32005R0092[1]

A Bizottság 92/2005/EK rendelete (2005. január 19.) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet állati melléktermékek ártalmatlanítása és felhasználásai tekintetében történő végrehajtásáról, valamint VI. mellékletének a kiolvasztott zsírok biogázzá történő átalakítása és feldolgozása tekintetében történő módosításárólEGT vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 92/2005/EK RENDELETE

(2005. január 19.)

az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet állati melléktermékek ártalmatlanítása és felhasználásai tekintetében történő végrehajtásáról, valamint VI. mellékletének a kiolvasztott zsírok biogázzá történő átalakítása és feldolgozása tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésének e), 5. cikke (2) bekezdésének g), 6. cikke (2) bekezdésének i) pontjára és 32. cikke (1) bekezdésére,

(1)

Az 1774/2002/EK rendelet szabályokat ír elő az állati melléktermékek ártalmatlanításának és felhasználásainak eszközeiről. Rendelkezik továbbá az állati melléktermékek további ártalmatlanítási vagy felhasználási lehetőségeiről, amelyeket a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően engedélyeznek.

(2)

A Tudományos Operatív Bizottság (TOB) 2003. április 10-én és 2003. április 11-én véleményt adott ki az állati melléktermékek biztonságos kezelésének és ártalmatlanításának hat alternatív feldolgozási módszeréről. E vélemény szerint öt folyamat tekinthető biztonságosnak a 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok bizonyos körülmények között történő ártalmatlanítása és/vagy felhasználása tekintetében.

(3)

A TOB 2003. április 10-én és 2003. április 11-én végleges véleményt és jelentést adott ki az állati hulladék magas hőmérsékletű és magas nyomású alkalikus hidrolízissel történő kezeléséről, és útmutatást nyújtott az alkalikus hidrolízis felhasználásának lehetőségeiről, valamint annak kockázatairól az 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanítása tekintetében.

(4)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2003. november 26-án és 2003. november 27-én véleményt adott ki a magas nyomású hidrolízis biogáz (HPHB) folyamatáról, és iránymutatással szolgált e folyamat felhasználásának lehetőségeiről, valamint az 1. kategóriába tartozó anyagok ártalmatlanításának kockázatairól.

(5)

Ennek következtében, a TOB véleményeivel összhangban az állati melléktermékek ártalmatlanításának és/vagy felhasználásának alternatíváiként öt folyamat engedélyezhető, az 1774/2002/EK rendeletben már meghatározott folyamatok mellett. Meg kell állapítani e folyamatok alkalmazásának feltételeit is.

(6)

A Bizottság a folyamatok engedélyezésére jelentkezők közül felkért néhányat, hogy további információt bocsássanak rendelkezésére az 1. kategóriába tartozó anyagok kezelési és ártalmatlanítási folyamatainak biztonsága tekintetében. A fenti információt - annak rendje és módja szerint - értékelés céljából továbbítják az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak.

(7)

A fenti értékelésre várva és a jelenlegi TOB-véleményeket szem előtt tartva - melyek szerint a faggyú a TSE szempontjából biztonságos, különösen, ha azt nyomás alatt főzik és az oldhatatlan szennyeződések eltávolítása céljából szűrik - az állati zsírt biodízelbe feldolgozó folyamatok egyikét szigorú körülmények között engedélyezni kell az 1. kategóriába tartozó anyagok többségének - a legveszélyesebbek kivételével - kezelésére és ártalmatlanítására is. Ez utóbbi esetben tisztázni kell, hogy a kezelés és ártalmatlanítás bioenergia felszabadításával járhat együtt.

(8)

Az ilyen alternatív módszerek engedélyezése és működése nem sértheti az egyéb alkalmazandó EU-jogszabályokat, különösen a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, így az e rendeletben megállapított működési feltételeket, adott esetben a hulladékok égetéséről szóló, 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 6. cikke (4) bekezdése szerint kell végrehajtani.

(9)

Az 1. kategóriába tartozó állati melléktermékek kezelésére engedélyezett folyamatokra és a feldolgozási paraméterek rendszeres ellenőrzését kiegészítő felügyelő intézkedésként, a folyamat hatékonyságát, valamint az állat- és közegészségügy tekintetében való biztonságosságát a folyamat végrehajtását követő első két évben valamennyi érintett tagállamban egy kísérleti üzemben történő teszteléssel kell bebizonyítani az illetékes hatóság előtt.

(10)

Az 1774/2002/EK rendelet VI. mellékletének II. és III. fejezetét az 1. kategóriába tartozó állati melléktermékek feldolgozásának engedélyezése következtében módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1. kategóriába tartozó anyagok kezelése és ártalmatlanítása

(1) Az alkalikus hidrolízis I. melléklet szerint meghatározott, a magas nyomású hidrolízis biogáz III. melléklet szerint meghatározott, a biodízel-előállítás IV. melléklet szerint meghatározott, valamint az állati zsír hőtermelő kazánban történő égetésének VI. melléklet szerint meghatározott eljárása az 1. kategóriába tartozó anyagok kezelése és ártalmatlanítása céljából jóváhagyott eljárásnak tekintendő, amelyet az illetékes hatóság engedélyezhet.

(2) Az illetékes hatóság engedélyezheti eltérő folyamatparaméterek alkalmazását a biodízel-előállítási eljárás IV. melléklet 1. b) i. pontjában meghatározott, illetőleg az állati zsír hőtermelő kazánban történő égetése VI. melléklet 1. c) i. pontjában meghatározott szakaszához, amennyiben a kérdéses paraméterek köz-, illetve állat-egészségügyi szempontból egyenértékű kockázatcsökkenést eredményeznek.

2. cikk

A 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok jóváhagyása, kezelése és felhasználása, illetve ártalmatlanítása

(1) A következő folyamatokat hagyták jóvá, melyeket az illetékes hatóság engedélyezhet a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok kezelésére és felhasználására, vagy ártalmatlanítására:

a) az alkalikus hidrolízis I. mellékletben meghatározott folyamata;

b) a magas nyomású, magas hőmérsékletű hidrolízis II. mellékletben meghatározott folyamata;

c) a magas nyomású hidrolízis biogáz előállításának a III. mellékletben meghatározott folyamata;

d) a biodízel-előállítás IV. mellékletben meghatározott folyamata;

e) a Brookes-gázosítás V. mellékletben meghatározott folyamata; valamint

f) az állati zsír hőtermelő kazánban történő égetésének a VI. mellékletben meghatározott folyamata.

A bioüzemanyagok VII. mellékletben meghatározott termo-mechanikai előállítási folyamatát jóváhagyták, melyet az illetékes hatóság engedélyezhet a trágya és az emésztőtraktus-tartalom, valamint a 3. kategóriába tartozó anyagok kezelésére és ártalmatlanítására.

(2) Az illetékes hatóság engedélyezheti egyéb feldolgozási paraméterek alkalmazását, feltéve ha e paraméterek megfelelő mértékben csökkentik a köz- és állategészségügyre jelentett kockázatokat az alábbi szakaszokban:

a) a biodízel-előállításnak a IV. melléklet (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott folyamata; valamint

b) az állati zsír hőtermelő kazánban történő égetésének a VI. melléklet 1. bekezdése c) pontjának i. alpontjában meghatározott folyamata.

3. cikk

Az mellékletekben meghatározott eljárások végrehajtásának feltételei

Amint a folyamatokat engedélyezik, az illetékes hatóság jóváhagyja az mellékletekben leírt folyamatok egyikét alkalmazó üzemeket, amennyiben azok megfelelnek a vonatkozó mellékletben foglalt technikai kikötéseknek és paramétereknek, valamint az 1774/2002/EK rendeletben megállapított feltételeknek, kivéve az említett rendeletben más folyamatokra megállapított technikai kikötéseket és paramétereket. E célból az üzemért felelős személynek bizonyítania kell az illetékes hatóság előtt, hogy a vonatkozó mellékletben megállapított valamennyi technikai kikötést és paramétert betartják.

