BH 2005.2.68 I. A társaság nem dönthet a működés továbbfolytatásáról, ha a végelszámolásra a cégbíróság megszűntnek nyilvánító határozata alapján került sor - Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a végelszámolás tartama alatt a cég adataiban egyéb okból bekövetkezett esetleges változásokra vonatkozó határozatokat meghozzák, s e változásokat a cégjegyzéken átvezettessék [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 16. § (1) bek., 41. § (1) bek., 44. § (1) bek.; 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 77. §].

II. A cég működése során elvárható, hogy székhelyén a hatóságok, üzletfelek számára elérhető legyen, gondoskodjon a székhelyére érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről - A székhelyre - mint a központi ügyintézés helyére - címzett küldeményt átvétele esetén főszabályként kézbesítettnek kell tekinteni [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 16. § (1) bek., 20. § (1) bek., 41. § (1) bek., 44. § (1) bek., 49. § (1) bek.; Pp. 219. § (1) bek. d) pontja].

A P. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot az elsőfokú bíróság az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 299. § (3) bekezdésében előírt tőke-kiegészítési kötelezettség elmulasztása miatt megszűntnek nyilvánította, elrendelte végelszámolását, végelszámolóként L. T.-t jelölte ki. A társaság székhelyére a cégnév, valamint L. T. ügyvezető nevének feltüntetésével kézbesíteni rendelt végzést a tértivevény tanúsága szerint 2001. október 19-én átvették. Az elsőfokú bíróság a megszűntnek nyilvánítással, a végelszámolással kapcsolatos adatváltozásokat bejegyezte. A végzést L. T. számára kézbesítette.

Az elsőfokú bíróság újabb törvényességi felügyeleti eljárásban 2002. február 13-án kelt 21. sorszámú végzésével felhívta a végelszámolót a könyvvizsgáló törlése iránti kérelem 30 napon belüli benyújtására, arra hivatkozással, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tájékoztatása szerint a cég cégjegyzékében könyvvizsgálóként szereplő F. M. nem tagja a kamarának.

Ilyen előzmények után a társaság 2002. június 5-én jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be egyebek mellett a végelszámolás befejezésével (megszüntetésével), a jegyzett tőke felemelésével összefüggő változások, továbbá a könyvvizsgálóra vonatkozó adatváltozásoknak a cégjegyzékbe történő bejegyzése iránt. Csatolta a 2 000 000 Ft összegű törzstőke-emelés befizetését igazoló banki bizonylatot, a végelszámolás megszüntetése és a működés továbbfolytatásának elhatározása, a törzstőke felemelése, a létesítő okirat módosítása tárgyában 2002. június 5-én meghozott alapítói határozatokat. Egyidejűleg bejelentette, hogy a cégbíróság végelszámolást elrendelő végzését a társaság nem kapta kézhez, azt nem L. T.-nek kézbesítették, hanem a társaság postai küldeményei átvételére felhatalmazással nem rendelkező M. S.-nek.

Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a társaság végelszámolását elrendelő végzés kézbesítése szabályszerűen megtörtént, a cégeljárás során nem lehet a vizsgálat tárgya a cég székhelyére címzett küldemény átvevőjének átvételi jogosultsága. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 77. §-a értelmében pedig a végelszámolás megszüntetéséről és a működés továbbfolytatásáról kizárólag a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot hozó szervezet dönthet. Miután a társaságot a cégbíróság megszűntnek nyilvánította és a végelszámolás elrendelésével egyidejűleg eltiltotta a további működéstől, a tevékenység továbbfolytatása fogalmilag kizárt, a végelszámolást előidéző ok kiküszöbölésére már nincs lehetőség.

A végzéssel szemben a társaság fellebbezett jogi képviselő útján. A végzés megváltoztatását és a változások bejegyzését kérték. Ismételten hivatkoztak arra, hogy a társaság megszűntnek nyilvánításáról és végelszámolásának elrendeléséről hozott végzést a társaság nem kapta kézhez. Előadták továbbá, hogy a társaság alapítója a 2002. június 5-én hozott határozataival elhatározta a végelszámolás megszüntetését és a társaság működésének továbbfolytatását, - amelynek jogszabályi akadálya nem volt - a társaság jegyzett tőkéjét 1 000 000 Ft-ról 3 000 000 Ft-ra emelte fel, így a megszűntnek nyilvánítás és a végelszámolás alapjául szolgáló ok kiküszöbölésre került, a végelszámolás okafogyottá vált.

A fellebbezés az alábbiakra tekintettel részben megalapozott.

A Ctv. 49. § (1) bek., illetve 20. § (1) bekezdése folytán a cégeljárásban is megfelelően irányadó Pp. 219. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel kézbesítés útján kell közölni.

A Ctv. 16. § (1) bekezdése szerint a cég székhelye a központi ügyintézés helye, melyet cégtáblával is meg kell jelölni. Elvárható követelmény a cég rendes működése során, hogy a cég a székhelyén a bíróságok, hatóságok, üzletfelek, más szervek számára elérhető legyen, gondoskodjon a székhelyre érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről. A székhelyre címzett küldeményt pedig átvétele esetén - főszabályként - szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni.