A Balassagyarmati Törvényszék P.20881/2017/61. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 73. § (3) bek., 77. § (3) bek., 244. § (2) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. §, (1) bek., 2:52. §, 6:48. § (1) bek., 6:518. §, 6:519. §, 6:532. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (2) bek.] Bíró: Barsi Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

*Balassagyarmati Törvényszék P.20881/2017/61.*, Veszprémi Törvényszék P.20550/2019/20., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20017/2020/7., Győri Ítélőtábla Pf.20017/2020/8., Kúria Pfv.20796/2020/5.

***********

A ...-ti Törvényszék Petrássy Ügyvédi Iroda dr. Petrássy Miklós Péter (...) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (...) I. rendű és II.rendű felperes neve (...) II. rendű felperesnek - dr. Czudar Sándor Ügyvédi Iroda dr. Czudar Sándor eljáró ügyvéd (...) által képviselt I.rendű alperes neve (....) alperes ellen - mely perbe az alperes oldalán a László Ügyvédi Iroda dr. László György (...) ügyvéd által képviselt Alperesi beavatkozó (...) beavatkozott - kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és II. rendű felperesek részére felperesenként 7.000.000.-(hétmillió) Ft sérelemdíjat, ezen összeg után 2017. március 9. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, továbbá felperesenként 350.000.-(háromszázötvenezer) Ft perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy a fenti határidőn belül egy magánlevél formájában kérjen elnézést a felperesektől gyermekük, néhai ... haláláért.

A le nem rótt 840.000.-(nyolcszáznegyvenezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet előterjesztése esetén a ...-i Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani a ...-i Ítélőtáblához címzetten.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...-i Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart.

A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ..-i Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el.

Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ..-i Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

A 2016. szeptember 26. napján született ...az I. és II. rendű felperes egyetlen közös gyermeke volt. Néhai ... születésekor a becsatolt zárójelentés alapján a II. rendű felperes méhét eltávolították.

...-t 2017. március 1-jén szállították az alperes kórház csecsemő és gyermekosztályára hörghurut kórismével. A felvételekor rögzítették, hogy 03.01. éjszaka óta köhög, és hőemelkedése van. A felvételi státuszában kóros eltérésként megnyúlt ki és belégzést és „sokvezette zörej"-t rögzítettek. A laborvizsgálat során a lymphocyták arányának növekedését észlelték, mely vírusfertőzésre jellemző eltérés.

A fellelhető megfigyelőlapon a beteg teljes ellátása idején kb. két óránként történt bejegyzés, ahol rögzítették az alkalmazott gyógyszert és tápszert, továbbá (nem minden alkalommal) a testhőmérsékletet, légzésszámot, pulzust, vérnyomást, orrszívások tényét. A lázlapon rögzítették a pozicionálás szükségességét, illetve a légzésfigyelő használatának szükségességét is. A megfigyelőlap szerint 03.08-án 19 órakor a csecsemő 100 ml tápszert kapott, fürösztés, súlymérés és orrszívás történt. A megfigyelőlapon 20 óra 30 perckor még rögzítésre került a légzésszám és a pulzus, majd 21 óra 30 perckor rögzítették, hogy nem lélegzik, sápadt, nincs pulzusa. Az orvosi dekurzusban

21 óra 35-kor rögzítésre került, hogy a nővér megbüfiztette, leszívta majd hasra fektette a gyereket; 20 óra 30-kor észlelte az alvó gyereket; apnoe alarmja be volt kapcsolva; 21 órakor észlelték, hogy sápadt, nem vesz levegőt. A dekurzus szerint az orvos életjelenséget nem észlelt, újraélesztést kezdett az intenzív osztály bevonásával, a légutakból nagymennyiségű tápszert szívtak le, protokoll szerint tonogént adtak, és 25 perces sikertelen újraélesztést követően megállapították a halál beálltát.

A ...-i Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya orvosszakértőt rendelt ki ... halálesete ügyében. A dr. ... igazságügyi orvosszakértő által /2017. számon elkészített igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint az orvosok, illetőleg az ápoló személyzet részéről szakmai szabályszegés, mulasztás nem történt, az egészségügyi személyzet részéről a szakmai szabályok megszegésére utaló adat nem áll rendelkezésre. A gyermek élete a vizsgált esetben a szakszerű orvosi ellátás, újraélesztés ellenére sem volt megmenthető. A hányadék belehelés bizonyossággal semmilyen ma ismert módszerrel nem védhető ki.

A boncjegyzőkönyv alapján nevezett halála hányadék belehelését követő fulladás miatt következett be, a boncolás során idegenkezűségre utaló elváltozást nem találtak. Az ellátó egészségügyi személyzet részéről szakmai szabályszegésre vagy mulasztásra gyanú nem támadt.

Az észlelést követően megfelelő időintervallumon belül újraélesztést kezdtek. Az újraélesztés során a légutakból a hányadék belehelés nagyrészének a leszívása megtörtént, azonban nevezett élete már nem volt a szakszerű újraélesztés ellenére sem megmenthető.

A felperesek keresetükben a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés c) pontja alapján az alperes kötelezését kérték elégtétel adására akként, hogy egy magánlevél formájában kérjen elnézést a felperesektől gyermekük, néhai ... haláláért való felelősségéért. Kérték továbbá az alperes kötelezését a felperesek javára 7.000.000 -7.000.000.- Ft sérelemdíj, valamint kamatai megfizetésére.

Keresetüket az Eütv. 77. § (3) bekezdésére, 244. § (1) -(2) bekezdésére, a Ptk. 2:52., 6:518., 6:519., 6:520. és 6:522., valamint a 2:51. § (1) bekezdés c) pontjára alapították.

A felperesek jogsérelmüket a teljes családban éléshez fűződő jog megsértésében jelölték meg. Előadták, hogy vannak gyermekeik, de közös gyermek csak ő lett volna, olyan, mintha mind a kettőjüknek egy-egy része meghalt volna. Köztudomású tényként kérték figyelembe venni a felpereseket ért hátrányt.

Álláspontjuk szerint a beteg ellátása során az alperes nem az elvárható gondossággal és körültekintéssel járt el. Az alperes ápolója a csecsemőt az ápolási dokumentáció alapján nem büfiztette meg, nem fektette hasra, amely okozati összefüggésben áll a tápszer aspirációjával.

Utaltak rá, hogy a büntetőeljárásban beszerzett szakvélemény nem az elvárható gondosságot vagy annak hiányát vizsgálta, hanem a szakmai szabályszegést. Emellett ezt a szakvéleményt olyan szakértő készítetette, aki nem rendelkezik a halálesettel kapcsolatban az adott esetnek megfelelő klinikai szakkérdés szerinti képesítéssel, így ez a szakvélemény egyébként sem vehető figyelembe.

Hivatkoztak rá, hogy ha feltehető, hogy a gyermek betegségével kapcsolatos váladék lecsorgása okán reflex szerű hányás alakult ki, akkor ez azt jelenti, hogy a dokumentáció alapján már a hazaengedését tervezték a gyermeknek ezekben a napokban annak ellenére, hogy olyan állapotban volt, amely a fulladásos halál veszélyét fokozta. Ebben az esetben a potenciális életveszély fennállásáról tájékoztatni kellett volna a szülőket, ebben az esetben az édesanya folyamatosan biztosította volna a felügyeletet.