A Pécsi Ítélőtábla Pf.20034/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. §, a) pont, 78. §, (1) bek., 81. §, (2) bek., 221. §, (1) bek., 239. §, 253. §, (2) bek., (3) bek., 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, (3) bek., 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 4. §, b) pont, 5. §, d) pont, 7. §, (1) bek., 8. §, 10. §, (1) bek., 12. §, 19. §, (1) bek., (2) bek., 21. §, e) pont, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:43. §, c) pont, c) pont, 2:51. §, (1) bek. a) pont, 2:52. §, (1) bek., (2) bek., (3) bek., 6:540. §, (3) bek., 6:542. §, (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, (2) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, (3) bek., (5) bek.] Bírók: Hrubi Adrienn, Kovács János, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.034/2018/4.

A Pécsi Ítélőtábla a Dékány Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dékány Alexandra ügyvéd, ügyvédi iroda címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű és III.rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) III. rendű felpereseknek - a dr. Molnár Péter ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és a dr. Schall Norbert ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Pécsi Törvényszék 2018. január 22. napján kelt 4.P.20.268/2017/20. számú ítélete ellen a II. rendű alperes által 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében részben megváltoztatja, és mellőzi annak megállapítását, hogy a II. rendű alperes megsértette a felperesek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogait azzal, hogy az alperesek nem biztosították a felperesek számára a megfelelő méretű munkaruházatot és a rendeltetésszerű használatra alkalmas illemhely és mosdó használatát, a kereseteket ebben a részben elutasítja.

A II. rendű alperes által az államnak fizetendő le nem rótt elsőfokú eljárási illeték összegét 84.000 (nyolcvannégyezer) forintra leszállítja.

Az ítéletet az ezt meghaladó fellebbezett részében helybenhagyja.

Kötelezi a II. rendű alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint, a II. rendű felperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint és a III. rendű felperesnek 19.050 (tizenkilencezer-ötven) forint másodfokú perköltséget 15 nap alatt, valamint az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására 112.000 (száztizenkétezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesek mint közfoglalkoztatottak az I. rendű alperessel mint közfoglalkoztatóval 2016. március 1. napjától kezdődően 2016. november 30. napjáig közfoglalkoztatási szerződést kötöttek. A munkáltatói jogkör gyakorlója az I. rendű alperes polgármestere, a II. rendű alperes volt. A munkavégzés során a felperesek, valamint velük együtt közfoglalkoztatott O.J. - aki a II. rendű felperes férje, a III. rendű felperes apja - külön munkacsoportba kerültek.

A közfoglalkoztatási jogviszony során 2016. április és május hónapokban az alperesek a felperesek személyiségi jogait megsérttették a következő magatartásokkal:

1. Az I. rendű alperes nem biztosított a felpereseknek megfelelő méretű munkaruhákat.

2. Az I. rendű alperes nem biztosított a felperesek részére rendeltetésszerű használatra alkalmas illemhelyet a munkavégzés teljes ideje alatt, csak időszakosan csütörtök délelőttönként.

3. A II. rendű alperes a munkafeladatok reggelenkénti kiosztásakor a felpereseket kéretlenül ölelgette, a III. rendű felperes fenekét, mellét is fogdosta.

4. A II. rendű alperes a felpereseket női mivoltukban megszégyenítő, obszcén és trágár kifejezésekkel illette, az I. rendű felperest "picsavirágnak", az I. és III. rendű felperest "két hülye picsának" szólította.

5. A felpereseknek azt mondta, hogy "beleharapna a seggükbe".

6. A II. rendű alperes többször hívatlanul meglátogatta a II-III. rendű felpereseket otthonukban, a III. rendű felperesnek kéretlenül bort és fehérneműt ajándékozott, a szobájában az ágyon melléfeküdt.

7. Amikor a III. rendű felperes szabadnapot kért, a II. rendű alperes mások előtt azt válaszolta, hogy "ne azt mondd, hogy szabadnapot kérsz, hanem, hogy baszás szünetet".

8. A II. rendű felperes az I. rendű felperestől mások előtt azt kérdezte, hogy talán egész éjjel a Lalival hancúrozott-e.

A felperesek az alperesek fenti bánásmódját azért viselték el hosszabb időn át, mert attól tartottak, ellenkező esetben közfoglalkoztatási jogviszonyuk kapcsán hátrány éri őket. Amikor a helyzetet tarthatatlannak ítélték a felperesek és O.J. a közfoglalkoztatási jogviszonyukat azonnali hatályú felmondással 2016. május 23. napjával megszüntették.

A felperesek az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: EBH) előtt az I. rendű alperessel szemben eljárást indítottak. A hatóság a 2016. december 30-án kelt EBH/../1/2017. számú határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont önkormányzat a kérelmezőkkel szemben női nemhez, továbbá roma nemzetiséghez való tartozásukkal, valamint egyéb helyzetükkel összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és velük szemben megvalósította a szexuális zaklatás és a zaklatás tényállását. Az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és vele szemben 300.000 forint bírságot szabott ki.

A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperesek a tényállásban megjelölt, illetve további magatartásokkal őket hátrányosan megkülönböztetve megsértették személyiségi jogukat, ami miatt az alperesek egyetemleges kötelezését kérték részükre személyenként 1.000.000 forint összegű sérelemdíj megfizetésére. Személyiségi jogaik megsértése körében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (továbbiakban: Ptk.) 2:42.§-át, 2:43.§ c) pontját, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 7. § (1) bekezdését, 8. §-át és 10. § (1) bekezdését hívták fel, és annak következtében a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pontja és 2:52. §-a szerinti szankciók alkalmazását kérték.

Az alperesek ellenkéremükben a kereset elutasítását kérték. Vitatták a felperesek által kifogásolt magatartások tanúsítását. A II. rendű alperes álláspontja szerint az Ebktv. hatálya rá nem terjed ki, csak mint a munkáltatói jogkör gyakorlója járt el, ami miatt magánszemélyként a felelőssége fel sem merülhet az I. rendű önkormányzattal egyetemlegesen.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy 2016. március 1. és május 24. között az I-II. rendű alperesek a felperesek közfoglalkoztatási jogviszonya fennállása során, amikor nem biztosították a felperesek számára a megfelelő méretű munkaruházatot, nem biztosították számukra a rendeltetésszerű használatra alkalmas illemhely és mosdó használatát, a II. rendű alperes őket rendszeresen kéretlenül, zavaróan ölelgette, több ízben is női mivoltukat sértő, lealacsonyító vagy szexuálisan zaklató kifejezéseket használt velük szemben, a II-III. rendű felpereseket abaligeti otthonukban hívatlanul meglátogatta, a III. rendű felperesnek tanga alsóneműt, valamint bort vett és befeküdt az ágyába, megsértették a felperesek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát.