32002R1774[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK rendelete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1774/2002/EK RENDELETE

(2002. október 3.)

a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ), az egyeztetőbizottság által 2002. szeptember 12-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

(1)

Az állati hulladékok ártalmatlanítására, feldolgozására és forgalomba hozatalára, továbbá az állati eredetű, illetve halból készült takarmányok kórokozókkal szembeni védelmére vonatkozó állat-egészségügyi előírásokról, valamint a 90/425/EGK irányelv módosításáról szóló, 1990. november 27-i 90/667/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) rögzítette azon alapelvet, miszerint megfelelő kezelést követően - származásától függetlenül - valamennyi állati hulladék felhasználható takarmányanyagok előállítása céljából.

(2)

A fenti irányelv elfogadása óta a Tudományos Operatív Bizottság számos véleményt fogadott el. Ezek lényegi következtetése, hogy az egészségügyi vizsgálatot követően emberi fogyasztásra alkalmatlannak bizonyuló állati melléktermékek nem kerülhetnek be a táplálékláncba.

(3)

A fenti tudományos vélemények alapján - a felhasznált állati melléktermékek jellegétől függően - különbséget kell tenni a végrehajtandó intézkedések között. Bizonyos állati anyagok lehetséges felhasználási körét korlátozni kell. Szabályokat kell megállapítani az állati melléktermékek nem takarmányozási célú felhasználására és ártalmatlanítására.

(4)

Az utóbbi évek során szerzett tapasztalatok fényében tisztázni kell a 90/667/EGK irányelv és a közösségi környezetvédelmi jogszabályok közötti kapcsolatot. E rendelet nem érintheti a meglevő környezetvédelmi jogszabályok alkalmazását, illetve nem akadályozhatja új környezetvédelmi - különös tekintettel a biológiailag lebontható hulladékra vonatkozó - szabályok kidolgozását. E tekintetben a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2004 végéig irányelvet dolgoz ki a biológiai hulladékra - beleértve az élelmiszer-hulladékot is - vonatkozóan az ilyen hulladék biztonságos felhasználásának, hasznosításának, újrafeldolgozásának és ártalmatlanításának szabályozása és a lehetséges környezetszennyezés ellenőrzése céljából.

(5)

A Bizottság és az Európai Parlament által szervezett, 1997. július 1-jén és 2-án Brüsszelben tartott, a hús- és csontlisztről szóló nemzetközi tudományos konferencia vitát indított a hús- és csontliszt előállításával és takarmányként történő felhasználásával kapcsolatban. A konferencia további véleménynyilvánításra szólított fel e terület jövőbeni politikájával kapcsolatban. 1997 novemberében - a takarmányokra vonatkozó közösségi jogszabályok jövőjével kapcsolatos lehető legszélesebb körű nyilvános vita elindítása érdekében - a Bizottság véglegesítette a hús- és csontlisztről szóló konzultációs anyagot. E konzultációt követően úgy tűnik, hogy általánosan elismert a 90/667/EGK irányelv módosításának szükségessége a legújabb tudományos információkkal történő összhangba hozatal céljából.

(6)

Az Európai Parlament a BSE-ről és az állati takarmányok biztonságáról szóló, 2000. november 16-i állásfoglalásában ( 5 ) arra szólított fel, hogy e rendelet hatálybalépéséig az állati fehérjék takarmányokban történő felhasználását tiltsák meg.

(7)

Tudományos megfontolások arra utalnak, hogy betegségek terjedésének a veszélyével jár, ha egy állatfaj takarmányozása olyan fehérjével történik, amely ugyanazon faj egyedeinek testéből vagy testrészeiből származik. E gyakorlatot ezért elővigyázatosságból be kell tiltani. Végrehajtási szabályokat kell elfogadni annak érdekében, hogy a feldolgozás, tárolás és szállítás valamennyi szakaszában biztosított legyen a takarmányozási célú felhasználásra szánt állati melléktermékek szükséges elkülönítése. Halak és prémes állatok vonatkozásában azonban lehetőséget kell biztosítani ezen általános tilalomtól történő eltérésre, amennyiben azt tudományos megfontolás indokolja.

(8)

Az állati eredetű termékeket tartalmazó élelmiszer-hulladék szintén hozzájárulhat a betegségek terjedéséhez. A nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökön keletkező összes élelmiszer-hulladékot biztonságos módon kell ártalmatlanítani. A Közösségen belül keletkező élelmiszer-hulladék - a prémes állatok kivételével - haszonállatok takarmányozásához nem használható fel.

(9)

1996 októberétől kezdve a Bizottság Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatala (ÉÁH) több vizsgálatot hajtott végre a tagállamokban a BSE-vel kapcsolatos lényegi kockázati tényezők és vizsgálati eljárások meglétének és kezelésének felmérése céljából. A felmérés részben a kereskedelmi célú kiolvasztás rendszereivel és az állati eredetű hulladék ártalmatlanításának egyéb módszereivel foglalkozott. A vizsgálatokat követően általános következtetések és különböző ajánlások születtek, különös tekintettel az állati melléktermékek nyomon követhetőségére.

(10)

A kórokozók elterjedése és/vagy a szermaradványok szétszórása veszélyének elkerülése érdekében az állati melléktermékeket az érintett tagállam által kijelölt, engedélyezett és felügyelt üzemben kell feldolgozni, tárolni és elkülönítve tartani vagy megfelelő módon ártalmatlanítani. Bizonyos körülmények között - különösen, ha azt a távolság, szállítási idő vagy kapacitási problémák indokolják - a kijelölt feldolgozóüzem, égető- vagy együttégető mű egy másik tagállam területén is lehet.

(11)

A hulladékok égetéséről szóló, 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 6 ) nem kell alkalmazni a hulladékégető művekre akkor, ha a kezelt hulladék kizárólag állati tetemekből áll. Az állat- és a közegészség védelme érdekében az ilyen égetőművekre vonatkozóan minimumkövetelményeket kell megállapítani. A közösségi követelmények elfogadásáig a tagállamok környezetvédelmi jogszabályokat fogadhatnak el az ilyen művekre vonatkozóan. Kevésbé szigorú követelményeket kell alkalmazni - a kezelt anyag által képviselt alacsonyabb veszélynek megfelelően és elkerülve az állati melléktermékek felesleges szállítását - az olyan kis kapacitású hulladékégető művekre, amelyek például a gazdaságokban és a kedvtelésből tartott állatok számára kialakított krematóriumokban találhatók.

(12)

Különleges szabályokat kell megállapítani a feldolgozóüzemek ellenőrzésére vonatkozóan, különös tekintettel a feldolgozási módszerek validálási eljárásaira és az önellenőrzésre vonatkozóan.

(13)

A nem emberi fogyasztásra szánt állatok takarmányozásának megkönnyítése érdekében az állati melléktermékek felhasználására vonatkozó szabályoktól eltéréseket lehet biztosítani. Az ilyen felhasználásokat az illetékes hatóságoknak kell ellenőrizniük.

(14)

Eltérések biztosíthatók annak érdekében is, hogy lehetővé váljék az állati melléktermékek helyszíni, ellenőrzött körülmények között történő ártalmatlanítása. A Bizottságnak meg kell kapnia azon információkat, amelyek lehetővé teszik számára a helyzet megfigyelését és adott esetben a végrehajtási szabályok meghatározását.

(15)

Az egészségügyi követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamokban közösségi vizsgálatokat kell végezni. Az ilyen vizsgálatoknak ellenőrzési eljárásokat is magukban kell foglalniuk.

(16)

Az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos közösségi jogszabályok tudományosan megalapozottak. Ennek folytán - szükség esetén - a 97/404/EK ( 7 ) és a 97/579/EK bizottsági határozatokkal ( 8 ) létrehozott, megfelelő tudományos bizottságokkal kell konzultálni. További tudományos megfontolásra van szükség különösen az állati eredetű termékek szerves műtrágyákban és talajjavító szerekben történő felhasználását illetően. A közösségi szabályok e megfontolástól függő elfogadásáig a tagállamok megtarthatnak vagy elfogadhatnak e rendeletben előírtnál szigorúbb nemzeti szabályokat is, amennyiben e szabályok az alkalmazandó közösségi jogszabályoknak megfelelnek.

(17)

Az állati melléktermékek feldolgozásának, összegyűjtésének, tárolásának és ártalmatlanításának pénzügyi támogatását illetően a tagállamokban a különböző megközelítések széles skálája létezik. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek közötti verseny feltételeit ez ne befolyásolja, elemzést kell végezni, és szükség esetén a megfelelő közösségi szintű intézkedéseket meg kell tenni.

(18)

Az említettek fényében úgy tűnik, hogy az állati melléktermékekre alkalmazandó közösségi szabályokat alapvetően felül kell vizsgálni.

(19)

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek (így különösen a feldolgozott állati fehérje, a kiolvasztott zsírok, a kedvtelésből tartott állatok eledele, a nyersbőr és az irha, valamint a gyapjú) szerepelnek a Szerződés I. mellékletében található termékjegyzékben. E termékek forgalomba hozatala fontos bevételi forrást képvisel a mezőgazdasági népesség egy része számára. Ezen ágazat ésszerű fejlődésének biztosítása és termelékenységének növelése érdekében az érintett termékekre vonatkozó állat-egészségügyi és közegészségügyi szabályokat közösségi szinten kell megállapítani. Az állatbetegségek elterjedésének jelentős veszélyére tekintettel bizonyos állati melléktermékek forgalomba hozatalára vonatkozóan - különösen a magas egészségügyi minősítésű régiókban - különleges követelményeket kell megállapítani.

(20)

Annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országokból behozott termékek higiéniai szabványai legalább egyenlőek vagy egyenértékűek legyenek a Közösség által alkalmazott higiéniai szabványokkal, a harmadik országok és azok létesítményei számára be kell vezetni egy engedélyezési rendszert, valamint egy közösségi vizsgálati eljárást annak biztosítására, hogy az engedélyezési feltételek betartásra kerüljenek. A kedvtelésből tartott állatok eledelének és a kedvtelésből tartott állatok eledele nyersanyagának harmadik országokból történő behozatalára más feltételek vonatkoznak, mint a Közösségben előállított ilyen anyagokra, különösen azon biztosítékok tekintetében, amelyek az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról és a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelvvel ( 9 ) összhangban betiltott anyagok szermaradványaira vonatkoznak. Annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen kedvtelésből tartott állatok eledelét és az ilyen nyersanyagot csak rendeltetési céljára használják fel, megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell megállapítani ezen eltérések hatálya alá tartozó anyagok behozatalára vonatkozóan.

(21)

A Közösségen áthaladó, valamint a Közösségből származó és kivitelre szánt állati melléktermékek állat- és közegészségügyi veszélyt jelenthetnek a Közösségen belül. E mozgásokra ezért alkalmazni kell az e rendeletben megállapított bizonyos követelményeket.

(22)

Az állati termékeket kísérő okmány a legjobb eszköz arra, hogy biztosítsák a rendeltetési hely illetékes hatóságát azt illetően, hogy az adott szállítmány az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelel. Az egészségügyi bizonyítványt meg kell őrizni bizonyos behozott termékek rendeltetésének igazolása céljából.

(23)

A 89/662/EGK irányelv, illetve a kórokozók tekintetében a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi és közegészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó termékek Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi és közegészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. december 17-i 92/118/EGK tanácsi irányelv ( 10 ) a fenti célok elérésére törekszik.

(24)

A Tanács és a Bizottság számos határozatot fogadott el a 90/667/EGK és a 92/118/EGK irányelv végrehajtására vonatkozóan. Ezenkívül a 92/118/EGK irányelv lényegi módosításon esett át, és további módosításokra is sor fog kerülni. Ebből következően jelenleg számos közösségi jogi aktus szabályozza az állati melléktermékek ágazatát, és egyszerűsítésre van szükség.

(25)

Egy ilyen egyszerűsítés nagyobb átláthatóságot eredményez a nem emberi fogyasztásra szánt, állati termékekre vonatkozó különös egészségügyi szabályok terén. Ez azonban nem eredményezheti a szabályozás hiányát. Ezért fenn kell tartani és - a köz- és állat-egészségügyi védelem biztosításának érdekében - szigorítani kell a nem emberi fogyasztásra szánt, állati termékekre vonatkozó részletes egészségügyi szabályokat.

(26)

Az érintett termékekre az állat-egészségügyi vizsgálatok szabályait - a Bizottság szakértői által végzett vizsgálatokat is beleértve - és a belső piac kiteljesítésének célját figyelembe vevő, egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv ( 11 ) védőintézkedéseit kell alkalmazni.

(27)

A Közösségbe hozott termékeket hatékonyan kell ellen- őrizni. Ezt a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvben ( 12 ) megállapított ellenőrzések végrehajtásával lehet elérni.

(28)

Ezért hatályon kívül kell helyezni a 90/667/EGK irányelvet, az egyes állatkategóriák takarmányozása céljából helyi forgalomba hozatalra szánt egyes hulladékok kezelésére vonatkozó, az Egyesült Királyságban és Írországban alkalmazandó állatorvosi és állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 22-i 95/348/EK tanácsi határozatot ( 13 ), valamint az egyes állati hulladékok feldolgozása során a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak elleni védekezést célzó intézkedésekről és a 97/735/EK bizottsági határozat módosításáról szóló, 1999. július 19-i 1999/534/EK tanácsi határozatot ( 14 ).

(29)

A technikai és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság és a tagállamok között szoros és hatékony együttműködést kell biztosítani azon Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságon belül, amelyet az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 15 ) hozott létre.

(30)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 16 ) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1) E rendelet állat- és közegészségügyi szabályokat állapít meg a következőkre:

a) az állati melléktermékek összegyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása és felhasználása vagy ártalmatlanítása annak érdekében, hogy e termékek ne jelentsenek állat- vagy közegészségügyi veszélyt;

b) az állati melléktermékek és az azokból származó, a VII. és VIII. mellékletben említett termékek forgalomba hozatala és - bizonyos különös esetekben - kivitele és tranzitforgalma.

(2) E rendeletet nem kell alkalmazni az alábbiakra:

a) a kedvtelésből tartott állatok kiskereskedésekből vagy az elárusítóhelyekkel szomszédos telepekről származó nyers eledele, amennyiben a darabolás és tárolás kizárólag a vásárlók közvetlen helyszíni kiszolgálása céljából történik;

b) a származási gazdaságban ártalmatlanított vagy felhasznált folyékony tej vagy kolosztrum;

c) vadon élő állatok teljes teste vagy részei, amelyek esetében nem áll fenn annak gyanúja, hogy emberre vagy állatra átvihető betegségekkel fertőzöttek, kivéve a kereskedelmi céllal kifogott halakat, valamint a vadon élő állatok vadásztrófeák készítéséhez felhasznált teste vagy testrészei;

d) kedvtelésből tartott állatok helyszíni felhasználásra szánt nyers eledele, amely - a nemzeti jogszabályokkal összhangban - a származási hely szerinti gazdaságban levágott állatokból és azoknak kizárólag a mezőgazdasági termelő és családja élelmezésére szánt húsából származik;

e) élelmiszer-hulladék, kivéve, ha az(t)

i. nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származik;

ii. állati fogyasztásra szánják; vagy

iii. biogázüzemben történő felhasználásra vagy komposztálásra szánják;

f) tenyésztési célra szánt petesejtek, embriók és sperma; és

g) tengeri vagy légi tranzitforgalom.

(3) E rendelet nem érinti a bizonyos betegségek felszámolását és ellenőrzését célzó állat-egészségügyi jogszabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

a)

"állati melléktermékek" : a 4., 5. és 6. cikkben említett, nem emberi fogyasztásra szánt állatok teljes teste vagy annak részei vagy állati eredetű termékek, beleértve a petesejteket, embriókat és spermát is;

b)

"1. kategóriába tartozó anyag" : a 4. cikkben említett állati melléktermékek;

c)

"2. kategóriába tartozó anyag" : az 5. cikkben említett állati melléktermékek;

d)

"3. kategóriába tartozó anyag" : a 6. cikkben említett állati melléktermékek;

e)

"állat" : bármilyen, gerinces vagy gerinctelen állat (a halakat, hüllőket és kétéltűeket is beleértve);

f)

"haszonállat" : bármilyen, az ember által tartott, hizlalt vagy tenyésztett és élelmiszer (a tejet, húst és tojást is beleértve), gyapjú, prém, toll, irha vagy bármilyen más állati eredetű termék előállítására használt állat;

g)

"vadon élő állat" : bármilyen, nem ember által tartott állat;

h)

"kedvtelésből tartott állat" : bármilyen, ember által gazdálkodáson kívüli célból és szokványosan táplált és tartott - de fogyasztásra nem kerülő - fajhoz tartozó állat;

i)

"illetékes hatóság" : egy tagállam azon központi hatósága, amely e rendeletben meghatározott követelmények betartatásának biztosítására illetékes, vagy bármely más olyan hatóság, amelyre a központi hatóság ezen illetékességet - különös tekintettel a takarmányok ellenőrzésére - átruházta; adott esetben e körbe tartozik a harmadik országok megfelelő hatósága;

j)

"forgalomba hozatal" : bármely tevékenység, amelynek célja az e rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékek vagy az azokból előállított termékek harmadik félnek történő eladása a Közösségben, vagy az ilyen harmadik félnek - fizetés ellenében vagy díjmentesen - történő szállítás bármely más formája, vagy raktározás az ilyen harmadik félnek történő későbbi szállítás céljával;

k)

"kereskedelem" : áruk tagállamok közötti kereskedelme a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdése szerint;

l)

"tranzitforgalom" : egyik harmadik országból a másikba a Közösségen keresztül történő mozgás;

m)

"termelő" : bármely olyan személy, akinek tevékenysége állati melléktermékeket eredményez;

n)

"TSE-k" : minden fertőző szivacsos agyvelőbántalom, kivéve annak az emberben előforduló formáit;

o)

"különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag" : az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet ( 17 ) V. mellékletében említett anyag.

(2) Az I. mellékletben szereplő egyedi fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell.

3. cikk

Általános kötelezettségek

(1) Az állati melléktermékek és az azokból előállított termékek összegyűjtését, szállítását, tárolását, kezelését, feldolgozását, ártalmatlanítását, forgalomba hozatalát, kivitelét, tranzitforgalmát és felhasználását e rendelettel összhangban kell végezni.

(2) A tagállamok azonban a határozat Bizottság általi elfogadásáig nemzeti jogszabályaikban szabályozhatják a VII. és VIII. mellékletben nem említett termékek behozatalát és forgalomba hozatalát. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E lehetőség igénybevételéről a tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot.

(3) A tagállamok - akár egyénileg, akár együttműködésben - az (1) bekezdés szerinti követelmény betartásának érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedések szülessenek és kielégítő infrastruktúra álljon rendelkezésre.

II. FEJEZET

AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK OSZTÁLYOZÁSA, ÖSSZEGYŰJTÉSE, SZÁLLÍTÁSA, ÁRTALMATLANÍTÁSA, FELDOLGOZÁSA, FELHASZNÁLÁSA ÉS KÖZBENSŐ TÁROLÁSA

4. cikk

1. kategóriába tartozó anyagok

(1) Az 1. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbiakban leírt állati melléktermékek vagy az ilyen melléktermékeket tartalmazó anyagok tartoznak:

a) a következő állatok valamennyi testrésze, beleértve a nyersbőrt és irhát is:

i. a 999/2001/EK rendelettel összhangban TSE-fertőzésre gyanús állatok vagy olyan állatok, amelyeknél a TSE jelenléte hivatalos megerősítést nyert;

ii. a TSE-mentesítési intézkedések keretében leölt állatok;

iii. a haszonállatnak és vadon élő állatnak nem minősülő állatok, beleértve különösen a kedvtelésből tartott állatokat, az állatkerti állatokat és a cirkuszi állatokat;

iv. a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1986. november 24-i 86/609/EGK tanácsi irányelv ( 18 ) 2. cikkében meghatározott kísérleti állatok; és

v. vadon élő állatok, amennyiben fennáll annak gyanúja, hogy azok az emberre vagy állatra átvihető betegségekkel fertőzöttek;

i. különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok; és

ii. a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot tartalmazó elhullott állatok teljes teteme, amennyiben az ártalmatlanítás időpontjában a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem távolították el;

c) a 96/22/EK irányelv szerint betiltott anyagokkal kezelt állatokból származó termékek, valamint olyan állati eredetű termékek, amelyek az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelv ( 19 ) I. mellékletének B. csoportja 3. pontjában felsorolt környezetszennyező anyagok és egyéb anyagok szermaradványait tartalmazzák, amennyiben e szermaradványok a közösségi jogszabályok vagy - ezek hiányában - a nemzeti jogszabályok által megengedett szintet meghaladják;

d) az 1. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szolgáló üzemekből és a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítását végző más üzemekből származó szennyvíz kezelése során összegyűjtött minden állati eredetű anyag, beleértve a rácsszemetet, a homokfogóból származó hulladékokat, a zsír- és olajkeverékeket, a szennyvíziszapot és az említett üzemekről kivezető szennyvízcsatornákból eltávolított anyagokat, kivéve ha az ilyen anyag nem tartalmaz különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot vagy annak részeit;

e) a nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származó élelmiszer-hulladék; és

f) az 1. kategóriába tartozó anyag akár 2. kategóriába tartozó anyaggal, akár 3. kategóriába tartozó anyaggal vagy akár mindkettővel alkotott keverékei, beleértve a valamely 1. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben történő feldolgozásra szánt bármilyen anyagot is.

(2) Az 1. kategóriába tartozó anyag összegyűjtését, szállítását és azonosítását indokolatlan késedelem nélkül, a 7. cikkel összhangban kell elvégezni, és - amennyiben a 23. és 24. cikk másként nem rendelkezik -:

a) hulladékként égetéssel közvetlenül ártalmatlanítani kell egy, a 12. cikkel összhangban engedélyezett égetőműben;

b) egy, a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1-5. feldolgozási módszerek bármelyikével vagy - az illetékes hatóság ilyen kérése alapján - az 1. feldolgozási módszerrel, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon - amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással - kell megjelölni, és végül hulladékként égetéssel vagy együttégetéssel kell ártalmatlanítani egy, a 12. cikkel összhangban engedélyezett égető- vagy együttégető műben;

c) az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontjában említett anyag kivételével a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1. feldolgozási módszerrel, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon - amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással - kell megjelölni, és végül hulladékként elföldeléssel ártalmatlanítani kell egy, a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv ( 20 ) alapján engedélyezett hulladéklerakóban;

d) az (1) bekezdés e) pontjában említett élelmiszer-hulladék esetében hulladékként elföldeléssel kell ártalmatlanítani egy, az 1999/31/EK irányelv alapján engedélyezett hulladéklerakóban; vagy

e) a tudományos ismeretek fejlődésének megfelelően a Bizottság által engedélyezett egyéb módszerekkel - a megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően - kell ártalmatlanítani. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A módszerek kiegészíthetik vagy helyettesíthetik az a)-d) pontban előírt módszereket.

(3) Az 1. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelése vagy tárolása csak a 10. cikkel összhangban engedélyezett, 1. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelésére szánt üzemekben történhet.

(4) Az 1. kategóriába tartozó anyag behozatala vagy kivitele csak e rendelettel vagy a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban történhet. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag behozatala vagy kivitele azonban csak a 999/2001/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban történhet.

5. cikk

2. kategóriába tartozó anyagok

(1) A 2. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbiakban leírt állati melléktermékek vagy az ilyen melléktermékeket tartalmazó anyagok tartoznak:

a) a trágya és az emésztőtraktus tartalma;

b) a vágóhidakról - a 4. cikk (1) bekezdése d) pontjának hatálya alá tartozó vágóhidak kivételével - vagy a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szánt üzemekből származó szennyvíz kezelése során összegyűjtött minden állati eredetű anyag, beleértve a rácsszemetet, a homokfogóból származó hulladékokat, a zsír- és olajkeverékeket, a szennyvíziszapot és az ilyen üzemekről kivezető szennyvízcsatornákból eltávolított anyagokat;

c) az olyan állatorvosi gyógyszerek és szennyezőanyagok szermaradványait tartalmazó állati eredetű termékek, amelyek a 96/23/EK irányelv I. melléklete B. csoportja (1) és (2) bekezdésében szerepelnek, amennyiben az ilyen szermaradványok szintje a közösségi jogszabályok által megengedett szintet meghaladja;

d) a harmadik országokból behozott olyan, nem 1. kategóriába tartozó anyagnak minősülő állati eredetű termékek, amelyek a közösségi jogszabályokban előírt vizsgálatok során nem feleltek meg a Közösségbe történő behozatalra vonatkozó állat-egészségügyi követelményeknek, kivéve ha e termékek visszaküldött termékek, vagy ha behozataluk a közösségi jogszabályok szerint megállapított korlátozások alapján megengedhető;

e) a 4. cikkben említettek közé nem tartozó állatok vagy azok részei, amelyek nem az emberi fogyasztás céljából történő vágás útján pusztulnak el, beleértve a valamely járványos állatbetegség felszámolása végett leölt állatokat is;

f) a 2. kategóriába tartozó anyagok 3. kategóriába tartozó anyaggal alkotott keverékei, beleértve a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben történő feldolgozásra szánt bármely anyagot is; és

g) az 1. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok közé nem tartozó állati melléktermékek.