4. cikk

A kapott anyag jelölése, valamint további felhasználása vagy ártalmatlanítása

(1) Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozásából származó anyagokat, a IV. melléklettel összhangban előállított biodízel kivételével, az 1774/2002/EK rendelet VI. melléklete I. fejezetének 10-13. pontjával összhangban tartós módon meg kell jelölni.

(2) Az 1. kategóriába tartozó anyagok kezeléséből származó anyagokat az alábbi módszerek legalább egyikének alkalmazásával ártalmatlanítják:

a) égetéssel vagy együtt égetéssel a 2000/76/EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően;

b) elföldeléssel az 1999/31/EK tanácsi irányelv alapján engedélyezett hulladéklerakóban;

c) egy biogázüzemben történő további feldolgozással és az emésztőtraktus-maradványok a) vagy b) pontban említett ártalmatlanításával; vagy

d) a IV. melléklettel összhangban előállított biodízel esetében tüzelőanyagként való elégetéssel.

(3) A 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok kezeléséből származó anyagokat:

a) a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározottak szerint kell ártalmatlanítani;

b) az 1774/2002/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett felhasználásokra zsírszármazékká kell továbbfeldolgozni az 1-5. feldolgozási módszerek előzetes alkalmazása nélkül;

c) az 1774/2002/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése c) pontjának i., ii. és iii. alpontjai szerint közvetlenül kell felhasználni, átalakítani vagy ártalmatlanítani, az 1. feldolgozási módszer előzetes alkalmazása nélkül;

d) a biodízel előállításának a IV. mellékletben meghatározott folyamatából származó, a biodízeltől eltérő anyagok esetében műszaki termékek előállítására kell felhasználni; vagy

e) a IV. melléklettel összhangban előállított biodízel esetében a (2) bekezdés d) pontjában előírtak szerint kell felhasználni.

(4) Az előállítási folyamatból származó bármilyen hulladékot, mint például iszap, a szűrőben fennmaradt anyagok, hamu és emésztőtraktus-maradványok, a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kell ártalmatlanítani.

5. cikk

A kezdeti végrehajtás megerősített felügyelete

(1) Az 1. kategóriába tartozó anyagok kezelésére vonatkozó alábbi folyamatok végrehajtásának első két évében a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) az I. mellékletben meghatározott alkalikus hidrolízis;

b) a III. mellékletben meghatározott magas nyomású hidrolízis biogáz;

c) a IV. mellékletben meghatározott biodízel-előállítás.

(2) A folyamat üzemeltetőjének vagy ellátójának legalább egy tagállamban ki kell jelölnie egy olyan üzemet, ahol legalább évente teszteket végeznek a folyamat állat- és közegészségügy szempontjából való hatékonyságának újbóli megerősítése céljából.

(3) A (2) bekezdésben említett tagállam illetékes hatósága biztosítja a következőket:

a) az üzemben a kezelési lépések folyamán kapott anyagokat (például folyékony és szilárd maradékanyagok, illetve a folyamat során keletkezett bármilyen gáz) megfelelő tesztek alkalmazásával vizsgálják;

b) az üzem hivatalos ellenőrzése magában foglalja az üzem havi felülvizsgálatát, illetve az alkalmazott feldolgozási paraméterek és körülmények ellenőrzését; valamint

c) az elvégzett hivatalos ellenőrzések eredményeit minden más tagállam számára hozzáférhetővé teszik.

6. cikk

Az 1774/2002/EK rendelet VI. mellékletének módosítása

Az 1774/2002/EK rendelet VI. mellékletének II. és III. fejezete a következőképpen módosul:

1. A II. fejezet B. pontjában a 4. alpont az alábbi mondattal egészül ki:

"Az 1. kategóriába tartozó anyagok feldolgozásából kapott anyagokat viszont biogázüzemben alakíthatják át, feltéve hogy a feldolgozást a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban engedélyezett alternatív módszer alapján végezték el, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - a biogáz-előállítás a fenti alternatív módszer része, és a kapott anyagot az alternatív módszerre meghatározott feltéteknek megfelelően ártalmatlanítják."

2. A III. fejezet utolsó része az alábbi mondattal egészül ki:

"Egyéb folyamatokat lehet viszont alkalmazni az 1. kategóriába tartozó anyagból származó állati zsírok további feldolgozására, feltéve hogy e folyamatokat a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban alternatív módszerként engedélyezték."

7. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet legkésőbb 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

ALKALIKUS HIDROLÍZIS ELJÁRÁS

1. Az alkalikus hidrolízis folyamat az állati melléktermék alábbi körülmények között történő kezelését jelenti:

a) Nátrium-hidroxid- (NaOH) vagy kálium-hidroxid- (KOH) oldatot (vagy annak kombinációját) használják olyan mennyiségben, mely biztosítja a lebontásra váró állati melléktermék tömegével, típusával és összetételével megközelítőleg azonos moláris mennyiséget.

Az állati melléktermékeknek az alapot semlegesítő magas zsírtartalma esetén a hozzáadott alapot az anyag adott zsírtartalmához igazítják.

b) Az állati melléktermékeket és az alkáliaelegyet legalább 150 °C-os alaphőmérsékletre hevítik legalább 4 bar (abszolút) nyomáson és legalább

i. megszakítás nélkül három órán keresztül;

ii. az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett állati melléktermékek kezelése esetében megszakítás nélkül hat órán keresztül. A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett állati eredetű anyagokat viszont akkor lehet az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjával összhangban feldolgozni, ha

- az állatok életkora levágásuk időpontjában még nem érte el a 24 hónapot, vagy

- az állatokon a 999/2001/EK rendeletnek megfelelően fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE) kimutatása céljából laboratóriumi tesztet végeztek el, melynek eredménye negatív lett; vagy

iii. a kizárólag halból vagy baromfiból álló állati melléktermékek esetében megszakítás nélkül egy órán keresztül.

c) A folyamat egy tételben történik és az edényben található anyagot folyamatosan keverik.

d) Az állati melléktermékeket úgy kezelik, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.

2. Az állati melléktermékeket ötvözött acél tárolóedénybe helyezik. Az alkália kimért mennyiségét szilárd formában vagy az (1) bekezdés a) pontjában említett oldatként adják hozzá. Az edényt lezárják és tartalmát az (1) bekezdés b) pontja szerint hevítik. Az állandó szivattyúzás által előidézett fizikai energia folyamatosan körforgásba hozza az edényben lévő folyékony anyagot, és ezáltal segíti a lebontási folyamatot addig, míg a szövetek feloszlanak, illetve a csontok és fogak meglágyulnak.

3. A fent leírt kezelést követően a kapott anyagokat egy biogázüzemben dolgozhatják fel, feltéve hogy

a) az 1774/2002/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett anyag és az abból származó termékek biogázüzemben történő feldolgozása ugyanabban az üzemben és zárt rendszerben történik, mint a fenti 1. és 2. pontban leírt folyamat;

c) a biogázt minimum 900 °C-on gyorsan elégetik, majd gyorsan lehűtik ("kioltás").

II. MELLÉKLET

A MAGAS NYOMÁSÚ, MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ HIDROLÍZIS FOLYAMATA

1. A magas nyomású magas hőmérsékletű hidrolízis folyamat az állati melléktermékek alábbi körülmények között történő kezelését jelenti:

a) az állati melléktermékeket legalább 180 °C-os alaphőmérsékletre hevítik megszakítás nélkül legalább 40 percen keresztül legalább 12 bar (abszolút) nyomáson, úgy, hogy közvetett módon gőzt alkalmaznak a biolitikus reaktorban;

b) a folyamat szakaszosan történik, az edényben található anyagot folyamatosan keverik; és

c) az állati melléktermékeket úgy kezelik, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.

