32013R1053[1]

A Tanács 1053/2013/EU rendelete ( 2013. október 7. ) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 1053/2013/EU RENDELETE

(2013. október 7.)

a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 70. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1) A belső határokon történő határellenőrzés nélküli schengeni térség működésének alapját a külső határok, a vízumpolitika, a Schengeni Információs Rendszer, az adatvédelem, a rendőrségi együttműködés, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és a kábítószer elleni politika területén hozott kísérő intézkedések tagállamok általi alkalmazásának hatékonysága és eredményessége adja.

(2) A Végrehajtó Bizottság az 1998. szeptember 16-i határozatával (2) (SCH/Com-ex (98) 26 def) (a továbbiakban: az 1998. szeptember 16-i határozat) létrehozta a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottságot. Az Állandó Bizottság egyrészt arra kapott megbízást, hogy adott esetben megállapítsa, hogy egy, az egyezményhez csatlakozni kívánó állam teljesíti-e a belső határokon történő határellenőrzés megszüntetésének összes előfeltételét, másrészt pedig hogy biztosítsa, hogy azok az államok, amelyek már teljes körűen végrehajtják a schengeni vívmányokat, helyesen alkalmazzák azokat.

(3) Mivel a schengeni vívmányok gyakorlati alkalmazása során egységes, magas szintű normáknak kell érvényesülniük, és a belső határokon történő határellenőrzés nélküli térséghez tartozó tagállamok között magas szintű kölcsönös bizalomnak kell fennállnia, létre kell hozni egy egyedi értékelési és monitoringmechanizmust a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzésére. E mechanizmusnak a Bizottság és az említett tagállamok szoros együttműködésén kell alapulnia.

(4) A Hágai Programban (3) a Bizottság felkérést kapott, hogy a tagállami szakértők teljes körű bevonásának biztosítása érdekében a belső határok ellenőrzésének megszüntetését követően mielőbb nyújtson be javaslatot a fennálló schengeni értékelési mechanizmus felügyeleti mechanizmussal történő kiegészítésére vonatkozóan, beleértve az előre be nem jelentett ellenőrzéseket is.

(5) A Stockholmi Program (4) annak a meggyőződésnek ad hangot, hogy a schengeni térség értékelése továbbra is kulcsfontosságú lesz, amelyet ezért fejleszteni kell a 2007/2004/EK tanácsi rendelet (5) által létrehozott Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) e téren betöltött szerepének megerősítése révén.

(6) Az 1998. szeptember 16-i határozattal létrehozott értékelési mechanizmust ezért felül kell vizsgálni, az 1998. szeptember 16-i határozatot pedig hatályon kívül kell helyezni.

(7) A korábbi értékelések során szerzett tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy olyan koherens értékelési mechanizmust kell fenntartani, amely a schengeni vívmányok valamennyi területére kiterjed, kivéve azokat, ahol az uniós jogban már léteznek egyedi értékelési mechanizmusok.

(8) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 70. cikkével összhangban a tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve el kell végezniük a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos uniós politikák végrehajtásának objektív és pártatlan értékelését. A hatékonyság érdekében az értékelési folyamatnak az értékelő jelentések megfelelő monitoringját és ellenőrzését is magában kell foglalnia, amit a Bizottságnak kell biztosítania.

(9) Ezen túlmenően, ahhoz, hogy az értékelési mechanizmus hatékonyabb lehessen, egységes feltételeket kell biztosítani e rendelet végrehajtására vonatkozóan. Ennek érdekében egyes végrehajtási hatásköröket a Bizottságra, más végrehajtási hatásköröket pedig a Tanácsra kell ruházni.

(10) Az értékelések előkészítésére és megtervezésére, valamint az értékelő jelentés elfogadására vonatkozó hatásköröket a Bizottságra kell ruházni. Ezen hatáskörök egy részét a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni. Ez utóbbi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja iii. alpontjának megfogalmazására tekintettel, a vonatkozó jogi aktusok elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazandó.

(11) A tagállamok közötti kölcsönös bizalom erősítése, intézkedéseik jobb uniós szintű összehangolása, valamint a tagállamok által egymásra gyakorolt nyomás hatásának megerősítése érdekében az értékelő jelentésben megállapított esetleges hiányosságok orvoslását célzó intézkedésekre vonatkozó ajánlások elfogadásának végrehajtási hatáskörét a Tanácsra kell ruházni. Ez a végrehajtási hatáskör megfelel annak az egyedi hatáskörnek, amelyet az EUMSZ 70. cikke alapján a Tanácsra ruház a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos uniós politikák végrehajtása kölcsönös értékelésének a területén. Megfelelően tükrözi az e különös szabályon ("lex specialis") alapuló értékelési mechanizmus célját, amely - ezen a konkrét területen belül, illetve a Bizottság azon általános hatáskörével párhuzamosan, melynek keretében az az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett kötelezettségszegési eljárásokon keresztül felügyeli az uniós jog alkalmazását - egyfajta kiegészítő funkciót hivatott betölteni az uniós politikák gyakorlati végrehajtása hatékonyságának a kölcsönös felülvizsgálat révén történő monitoringja által.

