A Fővárosi Törvényszék P.25457/2002/109. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 79. §, 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 115. §, 116. §, 200. §, 234. §, 237. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 75. §, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (Nmjtvr.) 21. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 26. §, 30. §, 6280/1946. ME rendelet 1. §] Bíró: Magosi Szilvia

Fővárosi Bíróság

15.P.25457/2002/109.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság

a 167. számú Ügyvédi Iroda ( ................ ) által képviselt

f e l p e r e s n e k

a Dr. Krasznai és Kollár Ügyvédi Iroda ( .............. ) által képviselt

a l p e r e s ellen

tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a 2006. október 30. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 4.800.000 - négymillió-nyolcszázezer - Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet az elsőfokú bíróságnál kell 3 példányban írásban benyújtani.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S

A felperes 2000. július 11-én terjesztette elő keresetlevelét. Végleges keresetében egyrészt annak megállapítását kérte, hogy az ingatlan-nyilvántartásba csere jogcímén tulajdonosként bejegyzett ............ majd pedig névváltozás folytán tulajdonosként bejegyzett ........... valamint a jelenleg tulajdonosként szereplő .......................... nem lehetett illetőleg nem lehet jogszerű tulajdonosa a .................. helyrajzi számú, .................... szám alatti ingatlannak jogi személyiség, szerzőképtelenség miatt.

Kérte továbbá annak megállapítását is, hogy a .................. helyrajzi számú, a .................. valamint a ................... szám alatti csereingatlanok tulajdonjogát a ......... vezérügynökség nem szerezhette meg, mivel az egyoldalú nyilatkozattal történő jogcím nélküli tulajdonjog átruházás szerzőképtelen egyéni cégre jogszabályba ütköző, semmis jogügylet, így a csereingatlanok jogszerű tulajdonosa a .......... maradt. A felperes kizárólag az érvénytelenség megállapítását kérte az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása nélkül.

Keresetet terjesztett elő továbbá arra is, hogy a bíróság az ingatlanok cseréjére 1950. március 23-án a ............... bejegyzett cég és a .................. bejegyzett cég által kötött csereszerződést a bíróság a Ptk. 237. § (2) bekezdése alapján tegye érvényessé oly módon, hogy megállapítja, a csereingatlanok ......... állami tulajdonban állása miatt a .................... szám alatti ingatlanon ......... állami tulajdon keletkezett. A felperes álláspontja szerint a csereszerződés a Ptk. 200. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében jogszabályba ütközik, mert a ......... vezérügynökség jogi személyisége hiányában sem csereszerződés alanya, sem ingatlan tulajdonosa nem lehetett.

További keresetében a felperes annak megállapítását kérte, hogy a .......... felbomlásáig ......... állami tulajdonban álló .................... szám alatti ingatlan tulajdonjogát államutódlás jogcímén 1991. december 1-én megszerezte. Kérte, hogy a bíróság a Ptk. 116. § (1) bekezdése és az 1997. évi CXLI. tv. 5. § (4) bekezdése, 26. § (1) bekezdése és 30. § (1) bekezdése értelmében rendelkezzék a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt és az alperest ennek tűrésére kötelezze.

A felperes további keresetében az alperes kötelezését kérte a Ptk. 115. § (3) bekezdésése alapján arra, hogy szervezeti egysége, a jogi személyiséggel nem rendelkező vezérügynökség a .................... szám alatti ingatlan jogtalan birtoklásával hagyjon fel.

A felperes álláspontja szerint a bíróságnak - erre irányuló kereseti kérelem nélkül is - ki kell mondania, hogy az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett ................ nem lehet tulajdonosa a per tárgyát képező ............... téri ingatlannak és az ingatlan tulajdonjogi sorsáról rendelkeznie kell. Az ingatlanon jogszerűen csak ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés lehetséges, az ingatlan-nyilvántartásban az 1950. március 23-i csereszerződés megkötését követően tulajdonosként szereplők szerzőképtelenek.