2. A technológia alapja egy magas nyomáson és magas hőmérsékleten működő gőzreaktor. E magas nyomáson és hőmérsékleten következik be a hidrolízis jelensége, mely a szerves anyag hosszú láncmolekuláit kisebb egységekre bontja fel.

Az állati melléktermékeket, beleértve az egészben lévő állati tetemeket is, egy tárolóba ("biolitikus reaktor") helyezik. Az edényt lezárják és tartalmát az (1) bekezdés a) pontja szerint hevítik. A víztelenítési ciklusban a gőzvizet összesűrítik, így az egyéb célokra használható vagy félretehető. Egy reaktor esetében valamennyi ciklus körülbelül négy óráig tart.

III. MELLÉKLET

MAGAS NYOMÁSÚ HIDROLÍZIS BIOGÁZ FOLYAMAT

1. A magas nyomású hidrolízis biogáz folyamat az állati melléktermékek alábbi körülmények között történő kezelését jelenti:

a) az állati melléktermékeket először az 1. feldolgozási folyamat alkalmazásával dolgozzák fel egy, az 1774/2002/EK rendelet szerint engedélyezett feldolgozóüzemben;

b) a fenti folyamatot követően a zsírtalanított anyagokat legalább 20 percen keresztül legalább 220 °C-on, legalább 25 bar (abszolút) nyomáson kezelik, majd egy kétlépcsős eljárásban hevítik, először közvetlen gőzbefecskendezéssel, majd közvetett módon egy koaxiális hőcserélőben;

c) a folyamatot egy adagban vagy folyamatos rendszerben végzik el, és az anyagot folyamatosan keverik;

d) az állati melléktermékeket úgy kezelik, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek; és

e) az így kapott anyagot vízzel összekeverik, és egy biogázreaktorban légmentesen erjesztik (biogáz feldolgozás).

2. Az 1. kategóriába tartozó állati melléktermékek kezelése esetében

a) a teljes folyamat ugyanazon a helyszínen és zárt rendszerben történik;

b) a folyamat során előállított biogázt ugyanabban az üzemben minimum 900 °C-on gyorsan elégetik, majd gyorsan lehűtik ("kioltás").

3. A folyamatot az 1. feldolgozási módszert alkalmazó hagyományos kiolvasztóból származó anyagok feldolgozására tervezték. Ezt az anyagot az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően kezelik, majd vízzel összekeverik és biogázerjesztésre bocsátják.

IV. MELLÉKLET

BIODÍZEL-ELŐÁLLÍTÁSI ELJÁRÁS

1. A biodízel-előállítás az állati melléktermékek (állati zsír) zsírfrakció alábbi körülmények között történő kezelése:

a) Az állati melléktermékek zsírfrakcióját először az alábbiak felhasználásával dolgozzák fel:

i. az 1774/2002/EK rendelet V. mellékletének III. fejezetében említett 1. feldolgozási módszer az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok esetében; és

ii. az 1774/2002/EK rendelet V. mellékletének III. fejezetében említettek szerint az 1-5. vagy 7. feldolgozási módszerek bármelyike, illetve halból származó anyag esetében a 6. módszer.

b) A feldolgozott zsírt ezután a következő eljárások szerint dolgozzák fel:

i. a feldolgozott zsírt elválasztják a proteintől, eltávolítják belőle az oldhatatlan szennyeződést, hogy annak szintje ne haladja meg a 0,15 tömegszázalékot, majd észterezésre és átészterezésre bocsátják. A 3. kategóriába tartozó anyagból nyert feldolgozott zsír esetében viszont nincs szükség észterezésre. Az észterezés esetében a pH-értéket kénsav (H2SO4) vagy azzal egyenértékű sav hozzáadásával 1 alá csökkentik, és az elegyet folyamatos keverés mellett két órán keresztül 72 °C-ra hevítik. Az átészterezést a pH-érték körülbelül 14-re történő emelésével hajtják végre kálium-hidroxiddal vagy azzal egyenértékű lúggal 35 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten, legalább 15-30 percig. Az átészterezést az ebben a pontban körülírt körülmények között, új lúgoldat felhasználásával kétszer végzik el. A termék ezt követő finomítása, mely magában foglalja a 150 °C-on történő vákuumdesztillációt, biodízelt eredményez;

ii. az illetékes hatóság által engedélyezett, egyenértékű folyamatparaméterekkel meghatározott eljárással.

