A Fővárosi Törvényszék G.42076/2009/13. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 9. §, 13. §, 45. §, 57. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 48. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 6. §, 11. §, 14. §, 17. §, 22. §, 24. §, 27. §, 33. §, 34. §, 35. §, 39. §, 53. §, 54. §, 55. §, 56. §, 58. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Juhász Csaba

Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma

Budapest II., Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp. Pf.: 887.

9.G.42.076/2009/13.

A Magyar Köztársaság nevében !

A Fővárosi Bíróság a Dr. Kis-Fodor Ágnes Ügyvédi Iroda (cím) és a Dr. Kardos Judit Ildikó Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Dr. Czugler Péter Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt alperes neve. (alperes címe) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy az alperesnek tizenöt napon belül fizessen meg 7.500.000,- (Hétmillió-ötszázezer) forint + áfa, azaz 9.375.000,- (Kilencmillió-háromszázhetvenötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az érvénytelenítési per felperesének vagyonához tartozik részben a ..., ... helyrajzi számú, természetben a B. út ... szám alatt található ingatlan (továbbiakban ingatlan). Az érvénytelenítési per alperese különböző időpontokban megkötött több adásvételi szerződéssel vásárolt meg az érvénytelenítési per felperesétől különböző tulajdoni hányadokat.

Az 1997. november 18-án aláírt szerződéssel az érvénytelenítési per alperese meghatározott hányadban szerzett tulajdont az ingatlanon vételár megfizetésével.

A 2000. május 31-én megkötött szerződés értelmében az érvénytelenítési per alperese az ingatlanból megvásárolt további tulajdoni hányadot. A szerződő felek a szerződés tartalmát azt figyelembe véve határozták meg, hogy az érvénytelenítési per alperese élt elővásárlási jogával, ezért az elővásárlási jog gyakorlásával létrejött szerződéses megállapodást a szerződéses iratban egységes szerkezetbe foglalták a megszövegezéssel. A szerződés szerint az érvénytelenítési per felperese - mint eladó - készített el egy telekmegosztási vázrajzot, így a használati viszonyokat a tervezett megosztásra tekintettel kívánták a felek megállapítani. Az érvénytelenítési per felperese arra vállalta szerződéses kötelezettség teljesítését, hogy a felek megállapodásával tervezett telekalakítást elvégzi, a szükséges nyilatkozatokat és hozzájárulásokat beszerzi, az ingatlan megosztása érdekében a földhivatalhoz a szükséges alakisággal ellátva a kérelmet benyújtja.

A felek e szerződésükkel vegyesen olyan tartalmú választottbírósági szerződést kötöttek, amellyel a szerződéses megállapodásból származó jogvitáik elbírálására jogosultként a "Budapesti Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróságot" jelölték ki. A választottbírósági szerződésükkel a felek rendelkeztek az állandó választottbíróság eljárási szabályzatának alkalmazásáról és a választottbírák számáról. A választottbírósági szerződéssel az alkalmazandó anyagi jogot a magyar jog szabályaival határozták meg, illetve rendelkeztek az eljárás magyar nyelvéről.

Az ugyancsak 2000. május 31-én aláírt szerződés alapján az érvénytelenítési per alperese megvásárolta a másik féltől az osztatlan közös tulajdonból még megjelölt tulajdoni hányadot.

Ezen adásvételi szerződésükkel vegyesen a felek ugyanolyan tartalmú választottbírósági szerződést kötöttek.

A közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdonosai a 2000. május 31-i szerződésükkel a közös tulajdon megszüntetéséről döntöttek. A tulajdonosok megállapodása megnevezte, hogy a közös tulajdonuk megszüntetésével és az ingatlan megosztásával az egyes tulajdonostársak milyen helyrajzi számú ingatlanok önálló és kizárólagos tulajdonosaivá válhattak. A közös tulajdon megszüntetésének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében a földhivatali eljárást megindították.

A szerződő felek a 2000. május 31-én megkötött két adásvételi szerződésüket 2001. október 29-én annyiban módosították, hogy megváltoztatott tartalmú megosztási vázrajz szerint kívánták kérni a telekalakítást, miután a korábbi vázrajz szerinti telekalakítás meghiúsult. Az érvénytelenítési per felperese a szerződéses nyilatkozatával arra vállalt kötelezettséget a másik fél felé hatályosan, hogy az ingatlan megosztásának megvalósulását nem akadályozza, annak érdekében az érvénytelenítési per alperesével együttműködik, a megjelölt mellékletnek megfelelő végleges telekosztási vázrajzot aláírja.

A közös tulajdonban álló ingatlan tulajdonostársai 2001. október 29-e és 2001. december 20-a között írták alá azt az újabb - közös tulajdon megszüntetésére irányuló - szerződést, amelyben írt nyilatkozat értelmében a 2000-ben benyújtott telekalakítási kérelmet a folyamatban lévő eljárásban visszavonták. A közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó megállapodásukkal a tulajdonostársak rögzítették a kialakítandó önálló helyrajzi számú ingatlanok adatait, megállapodva abban, hogy az ingatlan megosztásával az egyes tulajdonostársak az önálló helyrajzi számú ingatlanok kizárólagos tulajdonosai lehettek.

A telekmegosztás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében indított földhivatali eljárásban a bejegyző elsőfokú határozatot az érvénytelenítési per felperesének fellebbezése után a másodfokon eljáró hatóság megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította.

A megismételt közigazgatási eljárásban az első fokon eljáró földhivatal határozatával a megosztást változatlan tartalommal rendelte el átvezetni az ingatlan-nyilvántartásban.

Az érvénytelenítési per felperese által benyújtott újabb fellebbezés eredményeként a másodfokon eljáró hatóság az elsőfokú közigazgatási határozatot megváltoztatta, a telekalakítási kérelmet elutasította.

A bírósági felülvizsgálatot jelentő peres eljárásban a közigazgatási bíróság az érvénytelenítési per alperesének keresetét elutasította. A felülvizsgálati kérelem benyújtását követően a Legfelsőbb Bíróság 2006. október 3-án meghozott határozatával a közigazgatási bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a másodfokú hatóság határozatát megváltoztatta és az elsőfokú közigazgatási határozatot helybenhagyta.

Az érvénytelenítési per alperese 2003. december 5-én - a telekalakítási eljárások folyamatban léte alatt - nyújtotta be elvi építési engedély iránti kérelmét az akkori megosztási vázrajz szerinti ingatlanokra. Az érvénytelenítési per alperese a ... elnevezésű beruházáshoz kért engedélyt. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a 2006. december 19-én meghozott határozatával adta meg az elvi építési engedélyt. Az érvénytelenítési per alperese végleges építési engedély iránti kérelmet nem terjesztett elő.

Miután a megkötött adásvételi szerződések teljesítésével és a telekmegosztás végrehajtásával kapcsolatban az érvénytelenítési per alperesének követelése alapján a felek között jogvita alakult ki, az érvénytelenítési per alperese 2007. augusztus 27-én benyújtott keresetlevelével indította meg azt a polgári eljárást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság (továbbiakban választottbíróság) előtt, amelyben előadott keresetével a károsodás kiküszöbölésének követelését jelentő jogát kívánta érvényesíteni a 6.119.000.000,- forint kártérítés és késedelmi kamatának követelésével. Az érvénytelenítési per alperese e marasztalási keresete mellett egyébként a polgári jog szabályaival nem nevesített megállapítási keresetet is indított, kérve az egyik megkötött adásvételi szerződésről szerinte valóként állítható tény kinyilvánítását ítélettel, illetve további megállapítási keresete mellett az adásvételi szerződés teljesítésének követeléseként a tulajdonjog bejegyzési engedély, illetve nyilatkozat pótlását kérte a választottbíróságtól, hivatkozva arra, hogy a megkötött szerződéssel még fennmaradó területre is tulajdonjogot szerzett a már bejegyzett részen túl.