Emellett a Tanácsra ruházott ezen végrehajtási hatáskör az Európai Tanács 2011. június 23-i és 24-i következtetéseiben megfogalmazott azon kívánalomnak is segít érvényt szerezni, mely szerint a schengeni térségben szorosabb együttműködésre van szükség, és ennek érdekében fokozni kell a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, tekintettel arra, hogy a tagállamok egyformán felelősek annak garantálásáért, hogy valamennyi schengeni szabály az elfogadott közös előírásokkal, valamint az alapvető elvekkel és normákkal összhangban, hatékonyan kerüljön alkalmazásra. Ez a végrehajtási hatáskör a 2012. március 8-i tanácsi következtetésekkel összhangban a schengeni térség kormányzásának javításához is hozzájárul, mégpedig azoknak a schengeni térség megfelelő működésével kapcsolatos, miniszteri szintű politikai megbeszéléseknek a révén, amelyekre az uniós tagállamok és a schengeni társult államok alkotta vegyes bizottság keretében az értékelő jelentésekben megállapított súlyos hiányosságok kapcsán kerül sor. A megbeszéléseknek elő kell segíteniük, hogy a Tanács a hatáskörein belül meghozhassa a schengeni térség hatékony működésének biztosítását célzó döntéseit. Végezetül, a végrehajtási hatáskör Tanácsra történő átruházása megfelelően figyelembe veszi a gyakran nemzeti végrehajtási és jogérvényesítési hatásköröket érintő ajánlások politikailag potenciálisan érzékeny jellegét.

(12) Az értékelési mechanizmusnak átlátható, hatékony és egyértelmű szabályokat kell megállapítania az értékelések során alkalmazandó módszerrel, a magasan képzett szakértők helyszíni látogatásokhoz történő igénybevételével, valamint az értékelések megállapításainak nyomon követésével kapcsolatban. A módszernek külön ki kell térnie az előre bejelentett helyszíni látogatásokat kiegészítő be nem jelentett helyszíni látogatásokra, különösen a határellenőrzések és a vízumok kapcsán.

(13) Az értékelési és monitoringmechanizmusnak a schengeni vívmányok valamennyi aspektusára ki kell terjednie. A határok kérdése kapcsán az értékelési és a monitoringmechanizmusnak a külső határellenőrzések hatékonyságával és a belső határokon történő határellenőrzések hiányával egyaránt foglalkozik majd.

(14) Az értékelés és a monitoring keretében külön figyelmet kell fordítani az alapvető jogoknak a schengeni vívmányok alkalmazása során való tiszteletben tartására.

(15) Az értékelésnek garantálnia kell, hogy a tagállamok hatékonyan, az alapvető elveknek és normáknak megfelelően alkalmazzák a schengeni szabályokat. Ezért az értékelési mechanizmusnak valamennyi olyan vonatkozó jogszabályra és operatív tevékenységre kell kiterjednie, amely elősegíti a belső határokon történő határellenőrzés nélküli térség működését.

(16) Az értékelési mechanizmus hatékonyságának és megbízhatóságának erősítése érdekében valamennyi értékelésben figyelembe kell venni, hogy a schengeni vívmányok vonatkozó részeit alkalmazó hatóságok megfelelően működnek-e. Ezáltal az értékelési mechanizmus jobban tudja majd garantálni, hogy a tagállamok az Európai Tanács 2011. június 23-i és 24-i ülésén kiadott következtetésében megfogalmazott igénynek megfelelően az alapvető elvekkel és normákkal összhangban hatékonyan alkalmazzák a schengeni szabályokat. Az értékelési mechanizmus összhangban lesz az Európai Tanács 2012. március 1.-2-i ülésén kiadott következtetésekben elhangzott igényekkel, amelynek megfelelően foglalkozik a schengeni vívmányok alkalmazásában részt vevő intézmények elvárt működésével.

(17) A Frontexnek támogatnia kell az értékelési mechanizmus végrehajtását, elsősorban a külső határokkal kapcsolatos kockázatelemzések terén. Azt is lehetővé kell tenni, hogy az értékelési mechanizmus kiaknázhassa a Frontex szakértelmét a külső határokon végzett ad hoc jellegű helyszíni látogatások végrehajtásakor.

(18) Az értékelési mechanizmus végrehajtását adott esetben más uniós szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek - például a 2009/371/IB tanácsi határozattal (7) létrehozott Európai Rendőrségi Hivatalnak (Europolnak) és a 2002/187/IB tanácsi határozattal (8) létrehozott Eurojustnak - is támogatniuk kell a megbízatásukhoz tartozó területeken. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy adott esetben az értékelési mechanizmus a schengeni vívmányok olyan területeire vonatkozó helyszíni látogatások végrehajtásában való közreműködés során, amely területek valamely uniós szerv, hivatal vagy ügynökség megbízatásához tartoznak, igénybe vehesse az adott uniós szerv, hivatal vagy ügynökség szakértelmét. Ennek az elvnek kellene érvényesülnie például az európai adatvédelmi biztos esetében, amennyiben az adatvédelemmel kapcsolatos értékelésről van szó, mely esetben egyébiránt sor kerülhet a nemzeti adatvédelmi hatóságok bevonására is.

(19) A tagállamoknak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell arról, hogy a helyszíni látogatásokra küldött szakértőik kellő tapasztalattal rendelkezzenek, valamint, hogy a vizsgálatot megelőzően megkapják az e célból szükséges, az alapvető jogokra is kiterjedő képzést. A szükséges képzést az érintett uniós szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek - így például a Frontexnek - kell biztosítaniuk, a kimondottan a schengeni vívmányok értékelésére vonatkozó képzésekre irányuló kezdeményezésekhez pedig a meglévő uniós pénzügyi eszközöket és az ilyen eszközök fejlesztése révén pénzügyi forrásokat kell a tagállamok rendelkezésére bocsátani.

