13/1994. (ÜK. 12.) LÜ utasítás

az ügyészi törvényességi felügyeletről

Az Alkotmány 51. §-ának (3) bekezdése értelmében az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében.

A hivatkozott rendelkezések, valamint az Alkotmányban és a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ütv.) meghatározott alapvető célkitűzések maradéktalan érvényesülésének biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet (a továbbiakban: törvényességi felügyelet) ellátására vonatkozóan - az Ütv. 28. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a következő utasítást adom:

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az ügyészi törvényességi felügyelet terjedelme

1. § Az ügyész a törvényességi felügyeleti tevékenységet az Ütv. rendelkezései szerint látja el.

2. § (1) Az ügyészi törvényességi felügyelet hatálya az 1. §-ban foglaltaknak megfelelően kiterjed

a) a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei vonatkozásában a minisztériumokra és az országos hatáskörű szervekre,

b) a hatósági eljárások és egyedi döntések tekintetében az Országgyűlésnek felelős, vagy beszámolni köteles szervekre, a minisztériumokra, az országos hatáskörű vagy illetékességű, a regionális, a területi és a helyi közigazgatási szervekre, a közigazgatási hatósági jogkört gyakorló, vagy a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint eljáró egyéb szervezetekre és személyekre, valamint a szabálysértési hatóságokra és a szabálysértés miatt eljáró más szervekre,

c) a munkaviszonnyal és szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő általános érvényű intézkedések, eljárások és egyedi döntések vonatkozásában a gazdálkodó és egyéb - jogi személyiségű, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező - szervezetekre,

d) a működés, valamint a működés körében hozott belső normák és egyedi döntések tekintetében az alapítványokra (közalapítványokra), a társadalmi szervezetekre és - a közhasznú működés tekintetében - a közhasznú szervezetekre.

(2) Az ügyészség kizárólag abból a szempontból gyakorol felügyeletet az (1) bekezdésben meghatározott szervek felett, hogy azok működése megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, eljárásaik és döntéseik törvényesek-e. A döntések célszerűségi, vagy gazdaságossági vizsgálata nem tartozik a törvényességi felügyelet körébe. A törvényességi felügyelet ellátásánál jogszabálysértőnek kell tekinteni az olyan magatartást (tevékenységet vagy mulasztást), határozatot vagy intézkedést, amely ellentétben áll a jogszabályokkal, az Alkotmánybíróság határozataival, a jogszabályok keretei között kiadott belső normákkal (pl. kollektív szerződés, alapszabály stb.), az Unió jogi aktusával, valamint - a bírósági felülvizsgálat körébe tartozó ügyekben - a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozataival, elvi bírósági határozataival és kollégiumi állásfoglalásaival.

(3) Ha az ügyész a törvényességi felügyelet ellátása során törvénysértést vagy más hiányosságot állapít meg, a III. fejezetben meghatározott intézkedéseket teheti. Amennyiben a törvénysértés valamely állampolgár magatartásában nyilvánul meg, a törvényességi felügyeleti jogkörben eljáró ügyész az arra jogosult szerveknél (munkáltató szerv, szabálysértési hatóság, rendőrség stb.) kezdeményezi olyan intézkedés megtételét, amely az állampolgárt a törvények megtartására szorítja.

Hatáskör és illetékesség

3. § (1) A törvényességi felügyeletet

a) a Legfőbb Ügyészség látja el az Országgyűlésnek felelős vagy beszámolni köteles szervek, a minisztériumok, az országos hatáskörű, vagy országos illetékességű közigazgatási szervek, valamint az országos sportági szakszövetségek, az országos sportszövetségek, az országos kamarák és köztestületek felett, amennyiben más ügyészi szerv kijelölésére nem kerül sor. A Legfőbb Ügyészség az eljárás lefolytatásával főügyészséget úgy is megbízhat, hogy a vizsgálati jelentést, az intézkedéseket és más iratokat a vizsgálatot végző ügyészség helyett maga kiadmányozza,

b) a megyei, Fővárosi Főügyészség (a továbbiakban: főügyészség) látja el a területi szinten szervezett közigazgatási szervek felett akkor is, ha a közigazgatási területbeosztástól eltérő illetékességi területen működnek,

c) a főügyészség látja el az a) pontban foglalt kivétellel az alapítványok (közalapítványok), a társadalmi szervezetek, a közhasznú szervezetek felett,

d) a helyi ügyészség látja el a törvényességi felügyelet szervi hatálya alá tartozó, de az a)-c) pontban nem említett minden egyéb szerv vonatkozásában. A megyei (fővárosi) főügyész úgy rendelkezhet, hogy a területén működő alapítványok (közalapítványok), társadalmi szervezetek, közhasznú szervezetek működése feletti törvényességi felügyeletet a helyi ügyészség gyakorolja.

(2) A fellebbviteli főügyészségek a Legfőbb Ügyészség eseti kijelölése alapján és az általa meghatározottak szerint végeznek törvényességi felügyeleti tevékenységet.

4. § (1) A törvényességi felügyelet gyakorlására a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az az ügyészség illetékes, amelynek területén a hatáskörébe tartozó szerv székhelye van. Pest megye területén működő szerv tekintetében a Pest Megyei Főügyészség rendelkezik illetékességgel akkor is, ha a szerv székhelye a fővárosban van.

(2) Törvényességi kérelem, panasz, egyéb beadvány elbírálására a közigazgatási területbeosztástól eltérő illetékességi területen működő bármely közigazgatási szerv tekintetében (pl. környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, erdészeti hatóság, bányakapitányság stb.) az a főügyészség illetékes, amelynek területét az ügy érinti.

5. § (1) A felettes ügyész az illetékességi területén működő bármely szerv tekintetében eljárhat, ha ez hatáskörét nem haladja meg. Ha a felettes ügyész az alárendelt ügyészség hatáskörébe tartozó szervnél végez törvényességi felügyeleti vizsgálatot, a vizsgálati jelentés, valamint a tett intézkedések egy példányát tájékoztatás végett köteles megküldeni az alárendelt ügyészségnek. A felettes ügyész feljogosíthatja az alárendelt ügyészt arra, hogy az az illetékességi területén kívül eső, de a felettes ügyész illetékességi területén működő szerv tekintetében teljes jogkörrel eljárjon.

(2) A közigazgatási területbeosztástól eltérő illetékességi területen működő közigazgatási szervnél (pl. vízügyi igazgatóságoknál, vám- és pénzügyőrség megyei szerveinél) tartott vizsgálatról készült jelentést és a szervet érintő bármely ügyészi intézkedés egy példányát tájékoztatásként meg kell küldeni mindazoknak a főügyészségeknek, melyek illetékességi területét a szerv illetékességi területe érinti.

(3)

6. § (1) Ha a törvényességi felügyeleti ügyben az eljáró ügyészség területén kívül kell a tényállás tisztázására irányuló eljárási cselekményt végezni (személyt meghallgatni, helyszínt megtekinteni stb.), ennek érdekében az eljáró ügyészség az eljárási cselekmény helye szerint illetékes ügyészséghez intéz megkeresést. A megkeresést 15 napon belül teljesíteni kell.

(2) Halasztást nem tűrő rendkívüli esetben az ügyészi intézkedés előkészítésére irányuló eljárást az ügyészség illetékességi területén kívül külön felhatalmazás nélkül is el lehet végezni, erről azonban az illetékes ügyészt tájékoztatni kell.

7. § Ha a törvényességi felügyeleti ügyben az Ütv. 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyészi jogokat olyan szerv tekintetében kell gyakorolni, melynek tevékenysége felett a törvényességi felügyeletet a felettes ügyészség látja el, az eljáró ügyészség a felettes ügyészséghez tesz erre irányuló előterjesztést.

Kizárás

8. § (1) A törvényességi felügyeleti ügy intézésében nem vehet részt az az ügyész, aki az ügyben ügyfélként szerepel, illetőleg az ügyfelek valamelyikének vagy a sérelmezett döntést hozó személynek egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke, örökbefogadó, mostoha vagy nevelőszülője, testvére, jegyese, házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokonának a házastársa, házastársának egyeneságbeli rokona vagy testvére, illetőleg testvérének házastársa.

(2) Kizárás alá esik az is, aki az ügy intézésében megelőzően, mint az érintett szerv dolgozója közreműködött, vagy akitől az ügynek tárgyilagos intézése egyéb okból nem várható.

(3) Szabálysértési ügyben ügyészként nem vehet részt az sem, aki az ügyben mint a szabálysértési hatóság tagja vagy mint bíró, illetve hozzátartozója járt el.

(4) A kizárási okot az érdekelt ügyész köteles bejelenteni; ilyen bejelentést a kérelmező vagy más érdekelt is tehet. A kizárás és szükség esetén más ügyintéző kijelölése tárgyában az eljáró ügyészség vezetője, ha pedig a kizárási ok vele szemben áll fenn, vagy a kizárásra vonatkozó bejelentés rá vonatkozik, a felettes ügyészség (a Legfőbb Ügyészségen a szolgálati felettes) dönt.

II. A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET MÓDSZEREI

9. § A törvényességi felügyelet fontosabb módszerei a következők:

a) egyes jogszabályok tervezetének előzetes észrevételezése;

b) a szervek által kiadott jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközének minősülő rendelkezések törvényességének rendszeres figyelemmel kísérése;

c) felvilágosítás és adatok kérése a szervek vezetőitől;

d) vizsgálat tartása;

e) vizsgálat kezdeményezése;

f) az ügyészséghez benyújtott törvényességi kérelmek, jogszabálysértésre utaló jelzések, közérdekű kérelmek, panaszok és bejelentések megvizsgálása, illetőleg megvizsgáltatása;

g) jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze, kibocsátásának, módosításának, vagy hatályon kívül helyezésének kezdeményezése;

h)

A jogszabálytervezetek véleményezése

10. § (1)

(2) A jogszabályok véleményezésére és ezzel kapcsolatban az ügyészségi szakágak együttműködési rendjére a Magyar Köztársaság Ügyészsége szervezetéről és működésének szabályairól szóló 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 32. §-ában foglaltak az irányadók.

