BH 2010.12.317 Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében a vadászmester foglalkozású terhelt bűnössége nem állapítható meg, ezért az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentése indokolt, ha az ítéletben megállapított foglalkozási szabályszegése - a nem biztonságos helyen történő vadásztatás - más vagy mások életét, testi épségét közvetlenül nem veszélyeztette, s legfeljebb "absztrakt veszélyhelyzetet" eredményezhetett [Btk. 14. §, 15. §, 171. § (1) bek., Be. 6. § (3) bek. a) pont, 331. § (1) bek.].

Pertörténet:

Veszprémi Járásbíróság B.1440/2008/18., Kúria Bfv.1194/2009/5. (*BH 2010.12.317*)

***********

A városi bíróság a 2009. július 6. napján kelt és 2009. július 9. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében, és ezért őt 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy az egy napi tétel összegét 400 forintban meghatározva a kiszabott 120 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén 300 napi fogházra kell átváltoztatni.

A bíróság által megállapított tényállás a következő.

A terhelt a 2006. november 28-án megalapított egyesület vadászmestere volt, és ebbéli minőségében rendszeresen részt vett kísérővadászként a vendég vadásztatásokon. A kísérő vadász feladata és kötelezettsége a külföldi vadász irányítása, kizárólag a kísérő vadász engedélyével történhet meg a fegyver betöltése, a lövés leadása. A vadászaton történtekért a kísérő vadászt ugyanúgy terheli a felelősség, mintha ő saját maga lőne a vadra, függetlenül attól, hogy van nála fegyver vagy nincs.

A terhelt 2007. július 30-án és 31-én D. J. H. belga vendég vadász vadásztatásán vett részt.

2007. július 30-án az esti órákban 18 óra 30 perctől 21 óráig T. térségében vadásztak, de vadat nem lőttek. Másnap, 2007. július 31-én 04 órakor a terhelt és a belga vendégvadász szintén T. környékén kezdte meg a vadászatot, de mivel vadat nem tudtak lőni, ezért a d.-i vár alatti területre mentek, ahol a vendég vadásznak sikerült egy őzet kilőnie, majd tovább indultak, a R. major térségébe, ahol a vadász ismét kilőtt egy őzet. Mindkét őzet a helyszínen kizsigerelték, majd a vadászati naplóba beírt területrészt elhagyva B. térségében a vadászati körzet határára mentek, ahol a vendég vadász a b.-i temető feletti területről egy őzbakra lőtt, de a lövést elhibázta.

Az ítéleti tényállás szerint az eljárás során nem lehetett tisztázni, hogy a vendég vadász által elhibázott lövedék hová csapódott.

Ugyanakkor a tényállás rögzíti, hogy az éjszaka folyamán, a kora hajnali órákban vadászfegyverből egy lövés lövedéke csapódott be K. V., családi házába az ablakon keresztül, ám személyi sérülés nem történt.

Az ítélet szerint teljes bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a lövedék a terhelt által kísért vendég vadász fegyveréből származott volna.

A bíróság az ítéletben rögzítette, hogy a terhelt a vadászati törvényben előírt kísérő vadászra vonatkozó kötelezettségek közül több szabályt is megszegett. A fegyverkezelési szabályok ellenére ugyanis - bár felhívta a vendég vadászt a célzás befejezésére, - a fegyver biztosítását, vállra vételét nem várta meg és ezáltal lehetővé tette, hogy a vendég vadász futó őzbakra lőjön és célt tévesszen. Nem ellenőrizte azt, hogy a vendég vadász teljesíti-e az utasítását, illetve nem győződött meg a fegyverkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról és végrehajtásáról, szabálytalanul és figyelmetlenül vadásztatta a belga vendég vadászt, így magatartásával jelentősen közrehatott a veszélyhelyzetet előidéző lövés leadásában. Ezen túl a 2007. július 31-én végrehajtott reggeli vadászat végén a terhelt olyan területre vezette D. J. H. bérvadászt, illetve olyan helyen vadásztatta és adott engedélyt a lövésre, ahol a biztonságos vadászat feltételei nem álltak fenn.

A P.-i Rendőrkapitányság a 2008. január 21-én kelt határozatával a terhelt részére kiadott fegyvertartási engedélyeket visszavonta.

A jogerős ítélet ellen a terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

A felülvizsgálati indítvány szerint az ítélet annak ellenére állapította meg a terhelt büntetőjogi felelősségét a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésben, hogy az eljárás során nem nyert bizonyítást, miszerint a vendégvadász elhibázott lövés lövedéke csapódott be K. V. lakásába. Jogi okfejtése szerint hiányzik a vadászati szabályok megsértése, valamint a veszélyhelyzet bekövetkezte közötti okozati összefüggés, amelynek hiányában a terhelti magatartás nem minősíthető bűncselekménynek.

A felülvizsgálati indítvány sérelmezi, hogy az alapügyben eljárt bíróság nem foglalkozott azzal a kérdéssel, miszerint a sértett úgy nyilatkozott, hogy a lövés, illetve a becsapódás hajnali 2 és 3 óra között történt. Ugyanakkor a vendég vadász és a terhelt a sértett lakásának közelében reggel 6 óra 45 perc körül járhatott, mivel a vadászatot 4 órakor kezdték meg. Ilyen körülmények között fel sem merülhetett, hogy az elhibázott lövés lövedéke csapódott volna be a sértett lakásába.

Sérelmezi továbbá, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására úgy került sor, hogy egyértelmű peradatok alapján a terhelt álló őz kilövésére adott engedélyt, futó őzre már nem, így a vendégvadász elhibázott lövéséért büntetőjogi felelősség már nem terhelheti, ezért a terhelt felmentését indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség az átiratában a felülvizsgálati indítvány jogi okfejtését és érvelését hibátlannak tartva indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a terheltet a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének vádja alól mentse fel, egyben állapítsa meg, hogy az egyébként a terhére megállapítható lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés elévült, ezért az emiatti eljárást szüntesse meg.

A felülvizsgálati indítvány alapos.

A felülvizsgálati indítvány részletesen foglalkozik a vádirati tényállás azon megállapításával, miszerint a 2007. július 31-én tartott hajnali vadásztatás alkalmával a belga vendégvadász elhibázott lövés lövedéke csapódott-e be K. V. lakásának falába vagy sem.