(20) Az EUMSZ 70. cikkének utolsó mondatában az Európai Parlamentre és a nemzeti parlamentekre ruházott különleges szerepre tekintettel, amelyet a nemzeti parlamentek tekintetében az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 12. cikkének c) pontja is kiemel, biztosítani kell, hogy a Tanács és a Bizottság teljes körűen tájékoztassa az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket az értékelés tartalmáról és eredményéről. Ezen túlmenően, amennyiben a Bizottság javaslatot nyújt be e rendelet módosítására vonatkozóan, a Tanács - eljárási szabályzata 19. cikke (7) bekezdésének h) pontjával összhangban - konzultál az Európai Parlamenttel, hogy a végső szöveg elfogadását megelőzően a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vehesse az Európai Parlament véleményét.

(21) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokra épül, Dánia a fenti jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi határozat elfogadásától számított hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(22) Az Egyesült Királyság az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (9) 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz e rendelet alkalmazásában.

(23) Írország az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló (19.) jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdésével, valamint az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (10) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz e rendelet alkalmazásában.

(24) Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok (11) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat (12) 1. cikkében említett területhez tartoznak.

(25) Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok (13) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkében említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat (14) 3. cikkével.

(26) Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok (15) azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkében említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EU tanácsi határozat (16) 3. cikkével.

(27) Mivel e rendelet hatálybalépésének időpontjában Ciprusnak az 1998. szeptember 16-i határozata szerinti értékelése már megkezdődött, ez a rendelet 2016. január 1-jéig Ciprusra nem alkalmazandó.

(28) Mivel Bulgária és Románia tekintetében a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően lezárult az alkalmazandó schengeni értékelési eljárások szerinti ellenőrzés, az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzésre nem kerül sor ezen tagállamok vonatkozásában.

(29) A Ciprusról, Bulgáriából Romániából és Horvátországból érkező szakértőknek mindazonáltal célszerű részt venniük a schengeni vívmányok összes részének értékelésében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél és hatály

(1) Ez a rendelet értékelési és monitoringmechanizmust hoz létre, amely a következő célokat szolgálja:

a) a schengeni vívmányok alkalmazásának ellenőrzése azon tagállamokban, amelyekre a schengeni vívmányok teljes körűen alkalmazandók, valamint azokban a tagállamokban, amelyekben az EUSZ-hez és az EUMSZ-ről szóló szerződéshez csatolt vonatkozó jegyzőkönyvek értelmében a schengeni vívmányok részben alkalmazandók;

b) annak ellenőrzése, hogy teljesülnek-e a schengeni vívmányok valamennyi vonatkozó részének alkalmazásához szükséges feltételek azokban a tagállamokban, amelyek tekintetében nem született tanácsi határozat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek teljes körű vagy részleges alkalmazásáról, kivéve azokat a tagállamokat, amelyek esetében e rendelet hatálybalépésének időpontjában ez az értékelés már lezárult;

(2) Az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ellenőrzés nem érinti a 23. cikk második bekezdésében foglaltakat, azon tagállamok vonatkozásában, amelyekben az értékelési eljárás már 2013. november 26-án megkezdődött.

(3) A schengeni vívmányok összes részének értékelésében mindazonáltal azon tagállamok szakértői is részt vesznek, amelyek a vonatkozó csatlakozási okmánynak megfelelően még nem alkalmazzák teljes mértékben a schengeni vívmányokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a "schengeni vívmányok" a schengeni vívmányoknak az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt 19. jegyzőkönyvvel összhangban az Unió keretébe beillesztett rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktusok.

3. cikk

Felelősségi körök

(1) A tagállamok és a Bizottság együttesen felelnek az e rendeletben meghatározott értékelési és monitoringmechanizmus végrehajtásáért, amelyhez a schengeni vívmányok végrehajtásában részt vevő uniós szervek, hivatalok és ügynökségek is támogatást nyújtanak.

(2) A Bizottságnak általános koordináló szerepe van az éves és többéves értékelési programok kialakításában, a kérdőívnek és a látogatások időbeosztásának az összeállításában, a látogatások lebonyolításában, valamint az értékelő jelentések és az ajánlások szövegezésében. Az értékelő jelentésekkel és az ajánlásokkal kapcsolatban gondoskodik továbbá a 16. cikk szerinti monitoringról és ellenőrzésről.

(3) A tagállamok és a Bizottság az e rendelet által rájuk bízott feladatok végrehajtása érdekében teljes körűen együttműködnek az értékelés valamennyi szakaszában.

4. cikk

Értékelések

(1) Az értékelések a schengeni vívmányok valamennyi területére kiterjedhetnek, beleértve a külső határok, a vízumpolitika, a Schengeni Információs Rendszer, az adatvédelem, a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén hozott kísérő intézkedések tagállami alkalmazásának hatékonyságát és eredményességét, valamint a belső határellenőrzések megszüntetését is. Valamennyi értékelésben figyelembe kell venni a schengeni vívmányok e bekezdésben meghatározott, vonatkozó részeit alkalmazó hatóságok működését.