(2) A 2. kategóriába tartozó anyag összegyűjtését, szállítását és azonosítását indokolatlan késedelem nélkül, a 7. cikkben foglaltakkal összhangban kell végezni, és - amennyiben a 23. és 24. cikk másként nem rendelkezik -:

a) hulladékként égetéssel közvetlenül kell ártalmatlanítani egy, a 12. cikkel összhangban engedélyezett égetőműben;

b) egy, a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1-5. feldolgozási módszerek bármelyikével vagy - az illetékes hatóság ilyen kérése alapján - az 1. feldolgozási módszerrel, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon - amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással - kell megjelölni; és

i. hulladékként égetéssel vagy együttégetéssel kell ártalmatlanítani a 12. cikkel összhangban engedélyezett égető- vagy együttégető műben; vagy

ii. kiolvasztott zsírok esetében a 14. cikkel összhangban engedélyezett 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szánt olajkémiai üzemben kell további zsírszármazékká történő feldolgozásnak alávetni szerves trágyákhoz, talajjavító szerekhez vagy egyéb technikai célra - kivéve kozmetikumokat, gyógyszereket vagy gyógyászati eszközöket - történő felhasználás érdekében;

c) a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1. feldolgozási módszerrel, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon - ha technikailag megoldható, szagosítással - kell megjelölni; és

i. amennyiben a keletkezett anyag fehérjetermészetű, a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott egyeztetést követően szerves trágyaként vagy talajjavító szerként kell felhasználni a Bizottság által megállapított esetleges követelmények szerint. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;

ii. a 15. cikkel összhangban engedélyezett biogázüzemben vagy komposztálóüzemben át kell alakítani; vagy

iii. hulladékként kell elföldeléssel ártalmatlanítani az 1999/31/EK irányelv alapján engedélyezett hulladéklerakóban;

d) halból származó anyag esetében a Bizottság által elfogadott szabályok szerint kell silózni vagy komposztálni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;

e) trágya, az emésztőtraktustól elkülönített emésztőtraktus-tartalom, tej és kolosztrum esetében, ha az illetékes hatóság véleménye szerint azok nem jelentenek veszélyt semmilyen súlyos fertőző betegség terjesztése tekintetében:

i. nyersanyagként kell feldolgozás nélkül felhasználni a 15. cikkel összhangban engedélyezett biogázüzemben vagy komposztálóüzemben vagy a 18. cikkel összhangban e célra engedélyezett szaküzemben kell kezelni;

ii. e rendelettel összhangban kell a talajra kijuttatni; vagy

iii. a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban biogázüzemben kell átalakítani vagy komposztálni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;

f) azon vadon élő állatok teljes teteme vagy testrészei esetében, amelyeknél nem áll fenn az emberre vagy állatra átvihető betegségekkel való fertőzöttség gyanúja, a 18. cikkel összhangban e célra engedélyezett műszaki üzemben vadásztrófeák előállítására kell használni; vagy

g) a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott egyeztetést követően - a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban - más módszerekkel kell ártalmatlanítani vagy más módon kell felhasználni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E módszerek vagy módok kiegészíthetik vagy helyettesíthetik az e bekezdés a)-f) pontjában előírtakat.

(3) A 2. kategóriába tartozó anyag - a trágya kivételével - közbenső kezelése vagy tárolása csak a 10. cikkel összhangban engedélyezett, 2. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelésére szánt üzemekben történhet.

(4) A 2. kategóriába tartozó anyag forgalomba hozatala vagy kivitele csak e rendelettel vagy a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban történhet. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk

3. kategóriába tartozó anyagok

(1) A 3. kategóriába tartozó anyagok közé az alábbiakban leírt állati melléktermékek vagy az ilyen melléktermékeket tartalmazó anyagok tartoznak:

a) a vágott állatok azon részei, amelyek a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztásra alkalmasak, de azokat kereskedelmi okokból nem emberi fogyasztásra szánják;

b) levágott állatok azon részei, amelyeket emberi fogyasztásra alkalmatlanként visszautasítottak, de amelyek emberre vagy állatra átvihető betegségek semmilyen tünetét nem mutatják, és amelyek a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztásra alkalmas hasított testekből származnak;

c) az olyan állatokból származó nyersbőr és irha, pata és szarv, sertéssörte és toll, amelyek ante mortem vizsgálatot követően vágóhídon kerülnek levágásra, és e vizsgálat eredménye alapján a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztás céljára történő vágásra alkalmasak voltak;

d) az olyan - nem kérődző - állatokból nyert vér, amelyek ante mortem vizsgálatot követően vágóhídon kerülnek levágásra, és e vizsgálat eredménye alapján a közösségi jogszabályokkal összhangban emberi fogyasztás céljára történő vágásra alkalmasak voltak;

e) az emberi fogyasztásra szánt termékek előállításából származó állati melléktermékek, beleértve a zsírtalanított csontokat és töpörtyűt is;

f) élelmiszer-hulladékok közé nem tartozó állati eredetű korábbi élelmiszerek vagy állati eredetű termékeket tartalmazó korábbi élelmiszerek, amelyeket kereskedelmi okokból, illetve gyártási, csomagolási vagy egyéb hibákból kifolyólag már nem szánnak emberi fogyasztásra, de emberekre vagy állatokra nézve semmilyen veszélyt nem jelentenek;

g) az olyan állatok nyers teje, amelyek semmilyen, e terméken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség klinikai tünetét nem mutatják;

h) halliszt előállítása céljából a nyílt tengeren kifogott halak vagy más tengeri állatok, a tengeri emlősök kivételével;

i) az emberi fogyasztásra szánt haltermékeket gyártó üzemekből származó, friss, halból keletkező melléktermékek;

j) az olyan állatoktól származó héjak, keltetési melléktermékek és repedttojás-melléktermékek, amelyek semmilyen, e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség klinikai tüneteit nem mutatták;

k) az olyan állatokból származó vér, nyersbőr és irha, pata, toll, gyapjú, szarv, szőr és prém, amelyek semmilyen, e termékeken keresztül emberre vagy állatra átvihető betegség klinikai tüneteit nem mutatták; és

l) a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említettől eltérő élelmiszer-hulladék.

(2) A 3. kategóriába tartozó anyag összegyűjtését, szállítását és azonosítását indokolatlan késedelem nélkül, a 7. cikkben foglaltakkal összhangban kell végezni, és - amennyiben a 23. és 24. cikk másként nem rendelkezik -:

a) hulladékként égetéssel kell közvetlenül ártalmatlanítani a 12. cikkel összhangban engedélyezett égetőműben;

b) egy, a 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni az 1-5. feldolgozási módszerek bármelyikével, amely esetben a kapott anyagot a VI. melléklet I. fejezetével összhangban tartós módon - amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással - kell megjelölni, és végül hulladékként égetéssel vagy együttégetéssel kell ártalmatlanítani a 12. cikkel összhangban engedélyezett égető- vagy együttégető műben vagy az 1999/31/EK irányelv alapján engedélyezett hulladéklerakóban;

c) a 17. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozóüzemben kell feldolgozni;

d) a 18. cikkel összhangban engedélyezett műszaki üzemben kell átalakítani;

e) a 18. cikkel összhangban engedélyezett állateledel-üzemben kell nyersanyagként felhasználni;

f) a 15. cikkel összhangban engedélyezett biogázüzemben vagy komposztálóüzemben kell átalakítani;

g) az (1) bekezdés l) pontjában említett élelmiszer-hulladék esetében vagy a Bizottság által megállapított szabályokkal vagy - e szabályok elfogadásáig - a nemzeti jogszabályokkal összhangban kell biogázüzemben átalakítani vagy komposztálni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;

h) halból származó anyag esetében a Bizottság által elfogadott szabályok szerint kell silózni vagy komposztálni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni; vagy

i) a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott egyeztetést követően - a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban - más módszerekkel kell ártalmatlanítani, vagy más módon kell felhasználni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E módszerek vagy módok kiegészíthetik vagy helyettesíthetik az a)-h) pontokban előírtakat.

(3) A 3. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelése vagy tárolása csak a 10. cikkel összhangban engedélyezett 3. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelésére szánt üzemekben történhet.

7. cikk

Összegyűjtés, szállítás és tárolás

(1) A 3. kategóriába tartozó élelmiszer-hulladék kivételével az állati melléktermékek és feldolgozott termékek összegyűjtését, szállítását és azonosítását a II. melléklettel összhangban kell végezni.

(2) Szállítás közben kereskedelmi okmánynak vagy - amennyiben azt e rendelet előírja - egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie az állati melléktermékeket és a feldolgozott termékeket. A kereskedelmi okmányoknak és az egészségügyi bizonyítványoknak meg kell felelniük a II. mellékletben előírt követelményeknek és azokat az ugyanott meghatározott ideig meg kell őrizni. Tartalmazniuk kell különösen a mennyiségre vonatkozó információkat, valamint az anyag leírását és megjelölését.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre az 1. és 2. kategóriába tartozó anyag II. melléklettel összhangban történő összegyűjtésének és szállításának biztosítására.

(4) A hulladékokról szóló,1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv ( 21 ) 4. cikkével összhangban a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3. kategóriába tartozó élelmiszer-hulladék összegyűjtése, szállítása és ártalmatlanítása az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül történjék.

(5) A feldolgozott termékek tárolása csak a 11. cikkel összhangban engedélyezett tárolóüzemekben történhet.

(6) A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy e cikk rendelkezéseit nem alkalmazzák trágya szállítására ugyanazon gazdaság két pontja vagy az ugyanazon tagállamban található gazdaságok és felhasználók között.

8. cikk

Állati melléktermékek és feldolgozott termékek más tagállamokba történő szállítása

(1) Állati melléktermékeket és feldolgozott termékeket csak a (2)-(6) bekezdésben megállapított feltételek szerint lehet más tagállamokba szállítani.

(2) A rendeltetési hely szerinti tagállam előzetesen engedélyezi az 1. kategóriába tartozó anyagok, a 2. kategóriába tartozó anyagok, az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokból származó feldolgozott termékek és a feldolgozott állati fehérje átvételét. A tagállamok az engedélyezés feltételeként szabhatják, hogy az elszállítást megelőzően az 1. feldolgozási módszert alkalmazzák.

(3) Az állati eredetű melléktermékeket és a (2) bekezdésben említett feldolgozott termékeket:

a) kereskedelmi okmány vagy - amennyiben azt e rendelet előírja - egészségügyi bizonyítvány kíséri; és

b) közvetlenül a rendeltetési hely szerinti üzemig szállítják, amelyet e rendelettel összhangban engedélyeztek.

(4) Amennyiben a tagállamok 1. kategóriába tartozó anyagot, 2. kategóriába tartozó anyagot, 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagból származó feldolgozott terméket és feldolgozott állati fehérjét küldenek más tagállamokba, a származási hely szerint illetékes hatóság az ANIMO-rendszer vagy más, közös megegyezésen alapuló módszer segítségével értesíti a rendeltetési hely szerint illetékes hatóságot minden egyes szállítmányról. A jelentésnek a II. melléklet I. fejezetének (2) bekezdésében szereplő információkat kell tartalmaznia.

(5) A rendeltetési hely szerint illetékes hatóság - az elszállításról a (4) bekezdéssel összhangban kapott értesítést követően - az ANIMO-rendszer vagy más, közös megegyezésen alapuló módszer segítségével értesíti a származási hely szerint illetékes hatóságot minden egyes szállítmány megérkezéséről.

(6) A rendeltetési hely szerinti tagállamok rendszeres ellenőrzések útján biztosítják, hogy a területükön levő kijelölt üzemek csak az engedélyezett célokra használják fel a szállítmányokat és olyan teljes nyilvántartásokat vezetnek, amelyek bizonyítják e rendelet betartását.

9. cikk

Nyilvántartások

(1) Az állati melléktermékek fuvarozását, szállítását vagy fogadását végző valamennyi személy nyilvántartást vezet a szállítmányokról. E nyilvántartásoknak a II. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmazniuk és azokat az ugyanott előírt időtartamon keresztül meg kell őrizni.

(2) E cikket azonban nem kell alkalmazni trágya szállítására ugyanazon gazdaság két pontja vagy az ugyanazon tagállamban található gazdaságok és felhasználók között.

III. FEJEZET

A KÖZBENSŐ KEZELÉSRE SZÁNT ÜZEMEK, A TÁROLÓÜZEMEK, A HULLADÉKÉGETŐ ÉS HULLADÉK-EGYÜTTÉGETŐ MŰVEK, AZ 1. ÉS 2. KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ANYAGOK FELDOLGOZÁSÁRA SZÁNT ÜZEMEK, A 2. ÉS 3. KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ANYAGOK FELDOLGOZÁSÁRA SZÁNT OLAJKÉMIAI ÜZEMEK, A BIOGÁZ- ÉS KOMPOSZTÁLÓÜZEMEK ENGEDÉLYEZÉSE

10. cikk

A közbenső kezelésre szánt üzemek engedélyezése

(1) Az 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szánt üzemeket az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szánt üzemeknek:

a) teljesíteniük kell a III. melléklet I. fejezetének követelményeit;

b) az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokat a III. melléklet II. fejezetének B. részében foglaltakkal összhangban kell kezelniük és tárolniuk;

c) el kell végezniük az üzem saját, a 25. cikkben előírt önellenőrzéseit; és

d) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

(3) Az engedélyezéshez a 3. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szánt üzemeknek:

a) teljesíteniük kell a III. melléklet I. fejezetének követelményeit;

b) a 3. kategóriába tartozó anyagokat a III. melléklet II. fejezetének A. részében foglaltakkal összhangban kell kezelniük és tárolniuk;

c) el kell végezniük az üzem 25. cikkben előírt önellenőrzéseit; és

d) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

11. cikk

A tárolóüzemek engedélyezése

(1) A tárolóüzemeket az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez a tárolóüzemeknek:

a) teljesíteniük kell a III. melléklet III. fejezetének követelményeit; és

b) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

12. cikk

A hulladékégető és hulladék-együttégető művek engedélyezése

(1) A feldolgozott termékek égetése és együttégetése a 2000/76/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban történik. Az állati melléktermékek égetése vagy együttégetése vagy a 2000/76/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban, vagy - amennyiben ezen irányelvet nem lehet alkalmazni - e rendelet rendelkezéseivel összhangban történik. A hulladékégető és hulladék-együttégető műveket a fenti irányelv szerint vagy a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban engedélyezik.

(2) Az illetékes hatóság által, az állati melléktermékek ártalmatlanítása céljából történő engedélyezéshez a 2000/76/EK irányelv hatálya alá nem tartozó nagy teljesítményű hulladékégető vagy hulladék-együttégető műnek teljesítenie kell:

a) a IV. melléklet I. fejezetében megállapított általános feltételeket;

b) a IV. melléklet II. fejezetében megállapított üzemi feltételeket;

c) a IV. melléklet III. fejezetében a vízkibocsátásokra vonatkozóan megállapított követelményeket;

d) a IV. melléklet IV. fejezetében a szermaradványokra vonatkozóan megállapított követelményeket;

e) a IV. melléklet V. fejezetében a hőmérsékletmérésre vonatkozóan megállapított követelményeket; és

f) a IV. melléklet VI. fejezetében a rendellenes működésre vonatkozóan megállapított feltételeket.

(3) Az illetékes hatóság által, az állati melléktermékek ártalmatlanítása céljából történő engedélyezéshez a 2000/76/EK irányelv hatálya alá nem tartozó kis teljesítményű hulladékégető vagy hulladék-együttégető műnek:

a) csak a 2000/76/EK irányelv hatálya alá nem tartozó, a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, az 5. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében említett állati melléktermékek, elhullott kedvtelésből tartott állatok ártalmatlanítását szabad végeznie;

b) ha egy mezőgazdasági üzemben található, akkor csak az ezen üzemből származó anyagok ártalmatlanítását végezheti;

c) teljesítenie kell a IV. melléklet I. fejezetében megállapított általános feltételeket;

d) teljesítenie kell a IV. melléklet II. fejezetében megállapított, alkalmazható üzemi feltételeket;

e) teljesítenie kell a IV. melléklet IV. fejezetében a szermaradványokra vonatkozóan megállapított követelményeket;

f) teljesítenie kell a IV. melléklet V. fejezetében a hőmérsékletmérésre vonatkozóan megállapított követelményeket;

g) teljesítenie kell a IV. melléklet VI. fejezetében a rendellenes működésre vonatkozóan megállapított feltételeket; és

(h) teljesítenie kell a IV. melléklet VII. fejezetében szereplő feltételeket, amennyiben a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett állati melléktermékek ártalmatlanítására használják.

(4) Az engedélyt azonnal felfüggesztik, amennyiben az annak alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítik.

(5) A (2) és (3) bekezdés követelményei a tudományos ismeretek alakulásától függően - a megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően - a Bizottság által módosíthatók. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

13. cikk

Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szánt üzemek engedélyezése

(1) Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szánt üzemeket az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szánt üzemeknek:

a) teljesíteniük kell az V. melléklet I. fejezetének követelményeit;

b) az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagot az V. melléklet II. fejezetében és a VI. melléklet I. fejezetében foglaltakkal összhangban kell kezelniük, feldolgozniuk és tárolniuk;

c) a validálást az illetékes hatóság az V. melléklet V. fejezetével összhangban végzi;

d) el kell végezniük az üzem 25. cikkben előírt önellenőrzéseit;

e) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek; és

f) biztosítaniuk kell, hogy a termékek a feldolgozást követően kielégítik a VI. melléklet I. fejezetének követelményeit.

(3) Az engedélyt azonnal felfüggesztik, amennyiben az annak alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítik.

14. cikk

A 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szánt olajkémiai üzemek engedélyezése

(1) Az olajkémiai üzemeket az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez a 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szánt olajkémiai üzemeknek:

a) a 2. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírokat a VI. melléklet III. fejezetében megállapított szabványokkal összhangban kell feldolgozniuk;

b) az alkalmazott feldolgozási folyamat alapján kell megállapítaniuk és végrehajtaniuk a kritikus ellenőrzési pontok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére szolgáló módszereket;

c) a b) pontnak megfelelően nyert információkról nyilvántartást kell vezetniük az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából; és

d) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

(3) Az engedélyezéshez a 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szánt olajkémiai üzemek csak 3. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírokat dolgozhatnak fel, és teljesíteniük kell a (2) bekezdésben említett vonatkozó követelményeket.

(4) Az engedélyt azonnal felfüggesztik, amennyiben az annak alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítik.

15. cikk

A biogáz- és komposztálóüzemek engedélyezése

(1) A biogáz- és komposztálóüzemeket az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez a biogázüzemeknek és a komposztálóüzemeknek:

a) teljesíteniük kell a VI. melléklet II. fejezetének A. részében foglalt követelményeket;

b) az állati melléktermékeket a VI. melléklet II. fejezetének B. és C. részében foglaltakkal összhangban kell kezelniük és átalakítaniuk;

c) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek;

d) meg kell állapítaniuk és végre kell hajtaniuk a kritikus ellenőrzési pontok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére szolgáló módszereket; és

e) biztosítaniuk kell, hogy az emésztési maradványok vagy a komposzt - adott esetben - a VI. melléklet II. fejezetének D. részében megállapított mikrobiológiai szabványoknak megfeleljen.

(3) Az engedélyt azonnal felfüggesztik, amennyiben az annak alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítik.

IV. FEJEZET

A FELDOLGOZOTT ÁLLATI FEHÉRJÉK, VALAMINT A TAKARMÁNYKÉNT, KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK ELEDELEKÉNT, MŰCSONTKÉNT ÉS MŰSZAKI TERMÉKKÉNT FELHASZNÁLHATÓ EGYÉB FELDOLGOZOTT TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALA ÉS FELHASZNÁLÁSA ÉS A KAPCSOLÓDÓ ÜZEMEK ENGEDÉLYEZÉSE

16. cikk

Általános állat-egészségügyi rendelkezések

(1) A tagállamok megteszik valamennyi szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az állati melléktermékeket és a belőlük származó, a VII. és VIII. mellékletben említett termékeket ne szállítsák el az olyan övezetben található mezőgazdasági üzemekről, amelyek korlátozások alatt állnak olyan betegség előfordulása miatt, amelyre a termék alapjául szolgáló állatfaj fogékony, vagy az olyan üzemekből vagy övezetekből, amelyek esetében a termékek mozgatása vagy kereskedelme a tagállamok vagy a tagállamok részeinek állat-egészségügyi állapotát veszélyeztetné, kivéve ha a termékek kezelése e rendelettel összhangban történik.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések biztosítják, hogy a termékek olyan állatokból származnak, amelyek:

a) olyan mezőgazdasági üzemből, területről vagy terület egy részéből vagy - akvakultúra-termékek esetében - olyan gazdaságból, övezetből vagy övezet egy részéből származnak, amely az érintett állatokkal és termékekkel kapcsolatban nem esik állat-egészségügyi korlátozások alá, és nincsenek különösen olyan járványvédelmi intézkedések érvényben, amelyeket a közösségi jogszabályok alapján vagy az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv ( 22 ) értelmében írtak elő;

b) vágása nem olyan üzemben történt, amelyben a vágás időpontjában az a) pontban említett szabályok szerinti betegségek valamelyikével fertőzött vagy ilyen fertőzöttség gyanúja alatt álló állatok tartózkodtak.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett járványvédelmi intézkedések alkalmazására figyelemmel engedélyezett az olyan állati melléktermékek és a belőlük származó, a VII. és VIII. mellékletben említett termékek forgalomba hozatala, amelyek állat-egészségügyi korlátozások alá eső területről vagy területrészről származnak, de nem fertőzöttek vagy a fertőzöttség gyanúja nem áll fenn, ha - az esettől függően - a termékek:

a) előállítása, kezelése, szállítása és tárolása a valamennyi állat-egészségügyi feltételnek megfelelő termékektől elkülönítetten vagy azokétól eltérő időpontban történik;

b) e rendelettel összhangban, az érintett állat-egészségügyi probléma felszámolásához elegendő mértékű kezelésen mentek keresztül olyan üzemben, amelyet e célra az állat-egészségügyi probléma felmerülésének helye szerinti tagállam engedélyezett;

c) megfelelő azonosítása megtörtént;

d) megfelelnek a VII. és VIII. mellékletben megállapított követelményeknek vagy a Bizottság által megállapítandó részletes szabályoknak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság alkalmazhatja a 33. cikk (4) bekezdésben említett sürgősségi eljárást.

Különös körülmények között az első albekezdésben szereplőktől eltérő feltételek is megállapíthatók a Bizottság által elfogadott határozatok útján. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság alkalmazhatja a 33. cikk (4) bekezdésben említett sürgősségi eljárást. E határozatoknak figyelembe kell venniük az állatokat vagy az azokon elvégzendő vizsgálatokat érintő intézkedéseket és a betegség jellemzőit az érintett faj esetében, rögzíteniük kell az állategészségügy védelmének a Közösségben történő biztosításához szükséges intézkedéseket.

17. cikk

A 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozóüzemeinek engedélyezése

(1) A 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozóüzemeit az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez a 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozóüzemeinek:

a) teljesíteniük kell az V. melléklet I. fejezetének és a VII. melléklet I. fejezetének követelményeit;

b) csak 3. kategóriába tartozó anyagot szabad kezelniük, feldolgozniuk és tárolniuk az V. melléklet II. fejezetében és a VII. mellékletben foglaltakkal összhangban;

c) a validálást az illetékes hatóság az V. melléklet V. fejezetével összhangban végzi;

d) el kell végezniük az üzem 25. cikkben előírt önellenőrzéseit;

e) alá kell vetniük magukat az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek; és

f) biztosítaniuk kell, hogy a feldolgozást követően a termékek a VII. melléklet I. fejezete követelményeinek megfelelnek.

(3) Az engedélyezést azonnal felfüggesztik, amennyiben az annak alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítik.

18. cikk

Az állateledel-üzemek és a műszaki üzemek engedélyezése

(1) Az állateledel-üzemeket és a műszaki üzemeket az illetékes hatóság engedélyezi.

(2) Az engedélyezéshez az állateledel-üzemnek és a műszaki üzemnek:

a) vállalnia kell az üzem által előállított termékekre vonatkozóan a VIII. mellékletben megállapított különös követelmények alapján

i. az e rendeletben rögzített, különös előállítási követelmények betartását;

ii. a kritikus ellenőrzési pontok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére szolgáló módszerek megállapítását és végrehajtását;

iii. a termékektől függően minták vételét az illetékes hatóság által elismert laboratóriumban történő elemzéshez az e rendelettel rögzített szabványok betartásának ellenőrzése céljából;

iv. nyilvántartás vezetését a ii. és iii. alpont alapján nyert információkról az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából. Az ellenőrzések és vizsgálatok eredményét legalább két évig meg kell őrizni;

v. az illetékes hatóság tájékoztatását, amennyiben a iii. alpontban említett laboratóriumi elemzés eredménye vagy a rendelkezésre álló bármilyen más információ súlyos állat-egészségügyi vagy közegészségügyi veszély fennállását jelzi; és

b) alá kell vetnie magát az illetékes hatóság által a 26. cikkel összhangban elvégzett ellenőrzésnek.

(3) Az engedélyt azonnal felfüggesztik, amennyiben az annak alapjául szolgáló feltételeket nem teljesítik.

19. cikk

A feldolgozott állati fehérje és a takarmányként hasznosítható egyéb feldolgozott termékek forgalomba hozatala és kivitele

A tagállamok biztosítják, hogy a feldolgozott állati fehérje és a takarmányként hasznosítható egyéb feldolgozott termékek forgalomba hozatala vagy kivitele csak abban az esetben történik meg, ha azok:

a) a 17. cikkel összhangban engedélyezett és felügyelt, 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben készültek;

b) kizárólag 3. kategóriába tartozó anyagból készültek a VII. mellékletben meghatározott módon;

c) kezelése, feldolgozása, tárolása és szállítása a VII. melléklettel összhangban és a 22. cikkben foglaltak teljesülését biztosító módon történt; és

d) a VII. mellékletben megállapított konkrét követelményeknek megfelelnek.

20. cikk

A kedvtelésből tartott állatok eledele, a műcsontok és a műszaki termékek forgalomba hozatala és kivitele

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kedvtelésből tartott állatok eledele, a műcsontok és a műszaki termékek - a (2) és (3) bekezdésben említettek kivételével -, valamint a VIII. mellékletben említett állati melléktermékek forgalomba hozatala vagy kivitele csak abban az esetben történik meg, ha azok:

a) teljesítik:

i. vagy a VIII. mellékletben megállapított különös követelményeket;

ii. vagy - ha egy termék műszaki termékként és takarmányként egyaránt felhasználható és a VIII. melléklet nem tartalmaz különös követelményeket - a VII. melléklet vonatkozó fejezetében megállapított követelményeket; és

b) a 18. cikkel összhangban engedélyezett és felügyelt üzemekből vagy - a VIII. mellékletben említett állati melléktermékek esetében - a Közösség állat-egészségügyi jogszabályaival összhangban engedélyezett egyéb üzemekből származnak.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a feldolgozott termékekből - de nem trágyából és emésztőtraktus-tartalomból - előállított szerves trágyák és talajjavító szerek forgalomba hozatala vagy kivitele csak akkor történik meg, ha azok teljesítik az adott esetben a Bizottság által - a megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően - megállapított követelményeket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a 2. kategóriába tartozó anyagból előállított zsírszármazékok forgalomba hozatala vagy kivitele csak akkor történik meg, ha azok:

a) a 14. cikkel összhangban engedélyezett, 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló olajkémiai üzemben készültek a 13. cikkel összhangban engedélyezett, 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben feldolgozott 2. kategóriába tartozó anyagból kiolvasztott zsírból az 1-5. feldolgozási módszerek bármelyikének alkalmazását követően;

b) kezelése, feldolgozása, tárolása és szállítása a VI. melléklettel összhangban történt; és

c) a VIII. mellékletben megállapított bármilyen különös követelménynek megfelelnek.

21. cikk

Védőintézkedések

Az e rendelet VII. és VIII. mellékletének hatálya alá tartozó termékekre a 90/425/EGK irányelv 10. cikkét kell alkalmazni.

22. cikk

Felhasználásra vonatkozó korlátozások

(1) Az állati melléktermékeket és a feldolgozott termékeket tilos az alábbi célokra felhasználni:

a) valamely állatfaj takarmányozása az ugyanazon fajhoz tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével;

b) haszonállatok - a prémes állatok kivételével - takarmányozása élelmiszer-hulladékkal vagy élelmiszer-hulladékot tartalmazó vagy abból származó takarmánnyal; és

c) szerves trágyák és talajjavító szerek - a trágya kivételével - alkalmazása legelőkön.

(2) A Bizottság szabályokat állapít meg az ellenőrzési intézkedések vonatkozásában. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen cikk egyéb végrehajtási szabályait a 33. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az (1) bekezdés a) pontjától való eltérések a halakkal és prémes állatokkal kapcsolatban - a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően - engedélyezhetőek. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

V. FEJEZET

ELTÉRÉSEK

23. cikk

Az állati melléktermékek felhasználására vonatkozó eltérések

(1) Az illetékes hatóságok felügyelete mellett a tagállamok engedélyezhetik:

a) az állati melléktermékek diagnosztikai, oktatási és kutatási célú felhasználását; és

b) az állati melléktermékek állatpreparátori célú felhasználását az e célra a 18. cikk szerint engedélyezett műszaki üzemekben.

(2)

a) A tagállamok engedélyezhetik továbbá a c) pontban meghatározott állatok takarmányozását a b) pontban meghatározott állati melléktermékekkel, az illetékes hatóságok felügyelete mellett és a IX. mellékletben megállapított szabályokkal összhangban.

b) Az a) pontban említett állati melléktermékek a következők:

i. a 2. kategóriába tartozó anyag, feltéve ha az nem valamilyen, az emberre vagy állatra átvihető betegség megléte vagy meglétének gyanúja miatt leölt vagy elpusztult állatokból származik; és

ii. a 6. cikk (1) bekezdésének a)-j) pontjában és - a 22. cikkre is figyelemmel - a 6. cikk (1) bekezdésének l) pontjában említett 3. kategóriába tartozó anyag.

c) Az a) pontban említett állatok a következők:

i. állatkerti állatok;

ii. cirkuszi állatok;

iii. hüllők és ragadozó madarak, kivéve az állatkerti és a cirkuszi állatokat;

iv. prémes állatok;

v. vadon élő állatok, amelyek húsát nem emberi fogyasztásra szánták;

vi. elismert kennelekből vagy vadászfalkákból származó kutyák; és

vii. horgászcsalinak használt gerinctelenek.

d) A tagállamok engedélyezhetik továbbá - az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal történő konzultációt követően és az illetékes hatóságok felügyelete mellett - a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett 1. kategóriába tartozó anyagnak a veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok etetésére való felhasználását a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot:

a) a (2) bekezdésben említett eltérések alkalmazásáról; és

b) az annak biztosítása végett bevezetett igazolási megoldásokról, miszerint az érintett állati melléktermékek felhasználása csak engedélyezett célokra történik.

(4) A tagállamok jegyzéket állítanak össze a területükön a (2) bekezdés c) pontjának iv., vi. és vii. alpontja szerint engedélyezett és nyilvántartásba vett felhasználókról és gyűjtőközpontokról. Ellenőrzési célokból és az érintett termékek eredetének nyomon követhetősége céljából valamennyi felhasználó és gyűjtőközpont egy hivatalos számot kap.

Az előző albekezdésben említett felhasználók és gyűjtőközpontok telephelyét az illetékes hatóság felügyeli és a telephelyek valamennyi részéhez hozzáférési jogosultsággal rendelkezik bármely időpontban a (2) bekezdésben említett követelmények betartatása érdekében.

Ha a fenti ellenőrzések során kiderül, hogy a követelményeket nem tartják be, az illetékes hatóság megteszi a szükséges lépéseket.

(5) A Bizottság részletes szabályokat fogadhat el az igazolási intézkedésekre vonatkozóan. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

24. cikk

Az állati melléktermékek ártalmatlanítására vonatkozó eltérések

(1) Az illetékes hatóság - szükség esetén - határozhat úgy, hogy:

a) a kedvtelésből tartott állatok tetemét elföldeléssel hulladékként közvetlenül ártalmatlanítani lehet;

b) az alábbi, távoli területekről származó állati melléktermékeket égetéssel vagy helyszíni elföldeléssel lehet ártalmatlanítani:

i. a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett 1. kategóriába tartozó anyagok;

ii. a 2. kategóriába tartozó anyagok; és

iii. a 3. kategóriába tartozó anyagok; és

c) a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) A. jegyzékében említett betegségek valamelyikének kitörése esetén az állati melléktermékeket égetéssel vagy helyszíni elföldeléssel lehet ártalmatlanítani, ha az illetékes hatóság megtagadja a legközelebbi égetőműbe vagy legközelebbi feldolgozóüzembe történő szállítást az egészségügyi kockázatok elterjedésének veszélye miatt, illetve e művek vagy üzemek valamely járványos betegség kitörése következtében fellépő kapacitáshiánya miatt.

(2) A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett 1. kategóriába tartozó anyag vonatkozásában nem engedélyezhető eltérés.

(3) A 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett 1. kategóriába tartozó anyag az (1) bekezdés b) vagy c) pontjával összhangban csak akkor földelhető vagy égethető el, ha az illetékes hatóság engedélyezi és felügyeli az alkalmazott módszert és meggyőződik arról, hogy az kizárja a TSE-k terjedésének minden veszélyét.

(4) A tagállamok értesítik a Bizottságot:

a) az 1. és 2. kategóriába tartozó anyag vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontjában előírt lehetőségek igénybevételének módjáról; és

b) az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az általuk távoli területként besorolt területekről és a besorolás indokairól.

(5) Az illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket:

a) annak biztosítására, hogy az állati melléktermékek égetése vagy elföldelése ne veszélyeztesse állatok vagy emberek egészségét; és

b) az állati melléktermékek ellenőrizetlen elvezetésének, lerakásának vagy ellenőrizetlen módon történő ártalmatlanításának megelőzése érdekében.

(6) Az e cikk részletes végrehajtási intézkedéseit a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint lehet megállapítani.

VI. FEJEZET

ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK

25. cikk

Önellenőrzések

(1) A közbenső és a feldolgozóüzemek működtetői és tulajdonosai, illetve ezek képviselői minden szükséges intézkedést elfogadnak annak érdekében, hogy e rendelet követelményeinek megfeleljenek. A veszélyelemzés és a kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) rendszerének alapelveivel összhangban kialakított állandó eljárást vezetnek be, hajtanak végre és tartanak fenn. Különösen:

a) azonosítják és ellenőrzik a kritikus ellenőrzési pontokat az üzemekben;

b) kidolgozzák és végrehajtják e kritikus ellenőrzési pontok figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére szolgáló módszereket;

c) a feldolgozóüzemek esetében reprezentatív mintákat vesznek annak ellenőrzésére, hogy

i. minden egyes feldolgozott tétel megfelel a termékekre vonatkozó, e rendeletben rögzített szabványoknak; és

ii. a közösségi jogszabályokban a fiziko-kémiai szermaradványokra vonatkozóan megállapított maximálisan engedélyezett szinteket betartották;

d) nyilvántartják a b) és c) pontban említett ellenőrzések és vizsgálatok eredményeit és azokat legalább két évig megőrzik az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából;

e) olyan rendszert vezetnek be, amellyel biztosítható minden elszállított tétel nyomon követhetősége.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően vett minták vizsgálati eredményei nem felelnek meg e rendelet rendelkezéseinek, a feldolgozóüzem működtetője köteles:

a) azonnal értesíteni az illetékes hatóságot a minta jellegének minden részletéről és arról, hogy a minta melyik tételből származik;

b) megállapítani az eltérés okait;

c) a fertőzött tételt az illetékes hatóság felügyelete mellett ismételten feldolgozni vagy ártalmatlanítani;

d) biztosítani, hogy semmilyen fertőzött vagy fertőzöttséggel gyanúsítható anyag ne kerüljön ki az üzemből, mielőtt azt az illetékes hatóság felügyelete mellett ismételten feldolgozzák, és mielőtt hivatalos körülmények között ismételten mintavételre kerül sor az e rendeletben megállapított szabványok betartása érdekében, kivéve ha az anyagok ártalmatlanítása a cél;

e) növelni a gyártás során végzett mintavételek és vizsgálatok gyakoriságát;

f) megvizsgálni a végtermék mintáinak megfelelő állati melléktermékek nyilvántartásait; és

g) megfelelő fertőtlenítési és tisztítási eljárásokat kezdeményezni az üzemben.

(3) A Bizottság szabályokat állapíthat meg az ellenőrzések gyakoriságára és a mikrobiológiai elemzések referencia-módszereire vonatkozóan. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

E cikk egyéb részletes végrehajtási intézkedéseit a 33. cikk (2) bekezdésében szabályozási bizottsági eljárással összhangban lehet elfogadni.

26. cikk

Az engedélyezett üzemek hivatalos ellenőrzései és jegyzékei

(1) Az illetékes hatóság az e rendelettel összhangban engedélyezett üzemekben rendszeres időközönként vizsgálatokat végez és felülvizsgálatot tart. A feldolgozóüzemek ellenőrzését és felülvizsgálatát az V. melléklet IV. fejezetével összhangban kell végezni.

(2) A vizsgálat és felülvizsgálat gyakorisága az üzem méretétől, az előállított termékek típusától, a kockázatértékeléstől és a veszélyelemzés és a kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) rendszerének alapelveivel összhangban nyújtott biztosítékoktól függ.

(3) Amennyiben az illetékes hatóság által végzett vizsgálat során kiderül, hogy e rendelet követelményeinek valamelyikét nem tartják be, az illetékes hatóság megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(4) Minden tagállam jegyzéket állít össze a területén az e rendelettel összhangban engedélyezett üzemekről. Minden üzem hivatalos számot kap, amellyel az egyes üzemek tevékenységük szerint azonosíthatók. A tagállamok megküldik a jegyzék másolatát és annak frissített változatait a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

(5) A Bizottság szabályokat állapíthat meg az ellenőrzések gyakoriságára és a mikrobiológiai elemzések referencia-módszereire vonatkozóan. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

E cikk egyéb részletes végrehajtási intézkedéseit a 33. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

VII. FEJEZET

KÖZÖSSÉGI ELLENŐRZÉSEK

27. cikk

Közösségi ellenőrzések a tagállamokban

(1) A Bizottság szakértői - a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve - helyszíni ellenőrzéseket tarthatnak, amennyiben erre e rendelet egységes alkalmazása érdekében szükség van. Az ellenőrzések helye szerinti tagállam minden szükséges segítséget megad a szakértőknek munkájuk elvégzéséhez. Az elvégzett ellenőrzések eredményéről a Bizottság tájékoztatja az illetékes hatóságot.

(2) E cikk végrehajtási szabályait - különös tekintettel az illetékes nemzeti hatóságokkal történő együttműködés eljárását rögzítő szabályokra - a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell megállapítani.

VIII. FEJEZET

A BIZONYOS ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZ AZOKBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEK BEHOZATALÁRA ÉS TRANZITFORGALMÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Általános rendelkezések

A VII. és VIII. mellékletben említett termékeknek a harmadik országokból történő behozatalára alkalmazandó rendelkezések nem lehetnek sem kevésbé szigorúak, sem szigorúbbak azoknál, amelyeket ugyanezen termékek Közösségben történő előállítására és forgalmazására kell alkalmazni.

A kedvtelésből tartott állatok egyes - a 96/22/EK irányelvvel összhangban betiltott - anyagokkal kezelt állatokból származó eledele és az ilyen eledel előállításához használt nyersanyag behozatala azonban csak az ilyen nyersanyagok tartós megjelölése, valamint a Bizottság által megállapított különös feltételek mellett lehetséges. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

29. cikk

Tilalmak és a közösségi szabályok betartása

(1) Az állati melléktermékek és a feldolgozott termékek behozatala és tranzitforgalma tilos, kivéve ha az e rendelettel összhangban történik.

(2) A VII. és VIII. mellékletben említett termékek Közösségbe történő behozatala és Közösségen keresztüli tranzitforgalma csak abban az esetben történhet meg, ha e termékek kielégítik a (3)-(6) bekezdésben megállapított követelményeket.

(3) A VII. és VIII. mellékletben említett termékeknek - amennyiben e mellékletek másként nem rendelkeznek - a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kidolgozandó és frissítendő jegyzéken szereplő harmadik országokból vagy harmadik országok részeiből kell érkezniük.

A jegyzék más, köz- és állat-egészségügyi célokból összeállított jegyzékekkel kombinálható.

A jegyzék kidolgozásakor különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

a) az érintett harmadik ország jogszabályai;

b) az illetékes hatóság és az ellenőrzést végző szolgálat szervezeti felépítése a harmadik országban, e szolgálat hatásköre és a felügyelet, amely alatt áll, valamint e szolgálat jogosítványai a jogszabályok alkalmazásának hatékony figyelemmel kísérése érdekében;

c) a Közösségbe szánt állati eredetű termékek előállítására, gyártására, kezelésére, tárolására és elszállítására vonatkozó egészségügyi feltételek;

d) az érintett harmadik ország által a vonatkozó egészségügyi feltételek betartása tekintetében nyújtható biztosítékok;

e) a harmadik országból származó termék forgalmazásával kapcsolatos tapasztalatok és az elvégzett behozatali ellenőrzések eredményei;

f) a harmadik országban lefolytatott esetleges közösségi ellenőrzések eredménye;

g) az érintett állatállomány, valamint a harmadik országban található egyéb háziasított állatok és vadon élő állatok egészségügyi állapota, különös tekintettel az egzotikus állatbetegségekre és az ország általános egészségügyi helyzetének azon vonatkozásaira, amelyek a Közösségben veszélyeztethetik a közegészséget vagy állategészséget;

h) az a rendszeresség és gyorsaság, amellyel a harmadik ország információt szolgáltat a területén előforduló fertőző vagy járványos állatbetegségekről, különösen az OIE A. és B. jegyzékében említett betegségekről vagy - a tenyésztett víziállatok betegségei esetében - az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében felsorolt, bejelentésköteles betegségekről;

i) a fertőző vagy járványos állatbetegségek megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozóan a harmadik országban érvényes szabályok és azok végrehajtása, beleértve a más országokból történő behozatalokra vonatkozó szabályokat is.

(4) A VII. és VIII. mellékletben említett termékeknek - a műszaki termékek kivételével - olyan üzemekből kell származniuk, amelyek a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint összeállított közösségi jegyzékben szerepelnek, amelyet a harmadik ország illetékes hatóságai által a Bizottságnak benyújtott közlemény alapján állítanak össze, amely szerint az üzem eleget tesz a közösségi követelményeknek és a harmadik ország valamely hivatalos ellenőrző szolgálatának felügyelete alá tartozik.

Az engedélyezett jegyzékek a következőképpen módosíthatóak:

a) a Bizottságnak a tervezett módosítások kézhezvételétől számított öt munkanapon belül értesítenie kell a tagállamokat az üzemek jegyzékeinek az érintett harmadik ország által javasolt módosításairól;

b) a tagállamoknak az a) pontban említett üzemek jegyzékéhez javasolt módosítások kézhezvételétől számítva hét munkanap áll rendelkezésükre, hogy írásos véleményt küldjenek a Bizottságnak;

c) ha legalább egy tagállam írásos megjegyzést tesz, a Bizottság öt munkanapon belül értesíti a tagállamokat és az ügyet felveszi az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság következő ülésének napirendjére annak érdekében, hogy a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozat szülessen;

d) ha a b) pontban említett határidőn belül egy tagállam sem nyújt be a Bizottságnak írásos megjegyzést, a jegyzék módosításai elfogadottnak tekinthetők. A Bizottság öt munkanapon belül értesíti a tagállamokat, az érintett üzemekből történő behozatalt a tagállamok az értesítés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon engedélyezik.

(5) A VIII. mellékletben említett műszaki termékeknek a harmadik országok illetékes hatóságai által engedélyezett és nyilvántartásba vett üzemekből kell származniuk.

(6) A VII. és VIII. mellékletben felsorolt termékek szállítmányaihoz - amennyiben az említett mellékletek másként nem rendelkeznek - a X. mellékletben meghatározott mintának megfelelő egészségügyi bizonyítványt kell csatolni, amely igazolja, hogy a termékek a fenti mellékletekben említett feltételeknek megfelelnek, és azok a megfelelő feltételeket teljesítő üzemekből származnak.

(7) A (4) bekezdésben előírt jegyzék összeállításáig és a (6) bekezdésben említett bizonyítványminták elfogadásáig a tagállamok fenntarthatják a 97/78/EK irányelvben előírt ellenőrzéseket és a hatályos nemzeti jogszabályokban előírt bizonyítványokat.

30. cikk

Egyenértékűség

(1) A 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozattal lehet elismerni, hogy a VII. és VIII. mellékletben említett termékkategóriák előállítására, gyártására, kezelésére, tárolására és szállítására egy harmadik ország, harmadik országok egy csoportja vagy egy harmadik ország valamely régiója által alkalmazott egészségügyi intézkedések egyenértékűek a Közösségben alkalmazottakkal, amennyiben erről a harmadik ország objektív bizonyítékkal szolgál.

A határozat megállapítja az állati melléktermék e régióból, ezen országból vagy az országok e csoportjából történő behozatalára és/vagy tranzitforgalmára vonatkozó feltételeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek az alábbiakat foglalják magukban:

a) a termékhez mellékelendő egészségügyi bizonyítvány jellege és tartalma;

b) a Közösségbe történő behozatalra és/vagy a Közösségen keresztüli tranzitforgalomra alkalmazandó különös egészségügyi követelmények; és

c) szükség esetén, azon régiók vagy üzemek jegyzékének kidolgozására és módosítására vonatkozó eljárások, amelyekből a behozatal és/vagy a tranzitforgalom engedélyezett.

(3) E cikk végrehajtási szabályainak megállapítása a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban történik.

31. cikk

Közösségi vizsgálatok és ellenőrzések

(1) A Bizottság szakértői - adott esetben a tagállamok szakértőivel együttműködve - helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek az alábbi célokkal:

a) harmadik országok vagy azok részei jegyzékének kidolgozása és a behozatalra és/vagy tranzitforgalomra vonatkozó feltételek megállapítása;

b) az alábbiak betartásának ellenőrzése:

i. harmadik országok közösségi jegyzékébe történő felvétel feltételei;

ii. a behozatal és/vagy tranzitforgalom feltételei;

iii. az intézkedések egyenértékűsége elismerésének feltételei;

iv. a közösségi jogszabályok alapján alkalmazott járványügyi intézkedések.

A fenti ellenőrzésekért felelős tagállami szakértőket a Bizottság jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket a Közösség nevében végzik, így annak költségeit is a Közösség viseli.

(3) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzések gyakorisága és a megfelelő eljárási szabályok a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozhatók meg.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti valamely ellenőrzés az egészségügyi szabályok súlyos megsértését állapítja meg, a Bizottság azonnal felkéri az érintett harmadik országot a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, vagy felfüggeszti az érintett termékek szállítását és haladéktalanul tájékoztatja arról a tagállamokat.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

A mellékletek módosításai és átmeneti intézkedések

(1) A megfelelő tudományos bizottsággal - az állategészségügyre vagy közegészségügyre esetlegesen kihatással lévő bármilyen kérdéssel kapcsolatban - történő konzultációt követően a Bizottság módosíthatja vagy kiegészítheti a mellékleteket, valamint elfogadhatja a megfelelő átmeneti intézkedéseket.