2. Az állati zsírt zsírsav-metil-észterekből álló biodízel előállítására dolgozzák fel. Ez a zsír észterezésével vagy átészterezésével érhető el. A termékek ezt követő finomítása, beleértve a vákuumdesztillációt, biodízelt eredményez, melyet tüzelőanyagként használnak.

V. MELLÉKLET

BROOKES GÁZOSÍTÁSI ELJÁRÁS

1. A Brookes gázosítási eljárás az állati melléktermékek alábbi körülmények között történő kezelését jelenti:

a) Az utánégető kamrát természetes gázzal hevítik.

b) Az állati melléktermékeket a gázosító elsődleges kamrájába töltik és bezárják az ajtót. Az elsődleges kamrában nincsenek égetők, ehelyett az alatta elhelyezkedő utánégető kamrából átvezetett hővel fűtik. Az elsődleges kamrába - a folyamat hatékonyságának fokozása céljából - csupán a főajtóra felszerelt három szívószelepen át engednek be levegőt.

c) Az állati melléktermékeket komplex szénhidrogénbe párologtatják, és a keletkező gázok az elsődleges kamrából egy, a hátsó fal tetején található szűk nyíláson keresztül az elegyítő és hőbontó zónába jutnak át, ahol alkotóelemeikre bomlanak. Végül a gázok az utánégető kamrába kerülnek, ahol azokat többletlevegő jelenlétében természetes gázzal fűtött égető lángjában égetik el.

d) Valamennyi feldolgozási egység két égetőből és két másodlagos ventilátorból áll arra az esetre, ha az egyik égető vagy ventilátor meghibásodna. A másodlagos kamrát úgy tervezték, hogy valamennyi égési körülmény között legalább 950 °C-on minimum két másodpercnyi tartózkodási időt biztosítson.

e) A másodlagos kamrát elhagyva a kiáramló gázok egy, a kürtő alapzatán elhelyezkedő barometrikus áramlásszabályzón mennek át, mely - az elsődleges és másodlagos kamrákban állandó nyomást fenntartva - lehűti és a környezeti levegővel hígítja azokat.

f) A folyamatot 24 órás ciklusban végzik el, mely magában foglalja a betöltést, feldolgozást, lehűtést és a hamu eltávolítását. A ciklus végén a visszamaradt hamut vákuumextrahálással zárt zacskókban távolítják el az elsődleges kamrából, melyeket aztán biztonsági zárral látnak el, mielőtt ártalmatlanítás céljából elszállítják a helyszínről.

2. A folyamat magas hőmérsékletű többletoxigénnel történő égést alkalmaz a szerves anyag CO2-vé, NO2-vé és H2O-vá történő oxidáláshoz. Az állati melléktermékekre körülbelül 24 órás tartózkodási idővel meghosszabbított szakaszos folyamatot alkalmaznak. A hő egy természetes gázzal fűtött, az elsődleges kamra (ahová a feldolgozandó szövetet helyezik) alatt elhelyezkedő másodlagos kamrából érkezik. Az égési folyamat eredményeként keletkezett gázok a másodlagos kamrába érkeznek, ahol tovább oxidálódnak. A gázgőz minimális tartózkodási ideje 950 °C-os ajánlott hőmérsékleten két másodperc. Ezt követően a gázok egy "barometrikus áramlásszabályzón" haladnak át, ahol környező levegővel elegyednek.