(2) Az értékelésekre kérdőívek és - előre bejelentett vagy be nem jelentett - helyszíni látogatások formájában kerülhet sor. Az előre bejelentett helyszíni látogatásokat kérdőív kitöltése előzi meg. A helyszíni látogatások és a kérdőívek adott esetben egymástól függetlenül vagy együttesen is alkalmazhatók az egyes tagállamok és/vagy konkrét területek értékelése során.

(3) Az értékelt tagállam mind a kérdőíveket, mind a helyszíni látogatásokat kiegészítheti az értékelt terület ismertetésével.

5. cikk

Többéves értékelési program

(1) A Bizottság - adott esetben a Frontexszel és az Europollal folytatott konzultációt követően - ötéves időszakra szóló többéves értékelési programot állít össze, legkésőbb hat hónappal a következő ötéves időszak kezdete előtt. A végrehajtási aktust a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A többéves értékelési programot a Bizottság megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) A többéves értékelési programok tárgyát képező minden ötéves időszak során minden tagállamot értékelni kell. A többéves értékelési programnak minden évre vonatkozóan tartalmaznia kell az adott évben értékelendő tagállamok listáját. A tagállamok értékelési sorrendjének meghatározásakor figyelembe kell venni a legutóbbi értékelés óta eltelt időt, valamint az értékelendő schengeni vívmányok különböző részei közötti egyensúlyt.

(3) A többéves értékelési program az (1) bekezdésben említett eljárással összhangban szükség szerint kiigazítható.

(4) A többéves értékelési program hivatkozhat a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tematikus értékelésekre.

(5) A Bizottság az első többéves értékelési programot 2014. május 27-ig állítja össze. A program kezdőnapja 2014. november 27., zárónapja pedig 2019. december 31.

6. cikk

Éves értékelési program

(1) A Bizottság éves értékelési programot állít össze a program évét megelőző év október 31-ig, melyben figyelembe veszi különösen a Frontex által a 7. cikkel összhangban készített kockázatelemzést, és adott esetben - elsősorban a 8. cikkel összhangban - az Europoltól és egyéb uniós szervektől, hivataloktól és ügynökségektől származó információkat.

Az éves értékelési programnak javaslatokat kell tartalmaznia az alábbiak értékelésére:

a) a schengeni vívmányok vagy azok egy részének alkalmazása egy tagállamban, a többéves értékelési programban meghatározottak szerint; és

b) a schengeni vívmányok meghatározott részeinek alkalmazása több tagállamban (azaz tematikus értékelések).

(2) A Bizottság, végrehajtási aktusok elfogadásával, a helyszíni értékelések tervezett ütemezésével együtt, összeállítja az éves értékelési program első részét. Az első rész felsorolja a többéves értékelési programmal összhangban a következő évben értékelendő tagállamokat, az értékelendő területeket és a helyszíni látogatásokat. A végrehajtási aktust a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A többéves értékelési programot a Bizottság megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3) A Bizottság kidolgozza és elfogadja az éves értékelési program második részét. A második rész felsorolja a következő évben esedékes, előzetes bejelentés nélküli helyszíni látogatásokat. A Bizottság tartalmát bizalmasan kezeli, és nem továbbítja semmilyen más félnek.

(4) Az éves értékelési program a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban szükség szerint kiigazítható.

(5) A Bizottság az első éves értékelési programot 2014. május 27-ig állítja össze. A program kezdőnapja 2014. november 27., zárónapja pedig 2014. december 31.

7. cikk

A Frontex általi kockázatelemzés

(1) A Frontex minden évben augusztus 31-ig - a megbízatásának megfelelően - kockázatelemzést nyújt be a Bizottságnak és a tagállamoknak. A kockázatelemzés egyebek mellett kiterjed az illegális bevándorlásra és a külső határokon az operatív környezetben bekövetkezett jelentősebb változásokra, és ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy a következő évi értékelések mely prioritásokra irányuljanak. Az ajánlásokban hivatkozni kell a külső határok azon konkrét szakaszaira és azon konkrét határátkelőhelyekre, amelyek értékelését a következő évben a többéves értékelési program keretében el kell végezni. A kockázatelemzést a Bizottság késedelem nélkül megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) A Frontex minden évben augusztus 31-ig az (1) bekezdésben említettől eltérő külön kockázatelemzést nyújt be a Bizottságnak, amely a következő évben esedékes, előre be nem jelentett helyszíni látogatások formájában megvalósítandó értékelések prioritásaira vonatkozó ajánlásokat tartalmaz, függetlenül attól, hogy - az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban - a többéves értékelési program milyen tagállamokat érintő értékelési sorrendet állapított meg. Ezek az ajánlások bármely régióra vagy konkrét területre vonatkozhatnak, és legalább tíz konkrét külső határszakaszt és legalább tíz konkrét határátkelőhelyet fel kell sorolniuk. A Bizottság bármikor felkérheti a Frontexet olyan kockázatelemzés benyújtására, amely ajánlásokat tartalmaz előre be nem jelentett helyszíni látogatások formájában elvégzendő értékelésekre vonatkozóan.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett Frontex által elkészített kockázatelemzést az első alkalommal legkésőbb 2014. február 27-ig kell a Bizottság részére benyújtani.

8. cikk

A Frontextől eltérő uniós szervek, hivatalok és ügynökségek által készített kockázatelemzések

A Bizottság adott esetben kockázatelemzést kér a schengeni vívmányok végrehajtásában részt vevő, a Frontextől eltérő uniós szervektől, hivataloktól és ügynökségektől, többek között a korrupcióról és a szervezett bűnözésről is, amennyiben ezek alááshatják a schengeni vívmányok tagállamok általi alkalmazását. Ezek az elemzések felhasználhatóak az éves értékelési programok elkészítéséhez.

9. cikk

Kérdőív

(1) A Bizottság, a tagállamokkal szoros együttműködésben, végrehajtási aktusok elfogadásával naprakész szabványkérdőívet készít el. A szabványkérdőív tervezetéről a Frontexszel és az Europollal egyeztetés folytatható. A szabványkérdőívekben ki kell térni a vonatkozó jogszabályokra, a különösen a schengeni katalógusokban szereplő, közösen elfogadott ajánlásokra és legjobb gyakorlatokra, valamint a schengeni vívmányok végrehajtása tekintetében rendelkezésre álló szervezeti és technikai eszközökre, továbbá az értékelési területenként rendelkezésre álló statisztikai adatokra. A végrehajtási aktust a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) A Bizottság minden év július 1-jéig megküldi a szabványkérdőíveket a következő évben értékelendő tagállamoknak. A tagállamok a kérdőív kézhezvételétől számított nyolc héten belül megküldik válaszaikat a Bizottságnak. A Bizottság hozzáférhetővé teszi a válaszokat a többi tagállam számára, és az Európai Parlamentet is tájékoztatja azokról. A Bizottság az Európai Parlament kérésére - tekintettel különösen az ügy komolyságára - eseti alapon, az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokra vonatkozó hatályos szabályokkal összhangban egy-egy válasz tartalmát is ismerteti az Európai Parlamenttel.

10. cikk

A helyszíni látogatásokért felelős csoportok

(1) A helyszíni látogatásokért felelős csoportok (a továbbiakban: a helyszíni csoportok) a tagállamok által kijelölt szakértőkből és a Bizottság képviselőiből állnak.

(2) A Bizottság felkéri a tagállamokat az egyes helyszíni látogatásokban való részvételhez rendelkezésre álló szakértők kijelölésére, a szakterületük feltüntetésével.

Az előre bejelentett helyszíni látogatások esetében a Bizottság a helyszíni látogatás kezdetének tervezett időpontja előtt legkésőbb három hónappal felkéri a tagállamokat a szakértők kijelölésére. A tagállamok a felkérés kézhezvételétől számított két héten belül kijelölik a szakértőket.

Az előre be nem jelentett helyszíni látogatások esetében a Bizottság a helyszíni látogatás kezdetének tervezett időpontja előtt legkésőbb két héttel felkéri a tagállamokat a szakértők kijelölésére. A tagállamok a felkérés kézhezvételétől számított 72 órán belül kijelölik a szakértőket.

(3) A helyszíni látogatásokon részt vevő bizottsági képviselők maximális száma kettő lehet. A helyszíni látogatásokban részt vevő tagállami szakértők maximális száma az előre bejelentett helyszíni látogatások esetében nyolc, az előre be nem jelentett helyszíni látogatások esetében pedig hat fő lehet.

Ha a tagállamok által kijelölt szakértők száma meghaladja az első albekezdésben meghatározott maximumot, az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság jelöli ki a csoport tagjait a földrajzi egyensúly és a szakértők szakterületei alapján.

(4) Tagállami szakértők nem vehetnek részt olyan értékelő kiküldetésben, amelynek keretében az alkalmazási helyük szerinti tagállamban kerül sor helyszíni látogatásra.

(5) A Bizottság felkérheti a Frontexet, az Europolt vagy a schengeni vívmányok végrehajtásában részt vevő egyéb uniós szerveket, hivatalokat vagy ügynökségeket, hogy jelöljenek ki egy képviselőt, aki megfigyelőként részt vesz egy, a feladatkörük által érintett területhez kapcsolódó helyszíni látogatásban.

(6) A helyszíni csoportok vezető szakértőinek szerepét az egyik bizottsági képviselő és az egyik tagállami szakértő tölti be; e vezetőket a helyszíni csoport tagjainak közösen kell kijelölniük a csoport felállítását követő legrövidebb időn belül. A vezető szakértőket a 13. cikk (2) bekezdésében hivatkozott részletes program összeállítását megelőzően megfelelő időben ki kell jelölni.

11. cikk

A kérdőív alapján végzett értékelésekért felelős csoportok

(1) Amennyiben a kérdőív független módon kerül felhasználásra, azaz nem követi a 4. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti helyszíni látogatás, a kérdőíven szereplő kérdésekre adandó válaszok értékeléséért felelős csoportot (a továbbiakban: a kérdőívekért felelős csoport) a tagállamok szakértőiből és a Bizottság képviselőiből kell kialakítani.

(2) A Bizottság, amikor kiküldi a kérdőívet az értékelendő tagállamnak, felkéri a tagállamokat, hogy jelöljék ki az értékelésben való részvételhez rendelkezésre álló szakértőket, a szakterületük feltüntetésével. A tagállamok a felkérés kézhezvételétől számított két héten belül kijelölik a szakértőket. A szakértőket a 10. cikk (3) és (4) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell kijelölni.

12. cikk

Szakértők

Az értékelésekben részt vevő szakértőknek megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, ideértve az értékelési mechanizmus által érintett területeken meglévő megalapozott elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot, valamint az értékelési elvek, eljárások és technikák alapos ismeretét, továbbá képesnek kell lenniük hatékonyan kommunikálni egy közös nyelven. A tagállamok és a Bizottság ennek érdekében a megfelelő uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel együttműködésben biztosítják, hogy a szakértők megkapják a megfelelő képzést, többek között az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos tudnivalókról is.