A szervek rendelkezéseinek figyelemmel kísérése

11. § (1) Az ügyész törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervek rendelkezéseit, és az állami irányítás egyéb jogi eszközének minősülő aktusait, amelyek a jogszabályok értelmezésével, vagy a jogalkalmazás körébe tartozó kérdésekkel kapcsolatosak, törvénysértés észlelése esetén a III. fejezetben meghatározott módon intézkedik a törvénysértés megszüntetése iránt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében a Legfőbb Ügyészség elsősorban a Magyar Közlönyben és az országos hatáskörű szervek hivatalos lapjaiban, a főügyészség a megyei közgyűlés hivatalos lapjában, az illetékes helyi ügyészség a helyi önkormányzat hivatalos lapjában közzétett rendelkezéseket kíséri figyelemmel.

(3) Ha az ügyészség olyan szerv rendelkezésében észlel törvénysértést, amelynek tevékenysége felett a törvényességi felügyeletet a felettes ügyészség látja el, a szükséges ügyészi intézkedés iránt a felettes ügyészséghez tesz előterjesztést.

Felvilágosítás és adatok kérése a szervek vezetőitől

12. § Az ügyészség az Ütv. 13. § (2) bekezdés f) pontja alapján elsősorban akkor kéri felvilágosítás adását, vagy adatok rendelkezésre bocsátását, ha ez

a) vizsgálat keretében vagy törvényességi kérelem elbírálása érdekében;

b) vizsgálat vagy vizsgálat kezdeményezés előtt a vizsgálandó szervek kiválasztásához;

c) a felettes ügyészi szervek informálásához szükséges, illetőleg

d) az ügyész ily módon kíván tájékozódni arról, hogy egyes szervek miként tettek eleget a jogszabályban meghatározott ellenőrzési, felügyeleti, vagy a jogalkalmazás körébe tartozó kötelezettségüknek.

Az ügyészi vizsgálat

13. § Az ügyészség a felettes ügyészség utasítására vagy saját kezdeményezéséből tart vizsgálatot a szerveknél. A legfontosabb vizsgálati feladatokat a társadalmi igényekre figyelemmel a Legfőbb Ügyészség vizsgálati terve határozza meg. Saját kezdeményezésű vizsgálat tartása különösen akkor indokolt, ha valamely szerv munkáját illetően, vagy valamely jogterületről ismétlődően jutnak az ügyész tudomására törvénysértésre utaló adatok. Az ügyészség más ellenőrző, illetve felügyeleti szervvel koordinált vizsgálatot is tarthat, ez esetben azonban az ügyészi vizsgálat és jelentés önálló jellegét meg kell tartani.

14. § (1) A vizsgálatot a vizsgálatot tartó ügyészség által előre elkészített, illetőleg a felettes ügyészség által kiadott szempontok szerint kell megtartani. A szempontok meghatározzák:

a) a vizsgálat tárgyát, az irányadó jogszabályok megjelölésével;

b) a vizsgálat célját;

c) azokat a fontosabb kérdéseket vagy témaköröket, amelyekre a vizsgálat során különös figyelmet kell fordítani, valamint

d) a vizsgált időszakot.

A fentieken túlmenően a felettes ügyészség által kiadott szempontok a szükséghez képest meghatározzák a vizsgálat módszereit, az átvizsgálandó ügyiratok körét és a vizsgálati jelentés szerkezeti felépítését, továbbá irányelveket tartalmaznak a vizsgálandó szervek kiválasztásához.

(2) Ha az ügyészség korábban már tartott hasonló vizsgálatot és időközben a jogi szabályozásban változás nem történt, illetőleg, ha az ügyészség több szervnél tart azonos tárgykörben vizsgálatot, nem kell minden vizsgálathoz külön szempontokat készíteni, elegendő a vizsgálati jelentésben utalni a szempontok iktatószámára.

15. § (1) A fontosabb vizsgálatok előtt célszerű a megvizsgálandó szerv tevékenységéről előzetesen tájékozódni más szerveknél.

(2) A vizsgálat megkezdése előtt a vizsgált szerv vezetőjét kellő időben tájékoztatni kell a vizsgálat időpontjáról és tárgyáról. Az előzetes értesítést mellőzni kell, ha valamilyen okból meglepetésszerű vizsgálat tartása indokolt.

(3) Az ügyészi vizsgálat fontosabb módszerei a következők:

a) a vizsgált szerv által - illetőleg részére - kiadott rendelkezések, intézkedések, körlevelek stb. áttanulmányozása;

b) a felettes szerv vagy ellenőrző szerv előző vizsgálati anyagának és az azok alapján tett intézkedéseknek megtekintése;

c) a vizsgált kérdésre vonatkozó iratok, okmányok, adatok, bizonylatok stb. megvizsgálása;

d) a vizsgált szervhez intézett kérelmek, panaszok és bejelentések elintézésének tanulmányozása;

e) a szükségeshez képest a helyszín megtekintése, illetve a szerv olyan dolgozóinak meghallgatása, akiktől a vizsgálat szempontjából lényeges tényekről tárgyilagos felvilágosítás várható;

f) a megállapított tények folyamatos értékelése a törvényesség szempontjából a vizsgálat későbbi irányának meghatározása céljából.

(4) Törvénysértés megállapítása esetén annak okait, s az elkövetést lehetővé tevő megkönnyítő körülményeket is fel kell kutatni. Súlyosabb törvénysértés esetén meg kell állapítani és meg kell hallgatni a törvénysértésekért felelős személyeket, valamint tisztázni, hogy a törvénysértést milyen okból követték el. Ki kell vizsgálni azokat a felfedett törvénysértéseket is, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a vizsgálat tárgyával.

(5) A vizsgálat befejezése után a vizsgált szerv vezetőjét a már közölhető leglényegesebb megállapításokról tájékoztatni kell azzal, hogy a hibák kiküszöbölése iránt az ügyész írásban intézkedik. Ha a vizsgálat csupán olyan csekély jelentőségű törvénysértéseket vagy más hiányosságokat tárt fel, amelyek írásbeli intézkedés megtételét nem teszik indokolttá, ezekre a vizsgálat befejezésekor kell a szerv vezetőjének figyelmét felhívni. Amennyiben a vizsgálat törvénysértést nem állapított meg, a vizsgálat befejezésekor ezt kell a szerv vezetőjével szóban közölni.

16. § (1) A vizsgálat befejezése után el kell készíteni a vizsgálati, több azonos tárgyú vizsgálat esetén az összefoglaló jelentést is, amely a vizsgálat(ok) eredményét értékeli és elvi alapon összegezi.

(2) A jelentésben az összegyűjtött anyagot úgy kell összefoglalni, hogy az a vizsgálattal érintett szakterületen tartalmazza a szerv munkájának törvényességi szempontból való általános értékelését, továbbá a szempontok szerinti sorrendben az általánosítható elvi jellegű megállapításokat, a törvénysértések előfordulási arányát. A hiányosságokra utaló mindegyik megállapítás után a felderített tények, példák támasszák alá a megállapítások helytállóságát. A jelentésben foglalt minden ténynek az ügyész közvetlen megállapításán kell alapulnia. Tartalmaznia kell a jelentésnek az esetleg eldöntésre váró vitás elvi kérdéseket, továbbá a tervezett vagy megtett intézkedések (óvás, felszólalás, figyelmeztetés stb.) megjelölését. Mellőzhető az (1) bekezdésben előírt jelentés készítése, ha a vizsgált ügyek kis száma általánosítható következtetésekre nem ad alapot. Ilyen esetben a megvizsgált ügyekről kell értékelő feljegyzést készíteni.

(3) Több azonos tárgyú vizsgálat esetén a felettes ügyészség előzetes hozzájárulásával csak egy szervnél tartott vizsgálatról kell az előírt tartalmú jelentést elkészíteni, a többi vizsgálati jelentésben csak az ettől eltérő megállapításokat kell rögzíteni, vagy a vizsgálatról csak összefoglaló jelentést kell készíteni. Az utóbbi esetben az egyes vizsgálatokról feljegyzést kell készíteni a vizsgálat tárgyának és a vizsgált szervnek a feltüntetésével, utalva arra, hogy a vizsgálati megállapításokat az összefoglaló jelentés tartalmazza.

(4) A felettes ügyészség által előírt munkatervi vizsgálatról szóló jelentést minden esetben fel kell terjeszteni a felettes ügyészséghez. Ha az ügyészség a saját kezdeményezésű vizsgálat tapasztalatait - pl. a feltárt törvénysértések számára vagy súlyosságára figyelemmel - különösen jelentősnek ítéli, a vizsgálati jelentést külön utasítás nélkül is felterjesztheti.

(5) A főügyészségek az (1)-(3) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazásával készítik el a helyi ügyészségek jelentéseiről az összefoglalót. Ugyanez az irányadó akkor is, ha a főügyészség utasítására a helyi ügyészség több azonos tárgyú vizsgálatról összefoglaló jelentést készít.

(6) A fontosabb és szélesebb körű vizsgálatokat követően - ha ezt a vizsgálat megállapítása indokolttá teszi - az ügyész a vizsgált szervnél vagy annak felettes szervénél értekezlet összehívását kezdeményezheti a vizsgálat tapasztalatainak megtárgyalása céljából. Az értekezleten az ügyész ismerteti a vizsgálati tapasztalatokat és rámutat a helyes jogszabályértelmezésre, továbbá válaszol a vizsgálat tárgykörével kapcsolatban feltett kérdésekre.

(7) A vizsgálati jelentés és az összefoglaló jelentés házi iratnak minősül.

(8) A Legfőbb Ügyészség által elrendelt vizsgálatokról készült jelentések és összefoglaló jelentések csak a Legfőbb Ügyészség előzetes hozzájárulása alapján adhatók át a vizsgált szervnek, vagy felettes szervének. A főügyészségek a saját tervezésű vizsgálataikról készült jelentéseket és összefoglaló jelentéseket az Üsztv. adatvédelmi szabályainak figyelembevételével küldhetik meg a vizsgált szervnek, vagy felügyeleti szervének, illetve hozhatják nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozatal során a sajtó számára adható tájékoztatás rendjéről szóló 9/2005. (ÜK. 5.) LÜ utasítás, továbbá a közérdekű adatok szolgáltatásáról szóló 4/2006. (ÜK. 1.) LÜ utasítás előírásai szerint kell eljárni.

