványozó jogalkotási hatásköri összeütközésre hivatkozott.

Az Alkotmánybíróságnak a hatásköri összeütközés feloldására irányuló hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § f) pontja és 50. §-a határozza meg. Az Abtv. 1. § f) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése. Az Abtv. 50. §-a pedig kimondja, hogy ha - a bíróságok kivételével - az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és - a bíróságok kivételével - az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését. Az Alkotmánybíróság - az indítványozó meghallgatása nélkül - dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet. Az alkotmánybírósági eljárásban tehát a jogalkotási hatásköri összeütközés megszüntetése két szerv konkrét jogalkotási feladatellátására vonatkozó vitájában való döntést jelent.

Az indítvánnyal érintett ügyben ilyen jogvita nem alakult ki. Az Átv. melléklete említett rendelkezésének megfelelően a szennyvízelvezetés díja meghatározására való jogosultság a szolgáltatást végző víziközmű tulajdonának jellégétől függ. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 1. sz. melléklete a Duna Menti Regionális Vízmű Rt.-t állami tulajdonú közüzemi vízművé nyilvánítja és megállapítja az általa nyújtott ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb díját. Az Alkotmány 44/A. § idézett (2) bekezdése, az Ötv. 16. § (1) bekezdése és az Atv.-nek a szennyvízelvezetés díjára vonatkozó rendelkezése együttes értelmezéséből pedig az következik, hogy az állami tulajdonú víziközmű által végzett szolgáltatás díját kizárólag a szakminiszter állapíthatja meg, aki ennek a felhatalmazásnak eleget tett.

Az a körülmény, hogy a szolgáltatást végző víziközmű az árhatósági jogkör gyakorlásáról téves tájékoztatást adott, s ennek alapján az önkormányzat rendeletet alkotott (majd azt hatályon kívül helyezte), nem jelent hatásköri összeütközést. Az önkormányzatnak ugyanis a vázolt jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően nincs hatásköre az állami víziközmű által nyújtott szolgáltatás hatósági díjának megállapítására. Az ilyen tárgykörben alkotott rendelkezés az Átv., s ennek alapján az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdés második fordulata sérelmét jelenti.

Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel a jogalkotási hatásköri összeütközést nem állapította meg, s így a megszüntetésére irányuló indítványt elutasította.

2. Az indítványozó állásfoglalást is kért a szolgáltató általa jelzett változó tulajdoni viszonyait követően az árhatósági jogkör gyakorlását illetően.

Az Alkotmánybíróság e határozata indokolásában már utalt arra, hogy eljárásában a jogalkotási hatáskör megszüntetése két jogalkotó szerv konkrét, a hatáskör fennállására (annak terjedelmére) vonatkozó jogvitát jelent. Valamely lehetséges, jövőbeni jogvitára vonatkozó, ezért elvi jellegű állásfoglalás kiadása azonban - az Abtv. 1. § f) pontja és 50. §-a szerint - nem tartozik a hatáskörébe. Az Alkotmánybíróság ezért ezt az indítványt - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § b) pontja alapján - visszautasította.

Budapest, 2003. június 23.

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró