32010R0270[1]

A Tanács 270/2010/EU Végrehajtási rendelete ( 2010. március 29. ) a többek között a Kínai Népköztársaságból származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 452/2007/EK rendelet módosításáról

A TANÁCS 270/2010/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2010. március 29.)

a többek között a Kínai Népköztársaságból származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 452/2007/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. Hatályos intézkedések

(1) A 452/2007/EK rendelettel (2) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: a KNK) származó vasalódeszkák behozatalára. Az intézkedések 38,1 %-os értékvámot határoznak meg, kivéve öt, külön említett vállalatot, amelyekre egyedi vámtételek vonatkoznak.

1.2. Felülvizsgálati kérelem

(2) 2008-ban az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottsághoz részleges időközi felülvizsgálatra vonatkozó kérelem érkezett (a továbbiakban: időközi felülvizsgálat). A kérelmet, mely a dömping hatályának kivizsgálására korlátozódott, egy kínai exportáló gyártó, név szerint a Guangzhou Power Team Houseware Co. Ltd. (Guangzhou) (a továbbiakban: a Power Team vagy a kérelmező) nyújtotta be. A kérelmező esetében alkalmazandó végleges dömpingellenes vám jelenleg 36,5 %.

(3) Kérelemében a kérelmező azt állította, hogy az intézkedéshez vezető körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak. A kérelmező prima facie bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy a dömping ellensúlyozásához nincs többé szükség az intézkedés jelenlegi mértékű fenntartására.

(4) A kérelmező elsősorban azt állította, hogy jelenleg már piacgazdasági feltételek szerint működik, vagyis teljesíti az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumokat. A kérelmező ezért azt állítja, hogy a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján kellene kiszámítani. Az említett rendes érték és az Európai Unióba irányuló exportárak összehasonlítása azt mutatta, hogy a dömpingkülönbözet lényegesen alacsonyabbnak tűnik, mint az intézkedés jelenlegi szintje.

(5) Ennélfogva a kérelmező álláspontja értelmében a dömping ellensúlyozása érdekében nincs szükség arra, hogy a korábban megállapított dömping szintjének alapján megállapított vámintézkedések a jelenlegi szinten fennmaradjanak.

1.3. A felülvizsgálat megindítása

(6) Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság úgy döntött, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálatot indít, melynek hatályát a kérelmező vonatkozásában a dömping kivizsgálására korlátozta (3).

1.4. Érintett termék és hasonló termék

(7) A jelenlegi felülvizsgálat által érintett termék ugyanaz, mint abban a vizsgálatban volt, amely a hatályban lévő intézkedések elrendeléséhez vezetett (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat), azaz a jelenleg az ex 3924 90 00 (4), ex 4421 90 98, ex 7323 93 90, ex 7323 99 91, ex 7323 99 99, ex 8516 79 70 és az ex 8516 90 00 KN-kód alá tartozó és a Kínai Népköztársaságból származó, állványra rögzített vagy állvány nélküli vasalódeszka, aktív gőzelszívással és/vagy fűtéssel és/vagy fújófunkcióval ellátott felülettel vagy anélkül, beleértve az ujjafát és az alaptartozékokat, vagyis a lábakat, a huzatot és a vasalórácsot is.

(8) A Kínában gyártott és az ottani belföldi piacon értékesített, illetve az Unióba exportált termék, valamint az (analóg országként alkalmazott) Ukrajnában gyártott és értékesített termék ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, és felhasználása is azonos, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

1.5. Az érintett felek

(9) A Bizottság hivatalosan értesítette az uniós gazdasági ágazat képviselőjét, a kérelmezőt és az exportáló ország képviselőit a felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk írásbeli ismertetésére és meghallgatáson való részvételre.

(10) A Bizottság a kérelmezőnek a piacgazdasági elbánás (a továbbiakban: MET) iránti kérelemhez igénylőlapot és kérdőívet küldött, és a választ az e célból meghatározott határidőn belül megkapta. A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden olyan információt, melyet a dömping megállapításához szükségesnek tartott, valamint ellenőrző látogatást tett a kérelmező telephelyén.

1.6. A felülvizsgálati időszak

(11) A dömpingre vonatkozó vizsgálat a 2008. január 1-je és 2008. december 31-e közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott. Emlékeztetni kell arra, hogy az intézkedések elrendeléséhez vezető eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka 2005. január 1-jétől2005. december 31-ig tartott (a továbbiakban: az eredeti vizsgálati időszak).

2. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

2.1. Piacgazdasági elbánás

(12) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint a KNK-ból származó behozatallal kapcsolatos dömpingellenes vizsgálatok során - azon gyártók esetében, amelyekről megállapították, hogy eleget tesznek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt kritériumoknak, vagyis ahol beigazolódik, hogy a hasonló termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek - a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (1)-(6) bekezdésének megfelelően kell meghatározni. Ezek a követelmények a következőképpen foglalhatók össze:

- az üzleti döntések a piac jelzéseire adott válaszok jelentősebb állami beavatkozás nélkül, a költségek pedig a piaci értéket tükrözik,

- a cégek egyetlen átlátható könyvelést vezetnek, melyen a nemzetközi számviteli standardoknak (IAS) megfelelően független könyvvizsgálatot végeznek, és melyet minden területen alkalmaznak,

- nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások,

- a csődre és tulajdonra vonatkozó jogszabályok stabilitást és jogbiztonságot garantálnak,

- a valutaátváltás piaci árfolyamon történik.

(13) A kérelmező az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint piacgazdasági elbánást kért, és felkérték, hogy töltse ki a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó formanyomtatványt.

(14) A vizsgálat megállapította, hogy a főbb ráfordítások költségeit tekintve a kérelmező nem felel meg az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése c) pontjának első francia bekezdésében említett, a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kritériumnak (1. kritérium). Megállapítást nyert, hogy az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakát követően, azaz 2005 után a kínai állam exportkorlátozásokat rendelt el több acéltermékre, köztük a vasalódeszkák gyártásához szükséges fő nyersanyagokra, azaz az acéllemezekre, acélcsövekre és acélhuzalokra vonatkozóan. Megjegyzendő, hogy e nyersanyagok költsége az összes nyersanyagköltség jelentős részét teszi ki. Az exportadók kivetése következtében csökkent az exportösztönzés, ez a hazai piacon rendelkezésre álló mennyiség növekedésével járt, ami viszont alacsonyabb árakat eredményezett. Az is megállapítást nyert továbbá, hogy több támogatási rendszer is a kínai acélgyártók rendelkezésére állt (5), emellett pedig számos acélgyártó nyilvánosan hozzáférhető számlái is azt támasztják alá, hogy a kínai állam aktívan támogatja a kínai acélágazat fejlődését.

(15) Ennek következtében a Kínai Népköztársaságban a belföldi acélárak a felülvizsgálati időszakban jóval alacsonyabbak voltak más, jelentős világpiacok árainál, nevezetesen az észak-amerikai és az észak-európai acéláraknál (6), és ez az árkülönbség nem magyarázható az acélgyártásban tapasztalható bármiféle versenyelőnnyel.

(16) Az iratokból az is kiderül továbbá, hogy a kérelmező profitált a mesterségesen alacsony és torzított acélárakból, mivel nyersanyagait a kínai belföldi piacon vásárolta.

(17) Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a Power Team főbb ráfordításai nem tükrözik alapvetően a piaci értékeket. Következésképpen megállapították, hogy a kérelmező nem tudta bebizonyítani, hogy teljesíti az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt kritériumokat, és ezért nem részesülhet piacgazdasági elbánásban.

(18) A kérelmező, az exportáló ország és az uniós gazdasági ágazat lehetőséget kapott, hogy kifejtsék a fenti megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiket. A kérelmezőtől és az uniós gazdasági ágazattól is érkeztek észrevételek.

(19) A kérelmező három fő érvet hozott fel a megadott határidőn belül. Először is azt állította, hogy a Power Team nyersanyagárai továbbra is megfelelnek a belföldi áraknak, és hogy ez a megállapítás az eredeti vizsgálat során elegendő volt az 1. kritérium teljesítéséhez. A vállalat ennélfogva úgy tekinti, hogy a kínai belföldi árak összehasonlítása más nemzetközi acélpiacok áraival az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megsértését jelenti. Ezzel összefüggésben a vállalat vitatta azt is, hogy az észak-európai és észak-amerikai acélpiaci árak, amelyekkel az összehasonlítást végezték, jelen esetben relevánsak volnának. A kérelmező azt állította, hogy más nemzetközi piaci árak is léteznek - például a török exportárak -, amelyek alacsonyabbak a KNK belföldi árainál.

(20) Az eredeti vizsgálatban a kérelmező valóban teljesítette az 1. kritériumot, a 2. kritériumot azonban nem. A Bizottság álláspontja szerint ugyanakkor nem sértették meg az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdését, mivel a módszer annak megítélésére, hogy egy vállalat piacgazdasági feltételek szerint működik-e vagy sem, és különösen, hogy teljesíti-e az 1. kritériumot, semmit sem változott. Mindkét vizsgálat - vagyis az eredeti vizsgálat és a felülvizsgálat - során azt vizsgálták, hogy a nyersanyagárak tükrözik-e a piaci értékeket. Mindkét vizsgálat során megvizsgálták a belföldi acélárakat, azonban az eredeti vizsgálatban nem volt egyéb olyan jelentős tényező, amely látszólag hatással lett volna a nyersanyagárakra. Ezért a módszer nem változott, csupán a megállapítások voltak eltérőek.

(21) A felülvizsgálat során kiderült, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően, vagyis 2006 óta a körülmények megváltoztak, mivel a kínai állam több intézkedéssel is gátolta az acéllemezek, acélcsövek és acélhuzalok kivitelét azáltal, hogy exportadót vezetett be, és megszüntette az exportra vonatkozó héa visszatérítését. A korábban említett támogatási rendszerekkel együtt mindez torzítóan hatott a kínai belföldi acélárakra, mivel az ottani árak és az észak-amerikai, valamint észak-európai belföldi árak közötti árkülönbség jelentősen, közel 30 %-ra nőtt. A kérelmező a piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokról szóló tájékoztatást követően nem vitatta az árkülönbséget.

(22) A kérelmező azon érvelését illetően, miszerint nem csupán az észak-amerikai és észak-európai belföldi acélárak tekinthetők az egyetlen, nemzetközi szempontból releváns áraknak, megjegyzendő, hogy azért választották ki mindkét acélpiacot az árak összehasonlításához, mert ezeken a piacokon jelentős az acélfogyasztás, és mindkettő több aktív gyártóval is rendelkező, versenyképes piacnak számít. Ennek alapján ésszerűen feltételezni lehetett, hogy az ottani belföldi árak a versenyképes piaci árakat tekintve reprezentatívak. Továbbá azt az állítást, hogy a török exportárak alacsonyabbak a kínai belföldi áraknál, eddig nem támasztották alá, vagyis a határidőn belül nem szolgáltattak konkrét adatokat az adott árakra vonatkozóan. Ezenkívül arról sem szolgáltak magyarázattal, hogy a török exportárak - a török exportpiacnak az észak-amerikai és az észak-európai piachoz mért relatív kis méretét tekintve - miért számítanának relevánsabbak.

(23) A vállalat másodsorban azt állította, hogy az uniós jogszabály alkalmazásakor megkülönböztetés éri, mivel számos egyéb korábbi esetben, amikor az acél főbb ráfordításnak számított, volt néhány kínai vállalat, amely megfelelt az 1. kritériumnak. Az esetek mindegyikét megvizsgálták, és megállapították, hogy az érintett vállalatok egyikét sem részesítették piacgazdasági elbánásban, mivel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírt kritériumok közül legalább egynek nem feleltek meg. Így a hatékony adminisztráció érdekében ezért már nem volt szükség az 1. kritériumnak való megfelelés részletes kivizsgálására, mivel egyértelmű volt, hogy a vállalat egy másik feltételt nem teljesített. Az említett korábbi esetekben a Bizottság mindenesetre soha nem jutott arra a következtetésre, hogy a kínai belföldi acélpiacon nem állnak fenn torzulások, hanem ezekben az esetekben sokkal inkább megtagadta a piacgazdasági elbánást, amennyiben valamely nyersanyag tekintetében torzulásokat állapított meg (7).

(24) Végezetül a kérelmező érvelésében azt állította, hogy a rendes érték kiigazítása a piacgazdasági elbánás megtagadásánál megfelelőbb lenne. A rendes érték kiigazítása ugyanakkor nem lenne helyénvaló, mivel a piacgazdasági elbánásban való részesítés feltételei között szerepel, hogy a főbb ráfordításoknak tükrözniük kell a piaci értékeket. Amennyiben nem tükrözik, annak inkább az a következménye, hogy megtagadják a piacgazdasági elbánást, a rendes értéket pedig egy analóg ország rendes értékével helyettesítik, főként ha a nyersanyagok a ráfordítások költségeinek olyan jelentős részét teszik ki.

(25) Végezetül a Bizottság megállapítja, hogy a Power Team által felhozott érvek egyike sem volt meggyőző, és nem eredményezte a megállapítások átértékelését.

(26) Az uniós gazdasági ágazat rámutatott arra, hogy a kínai állam nagy mértékben beavatkozott az acéliparba, ezért az EU és az Egyesült Államok a probléma megoldása céljából már WTO-konzultációkat kérelmezett.

(27) A fentiek alapján a vizsgálat megállapításait és a következtetést, mely szerint a Power Team nem részesülhet piacgazdasági elbánásban, megerősítették.

(28) Miután az érintett feleket tájékoztatták azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján ajánlást kívántak tenni az 452/2007/EK rendelet módosítására, a kérelmező további észrevételeket nyújtott be az eredményekhez.

(29) A kérelmező elsősorban azt az érvét ismételte meg, hogy főbb ráfordításai tükrözik a kínai piaci értékeket, és hogy a kínai árak nagyjából megfelelnek más nemzetközi piaci áraknak. A kérelmező elismerte ugyan, hogy 2008-ban a KNK-ban a fő ráfordítások árai kevésbé emelkedtek, mint a nemzetközi acélpiacokon, azt állította azonban, hogy ez nem az ártorzításoknak tudható be; a kínai belföldi piac alacsony árai sokkal inkább egyéb, puszta kereskedelmi tényezőkre vezethetők vissza. A kérelmező utalt a termelés 2008. évi növekedésére, és kifejtette, hogy a KNK-ban gyártott legtöbb acéltermék exportjára kivetett, meglévő dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok arra késztették a kínai gyártókat, hogy csökkentsék belföldi piaci áraikat.

(30) Megjegyzendő, hogy a kérelmező által az árra vonatkozóan benyújtott további információk azt a megállapítást támasztották alá, miszerint 2008-ban a vasalódeszkák gyártásához szükséges fő nyersanyagok átlagban jelentősen olcsóbbak voltak a kínai belföldi piacon, mint más jelentős világpiacokon.

(31) Ami a kérelmező azon érvelését illeti, hogy az árkülönbség pusztán kereskedelmi tényezőkre, azaz a megnövekedett kínai termelésre vezethető vissza, megjegyzendő, hogy ez az érv nem volt kellően megalapozott, különösen az állítólagos termelésnövekedés és a keresleti oldal helyzete közötti lehetséges összefüggés tekintetében. Ugyanakkor a kérelmező által felhozott érv is - vagyis hogy a KNK-ból származó számos termék exportjára kiegyenlítő vámok vannak érvényben - azt bizonyítja, hogy a kínai acélgyártók valóban támogatásokban részesültek.

(32) Ennélfogva a kérelmező azon érvelése, hogy a KNK acélpiaca nem torzul, fenntarthatatlan, és végérvényesen megállapítható, hogy a piacgazdasági elbánás meghatározását nem kell felülvizsgálni, valamint hogy a Power Teamnek nem kell megadni a piacgazdasági elbánást.

2.2. Egyéni elbánás

(33) Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint vám megállapítása esetén az említett cikk hatálya alá tartozó országokra adott esetben az egész országra kiterjedő vámot vetnek ki, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy teljesítik az egyéni elbánásnak az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi kritériumát. Ezek a kritériumok a következőképpen foglalhatók össze:

- ha teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalatról vagy közös vállalatról van szó, az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget;

- az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg;

- a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van, és be kell bizonyítani, hogy a vállalat kellőképpen független az állami beavatkozástól;

- az árfolyamok átváltása piaci árfolyamon történik;

- az állami beavatkozás nem olyan mértékű, hogy lehetővé tenné az intézkedések kijátszását abban az esetben, ha az egyes exportőrökre különböző vámtételeket alkalmaznak.

(34) A kérelmező a piacgazdasági elbánás iránti kérelem mellett egyéni elbánást is igényelt arra az esetre, ha nem kapna piacgazdasági elbánást.

(35) A vizsgálat bebizonyította, hogy a kérelmező az összes fenti kritériumot teljesítette, ebből következően a Power Teamnek meg kell adni az egyéni elbánást.

2.3. Rendes érték

(36) Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint a nem piacgazdaságú országokból származó behozatal esetében - amennyiben a piacgazdasági elbánás nem adható meg - az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjában meghatározott országok tekintetében a rendes értéket egy analóg országra jellemző ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani.

(37) A vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy ismét Törökországot - melyet már az eredeti vizsgálat során is analóg országként alkalmaztak - kívánja megfelelő analóg országként kiválasztani a KNK-ra vonatkozó rendes érték megállapításához, azonban ebben az időközi felülvizsgálatban egyetlen török gyártó sem működött együtt. Ugyanakkor egy ukrán exportáló gyártó, amelyet egy párhuzamosan zajló, másik időközi felülvizsgálat keretében vizsgáltak, együttműködött. Az érdekelt feleket tájékoztatták erről, és nem érkezetek Ukrajna analóg országként való alkalmazását kifogásoló észrevételek.

(38) Miután láthatóan semmi ok nem volt arra, hogy ne Ukrajnát válasszák ki analóg országként, és különösen tekintettel arra, hogy nem volt más, harmadik országbeli gyártó, amely együttműködött volna, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint, azaz az analóg ország együttműködő gyártójától kapott ellenőrzött információk alapján állapították meg.

(39) Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően megállapították, hogy az együttműködő gyártó által a hasonló termékből belföldön lebonyolított értékesítési mennyiség a kérelmezőnek az EU-ba történő exportértékesítéséhez képest reprezentatív volt. Ezenkívül az összehasonlítható belföldi értékesítéseket (szükség szerint a különböző fizikai jellemzők figyelembevétele érdekében kiigazítva) valamennyi exportált terméktípus esetében reprezentatívnak tekintették, mivel az eladott mennyiség az EU-ba irányuló teljes exportértékesítések legalább 5 %-át elérte.

(40) A Bizottság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy az analóg ország belföldi piacán reprezentatív mennyiségben értékesített vasalódeszka mindegyik típusának értékesítése rendes kereskedelmi forgalomban történtnek tekinthető-e. E célból meghatározta a szóban forgó vasalódeszka-típusok független fogyasztók számára történő nyereséges értékesítésének arányát.

(41) A belföldi értékesítési ügyletek akkor tekinthetők nyereségesnek, ha a meghatározott terméktípus egységára megegyezik a gyártási költségekkel vagy meghaladja azokat. Ezért a Bizottság meghatározta a vizsgálati időszak alatt az analóg ország belföldi piacán értékesített mindegyik típus gyártási költségét.

(42) Ha egy adott terméktípus teljes értékesítési mennyiségének több mint 80 %-át a számított termelési költséggel azonos vagy azt meghaladó nettó eladási áron értékesítették, és ha az említett típus súlyozott átlagára megegyezett a termelési költséggel vagy meghaladta azt, akkor a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapították meg. Ez az ár az adott típusból a vizsgálati időszak során történt teljes belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként lett kiszámítva függetlenül attól, hogy az értékesítés nyereséges volt-e.

(43) Amennyiben egy terméktípus nyereséges értékesítése az adott típus teljes értékesítési volumenének legfeljebb 80 %-át tette ki, vagy amennyiben az adott típus súlyozott átlagára a termelési költség alatt volt, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, amelyet a kizárólag az adott típusból történt nyereséges értékesítés súlyozott átlagaként számítottak ki.

(44) Tájékoztatását követően a kérelmező megjegyezte, hogy olyan esetekben, amikor a nyereséges értékesítések egy adott terméktípus teljes értékesítési mennyiségének kevesebb mint 10 %-át teszik ki, rendszerint számtanilag képzett rendes értéket kellene alkalmazni.

(45) E tekintetben megjegyzendő, hogy a nyereséges értékesítések aránya e vizsgálat során soha nem volt 10 %-nál kevesebb. Ezenkívül már megszűnt az a gyakorlat, mely szerint hasonló körülmények között automatikusan rendes értéket állapítanak meg.

2.4. Exportár

(46) Az érintett terméket valamennyi esetben KNK-beli független kereskedőkön keresztül exportként értékesítették uniós független fogyasztók számára; az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően állapították meg, azaz a termék EU-ba történő exportértékesítésekor ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján.

(47) A tájékoztatást követően a kérelmező azt állította, hogy az exportárat a kínai független kereskedő által az uniós független fogyasztónak felszámított eladási ár alapján kellene megállapítani, nem pedig - mint ahogyan az megtörtént - annak, a termékért fizetett vagy fizetendő árnak az alapján, amelyet a Power Team exportra történő értékesítésekor a KNK-beli független kereskedőknek felszámol. Ez a megközelítés ugyanakkor nem felelne meg az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének, mely előírja, hogy exportra értékesített áruk esetében az exportárat az első független fogyasztó számára történő értékesítés alapján kell megállapítani. Következésképpen ezt az állítást elutasították.

2.5. Összehasonlítás

(48) A rendes érték és az exportár összehasonlítása a gyártelepi árak alapján történt. A rendes érték és az exportárak tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek állítólag és bizonyítottan is befolyásolták az árakat, valamint azok összehasonlíthatóságát. Ennek alapján - megfelelő és indokolt esetben - kiigazították a fizikai jellemzőkben, a fuvarozási, biztosítási, valamint a kezelési és hitelköltségekben mutatkozó különbségeket. Mivel az exportárat kizárólag a kínai kereskedők számára - exportértékesítésre szánt - történő belföldi értékesítések alapján állapították meg, nem volt indokolt az eltérő adózás miatti kiigazítás, mivel a rendes értéket a hasonló adózási rendszerrel rendelkező analóg országban is a belföldi értékesítések alapján állapították meg. A rendes értéket és az exportárat is tehát héa nélkül számították ki.

(49) A tájékoztatást követően a kérelmező megjegyezte, hogy a terméktípusok csoportosítása (ami valóban összehasonlítási céllal történt) bizonyos kétségeket vet fel az árak összehasonlításának helytállóságát illetően.

(50) E tekintetben megjegyzendő, hogy a terméktípusok csoportosítása e vizsgálat során ugyanúgy történt, mint az eredeti vizsgálatban, és ezt szükségesnek tartották annak érdekében, hogy az árukat, amelyeket a Power Team exportként értékesített, az Unióba jobban össze lehessen hasonlítani az analóg ország belföldi piacán értékesített árukkal. Megjegyzendő továbbá az is, hogy a kérelmező ezen állítását nem támasztotta alá részletesebben, különösen arra vonatkozóan, hogy a csoportosítás, ahogyan történt (és amit a kérelmezőnek szánt külön tájékoztatásban elmagyaráztak) miért ne lenne megfelelő. Következésképpen ezt az állítást elutasították.

2.6. Dömpingkülönbözet

(51) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően árutípusonként összehasonlították a súlyozott átlaggal számított rendes értéket az érintett termék megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával. Ez az összehasonlítás alátámasztotta a dömping meglétét.

(52) A Power Team esetében megállapított dömpingkülönbözet - a nettó, uniós határparitáson kiszámított ár százalékában kifejezve - 39,6 %.

3. A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK TARTÓS JELLEGE

(53) Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálták azt is, hogy a megváltozott körülmények indokoltan tartósnak tekinthetők-e.