13. cikk

A helyszíni látogatások lebonyolítása

(1) A helyszíni csoportoknak minden szükséges előkészítő intézkedést meg kell tenniük a helyszíni látogatások hatékonyságának, pontosságának és egységességének biztosítása érdekében.

(2) A Bizottság a vezető szakértőkkel és az érintett tagállammal szoros együttműködésben összeállítja az előre bejelentett helyszíni látogatások részletes programját. A tagállamokat tájékoztatni kell a programról. Az előre be nem jelentett helyszíni látogatások részletes programját a Bizottság állítja össze.

A Bizottság konzultál az érintett tagállammal, és az alábbiak szerint tájékoztatja az ütemezésről és a részletes programról:

a) előre bejelentett helyszíni látogatás esetén legalább hat héttel a vizsgálat tervezett időpontja előtt;

b) legalább 24 órával a be nem jelentett helyszíni látogatás előtt.

A belső határokon tett be nem jelentett helyszíni látogatásokra az érintett tagállam előzetes értesítése nélkül kerül sor. Az ilyen vizsgálatok gyakorlati lebonyolítására vonatkozó általános iránymutatásokat a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben dolgozza ki.

(3) A helyszíni csoport minden tagjának rendelkeznie kell olyan azonosító okmánnyal, amely felhatalmazza az e rendelettel összhangban történő helyszíni látogatások végrehajtására.

(4) Az értékelendő tagállam biztosítja továbbá, hogy a helyszíni csoport gyakorolhassa az értékelendő területekhez kapcsolódó tevékenységek ellenőrzésével kapcsolatos feladatkörét. Ennek kapcsán biztosítania kell mindenekelőtt azt, hogy a helyszíni csoport közvetlen kapcsolatba léphessen a megfelelő személyekkel, és hozzáférhessen az értékelés céljából megvizsgálandó összes területhez, helyiséghez és dokumentumhoz.

(5) Az értékelendő tagállam a hatáskörébe tartozó valamennyi eszközzel támogatja a helyszíni csoportot feladata elvégzésében.

(6) Előre bejelentett helyszíni látogatások esetében a Bizottság előre közli az értékelendő tagállammal a helyszíni csoport szakértőinek nevét. A tagállam kapcsolattartót jelöl ki a helyszíni látogatás gyakorlati lebonyolításához.

(7) A Bizottság és a tagállamok felelnek a helyszíni csoportban részt vevő szakértőiknek az értékelendő tagállam(ok)ba és az értékelt tagállam(ok)ból történő be-, illetve elutazása megszervezéséért. A Bizottság megtéríti a helyszíni látogatásokon részt vevő szakértők utazási és szállásköltségét.

Az értékelendő tagállam(ok) felel(nek) a szállás tekintetében szükséges teendők elvégzéséért és a helyszínre való eljutáshoz szükséges feltételek biztosításáért. Előre be nem jelentett helyszíni látogatások esetében a Bizottság gondoskodik a szakértők szállásának a megszervezéséről.

14. cikk

Értékelő jelentések

(1) Minden értékelést követően értékelő jelentést kell készíteni. Az értékelő jelentésnek az adott esettől függően a helyszíni látogatás során tett megállapításokon, illetve a kérdőíven kell alapulnia. Helyszíni látogatás esetében az értékelő jelentést a helyszíni csoportnak kell elkészítenie a látogatás során.

A tagállamok szakértőit és a Bizottság képviselőit terheli minden felelősség az értékelő jelentés elkészítéséért, valamint annak egységességéért és minőségéért. Véleménykülönbség esetén a helyszíni csoportnak vagy adott esetben a kérdőívekért felelős csoportnak törekednie kell a kompromisszum kialakítására.

(2) Az értékelő jelentésben elemezni kell a szóba jöhető minőségi, mennyiségi, működési, igazgatási és szervezési szempontokat, és fel kell tüntetni az értékelés során azonosított összes hiányosságot.

(3) Az értékelő jelentés minden egyes megállapítására a következő értékelések valamelyikét kell alkalmazni:

a) eleget tesz az előírásoknak;

b) eleget tesz az előírásoknak, de fejlesztésre szorul;

c) nem tesz eleget az előírásoknak.

(4) A Bizottság - az adott esettől függően - a helyszíni látogatást vagy a kérdőívre adott válasz beérkezését követő hat héten belül megküldi az értékelő jelentés tervezetét az értékelt tagállamnak. Az értékelt tagállam az értékelő jelentés tervezetének kézhezvételétől számított két héten belül benyújtja a vonatkozó észrevételeit. Az értékelt tagállam kérésére a jelentés megszövegezésével foglalkozó találkozót kell tartani. Az értékelő jelentés tervezetében ki lehet térni az értékelt tagállam által tett észrevételekre.

(5) A Bizottság benyújtja az értékelő jelentés tervezetét és az értékelt tagállam válaszát, valamint észrevételeit a többi tagállamnak, amelyek felkérést kapnak, hogy tegyék meg észrevételeiket a kérdőíven szereplő válasszal, az értékelő jelentés tervezetével és az értékelt tagállam észrevételeivel kapcsolatban.