Az átmeneti intézkedéseket, valamint az e rendelet mellékleteiben szereplő nem alapvető fontosságú elemek többek között kiegészítéssel, különösen e rendelet rendelkezései szerinti követelmények további részletezésével történő módosítására irányuló intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság alkalmazhatja a 33. cikk (4) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást.

Az egyéb átmeneti intézkedéseket a 33. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban lehet elfogadni.

(2) Az élelmiszer-hulladék takarmánycélú felhasználásának 22. cikkben említett tilalmát figyelembe véve - amennyiben e rendelet alkalmazását megelőzően a tagállamokban megfelelő ellenőrzési rendszerek működnek - az (1) bekezdéssel összhangban átmeneti intézkedéseket kell elfogadni ahhoz, hogy szigorúan ellenőrzött körülmények között - 2002. november 1-jétől kezdődően legfeljebb négy éven keresztül - továbbra is engedélyezzék az élelmiszer-hulladék bizonyos típusainak takarmánycélú felhasználását. Ezen intézkedések biztosítják, hogy az átmeneti időszakban az állategészségügyre vagy közegészségügyre nézve semmilyen indokolatlan veszély ne merüljön fel.

33. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti (továbbiakban: a bizottság).

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő tizenöt nap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

34. cikk

Konzultáció a tudományos bizottságokkal

Az e rendelet hatálya alá tartozó, az állat- vagy közegészségügyre esetlegesen kihatással lévő bármely üggyel kapcsolatban a megfelelő tudományos bizottságokkal kell konzultálni.

35. cikk

Nemzeti rendelkezések

(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon rendelkezéseit, amelyeket az e rendelet által szabályozott területen fogadnak el.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot - a hatálybalépéstől számított egy éven belül - különösen azon általuk elfogadott intézkedésekről, amelyek célja az e rendelet betartásának biztosítása. A kapott tájékoztatás alapján a Bizottság jelentést, valamint - adott esetben - jogalkotási javaslatokat nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3) A tagállamok nemzeti szabályokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn a szerves trágyák és a talajjavító szerek felhasználásának az e rendeletben előírtnál nagyobb mértékű korlátozására, amíg a 20. cikk (2) bekezdése szerint meg nem történik a felhasználásra vonatkozó közösségi szabályok elfogadása. A tagállamok nemzeti szabályokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn a 2. kategóriába tartozó anyagból előállított zsírszármazékok felhasználásának az e rendeletben előírtnál nagyobb mértékű korlátozására, amíg a 32. cikkel összhangban meg nem történik a VIII. melléklet kiegészítése a felhasználásra vonatkozó közösségi szabályokkal.

36. cikk

Pénzügyi szabályok

A Bizottság - megfelelő javaslatokkal kiegészített - jelentést készít arról, hogy a tagállamokban milyen pénzügyi szabályok vonatkoznak az állati melléktermékek feldolgozására, összegyűjtésére, tárolására és ártalmatlanítására.

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 90/667/EGK irányelv és a 95/348/EK és az 1999/534/EK határozat e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap elteltével hatályát veszti.

Ezen időponttól kezdve a 90/667/EK irányelvre történő hivatkozást e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

38. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a hatálybalépésétől számított hat hónap múlva kell alkalmazni. A 12. cikk (2) bekezdését azonban a 2000/76/EK irányelv 20. cikkében meghatározottak szerint, a 22. cikk (1) bekezdésének b) pontját és a 32. cikket 2002. november 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

EGYEDI FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

E rendelet alkalmazásában:

1. "méhészeti melléktermék": nem emberi fogyasztásra szánt méz, méhviasz, méhpempő, méhszurok vagy virágpor;

2. "gyártási tétel": egyetlen üzemben egységes előállítási paraméterek felhasználásával előállított termelési egység vagy - amennyiben azokat együtt tárolják - több ilyen egység, amelyet visszahívás és ismételt kezelés vagy ártalmatlanítás céljából azonosítani lehet, ha a vizsgálatok ezt szükségessé teszik;

3. "biogázüzem": olyan üzem, amelyben biogáz előállítása és összegyűjtése céljából állati eredetű termékek biológiai lebontása történik anaerob körülmények között;

4. "vértermékek": vérből vagy vérfrakciókból nyert termékek - a vérliszt kivételével -, idetartozik a szárított/fagyasztott/folyékony plazma, a szárított teljes vér, a szárított/fagyasztott/folyékony vörösvérsejtek vagy ezek frakciói és keverékei;

5. "vér": friss teljes vér;

6. "vérliszt": a vér vagy vérfrakciók hőkezeléséből a VII. melléklet II. fejezetével összhangban nyert és állatok takarmányozására vagy szerves trágyaként történő felhasználásra szánt termékek;

7. "kedvtelésből tartott állatok konzervált eledele": kedvtelésből tartott állatok légmentesen zárt tárolóedényben lévő hőkezelt eledele;

8. "az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelésére szolgáló üzem": olyan üzem, amelyben 1. vagy 2. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyagot kezelnek és/vagy átmenetileg tárolnak a végső rendeltetési helyre történő továbbszállítás előtt, és amelyben bizonyos előkészítő tevékenységekre - például nyersbőrök és irhák eltávolítására és post mortem vizsgálatok elvégzésére - kerülhet sor;

9. "az 1. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem": olyan üzem, amelyben 1. kategóriába tartozó anyagot dolgoznak fel a végleges ártalmatlanítás előtt;

10. "a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló olajkémiai üzem": olyan üzem, amelyben 2. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírokat dolgoznak fel a VI. melléklet III. fejezetében rögzített feltételek mellett;

11. "a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem": olyan üzem, amelyben 2. kategóriába tartozó anyagot dolgoznak fel végleges ártalmatlanítása, további átalakítása vagy felhasználása előtt;

12. "a 3. kategóriába tartozó anyag közbenső kezelésére szolgáló üzem": olyan üzem, amelyben 3. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyagot osztályoznak és/vagy darabolnak és/vagy hűtenek vagy tömbökben történő mélyhűtést végeznek és/vagy átmenetileg tárolnak a végső rendeltetési helyre történő továbbszállítás előtt;

13. "a 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló olajkémiai üzem": olyan üzem, amelyben 3. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírokat dolgoznak fel;

14. "a 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem": olyan üzem, amelyben 3. kategóriába tartozó anyagból feldolgozott állati fehérjét és más feldolgozott termékeket állítanak elő takarmányanyagként történő hasznosítás céljából;

15. "élelmiszer-hulladék": az éttermekből, vendéglátó-ipari egységekből és konyhákról - a központi konyhákat és a háztartások konyháit is beleértve - származó minden élelmiszer-hulladék, beleértve a használt sütőolajat;

16. "hulladék-együttégető mű": a 2000/76/EK irányelv 3. cikke (5) bekezdésében meghatározott ártalmatlanító hely;

17. "hulladék-együttégetés": az állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek hulladék-együttégető műben történő ártalmatlanítása;

18. "gyűjtőközpontok": a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott állatok takarmányozására szánt bizonyos állati melléktermékeket gyűjtő és kezelő létesítmények;

19. "komposztálóüzem": olyan üzem, amelyben állati eredetű termékek biológiai lebontása történik aerob körülmények között;

20. "emésztőtraktus-maradványok": az állati melléktermékek biogázüzemben történő átalakításából származó maradványok;

21. "emésztőtraktus-tartalom": az emlősök és a laposmellű futómadarak emésztőtraktusának tartalma, attól függetlenül, hogy azt elkülönítették-e az emésztőtraktustól vagy nem;

22. "műcsont": a kedvtelésből tartott állatok számára patás állatok bőréből vagy állati anyagból - rágcsálás céljára - készített, cserzetlen termékek;

23. "takarmányanyag": a 96/25/EK irányelvben ( 23 ) meghatározott, állati eredetű takarmányanyagok, a feldolgozott állati fehérjéket, vértermékeket, kiolvasztott zsírokat, halolajat, zsírszármazékokat, zselatint és hidrolizált fehérjéket, dikalcium-foszfátot, tejet, tejalapú termékeket és kolosztrumot is beleértve;

24. "halliszt": tengeri állatokból - a tengeri emlősöket kivéve - származó feldolgozott állati fehérje;

25. "prémes állatok": a prémjéért tartott vagy tenyésztett, nem emberi fogyasztásra szánt állatok;

26. "zselatin": természetes és oldható - zselésítő vagy nem zselésítő - fehérje, amelyet az állatok (a halat és baromfit is beleértve) csontjaiból, nyersbőréből és irhájából, inaiból és ínhüvelyeiből származó kollagén részleges hidrolízisével nyernek;

27. "töpörtyű": fehérjetartalmú nyerszsír-olvasztási maradvány, a zsír és a víz részleges szétválasztását követően;

28. "légmentesen zárt tárolóedény": a mikroorganizmusok bejutásának megakadályozására szánt tárolóedény;

29. "nyersbőr és irha": az összes bőr- és bőr alatti szövet;

30. "nagy kapacitású hulladékégető mű": az alacsony kapacitású hulladékégető műveken kívüli hulladékégető művek;

31. "hidrolizált fehérjék": az állati melléktermékek hidrolízise útján nyert polipeptidek, peptidek és aminosavak, valamint ezek keverékei;

32. "hulladékégető mű": a 2000/76/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott ártalmatlanítóhely;

33. "hulladékégetés": állati melléktermékek vagy az azokból származó termékek hulladékégető műben történő ártalmatlanítása;

34. "laboratóriumi reagens": valamilyen vérterméket tartalmazó csomagolt, a végfelhasználó általi alkalmazásra kész termék, amelyet - akár önmagában, akár kombináltan - reagensként vagy reagenstermékként történő laboratóriumi felhasználásra szánnak;

35. "hulladéklerakó": az 1999/31/EK irányelvben meghatározott ártalmatlanítóhely;

36. "alacsony kapacitású hulladékégető mű": olyan hulladékégető mű, amely kevesebb, mint óránként 50 kg állatimelléktermék-áteresztőképességgel rendelkezik;

37. "trágya": a tenyésztett állatok ürüléke és/vagy vizelete alommal vagy anélkül, valamint madárürülék, amely lehet feldolgozatlan vagy a VIII. melléklet III. fejezetének megfelelően feldolgozott, vagy más módon biogáz- vagy komposztáló üzemben átalakított;

38. "szerves trágyák" és "talajjavító szerek": a növényi tápanyagellátás, valamint a talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak és biológiai aktivitásának fenntartására és javítására - akár külön-külön, akár együttesen - felhasznált állati eredetű anyagok; a trágyát, az emésztőtraktus-tartalmat, a komposztot és a lebomlási maradékokat is beleértve;

39. "legelő": fűvel vagy más növényzettel borított, haszonállatok legeltetésére vagy takarmányozására használt terület, kivéve azt a területet, amelyre szerves trágyát és talajjavító szereket juttattak ki a 181/2006/EK bizottsági rendelettel ( 24 ) összhangban;

40. "kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító üzem": olyan üzem, amely kedvtelésből tartott állatok eledelét, műcsontot és ízesítő belsőségeket gyárt, és amelyben bizonyos állati melléktermékeket használnak fel ezek előállításához;

41. "kedvtelésből tartott állatok eledele": kedvtelésből tartott állatok 3. kategóriába tartozó anyagot tartalmazó eledele;

42. "feldolgozott állati fehérje": teljes egészében a 3. kategóriába tartozó anyagból nyert állati fehérje, amelyet a VII. melléklet II. fejezetének megfelelően kezeltek annak érdekében, hogy közvetlenül takarmányanyagként vagy pedig takarmányokban - beleértve a kedvtelésből tartott állatok eledelét is - vagy szerves trágyában, valamint talajjavító szerekben történő másmilyen felhasználásra alkalmassá váljanak, nem tartoznak ide azonban a vértermékek, a tej, a tejalapú termékek, a kolosztrum, a zselatin, a hidrolizált fehérje és a dikalcium-foszfát, a tojás és a tojástermékek, a trikalcium-foszfát és a kollagén;

43. "kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele": a kedvtelésből tartott állatok nyers eledelének kivételével olyan kedvtelésből tartott állatok eledele, amely a VIII. melléklet követelményeivel összhangban lévő kezelésen ment keresztül;

44. "feldolgozott termékek": olyan állati melléktermékek, amelyek a VII. vagy VIII. melléklet szerinti feldolgozási módszerek valamelyikén vagy egyéb kezelésen ment keresztül;

45. "feldolgozási módszerek": az V. melléklet III. fejezetében felsorolt módszerek;

46. "feldolgozóüzem": állati melléktermékeket feldolgozó üzem;

47. "in vitro diagnózishoz használt termék": vérterméket tartalmazó, a végfelhasználó általi alkalmazásra kész termék, amelyet - akár önmagában, akár kombináltan - reagensként, reagenstermékként, kalibrálószerként, komponensként vagy bármilyen más rendszerként és emberi vagy állati eredetű minták in vitro vizsgálatához - a donortól származó szervek vagy vér kivételével - használnak, és kizárólagosan vagy lényegét tekintve az élettani állapot, az egészségi, betegségi vagy genetikai rendellenességi állapot diagnosztizálására, illetve a biztonságosság és a reagensekkel való összeférhetőség meghatározására szolgál;

48. "kedvtelésből tartott állatok nyers eledele": kedvtelésből tartott állatok olyan eledele, amely hűtésen, fagyasztáson vagy gyorsfagyasztáson kívül semmilyen egyéb tartósítási eljáráson nem ment keresztül;

49. "távoli területek": azon területek, amelyeken az állatpopuláció olyan kicsi és a létesítmények olyan távol vannak egymástól, hogy az összegyűjtéshez és a szállításhoz szükséges intézkedések a helyszíni ártalmatlanításhoz képest elfogadhatatlan terhet jelentenének;

50. "kiolvasztott zsírok": a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozásából származó zsírok;

51. "tárolóüzem": olyan üzem - a 95/69/EK irányelv ( 25 ) által szabályozott létesítmények és közvetítők kivételével -, amely a feldolgozott termékek átmeneti tárolását végzi azok végső felhasználása vagy ártalmatlanítása előtt;

52. "cserzés": bőrök keményítése növényi cserzőanyagokkal, krómsókkal vagy egyéb olyan anyagokkal, mint az alumíniumsók, vassók, szilíciumsók, aldehidek és kinonok, illetve más szintetikus keményítőanyagok;

53. "műszaki üzem": olyan üzem, amelyben állati melléktermékekből műszaki termékeket állítanak elő;

54. "műszaki termékek": közvetlenül bizonyos állati melléktermékekből nyert, nem emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékek, mint cserzett és kezelt bőrök és irhák, vadásztrófeák, feldolgozott gyapjú, szőr, sörte, toll és tollrészek, lósavó, vértermékek, gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, kozmetikai termékek, csontkészítmények porcelángyártáshoz, zselatin és enyv, szerves trágyák, talajjavító szerek, kiolvasztott zsírok, zsírszármazékok, feldolgozott trágya, valamint tej és tejalapú termékek;

55. "feldolgozatlan tollak és tollrészek": olyan tollak és tollrészek, amelyek nem mentek keresztül gőzsugárral vagy a kórokozók terjedését megakadályozó más módszerrel történő kezelésen;

56. "feldolgozatlan gyapjú": olyan juhgyapjú, amelyet nem vetettek alá gyári mosásnak és nem cserzésből nyertek vagy nem kezelték a kórokozók terjedését megakadályozó más módszerrel;

57. "feldolgozatlan szőr": kérődzők szőre, amelyet nem vetettek alá gyári mosásnak és nem cserzésből nyertek vagy nem kezelték a kórokozók terjedését megakadályozó más módszerrel;

58. "feldolgozatlan sertéssörte": olyan sertéssörte, amelyet nem vetettek alá gyári mosásnak és nem cserzésből nyertek vagy nem kezelték a kórokozók terjedését megakadályozó más módszerrel;

59. "kollagén": állatok irhájából, nyersbőréből és inaiból - beleértve a sertések, baromfi és halak esetén a csontokat - nyert fehérjealapú termékek;

60. "rácsszemét": a szennyvízrácson visszamaradt látható, szilárd állati anyag, amennyiben egy, a II. melléklet IX. fejezetében említett előkezelést követelnek meg;

61. "zsír- és olajkeverék": a szennyvízből a zsírt eltávolító berendezés felületén összegyűlt úszó állati anyag, amennyiben egy, a II. melléklet IX. fejezetében említett előkezelést követelnek meg;

62. "iszapok": látható, szilárd állati anyag vagy üledék, amely a szennyvízelvezető csőben marad vissza, amennyiben egy, a II. melléklet IX. fejezetében említett előkezelést követelnek meg;

63. "homokfogóból származó hulladék": a homokfogó berendezésekben visszamaradt látható szilárd állati anyag vagy üledék, amennyiben ezek egy, a II. melléklet IX. fejezetében említett előkezelést képeznek;

64. "ízesítő belsőség": állati eredetű folyékony vagy dehidratált feldolgozott termék, amelyet a kedvtelésből tartott állatok eledele ízletességének növelésére használnak;

65. "színkód": egyes színeknek a II. melléklet I. fejezete szerinti módszeres használata információszolgáltatás céljából az e rendeletben meghatározottak szerint: a csomagolás, a konténer vagy a szállítási eszköz felületén, vagy felületének egy részén, illetve a rajta található címkén vagy jelölésen;

II. MELLÉKLET

HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS A FELDOLGOZOTT TERMÉKEK ÖSSZEGYŰJTÉSÉHEZ ÉS SZÁLLÍTÁSÁHOZ

I. FEJEZET

Meghatározás

1. Valamennyi szükséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy:

a) az 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok azonosíthatók legyenek, valamint az összegyűjtés és a szállítás során végig el legyenek különítve és azonosíthatók maradjanak;

b) a feldolgozott termékek azonosíthatók legyenek, valamint a szállítás során végig el legyenek különítve és azonosíthatók maradjanak;

c) az egy bizonyos kategóriába tartozó állati melléktermékek vagy feldolgozott termékek azonosítására használt jelölő anyagot csak arra a kategóriára használják, amelyre használatát ez a rendelet előírja, vagy a 4. pont megállapítja; valamint

d) az állati melléktermékek és feldolgozott termékek egyik tagállamból a másikba történő szállítása esetén a csomagoláson, a konténeren, vagy a szállítási eszközön jól látható és legalább a szállítás ideje alatt eltávolíthatatlan színkód szerepeljen a következők szerint:

i. az 1. kategóriába tartozó anyagok esetén: fekete szín;

ii. a 2. kategóriába tartozó anyagok esetén - a trágya és az emésztőtraktus- tartalom kivételével - sárga szín;

iii. a 3. kategóriába tartozó anyagok esetén: zöld szín nagy mennyiségű kék összetevővel keverve annak biztosítására, hogy világosan elkülöníthető legyen a többi színtől.

2. A szállítás alatt a csomagoláson, a konténeren vagy a szállítási eszközön található címkén a következő adatoknak kell szerepelniük:

a) az állati melléktermékek kategóriája vagy - feldolgozott termékek esetében - a feldolgozott termékek alapjául szolgáló állati melléktermékek kategóriája; valamint

b) a következő felirat:

i. a 3. kategóriába tartozó anyag esetében a "nem emberi fogyasztásra" felirat;

ii. a 2. kategóriába tartozó anyag - a trágya és az emésztőtraktus-tartalom kivételével - és az abból származó feldolgozott termékek esetében a "nem állati takarmányozásra" felirat; amennyiben azonban a 2. kategóriába tartozó anyagot a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett állatok takarmányozására szánják az említett cikkben meghatározott feltételek mellett, a címkén ehelyett a következő felirat szerepel: "...takarmányozására", amelyet azon állatfaj nevével egészítenek ki, amelynek takarmányozására az anyagot szánják;

iii. az 1. kategóriába tartozó anyag és az abból származó feldolgozott termékek esetében a "kizárólag ártalmatlanításra" felirat;

iv. trágya és az emésztőtraktus-tartalom esetén "trágya" felirat.

3. A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a területükről származó és onnan ki nem lépő állati melléktermékek és feldolgozott termékek szállítása tekintetében külön rendszerek és egyedi szabályozás útján határozzák meg a csomagoláson, a konténereken és a szállító járműveken használt színkódokat, feltéve hogy ezen rendszerek és szabályok nem téveszthetők össze az 1.d) pontban meghatározott színkód-rendszerrel.

4. A 999/2001/EK rendelet V. mellékletének 3. pontja sérelme nélkül a tagállamok rendszereket hozhatnak létre és szabályokat állapíthatnak meg a területükről származó és onnan ki nem lépő állati melléktermékek jelölésére vonatkozóan, amennyiben ezen rendszerek, illetve szabályok nem állnak ellentétben az e rendelet VI. mellékletének I. fejezetében leírt, feldolgozott termékekre vonatkozó jelölési követelményekkel.

5. A 3. és 4. pontoktól eltérve az azokban meghatározott rendszert vagy szabályokat a tagállamok abban az esetben is használhatják a területükről származó, de onnan kilépő állati melléktermékekre, ha ehhez a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy harmadik állam hozzájárul.

II. FEJEZET

Járművek és konténerek

1. Az állati melléktermékek és a feldolgozott termékek összegyűjtéséhez és szállításához légmentesen zárt, új csomagolóanyagot vagy szivárgásmentesen fedett konténereket vagy járműveket kell használni.

2. A járműveket és az újrahasználható konténereket, valamint az állati melléktermékekkel vagy feldolgozott termékekkel érintkező berendezések vagy készülékek valamennyi újrahasználható elemét:

a) minden használat után meg kell tisztítani, el kell mosni és fertőtleníteni kell;

b) tiszta állapotban kell tartani; és

c) használat előtt meg kell tisztítani és meg kell szárítani.

3. Amennyiben az a keresztfertőződések elkerülése érdekében szükséges, az újrahasználható konténereket csak egy bizonyos termék fuvarozására kell kijelölni.

4. A csomagolóanyagot az illetékes hatóság utasításainak megfelelően el kell égetni vagy más módon ártalmatlanítani kell.

III. FEJEZET

Kereskedelmi okmányok és egészségügyi bizonyítványok

1. A szállítás során az állati melléktermékeket és a feldolgozott termékeket kereskedelmi okmánynak vagy - amennyiben azt e rendelet előírja - egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, az olyan - 3. kategóriába tartozó anyagból származó - feldolgozott termékek kivételével, amelyekkel ugyanazon tagállamon belül a kiskereskedő látja el - az ipari vállalkozón kívül - a végső felhasználót.

2. A kereskedelmi okmányokon az alábbiaknak kell szerepelnie:

a) az anyag létesítményből történő elszállításának dátuma;

b) az anyag megnevezése - az I. fejezetben említett információt is beleértve -, az állatfaj megnevezése a takarmányanyagnak szánt, 3. kategóriába tartozó anyag és az abból származó feldolgozott termékek esetében és adott esetben a füljelző száma;

c) az anyag mennyisége;

d) az anyag származási helye;

e) a fuvarozó neve és címe;

f) a címzett neve és címe, adott esetben engedélyezési száma; és

g) adott esetben:

i. a származási üzem engedélyezési száma; és

ii. a kezelés jellege és módszerei.

3. A kereskedelmi okmányt legalább három (egy eredeti és két másolati) példányban kell kiállítani. Az eredeti a végső rendeltetési helyig kíséri a szállítmányt. A címzettnek azt meg kell őriznie. A termelő az egyik, a szállító a másik másolati példányt őrzi meg

4. A kereskedelmi okmány mintája a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint állapítható meg.

5. Az egészségügyi bizonyítványokat az illetékes hatóságnak kell kiállítania és aláírnia.

IV. FEJEZET

Nyilvántartások

A 9. cikkben említett nyilvántartásoknak az alábbiakban felsorolt, a III. fejezet (2) bekezdésében említett információkat kell tartalmazniuk:

a) a b) és c) pontban említett információkat; és

b) az állati melléktermékek feladója által vezetett nyilvántartások esetében az a), e) és - ha az ismert - az f) pontban említett információkat;

c) az állati melléktermékek szállítója által vezetett nyilvántartások esetében az a), d) és f) pontban említett információkat; vagy

d) az állati melléktermékek átvevője által vezetett nyilvántartások esetében az átvétel dátumát és a d) és e) pontban említett információkat.