(54) E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat során a kérelmezőtől megtagadták a piacgazdasági elbánásban való részesítést, mert számviteli gyakorlatában szabálytalanságokat állapítottak meg. A felülvizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a Power Team teljesíti ezt a kritériumot. A fentiekből ugyanakkor kitűnik, hogy a főbb ráfordítások költségeit tekintve a kérelmező nem felel meg az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése c) pontjának első francia bekezdésében említett, a piacgazdasági elbánásra vonatkozó kritériumnak. Ebből következően a piacgazdasági elbánás tekintetében a kérelmező körülményei nem változtak meg.

(55) A vizsgálat során begyűjtött és ellenőrzött adatok (azaz a kérelmezőnek az EU-ba irányuló egyedi exportárai és Ukrajna mint hasonló ország esetében megállapított rendes érték) ugyanakkor magasabb dömpingkülönbözetet eredményeztek. Ez a változás jelentősnek tekintendő, így az intézkedések jelenlegi szintű további alkalmazása már nem lenne elegendő a dömping ellensúlyozásához.

4. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(56) E felülvizsgálat eredményei alapján helyénvalónak tűnik a Power Teamtől származó érintett termék behozatalára alkalmazandó dömpingellenes vámot 39,6 %-ra módosítani.

(57) Ami a maradványvámot illeti, emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat során csekély volt az együttműködés. Az együtt nem működő vállalatokra ezért a vámot olyan szinten állapították meg, amely megfelel a legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező exportáló gyártó legnagyobb mennyiségben értékesített terméktípusai dömpingkülönbözete súlyozott átlagának. Ugyanezen módszert alkalmazva, valamint a kérelmező vonatkozó adatainak figyelembevételével a maradványvámot 42,3 %-ra kell módosítani.

(58) Az érdekelt feleket tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, melyek alapján a 452/2007/EK rendelet módosítására irányuló javaslat szándéka megfogalmazódott, továbbá lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére. Az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételeket figyelembe vették, és adott esetben a végleges megállapításokat azoknak megfelelően módosították,

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

1. cikk

A 452/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

- Az 1. cikk (2) bekezdésében található táblázatban a Guangzhou Power Team Houseware Co. Ltd., Guangzhou gyártóra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép:

- Az 1. cikk (2) bekezdésében található táblázatban a KNK-beli összes többi vállalatra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép:

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. március 29.

a Tanács részéről

az elnök

E. ESPINOSA

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) HL L 109., 2007.4.26., 12. o.

(3) HL C 3., 2009.1.8., 14. o. ("Értesítés vizsgálat megindításáról").

(4) A kód változását (a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben említett 3924 90 90 helyett 3924 90 00) a 2010. január 1-jétől alkalmazandó új Kombinált Nómenklatúra eredményezte (lásd a 948/2009/EK rendeletet, HL L 287., 2009.10.31., 1. o.).

(5) Például: "Money for Metal: A detailed Examination of Chinese Government Subsidies to its Steel Industry", Wiley Rein LLP, 2007. július; "China Government Subsidies Survey", Anne Stevenson- Yang, 2007. február; "Shedding Light on Energy Subsidies in China: An Analysis of China's Steel Industry from 2000-2007", Usha C.V. Haley; "China's Specialty Steel Subsidies: Massive, Pervasive and Illegal", the Specialty Steel Industry of North America; "The China Syndrome: How Subsidies and Government Intervention Created the World's Largest Steel Industry", Wiley Rein & Fielding LLP, 2006. július és "The State-Business Nexus in China's Steel Industry - Chinese Market Distortions in Domestic and International Perspective", Prof. Dr. Markus Taube & Dr. Christian Schmidkonz of THINK!DESK China Research & Consulting, 2009. február.25.

(6) Forrás: Steel Business Briefing: átlagárak 2005-ben és 2008-ban.

(7) Lásd a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2009. január 26-i 91/2009/EK tanácsi rendeletet (HL L 29., 2009.1.31., 1. o.) és a többek között a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2009. április 7-i 287/2009/EK bizottsági rendeletet (HL L 94., 2009.4.8., 17. o.).