Utóvizsgálat

17. § Az olyan jelentősebb vizsgálatokat követően, amelyeknél ezt az ügyészi intézkedések száma vagy a feltárt törvénysértések jellege indokolttá teszi, az ügyész utóvizsgálatot tart a vizsgálat eredményeinek megállapítása végett. Az utóvizsgálat annak feltárására irányul, hogy a szerv megszüntette-e az elfogadott ügyészi intézkedésekben kifogásolt törvénysértéseket. Ha az utóvizsgálat során az ügyész azt állapítja meg, hogy a szerv az ügyészi intézkedést elfogadta ugyan, de a törvénysértés megszüntetéséhez szükséges intézkedést ennek ellenére saját hibájából nem tette meg, illetőleg a törvénysértő gyakorlatot nem számolta fel, a vétkes személy ellen felelősségre vonást kell kezdeményezni.

Vizsgálatkezdeményezés

18. § (1) Az ügyész általában akkor kéri fel vizsgálat tartására az ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott, illetőleg állami törvényességi felügyeletet ellátó (a továbbiakban: felettes) szervet, ha

a) az az ügyész megállapítása szerint nem tett eleget a jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelességének; vagy

b) olyan jellegű törvénysértés gyanúja áll fenn, amelynek megnyugtató megállapítása kizárólag jogi szakértelemmel nem lehetséges, hanem más irányú szakmai ismereteket követel;

c) az ügyészi törvényességi felügyeleti vizsgálat megállapítása szerint törvénysértő gyakorlat alakult ki és ezért szükségesnek mutatkozik, hogy a felettes szerv hasonló tárgykörben a többi alárendelt szervénél is tartson vizsgálatot.

(2) Ha a vizsgálat azonnali megtartását fontos ok nem teszi indokolttá, a szélesebb körű vizsgálatot általában olyan időpontban kell kezdeményezni, amikor a felkérésnek a szerv más irányú feladataira is figyelemmel eleget tud tenni.

(3) A vizsgálatra való felkérés írásban történik. A felkérésben utalni kell az Ütv. 13. § (2) bekezdésének e) pontjára, illetőleg (3) bekezdésére, továbbá meg kell jelölni a vizsgálat tárgyát, a vizsgálandó szerveket és azt, hogy az ügyész milyen időpontig kéri a vizsgálatról készített feljegyzés megküldését, valamint a tett intézkedésekről történő tájékoztatást. A vizsgálat során feltárt törvénysértések és más hiányosságok kiküszöbölése érdekében - ide értve a törvénysértések okainak feltárását és az indokoltnak látszó felelősségre vonást is - elsősorban a vizsgálatot végző szerv teszi meg a szükséges intézkedéseket. Az ügyész a vizsgálat fő kérdéseinek, illetőleg az irányadó jogszabályoknak és állásfoglalásoknak a megjelölésével segítse a vizsgálatot végző szerv munkáját.

(4) Az ügyész tanulmányozza át a szerv vizsgálati feljegyzését és állapítsa meg, hogy a szerv által tett intézkedések elegendőek-e a feltárt törvénysértések megszüntetésére, nem indokolt-e a vizsgálat alapján felelősségre vonás kezdeményezése. Ha a feljegyzésből kitűnően a vizsgálati tevékenység részben vagy egészben nem volt megfelelő, ill. a vizsgálatot végző szerv a szükséges intézkedést nem tette meg, az ügyész a vizsgálat részben vagy egészben történő megismétlését, ill. a szükséges intézkedés megtételét kezdeményezheti, vagy a vizsgálatot maga is lefolytathatja.

A törvényességi kérelmek elbírálása

19. § (1) Ha a kérelmező írástudatlan, illetve ha idős kora, testi fogyatékossága miatt, vagy egyéb okból törvényességi kérelmét nem, vagy csak nagy nehézséggel tudná írásban benyújtani, továbbá az azonnali intézkedést igénylő esetekben a szóban előadott törvényességi kérelmet írásban rögzíteni kell, egyszerűbb esetekben feljegyzés formájában, egyébként pedig jegyzőkönyvben. Mellőzni kell az írásba foglalást ha a fél kérelme szóbeli jogi tanácsadással, vagy felvilágosítással elintézhető.

(2) A törvényességi kérelmet beérkezését követően haladéktalanul meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e szükség azonnali ügyészi intézkedésre. Amennyiben a törvényességi kérelem, vagy ahhoz kapcsolódó más adatok alapján azonnali ügyészi intézkedés szükségessége merül fel, az ügyész köteles az iratok beszerzése és a törvényességi kérelem elbírálása iránt haladéktalanul intézkedni.

(3) Az Ütv. 2. §-ára figyelemmel az egyedi ügyben benyújtott törvényességi kérelmet az ügyész általában akkor bírálja el saját hatáskörében, ha az jogerős döntés ellen irányul, illetve ha a törvénysértés elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség, vagy az ügyésznek az eljárásban való részvétele látszik indokoltnak. Egyéb esetekben a beadványt - a kérelmező tájékoztatásával egyidejűleg - az annak elbírálására jogosult szervhez kell áttenni, illetve az ügyfél figyelmét fel kell hívni a keresetindítás lehetőségére, feltéve, ha annak feltételei fennállnak.

(4) Ha az ügyfél az arra megállapított határidő alatt azért nem élt jogorvoslati (fellebbezési, keresetindítási stb.) jogával, mert e lehetőségre az eljáró szerv - törvénysértő módon - nem hívta fel a figyelmét, az ügyész a határozat megfelelő kiegészítését kezdeményezi. Amennyiben az ügyfél a jogszabálynak megfelelő figyelemfelhívás ellenére nem élt jogorvoslati jogával, hanem a jogorvoslati határidő letelte után az ügyészséghez nyújtott be törvényességi kérelmet, az; súlyos következményekkel járó vagy elvi jelentőségű törvénysértés kivételével - erre hivatkozással - az ügy érdemének vizsgálata nélkül elutasítható.

(5) A törvényességi kérelmek elintézésénél elsősorban a hatáskör és illetékesség kérdését kell tisztázni. A nem ügyészi hatáskörbe tartozó beadványokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez kell áttenni. Ha a törvényességi kérelem elbírálása más ügyészség hatáskörébe tartozik, azt a hatáskörrel rendelkező ügyészséghez kell felterjeszteni, illetve áttenni. A felvilágosítás vagy elvi jellegű állásfoglalás kérést tartalmazó beadványokat általában át kell tenni ahhoz a szervhez, amelynek ügykörébe tartozik a válasz vagy az állásfoglalás megadása, kivéve ha a kérdés természete ügyészi válaszadást igényel, vagy tesz lehetővé.

(6) Amennyiben a törvényességi kérelmet a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni, az ügyet döntésre - hatáskörének és illetékességének keretei között - az alárendelt ügyészség készíti elő (pl. iratok beszerzése, helyszín megtekintése, meghallgatások foganatosítása stb.). Ha a törvényességi kérelmet az azonos hatáskörű ügyészségek közül nem az illetékes ügyészséghez nyújtották be, az esetleg szükséges előkészítés után azt az illetékes ügyészséghez kell áttenni.

(7) Az áttétel, illetve felterjesztés határideje az előkészítést nem igénylő ügyekben 5 munkanap, előkészítést igénylő ügyekben 15 munkanap. Az áttett beadványban írt sérelemről a házi iraton rövid feljegyzést kell készíteni, vagy - ha ez megoldható - a beadvány fénymásolt példányát kell az iratok között elhelyezni.

20. § (1) Ha az ügyre az ügyészség hatásköre és illetékessége kiterjed, a törvényességi kérelmet - amennyiben az ügy iratbeszerzés nélkül is elintézhető - 15 napon belül, egyéb esetben pedig az ügy elbírálásához szükséges iratok megérkezésétől számított 30 napon belül kell elbírálni. A szükséges iratok beszerzése iránt 5 munkanapon belül kell intézkedni. Amennyiben a törvényességi kérelem elbírálása az említett határidőn belül nem lehetséges, a kérelmezőt erről értesíteni kell. Ha az iratok beszerzése 30 napon belül nem lehetséges, a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy kérelmét az ügyészség az iratok megérkezését követően vizsgálja meg.

(2) A törvényességi kérelem érdemi elbírálása során általában be kell szerezni az ügyre vonatkozó iratokat. A felettes ügyészség az iratokat vagy közvetlenül, vagy a törvényességi kérelem egyidejű megküldése mellett az illetékes ügyészség útján szerzi be. Mellőzhető az iratok beszerzése, ha

a) a törvényességi kérelemből, illetőleg a kérelmező által mellékelt iratokból a kérelem alaptalansága minden kétséget kizáróan megállapítható; vagy

b) az ügyész a törvényességi kérelmet az Ütv. 25. §-ának (2) bekezdése alapján (elkésett törvényességi kérelem) utasítja el, illetőleg a jelen utasítás 21. § (2) bekezdése alapján helyezi irattárba.

(3) A főügyész a helyi körülmények figyelembevételével utasításban szabályozza, hogy a 19. § (5) bekezdésében, illetőleg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott esetben melyik alárendelt ügyészség és mikor köteles a beszerzett iratokat véleményes jelentéssel felterjeszteni. Ha a hivatkozott rendelkezések alapján az iratokat a Legfőbb Ügyészségre kell felterjeszteni, csak akkor van szükség véleményes jelentésre, amennyiben

a) a felterjesztett iratok között nincs olyan határozat vagy ügyészségi állásfoglalás, amely a törvényességi kérelem elbírálásához szükséges tényállást és az irányadó jogszabályok rendelkezéseit egyaránt tartalmazza;

b) a főügyészség reagálni kíván a kérelmező egyes állításaira, illetőleg érveire; vagy

c) a Legfőbb Ügyészség utasítást ad az iratok véleményes jelentéssel történő felterjesztésére. Az a) pontban ismertetett feltétel fennállása esetén elegendő, ha a főügyészség a részére megküldött kérelemre vonatkozóan tesz érdemi észrevételt, erre azonban a felterjesztésben utalni kell.

(4) Ha az iratok beszerzésén túlmenően a tényállás további tisztázása válik szükségessé, az ügyész ennek érdekében a kérelmezőt, illetőleg az ellenérdekű felet meghallgathatja, a sérelmezett határozatot hozó szerv vezetőjétől adatok rendelkezésre bocsátását vagy felvilágosítás adását kérheti.

