BH 2010.8.207 A csődbűncselekmény és a tartozás fedezete elvonásának bűntette az azonos jogtárgy-sértés folytán látszólagos alaki halmazatban áll egymással, ezért a tartozás fedezete elvonásának bűntette, mint generális bűncselekmény helyett az ahhoz képest speciális bűncselekmény, a csődbűntett megállapításának van helye [Btk. 12. § (1) bek. 290. § (1) bek. a) pont, 297. §].

Kapcsolódó határozatok:

Békési Járásbíróság B.168/1999/141., Gyulai Törvényszék Bf.78/2003/25., Békéscsabai Járásbíróság Bny.253/2006/2., Gyulai Törvényszék Bnyf.240/2006/2., Gyulai Járásbíróság B.146/2007/15., Gyulai Járásbíróság B.146/2007/46., Gyulai Törvényszék Bf.441/2007/4., Kúria Bfv.508/2008/6. (*BH 2010.8.207*)

***********

Az elsőfokú bíróság a 2007. október hó 18. napján kihirdetett ítéletétével a terheltet bűnösnek mondta ki tartozás fedezete elvonásának bűntettében. Ezért őt 8 hónap fogházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a bíróság korábbi ítéletével kiszabott 9 hónap börtönbüntetés végrehajtását.

A megállapított tényállás lényege szerint a terheltet 2000-ben csődbűntett és számviteli fegyelem megsértésének bűntette miatt pénzbüntetésre ítélték. A bíróság a 2004. február hó 9. napján jogerőre emelkedett ítéletével folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 9 hónap - végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönre ítélte.

A terhelt az alapításától kezdődően 2003. június hó 18. napjáig az önálló cégjegyzésre és képviseletre jogosult ügyvezető elnöke volt a S.-i Baromfinevelő Szövetkezetnek. Ezt követően, 2003. július hó 19. napjától a Szövetkezet felszámolásának a 2004. december hó 14-ei kezdőnappal történt elrendeléséig a szövetkezet elnöke Zs. F. volt. Ugyanakkor a Szövetkezet képviseletét, illetőleg gazdasági tevékenységének az irányítását a továbbiakban is a terhelt látta el.

A szövetkezet ügyvezető elnöke a 2003. augusztus hó 25. napján kelt meghatalmazásban - amelyet 2003. december 23-án közjegyző tanúsítvánnyal látott el - meghatalmazta a terheltet arra, hogy helyette és nevében teljes jogkörrel képviselje a Szövetkezetet. A meghatalmazás szerint a terhelt jogosult a Szövetkezetet képviselni igazságszolgáltatási és közigazgatási szervek előtt, illetőleg jognyilatkozatokat tehet, szerződéseket köthet, a szövetkezet bankszámlája felett rendelkezhet.

A terhelt 2002. október 21-én a szövetkezet képviselőjeként határozatlan időre szóló vállalkozási szerződést kötött a R. Kft.-vel, amely alapján a R. Kft. a szövetkezet megrendeléseinek megfelelően folyamatosan takarmányokat kevert, gyártott és szállított. Ebből a szerződéses kapcsolatból a szövetkezetnek 2004 januárjáig 21 136 781 forint összegű ki nem egyenlített számlatartozása halmozódott fel.

A terhelt e tartozás biztosítékkal történő megerősítésére a szövetkezet képviselőjeként 2004. január 23-án megállapodást kötött vételi jog alapításáról a R. Kft.-vel.

A megállapodás 1. pontja szerint a szerződés tárgyát a szövetkezet, mint eladó kizárólagos tulajdonát képező 1300 db, a R. Kft., mint vevő által megtekintett és megismert kifogástalan állapotban lévő hízósertés képezi.

A megállapodás 2. pontja szerint a szövetkezet az 1. pont alatt megjelölt hízósertésekre vételi jogot biztosít a R. Kft. részére 2004. január hó 23. napjától 2004. május hó 30. napjáig.

A megállapodás 3. pontja szerint a R. Kft. a vételi jogát a vételi jog érvényesítésének időpontjában érvényes EUROP minősítés szerinti vételáron jogosult gyakorolni, amely minősítésű ár az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

A megállapodás 4. pontja szerint a vevő a vételi jogát az eladóhoz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozatával gyakorolhatja.

A megállapodás 6. pontja szerint a megállapodás tárgyát képező sertésállomány a szövetkezetnek a R. Kft. felé fennálló tartozásának a fedezetéül szolgál. A szövetkezet az állományt nem terhelheti meg és elidegenítést is kizárólag a vevő engedélyével eszközölhet azzal, hogy az ily módon értékesített sertések vételára teljes egészében a vevőt illeti meg.

A R. Kft. e megállapodás alapján biztosított vételi jogával nem élt annak reményében, hogy amennyiben a Szövetkezet a gazdálkodó tevékenységét tovább tudja folytatni, akkor az időközben tovább növekedett számlatartozását pénzben fogja kiegyenlíteni.

2004. május hó 27. napján a R. Kft. és a szövetkezet között újabb megállapodás megkötésére került sor, amely a január 23-án kötött megállapodásban foglaltakkal egyező tartalommal rögzítette a vételi jog tárgyát, a vételi jog gyakorlásának feltételeit, a vételi jog gyakorlása során figyelembe veendő vételárat, a vételi jog tárgyát képező sertésállománnyal kapcsolatos elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatos kikötéseket, illetve azt is, hogy a sertésállomány a tartozás fedezetének biztosítékául szolgál. E megállapodás a vételi jogot 2004. november hó 25. napjáig biztosította a R. Kft.-nek.

A szövetkezet sem 2004. január 23-án, sem 2004. május 27-én nem rendelkezett 1300 db hízósertés állománnyal. 2004. január 23-án 1100 db süldővel, május 27-én 1289 db sertéssel rendelkezett. A felek szemrevételezés útján állapították meg a fedezet tárgyát képező sertésállomány nagyságát és a megállapodások megkötésekor tisztában voltak azzal is, hogy a szövetkezet vegyes összetételű sertésállománnyal és nem kizárólagosan hízósertés állománnyal rendelkezik.

A szövetkezet mind a január 23-ai, mind a május 27-ei megállapodás megkötését követően a R. Kft. hallgatólagos hozzájárulásával folytathatta gazdasági tevékenységét, amelynek keretében jogosult volt arra, hogy a meglévő, részben a fedezet tárgyát képező sertésállományát folyamatosan értékesítse anélkül, hogy az abból származó bevétellel közvetlenül elszámolna a R. Kft. felé. Ugyanakkor a R. Kft. a megállapodások időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kísérte a szövetkezet sertésállományának az alakulását annak érdekében, hogy a Szövetkezet gazdálkodása során ne állhasson elő olyan helyzet, amikor már nem áll rendelkezésre a R. Kft. számlakövetelését biztosító nagyságú fedezetként figyelembe vehető sertésállomány.

A szövetkezetnek a R. Kft. felé fennálló ki nem egyenlített tartozása 2004 júniusában 30 151 887 forint volt. A Kft. képviseletében eljáró ügyvéd a 2004. szeptember hó 13. napján kelt és a szövetkezetnek 2004. szeptember hó 18. napján szabályszerűen kézbesített felszólító levelében jelezte a szövetkezetet képviselő terhelt részére azt, hogy a kft. a fenti nappal élni kíván az 1300 db hízósertés vonatkozásában fennálló vételi jogával 315 Ft/kg + áfa EUROP minősítés szerinti vételáron. A felszólító levél rögzítette azt is, hogy a terhelt tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kft. a levél kézhezvételétől számított 5 napon belül elszállíthassa a sertésállományt.

A terhelt a fenti felhívásra nem reagált. A R. Kft. 2005. január hó 31. napján írásban megismételt vételi jog gyakorlásával kapcsolatos felhívására 2005. február 16-i keltezéssel a terhelt - többek között - azt jelezte, hogy a tartozás teljesítése érdekében újabb haladék biztosítása mutatkozik szükségesnek. Ugyanakkor a terheltnek 2004. december hó 13. napjára már nem állt módjában, hogy a szövetkezet részéről a vételi joggal felajánlott sertésállományt a R. Kft. rendelkezésére bocsássa, mert ekkor a szövetkezet kimutatható sertésállománnyal már nem rendelkezett.