V. FEJEZET

A dokumentumok megőrzése

A III. fejezetben említett kereskedelmi okmányt és egészségügyi bizonyítványt, valamint a IV. fejezetben említett nyilvántartásokat az illetékes hatóságnak történő bemutatás céljából legalább két éven át meg kell őrizni.

VI. FEJEZET

Hőmérsékleti viszonyok

1. Az állati melléktermékek szállításának az állat-egészségügyi vagy közegészségügyi veszélyek elkerülése érdekében megfelelő hőmérsékleten kell történnie..

2. A takarmányanyag vagy a kedvtelésből tartott állatok eledele előállítására szánt, 3. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyagot hűtve vagy fagyasztva kell szállítani, kivéve ha azt az indulástól számított 24 órán belül feldolgozzák.

3. A hűtve szállításhoz használt járműveket úgy kell kialakítani, hogy azok a szállítás teljes időtartama alatt biztosítsák a megfelelő hőmérséklet fenntartását.

VII. FEJEZET

A tranzitforgalomra vonatkozó különös szabályok

Az állati melléktermékek és a feldolgozott termékek tranzitforgalomban történő szállításának teljesítenie kell az I., II., III. és VI. fejezet követelményeit.

VIII. FEJEZET

Ellenőrzési intézkedések

Az illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az állati melléktermékek és a feldolgozott termékek összegyűjtésének, szállításának, felhasználásának és ártalmatlanításának ellenőrzése érdekében, többek között a szükséges nyilvántartások és dokumentumok vezetésének ellenőrzésével és - amennyiben azt e rendelet előírja vagy azt az illetékes hatóság szükségesnek tartja - zárolás útján.

Amennyiben az illetékes hatóság zárat helyez el egy állati melléktermékekből vagy feldolgozott termékekből álló szállítmányon, erről értesíti a rendeltetési hely szerint illetékes hatóságot.

IX. FEJEZET

Az állati anyagok szennyvízkezelés során történő gyűjtése

1.

Azon 1. kategóriába tartozó feldolgozó üzemeknek és egyéb üzemeknek, amelyekben különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot távolítanak el, a vágóhidaknak és a 2. kategóriába tartozó feldolgozó üzemeknek a szennyvízkezelés első lépéseként rendelkezniük kell egy előkezelési eljárással az állati anyagok visszatartására és összegyűjtésére. Az előkezelési eljárás során használt felszerelés vagy az azzal egyenértékű berendezés vízelvezetője egy legfeljebb 6 mm-es rácsméretű vagy nyílású rácsban vagy víznyelőben végződik, amely biztosítja, hogy a rajta áthaladó szennyvízben lévő szilárd részecskék mérete nem haladja meg a 6 mm-t.

2.

Az (1) bekezdésben említett üzemekből származó szennyvíznek be kell lépnie az előkezelési eljárásba, amely biztosítja, hogy az eljárás során az összes szennyvizet átszűrik, mielőtt elvezetik az üzemből. Nem kerülhet sor darálásra vagy aprításra, amely elősegíthetné az állati anyag előkezelési eljáráson való átjutását.

3.

Az (1) bekezdésben említett üzemekben az előkezelési eljárásban visszatartott minden állati anyagot az 1. kategóriába vagy - adott esetben - a 2. kategóriába tartozó anyagként gyűjtenek össze és szállítanak, és e rendeletnek megfelelően ártalmatlanítanak.

4.

Az (1) bekezdésben említett üzemekben az előkezelési eljáráson áthaladt szennyvizet, valamint az olyan üzemekből származó szennyvizet, amelyek kizárólag 3. kategóriába tartozó anyagot kapnak, az egyéb vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően kezelik.

X. FEJEZET

Kereskedelmi okmány

1. Szállítás közben az e fejezetben meghatározott mintának megfelelő kereskedelmi okmánynak kell kísérnie az állati melléktermékeket és a feldolgozott termékeket. Ugyanakkor egy tagállam a területén történő állati melléktermék- és feldolgozott termékek szállítása tekintetében előírhatja a következőket:

a) egy egyéb, papír vagy elektronikus formátumú kereskedelmi okmány használatát, amely eleget tesz a III. fejezet 2. pontjában a kereskedelmi okmányokra vonatkozóan előírt követelményeknek;

b) a III. fejezet 2.c) pontja értelmében a kereskedelmi okmányon szerepelő anyagmennyiség súlymértékben való kifejezését;

c) valamint azt, hogy a kereskedelmi okmány egy másolatát a címzett juttassa vissza a gyártónak, aki azt az V. fejezettel összhangban a szállítmány megérkezésének igazolásául megőrzi.

2. Ha több fuvarozó is érintett, akkor mindegyiknek ki kell töltenie a kereskedelmi okmány 7. pontjában szereplő, az okmány részét képező nyilatkozatot.

KERESKEDELMI OKMÁNY MINTÁJA ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEKNEK ÉS A FELDOLGOZOTT TERMÉKEKNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEN BELÜLI SZÁLLÍTÁSÁHOZ

Megjegyzések

a) Kereskedelmi okmányokat kell kiállítani az e mellékletben megadott minta szerint. Az okmánynak a mintában szereplő számsorrendben tartalmaznia kell az állati melléktermékek és az azokból származó feldolgozott termékek szállításához szükséges igazolásokat.

b) Az okmánynak esettől függően vagy a származási tagállam, vagy a rendeltetési tagállam egyik hivatalos nyelvén kell készülnie. Készülhet azonban a Közösség más hivatalos nyelvein is, ha azt hivatalos fordítás kíséri, vagy ha a rendeltetési tagállam illetékes hatósága előzőleg jóváhagyta.

c) A kereskedelmi okmányt legalább három (egy eredeti és két másolati) példányban kell kiállítani. Az eredeti példány a végső rendeltetési helyéig kíséri a szállítmányt. Az átvevőnek az okmányt meg kell őriznie. A termelő az egyik, a fuvarozó a másik másolati példányt őrzi meg.

d) A kereskedelmi okmány eredeti példánya egyetlen kétoldalas dokumentum, vagy amennyiben további szövegre van szükség, olyan formátumú, hogy minden szükséges oldal összetartozó és szétválaszthatatlan egészet alkosson.

e) Ha a szállítmány tételeinek azonosítása miatt a kereskedelmi okmányhoz további oldalakat csatolnak, ezeket az oldalakat is az eredeti okmány részének kell tekinteni, és azok mindegyikét alá kell írnia a szállítmányért felelős személynek.

f) Ha a kereskedelmi okmány - beleértve az e) pontban említett kiegészítő oldalakat is - több oldalból áll, akkor az oldalakat a lap alján be kell számozni - (összes oldal)/(oldalszám) -, és minden oldal tetején fel kell tüntetni a felelős személy által az okmánynak adott kódszámot.

g) A kereskedelmi okmány eredeti példányát a felelős személy tölti ki és írja alá. A felelős személy gondoskodik arról, hogy az 1774/2002/EK rendelet II. mellékletének III. fejezetében előírt dokumentálási elvek érvényesüljenek. A kereskedelmi okmányon szerepelnek a következők:

i. az anyag létesítményből történő kiszállításának dátuma;

ii. az anyag leírása, ideértve az anyag megnevezését, az állatfaj megnevezése a takarmánynak szánt, 3. kategóriába tartozó anyag és az abból származó feldolgozott termékek esetében, és adott esetben az állat füljelzője száma;

iii. az anyag mennyisége;

iv. az anyag származási helye;

v. az anyag fuvarozójának neve és címe;

vi. a címzett neve és címe, adott esetben engedélyszáma; valamint

vii. adott esetben a származási üzem engedélyszáma, és a kezelés jellege és módszerei.

h) A felelős személy aláírása színének különböznie kell a nyomtatás színétől.

i) A kereskedelmi okmányt legalább két évig betekintésre meg kell őrizni, hogy az illetékes hatóság az 1774/2002/EK rendelet 9. cikkében említett nyilvántartást adott esetben ellenőrizni tudja.

j) Ha a tagállam úgy dönt, hogy elektronikus kereskedelmi okmányt használ, akkor az a)-i) pontban felsorolt előírásoknak az ilyen elektronikus okmány sajátságainak figyelembevételével kell megfelelni.

III. MELLÉKLET

HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK A KÖZBENSŐ ÉS A TÁROLÓÜZEMEKRE VONATKOZÓAN

I. FEJEZET

A közbenső üzemek engedélyezésére vonatkozó követelmények

1. A létesítményeknek és a berendezéseknek legalább az alábbi követelményeket kell teljesíteniük.

a) A létesítménynek a közúttól és az egyéb helyszínektől (pl. vágóhidak) megfelelően elkülönítettnek kell lennie. Az üzemek elrendezésének biztosítania kell, hogy az 1. és 2. kategóriába tartozó anyag - beérkezésétől kezdve egészen a feladásáig - teljes mértékben elkülöníthető legyen a 3. kategóriába tartozó anyagtól.

b) Az üzemnek fedett térrel kell rendelkeznie az állati melléktermékek átvételéhez.

c) Az üzemet úgy kell kialakítani, hogy az könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen. A padlót úgy kell lefektetni, hogy könnyű legyen a folyadékok elvezetése.

d) Az üzemnek a személyzet számára megfelelő mellékhelyiségekkel, öltözőkkel és mosdókagylókkal kell rendelkeznie.

e) Az üzemben megfelelő intézkedéseket kell tenni a kártevők, például rovarok, rágcsálók és madarak elleni védekezés érdekében.

f) Az üzemnek a higiéniai követelményeknek megfelelő szennyvízelvezető rendszerrel kell rendelkeznie.

g) Ha arra e rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében szükség van, az üzemeknek olyan elegendő kapacitású, szabályozható hőmérsékletű tárolóval kell rendelkezniük az állati melléktermékek megfelelő hőmérsékleten tartásához, amely biztosítja az adott hőmérsékleti értékek figyelemmel kísérését és rögzítését.

2. Az üzemben megfelelő létesítményeknek kell rendelkezésre állniuk az állati melléktermékek fogadására szolgáló tárolóedények vagy konténerek és - a hajók kivételével - a szállítást végző járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez. Megfelelő lehetőségnek kell rendelkezésre állnia a járművek kerekeinek fertőtlenítéséhez.

II. FEJEZET

Általános higiéniai követelmények

A. A 3. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szolgáló üzemek

1. Az üzem kizárólag 3. kategóriába tartozó anyag behozatalával, gyűjtésével, válogatásával, darabolásával, hűtésével, tömbökbe fagyasztásával, átmeneti tárolásával és elszállításával foglalkozhat.

2. A 3. kategóriába tartozó anyag válogatását úgy kell végezni, hogy az állatbetegségek terjedésének valamennyi veszélye elkerülhető legyen.

3. A válogatás vagy tárolás teljes időtartama alatt a 3. kategóriába tartozó anyagot a 3. kategóriába tartozó anyagon kívüli termékektől elkülönítetten kell kezelni és tárolni úgy, hogy elkerülhető legyen a kórokozók terjedése, és biztosítható legyen a 22. cikk betartása

4. A 3. kategóriába tartozó anyagot a továbbszállítás időpontjáig rendeltetésszerűen kell tárolni, adott esetben hűteni vagy fagyasztani.

B. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szolgáló üzemek

6. Az üzem kizárólag az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag gyűjtésével, kezelésével, átmeneti tárolásával és elszállításával foglalkozhat.

7. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag válogatását úgy kell végezni, hogy az állatbetegségek terjedésének valamennyi veszélye elkerülhető legyen.

8. A tárolás teljes időtartama alatt az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagot az egyéb termékektől elkülönítetten kell kezelni és tárolni úgy, hogy elkerülhető legyen a kórokozók terjedése.

9. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagot a továbbszállítás időpontjáig rendeltetésszerűen - a megfelelő hőmérsékleti viszonyokat is beleértve - kell tárolni.

11. A szennyvizet úgy kell kezelni, hogy - amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges - biztosítható legyen, hogy abban kórokozók ne maradjanak. A Bizottság az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szolgáló üzemekből származó szennyvíz kezelésére vonatkozóan különös követelményeket állapíthat meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

III. FEJEZET

A tárolóüzemek engedélyezésére vonatkozó követelmények

A létesítményeknek és a berendezéseknek legalább az alábbi követelményeket kell teljesíteniük.

1. A 3. kategóriába tartozó anyagból származó, feldolgozott termékeket tároló helyiség nem lehet ugyanazon telephelyen, mint az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagból származó, feldolgozott termékeket tároló helyiség, kivéve ha az nem egy teljesen elkülönített épületben található.

2. Az üzemnek:

a) fedett térrel kell rendelkeznie a termékek átvételéhez;

b) olyan kialakításúnak kell lennie, amely biztosítja a könnyű tisztíthatóságot és fertőtleníthetőséget. A padlót úgy kell lefektetni, hogy könnyű legyen a folyadékok elvezetése;

c) elegendő mellékhelyiséggel, öltözővel és mosdókagylóval kell rendelkeznie a személyzet számára; és

d) megfelelő intézkedéseket kell tennie a kártevők, például rovarok, rágcsálók és madarak elleni védekezés érdekében.

3. Az üzemnek megfelelő létesítményekkel kell rendelkeznie a termékek átvételére szolgáló tárolóedények vagy konténerek és - a hajók kivételével - a szállítást végző járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez. Ezenkívül megfelelő lehetőségnek kell rendelkezésre állnia a járművek kerekeinek fertőtlenítéséhez.

4. A termékeket a továbbszállítás időpontjáig megfelelően kell tárolni.

IV. MELLÉKLET

AZ OLYAN HULLADÉKÉGETŐ ÉS HULLADÉK-EGYÜTTÉGETŐ MŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, AMELYEKRE A 2000/76/EK IRÁNYELVET NEM KELL ALKALMAZNI

I. FEJEZET

Általános feltételek

1. A hulladékégető és hulladék-együttégető műveket úgy kell kialakítani, felszerelni és üzemeltetni, hogy azok megfeleljenek e rendelet követelményeinek. A következő higiéniai feltételeknek kell teljesülni:

a) Az állati melléktermékeket a beérkezés után a lehető leghamarabb ártalmatlanítani kell. Azokat ártalmatlanításukig megfelelően kell tárolni.

b) A feldolgozatlan anyag szállításához használt szállítótartályokat, gyűjtőedényeket és - adott esetben - járműveket egy kijelölt területen kell tisztítani, biztosítva, hogy a III. fejezetben említett tárolás során a szennyvizet kezelik.

c) Rendszeres megelőző intézkedéseket kell tenni a madarak, rágcsálók, rovarok vagy egyéb kártevők ellen. E célra egy - dokumentált - kártevők elleni védekezési programot kell használni.

d) Az üzem minden részére vonatkozóan tisztítási eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni. A tisztításhoz megfelelő felszerelést és tisztítószereket kell biztosítani.

e) A higiéniai ellenőrzésnek a környezet és a felszerelés rendszeres ellenőrzését is magában kell foglalnia. Az ellenőrzések ütemtervét és eredményét dokumentálni kell, és legalább két évig meg kell őrizni.

2. Az égető- és együttégető mű üzemeltetője az állati melléktermékek átvételével kapcsolatban valamennyi szükséges óvintézkedést megteszi a köz- vagy állategészség közvetlen veszélyeinek elkerülése vagy lehetőség szerinti korlátozása érdekében.

II. FEJEZET

Működési feltételek

3. A hulladékégető vagy hulladék-együttégető műveket úgy kell kialakítani, felszerelni, megépíteni és üzemeltetni, hogy a folyamatból származó gáz hőmérséklete ellenőrzött és egyenletes módon, még a legkedvezőtlenebb körülmények között is 850 °C-ra hevüljön, a mérést - az illetékes hatóság engedélye szerint - két másodpercen keresztül az égetőkamra belső fala közelében vagy annak más reprezentatív pontján kell végezni.

4. A nagy kapacitású hulladékégető művek valamennyi egységét legalább egy segédégetővel kell felszerelni. Ezen égetőnek automatikusan be kell kapcsolnia akkor, ha az égési levegő utolsó befújását követően az égési gázok hőmérséklete 850 °C alá esik. Használni kell továbbá az üzem tevékenységének megkezdése és leállítása során is annak biztosítása érdekében, hogy a 850 °C-os hőmérséklet állandó legyen e műveletek teljes időtartama alatt és mindaddig, amíg elégetetlen anyag található az égetőkamrában.

5. A nagy kapacitású égető- vagy együttégető műveknek olyan automata rendszerrel kell rendelkezniük, amely megakadályozza az állati melléktermékek bejutását:

a) a tevékenység megkezdésekor a 850 °C-os hőmérséklet eléréséig; és

b) minden esetben, amikor a hőmérséklet 850 °C-ra süllyed.

6. Az állati melléktermékeket - lehetőség szerint - közvetlen kezelés nélkül kell közvetlenül a kemencébe helyezni.

III. FEJEZET

Vízelvezetés

7. A hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek területeit - az állati melléktermékek tárolására szolgáló területeket is beleértve - úgy kell kialakítani, hogy a vonatkozó közösségi jogszabályokban előírt rendelkezésekkel összhangban elkerülhető legyen a szennyezőanyagok engedély nélküli vagy véletlenszerű kijutása a talajba, a felszíni vizekbe és a talajvízbe. Emellett tárolókapacitásról kell gondoskodni a hulladékégető mű területéről elfolyó szennyezett esővíz, illetve a túlfolyásból vagy a tűzoltási műveletekből származó szennyezett víz számára.

8. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy szükség esetén az ilyen vizet vizsgálni és - az elvezetést megelőzően - kezelni lehessen.

IV. FEJEZET

Szermaradványok

9. E fejezet alkalmazásában a "szermaradványok" alatt olyan folyékony vagy szilárd anyagokat kell érteni, amelyek a hulladékégető vagy hulladék-együttégető művön belüli égetési vagy együttégetési, szennyvízkezelési vagy más folyamatokból származnak. Idetartozik a visszamaradó hamu és salak, a szállóhamu és a kazánpor.

10. A hulladékégető vagy hulladék-együttégető művek működéséből származó szermaradványok mennyiségét és ártalmasságát a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A szermaradványok újrahasznosítását - amennyiben az célszerű - a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban közvetlenül az üzemben vagy azon kívül kell elvégezni.

11. A száraz szermaradványok por alakban történő szállítását és közbenső tárolását úgy kell végezni, hogy megakadályozható legyen szétszóródásuk a környezetben (pl. zárt tárolóedények alkalmazásával).

V. FEJEZET

Hőmérsékletmérés

12. A hulladékégetési és hulladék-együttégetési folyamathoz tartozó paraméterek és körülmények figyelemmel kíséréséhez különböző technikákat kell alkalmazni. A nagy kapacitású hulladékégető és hulladék-együttégető műveknek hőmérsékletmérő berendezéssel kell rendelkezniük és üzemelniük.

13. Az illetékes hatóság által kiadott engedélyben vagy az ahhoz csatolt feltételekben meg kell állapítani a hőmérséklet mérésére vonatkozó követelményeket.

14. Az automata megfigyelőberendezések megfelelő üzembe helyezését és működését ellenőrzésnek és évenkénti felügyeleti vizsgálatnak kell alávetni. A kalibrálást legalább háromévenként a referenciamódszereken alapuló párhuzamos mérésekkel kell elvégezni.

15. A hőmérséklet-mérési eredményeket úgy kell nyilvántartani és bemutatni, hogy az illetékes hatóság - az általa meghatározott eljárásokkal összhangban - ellenőrizhesse az e rendelet szerint engedélyezett működési feltételek betartását.

VI. FEJEZET

Rendellenes működés

16. Üzemzavar vagy rendellenes működés esetén az üzemeltetőnek a lehető leghamarabb csökkentenie kell vagy le kell állítania a működést mindaddig, amíg helyre nem állnak a rendes működési feltételek.

VII. FEJEZET

A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett 1. kategóriába tartozó anyagok égetése

1.

A kis teljesítményű hulladékégető műnek jó vízelvezetésű, szilárd alapon kell elhelyezkednie.

2.

Az állatállomány nem kerülhet kapcsolatba a kis teljesítményű hulladékégető művel, az égetésre szánt állati melléktermékekkel vagy az állati melléktermékek égetéséből eredő hamuval. Amennyiben a kis teljesítményű hulladékégető mű egy állattartó mezőgazdasági üzemben helyezkedik el:

a) az égetőt és az élő állatokat, valamint takarmányukat és almukat fizikailag teljesen el kell különíteni, szükség esetén kerítéssel;

b) a felszerelést teljes mértékben az égetőmű üzemeltetésének kell szentelni, és a gazdaságban máshol nem szabad használni;

c) az üzemeltetőknek felsőruházatot és lábbelit kell váltaniuk, mielőtt az állatállományt vagy az állatállomány takarmányát kezelik.

3.

Az állati melléktermékeket és a hamut fedetten, felcímkézve és szivárgásmentesen kell tárolni.

4.

Az üzemeltetőnek ellenőriznie kell, hogy az állati melléktermékeket olyan módon égetik el, hogy azok teljesen elhamvadjanak. A hamut az 1999/31/EK irányelv alapján engedélyezett hulladéklerakóban kell elhelyezni.

5.

A nem teljesen elégett állati melléktermékeket nem szabad a hulladéklerakóban elhelyezni, hanem azokat újra kell égetni vagy - e rendeletnek megfelelően - egyéb módon ártalmatlanítani.

6.

A kis teljesítményű hulladékégető művet utóégető berendezéssel kell felszerelni.

7.

Az üzemeltetőnek nyilvántartást kell vezetnie az elégetett állati melléktermékek mennyiségéről, kategóriájáról és az állatfajról, valamint az égetés dátumáról.

8.

Az illetékes hatóságnak az engedélyezés előtt, illetve azt követően legalább évente ellenőriznie kell e rendelet előírásainak teljesítését a kis teljesítményű hulladékégető műben.

V. MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ 1., 2. ÉS 3. KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ANYAGOK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓAN

I. FEJEZET

Általános követelmények az 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szolgáló üzemek engedélyezésére

1. A létesítményeknek és a berendezéseknek legalább az alábbi követelményeket kell teljesíteniük:

a) A feldolgozó üzemek nem lehetnek a vágóhidakkal megegyező területen, kivéve, ha az állat- és közegészségügyi kockázatok, amelyek az ilyen vágóhidakról származó állati melléktermék feldolgozásából erednek, legalább az alábbi feltételek teljesülése révén mérsékelhetők:

i. a feldolgozó üzemnek a vágóhídtól fizikailag elkülönített helyen kell lennie; amennyiben szükséges, a feldolgozó üzemnek a vágóhídtól teljes mértékben elkülönített épületben kell lennie;

ii. az alábbi berendezéseknek kell meglenniük, illetve működniük:

- egy a feldolgozó üzemet a vágóhíddal összekötő szállítórendszer,

- a feldolgozóüzem és a vágóhíd számára elkülönített bejáratok, fogadó területek, felszerelések és kijáratok;

iii. megfelelő megelőző intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a feldolgozóüzemben és a vágóhídon foglalkoztatott személyzet tevékenysége ne növelje a kockázatot;

iv. jogosulatlan személyek vagy állatok nem juthatnak be a feldolgozóüzembe.

A 3 kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szolgáló üzemek esetében az i. és iv. pontoktól eltérően, a tagállamok illetékes hatóságai az e pontokban előírtak helyett egyéb olyan feltételeket is engedélyezhetnek, amelyek a köz- és állategészségügyi kockázatok mérséklését szolgálják, beleértve a 853/2004/EK rendeletben jóváhagyott, nem a kérdéses területen található feldolgozóüzemekből származó, a 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozásából eredő kockázatokat is. A 33. cikk (1) bekezdésében említett bizottság keretein belül a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot, amennyiben illetékes hatóságaik ezt az eltérést alkalmazzák;

b) a feldolgozóüzemben megfelelően elkülönített tiszta és nem tiszta körzetnek kell lennie. A nem tiszta körzetnek fedett térrel kell rendelkeznie az állati melléktermékek átvételéhez, és olyan kialakításúnak kell lennie, hogy az könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen. A padlót úgy kell lefektetni, hogy könnyű legyen a folyadékok elvezetése. A feldolgozóüzemnek a személyzet számára megfelelő mellékhelyiségekkel, öltözőkkel és mosdókagylókkal kell rendelkeznie;

c) a feldolgozóüzemnek elegendő forróvíz- és gőztermelő kapacitással kell rendelkeznie az állati melléktermékek feldolgozásához;

d) a nem tiszta körzetet - amennyiben az szükséges - az állati melléktermékek méretének csökkentésére szolgáló berendezéssel és a felaprított állati melléktermékeknek a feldolgozóegységbe történő betöltését végző berendezéssel kell felszerelni;

e) az állati melléktermékek feldolgozását végző valamennyi berendezésnek a II. fejezet követelményeivel összhangban kell működnie. Amennyiben hőkezelésre van szükség, ott valamennyi berendezést el kell látni:

i. a hőmérsékletet az idő és - szükség esetén - a kritikus pontokon a nyomás függvényében ellenőrző mérőberendezéssel;

ii. adatrögzítő készülékekkel, amelyek a fenti mérések eredményeit folyamatosan nyilvántartják; és

iii. megfelelő biztonsági rendszerrel az elégtelen hevítés megakadályozására;

f) annak elkerülése érdekében, hogy a beérkező állati melléktermékek újrafertőzzék a készterméket, egyértelműen el kell különíteni a feldolgozásra beszállított anyag kirakodási területét és az anyag feldolgozására és a feldolgozott termék tárolására szolgáló területeket.