3. Az állati melléktermékektől eltérő termékek gázosítása nem engedélyezett.

VI. MELLÉKLET

AZ ÁLLATI ZSÍR ÉGETÉSE HŐTERMELŐ KAZÁNBAN

1. Az állati zsír égetése az állati melléktermékekből nyert zsírfrakció következő feltételek közötti kezelését jelenti:

a) Az állati melléktermékekből nyert zsírfrakciót először a következő módszerrel feldolgozzák:

i. más üzemben történő égetésre szánt zsírfrakció és 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok esetén az 1774/2002/EK rendelet V. mellékletének III. fejezete szerinti 1. feldolgozási módszerrel; illetőleg

ii. a feldolgozást végző üzemben történő égetésre szánt zsírfrakció és 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok esetén, valamint a 3. kategóriába tartozó anyagok esetén az 1774/2002/EK rendelet V. mellékletének III. fejezete szerinti 1-5. és 7. feldolgozási módszerek bármelyikével, halból származó anyag esetén a 6. feldolgozási módszerrel.

b) A zsírfrakcióból leválasztják a fehérjéket és a legfeljebb 0,15 tömegszázaléknyi oldhatatlan szennyeződéseket.

c) Az a) és b) pont szerinti eljárásokat követően a zsírt:

i. gőzkazánban elpárologtatják, majd legalább 0,2 másodpercen keresztül, legalább 1 100 °C hőmérsékleten elégetik; vagy

ii. az illetékes hatóság által engedélyezett, egyenértékű folyamatparaméterekkel meghatározott eljárással feldolgozzák.

2. Annak érdekében, hogy a folyamat során nyert energia felhasználható legyen az állati hulladékok feldolgozására szolgáló eljárásokban, az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagokból nyert zsír égetését ugyanabban az állatihulladék-feldolgozó üzemben kell végezni, amelyben a zsírt nyerték.

Az illetékes hatóság engedélyezheti azonban, hogy a kérdéses zsírt égetés céljából másik üzembe szállítsák, amennyiben:

a) a célüzem rendelkezik égetési engedéllyel;

b) az egyazon üzemben végzett élelmiszer- és takarmányfeldolgozás szigorúan elkülönített módon történik.

3. Az állati zsíron kívül más állati eredetű anyagot nem szabad égetni.

VII. MELLÉKLET

BIOÜZEMANYAGOK TERMO-MECHANIKAI ELŐÁLLÍTÁSI FOLYAMATA

A bioüzemanyagok termo-mechanikai előállítási folyamata az állati melléktermékek alábbi feltételek szerinti kezelését jelenti:

1. Az állati melléktermékeket konverterbe töltik, majd 80 °C hőmérsékleten nyolc órán át kezelik. Ezalatt az anyagot folyamatosan zsugorítják megfelelő mechanikai koptatógép alkalmazásával.

2. Ezt követően az anyagot 100 °C hőmérsékleten legalább két órán át kezelik.

3. A kapott anyag szemcsemérete nem haladhatja meg a 20 millimétert.

4. Az állati melléktermékeket oly módon kezelik, hogy az 1. és 2. bekezdésben az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozóan megállapított követelmények egyidejűleg teljesüljenek.

5. Az anyag hőkezelése során folyamatosan kivonják az elpárolgott vizet a bioüzemanyag feletti légtérből és azt rozsdamentes acélból készült kondenzátoron vezetik el. A kondenzátumot 70 °C hőmérsékleten tárolják legalább egy órán át, mielőtt szennyvízként kibocsátják.

6. Az anyag hőkezelését követően kibocsátják a konverterből kapott bioüzemanyagot, majd azt teljesen fedett és reteszelt szállítószalagon keresztül automatikusan továbbítják az azonos helyen található égetőbe vagy együttégetőbe.

7. Bevezették és fenntartják a veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok rendszerét, mivel az lehetővé teszi az (1)-(6) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrzését.

8. A folyamatot szakaszosan végzik.

( 1 ) HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 668/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 112., 2004.4.19., 1. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 332., 2000.12.28., 91. o.