A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21270/2007/4. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 130. §, 157. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 207. §, 300. §, 303. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.270/2007/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Szigethy és Papp Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Sztanó Judit ügyvéd; cím) által képviselt név ( cím) felperesnek, a dr. Szabó Gyula Mihály ügyvéd (cím) által képviselt név Korlátolt Felelősségű Társaság ( cím) alperes ellen, tisztességtelen szerződési feltételek iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2007 május 23. napján meghozott, 24.P.26.797/2005/19. számú ítélete ellen, a felperes részéről 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az 1.719.500 forint megfizetésére irányuló kereseti kérelem tekintetében hatályon kívül helyezi, és ebben a körben a pert megszünteti, egyebekben elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 30.000 (harmincezer) forint perköltséget és térítsen meg az államnak felhívásra 103.000 (százháromezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében 1.719.500 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, továbbá támadta a fogyasztói csoportban történő részvételre vonatkozó szerződésük 2. pontját, valamint az ennek általános szerződési feltételeként alkalmazott Részvételi Szabályzat 8.1., 8.3., 8.4. és 8.6. pontjait. A támadott kikötéseket azért minősítette tisztességtelennek, mert anélkül teszik lehetővé az alperes részére a szerződés korlátlan felmondását, hogy ugyanerre ő is jogosult lenne; kizárják, hogy a szerződés megszűnésekor az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatásait visszakövetelje; végül kizárják azt is, hogy részére visszajárjon az általa kifizetett összeg, ha nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti a szerződést, miközben hasonló kikötés az alperest nem terheli. Mivel ezek a kikötések tisztességtelenségük folytán érvénytelenek, a bennük foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ezáltal az alperest a keresettel követelt összeg visszafizetésének kötelezettsége terheli. Az alperes ellenkérelmében a kikötések tisztességtelenségét vitatva kérte a kereset elutasítását.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Döntését a következőkkel indokolta: A peres felek között a Ptk-ban külön nem nevesített, olyan megállapodás jött létre, amelyben az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy megszervezi, lebonyolítja annak menetét, aminek révén a felperes - a vele egy csoportban lévő személyek befizetései által - vásárlási szándékát megvalósíthatja. A sérelmezett szerződési kikötések a szerződés részévé váltak, mivel az alperes a Ptk. 205. § (3) bekezdése értelmében ráháruló tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. A felperes azt az állítását sem tudta igazolni, hogy az írásba foglalt szerződéstől eltérő tartalmú tájékoztatást kapott, a szerződéskötést megelőzően, amelyben az alperes ígéretet tett a 10.000.000 Ft két hónapon belüli folyósítására. Kiemelte az elsőfokú bíróság, hogy a felperest a szerződés alapján 5 napon belüli indokolás nélküli elállási jog illette meg, ezalatt módjában állt a feltételek részletes áttanulmányozása, és amennyiben azokat ellentétbe állónak találta a szóbeli tájékoztatással, elállhatott volna a szerződéstől, amit azonban nem tett meg. Olyan körülmények között, amikor a kellő körültekintés elmulasztása vezetett ahhoz, hogy a felperesben nem tudatosodott, milyen feltételek mellett kötött szerződést, nem állapítható meg, hogy a szolgáltatást, és ellenszolgáltatást meghatározó szerződéses kikötések szövegezése nem volt egyértelmű és érthető. Ezáltal nem volt lehetőség annak megállapítására, hogy a felperes által aláírt szerződéses kikötések, valamint a részvételi szabályzat kifogásolt pontjai tisztességtelenek. Emellett a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) és e), valamint 2. § i) pontja alapján sem minősültek a támadott kikötések tisztességtelennek, mivel a felperes elállását lehetővé tették, módot adtak az ellenszolgáltatás visszaigénylésére és nem volt kizárt a befizetett összeg visszafizetése sem. A felperest csupán amiatt érheti sérelem, hogy a követeléséhez csak a futamidő végén juthat hozzá, ezt a terhet azonban a felperes a szerződés feltételeinek ismeretében vállalta.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, keresete teljesítését kérte. Azért támadta az elsőfokú bíróság döntését, mert a támadott általános szerződési feltételek tisztességtelenségét nem állapította meg. Előadta, hogy a 2004 december 20-án közölt rendes felmondás ellenére az alperes vele nem számolt el, és arról sem adott tájékoztatást, hogy erre az elszámolásra mikor kerül sor. Hangsúlyozta, hogy az alperes az általános szerződési feltételekben a szerződés felmondása és a felek közötti elszámolás tekintetében a jóhiszeműség követelményének megsértésével, a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a felperes hátrányára állapította meg. A szerződésnek és a szabályzatnak a keresetben támadott pontjaiból kitűnik, hogy a felperesnek a rendes felmondásra csak bizonyos korlátok között ad lehetőséget, miközben az alperes szerződésszegés esetén azonnali felmondásra jogosult. Emellett lehetővé teszi az alperes számára, hogy a felperessel a szerződés megszűnése után egy bizonytalan jövőbeni időpontban folytassa le az elszámolást. Kiemelte, hogy a Ptk. 209/B. § (5) bekezdése csupán a szolgáltatást, ellenszolgáltatást meghatározó szerződési kikötéseket vonja ki a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések hatálya alól, azonban keresetében nem az ezeket szabályozó rendelkezéseket, hanem a felmondással és elszámolással kapcsolatos szerződési kikötéseket támadta. Előadta továbbá, hogy a jogi ismeretekkel nem rendelkező felperes figyelmét nem hívták fel a szerződési feltételekre. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vizsgálta a támadott szerződési feltételek tisztességtelenségét, nem foglalkozott azzal a lényeges körülménnyel sem, hogy a befizetett törlesztő részletek visszafizetésére a szerződés alapján csupán bizonytalan jövőbeni időpontban kerülhet sor. E körben hiányolta az indokolást is.

Az alperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult.

Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és az irányadó jogszabályok helyes alkalmazásával hozta meg döntését, annak indokaival azonban az ítélőtábla nem értett maradéktalanul egyet.

A felperes fellebbezésében helyesen hivatkozott arra, hogy a Ptk. 209/B. § (5) bekezdése - az ott írt feltételek fennállása esetében - kizárólag a szolgáltatást és ellenszolgáltatást meghatározó szerződési kikötésekre zárja ki a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezés alkalmazását. Az általános szerződési feltételek 1.1., 1.2., 1.6 pontjai az alperes szolgáltatásait, míg 2.1, 2.3.b, 2.4 pontjai a felperes ezek ellenében nyújtott ellenszolgáltatásait szabályozza. A felperes nem vitásan nem ezeket a szerződési kikötéseket támadta, hanem a 8.1., 8.3., 8.4. és 8.6. pontokat, valamint a fogyasztói csoportban történő részvételre vonatkozó szerződés 2. pontjának utóbbiakkal tartalmilag megegyező rendelkezéseit. Ezért nem volt ügydöntő jelentősége annak a Ptk. 209/B. § (5) bekezdésében támasztott feltételnek, hogy a szolgáltatást és ellenszolgáltatást meghatározó kikötések szövegezése egyértelmű és mindkét fél számára érthető. Az említett rendelkezés alapján nem volt mellőzhető a támadott általános szerződési feltételek érvénytelenségének érdemi vizsgálata, mivel azokra alkalmazandók a 209/B. § (1)-(4) továbbá (6) bekezdésének, valamint a 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet rendelkezései.