(5) A meghallgatást az ügyész általában az ügyészség - esetleg a munkáltató stb. - hivatalos helyiségében végzi. A kérelmezőt a meghallgatásról szóló értesítésben figyelmeztetni kell arra, hogy meg nem jelenése esetén az ügyészség a törvényességi kérelmet a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján bírálja el, illetve - ha a meghallgatás a kérelem tartalmának tisztázására vagy jogi tájékoztatás adására irányult - az ügyet lezártnak tekinti. A meghallgatott személyt figyelmeztetni kell a hamis vád és a hatóság félrevezetése jogkövetkezményére. A meghallgatásról jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell készíteni.

21. § (1) Az ügyészség a törvényességi kérelem, illetőleg a beszerzett iratok és a lefolytatott tényállástisztázás alapján alakítja ki az ügyre vonatkozó érdemi álláspontját. Ha a törvényességi kérelmet alaposnak tartja a III. fejezetben szabályozott módon ügyészi intézkedést tesz és erről a kérelmezőt tájékoztatja, ellenkező esetben a kérelmezőt írásban, az indokok közlése mellett értesíti törvényességi kérelmének alaptalanságáról.

(2) Válaszadás nélkül irattárba kell helyezni a konok perlekedők és az elmebetegek alaptalan törvényességi kérelmeit. A névtelen törvényességi kérelmek ügyében az ügyviteli szabályzatban meghatározott módon kell eljárni.

22. § (1) A helyi ügyészség és a főügyészség hatáskörébe tartozó törvényességi kérelmeket és a törvényességi kérelem alapján kialakított ügyészi állásfoglalás ellen benyújtott újabb törvényességi kérelmeket (felügyeleti törvényességi kérelmeket) a főügyészségen belül kell elbírálni. Az elbírálás szervezeti kereteit a főügyész állapítja meg.

(2) A felügyeleti törvényességi kérelem alapján a törvényességi kérelmet elbíráló ügyészség köteles korábbi állásfoglalását saját hatáskörében - szükség esetén a tényállás további tisztázása után - érdemben felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredményeként a felügyeleti törvényességi kérelmet megalapozottnak tartja, megteszi a szükséges ügyészi intézkedést, és erről a kérelmezőt értesíti. Ellenkező esetben az ügyet továbbítja a felügyeleti törvényességi kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező ügyészséghez, ügyészhez, illetve ügyészi szervezeti egységhez. A helyi ügyészség álláspontját sérelmező felügyeleti törvényességi kérelmet a megyei főügyészség bírálja el.

(3) A Legfőbb Ügyészség az egyébként hatáskörébe nem utalt bármely törvényességi kérelem elbírálását saját hatáskörébe vonhatja, jogosult az iratok beszerzésére, a tényállás további tisztázására és az iratok véleményes jelentéssel való felterjesztésére, illetve intézkedés tételére utasítást adni.

(4) Amennyiben a főügyészségnek a felügyeleti törvényességi kérelem alapján kialakított álláspontja ellen ismételt felügyeleti törvényességi kérelem érkezik, a főügyészség az ismételt felügyeleti törvényességi kérelmet véleményes jelentéssel és az előzményi iratokkal a Legfőbb Ügyészségre terjeszti fel.

(5) Ha a Legfőbb Ügyészség az ismételt felügyeleti törvényességi kérelmet alaptalansága miatt elutasítja, a kérelmezővel közli azt is, hogy az esetleges további azonos tárgyú, de az ügy érdemi elbírálása szempontjából jelentős új tényt nem tartalmazó törvényességi kérelme alapján sem lehet ügyészi intézkedést tenni. E tájékoztatást követően az ugyanazon ügyben ugyanazon tények alapján benyújtott újabb kérelmek válaszadás nélkül irattárba tehetők.

23. § A közérdekű kérelmek, panaszok és bejelentések intézésénél a 2004. évi XXIX. törvény 141-143. §-ainak előírásai szerint kell eljárni az Ut. 19-22. §-aiban foglaltak értelemszerű alkalmazásával.

24. § A Legfőbb Ügyészség Közigazgatási Jogi Főosztálya, Magánjogi Főosztálya, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztálya, valamint a Katonai Főügyészség Katonai Ügyek Főosztálya a törvényességi kérelmek meghatározott csoportjának intézésére az általánostól eltérő szabályokat állapíthat meg.

III. ÜGYÉSZI INTÉZKEDÉSEK A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET KÖRÉBEN

25. § Az ügyész a törvényességi felügyelet körében a következő intézkedéseket teheti:

a) óvás;

b) felszólalás;

c) figyelmeztetés;

d)

e) büntető, fegyelmi, szabálysértési, és kártérítési eljárás kezdeményezése;

f) jogszabály kibocsátásának módosításának vagy hatályon kívül helyezésének kezdeményezése;

g) állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadásának kezdeményezése;

h) jelzés (szignalizáció);

i) külön jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések.

Az óvás

26. § (1) Óvásnak már elkövetett tevőleges (aktív) törvénysértés esetén van helye.

(2) Óvást csak törvénysértés miatt lehet benyújtani, célszerűségi vagy méltányossági okból nem.

Mérlegelési jogkörben hozott egyedi határozat ellen óvás benyújtására csak akkor kerülhet sor, ha

a) a határozat megalapozatlan;

b) a határozatban mérlegelt tények nem felelnek meg a valóságnak;

c) a szerv túllépte a mérlegelés jogszabályban meghatározott kereteit; vagy

d) a döntést megelőző eljárás során a határozat érdemére is kiható törvénysértést követett el.

(3) Az óvás mind jogerős, mind nem jogerős rendelkezés ellen irányulhat; nem jogerős rendelkezés ellen azonban az ügyész csak akkor nyújtson be óvást, ha a törvénysértő rendelkezést azonnal végrehajthatóvá nyilvánították.

(4) Amennyiben a határozat érdemére kiható óvás benyújtására az Ütv. 14. § (3)-(5) bekezdése értelmében nincs mód, az óvásban a törvénysértés megállapítását és lehetőség szerint a sérelem más módon történő orvoslását kell indítványozni (elvi óvás).

(5) Közigazgatási hatósági határozat ellen elvi óvást kell benyújtani akkor is, ha a semmisség jogkövetkezménye, illetve az óvás folytán tett intézkedések alkalmazhatósága az 1957. évi IV. törvény hatályának utolsó napján, 2005. október 31-én megszűnt.

(6) Amennyiben a törvénysértés csekély jelentősége miatt, vagy más okból óvás benyújtása nem látszik indokoltnak, az ügyész jelzésben hívja fel a szerv vezetőjének figyelmét a törvénysértésre.

(7)

27. § (1) Az óvást általában a törvénysértés elkövető szervhez (szervezeti egységhez) kell benyújtani. Közvetlenül a felettes szervhez nyújtja be az ügyész az óvást, ha

a) a törvénysértő rendelkezést a felettes szerv kezdeményezésére vagy iránymutatása nyomán adták ki;

b) az elkövetett törvénysértés jellege folytán törvénysértő gyakorlat kialakulásától kell tartani; vagy

c) különösen nagy jelentőségű elvi állásfoglalást igénylő ügyről van szó, amelynek elbírálása más szervek gyakorlatát is befolyásolhatja.

(2) Ha a felettes szerv tevékenységének törvényességi felügyelete meghaladja az ügyészség hatáskörét, az óvás benyújtását a hatáskörrel rendelkező ügyészségnél kell kezdeményezni. Amennyiben az utóbbi a kezdeményezéssel egyetért, az óvást benyújtja, vagy az óvásnak a törvénysértést elkövető szervhez való benyújtására ad utasítást. Ellenkező esetben a kezdeményező ügyészséget értesíti az óvás mellőzéséről.

28. § (1) Az óvást rendszerint írásban kell benyújtani.

(2) Szóban jelentheti be az ügyész az óvást, ha testületi szerv ülésén vagy szabálysértési szerv által tartott meghallgatáson vett részt az ott hozott határozat vagy rendelkezés ellen. Ha a szerv az óvásnak nyomban nem ad helyt, az ügyész köteles óvását 3 nap alatt írásban is benyújtani. Az elbírálási határidő szóban bejelentett óvás esetében is az írásban megismételt óvásnak a szervhez érkezésekor kezdődik. A szóban bejelentett óvásról feljegyzést kell készíteni és azt a házi iratokhoz kell csatolni. Szóbeli óvás esetén is meg kell kívánni az óvás nyomán hozott határozat egy példányának megküldését.

(3) Ha az ügyész bármilyen okból szóban nem jelentett be óvást a törvénysértő rendelkezés ellen, utóbb írásban köteles óvást benyújtani.

29. § Az óvásnak tartalmaznia kell:

a) a címzett szerv megnevezését;

b) a kifogásolt rendelkezés ügyszámát és keltét, a rendelkezésnek, illetőleg törvénysértő részének rövid tartalmi összefoglalását;

c) az Ütv. 14. §-ára hivatkozással óvás bejelentését, az esetleges felfüggesztési indítvánnyal együtt, utalással ez utóbbi hatályára (szabálysértési ügyben utalást az óvás halasztó hatályára);

d) felhívást az óvásnak a törvényes határidőben való megvizsgálására, a megvizsgálás elmulasztásának következményeire, egyetértés hiánya esetén a felterjesztési kötelezettségre, illetőleg - ha az óvással érintett tevékenységi körben nincs felettes szerve - az érdemben való döntésre, valamint az ügyész értesítésére, minden esetben utalva az Ütv. 15. §-ának megfelelő bekezdésére;

e) a fentiektől elkülönített indokolást, amely magában foglalja a megállapított tényállás tömör összefoglalását, az annak alapjául szolgáló adatok, bizonyítékok pontos megjelölésével, továbbá - az irányadó jogszabályok idézése mellett - annak kifejtését, hogy a rendelkezés, illetőleg kifogásolt része miért törvénysértő;

f) záradékban indítványt a törvénysértés kiküszöbölésére (hatályon kívül helyezés, megváltoztatás, kiegészítés, a sérelem más módon történő orvoslása), a törvényes eljárási mód megjelölésével.

30. § Az óvás elbírálásának határideje az óvásnak a szervhez érkezését követő napon kezdődik. Az ügyész csak akkor követelheti, hogy a testületi szerv a legközelebbi ülésen elbírálja az óvást, ha az legalább 8 nappal az ülést megelőzően megérkezett a szervhez. Nem rendszeresen ülésező testületi szervnél az óvás 30 napon belüli megvizsgálását kell indítványozni.

31. § Ha az Ütv. 15. §-ának (5) bekezdésében megjelölt esetben a szerv az óvást törvénysértően elutasítja, az ügyész kezdeményezheti a magánjogi szakágnál az elutasítás tárgyában hozott határozat bíróság előtti megtámadását, illetőleg - ha a magánjogi feladatok ellátása is feladatkörébe tartozik - ennek érdekében maga intézkedhet.

A felszólalás és a figyelmeztetés

32. § (1) Felszólalás benyújtásának akkor van helye, ha

a) nem egyetlen törvénysértés történt, hanem törvénysértő gyakorlat alakult ki és a törvényesség helyreállítása ennek kiküszöbölését teszi szükségessé;

b) nincs konkrét törvénysértő rendelkezés, hanem a törvénysértés éppen abban áll, hogy a szerv a jogszabályban előírt intézkedési kötelezettségét nem teljesítette.

(2) A törvénysértő gyakorlat során hozott egyedi törvénysértő döntéseket a felszólalás nem érinti. Amennyiben ezek orvoslására is szükség van, ellenük külön óvást kell benyújtani.

33. § A jövőbeni törvénysértés veszélye esetén - tehát amikor törvénysértés még nem történt - az ügyész a törvénysértés megelőzése érdekében figyelmeztetéssel él.

34. § (1) A felszólalást, illetőleg a figyelmeztetést a törvénysértő gyakorlatot folytató, a törvénysértő mulasztást elkövető szerv vezetőjéhez, illetőleg annak a szervnek a vezetőjéhez kell benyújtani, amelynek tevékenységi körében a jövőbeni törvénysértés veszélye felmerült.

(2) A felszólalást és a figyelmeztetést általában írásban kell előterjeszteni s annak a következőket kell tartalmaznia:

a) a címzett szerv vezetőjének megjelölése;

b) utalást arra a forrásra, amelyből az előadott tények s az azokból levont következtetések származnak;

c) az érintett szerv működésében mutatkozó törvénysértő gyakorlatra, mulasztásban megnyilvánuló törvénysértésre, illetőleg a törvénysértés veszélyére utaló tények pontokban foglalt felsorolását, az azok alátámasztására szolgáló adatokkal, példákkal együtt ide értve a törvénysértéseket lehetővé tevő, azokat elősegítő, megkönnyítő okok, valamint a megsértett vagy sérelemnek kitett jogszabályok felsorolását;

d) "Felszólalás", illetőleg "figyelmeztetés" megjelöléssel ügyészi indítványt a törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg a hiányosságok kiküszöbölésére, hivatkozva az Ütv. 16. §-ára;

e) záradékban utalást az elbírálási határidőre és az ügyész értesítésére.

(3) Ha ugyanazon alkalommal (pl. ugyanazon vizsgálat eredményeként) felszólalásnak és figyelmeztetésnek egyaránt helye van, ezt az iratba is lehet foglalni oly módon, hogy a megállapításokat követően az ügyész - az Ütv. 16. §-ára hivatkozással - "felszólalást és figyelmeztetést" intéz a szerv vezetőjéhez és ezután pontokba szedve sorolja fel az indítványozott intézkedéseket. Óvást a felszólalással, illetőleg figyelmeztetéssel egy iratba foglalni nem lehet. Ügyészi jelzésnek a felszólalással vagy figyelmeztetéssel egy iratba foglalása esetén a jelzést teljesen el kell különíteni az említett intézkedésektől. Ebben az esetben valamennyi jogszabálysértő gyakorlat és mulasztás miatt felszólalással kell élni, a jelzés csak a jogszabálysértésnek nem minősülő hiányosságokat, valamint a felszólalásba nem foglalható más törvényességi kifogásokat tartalmazhatja.

(4) Mellőzni lehet a felszólalás, figyelmeztetés vagy szignalizáció írásba foglalását, ha a törvénysértő mulasztást a szerv vezetője az ügyész szóbeli felhívására nyomban megszünteti, illetőleg a jövőbeni törvénysértés veszélyét előidéző okokat haladéktalanul kiküszöböli (pl. határozatát kiegészíti a kérelem el nem bírált részére vonatkozó döntéssel, az ügyfél figyelmét felhívja a határozat bíróság előtti megtámadásának lehetőségére stb.). Ilyen esetben a szóbeli felszólalásról, figyelmeztetésről vagy jelzésről rövid hivatalos feljegyzést kell készíteni és azt a házi iratoknál elhelyezni.

35. § (1) A főügyészségek a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott hatáskörben benyújtott óvás, felszólalás, figyelmeztetés, jelzés és felelősségre vonás kezdeményezés (a továbbiakban: intézkedés) egy példányát a benyújtással egyidejűleg felterjesztik a Legfőbb Ügyészségre.

(2) A 3. § (1) bekezdésének d) pontja szerint egyébként helyi ügyészségi hatáskörbe tartozó intézkedések felterjesztése a főügyészségen belül a főügyész utasítása szerint történik, vagyis a Legfőbb Ügyészségre akkor sem kell felterjeszteni, ha azt a főügyészség nyújtotta be.

36. § (1) Az ügyész nem elégedhet meg az intézkedés megtételével, hanem annak eredményességét is szorgalmaznia kell. Nagyobb fontosságú vagy elvi jelentőségű ügyekben az illetékes szerv ez irányú felkérésére az ügyész intézkedésének megvitatásában lehetőleg személyesen vegyen részt, az intézkedés indokait meggyőző módon fejtse ki és magyarázza meg.

(2) Az ügyész köteles minden esetben ellenőrizni, hogy az ügyészi intézkedést a szerv a törvényes határidőben megvizsgálja-e és megfelelő esetben a határozat végrehajtásának felfüggesztéséről gondoskodik-e. Figyelemmel kell kísérnie az ügyésznek azt is, hogy a szerv egyetértés esetén valóban megteszi-e a törvényesség helyreállítása végett szükséges intézkedéseket.

37. § (1) Ha a szerv az intézkedéssel nem ért egyet és ezért azt a felettes szervéhez terjeszti fel, erről az ügyész a házi iratok felterjesztése mellett haladéktalanul jelentést tesz a felettes ügyészséghez.

(2) A felettes ügyész köteles az intézkedés kellő időben való elbírálását szorgalmazni, a felügyeleti szervvel egyeztetést kezdeményezni, és ha a másodfokú szerv döntésével nem ért egyet, a döntéssel szemben maga jelenthet be óvást.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelemszerűen irányadó olyan esetekben is, ha a szerv az ügyészi intézkedést nem a felettes ügyészség, hanem más ügyészség illetékességi területén működő felettes szervéhez terjesztette fel elbírálás végett (pl. vidéki gyáregység a fővárosban működő központjához).

38. § (1) Ha az ügyész olyan szerv részéről észlel törvénysértést, amelynek tevékenységére hatásköre vagy illetékessége nem terjed ki, a szükséges intézkedés megtétele érdekében általában a hatáskörrel rendelkező illetékes ügyészséghez tesz előterjesztést vagy javaslatot. Ügyészi jelzést (szignalizációt) azonban az ügyészség a hatáskörébe tartozó, de illetékességi területén kívüli szervhez is jogosult benyújtani.

(2) Ha a felettes ügyészség az alárendelt ügyészség hatáskörébe tartozó szerv részéről észlel törvénysértést, az illetékes ügyészséget utasítja a szükséges intézkedés megtételére, de az intézkedést - főként sürgős esetben vagy elvi jelentőségű ügyekben - maga is megteheti.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a jelzésről, valamint a felettes szerv által tett intézkedésről az illetékes ügyészséget tájékoztatni kell.

39. § (1) Az ügyészi intézkedést az azt benyújtó ügyész, illetőleg a felettes ügyészség visszavonhatja. A felettes ügyészség utasítást adhat az intézkedés visszavonására, vagy módosítására, illetőleg az intézkedést benyújtó ügyész visszavonó nyilatkozatát hatálytalaníthatja.

(2) Ha a helytelen ügyészi intézkedés alapján a szerv már új rendelkezést adott ki, illetve korábbi intézkedését módosította, az új (módosító) rendelkezés ellen a felettes ügyész tegyen intézkedést.

A felelősségre vonás ügyészi kezdeményezése

40. § (1) Az ügyész a jogszabályban írt feltételek megvalósulása esetén büntető, szabálysértési, illetőleg a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban és a költségvetési szervvel munkaviszonyban álló személlyel szemben fegyelmi és kártérítési eljárást is kezdeményezhet.

(2) Az ügyész a nem ügyészi szervnél történő eljárás kezdeményezése előtt az eljárás sikerének biztosítása érdekében köteles az annak megindításához szükséges adatokat beszerezni, vagy beszereztetni a személyi felelősség megállapítása végett, és a tényállást megfelelően tisztázni.

Büntetőeljárás kezdeményezése

41. § Ha a törvénysértés bűncselekményt valósít meg az ügyész feljegyzést készít az illetékes büntető szakági ügyész részére, a feljegyzés bűncselekmény alapos gyanújára utaló cselekmény részletes tényállását és a rendelkezésre álló bizonyítékokat is tartalmazza.

Szabálysértési eljárás kezdeményezése

42. § (1) Ha a törvénysértés szabálysértést valósít meg, az ügyész a szabálysértési eljárás lefolytatására illetékes szervnél szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

(2) A szabálysértési eljárás kezdeményezéséről szóló iratnak tartalmaznia kell:

a) a szabálysértési eljárásra illetékes szerv megnevezését;

b) a szabálysértés elkövetőjének nevét, személyi adatait, foglalkozását, címét stb.;

c) a szabálysértés megjelölését az azt megállapító jogszabály felhívásával;

d) az ügyész indítványát az eljárás megindítására, a pénzbírság mértékére való utalás nélkül (esetleges elkobzási indítvánnyal együtt);

e) az Ütv. 26. § (2) bekezdésére hivatkozással utalást arra, hogy az eljárás megindítása kötelező és az érdemi határozat egy példányát az ügyésznek meg kell küldeni;

f) a fentiektől elkülönített indokolást, utalással a részletes tényállásra, az indítvány jogi indokaira és a bizonyítékokra.

Fegyelmi eljárás kezdeményezés

43. § (1) Ha az ügyész által észlelt jogellenes magatartás fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, az ügyész az illetékes szervnél fegyelmi eljárást kezdeményezhet.

(2) Fegyelmi eljárás kezdeményezésének akkor van helye, ha:

a) súlyos vagy egyéb okból jelentős következményekkel járó jogellenes magatartást követtek el, vagy gyakoriak a törvénysértések, illetve

b) a fegyelmi vétséget megvalósító magatartást szándékos kötelességszegéssel, visszaélés érdekében vagy más hasonló súlyos okból követték el. Ez utóbbi esetben a fegyelmi eljárás kezdeményezése általában nem mellőzhető.

(3) A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló iratnak tartalmaznia kell:

a) a fegyelmi hatóság megnevezését;

b) a jogellenes magatartást elkövető személy nevét és beosztását;

c) a fegyelmi vétséget megállapító jogszabály felhívását;

d) az ügyész indítványát az eljárás megindítására, a fegyelmi büntetés mértékére való utalás nélkül;

e) indítványt a jogellenes magatartással okozott kár megtéríttetésére;

f) az Ütv. 26. § (2) bekezdésére hivatkozással utalást arra, hogy az eljárás megindítása kötelező és az érdemi határozat egy példányát az ügyésznek meg kell küldeni;

g) a fentiektől elkülönített indokolást utalással a részletes tényállásra és az indítvány jogi indokaira.

Kártérítési eljárás kezdeményezés

44. § (1) Az ügyész kártérítési eljárást akkor kezdeményezhet, ha a jogellenes magatartás folytán károkozás is történt, és a kezdeményezést fontos érdek indokolja, illetve ha a jogosult nem képes jogainak védelmére.

(2) Kártérítési eljárás kezdeményezése történhet büntető, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése mellett és azzal kapcsolatban is.

Jogszabály kibocsátásának, módosításának, vagy hatályon kívül helyezésének kezdeményezése

45. § Az ügyész a törvényességi felügyelet ellátása során figyelemmel kíséri a jogszabályoknak az Alkotmánnyal vagy az egyéb jogszabályokkal való összhangját, s indokolt esetben jogszabály kiadását, módosítását vagy egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kezdeményezi.

Jogi iránymutatás kiadásának kezdeményezése

46. § Ha az ügyész a törvényességi felügyelet ellátása során a jogszabály értelmezésére, vagy a végrehajtás módjára vonatkozó olyan eltérő, vagy vitás jogalkalmazói gyakorlatot tapasztal, amelynek egységesítése, vagy jogszerűvé tétele érdekében a miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetője irányelvének, utasításának vagy tájékoztatójának kiadása indokolt, a Legfőbb Ügyészséghez tesz előterjesztést az Ütv. 5. § (2) bekezdés d) pontján alapuló intézkedésre.

Az ügyészi jelzés

47. § (1) Ha az ügyész a tevékenysége során törvénysértésnek nem minősülő hiányosságot, vagy olyan csekély jelentőségű törvénysértést észlel, amely más ügyészi intézkedést nem tesz indokolttá, köteles erről átiratban a szerv vezetőjét vagy felettesét értesíteni.

(2) Ha az ügyész jelzésének elbírálásáról értesítést kér, az iratokat köteles nyilvántartásba venni és a válasz beérkezését figyelemmel kísérni, annak megküldését szorgalmazni, elmaradás esetén a megfelelő intézkedést megtenni. (pl. fegyelmi eljárás kezdeményezés)

IV. A SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKKEL KAPCSOLATOS ÜGYÉSZI FELADATOK

A szabálysértési ügyekben az ügyészi törvényességi felügyelet ellátása, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) meghatározott ügyészi feladatok teljesítése során az Ut. rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

Ügyészi vizsgálat

48. § Az ügyész a szabálysértési hatóságnál (Sztv. 32-34. §), a szabálysértés miatt eljáró más szerveknél (Sztv. 35. §) (a továbbiakban együtt: szabálysértési hatóságnál), valamint - a felügyeleti jogkörben tett intézkedések tekintetében - a felettes közigazgatási szervnél törvényességi felügyeleti vizsgálatot tarthat.

Részvétel a szabálysértési hatóság által tartott meghallgatáson

49. § (1) A meghallgatáson az ügyészi részvétel csak kivételesen és akkor indokolt, ha

a) az ügyész óvást nyújtott be, abban a tényállás tisztázása érdekében újabb bizonyítékok beszerzését és meghallgatást indítványozott és alaposan feltételezhető, hogy az ügyben a törvényes határozat meghozatalához szükség van az ügyésznek a meghallgatáson történő közreműködésére;

b) a szabálysértési hatóság bonyolult megítélésű ügyben felkéri az ügyészt, hogy a meghallgatáson vegyen részt és az ügyész a kérés teljesítését indokoltnak tartja.

(2) Ha az ügyész részt vesz a szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság által tartott meghallgatáson, ott az eljárásban részt vevőkhöz (eljárás alá vont személy, tanú, szakértő stb.) kérdéseket intézhet, bizonyítási indítványt terjeszthet elő, és javaslatot tehet a szabálysértés miatt az Sztv. 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzbírság kiszabására, a 13. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedés megtételére vagy az eljárás megszüntetésére. A büntetés vagy intézkedés mértékére az ügyész konkrét javaslatot nem tehet.

Az ügyészi óvás

50. § (1) Az óvás az ügyben hozott érdemi határozat vagy az eljárásban alkalmazott törvénysértő intézkedés ellen is irányulhat.

(2) A szabálysértési hatóság által alkalmazott intézkedés ellen az ügyész csak akkor élhet óvással, ha a jogszabálysértést nem az Sztv. 86. §-ában szabályozott panaszeljárásban állapítja meg.

(3) Az óvásban utalni kell arra, hogy az Ütv. 17. § (5) bekezdése alapján az óvásnak a kifogásolt határozat, intézkedés végrehajtására - ha az még nem történt meg - halasztó hatálya van, tehát azt az óvás elbírálásáig nem lehet végrehajtani, ha pedig a végrehajtás iránt már intézkedtek, az intézkedés foganatosítását fel kell függeszteni.

(4) A határozat jogerőre emelkedése után 6 hónap elteltével az elkövető terhére óvásnak nincs helye. Ha azonban a szabálysértési hatóság - a hatásköri szabályok megsértésével - bűncselekményt bírált el szabálysértésként, a határozat ellen 6 hónapon túl is óvással lehet élni.

Amennyiben az ügyész azt állapítja meg, hogy a szabálysértési hatóság előtt az eljárás a hatásköri szabályok megsértésével bűncselekmény miatt folyik vagy folyt, a nyomozásfelügyeleti szakágnál a nyomozás elrendelését kezdeményezi, illetőleg - ha a nyomozásfelügyelet ellátása is a feladatköréhez tartozik - e tárgyban maga intézkedik. A nyomozás elrendelése esetén a folyamatban lévő ügyben indítványozni kell a szabálysértési eljárás megszüntetését és az iratoknak a nyomozó hatósághoz való áttételét [Sztv. 84. § (1) bekezdés e) pontja], a már meghozott szabálysértési határozat ellen pedig óvást kell benyújtani.

(5) Azokban az ügyekben, amelyekben a határozat megalapozatlanság miatt törvénysértő, a határozat jogerőre emelkedését követő hat hónap elteltével a határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését kell indítványozni, új bizonyítási eljárás lefolytatása nem indítványozható (elévülés).

(6) Nincs határideje az elkövető javára benyújtott, valamint az elvi óvásnak.

(7) Elvi óvás benyújtása lehetséges akkor is, ha az ügyész megállapítja, hogy a szabálysértési hatóság a hatáskörének túllépésével bűncselekményt bírált el, de az elkövető a határozat ellen jogorvoslattal nem élt, a pénzbírságot már megfizette, s a cselekmény csekély súlya miatt a büntetőjogi szakág - illetve a (4) bekezdésben említett feltétel esetén a saját - álláspontja szerint a büntetőeljárásban sem várható súlyosabb büntetés.

(8) Az elvi óvásban az ügyész csak a törvénysértés megállapítására tesz indítványt.

(9) Ha a szabálysértési hatóság az Sztv. 91. §-ának (5) bekezdése alapján arról értesíti az ügyészt, hogy az óvással nem ért egyet, az ügyész az értesítést és a házi iratokat - a bírósághoz benyújtott esetleges ellenészrevételével együtt - haladéktalanul felterjeszti a felettes ügyészséghez.

(10) A felettes ügyész a felterjesztett iratok tartalma alapján az óvást benyújtó ügyészt nyolc napon belül az óvás visszavonására vagy módosítására utasíthatja.

Eljárás a felettes közigazgatási szerv jelzése esetén

51. § Ha a felettes közigazgatási szerv a törvényességi ellenőrzése eredményeként az érdemi határozat törvényességét aggályosnak tartja, ezt az Sztv. 37. § d) pontja szerint jelzi az illetékes ügyészségnek. Ezekben az esetekben az ügyész a szabálysértési ügyben hozott határozatot és az ügy iratait törvényességi szempontból felülvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi. Ügyészi intézkedés megtétele esetén az ügy iratait a szabálysértési hatóságnak küldi meg a felettes közigazgatási szerv egyidejű tájékoztatása mellett. Ha az ügyész intézkedésre alapot nem talált, az iratokat - álláspontjának közlése mellett - a felettes közigazgatási szervnek küldi vissza.

A szabálysértési hatóság eljárást megszüntető határozatainak felülvizsgálata

52. § (1) A szabálysértési hatóság által az Sztv. 84. § (3) bekezdése alapján megküldött eljárást megszüntető határozatot az ügyész törvényességi szempontból haladéktalanul felülvizsgálja. Ha a határozattal szemben törvényességi aggály nem merült fel, ezt az iraton feljegyzi és a határozatot irattárba helyezi.

(2) Amennyiben az ügyész az eljárás megszüntetését megalapozatlannak, illetve a határozatot törvényességi szempontból aggályosnak tartja, a szabálysértési ügy iratainak beszerzése iránt intézkedik. Az iratok felülvizsgálatának eredményeként, törvénysértés esetén a szükséges ügyészi intézkedést megteszi. Ha a megszüntető határozatot törvényesnek tartja, az ügy iratait visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.

A szabálysértési hatóság határozata vagy intézkedése ellen benyújtott panasz elbírálása

53. § (1) A szabálysértési ügyben az ügyész az Sztv. rendelkezései szerint a következő intézkedések vagy határozatok ellen benyújtott panaszt bírálja el:

a) ruházat, csomag és jármű átvizsgálása (Sztv. 79. §),

b) a lefoglalás (Sztv. 80. §),

c) a rendbírság (Sztv. 81. §),

d) az eljárás megszüntetése (Sztv. 84. §),

e) a kifogás elutasítása elkésettség vagy amiatt, mert azt nem a jogosult terjesztette elő (Sztv. 90. §).

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjai alá tartozó esetekben az eljárás alá vont személy és védője (vagy törvényes képviselője), valamint a rendbírsággal sújtott személy, a d) pont alá tartozó esetben a sértett, az e) pont alá tartozó esetben pedig az a személy nyújthat be panaszt, akinek a kifogását a szabálysértési hatóság az Sztv. 90. § (1) bekezdése alapján elutasította.

(3) Az Sztv. 86. § (1) bekezdése szerint az eljárást megszüntető határozat ellen csak a sértett tehet panaszt. Ezért az eljárás alá vont vagy védője (törvényes képviselője) által az eljárást megszüntető [Sztv. 84. § (1) bekezdés] határozat ellen benyújtott panaszt az ügyész nem az Sztv. 86. § (4) bekezdése, hanem az Ütv. 13. § (1) bekezdésében megállapított jogkörében a törvényességi kérelmek elbírálására vonatkozó szabályok szerint bírálja el.

(4) Az ügyész a panaszt nyolc napon belül bírálja el. A sérelmezett intézkedést vagy határozatot kizárólag törvényességi szempontból vizsgálja felül.

(5) Az ügyész a panasz elbírálása alapján a következő intézkedéseket teheti:

a) a panaszt elutasítja, ha az alaptalan,

b) ha a panasz alapos, és az ügyben törvénysértés történt:

ba) lefoglalással (Sztv. 80. §), rendbírsággal (Sztv. 81. §) kapcsolatos ügyben a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezi,

bb) az eljárás megszüntetéséről (Sztv. 84. §), illetve a kifogás elutasításáról (Sztv. 90. §) szóló határozatot hatályon kívül helyezi és indokolt esetben a szabálysértési hatóságot az eljárás folytatására utasítja,

bc) ruházat, csomag és jármű átvizsgálása esetén (Sztv. 79. §) megállapítja, hogy az intézkedés törvénysértő volt.

(6) Az (5) bekezdés b) pontjában felsorolt intézkedésekről az ügyész határozatot hoz.

(7) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést és a bc) pont alapján hozott határozatot a panaszosnak és a szabálysértési hatóságnak is meg kell küldeni. A ba) és bb) pontban megjelölt határozatot a szabálysértési hatósággal kell az iratok visszaküldésével egyidejűleg közölni. Az ügyész által hozott határozatról továbbá értesíteni kell azokat is, akikkel a szabálysértési hatóság a panasz alapjául szolgáló határozatát korábban közölte [Sztv. 86. § (5) bekezdés].

(8) Az ügyész az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban megjelölt intézkedés vagy határozat ellen közvetlenül nála előterjesztett panaszt - a panasztevő egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul megküldi a szabálysértési hatóságnak abból a célból, hogy az Sztv. 86. § (3) bekezdésében meghatározott jogával élhessen (a panasznak helyt adó döntést hozhasson). A panasz megküldésével egyidejűleg fel kell hívnia a szabálysértési hatóságot, hogy ha a panasznak nem kíván helyt adni, azt az ügyre vonatkozó iratokkal együtt 3 napon belül az ügyésznek küldje meg. Ha az eljárás alá vont nyújt be az eljárást megszüntető határozat ellen az ügyészséghez panaszt, azt törvényességi kérelemként kell kezelni, az ügy iratait be kell szerezni és az ügyet törvényességi szempontból meg kell vizsgálni.

(9) Az Sztv. 90. § (1) bekezdés szerinti panaszt, amennyiben az az ügyészségre elkésetten érkezett és alaptalan, el kell utasítani. Amennyiben az elkésett panasz alapos, a törvényességi kérelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell elbírálni és a szükséges intézkedést megtenni.

(10) Az ügyésznek a panasz elbírálása alapján kialakított álláspontja ellen az Ut. általános rendelkezései szerint lehet felügyeleti törvényességi kérelemmel fordulni a felettes ügyészhez.

A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés jóváhagyása

53/A. § (1) A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés az ügyész jóváhagyásával hajtható végre [Sztv. 78. § (4) bekezdés]. A jóváhagyásról szóló döntéshez be kell szerezni és meg kell vizsgálni a szabálysértési ügy iratait.

(2) Ha az Sztv. 78. § (1) bekezdése szerinti elővezetésnek, illetve az eljárás folytatásának törvényi feltételei hiányoznak, az ügyész az elővezetést nem hagyja jóvá, és indokolt esetben megteszi az Ut. III. fejezetében szabályozott intézkedést.

(3) Ha az ügyész az Sztv. 78. § (2) bekezdése alapján részére megküldött iratokból azt állapítja meg, hogy a szabálysértési hatóságnak az ügy érdemében hozott jogerős határozata törvénysértő, az elővezetést nem hagyhatja jóvá akkor sem, ha a pénzbírságot a bíróság - az érdemi határozat felülvizsgálata nélkül - elzárásra átváltoztatta.

(4) A jóváhagyás céljából megküldött elővezetést elrendelő határozat, illetve az ügy iratainak felülvizsgálatát haladéktalanul, de legkésőbb az iratok megérkezésétől számított 3 munkanapon belül el kell végezni. A vezető ügyész indokolt esetben a határidőt 3 munkanappal meghosszabbíthatja.

A törvényességi kérelmek elbírálása

53/B. § (1) A szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság (bíróság előtt meg nem támadott) jogerős határozata ellen benyújtott törvényességi kérelmet az ügyész saját hatáskörében megvizsgálja, és megteszi az utasítás III. fejezetében szabályozott intézkedéseket vagy a kérelmet - jogi álláspontjának kifejtése mellett - elutasítja.

(2) Ha a kérelemnek az ügyészséghez érkezésekor a kifogás benyújtásának határideje még nem telt le, az ügyész a beadványt kifogásként történő elbírálás végett haladéktalanul átteszi a szabálysértési hatósághoz.

(3) Ha a kérelemből kitűnően az elkövető a szabálysértés elkövetését nem vitatja, csak a büntetés méltányosságból való elengedését vagy az intézkedés mellőzését kéri, a beadványt a szabálysértési hatósághoz, illetőleg a bírósághoz kell - a kérelmező értesítése mellett - áttenni.

(4) Ha az elkövető vagy védője (törvényes képviselője) a bíróság hatáskörébe tartozó ügyben vagy a szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás elbírálása alapján hozott bírósági végzést sérelmez, tájékoztatni kell arról, hogy a bíróság határozatának felülvizsgálatára az ügyészi törvényességi felügyelet nem terjed ki.

53/C. §

V. FEJEZET

A közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatos különös rendelkezések

Elővezetés jóváhagyása közigazgatási ügyekben

54. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, ügyészi jóváhagyás szükséges a közigazgatási hatósági jogkörben elrendelt elővezetés foganatosításához [Ket. 48. § (3) bekezdés].

(2) Az elővezetés jóváhagyását meg kell tagadni, ha

a) a jóváhagyásra vonatkozó javaslat nem az arra jogosult szervtől, illetőleg személytől származik;

b) az elővezetésre vonatkozó javaslat arra az ügyfélre vonatkozik, aki az eljárást kezdeményezte, kivéve, ha az eljárást a közigazgatási szerv hivatalból folytatja;

c) az elővezetés feltételei az iratokból kitűnően nem állnak fenn (pl. az írásbeli idézés kézbesítése nem igazolható, vagy azt a törvényben előírt határidő megsértésével kézbesítették, illetve az idézett személy az idézésnek eleget tett, vagy távolmaradását megfelelően igazolta stb.);

d) az iratokból megállapítható, hogy az elővezetést elrendelő szervnek az ügyre nincs joghatósága, hatásköre, illetékessége, vagy az ügyben más semmisségi ok áll fenn;

e) az ügyész hivatalos tudomása szerint az elővezetésnek más törvényes akadálya van (pl. az elővezetendő személy országgyűlési képviselő).

(3) Az elővezetést jóvá kell hagyni, ha annak nincs törvényes akadálya. A Ket. 46. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott idézési módok bármelyikének alkalmazása esetén helye van az elővezetésnek, ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak.

Helyszín, helyiség és gépjármű, valamint gépjármű rakományának átvizsgálásáról rendelkező adóhatósági határozat ügyészi jóváhagyása

55. § (1) Az állami adóhatóság alkalmazásában álló adóellenőr a 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 103. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben - az ellenőrzést végző területi adóhatóság vezetőjének előzetes ügyészi jóváhagyással hozott végzése alapján - a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, helyiséget és gépjárművet átvizsgálhatja, valamint a helyszínen talált gépjármű rakományát ellenőrizheti (a továbbiakban: átvizsgálás). Ha alapos okkal feltételezhető, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenőrzés céljának meghiúsulását eredményezné, az adóhatóság az átvizsgálást elrendelő végzés, valamint az arról készült jegyzőkönyv másolati példányának megküldésével utólag értesíti az ügyészséget a foganatosított intézkedésről.

(2) Közjegyzői, ügyvédi, adószakértői, adótanácsadói, illetve könyvviteli szolgáltatást végző iroda kizárólag előzetes ügyészi jóváhagyással vizsgálható át.

56. § Az átvizsgálás előzetes ügyészi jóváhagyását meg kell tagadni, ha

a) a jóváhagyásra irányuló megkeresés nem az állami adóhatóság területi szervének vezetőjétől származik,

b) az átvizsgálni kívánt helyszín, a helyiség, a gépjármű, vagy a rakománya az adózó vállalkozási tevékenységével nem hozható összefüggésbe,

c) a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek annak valószínűsítésére, hogy a lakás valamely helyisége a vállalkozási tevékenység helyszíne,

d) az átvizsgálás elrendelése nem az adózó bevallási, bizonylat kiállítási és -megőrzési, valamint nyilvántartás vezetési kötelezettsége szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszköz elrejtésére, megsemmisítésére, illetve a vállalkozás valós körülményeinek a leplezésére vonatkozó - ellenőrzött forrásból származó adatokon nyugvó - megalapozott feltételezésen alapul.

57. § (1) Az ügyész az ügyre vonatkozó összes irat vizsgálata alapján soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül dönt az átvizsgálást elrendelő végzés jóváhagyásáról, vagy a jóváhagyás megtagadásáról.

(2) A jóváhagyás megtagadásáról a megtagadás indokainak kifejtésével, az iratok egyidejű visszaküldése mellett, átiratban kell tájékoztatni az állami adóhatóság területi szervének vezetőjét.

(3) Az előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül lefolytatott átvizsgálásról készült jegyzőkönyv másolati példánya és az átvizsgálást elrendelő végzés utólagos megküldése esetén (utólagos értesítés) az ügyész megvizsgálja, hogy fennálltak-e az átvizsgálás és az átvizsgálás előzetes ügyészi jóváhagyás nélküli elrendelésének feltételei.

(4) Amennyiben egyértelműen nem lehet megállapítani azt, hogy az átvizsgálásra az Art. 103. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott törvényi feltételek fennállása mellett került sor, az ügyész az egyébként törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó intézkedéseket tesz. Ellenkező esetben az utólagos értesítés tudomásulvételét kell az iraton feljegyezni.

A közigazgatási hatósági eljárásban folytatott helyszíni szemle megtartásának ügyészi jóváhagyása

58. § (1) A Ket. 57. §-ának (1) bekezdése értelmében a közigazgatási hatóság a helyszíni szemlét - az ügyész előzetes jóváhagyásával - a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja, ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, illetve, ha ezt a törvény más fontos okból megengedi. A szemle az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, ha az ügyész előzetes jóváhagyásának beszerzése a késedelem veszélyével járna. Ilyen esetben a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet az ügyésznek három napon belül meg kell küldeni.

(2) Az ügyész a Ket. 57. §-ának (2) bekezdése szerinti előzetes jóváhagyást a tényállás ismerete alapján, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén adja meg. A jóváhagyás során figyelembe kell venni, hogy a szemle közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazandó, tényállás tisztázását szolgáló eljárási cselekmény.

(3) Amennyiben a Ket. 57. §-ának (1) bekezdés szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv utólag érkezik az ügyészhez, az ügyész a szükséghez képest beszerzi, vagy megtekinti az ügyre vonatkozó iratokat, és a tényállás teljes körű ismerete alapján dönt arról, hogy az ügyben indokolt-e további ügyészi intézkedés megtétele.

VI. FEJEZET

A környezetvédelemmel összefüggő ügyészi tevékenység

59. § A főügyészségeken a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ügyészi feladatokat a kijelölt ügyész (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: ügyész) végzi. Gondoskodni kell a környezetvédelmi tevékenység folyamatosságáról az ügyész távolléte vagy akadályoztatása esetére is.

60. § (1) A környezet-, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől (a továbbiakban: felügyelőség) érkező határozatot a gyűjtőbe iktatást követően az ügyész haladéktalanul vizsgálja meg abból a szempontból, hogy lehet-e helye valamely ügyészi intézkedésnek, eljárás kezdeményezésének.

(2) A felügyelőség kötelezést tartalmazó, bírságoló határozata nyomán az ügyész az iratok bekérése, felvilágosítás kérés útján vagy egyéb módon állapítsa meg, hogy a kötelezett eleget tett-e a közigazgatási határozatban előírt kötelezettségének, ha nem, a felügyelőség intézkedett-e a végrehajtás iránt. Mulasztás esetén az ügyész tegye meg a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést.

(3) Az ügyész törvényességi felügyeleti eszközökkel tárja fel azt is, hogy a környezethasználó közigazgatási határozattal érintett jogellenes magatartása okozott-e kárt, a tevékenység folyamatossága megállapítható-e, alapot ad-e kártérítésre irányuló, illetve a környezetet, természetet veszélyeztető tevékenységtől eltiltás iránti kereset benyújtására.

61. § A főügyész tegyen intézkedést, hogy a környezetkárosítás, természetkárosítás, és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmények miatt indult eljárásokban az eljárást befejező, jogerős döntésről az ügyészt - a vonatkozó iratok egyidejű átadásával - azonnal tájékoztassák.

62. § Ha a szakági tevékenység ellátása helyi szabályozásából eredően a további intézkedések (például: vizsgálat, felhívás, kereset) megtételére a helyi ügyészségnek van hatásköre és illetékessége, az iratokat az előzőek szerint beszerzett adatokkal, megállapításokkal az ügyész haladéktalanul továbbítsa, és az intézkedésekről kérjen jelentést.

63. § Az ügyész eljárása során szükség és lehetőség szerint működjön együtt a környezet/természetvédelmi társadalmi szervezetekkel a környezet/természetvédelem érdekében történő fellépés, intézkedéseik összehangolása céljából.

64. § (1) A környezetvédelemmel összefüggő ügyészi tevékenységet egyebekben a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény, a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az ügyész környezetvédelmi tevékenységéről szóló 1/2003. (ÜK. 8.) LÜ körlevél rendelkezései szerint kell végezni.

(2) E szabályokat az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 44. §-ában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi CXXVIII. törvény 59. §-ában szabályozott ügyészi tevékenységre is értelemszerűen alkalmazni kell.

VII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

Az ügyészi törvényességi felügyeleti munka ellátása

65. § (1) Az ügyészi törvényességi felügyeleti munkát az erre kijelölt ügyészek - a rájuk irányadó utasítás keretei között - az ügyészségi titkárok és fogalmazók végzik. A jelen utasításban foglalt rendelkezések - a külön utasításokban meghatározott kiegészítésekkel és eltérésekkel - irányadók a katonai ügyészek, a közlekedési ügyészek, a büntetés-végrehajtási ügyészek, a gyermek- és ifjúságvédelmi szakfeladatokat ellátó ügyészek törvényességi felügyeleti tevékenységére is.

(2) A főügyész felelős a törvényességi felügyeleti munka ellátásának megszervezéséért mind a főügyészségen, mind a helyi ügyészségeken. A törvényességi felügyeleti munka ellátásának szervezeti felépítését a helyi adottságok figyelembevételével a főügyész határozza meg. A törvényességi felügyeleti szakágban dolgozó ügyészek szakági beosztása kivételes esetben, a legfőbb ügyész egyetértésével változtatható meg.

(3)

Együttműködés a többi ügyészségi szakággal

66. § (1) A törvényességi felügyeletet ellátó ügyész köteles állandó kapcsolatot tartani a többi szakág munkáját ellátó ügyészekkel és szükség esetén velük együttműködve eljárni. Arra kell törekednie, hogy munkáját a társszakágak feladataival egybehangolja, a szükséges jelzéseket részükre haladéktalanul megadja és a tőlük származó jelzések esetén az indokoltnak látszó intézkedéseket megtegye.

(2) Ha az ügyész olyan törvénysértést észlel, amellyel kapcsolatban másik szakágnak is intézkedést kell tennie (pl. büntetőeljárást vagy polgári pert indítani stb.) köteles az illetékes szakág részére a tényállás rövid összefoglalását is tartalmazó feljegyzést készíteni.

Az ügyészi törvényességi felügyeleti munka irányítása és ellenőrzése

67. § A felettes ügyészség köteles irányítani és ellenőrizni az alárendelt ügyészségek törvényességi felügyeleti munkáját.

Ennek fontosabb módszerei a következők:

a) a fontosabb vizsgálati és vizsgáltatási feladatok vizsgálati tervben való meghatározása és azok végrehajtásának megszervezése;

b) az alárendelt ügyészségek által felterjesztett óvások, felszólalások, figyelmeztetések, vizsgálati jelentések észrevételezése, esetleg az ügyészi intézkedések előzetes felülvizsgálata;

c) az ügyészi törvényességi felügyeleti munka rendszeres helyszíni ellenőrzése, a helyszínen adott útmutatások és segítségnyújtás (pl. közös vizsgálatok tartása);

d) írásbeli tájékoztatások és iránymutatások - ideértve a konkrét ügyekben az érdemi intézkedés tekintetében adott utasításokat is -, közreműködés az alárendelt ügyészség vizsgálati tervének elkészítésében, vizsgálati szempontok kiadása az alárendelt ügyészség részére;

e) hivatali munkaértekezletek;

f) az ügyészi törvényességi felügyeleti munkát végző ügyészek felettes ügyészséghez történő kirendelése;

g) az alárendelt ügyészség törvényességi felügyeleti munkájának időközönkénti vizsgálata; (szakági és célvizsgálatok)

h) szakmai konferenciák szervezése.

Szakértő igénybevétele

68. § (1) Ha törvényességi felügyeleti ügyben szakvélemény beszerzése válik szükségessé, általában a megfelelő államigazgatási szakhatóságtól (építésügyi hatóság, vízügyi hatóság stb.) kell szakvéleményt kérni. Amennyiben éppen a szakhatóság döntéseit kell felülvizsgálni vagy más okból ez látszik célszerűnek, az ügyész arra illetékes állami szervtől (tudományos- vagy kutatóintézettől) is kérhet szakvéleményt vagy igazságügyi, illetőleg más szakértőt is igénybe vehet. A szakértő igénybevételéről írásban, de a határozati forma mellőzésével kell intézkedni.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, törvényességi felügyeleti ügyben a szakértői költségek az ügyészséget terhelik, azokat az ügyfelekre áthárítani nem lehet. A szakértői költségek folyósítása iránt az eljáró ügyész - a költségjegyzék felülvizsgálata után - az illetékes főügyészségi gazdasági vezetőhöz (pénzügyi csoportvezetőhöz; a Legfőbb Ügyészségen a Gazdasági Főigazgatósághoz) küldött átiratban intézkedik.

69. § Ahol az Ut.

a) államigazgatási hatóságot, vagy államigazgatási szervet említ, ott közigazgatási hatóságot, vagy közigazgatási szervet,

b) államigazgatási ügyet, illetve államigazgatási eljárást említ, ott közigazgatási ügyet, illetve közigazgatási eljárást,

c) döntést, rendelkezést említ, ott közigazgatási ügyekben határozatot,

d) felettes szervet, ott felügyeleti szervet is,

e) államigazgatási területbeosztást említ, ott közigazgatási területbeosztást,

f) munkatervet említ, ott vizsgálati tervet kell érteni.

Hatálybalépés

70. § Ez az Utasítás 1995. január 1. napján lép hatályba.

Egyidejűleg az általános törvényességi felügyeletről szóló 3/1973. Legf. Ü. utasítás, valamint a módosításáról és kiegészítéséről szóló 8/1975. Legf. Ü. utasítás és a 6/1984. Legf. Ü. utasítás hatályát veszti.