MKIK VB/18081

I. Választottbírósági szerződésnek minősül az írásban megkötött szerződésben választottbírósági kikötést tartalmazó iratra való hivatkozás azzal, hogy az abban foglalt kikötés a szerződés részét alkotja. [1994-es Vbt. 5. § (5) bek.]

II. A fióktelep által kötött szerződés részét képező választottbírósági kikötést nem lehet olyan formán kiterjesztően értelmezni, hogy a fióktelep által kötött választottbírósági szerződés hatálya kiterjedne a fióktelepet alapító külföldi székhelyű vállalkozásra is. [Ftv. 3. § (1a) bek.]

III. A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep tevékenysége során keletkezett tartozásokért, az ezzel összefüggő eljárások magyar bíróság előtt is megindíthatók a külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep ellen. Ezt a jogszabályi rendelkezést nem lehet olyan módon kiterjesztően értelmezni, hogy kifejezett alávetés hiányában fennáll a Választottbíróság hatásköre a külföldi székhelyű vállalkozás vonatkozásában. [Ftv. 11. § (2) bek.]

A végzés alapjául szolgáló tényállás

[1] Felperes és I. rendű alperes 2010. márciusában szerződést kötöttek, melyet több alkalommal módosítottak. Mindezek alapján felperes tevékenysége kiterjedt adóbevallások, éves beszámoló, bérszámfejtés és könyvelés elkészítésére. Felperes a köztük fennálló szerződés és annak módosításai alapján az általa elvégzett tevékenységről számlákat állított ki I. r. alperes felé, amelyeket azonban I. r. alperes nem fizetett meg. Felperes a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 3. § (1a) bekezdése és 11. § (2) bekezdése alapján keresetét egyidejűleg II. r. alperessel szemben is előterjesztette.

A felperes kereseti kérelme és az alperesek hatásköri kifogásai

[2] Felperes kereseti kérelmében 30.653,81 euró tőke összes és az utána járó késedelmi kamat megtérítésére kérte egyetemlegesen kötelezni I. r. alperest és II. r. alperest. A keresettel érvényesített jog alapjaként I. r. alperes tekintetében a szerződést, annak módosításait és az 1959-es Ptk. 478. §-át, II. r. alperes tekintetében az Ftv. 11. § (2) bekezdését jelölte meg.

[3] A felperes keresetlevelében a Választottbíróság hatáskörét a szerződés 9. pontjában foglalt választottbírósági kikötésre alapította.

Felperes I. r. alperes vonatkozásában előadta, hogy a szerződés - a felek által nem vitatottan - bár nem került az I. r. alperes által cégszerűen aláírásra, azonban a későbbi szerződésmódosítások igen. I. r. alperes tehát utóbb, a módosításokkal írásban és cégszerűen megerősítette a szerződés szerződésmódosítással nem érintett részeit is, így a Választottbírósági kikötést is.

Felperes II. r. alperessel szemben a Választottbíróság hatáskörét az Ftv. 2. § b) pontjára, 3. § (1a) bekezdésére és 11. § (2) bekezdésére alapozta.

[4] I. és II. r. alperesek a válasziratban a kereseti kérelem teljes egészében történő elutasítását kérték figyelemmel arra, hogy felperest díjazás csak a ténylegesen elvégzett tevékenysége alapján illette meg, azonban felperes erre vonatkozó bizonyítékot nem szolgáltatott.

[5] I. és II. r. alperesek a válasziratban hatásköri kifogást terjesztettek elő és elsődlegesen kérték az eljárás megszüntetését mindkét alperes vonatkozásában az ESZ 30. § (3) bekezdése és 46. § (1) bekezdés c) pontja alapján. Később I. r. alperes megszűnése okán alperesi képviselő kérte I. r. alperessel szemben az eljárás megszüntetését az ESZ 46. § (1) bekezdés g) pontja alapján is.