BH 2011.7.192 I. Nincs akadálya annak, hogy a felek a kölcsönszerződés biztosítására adásvételi szerződést kössenek. Annak létrejöttéhez azonban a tulajdonjog átruházására és megszerzésére irányuló tényleges szerződési akarat szükséges [Ptk. 207. § (6) bek., 234. § (1) bek.].

II. A szerződés érvénytelensége iránti per törlési pernek is minősül, ha az eredeti állapot helyreállításához az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítása is szükséges [1972. évi 31. tvr. 30. §, 31. §].

Az I. r. felperes tulajdonában állt - a II. r. felperes húsz évre szóló haszonélvezetével terhelten - az s.-i 454/1. hrsz. alatti ingatlan, amelyben az I. r. felperes életvitelszerűen lakott. Az I. r. felperesnek szorult anyagi helyzete miatt 1999 nyarán rövid futamidőre 3 000 000 forint kölcsönre volt szüksége, ezért felvette a kapcsolatot az I. r. alperes akkori ügyvezetőjével G. G.-vel, aki a kölcsönadást ingatlanfedezet meglétéhez kötötte. Az I. r. felperes beszerezte a II. r. felperes haszonélvezeti jogról lemondó nyilatkozatát, majd 1999. július 28-án a dr. O. P. ügyvéd által ellenjegyzett szerződéssel eladta az I. r. alperes részére a perbeli ingatlant 50 000 000 forint vételáron azzal, hogy abból 1 800 000 foglaló került kifizetésre, míg a hátralékos vételárat a vevő 1999. szeptember 28-ig fizeti ki. A szerződés szerint az eladó a vételár kifizetésével egyidejűleg - okiratban - feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez és ekkor az ingatlant is birtokba fogja adni.

Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a szerződő felek aláírtak egy 1999. szeptember 28-ára dátumozott okiratot, amely szerint az I. r. felperes az adásvételi szerződést felbontotta és az I. r. alperes elismerte 3 600 000 forint, a foglaló kétszeres összegének az átvételét.

Ugyanezen a napon, de szintén 1999. szeptember 28-ára dátumozva az I. r. felperes aláírt egy olyan nyilatkozatot is, amelyben feltétlen hozzájárulását adta az adásvételi szerződés alapján az I. r. alperes tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez.

Az ugyanezen a napon az I. r. felperes és az I. r. alperes, valamint dr. O. P. között létrejött letéti szerződés szerint a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas nyilatkozatot, valamint az adásvétel felbontásáról szóló okiratot a szerződő felek 1999. szeptember 28. napjáig az ügyvédnél letétbe helyezték azzal, hogy amennyiben a felperes az I. r. alperes javára 1999. szeptember 28. napjának 19. órájáig 3 600 000 forintot letétbe helyez vagy az erről szóló pénzintézeti igazolást bemutatja, az ügyvéd a felbontásról rendelkező okiratot köteles kiadni a részére, míg a másik okiratot megsemmisíti. A határidő eredménytelen leteltét követően a letéteményes az I. r. alperes részére köteles kiadni a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratot és ez esetben a másikat semmisíti meg.

Az I. r. alperes ügyvezetője ténylegesen 23 400 DEM-et (3 025 620 forint) adott át 1999. július 28-án az I. r. felperesnek.

Az I. r. felperes a határidőn belül nem fizette meg az I. r. alperesnek a 3 600 000 forintot és szerette volna a határidő meghosszabbítását kérni, amiről szóban tárgyaltak az I. r. alperes ügyvezetőjével. Időközben dr. O. P. a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges okiratot átadta az I. r. alperes ügyvezetője részére, aki azt benyújtotta a földhivatalhoz. Az I-II. r. alperesek már 1999 szeptemberében tárgyaltak arról, hogy az ingatlant a II. r. alperes megvásárolná, ennek eredményeképpen 1999. október 4-én kelt adásvételi szerződést írtak alá, amely szerint az ingatlant a II. r. alperes 50 000 000 forintért vásárolta meg az I. r. alperestől. Az adásvételi szerződést szintén benyújtották a földhivatalhoz, amely 1999. október 6-án kelt határozatával először az I. r. alperes, majd a II. r. alperes tulajdonjogát jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba.

A II. r. alperes ügyvezetője tudott arról, hogy a felperes részére a vételár nincs kifizetve, 1999. október közepén pedig az ingatlant önhatalmúlag birtokba vette.

Mindezen cselekményekkel összefüggésben a büntető bíróság jogerősen bűnösnek mondta ki G. G.-t egy rendbeli tettesként elkövetett jelentős kárt okozó csalás és egy rendbeli tettesként elkövetett közokirat hamisítás bűntetté­ben. Dr. O. P.-t egy rendbeli bűnsegédi minőségben elkövetett közokirat hamisítás vétségében, míg az alperesi oldalon jogtanácsosként eljárt alperesi beavatkozót egy rendbeli tettesként elkövetett bűnpártolás bűntettében és egy rendbeli tettesként elkövetett magánokirat hamisítás vétségében.

Az I. r. felperes 2007. május 8-án a bírósághoz benyújtott beadványában bejelentette, hogy az I. r. alperessel kötött szerződéstől érdekmúlása folytán, mivel a vételárat nem kapta meg eláll.

A felperesek módosított keresetükben kérték színleltsége, jogszabályba ütközése, illetve uzsorás jellege folytán az I. r. felperesnek az I. r. alperessel kötött adásvételi szerződése érvénytelenségének a megállapítását, míg másodlagosan az I. r. felperes a szerződést tévedés, megtévesztés címén megtámadta. Kérték az eredeti állapot helyreállítását és az alperesek tulajdonjoga törlésével a felperesek jogosultságának visszaállítását. Előadták, hogy az I. r. alperes nem lett az ingatlan tulajdonosa, így a tulajdonjogot nem ruházhatta át a II. r. alperesre, aki egyébként nem ellenérték fejében szerzett tulajdonjogot és nem volt jóhiszemű sem. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy a vételár megfizetése hiányában az I. r. felperes a szerződéstől elállt és ezen az alapon is a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállításának van helye.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes előadása szerint az adásvételi szerződés érvényesen létrejött, a vételárat a felperes részére hiánytalanul megfizette. A II. r. alperes előadta, hogy az adásvételi szerződés megkötését megelőzően a tulajdoni lapból megállapította, hogy az I. r. alperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme széljegyzésre került, színlelésre semmi sem utalt. Az ingatlan tulajdonjogát jóhiszeműen, az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerezte meg, ezért az eredeti állapot helyreállítása körében sincs mód tulajdonjoga törlésére, az I. r. felperes és az I. r. alperes közötti elszámolási vita pedig nem érinti jogosultságát.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Az indokolás szerint a felperesek az adásvételi szerződés jogszabályba ütközésének sem ténybeli, sem jogi alapját nem támasztották alá, de hivatalból sem volt megállapítható a felek által alkalmazott szerződéses konstrukció érvénytelensége.

Az I. r. felperes a szerződés megkötésekor valóban nehéz helyzetben volt és erről az I. r. alperes ügyvezetőjének tudomása volt, igyekezett is azt a maga javára kihasználni. Nem volt azonban megállapítható, hogy ennek eredményeként az I. r. alperes a maga javára aránytalan szerződéses feltételt kötött volna ki, így a szerződés uzsorás jellege sem állt fenn.

Az I. r. alperes nem színlelte az ingatlan tulajdonjoga megszerzésére irányuló akaratát, sőt ennek érdekében mindent megtett, a felperes esetleges egyoldalú színlelése pedig nem vezethetett ez okból a szerződés semmisségének a megállapításához. Önmagában az I. r. alperes ügyvezetője által elkövetett bűncselekmény pedig nem támasztja alá a felperesek ez irányú állítását.