BH 2008.7.174 Az üzletszerűség feltételeként megkívánt rendszeres haszonszerzésre törekvés más személy vagyoni gyarapodása érdekében elkövetett cselekmények esetében is megállapítható - Üzletszerűen elkövetettnek minősül ezért annak a cselekménye, aki a munkakörét felhasználva sikkasztás, illetve csalás elkövetése révén maga vagy más részére törekszik rendszeres anyagi hasznot biztosítani [Btk. 137. § 9. pont, 317. § (2) bek. c) pont, 318. § (2) bek. c) pont].

Pertörténet:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.80182/2005/52., Kúria Bfv.408/2007/5. (*BH 2008.7.174*, EH 2007.1678)

***********

I. A kerületi bíróság a 2006. szeptember 5-én kelt és e napon jogerőre emelkedett ítéletében a terhelt bűnösségét jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettében, jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében, bűnpártolás vétségében és 2 rb., részben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre és 10 000 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesz­tette.

Az ítéleti tényállás szerint a vádbeli időben (1999-ben) a terhelt az egyik bank ügyfélszolgálati munkatársa volt.

- 1999 februárjában e minőségét kihasználva a bank egyik ügyfele, T. I. megbízása nélkül, de nevezett nevében részvényeket vásárolt, melyeket napokon belül harmadik személy részére értékesített. A tranzakcióról írásbeli dokumentáció a banknál nem készült. A vétel fedezetét - amely 23 000 000 forint volt -, a terhelt a bank számlájáról emelte le. Az eladási ügylet árfolyamnyeresége 2 238 320 forint volt, amelyet a terhelt a banktól egy ismeretlen, nem létező személy okiratainak a segítségével - a banki pénztárosokkal összejátszva - felvett. A kifizetés lebonyolítása érdekében a terhelt a ténylegesen nem létező Sz. T. ügyfél nevében hamis meghatalmazást nyújtott be a bankhoz.

T. I. - akinek a tőkeszámlája felhasználásával bonyolította le a terhelt az ügyletet - csak 2000. évben értesült a számláján lezajlott és a részvények vásárlásával kapcsolatos forgalomról. A terhelt ugyanis 1999. március 30-án, azért, hogy az ügyfél tudomásszerzését megakadályozza, a bank belső rendszerében T. I. levelezési lakcímét törölte és helyette "visszatartott levelezés" megjegyzést írt.

Az ítéleti megállapítás szerint a terhelt tudomással bírt arról, hogy a részvények megvásárlásához T. I. számláján nincs fedezet és nevezett a részvénytársasággal sem kötött olyan szerződést, ami az ilyen tranzakció lebonyolítását lehetővé tette volna.

A vádbeli időben a terhelt baráti és üzleti kapcsolatban állt az eljárás idején már ismeretlen helyen tartózkodó P. V.-al, aki brókerként működött. Az ő ügyfele volt M. A. sértett, akinek több millió forintját befektetések létrehozásával kezelte. 1999 elejétől a sértett sürgette P. V.-t, hogy pénzével számoljon el, illetve adjon arról dokumentációt részére. P. halogatta a kérés teljesítését, majd úgy döntött, hogy M. A. kérését a terhelt segítségével beszerzendő hamis banki bizonylat felmutatásával teljesíti. P. kérésére a terhelt a sértett banknál vezetett tőkeszámlájára nagyobb összegű fiktív befizetéseket vezetett fel, melyeket perceken belül stornózott is. Így a tőkeszámlán 1999. február 12-én (percekre) megjelent 6 500 000 forint, március 22-én pedig ugyanígy 11 500 000 forint. A terhelt által lebonyolított műveletek közben (tehát a stornózás előtt) a terhelt a tőkeszámláról banki kivonatokat állított ki, melyekkel P. V. M. A. sértettnek igazolta, hogy pénze a tőkeszámlára került. Ilyen pénzforgalom valójában a bankban nem volt, s a biztonsági kamerák felvételei alapján - a hamis dokumentáció készítésének időpontjait figyelembe véve - megállapítható volt, hogy sem az ügyfél, sem megbízottja a bankot ekkor nem kereste fel. Az ítéleti tényállás szerint P. V. végül is 21 084 000 forinttal az eljárás befejezéséig sem számolt el a sértettnek. A pénz tényleges sorsa ismeretlen, a bíróság arról az ítéletben sem rögzített ténymegállapítást. A terhelt által adott hamis tőkeszámla-kivonatok 18 000 000 forintról szóltak.

P. V. a terhelt segítségével 1999-ben három banki ügyfél nevében hamis meghatalmazásokat készített, amelyek szerint nevezettek őt meghatalmazták azzal, hogy befektetéseik felett rendelkezzék. A meghatalmazásokon a meghatalmazó és a tanúk rovatban is ugyanazok a személyek (változó összetételben) hamis aláírásokkal szerepeltek. A terhelt a hamis okiratok elkészítése után közreműködött abban, hogy P. V. az ügyfelek számlájára kerülő pénzeket felvegyen.

1999 januárjában F. A.-nak még nem volt tőkeszámlája, s amikor két ízben, összesen 822 291 forintot a bankhoz utalt, a terhelt úgy rendelkezett, hogy ezt P. V. számlájára írják jóvá. Ekkor került sor a F. A. nevében hamisított meghatalmazás csatolására.

Ezt követően F. A. 10 000 000 forintot utalt a bankhoz. Ezt arra a számlára vezették fel, melyhez ekkor már - a terhelt közreműködésével - P. V.-nak hamis meghatalmazása volt. Ezt felhasználva nevezett 1999 májusában öt alkalommal, összesen 9 960 000 forintot a számláról kivett.

Ugyanilyen módon került sor P. M. sértett pénzének a megszerzésére. A közösen készített és felhasznált hamis meghatalmazással P. V. a terhelt segítségével 5 097 709 forintot saját számlájára átutalt.

Ugyanígy került sor V. S. ügyfél számlaösszegének 4 600 000 forintos értékkel történő csökkentésére. Ezt a terhelt közreműködésével a hamis meghatalmazás felhasználásával 1999. január 24-én utalták át P. V. számlájára.

Az ítélet összegzi az ügyfelektől ily módon hamis okira­tok­kal megszerzett összegeket, nyolc esetben összesen 20 480 000 forint jogtalan átutalásra került sor.

II. Az elsőfokú jogerős ítélet ellen a terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben sérelmezte a bank káraként megjelölt 23 000 000 forintos elkövetési értéket, az összegre vonatkozó ténymegállapítást megalapozatlannak és tévesnek minősítette. E körben a vádirat megállapításaira utalva a kárösszeg helyesbítésének szükségességét indokolta.

A védő sérelmezte a T. I. sérelmére elkövetett sikkasztás bűntettének anyagi jogi minősítését is. Vélekedése szerint a tényállásból kitűnően e cselekmény üzletszerűen elkövetettnek nem tekinthető.