2. Az üzemnek megfelelő létesítményekkel kell rendelkeznie az állati melléktermékek átvételére szolgáló tárolóedények vagy konténerek és - a hajók kivételével - a szállítást végző járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez.

3. Megfelelő lehetőségnek kell rendelkezésre állnia a feldolgozóüzem nem tiszta körzetéből való távozáskor a járművek kerekeinek fertőtlenítéséhez.

4. Valamennyi feldolgozóüzemnek az illetékes hatóság követelményeinek megfelelő szennyvízelvezető rendszerrel kell rendelkeznie.

5. A feldolgozóüzemnek saját laboratóriummal kell rendelkeznie vagy egy külső laboratórium szolgáltatásait kell igénybe vennie. A laboratórium felszereltségének elegendőnek kell lennie a szükséges elemzések elvégzéséhez, és az illetékes hatóság engedélyével kell rendelkeznie.

II. FEJEZET

Általános higiéniai követelmények

1. Az állati melléktermékeket a beszállítást követően a lehető leghamarabb fel kell dolgozni. Feldolgozásukig azokat rendeltetésszerűen kell tárolni.

2. A feldolgozatlan anyag szállításához használt tárolóedények, konténerek vagy járművek tisztítását egy erre kijelölt területen kell végezni. A terület elhelyezkedésének, illetve kialakításának olyannak kell lennie, hogy elkerülhető legyen a feldolgozott termékek fertőződésének veszélye.

3. A nem tiszta körzetben dolgozó személyek csak úgy léphetnek be a létesítmény tiszta körzetébe, ha előtte lecserélik munkaruhájukat és lábbelijüket, vagy ez utóbbit fertőtlenítik. Berendezéseket és eszközöket csak előzetes tisztítás és fertőtlenítés után szabad a nem tiszta körzetből a tiszta körzetbe vinni. A személyzet különböző munkaterületek közötti mozgásának ellenőrzésére eljárásokat kell kidolgozni, és elő kell írni a lábfürdők és kerékmosók helyes használatát.

4. A nem tiszta körzetben keletkező szennyvizet úgy kell kezelni, hogy - amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges - biztosítható legyen, hogy abban kórokozók ne maradjanak. A Bizottság a feldolgozóüzemekből származó szennyvíz kezelésére vonatkozóan különös követelményeket állapíthat meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. Rendszeres védőintézkedéseket kell tenni a madarak, rágcsálók, rovarok vagy egyéb kártevők ellen. E célra kártevők elleni dokumentált védekezési tervet kell használni.

6. Az üzem minden részére vonatkozóan tisztítási eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni. A tisztításhoz megfelelő eszközöket és tisztítószereket kell biztosítani.

7. A higiéniai ellenőrzésnek a munkakörnyezet és a berendezések rendszeres ellenőrzését is magában kell foglalnia. Az ellenőrzések menetét és eredményeit dokumentálni kell és legalább két éven át meg kell őrizni.

8. A létesítményeket és berendezéseket jó állapotban kell tartani, a mérőberendezéseket rendszeres időközönként kalibrálni kell.

9. A feldolgozott termékeket úgy kell kezelni és tárolni a feldolgozóüzemben, hogy az újrafertőződés elkerülhető legyen.

III. FEJEZET

Feldolgozási módszerek

1. módszer

Aprítás

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja az 50 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg az 50 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 50 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

Időtartam, hőmérséklet és nyomás

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 20 percen keresztül folyamatosan 133 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni telített gőzzel ( 26 ) előállított, legalább 3 bar értékű (abszolút) nyomáson; a hőkezelés egyedüli folyamatként vagy folyamat előtti vagy utáni sterilizációs fázisként alkalmazható.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

2. módszer

Aprítás

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja a 150 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg a 150 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 150 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

Időtartam, hőmérséklet és nyomás

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 125 percen keresztül 100 °C-os belső hőmérséklet fölé, legalább 120 percen keresztül 110 °C-os belső hőmérséklet fölé és legalább 50 percen keresztül 120 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni.

3. A feldolgozást gyártási tételenként kell végezni.

4. Az állati melléktermékeket úgy lehet hevíteni, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesüljenek.

3. módszer

Aprítás

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja a 30 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg a 30 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 30 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

Időtartam, hőmérséklet és nyomás

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket legalább 95 percen keresztül 100 °C-os belső hőmérséklet fölé, legalább 55 percen keresztül 110 °C-os belső hőmérséklet fölé és legalább 13 percen keresztül 120 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

4. Az állati melléktermékeket úgy hevíthetők, hogy az időtartamra és a hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesülnek.

4. módszer

Aprítás

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja a 30 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg a 30 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 30 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

Időtartam, hőmérséklet és nyomás

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket zsír hozzáadása mellett egy edénybe kell helyezni és legalább 16 percen keresztül 100 °C-os belső hőmérséklet fölé, legalább 13 percen keresztül 110 °C-os belső hőmérséklet fölé, legalább 8 percen keresztül 120 °C-os belső hőmérséklet fölé és legalább 3 percen keresztül 130 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

4. Az állati melléktermékek úgy hevíthetők, hogy az időtartamra és hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesülnek.

5. módszer

Aprítás

1. Ha a feldolgozandó állati melléktermékek darabjainak mérete meghaladja a 20 millimétert, az állati melléktermékek méretét megfelelő berendezés segítségével úgy kell csökkenteni, hogy az aprítást követően a darabok mérete ne haladja meg a 20 millimétert. A berendezés hatékonyságát naponta kell ellenőrizni, állapotát fel kell jegyezni. Ha az ellenőrzések 20 milliméternél nagyobb darabok jelenlétét mutatják, az aprítási folyamatot le kell állítani, és a berendezést a működés újrakezdése előtt meg kell javítani.

Időtartam, hőmérséklet és nyomás

2. Az aprítást követően az állati melléktermékeket a koaguláció megtörténtéig kell hevíteni, majd össze kell préselni, hogy a fehérjeszerű anyagból a zsír és a víz távozni tudjon. Ezután a fehérjeszerű anyagot legalább 120 percen keresztül 80 °C-os belső hőmérséklet fölé és legalább 60 percen keresztül 100 °C-os belső hőmérséklet fölé kell hevíteni.

3. A feldolgozás történhet gyártási tételenként vagy folyamatos rendszerben.

4. Az állati melléktermékek úgy hevíthetők, hogy az időtartamra és hőmérsékletre vonatkozó követelmények egyszerre teljesülnek.

6. módszer

A 3. kategóriába tartozó kizárólag a halakból származó állati melléktermékek esetében

Aprítás

1. Az állati melléktermékek méretét csökkenteni kell legalább:

a) 50 milliméterre a (2) bekezdés a) pontjának megfelelő hőkezelés esetén, vagy

b) 30 milliméterre a (2) bekezdés b) pontjának megfelelő hőkezelés esetén.

Ezután hangyasavval kell azokat elkeverni, hogy a pH-érték 4,0-es vagy alacsonyabb értékre csökkenjen, illetve azon megmaradjon. A további kezeléstől függően a keveréket 24 órán át kell állni hagyni.

Időtartam és hőmérséklet

2. Az aprítást követően, a keveréket fel kell hevíteni:

a) legalább 60 percig 90 °C-os belső hőmérsékletre, vagy

b) legalább 60 percig 70 °C-os belső hőmérsékletre.

A folyamatos áramlási rendszer használata esetén a termék alakulását a hőmérséklet-átalakítóban az elmozdulást korlátozó gépi utasításokkal kell szabályozni úgy, hogy a hőkezelési művelet végére a termék egy olyan cikluson menjen keresztül, amely mind az időre, mind a hőmérsékletre vonatkozó követelményeknek megfelel.

7. módszer

1. Az illetékes hatóság által engedélyezett olyan feldolgozási módszerek, amelyeknél az említett hatóság megbizonyosodott arról, hogy a késztermékből egy hónapon keresztül naponta mintát vettek, és azok megfeleltek az alábbi mikrobiológiai szabványoknak:

a) anyagminták közvetlenül a hőkezelést követően:

Clostridium perfringens 1 g termékben nem mutatható ki.

b) az anyagból a feldolgozóüzemben történő tárolás közben vagy annak végén vett minták:

Salmonella: 25 g-ban nem mutatható ki: n = 5, c = 0, m = 0, M = 0,

Enterobacteriaceae: 1 g-ban n = 5, c = 2, m = 10, M = 300,

ahol:

n

=

a vizsgálandó minták száma;

m

=

a baktériumok számának küszöbértéke; az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a baktériumok száma az összes mintában nem több, mint m;

M

=

a baktériumok számának maximális értéke; az eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb; és

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok száma m és M között lehet; a minta még akkor is elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy ennél kisebb.

2. A kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó azon részleteket, amelyek esetében az egyes feldolgozóüzemek kielégítő módon teljesítik a mikrobiológiai szabványokat, fel kell jegyezni és meg kell őrizni, hogy a tulajdonos, az üzemeltető vagy ezek képviselője és az illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse a feldolgozóüzem működését. Különösen a darabok méretére, a kritikus hőmérsékletre és - adott esetben - az abszolút időre, a nyomás alakulására, a nyersanyag adagolásának és a zsír újrafelhasználásának ütemére vonatkozó adatokat kell feljegyezni és megőrizni.

3. Ezen információt - kérelem alapján -a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

IV. FEJEZET

A termelés felügyelete

1. Az e rendeletben szereplő követelmények betartásának biztosítása érdekében az illetékes hatóság felügyeli a feldolgozóüzemeket, különösen:

a) ellenőrzi:

i. a helyiségek, berendezések és a személyzet általános higiéniai feltételeit;

ii. az üzem által a 25. cikkel összhangban elvégzett önellenőrzések hatékonyságát, különösen az önellenőrzés eredményeinek megvizsgálása és mintavétel útján;

iii. a termékekre vonatkozó szabványokat a feldolgozást követően. Az elemzéseket és vizsgálatokat tudományosan elismert módszerekkel összhangban kell lefolytatni (különös tekintettel a közösségi jogszabályokban megállapítottakra vagy - ezek hiányában - az elismert nemzetközi szabványokra vagy - ezek hiányában - a nemzeti szabványokra); és

iv. a tárolási feltételeket;

b) a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges bármilyen mintát vesz; és

c) az e rendelet betartatásához általa szükségesnek tartott minden egyéb ellenőrzést lefolytat.

2. Az (1) bekezdés szerinti feladatok elvégzéséhez az illetékes hatóságnak mindenkor szabad hozzáférést kell biztosítani a feldolgozóüzem valamennyi területéhez, valamint a nyilvántartásokhoz, kereskedelmi okmányokhoz és egészségügyi bizonyítványokhoz.

V. FEJEZET

Validálási eljárások

1.

Az illetékes hatóság az alábbi eljárásokkal és mutatókkal összhangban validálja a feldolgozóüzemeket:

a) a folyamat leírása (folyamatábra);

b) a kritikus ellenőrzési pontok azonosítása, beleértve a folyamatos rendszerek anyagfeldolgozási sebességét;

c) a folyamatra vonatkozóan az e rendeletben megállapított különös követelmények betartása; és

d) az alábbi követelmények teljesítése:

i. a darabok mérete a gyártási tételenként alkalmazott nyomás és a folyamatos eljárások esetén, amit a daraboló lyukmérete vagy az adagolónyílás mérete határoz meg; és

ii. a hőmérséklet, nyomás, feldolgozási idő és az anyagfeldolgozás üteme (csak a folyamatos rendszernél) a (2) és (3) bekezdésben meghatározott módon.

2.

A gyártási tételenként alkalmazott nyomás szerinti rendszer esetén:

a) a hőmérsékletet állandó hőelem segítségével kell figyelni és valós idő függvényében kell ábrázolni;

b) a nyomásfázist állandó nyomásmérővel kell figyelemmel kísérni. A nyomást a valós idő függvényében kell ábrázolni;

c) a feldolgozási időt idő/hőmérséklet és idő/nyomás diagramokon kell bemutatni.

A hőelemet és a nyomásmérőt legalább évente egyszer kalibrálni kell.

3.

A folyamatos rendszer esetén:

a) a hőmérséklet és a nyomás figyelemmel kísérését hőelemekkel vagy infravörös hőmérsékletmérő pisztollyal és - a rendszer meghatározott pontjain elhelyezett - nyomásmérőkkel kell úgy végezni, hogy a hőmérséklet és a nyomás megfeleljen a teljes folyamatos rendszerben vagy annak bármely szakaszában előírt feltételeknek. A hőmérsékletet és a nyomást a valós idő függvényében kell ábrázolni;

b) a minimális áthaladási idő mért értékét - a folyamatos rendszer azon részére vonatkozóan, amelyben a hőmérséklet és a nyomás megfelel az előírt feltételeknek - oldhatatlan jelölőanyagok (például mangán-dioxid) vagy egy ezzel egyenértékű biztosítékokat nyújtó módszer alkalmazásával meg kell adni az illetékes hatóságnak. A feldolgozási ütem pontos mérése és ellenőrzése létfontosságú, és azokat a validálási teszt során olyan folyamatosan figyelemmel kísérhető kritikus ellenőrző pont függvényében kell végrehajtani, mint:

i. az adagolócsavar percenkénti fordulatszáma (ford/perc);

ii. áramerősség (amper adott feszültség mellett);

iii. a párolgás/kondenzáció arány; vagy

iv. a szivattyúlöketek száma egységnyi idő alatt.

Az összes mérő- és figyelőberendezést legalább évente egyszer kalibrálni kell.

4.

Az illetékes hatóság rendszeresen és - amennyiben szükségesnek ítéli - mindig megismétli a validálási eljárásokat, és mindenképpen valamennyi olyan alkalommal, amikor a folyamat jelentős változtatásokon megy keresztül (például módosul a berendezés vagy változnak a nyersanyagok).

5.

A Bizottság tesztelési módokon alapuló validálási eljárásokat állapíthat meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

VI. MELLÉKLET

AZ 1. ÉS 2. KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ANYAGOK FELDOLGOZÁSÁRA, A BIOGÁZ- ÉS A KOMPOSZTÁLÓÜZEMEKRE, VALAMINT EGYES FELDOLGOZOTT TERMÉKEK JELÖLÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS KÖVETELMÉNYEK

I. FEJEZET

Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására, valamint egyes feldolgozott termékek jelölésére vonatkozó különös követelmények

Az V. mellékletben megállapított általános követelmények mellett az alábbi követelményeket kell alkalmazni.

A. Létesítmények

1. Az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szolgáló üzemek kialakításának biztosítania kell azt, hogy az 1. kategóriába tartozó anyag a nyersanyag átvételétől kezdve egészen a feldolgozott termék elszállításáig teljes mértékben elkülönüljön a 2. kategóriába tartozó anyagtól.

2. Az illetékes hatóság azonban engedélyezheti egy 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem 1. kategóriába tartozó anyag feldolgozására történő átmeneti igénybevételét, ha valamely járványos állatbetegség kitörése vagy más rendkívüli, előre nem látható körülmény miatt az 1. kategóriába tartozó anyagok feldolgozására szolgáló üzemekben kapacitáshiány alakul ki.

Mielőtt a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem ismét 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozásához kezd, az illetékes hatóságnak - a 13. cikkel összhangban - újra engedélyeznie kell a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemet.

B. Feldolgozási szabványok

3. Valamennyi, az V. melléklet III. fejezetében foglalt feldolgozási módszer vonatkozásában meg kell határozni azon kritikus ellenőrzési pontokat, amelyek meghatározzák a feldolgozás során alkalmazott hőkezelések mértékét. A kritikus ellenőrzési pontok az alábbiak lehetnek:

a) a nyersanyagdarabok mérete;

b) a hőkezelési folyamat során elért hőmérséklet;

c) a nyersanyagnál alkalmazott nyomás; és

d) a hőkezelési folyamat időtartama vagy folyamatos rendszer esetében az adagolás üteme.

Minden alkalmazható kritikus ellenőrzési pont esetében meg kell határozni a folyamatra vonatkozó minimális szabványokat.

4. Legalább két éven át kell vezetni a nyilvántartásokat annak bemutatására, hogy minden egyes kritikus ellenőrzési pont esetében alkalmazzák a folyamatra vonatkozó minimális értékeket

5. Pontosan kalibrált mérő/regisztráló eszközöket kell használni a feldolgozási viszonyok folyamatos figyelemmel kíséréséhez.

6. Azon anyagokat, amelyek a meghatározott hőkezelésen esetleg nem estek át (pl. a tevékenység kezdetekor bekövetkezett elfolyás vagy a kazánok szivárgása miatt), újra hőkezelés alá kell vetni vagy össze kell gyűjteni és újra fel kell dolgozni.

7. Az állati melléktermékeket az alábbi feldolgozási szabványokkal összhangban kell feldolgozni.

a) Az 1. feldolgozási módszert az alábbiak esetében kell alkalmazni:

i) az olyan 2. kategóriába tartozó anyagok (a trágya, az emésztőtraktus emésztőtraktustól elválasztott tartalma, a tej és a kolosztrum kivételével), amelyeket biogáz- vagy komposztáló üzemekbe szánnak, vagy amelyeket szerves trágyaként vagy talajjavító szerként történő felhasználásra szánnak; és

ii) az 1. és 2. kategóriába tartozó, hulladéklerakóba szánt anyag;

b) az alábbiakra az 1-5. feldolgozási módszerek bármelyikét lehet alkalmazni:

i) 2. kategóriába tartozó anyag, ha a feldolgozás során keletkezett fehérjét hulladékégetésre vagy hulladék-együttégetésre szánják;

ii) 2. kategóriába tartozó anyag, ha az abból kiolvasztott zsírt 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló olajkémiai üzembe szánják; és

iii) 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag, amelyet égetésre vagy együttégetésre szánnak

C. Feldolgozott termékek

8. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokból származó feldolgozott termékeket - a biogáz- vagy komposztálóüzemekbe szánt folyékony termékek kivételével - tartós módon, az illetékes hatóság által engedélyezett rendszer alkalmazásával - amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással - kell megjelölni. A Bizottság részletes szabályokat fogadhat el az ilyen megjelölésről. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

9. A biogáz- vagy komposztálóüzemekbe vagy hulladéklerakóba szánt feldolgozott termékek - közvetlenül a hőkezelés után vett - mintái nem tartalmazhatják patogén baktériumok hőrezisztens spóráit (Clostridium perfingens a termékek 1 grammjában nem mutatható ki).

10. A 13. cikkel összhangban engedélyezett feldolgozó üzemekben a 4. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában és az 5. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feldolgozott termékeket tartós módon meg kell jelölni:

a) szagosítással, amennyiben technikailag megoldható; valamint

b) glicerin-triheptanoát (GTH) következő módon történő hozzáadásával:

i) a GTH-t az előzetesen legalább 80 °C maghőmérsékletű fertőtlenítő hőkezelésben részesült és a továbbiakban az újraszennyeződéstől védett feldolgozott termékekhez adják; valamint

ii) a feldolgozott termék anyaga homogén eloszlásban 1 kg zsírra számítva legalább 250 mg GTH-t tartalmaz.

11. A 13. cikk értelmében engedélyezett feldolgozó üzemek üzemeltetői olyan rendszerrel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a folyamatos ellenőrzést és azon paraméterek rögzítését, amelyek az illetékes hatóság számára igazolják, hogy a 10. pontban meghatározott feldolgozott termék tartalmazza a 10.b) pont előírásai szerint az anyagban egyenlően elosztott minimum GTH-koncentrátumot.

Ennek az ellenőrző és adatrögzítő rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a rendszeres időközönként vett mintákból tisztított petróleum-éterrel (40-70) extrahált GTH-kivonatból trigliceridként meghatározza az anyagban még meglévő GTH koncentrációját.

12. Az illetékes hatóság a 11. pontban meghatározott ellenőrző és adatrögzítő rendszer esetében ellenőrzi, hogy az megfelel-e az e rendeletben előírt különös követelményeknek, és amennyiben szükséges, további minták vizsgálatát rendelheti el a 11. pont második bekezdésében meghatározott módszerrel összhangban.

13. A GTH hozzáadásával történő jelölési követelmény nem vonatkozik a 4. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjában és az 5. cikk (2) bekezdése b) és c) pontjában meghatározott feldolgozott termékekre, amennyiben:

a) a terméket az illetékes hatóság engedélye birtokában zárt szállítmányozás útján távolították el a feldolgozó üzemből:

i) a feldolgozást követő közvetlen égetés- vagy együttégetés; vagy

ii) az 1. és a 2. kategóriába tartozó állati melléktermékre a 92/2005/EK rendelet 1. és 2. cikkében előírt módszer alapján történő közvetlen felhasználás útján; vagy

b) a terméket az illetékes hatóság engedélye alapján kutatási vagy tudományos célú felhasználásra szánják.

II. FEJEZET

A biogáz- és a komposztálóüzemek engedélyezésére vonatkozó különös követelmények

A. Létesítmények

1. A biogázüzemeknek az alábbi felszerelésekkel kell rendelkezniük:

a) pasztőröző/higienizáló egység, amelynek a használata nem kerülhető ki, és az alábbiakkal rendelkezik:

i. berendezés a hőmérsékletnek az idő függvényében történő figyelemmel kíséréséhez;

ii. adatrögzítő készülékek az i. alpontban említett ellenőrző mérések eredményeinek folyamatos rögzítéséhez; továbbá

iii. megfelelő biztonsági rendszer az elégtelen hevítés megelőzéséhez;

b) megfelelő berendezések a járműveknek és a konténereknek a biogázüzemből való távozáskor történő tisztításához és fertőtlenítéséhez

Nem kötelező azonban pasztőröző/higienizáló egységről gondoskodni az olyan biogázüzemek esetében, amelyek csak az alábbiak átalakításával foglalkoznak:

i. az 1. feldolgozási módszerrel feldolgozott állati melléktermékek;

ii. olyan, a 3. kategóriába tartozó anyag, amely másutt már átesett a pasztőrözésen/higienizáláson; vagy

iii. olyan állati melléktermékek, amelyek feldolgozás nélkül felhasználhatók nyersanyagként.

Amennyiben a biogázüzem olyan telepen található, amelyen haszonállatokat tartanak, és nemcsak az ezektől az állatoktól származó trágyát használja fel, az üzemnek az állattartásra szolgáló területtől megfelelő távolságra kell elhelyezkednie, továbbá minden esetben gondoskodni kell az üzem, illetve az állatok, valamint takarmányuk és almuk teljes mértékű fizikai elkülönítéséről, szükség esetén kerítéssel.

2. A komposztálóüzemeknek az alábbi felszerelésekkel kell rendelkezniük:

a) zárt komposztáló reaktor, amelynek a használata nem kerülhető ki, és az alábbiakkal rendelkezik:

i. berendezés a hőmérsékletnek az idő függvényében történő figyelemmel kíséréséhez;

ii) záznamovými přístroji k případnému kontinuálnímu zaznamenávání výsledků měření podle bodu i) a

iii) megfelelő biztonsági rendszer az elégtelen hevítés megelőzéséhez;

b) megfelelő berendezések a kezeletlen állati melléktermékeket szállító járművek és konténerek tisztításához és fertőtlenítéséhez

A komposztáló rendszerek egyéb típusait is engedélyezni lehet azonban, feltéve hogy:

i) megfelelő intézkedéseket biztosítanak az élősködőkkel szemben;

ii) irányításuk oly módon történik, hogy a rendszerben lévő valamennyi anyag eléri az előírt idő- és hőmérsékleti paramétereket, adott esetben beleértve a paraméterek folyamatos felügyeletét;

iii) megfelelnek e rendelet minden egyéb követelményének.

Amennyiben a komposztálóüzem olyan telepen található, amelyen haszonállatokat tartanak, és nemcsak az ezektől az állatoktól származó trágyát használja fel, az üzemnek az állattartásra szolgáló területtől megfelelő távolságra kell elhelyezkednie, továbbá minden esetben gondoskodni kell az üzem, illetve az állatok, valamint takarmányuk és almuk teljes mértékű fizikai elkülönítéséről, szükség esetén kerítéssel.

3. Valamennyi biogáz- és komposztálóüzemnek saját laboratóriummal kell rendelkeznie vagy egy külső laboratórium szolgáltatásait kell igénybe vennie. A laboratórium felszereltségének elegendőnek kell lennie a szükséges elemzések elvégzéséhez, és az illetékes hatóság engedélyével kell rendelkeznie.

B. Higiéniai követelmények

4. Csak az alábbi állati melléktermékek alakíthatók át biogáz- vagy komposztálóüzemben::

a) 2. kategóriába tartozó anyag, amennyiben az 1. feldolgozási módszert alkalmazzák a 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben;

b) trágya, az emésztőtraktus emésztőtraktustól elválasztott tartalma, tej és kolosztrum, és

c) 3. kategóriába tartozó anyag.

Az 1. kategóriába tartozó anyagok feldolgozásából kapott anyagokat viszont biogázüzemben alakíthatják át, feltéve hogy a feldolgozást a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban engedélyezett alternatív módszer alapján végezték el, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - a biogáz-előállítás a fenti alternatív módszer része, és a kapott anyagot az alternatív módszerre meghatározott feltéteknek megfelelően ártalmatlanítják.

5. A 4. pontban említett állati melléktermékeket a beszállítást követően a lehető leghamarabb fel kell dolgozni. Kezelésükig azokat rendeltetésszerűen kell tárolni.

6. A feldolgozatlan anyag szállításához használt tárolóedények, konténerek és járművek tisztítását egy erre kijelölt területen kell végezni. A terület elhelyezkedésének, illetve kialakításának olyannak kell lennie, hogy elkerülhető legyen a kezelt termékek fertőződésének veszélye.

7. Rendszeres védőintézkedéseket kell tenni a madarak, rágcsálók, rovarok vagy egyéb kártevők ellen. E célra kártevők elleni dokumentált védekezési tervet kell használni.

8. Az üzem minden részére vonatkozóan tisztítási eljárásokat kell kidolgozni és dokumentálni. A tisztításhoz megfelelő eszközöket és tisztítószereket kell biztosítani.

9. A higiéniai ellenőrzésnek a munkakörnyezet és a berendezések rendszeres ellenőrzését is magában kell foglalnia. Az ellenőrzések menetét és eredményeit dokumentálni kell.

10. A létesítményeket és berendezéseket jó állapotban kell tartani, a mérőberendezéseket rendszeres időközönként kalibrálni kell.

11. Az emésztési maradványokat és a komposztot úgy kell kezelni és tárolni a biogáz-, illetve a komposztálóüzemben, hogy az újrafertőződés elkerülhető legyen.

C. Feldolgozási szabványok

12. A pasztőröző/higienizáló egységgel felszerelt biogázüzemben nyersanyagként felhasznált, 3. kategóriába tartozó anyagra az alábbi minimumkövetelményeket kell alkalmazni:

a) a darabok maximális mérete az egységbe történő bekerülés előtt: 12 mm;

b) az egységben található valamennyi anyag minimális hőmérséklete: 70 °C; továbbá

c) az egységben megszakítás nélkül eltöltött minimális idő: 60 perc.

A 3. kategóriába tartozó tej, kolosztrum és tejtermékek azonban pasztőrözés/higienizálás nélkül is felhasználhatók nyersanyagként a biogázüzemekben, amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy ez nem jár semmiféle súlyos fertőző betegség elterjedésének kockázatával.

13. A komposztálóüzemben nyersanyagként felhasznált, 3. kategóriába tartozó anyagra az alábbi minimumkövetelményeket kell alkalmazni:

a) a darabok maximális mérete a komposztáló reaktorba történő bekerülés előtt: 12 mm;

b) az egységben található valamennyi anyag minimális hőmérséklete: 70 °C; továbbá

c) a reaktorban 70 °C-on eltöltött minimális idő (az összes anyagra nézve): 60 perc.

13a. Az illetékes hatóság engedélyezheti azonban egyéb szabványosított folyamatparaméterek alkalmazását is, feltéve hogy a kérelmező igazolja, hogy a szóban forgó paraméterek biztosítják a biológiai kockázatok minimális szintre való csökkentését. Ennek az igazolásnak magában kell foglalnia egy validálási eljárást is, amelyet az a)-f) pontban foglaltaknak megfelelően kell lefolytatni::

a) A lehetséges kockázatok - beleértve a kiindulási (input) anyagok hatását - azonosítása és elemzése a feldolgozás feltételeinek teljes körű meghatározására alapozva.

b) Kockázatértékelés, amely felméri, hogyan teljesülnek az a) pontban említett specifikus feldolgozási feltételek a gyakorlatban rendes, illetve rendkívüli körülmények között.

c) A tervezett folyamat validálása az életképesség/fertőzőképesség csökkenésének az alábbi tényezők tekintetében történő mérése révén:

i) endogén indikátorszervezetek tekintetében az olyan folyamat során, ahol az indikátor:

- folyamatosan nagy számban jelen van a nyersanyagban,

- a kezelési folyamat letális tényezőit illetően nem kevésbé, de nem is jelentősen nagyobb mértékben képes ellenállni a hőnek, mint azok a kórokozók, amelyek figyelemmel kísérésére alkalmazzák,

- viszonylag könnyen számszerűsíthető, valamint viszonylag könnyen azonosítható és megerősíthető;

vagy

ii. az alapanyagba egy megfelelő vizsgálati testben bejuttatott, jól meghatározott tesztszervezet vagy -vírus tekintetében az expozíciós időtartam alatt.

d) A tervezett folyamatra vonatkozóan a c) pontban említett validálásnak be kell bizonyítania, hogy a folyamat eredményeként megvalósulnak az általános kockázatcsökkentéssel kapcsolatos következő célok:

i. termikus és kémiai folyamatok esetében::

- az Enterococcus faecalis vagy Salmonella Senftenberg (775 W, H2S negatív) 5 nagyságrenddel (5 log10) történő csökkentése,,

- a hőnek ellenálló vírusok (mint például a parvovirus fertőzőképességének legalább 3 nagyságrenddel (3 log10) történő csökkentése, amennyiben e vírusok releváns kockázati tényezőnek minősülnek;

továbbá

ii. a kémiai folyamatoknál a fentieken kívül még:

- az ellenálló élősködőknek (mint például az ascaris sp. petéinek) azok életképes stádiumaiban legalább 99,9 %-kal (3 log10) történő csökkentése

e) Teljes körű ellenőrzési program kidolgozása, beleértve a c) pontban említett folyamat működésének felügyeletére irányuló eljárásokat is.

f) Az ellenőrzési programban rögzített releváns folyamatparamétereknek az üzem működtetése során történő folyamatos nyomon követését és felügyeletét biztosító intézkedések.

A biogáz- és komposztálóüzemekben alkalmazott releváns folyamatparaméterekre, illetve egyéb kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó adatokat rögzíteni és kezelni kell annak érdekében, hogy a tulajdonos, az üzemeltető - vagy ezek valamelyikének képviselője -, valamint az illetékes hatóság nyomon tudja követni az üzem működését. Az adatokat kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

Az e pont értelmében engedélyezett folyamatokra vonatkozó információkat kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani

14. A 6. cikk (2) bekezdésének g) pontjának megfelelő szabályok elfogadásáig azonban az illetékes hatóság - amennyiben egy biogáz- vagy komposztáló üzemben az élelmiszer-hulladék az egyetlen, nyersanyagként felhasznált állati melléktermék - engedélyezheti az e fejezetben meghatározottaktól eltérő különleges követelmények használatát, feltéve, hogy azok azonos hatást biztosítanak a kórokozók visszaszorításának tekintetében. A fenti különleges követelmények vonatkozhatnak élelmiszer-hulladékra is, amennyiben az trágyával, az emésztőtraktus emésztőtraktustól elválaszott tartalmával, tejjel és kolosztrummal keveredik, feltéve, ha a keletkező anyagot úgy tekintik, mintha élelmiszer-hulladékból eredne.

Amennyiben a trágya, az emésztőtraktus emésztőtraktustól elválasztott tartalma, a tej és a kolosztrum az egyetlen olyan állati eredetű anyag, amelyet a biogáz- vagy komposztáló üzemben kezelnek, az illetékes hatóság engedélyezheti az e fejezetben meghatározottaktól eltérő különleges követelmények használatát, feltéve, hogy:

a) úgy véli, hogy a fenti anyagok nem jelentik súlyos fertőző betegség terjedésének veszélyét;

b) úgy ítéli meg, hogy a maradékok vagy a komposzt feldolgozatlan anyagok.

D. Emésztési szermaradványok és komposzt

15. Az emésztési maradványokból vagy a komposztból a biogáz- vagy komposztálóüzemben történő feldolgozás során vagy közvetlenül azt követően, a folyamat nyomon követése céljából vett reprezentatív mintáknak az alábbi szabványoknak kell megfelelniük:

Escherichia coli: n = 5, c = 1, m = 1 000, M = 5 000 1 g-ban,

vagy

Enterococaceae: n = 5, c = 1, m = 1 000, M = 5 0001 g-ban

továbbá

az emésztési maradványokból vagy komposztból a biogáz- vagy komposztálóüzemben történő tárolás során vagy az onnan történő kiszállításkor vett reprezentatív mintáknak az alábbi szabványoknak kell megfelelniük

Salmonella25 g-ban nem mutatható ki: n = 5; c = 0; m = 0; M = 0,

ahol:

n

=

a vizsgálandó minták száma

m

=

a baktériumok számának küszöbértéke; az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a mintákban található baktériumok száma együttvéve nem több, mint m;

M

=

a baktériumok számának maximális értéke; az eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb; továbbá

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok száma m és M között lehet; a minta abban az esetben még elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy ennél kisebb.

Az olyan emésztési maradványokat és komposztot, amelyek nem felelnek meg az e fejezetben meghatározott követelményeknek, újra fel kell dolgozni, illetve a szalmonella esetében azokat az illetékes hatóság utasításainak megfelelően kezelni vagy ártalmatlanítani kell.

III. FEJEZET

A kiolvasztott zsírok további feldolgozására vonatkozó kezelési szabványok

A zsírszármazékok 2. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírokból történő előállításához az alábbi folyamatokat lehet alkalmazni:

1. átészterezés vagy hidrolízis legalább 200 °C-on az ehhez tartozó megfelelő nyomáson 20 percen keresztül (glicerin, zsírsavak és észterek); vagy

2. szappanosítás 12 mólos NaOH-val (glicerin és szappan):

a) szakaszos folyamatnál 95 °C-on három órán keresztül; vagy

b) folyamatos eljárásnál 140 °C-on 2 bar (2 000 hPa) nyomás mellett nyolc percen keresztül vagy a Bizottság által megállapítottakkal egyenértékű feltételek mellett; az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Egyéb folyamatokat lehet viszont alkalmazni az 1. kategóriába tartozó anyagból származó állati zsírok további feldolgozására, feltéve hogy e folyamatokat a 4. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban alternatív módszerként engedélyezték.

VII. MELLÉKLET

A TAKARMÁNYANYAGKÉNT FELHASZNÁLHATÓ, FELDOLGOZOTT ÁLLATI FEHÉRJE ÉS MÁS FELDOLGOZOTT TERMÉKEK FELDOLGOZÁSÁRA ÉS FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK

I. FEJEZET

A 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemek engedélyezésére vonatkozó különös követelmények

Az V. mellékletben foglalt általános követelmények mellett az alábbi követelményeket kell alkalmazni.

A. Létesítmények

1. A 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló létesítmény nem lehet ugyanazon a területen, mint az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló létesítmény, kivéve ha az egy teljesen külön épületben található.

2. Az illetékes hatóság azonban engedélyezheti egy 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására történő átmeneti igénybevételét, ha valamely járványos állatbetegség kitörése vagy más rendkívüli, előre nem látható körülmény miatt az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemben kapacitáshiány alakul ki.

Mielőtt a 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem ismét 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozásához kezd, az illetékes hatóságnak - a 17. cikkel összhangban - újra engedélyeznie kell a 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemet.

3. A 3. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzemeknek az alábbiakkal kell rendelkezniük:

a) felszerelés az állati melléktermékekben lévő idegen anyagok (pl. csomagolóanyag, fémdarabok stb.) kimutatására; és

b) ha a kezelt termékek mennyisége az illetékes hatóság rendszeres vagy állandó jelenlétét követeli meg, megfelelően felszerelt, zárható helyiség a vizsgálatot végzők kizárólagos használatára.

B. Nyersanyag

4. Kizárólag a 6. cikk (1) bekezdésének a)-j) pontjában felsorolt olyan - 3. kategóriába tartozó - anyag használható fel feldolgozott állati fehérjék és egyéb takarmányanyagok előállításához, amelyet a 7., 8. és 9. cikknek megfelelően kezeltek, tároltak és szállítottak.

5. A feldolgozás előtt ellenőrizni kell, hogy az állati melléktermékek tartalmaznak-e idegen anyagot. Ha igen, akkor azt azonnal el kell távolítani.

C. Feldolgozási szabványok

6. Az V. melléklet III. fejezetében foglalt valamennyi feldolgozási módszer vonatkozásában meg kell adni azon kritikus ellenőrzési pontokat, amelyek meghatározzák a feldolgozás során alkalmazott hőkezelések mértékét. A kritikus ellenőrzési pontok az alábbiak lehetnek:

- a nyersanyag darabjainak mérete,

- a hőkezelési folyamat során elért hőmérséklet,

- megfelelő esetben a nyersanyagnál alkalmazott nyomás, és

- a hőkezelési folyamat időtartama vagy - folyamatos rendszer esetében - az adagolás üteme.

Valamennyi érvényes kritikus ellenőrzési ponttal kapcsolatban meg kell határozni a folyamatra vonatkozó minimális szabványokat.

7. Legalább két éven keresztül kell vezetni a nyilvántartásokat annak bemutatására, hogy valamennyi kritikus ellenőrzési pont esetében alkalmazták a folyamatra vonatkozó minimális értékeket.

8. Pontosan kalibrált mérő/regisztráló eszközöket kell használni a feldolgozási viszonyok folyamatos figyelemmel kíséréséhez. Ezen eszközök kalibrálási dátumát fel kell jegyezni, és e nyilvántartásokat legalább két éven keresztül meg kell őrizni.

9. Azon anyagokat, amelyek a meghatározott hőkezelésen esetleg nem estek át (pl. a tevékenység kezdetekor bekövetkezett elfolyás vagy a kazánok szivárgása miatt), újra hőkezelés alá kell vetni, vagy össze kell gyűjteni és újra fel kell dolgozni.

D. Feldolgozott termékek

10. A késztermékekből - a feldolgozóüzemben történő tárolás során vagy közvetlenül azt követően - vett mintáknak az alábbi szabványoknak kell megfelelniük:

Salmonella: 25 g-ban nem mutatható ki: n = 5, c = 0, m = 0, M = 0

Enterobacteriaceae: 1 g-ban n = 5, c = 2, m = 10, M = 300

ahol:

n = a vizsgálandó minták száma;

m = a baktériumok számának küszöbértéke; az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a baktériumok száma az összes mintában nem több, mint m;

M = a baktériumok számának maximális értéke; az eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb; és

c = azon minták száma, amelyeknél a baktériumok száma m és M között lehet; a minta még akkor is elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy ennél kisebb.

11. A fel nem használt vagy felesleges feldolgozott termékeket tartós megjelölésük után:

a) hulladékként - égetéssel vagy együtt-égetéssel - ártalmatlaníthatják a 12. cikknek megfelelően engedélyezett hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben;

b) elhelyezhetik az 1999/31/EK irányelv alapján engedélyezett hulladéklerakóban; vagy

c) átalakíthatják a 15. cikknek megfelelően engedélyezett biogázüzemben vagy komposztáló üzemben.

II. FEJEZET

A feldolgozott állati fehérjére vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben megállapított általános feltételek mellett az alábbi feltételeket kell alkalmazni.

A. Feldolgozási szabványok

1. Az emlősökből származó feldolgozott állati fehérje esetében az 1. feldolgozási módszert kell alkalmazni. A sertésvért vagy a sertésvérfrakciókat azonban ehelyett az 1-5. vagy a 7. feldolgozási módszer bármelyikének alávethetik, feltéve, hogy a 7. feldolgozási módszer esetében legalább 80 °C-os maghőmérséklettel járó hőkezelést alkalmaznak.

Amíg azonban a 2000/766/EK tanácsi határozatban előírt takarmányozási tilalom hatályban marad, az emlősökből származó feldolgozott állati fehérjét előzetesen alávethetik az 1-5. feldolgozási módszer vagy a 7. módszer bármelyikének, és azt e feldolgozás után azonnal, de még a vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelő, hulladékként történő ártalmatlanítása előtt festékkel vagy más módon tartósan meg kell jelölni.

Ezenkívül amíg a 2000/766/EK tanácsi határozatban előírt takarmányozási tilalom hatályban marad, a kizárólag kedvtelésből tartott állatok eledelében való felhasználásra szánt, emlősökből származó, feldolgozott állati fehérjét, amelyet olyan, e célra szánt szállítótartályokban szállítanak, amelyeket nem használnak állati melléktermékek vagy tenyésztett állatok takarmányának szállítására, és amelyet a 3. kategóriába tartozó feldolgozó üzemből közvetlenül a kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító üzembe küldenek, az 1-5. módszer vagy a 7. módszer bármelyikének alá lehet vetni.

2. A nem emlősökből származó feldolgozott állati fehérje esetében - a halliszt kivételével - az 1-5. vagy 7. feldolgozási módszerek egyikét kell alkalmazni.

3. A halliszt esetében:

a) a feldolgozási módszerek egyikét kell alkalmazni; vagy

b) olyan módszert vagy paramétereket kell alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy a termék megfeleljen az I. fejezet 10. pontjában rögzített mikrobiológiai szabványoknak.

B. Tárolás

4. A feldolgozott állati fehérje csomagolásához és tárolásához új vagy sterilizált zsákokat vagy megfelelően kialakított ömlesztettáru-tartályokat kell használni.

5. Kielégítő intézkedéseket kell hozni a tartályokon, szállítóberendezésekben vagy felvonókon belüli páralecsapódás minimalizálása érdekében.

6. A szállítóberendezéseken, felvonókon és tartályokban lévő termékeket védeni kell az esetleges fertőződéstől.

7. A feldolgozott állati fehérje kezelésére szolgáló berendezéseket tisztán és szárazon kell tartani, valamint megfelelő vizsgálati pontokkal kell ellátni, hogy ellenőrizhető legyen a berendezések tisztasága. A termelési követelményeknek megfelelően valamennyi tárolólétesítményt rendszeresen ki kell üríteni és tisztítani kell.

8. A feldolgozott állati fehérjét szárazon kell tartani. A tárolási területen meg kell akadályozni a szivárgást és a páralecsapódás.

C. Behozatal

9. A tagállamok engedélyezik a feldolgozott állati fehérje behozatalát:

a) ha az olyan harmadik országokból származik, amelyek a XI. melléklet II. részében vagy - halliszt esetében - a XI. melléklet III. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) ha az olyan feldolgozóüzemből származik, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel;

c) ha annak előállítása e rendelettel összhangban történt; és

d) ha azt egy, a X. melléklet 1. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

10. Mielőtt a szállítmányokat a Közösségen belül szabad forgalomba bocsátják, az illetékes hatóság az állat-egészségügyi határállomáson mintát vesz a behozott feldolgozott állati fehérjéből az I. fejezet 10. pontja szerinti követelmények betartatásának biztosítása érdekében. Az illetékes hatóság:

a) mintát vesz valamennyi ömlesztettáru-szállítmányból; és

b) szúrópróbaszerűen mintát vesz a származási gyártóüzemben csomagolt termékek szállítmányaiból.

11. Amennyiben egy adott harmadik országból származó ömlesztettáru-szállítmányok esetében végzett, hat egymást követő teszt negatív eredményre vezet, az illetékes hatóság az e harmadik országból származó, további szállítmányok esetében áttérhet a szúrópróbaszerű mintavételekre. Amennyiben az ilyen szúrópróbaszerű mintavételek egyike pozitív eredményt ad, a mintavételt végző illetékes hatóság értesíti a származási ország illetékes hatóságát, hogy az megtehesse a megfelelő korrekciós intézkedéseket. A származási ország illetékes hatósága tájékoztatja ezen intézkedésekről a mintavételt végző illetékes hatóságot. Amennyiben ugyanazon származású termékek esetében még egy pozitív eredmény adódik, az illetékes hatóság köteles valamennyi, ugyanazon származású szállítmányból mintát venni mindaddig, amíg hat egymást követő teszt ismét negatív eredményre nem vezet.

12. Az illetékes hatóság - legalább két éven át - valamennyi, a mintavételnek alávetett szállítmányra vonatkozóan megőrzi a mintavételi eredmények nyilvántartását.

13. Ha egy szállítmány Salmonella-ra pozitív eredményt ad, akkor azt vagy:

a) a 97/78/EK irányelv ( 27 )17. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárással összhangban kell kezelni; vagy

b) újra fel kell dolgozni egy, az e rendelet szerint engedélyezett feldolgozóüzemben vagy mentesíteni kell a kórokozóktól az illetékes hatóság által engedélyezett kezeléssel. Az engedélyezett kezelések jegyzékét a Bizottság állapíthatja meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az érintett szállítmányt nem lehet kibocsátani mindaddig, amíg azt nem kezelték, és az illetékes hatóság az I. fejezet 10. pontjával összhangban elvégzett szalmonellatesztre negatív eredményt nem kapott.

III. FEJEZET

A vértermékekre vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben megállapított általános feltételek mellett az alábbi feltételeket kell alkalmazni..

A. Nyersanyag

1. Csak a 6. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti vér használható fel vértermékek előállításához.

B. Feldolgozási szabványok

2. A vértermékek esetében:

a) az 1-5. vagy 7. feldolgozási módszerek egyikét kell alkalmazni; vagy

b) olyan módszert vagy paramétereket kell alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy a termék megfeleljen az I. fejezet 10. pontjában rögzített mikrobiológiai szabványoknak.

C. Behozatal

3. A tagállamok engedélyezik a vértermékek behozatalát

a) ha azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet V. részében, illetve VI. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) ha azok olyan feldolgozóüzemből származnak, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel;

c) ha azok előállítása e rendelettel összhangban történt; és

d) ha azt egy, a X. melléklet 4.B. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

IV. FEJEZET

A kiolvasztott zsírokra és a halolajra vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben foglalt általános feltételek mellett az alábbi feltételeket kell alkalmazni.

A. Feldolgozási szabványok

1. Amennyiben a kiolvasztott zsírokat nem a 77/99/EGK tanácsi irányelv ( 28 ) C. melléklete II. fejezetének vagy a 92/118/EGK tanácsi irányelv ( 29 )I. melléklete 9. fejezetének megfelelően állították elő, a kiolvasztott zsírokat az 1-5. módszerrel vagy a 7. módszerrel, valamint a halolajakat az V. melléklet III. fejezetében említettek alapján a 6. módszerrel kell előállítani.

A kérődzőkből nyert kiolvasztott zsírokat olyan módon kell megtisztítani, hogy az összes visszamaradó oldhatatlan szennyeződés legmagasabb szintje ne haladja meg a 0,15 tömegszázalékot.