A felperesnek mint a .......... általános jogutódjának jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a csereszerződés érvénytelenségét a bíróság megállapítsa és az érvénytelenség kiküszöbölése a Ptk. 237. § (2) bekezdése alapján megtörténjék. A csereszerződés vagy oly módon tehető érvényessé, hogy a bíróság a csereingatlanokon történt érvénytelen bejegyzésből kiindulva állapítja meg a ......... állami tulajdon fennállását vagy megállapítja, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező vezérügynökség a ................. helyett és nevében szerződött és e szerződés alapján a ............... téri ingatlan ......... állami tulajdonba került. A csereszerződés megkötésekor érvényes szovjet és magyar jog szerint ugyanis állami vállalat ingatlan tulajdonjogát nem, csak kezelői jogát szerezhette meg. A ................. állami vállalat volt, melyet a .......... Tengerhajózási Minisztériuma alapított. A csereingatlanok vonatkozásában döntési jogkörrel a .......... Minisztertanácsa és a .......... Külügyminisztériuma rendelkezett. A ............... téri ingatlan a .......... Tengerhajózási Minisztériumának leltárában szerepelt. Mindez azt igazolja, hogy a ................. a szövetségi vagyon körébe tartozott. A .......... tulajdonában álló csereingatlanok egyoldalú nyilatkozattal történt átruházása a jogi személyiséggel nem rendelkező vezérügynökséggel jogcím nélküli és jogsértő volt. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került vezérügynökségnek a tulajdonszerzésre érvényes jogcíme nem volt, a vezérügynökség az egyéni cégek jegyzékébe fiókként került bejegyzésre, így jogi személyiség hiányában sem szerezhette meg a tulajdonjogot. Az állami vállalat alapszabálya nem ruházta fel a vezérügynökséget jogi személyiséggel. Az állami vállalat ugyan rendelkezett jogi személyiséggel, de a "vállalati tulajdon" az állami tulajdon része volt. Amennyiben a csereingatlanok tekintetében a bíróság megállapítja a tulajdonszerzés jogcímeként bejegyzett nyilatkozatok érvénytelenségét, úgy egyértelművé válik, hogy az ingatlan csereszerződés tárgya egyrészt a .......... tulajdonában álló két ingatlan, másrészt a ................ Rt. tulajdonában álló ............... téri ingatlan volt és a csereszerződés alapján ezen utóbbi ingatlan tulajdonosa a .......... lett.

A felperes az államutódlással kapcsolatosan kifejtette, hogy egy állam megszűnése esetén a megszűnt állam helyébe lépő, a megszűnt állam vagyoni jogait és kötelezettségeit öröklő új állam a vagyonjogi viszonyokban a megszűnt állam jogutódja. A jogutódlás (jogi személyek közötti öröklés) érvényes ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzési jogcím. Az államok közötti jogutódlást a nemzetközi jog államutódlásnak nevezi. Az államok közötti jogutódlás szabályait nemzetközi szerződések rendezik. A Magyar Köztársaság Alkotmányának 7. §-ának (1) bekezdése kimondja: "A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, továbbá biztosítja a nemzetközi jog és a belső jog összhangját". A felperes mint a .......... általános jogutódja tulajdonszerzését nemzetközi szerződések támasztják alá. A per tárgyát képező ingatlanra az 1991. december 4-én, 1992. július 6-án, 1994. december 9-én és 1993. január 5-én kötött nemzetközi egyezmények hatálya kiterjed. A volt .......... teljes külföldi vagyonának felosztásáról szóló 1992. júliusi megállapodás 1. §-a értelmében a per tárgyát képező ingatlan a .......... külföldi vagyona, mivel a jogutódlás időpontjában, 1991. december 1-én a volt .......... területén kívül elhelyezkedő olyan ingatlan volt, amelyen a volt .......... tulajdonjoga és összövetségi irányítású állami vállalatának használati joga állt fenn. A 4. § kimondta, hogy a volt .......... külföldi vagyonából mindegyik felet megillető és reá szálló rész önálló birtoklás, használat és rendelkezés céljából való természetbeni kiadása az érdekelt felek közötti külön megállapodások alapján történik. A külön megállapodásban az adott állam részesedési arányának megfelelő értékben juthatott volna a .......... külföldi vagyonából kizárólagos tulajdonhoz. Ilyen külön megállapodások megkötésére nem került sor, mivel valamennyi utódállam lemondott az őt megillető részesedési arányról a felperes javára annak fejében, hogy a felperes átvállalta a volt .......... államadósságának az utódállamokra eső részét. Az .......... Köztársaság 1991. szeptember 10-i 1540-XII. számú törvénye a volt ......... tulajdon ............ jogutódlásáról ( államutódlásáról ) szól. ............. joga ugyanakkor csak 1991. december 1-én nyílt meg az államutódlásra, az ............. területén fekvő ......... állami vagyon államutódlás jogcímén történő ............ állami tulajdonba vételére.