BH 2010.12.317 Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében a vadászmester foglalkozású terhelt bűnössége nem állapítható meg, ezért az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentése indokolt, ha az ítéletben megállapított foglalkozási szabályszegése - a nem biztonságos helyen történő vadásztatás - más vagy mások életét, testi épségét közvetlenül nem veszélyeztette, s legfeljebb "absztrakt veszélyhelyzetet" eredményezhetett [Btk. 14. §, 15. §, 171. § (1) bek., Be. 6. § (3) bek. a) pont, 331. § (1) bek.].

A városi bíróság a 2009. július 6. napján kelt és 2009. július 9. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében, és ezért őt 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy az egy napi tétel összegét 400 forintban meghatározva a kiszabott 120 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén 300 napi fogházra kell átváltoztatni.

A bíróság által megállapított tényállás a következő.

A terhelt a 2006. november 28-án megalapított egyesület vadászmestere volt, és ebbéli minőségében rendszeresen részt vett kísérővadászként a vendég vadásztatásokon. A kísérő vadász feladata és kötelezettsége a külföldi vadász irányítása, kizárólag a kísérő vadász engedélyével történhet meg a fegyver betöltése, a lövés leadása. A vadászaton történtekért a kísérő vadászt ugyanúgy terheli a felelősség, mintha ő saját maga lőne a vadra, függetlenül attól, hogy van nála fegyver vagy nincs.

A terhelt 2007. július 30-án és 31-én D. J. H. belga vendég vadász vadásztatásán vett részt.

2007. július 30-án az esti órákban 18 óra 30 perctől 21 óráig T. térségében vadásztak, de vadat nem lőttek. Másnap, 2007. július 31-én 04 órakor a terhelt és a belga vendégvadász szintén T. környékén kezdte meg a vadászatot, de mivel vadat nem tudtak lőni, ezért a d.-i vár alatti területre mentek, ahol a vendég vadásznak sikerült egy őzet kilőnie, majd tovább indultak, a R. major térségébe, ahol a vadász ismét kilőtt egy őzet. Mindkét őzet a helyszínen kizsigerelték, majd a vadászati naplóba beírt területrészt elhagyva B. térségében a vadászati körzet határára mentek, ahol a vendég vadász a b.-i temető feletti területről egy őzbakra lőtt, de a lövést elhibázta.

Az ítéleti tényállás szerint az eljárás során nem lehetett tisztázni, hogy a vendég vadász által elhibázott lövedék hová csapódott.

Ugyanakkor a tényállás rögzíti, hogy az éjszaka folyamán, a kora hajnali órákban vadászfegyverből egy lövés lövedéke csapódott be K. V., családi házába az ablakon keresztül, ám személyi sérülés nem történt.

Az ítélet szerint teljes bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a lövedék a terhelt által kísért vendég vadász fegyveréből származott volna.

A bíróság az ítéletben rögzítette, hogy a terhelt a vadászati törvényben előírt kísérő vadászra vonatkozó kötelezettségek közül több szabályt is megszegett. A fegyverkezelési szabályok ellenére ugyanis - bár felhívta a vendég vadászt a célzás befejezésére, - a fegyver biztosítását, vállra vételét nem várta meg és ezáltal lehetővé tette, hogy a vendég vadász futó őzbakra lőjön és célt tévesszen. Nem ellenőrizte azt, hogy a vendég vadász teljesíti-e az utasítását, illetve nem győződött meg a fegyverkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról és végrehajtásáról, szabálytalanul és figyelmetlenül vadásztatta a belga vendég vadászt, így magatartásával jelentősen közrehatott a veszélyhelyzetet előidéző lövés leadásában. Ezen túl a 2007. július 31-én végrehajtott reggeli vadászat végén a terhelt olyan területre vezette D. J. H. bérvadászt, illetve olyan helyen vadásztatta és adott engedélyt a lövésre, ahol a biztonságos vadászat feltételei nem álltak fenn.

A P.-i Rendőrkapitányság a 2008. január 21-én kelt határozatával a terhelt részére kiadott fegyvertartási engedélyeket visszavonta.

A jogerős ítélet ellen a terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A felülvizsgálati indítvány szerint az ítélet annak ellenére állapította meg a terhelt büntetőjogi felelősségét a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésben, hogy az eljárás során nem nyert bizonyítást, miszerint a vendégvadász elhibázott lövés lövedéke csapódott be K. V. lakásába. Jogi okfejtése szerint hiányzik a vadászati szabályok megsértése, valamint a veszélyhelyzet bekövetkezte közötti okozati összefüggés, amelynek hiányában a terhelti magatartás nem minősíthető bűncselekménynek.

A felülvizsgálati indítvány sérelmezi, hogy az alapügyben eljárt bíróság nem foglalkozott azzal a kérdéssel, miszerint a sértett úgy nyilatkozott, hogy a lövés, illetve a becsapódás hajnali 2 és 3 óra között történt. Ugyanakkor a vendég vadász és a terhelt a sértett lakásának közelében reggel 6 óra 45 perc körül járhatott, mivel a vadászatot 4 órakor kezdték meg. Ilyen körülmények között fel sem merülhetett, hogy az elhibázott lövés lövedéke csapódott volna be a sértett lakásába.

Sérelmezi továbbá, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására úgy került sor, hogy egyértelmű peradatok alapján a terhelt álló őz kilövésére adott engedélyt, futó őzre már nem, így a vendégvadász elhibázott lövéséért büntetőjogi felelősség már nem terhelheti, ezért a terhelt felmentését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség az átiratában a felülvizsgálati indítvány jogi okfejtését és érvelését hibátlannak tartva indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a terheltet a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének vádja alól mentse fel, egyben állapítsa meg, hogy az egyébként a terhére megállapítható lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés elévült, ezért az emiatti eljárást szüntesse meg.

A felülvizsgálati indítvány alapos.

A felülvizsgálati indítvány részletesen foglalkozik a vádirati tényállás azon megállapításával, miszerint a 2007. július 31-én tartott hajnali vadásztatás alkalmával a belga vendégvadász elhibázott lövés lövedéke csapódott-e be K. V. lakásának falába vagy sem.

Kétségtelen, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményére figyelemmel a tárgyaláson részt vevő ügyész a vádirati tényállást nem módosította, hanem azt változatlan tartalommal fenntartotta, azonban a bíróság ezzel kapcsolatosan csupán azt rögzítette a tényállásban, hogy "Az eljárás során nem nyert tisztázást, hogy a vendég vadász által elhibázott lövés hova csapódott", illetve hogy "Teljes bizonyossággal nem állítható, hogy a lövedék a vádlott által kísért vendégvadász fegyveréből származik."

A Be. 423. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. Ennek megfelelően a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a bíróság által megállapított tényállás alapján kell állást foglalni a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjában írtak szerint a büntető anyagi jog szabályai alkalmazásának törvényességéről.

A Btk. 171. § (1) bekezdésében írt foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét az követi el, aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz.