BH 2016.9.259 Elektronikusan benyújtott mezőgazdasági támogatási kérelem elbírálásakor a hatóság nem hagyhatja figyelmen kívül a mezőgazdasági termelő vétlenségét bizonyos adatok pontatlan megjelöléséért [22/2013. (IV. 8.) VM rendelet 2. § (1) bek., 8. § (2), (3) bek; 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet 4. § (1) bek.; 1122/2009/EK rendelet 73. cikk (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes, mint erdőgazdálkodó elektronikus úton kérelmet terjesztett elő az elsőfokú közigazgatási szervnél az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2013. évi igénybevételével kapcsolatos egyes eljárási szabályokról szóló 22/2013. (IV. 8.) VM rendelettel (a továbbiakban: VM rendelet) biztosított Natura 2000 erdőre vonatkozó kompenzációs támogatás 2013. évi kifizetése iránt.

[2] Az elsőfokú hatóság a felperes kérelmének helyt adott és 4 621 001 forint támogatási összeget állapított meg a határozatban megjelölt 2F, 9A, 13B, 13C, 14A azonosítású erdőrészletekre.

[3] A felperes a határozat ellen fellebbezést terjesztett elő. Előadta, hogy a határozat kézbesítésekor szerzett tudomást arról, hogy a blokkazonosítótól függetlenül minden erdőrészlet vonatkozásában be kell nyújtani a Natura 2000 kompenzációs támogatás iránti kérelmet. Amennyiben a hatóság erre felhívta volna a figyelmet, akkor pótolta volna a hiányosságot. Miután módosításra a későbbiekben lehetősége nem volt, vis maior kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint önhibáján kívül nyújtott be hiányos kérelmet, hiszen tartalmában a N. hrsz.-en nyilvántartott külterületi ingatlanon fekvő Nagybörzsöny 1C2, 1D1, 2A, 2B, 2C, 2D, 2E, 2G, 2H, 3A, 3B, 3C, 4A, 5A, 5B, 6B2, 6C1, 6D, 7A, 7B, 7C, 8A, 8B, 134A gazdálkodás alatt álló erdőrészletek vonatkozásában is kérte a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó támogatás megítélését.

[4] A fellebbezés során eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes szerint a hatóságnak a VM rendelet 8. § (2) és (3) bekezdése alapján kell eljárnia. Hivatkozott e rendelet 11. § (1) és (2) bekezdésére. Megállapította, hogy a felperes csak a kérelmében megjelölt Nagybörzsöny 2F, 9A, 13A, 13B, 13C erdőrészletek vonatkozásában jogosult kompenzációs támogatásra.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[5] A felperes keresetében megismételte a fellebbezésében előadottakat, kiemelte, hogy a blokkazonosítók alapján a hrsz. teljes területe kijelölésre került a kérelem előterjesztésére szolgáló online felületen.

[6] Az alperes fenntartotta a határozatában foglaltakat, kifejtette, hogy a VM rendelet alapján egységes kérelem hiánypótlás tárgya nem lehet.

Az elsőfokú ítélet

[7] Az ügyben eljárt Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 9. K. 28.079/2014/10. számú ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság az iratokból megállapította, hogy a kérelemben a támogatással érintett erdőrészletek blokkazonosító alapján kerültek meghatározásra. A bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként rögzítette: a kérelem kitöltéséhez a felperes a falugazdász segítségét vette igénybe, annak hivatali helyiségében és jelenlétében, a hivatali számítógépen a falugazdász útmutatása alapján végezte el a kérelem kitöltését és elküldését. A kérelemben a blokkazonosító alapján került feltüntetésre az erdőgazdálkodási terület. A falugazdász azt is előadta, hogy a bizonyítási eljárás során több kérelmet kitöltött már, gyakorlata van benne és amennyiben a kitöltendő mezőknél üresen marad egy mező, akkor a továbblépés előfeltétele az előző mező kitöltése. Hogyha a kérelmező nem helyesen tölti ki az egyes mezőket, a program nem is engedi továbblépni. Ezek alapján járt el a felperes a kérelem kitöltése során. A kérelemben a N. hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában az összes erdőrészlet a blokkazonosítóval került kijelölésre.

[8] A bíróság megállapította, hogy a fenti tényállás alapján a felperest nem lehet vétkesnek tekinteni, azaz a kérelem kitöltése során az elvárt gondosság követelményének megfelelően járt el. Osztotta a bíróság azt a felperesi álláspontot is, mely szerint a jogszabály nem határozza meg az adattartam körét, mert a VM rendelet 3. § (1) bekezdése erről kifejezetten nem szól. A bíróság szerint a kérelem kitöltése lefedte az igényléssel érintett hrsz.-ú ingatlan teljes területét. A felperes a kérelem kitöltése során kellő körültekintéssel és gondossággal járt el.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[9] Az ügyben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a VM rendelet 3. § (1), (2), (6) bekezdését, valamint a 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet 4. § (1) bekezdését, ezért kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és emellett vagy a felperes keresetének elutasítását, vagy a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását. Az alperes idézte a 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet 4. § (1) bekezdését, amely kifejezetten kimondja, hogy erdőrészletre adható a támogatás. Felhívta ezen rendelet 1. § 1. pontját, 7. § (1), (2) bekezdését, továbbá a VM rendelet 2. § (1) bekezdés 25. pontját, valamint az egységes kérelem meghatározására vonatkozó rendelkezéseit. Ezek egyértelműen rögzítik, hogy a Natura 2000 erdőterület jogcím esetén fel kell tüntetni a kérelemben az erdőrészlet azonosítóját is. Erdőterület után igényelt támogatás esetén a kérelem kötelező tartalmát képezi az erdőterület MePAR szerinti fizikai blokkazonosító adata és az erdőrészlet azonosító adata is. Hivatkozott a 2013. évi egységes kérelem kitöltési útmutatójának 6.5 fejezetében foglaltakra, amelyből a felperes tájékoztatást kaphatott a kitöltés módját illetően. Az alperes szerint tény, hogy a felperes kérelmében nem rögzítette a jogorvoslati kérelmében említett erdőrészlet adatait, ezért a hatóság jogszerűen járt el.

[10] Az ügyben a felperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. Előadta, hogy az alperes nem hivatkozik pontosan az általa felhívott jogszabályhely tartalmára, továbbá nem nyilatkozik az ítéletben is rögzített közösségi jogi rendelkezéseket illetően. Véleménye szerint nem tényszerű az alperes azon kijelentése, hogy a felperes az erdőterület erdőrészletre vonatkozó azonosító adatait nem közölte, mert a fizikai blokk megjelenítését követően nem volt lehetőség további adat bevitelére. A falugazdász szerint a korábbi kérelmek kitöltésének megfelelően töltötte ki a kérelmet ebben az esetben is. Hivatkozott a felülvizsgálati ellenkérelem az 1122/2009/EK rendelet 73. cikk (1) bekezdésére, amely mentesíti a mezőgazdasági termelőt a hátrányos jogkövetkezmények alól, ha tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másként bizonyítja, hogy nem vétkes. Álláspontja szerint ez az ügyében alkalmazható, hiszen részt vett az erdőgazdálkodók kötelező képzésében; a korábbi évben nyújtott be elektronikus kérelmet, de az még nem került elbírálásra; nem észlelhette a hibát időben, mivel az informatikai rendszer is változott; illetve az elektronikus kitöltés során a fizikai blokk megjelenítését követően nem volt lehetőség további adatbevitelre. Megjegyezte továbbá, hogy 2014-től kezdve kizárólag a blokkazonosítók meghatározását kérik, tehát változott az adattartalom 2013-at követően is.