Ennek alapján a Bizottság végrehajtási aktus útján - az értékelő jelentés tervezetén végrehajtott esetleges megfelelő változtatásokat követően - elfogadja az értékelő jelentést. A végrehajtási aktust a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A Bizottság az értékelő jelentést továbbítja az Európai Parlamentnek.

15. cikk

Ajánlások

(1) Az értékelő jelentés megfogalmazásakor, illetve az értékelő jelentésben közölt megállapítások és értékelések fényében a tagállamok szakértői és a Bizottság képviselői ajánlásokat fogalmaznak meg az értékelés során azonosított esetleges hiányosságok kiküszöbölése céljából hozandó intézkedésekre vonatkozóan, és utalnak az azok végrehajtásával kapcsolatos prioritásokra, valamint adott esetben a már bevált gyakorlat konkrét példáira is.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett ajánlások elfogadása céljából javaslatot nyújt be a Tanácsnak.

(3) Az (1) bekezdésben említett ajánlásokat a Tanács fogadja el, majd továbbítja azokat az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részére.

16. cikk

Monitoring és ellenőrzés

(1) A 15. cikkben említett ajánlások elfogadásától számított három hónapon belül az értékelt tagállamok a Bizottság és a Tanács rendelkezésére bocsátják a az értékelő jelentésben feltárt hiányosságok korrekciója céljából készített cselekvési tervüket. Amennyiben az ajánlások összegző megállapításaiban az szerepel, hogy az értékelt tagállam súlyosan elhanyagolja kötelezettségeinek teljesítését, a tagállam egy hónapon belül benyújtja az ajánlásokra vonatkozóan elfogadott cselekvési tervét. A Bizottság ezt a cselekvési tervet továbbítja az Európai Parlamentnek.

(2) A Bizottság a helyszíni csoporttal, vagy adott esetben a kérdőívekért felelős csoporttal való konzultációt követően, a cselekvési tervnek az értékelt tagállamtól történő beérkezését követő egy hónapon belül benyújtja a Tanácsnak a cselekvési terv megfelelőségéről készített értékelését. A többi tagállam felkérést kap a cselekvési tervvel kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(3) Az értékelt tagállam az ajánlások elfogadását követő hat hónapon belül jelentést tesz a Bizottságnak a cselekvési terv végrehajtásáról, és ezt háromhavonta megismétli mindaddig, amíg a cselekvési tervet maradéktalanul végre nem hajtotta.

(4) Amennyiben az ajánlások összegző megállapításaiban az szerepel, hogy az értékelt tagállam súlyosan elhanyagolja kötelezettségeit, a tagállam - függetlenül a cselekvési terv végrehajtásáról szóló jelentés benyújtásának a (3) bekezdésben említett hat hónapos határidejétől - az ajánlások elfogadásától számított három hónapon belül tesz jelentést a cselekvési terv végrehajtásáról.

(5) A feltárt hiányosságok súlyosságától és az orvoslásukra foganatosított intézkedésektől függően a Bizottság előirányozhatja az előre bejelentett helyszíni látogatások megismétlését a cselekvési terv végrehajtásának ellenőrzése érdekében. A Bizottság legalább négy olyan szakértőt kér fel a megismételt vizsgálatban való részvételre, akik a korábbi vizsgálatban is részt vettek. A Bizottság megfigyelőket hívhat meg a megismételt vizsgálatban való részvételre. A Bizottság összeállítja a megismételt vizsgálat programját. Az értékelt tagállamot legalább egy hónappal a megismételt vizsgálat tervezett időpontja előtt tájékoztatni kell a programról. A Bizottság előirányozhatja az előre be nem jelentett helyszíni látogatások megismétlését is.

(6) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az e cikkben említett cselekvési tervek vagy fejlesztési intézkedések végrehajtásáról.

(7) Amennyiben a helyszíni látogatás olyan súlyos hiányosságot tár fel, amely a belső határellenőrzés nélküli térségben komoly veszélyt jelenthet a közrendre vagy a belső biztonságra, a Bizottság - saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament vagy valamelyik tagállam kérésére - a lehető leghamarabb tájékoztatja erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(8) Amennyiben az értékelt tagállamról megállapították, hogy eleget tesz az előírásoknak, de az ajánlások esetleges további fejlesztésre irányuló javaslatokat tartalmaznak a 14. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban, a szóban forgó tagállam az ajánlások elfogadását követő hat hónapon belül benyújtja a Bizottságnak az ezen javaslatok lehetséges végrehajtásáról készített értékelését.

17. cikk

Bizalmas információk

A helyszíni csoportoknak és a kérdőívekért felelős csoportoknak a feladataik teljesítése során szerzett minden információt bizalmasan kell kezelniük. A helyszíni látogatásokat követően készített értékelő jelentéseket EU RESTRICTED/RESTREINT UE minősítésű dokumentumként kell kezelni, az alkalmazandó biztonsági szabályoknak megfelelően. A minősítés nem zárja ki a szóban forgó információknak az Európai Parlament rendelkezésére bocsátását. Az e rendelet alapján a Parlamentnek továbbított információkat és dokumentumokat a minősített adatok továbbítására és kezelésére irányadó, az Európai Parlament és a Bizottság között alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell továbbítani és kezelni. A Bizottság - az érintett tagállammal való konzultációt követően - dönt arról, hogy az értékelő jelentés mely részei tehetők közzé.

18. cikk

Az Egyesült Királyság és Írország részvételére vonatkozó feltételek

(1) Az Egyesült Királyság és Írország szakértői csak a schengeni vívmányok azon részének értékelésében vesznek részt, amely esetében az országuk felhatalmazást kapott a részvételre.

(2) A 4. cikk (1) bekezdésében megállapított értékelések csak a schengeni vívmányok azon része kapcsán vizsgálják az Egyesült Királyság és Írország általi hatékony és eredményes alkalmazást, amely esetében az Egyesült Királyság és Írország felhatalmazást kapott a részvételre.

(3) Az Egyesült Királyság és Írország az ajánlásoknak a Tanács általi, a 15. cikk (3) bekezdése szerinti elfogadásában csak a schengeni vívmányok azon része tekintetében vesz részt, amely esetében az Egyesült Királyság és Írország felhatalmazást kapott a részvételre.

19. cikk

A nemzeti parlamentek tájékoztatása

A Bizottság tájékoztatja a nemzeti parlamenteket az e rendelet alapján elvégzett értékelés tartalmáról és eredményeiről.

20. cikk

Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

A Bizottság éves átfogó jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet alapján végrehajtott értékelésekről. A jelentést közzé kell tenni, és tartalmaznia kell az előző évben végzett értékelések, az egyes értékelésekből levont következtetések és a hiányosságok orvoslására irányuló intézkedések aktuális állását. A Bizottság a jelentést továbbítja a nemzeti parlamenteknek.

21. cikk

Bizottság eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

22. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság felülvizsgálja e rendelet működését, és az összes értékelő jelentés elfogadását követő 6 hónapon belül jelentést nyújt be a Tanácsnak a 5. cikk (5) bekezdésében említett első többéves értékelési program hatálya alá tartozó értékelésekről. E felülvizsgálatnak ki kell térnie e rendelet összes elemére, beleértve a jogi aktusoknak a mechanizmus keretében történő elfogadására irányuló eljárások működését is. A Bizottság továbbítja a jelentést az Európai Parlamentnek.

23. cikk

Átmeneti rendelkezések és hatályon kívül helyezés

Az ezen cikk második és harmadik bekezdésének sérelme nélkül az 1998. szeptember 16-i határozat 2013. november 26-ával kezdődően hatályát veszti.

Az első bekezdésben említett határozat I. részét 2016. január 1-jéig továbbra is alkalmazni kell azon tagállamok tekintetében, amelyek értékelési eljárása 2013. november 26-án már elkezdődött.

Az első bekezdésben említett határozat II. részét 2014. november 27-ig továbbra is alkalmazni kell azon tagállamok tekintetében, amelyek értékelési eljárása 2013. november 26-án már elkezdődött.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Luxembourgban, 2013. október 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BERNATONIS

(1) 2013. június 12-i álláspont (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 239., 2000.9.22., 138. o.

(3) HL C 53., 2005.3.3., 1. o.

(4) HL C 115., 2010.5.4., 1. o.

(5) A Tanács 2007/2004/EK rendelete (2004. október 26.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.).

(6) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(7) A Tanács 2009/371/IB határozata (2009. április 6.) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.).

(8) A Tanács 2002/187/IB határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.).

(9) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(10) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(11) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(12) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(13) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(14) HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

(15) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(16) HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság nyilatkozata

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság üdvözli a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexnek a belső határokon történő határellenőrzés kivételes körülmények közötti ideiglenes visszaállítására vonatkozó közös szabályok megállapítása érdekében történő módosításáról szóló rendelet, valamint a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és nyomonkövetési mechanizmus létrehozásáról szóló rendelet elfogadását. Az intézmények úgy vélik, hogy ezek az új mechanizmusok megfelelő választ jelentenek az Európai Tanács 2011. június 24-i következtetéseiben megfogalmazott azon felhívásra, amely a schengeni térségben a tagállamok közötti együttműködés és kölcsönös bizalom megerősítésére és egy hatékony és megbízható ellenőrzési és értékelési rendszerre irányult, a közös szabályok érvényre juttatása, valamint az uniós vívmányokon alapuló kritériumok megerősítése, kiigazítása és kiterjesztése biztosításának érdekében, emlékeztetve arra is, hogy Európa külső határait hatékonyan és következetesen kell igazgatni, aminek alapja a közös felelősségtudat, a szolidaritás és a gyakorlati együttműködés.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kijelenti, hogy a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex módosítása meg fogja erősíteni az uniós szintű együttműködést és koordinációt, azáltal, hogy egyrészről kritériumokat állapít meg a határellenőrzések tagállamok általi esetleges visszaállítására vonatkozóan, másrészről pedig egy olyan uniós alapú mechanizmust vezet be, amely azon ténylegesen kritikus helyzetek kezelését szolgálja, amikor a belső határellenőrzés hiánya a térség általános működését teszi kockára.

A három intézmény hangsúlyozza, hogy ez az új értékelési rendszer egy olyan uniós alapú mechanizmus, amely a schengeni vívmányok valamennyi aspektusára kiterjed, és a tagállamok, a Bizottság és a releváns uniós ügynökségek szakértőinek munkájára támaszkodik.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság tudatában van annak, hogy az értékelési rendszer módosítására irányulóan a Bizottság által a jövőben benyújtott minden javaslatot konzultációs céllal meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, hogy annak véleményét a végleges szöveg elfogadása előtt a lehető legnagyobb mértékben be lehessen építeni abba.