B. A kiolvasztott zsírok behozatala

2. A tagállamok engedélyezik a kiolvasztott zsírok behozatalát:

a) ha azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet IV. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) ha azok olyan feldolgozóüzemből származnak, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel

c) ha azok előállítása e rendelettel összhangban történt;

d) és ha azok:

i. részben vagy egészben sertésből nyert nyersanyagból és olyan országból vagy egy ország területének olyan részéről származnak, amelyben az utolsó 24 hónapban nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás, és amelyben az utolsó 12 hónapban nem fordult elő klasszikus sertéspestis és afrikai sertéspestis; vagy

ii. részben vagy egészben baromfiból nyert nyersanyagból és olyan országból vagy egy ország olyan területéről származnak, amelyben az utolsó hat hónapban nem fordult elő Newcastle-betegség és madárinfluenza; vagy

iii) részben vagy egészben kérődzőkből nyert nyersanyagból és olyan országból vagy egy ország területének olyan részéről származnak, amelyben az utolsó 24 hónapban nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás, és amelyben az utolsó 12 hónapban nem fordult elő keleti marhavész; vagy

iv) amennyiben a fenti betegségek bármelyike a fent említett referencia-időszak alatt előfordult, az alábbi hőkezelési eljárások egyikén mentek keresztül:

- legalább 70 °C-on legalább 30 percen keresztül, vagy

- legalább 90 °C-on legalább 15 percen keresztül,

és a kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó adatokat fel kell jegyezni és meg kell őrizni, hogy a tulajdonos, az üzemeltető vagy ezek képviselője, illetve - szükség esetén - az illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse az üzem működését. Különösen a darabok méretére, a kritikus hőmérsékletre és - adott esetben - az abszolút időre, a nyomás alakulására, a nyersanyag adagolásának és a zsír újrafelhasználásának ütemére vonatkozó adatokat kell feljegyezni és megőrizni; és

e) ha azokat egy, a X. melléklet 10.A. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

C. A halolaj behozatala

3. A tagállamok engedélyezik a halolaj behozatalát:

a) ha az olyan harmadik országokból származik, amelyek a XI. melléklet III. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) ha az olyan feldolgozóüzemből származik, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel

c) ha annak előállítása e rendelettel összhangban történt; és

d) ha azt egy, a X. melléklet 9. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

D. Higiéniai követelmények

4. Ha a kiolvasztott zsír vagy a halolaj csomagolásra kerül, a csomagoláshoz új vagy kitisztított tárolóedényt kell használni és minden szükséges intézkedést meg kell tenni az újrafertőződés elkerülése érdekében. Amennyiben a termék szállítása ömlesztve történik, használat előtt ellenőrizni kell és tisztának kell találni azon csöveket, szivattyúkat és tartályokat, továbbá egyéb, ömlesztettáru-konténereket vagy közúti tartálykocsikat, amelyeket a termékek előállító üzemből akár közvetlenül a hajóra vagy part menti tartályokba, akár közvetlenül az üzemekbe történő szállításához használnak.

V. FEJEZET

A tejre, tejtermékekre, kolosztrumra és a kolosztrumtartalmú termékekre vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben meghatározott általános feltételek mellett az alábbi feltételeket kell alkalmazni.

A. Feldolgozási szabványok

1. A tejet a következő eljárások egyikének kell alávetni:

1.1 sterilezés legalább F0 ( 30 ) = 3 értékkel;

1.2 UHT ( 31 ) kezelés az alábbiak egyikével kombinálva:

a) utólagos fizikai kezelés:

i. szárítási folyamat, amelyet a takarmányozásra szánt tej esetében további, legalább 72 °C-ra történő felmelegítéssel kombinálnak; vagy

ii. a pH 6 alá történő csökkentése legalább egy órán keresztül;

b) az a feltétel, hogy a tejet vagy a tejterméket legalább 21 nappal feladása előtt gyártották, valamint hogy ez idő alatt a származási tagállamban nem észleltek ragadós száj- és körömfájás betegséget;

1.3 HTST ( 32 )kétszer alkalmazva;;

1.4 HTST (32) az alábbiak egyikével kombinálva:

a) utólagos fizikai kezelés:

i) szárítási folyamat, amelyet a takarmányozásra szánt tej esetében további, legalább 72 °C-ra történő felhevítéssel kombinálnak; vagy

ii) a pH 6 alá történő csökkentése legalább egy órán keresztül

b) az a feltétel, hogy a tejet vagy a tejterméket legalább 21 nappal feladása előtt gyártották, valamint hogy ez idő alatt a származási tagállamban nem észleltek ragadós száj- és körömfájás betegséget;

2. A tejtermékeket vagy alá kell vetni az (1) bekezdésben említett kezelések legalább egyikének, vagy pedig az (1) bekezdésnek megfelelően kezelt tejből kell előállítani.

3. A ragadós száj- és körömfájásra fogékony állatfajok etetésére szánt, valamint az 1. pontban leírtak szerint kezelt tejből készült savót:

a) legalább 16 órával a tejalvadást követően kell begyűjteni, és 6,0 alatti pH értékűnek kell lennie, mielőtt kiszállítják az állattartó gazdaságokba; vagy

b) legalább 21 nappal feladásuk előtt kell előállítani, és ez idő alatt a származási tagállamban nem észleltek ragadós száj- és körömfájás betegséget.

4. Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt követelményeken kívül a tejnek és tejtermékeknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

4.1 a feldolgozást követően minden óvintézkedést meg kell tenni a termékek fertőződésének elkerülése érdekében;

4.2 a végterméket el kell látni egy címkével, amelyen szerepel, hogy a termék a 3. kategóriába tartozó anyagot tartalmaz, és nem emberi fogyasztásra szánták, és

a) új tárolóedényekbe kell csomagolni; vagy

b) ömlesztett áruként olyan tárolóedényekben vagy egyéb szállítóeszközben kell szállítani, amelyeket használat előtt egy, az illetékes hatóság által e célra engedélyezett fertőtlenítőszerrel alaposan kitisztítottak és fertőtlenítettek.

5. A nyers tej és a kolosztrum előállítását megfelelő állat-egészségügyi biztosítékokat nyújtó feltételek között kell végezni. A Bizottság megállapíthat ilyen feltételeket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

6. A kolosztrum(ot) és a kolosztrumtartalmú termékek(et):

6.1. olyan szarvasmarhafélékből nyerték ki, amelyeket olyan gazdaságban tartanak, ahol minden szarvasmarha-állomány a 64/432/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének d), f) és j) pontjában szereplő fogalommeghatározások szerint hivatalosan tuberkulózismentesként, hivatalosan brucellózistól mentesként és hivatalosan enzootikus szarvasmarha-leukózistól mentesként van elismerve;

6.2. legalább 21 nappal feladásuk előtt állították elő, és ez idő alatt a származási tagállamban nem észleltek ragadós száj- és körömfájás betegséget;

6.3. rajtuk egyszeri HTST-kezelést végeztek ( 33 );

6.4. teljesítik a 4. pont követelményeit.

B. Behozatal

1. A tagállamok engedélyezik a következő feltételeknek megfelelő tej és tejtermékek behozatalát:

1.1. olyan harmadik országokból származnak, amelyek szerepelnek a XI. melléklet I. részének A. pontjában található jegyzékben;

1.2 ha azok olyan feldolgozó üzemből származnak, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel;

1.3 ha azokat a X. melléklet 2. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri;

1.4 ha azokat az 1.1., 1.2., 1.3. pontban és az A. rész 1.4. pontjának a) alpontjában említett kezelések legalább egyikének alávetették;

1.5 ha megfelelnek a 2. és 4. pontban, valamint - savó esetében - az A. rész 3. pontjában említetteknek.

2. Az 1.4. ponttól eltérve a tagállamok engedélyezik a 2004/438/EK bizottsági határozat ( 34 ) I. mellékletének A. oszlopában erre feljogosított harmadik országokból történő tej vagy tejtermékek behozatalát, feltéve, hogy egyszeri HTST kezelést végeztek rajtuk el, valamint hogy:

a) nem adták fel őket addig, amíg legalább 21 nap el nem telt az előállítás után, és ez idő alatt az exportáló harmadik országban nem észleltek ragadós száj- és körömfájás betegséget; vagy

b) legalább 21 nappal az előállítást követően bemutatták valamely EU állat-egészségügyi határállomáson, és ez idő alatt az exportáló országban nem észleltek ragadós száj- és körömfájás betegséget.

2a. A tagállamok engedélyezik a szarvasmarhafélékből származó kolosztrum és a kolosztrumtartalmú termékek behozatalát, amennyiben:

2a.1. olyan harmadik országból származnak, amely szerepel a XI. melléklet I. részének B. pontjában található jegyzékben;

2a.2. eleget tesznek az 1.2. és az 1.3. pontban előírt feltételeknek;

2a.3. egyszeri HTST-kezelést végeztek el rajtuk ( 35 ) és:

a) nem adták fel őket addig, amíg legalább 21 nap el nem telt az előállítás után, és ez idő alatt az exportáló harmadik országban nem észleltek ragadós száj- és körömfájás betegséget; vagy

b) legalább 21 nappal az előállítást követően bemutatták valamely EU állat-egészségügyi határállomáson, és ez idő alatt az exportáló országban nem észleltek ragadós száj- és körömfájás betegséget;

2a.4. olyan szarvasmarhafélékből nyerték őket ki, amelyeken rendszeresen állat-egészségügyi vizsgálatokat végeztek annak biztosítására, hogy az állatok olyan gazdaságokból származzanak, ahol minden szarvasmarha-állományt:

a) a 64/432/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének d) és f) pontjában szereplő fogalommeghatározások szerint hivatalosan tuberkulózismentesként vagy hivatalosan brucellózismentesként ismerik el, vagy amely a tuberkulózis és a brucellózis felszámolása tekintetében a kolosztrum származási harmadik országának nemzeti jogszabályai értelmében nem áll korlátozás alatt; valamint

b) vagy a 64/432/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének j) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint hivatalosan enzootikus szarvasmarha-leukózistól mentesként van elismerve, vagy felvették a szarvasmarhák enzootikus leukózisa elleni védekezésre vonatkozó hatósági rendszerbe, és az elmúlt két évben az állományban sem klinikai, sem laboratóriumi vizsgálat eredményeként megállapított bizonyíték sincs e betegség előfordulására;

2a.5. a feldolgozást követően minden óvintézkedést megtettek a kolosztrum és a kolosztrumtartalmú termékek fertőződésének elkerülése érdekében;

2a.6. a végterméket olyan címkével látták el, amelyen szerepel, hogy a termék a 3. kategóriába tartozó anyagot tartalmaz, és nem emberi fogyasztásra szánták, és

a) új konténerekbe csomagolták; vagy

b) ömlesztett áruként olyan tárolóedényekben vagy egyéb szállítóeszközben szállították, amelyeket használat előtt az illetékes hatóság által e célra engedélyezett fertőtlenítőszerrel alaposan kitisztítottak és fertőtlenítettek.

3. Amennyiben valamely egzotikus betegség behurcolásának veszélyét vagy bármely egyéb állat-egészségügyi veszélyt azonosítanak, a Bizottság további feltételeket állapíthat meg az állatok egészségének védelme érdekében. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni..

VI. FEJEZET

A zselatinra és a hidrolizált fehérjére vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben meghatározott általános feltételek mellett az alábbi feltételeket kell alkalmazni.

A. A zselatinra vonatkozó feldolgozási szabványok

a) A zselatint olyan folyamattal kell előállítani, amely biztosítja, hogy a 3. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyag savas vagy lúgos kezelést kapjon, amit egy vagy két öblítés követ. A pH-értéket ezt követően kell beállítani. A zselatint egyszeri vagy egymást követő, többszöri melegítéssel kell kivonni, amit szűréses és sterilizálásos tisztítás követ.

b) Az a) pontban említett folyamat elvégzése után a zselatin szárítási folyamatnak és megfelelő esetben porítási vagy laminálási folyamatnak vethető alá..

c) Tartósítószerek használata - a kén-dioxid és a hidrogén-peroxid kivételével - tilos..

2. A zselatin védőcsomagolását, csomagolását, tárolását és szállítását kielégítő higiéniai feltételek mellett kell végezni. Különösen:

a) helyiséget kell biztosítani a védőcsomagoló és csomagolóanyagok tárolásához;

b) a védőcsomagolást és csomagolást egy e célra kijelölt helyiségben vagy helyen kell végezni;

és

c) a zselatint tartalmazó védőcsomagolásokon és csomagokon fel kell tüntetni az "".Állati takarmányozásra szánt zselatin

B. A hidrolizált fehérjére vonatkozó feldolgozási szabványok

3. A hidrolizált fehérjét olyan termelési eljárással kell előállítani, amely megfelelő intézkedésekkel biztosítja a nyers, 3. kategóriába tartozó anyaggal való szennyeződés legkisebb szintre történő csökkentését. A hidrolizált fehérje molekulatömegének 10 000 dalton alatt kell lennie.

Ezenkívül a teljesen vagy részben kérődző állatok irhájából vagy nyersbőréből nyert hidrolizált fehérjéket kizárólag hidrolizált fehérje előállítására szánt feldolgozó üzemben szabad előállítani olyan eljárással, amely során a nyers, 3. kategóriába tartozó anyagot pácolással, meszezéssel és intenzív mosással dolgozzák fel, s amelyet a következő eljárások követnek:

a) az anyagot 80 °C-nál magasabb hőmérsékleten és 11-nél magasabb pH-értéknek kell kitenni több mint három óránál keresztül, ezt követően pedig 140 °C-nál magasabb hőmérsékleten, 3,6 bar-nál nagyobb nyomáson 30 percen keresztül hőkezelésnek kell alávetni;

b) az anyagot 1 és 2 közötti pH-értéknek, ezt követően 11-nél magasabb pH-értéknek kell kitenni, ezt követően pedig 140 °C-on, 3 bar nyomáson 30 percen keresztül hőkezelésnek kell alátenni; vagy

c) valamely, a Bizottság által engedélyezett egyenértékű előállítási folyamat. E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

C. Behozatal

4. A tagállamoknak engedélyezniük kell a zselatin és a hidrolizált fehérjék behozatalát, amennyiben:

a) azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek szerepelnek a XI. melléklet XI. részében lévő jegyzékben;

b) azok olyan feldolgozó üzemből származnak, amely szerepel a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzékben;

c) azokat e rendeletnek megfelelően állították elő; és

d) ha azokat egy, a X. melléklet 11. fejezetében, illetve 12. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri

VII. FEJEZET

dikalcium-foszfátra vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben meghatározott általános feltételeken kívül a következő feltételeket kell alkalmazni.

A. A feldolgozási szabványok

1.

A dikalcium-foszfát előállítását olyan folyamattal kell végezni, amely

a) biztosítja valamennyi 3. kategóriába tartozó csontanyag finomra törését és forró vizes zsírtalanítását, valamint hígított sósavval történő kezelését (4 %-os minimumkoncentráció és 1,5-nél alacsonyabb pH-érték mellett) legalább két napon keresztül;

b) az a) pont szerinti eljárás után az így nyert foszfortartalmú levet ezután mésszel történő kezelés követi, amely egy 4 és 7 közötti pH-értékű dikalcium-foszfát csapadékot eredményez; és

c) végül, biztosítja e csapadék levegőn történő szárítását 65 és 325 °C közötti bemenő hőmérséklet, valamint 30 és 65 °C közötti véghőmérséklet mellett, vagy

valamely, a Bizottság által engedélyezett egyenértékű előállítási folyamattal. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2.

Amennyiben a dikalcium-foszfátot zsírtalanított csontokból nyerték, annak a levágást megelőző és az azt követő húsvizsgálat alapján emberi fogyasztásra alkalmas csontokból kell származnia.

B. A behozatal

3.

A tagállamok engedélyezik a dikalcium-foszfát behozatalát, amennyiben:

a) az olyan harmadik országokból származik, amelyek szerepelnek a XI. melléklet XI. részében lévő jegyzékben;

b) az olyan feldolgozó üzemből származik, amely szerepel a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzékben;

c) azt e rendeletnek megfelelően állították elő; és

d) ha azt egy, a X. melléklet 12. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri

VIII. FEJEZET

A trikalcium-foszfátra vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben meghatározott általános feltételeken kívül a következő feltételeket kell alkalmazni.

A. A feldolgozási szabványok

1.

A trikalcium-foszfátot olyan eljárással kell előállítani, amely biztosítja:

a) hogy valamennyi 3. kategóriába tartozó csontanyagot finomra törik és forró vizes ellenáramlásban zsírtalanítják (14 mm-nél kisebb csontszilánkok);

b) 145 °C-os gőzzel, 4 bar nyomáson történő folyamatos főzését 30 percen keresztül;

c) a fehérjesűrítmény hidroxiapatittól (trikalcium-foszfát) centrifugálással történő elkülönítését; és

d) 200 °C-os levegőn történő szárítás után a trikalcium-foszfát folyadékágyban történő granulálását; vagy

valamely, a Bizottság által engedélyezett egyenértékű előállítási folyamattal. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

B. A behozatal

2.

A tagállamok engedélyezik a trikalcium-foszfát behozatalát, amennyiben:

a) az olyan harmadik országokból származik, amelyek szerepelnek a XI. melléklet XI. részében lévő jegyzékben;

b) az olyan feldolgozó üzemből származik, amely szerepel a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzékben;

c) azt e rendeletnek megfelelően állították elő; és

d) azt egy, a X. melléklet 12. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

IX. FEJEZET

A kollagénre vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben meghatározott általános feltételeken kívül a következő feltételeket kell alkalmazni.

A. Feldolgozási szabványok

1. A kollagént olyan folyamattal kell előállítani, amely biztosítja, hogy a 3. kategóriába tartozó, feldolgozatlan anyag mosást, savas vagy lúgos pH-érték-beállítást magában foglaló kezelést kapjon, amit egy vagy két öblítés, szűrés és extrudálás követ. E kezelést követően a kollagén egy szárítási folyamatnak vethető alá.

2. Tartósítószerek használata - a közösségi jogszabályok által engedélyezettek kivételével - tilos.

3. A kollagén védőcsomagolását, csomagolását, tárolását és szállítását kielégítő higiéniai feltételek mellett kell végezni. Különösen:

a) helyiséget kell biztosítani a védőcsomagoló- és csomagolóanyagok tárolásához;

b) a védőcsomagolást és csomagolást egy e célra kijelölt helyiségben vagy helyen kell végezni; és

c) a kollagént tartalmazó védőcsomagolásokon és csomagokon fel kell tüntetni az "Állati takarmányozásra alkalmas kollagén" feliratot.

B. Behozatal

4. A tagállamok engedélyezik a kollagén behozatalát ha:

a) az olyan harmadik országokból származik, amelyek a XI. melléklet XI. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) az olyan üzemből származik, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel;

c) annak előállítása e rendelettel összhangban történt; és

d) azt egy, a X. melléklet 11. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

X. FEJEZET

A tojástermékekre vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben meghatározott általános feltételeken kívül a következő feltételeket kell alkalmazni.

A. Feldolgozási szabványok

1. A tojástermékek esetében:

a) a 1-5. vagy a 7. feldolgozási módszer valamelyikét kell alkalmazni; vagy

b) olyan módszert és paramétereket kell alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy a termék megfeleljen az I. fejezet 10. pontjában rögzített mikrobiológiai szabványoknak; vagy

c) azokat a tojástermékek előállítását és forgalomba hozatalát érintő higiéniai és egészségügyi problémákról szóló, 89/437/EK tanácsi rendelet ( 36 ) mellékletének V. fejezetével összhangban kezelték.

B. Behozatal

2. A tagállamok engedélyezik a tojástermékek behozatalát ha:

a) azok olyan harmadik országokból származik, amelyek a XI. melléklet XVI. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) azok olyan üzemből származnak, amely a 29. cikk (4) bekezdésében említett jegyzéken szerepel;

c) azok előállítása e rendelettel összhangban történt; és

d) azokat egy, a X. melléklet 15. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

VIII. MELLÉKLET

A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK ELEDELE, A MŰCSONTOK ÉS A MŰSZAKI TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I. FEJEZET

A kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító üzemek és a műszaki üzemek engedélyezésére vonatkozó követelmények

A kedvtelésből tartott állatok eledelét, a műcsontokat és a műszaki termékeket - a 2. kategóriába tartozó anyagokból nyert szerves trágyák, talajjavító szerek és zsírszármazékok kivételével - előállító üzemeknek az alábbi követelményeket kell teljesíteniük:

1. megfelelő lehetőséggel kell rendelkezniük a beérkező anyag teljes biztonságban történő tárolásához és kezeléséhez; és

2. megfelelő berendezéssel kell rendelkezniük a termékek előállítását követően megmaradó, fel nem használt állati melléktermékek e rendelettel összhangban történő ártalmatlanításához, vagy az ilyen anyagot - e rendelettel összhangban - feldolgozóüzembe vagy hulladékégető vagy hulladék-együttégető műbe kell küldeni.

II. FEJEZET

A kedvtelésből tartott állatok eledelére és a műcsontokra vonatkozó követelmények

A. Nyersanyag

1. Kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledel és a műcsont előállításához kizárólag a 6. cikk (1) bekezdésének a)-j) pontjában felsorolt állati melléktermék használható fel. Kedvtelésből tartott állatok nyers eledele azonban csak a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt állati melléktermékből állítható elő.

B. Feldolgozási szabványok

2. A kedvtelésből tartott állatok konzervált eledelét hőkezelésnek kell alávetni, amely legalább 3-as Fc értéket eredményez.

3. A kedvtelésből tartott állatoknak szánt feldolgozott eledelre, a konzervdobozos állateledel kivételével, a következő feltételek vonatkoznak:

a) a végterméket teljes egészében legalább 90 °C hőmérséklettel járó hőkezelésnek vetették alá;

b) az állati eredetű összetevőket legalább 90 °C hőmérséklettel járó hőkezelésnek vetették alá; vagy

c) az állati eredetű összetevőket tekintve kizárólag az alábbiak felhasználásával állították elő:

i. olyan hús vagy húskészítmény, amelyet teljes egészében legalább 90 °C hőmérséklettel járó hőkezelésnek vetettek alá;

ii. az e rendelet követelményeivel összhangban feldolgozott alábbi állati eredetű melléktermékek vagy feldolgozott termékek: tej és tejalapú termékek, zselatin, hidrolizált fehérje, tojástermékek, kollagén, vértermékek, feldolgozott állati fehérje, beleértve a hallisztet, kiolvasztott zsír, halolajok, dikalcium-foszfát, trikalcium-foszfát vagy ízesítő belsőség.

A hőkezelést követően minden óvintézkedést meg kell tenni a kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele fertőződésének elkerülése érdekében.

A kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledelét új csomagolásba kell csomagolni.

4. A feldolgozás során a műcsontot olyan kezelésnek kell alávetni, amely biztosítja a kórokozók (többek között a szalmonella) elpusztítását. A kezelést követően minden óvintézkedést meg kell tenni a műcsont fertőződésének elkerülése érdekében. A műcsontot új csomagolásba kell csomagolni.

5. A kedvtelésből tartott állatok nyers eledelét a szivárgás megelőzésére alkalmas, új csomagolóanyagba kell csomagolni. Hatékony lépéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a termék az előállítási folyamat során az eladási helyre történő leadásáig semmilyen fertőződésnek ne legyen kitéve. A csomagoláson jól látható és olvasható módon fel kell tüntetni a "Kizárólag kedvtelésből tartott állatok etetésére" szavakat.

6. A következő szabványoknak való megfelelés ellenőrzése céljából az előállítás során és/vagy a tárolás során (a feladás előtt) véletlenszerűen mintákat kell venni:

Salmonella: 25 g-ban nem mutatható ki, n = 5, c = 0, m = 0, M = 0

Enterobacteriaceae: 1 g-ban n = 5, c = 2, m = 10, M = 300

ahol:

n

=

a vizsgálandó minták száma;

m

=

a baktériumok számának küszöbértéke; az eredményt akkor kell kielégítőnek tekinteni, ha a baktériumok száma az összes mintában nem haladja meg m-et;

M

=

a baktériumok számának legnagyobb értéke; az eredményt akkor tekintik nem kielégítőnek, ha egy vagy több mintában a baktériumok száma M vagy nagyobb; és

c

=

azoknak a mintáknak a száma, amelyeknél a baktériumszám m és M között lehet; a mintát még akkor is elfogadhatónak tekintik, ha a többi minta baktériumszáma m vagy kisebb.

A (2) bekezdésben említett hőkezelésen átment, kedvtelésből tartott állatok számára készült konzerveledelre vonatkozóan azonban el lehet tekinteni a Salmonella- és Enterobacteriaceae-vizsgálattól.

C. Behozatal

7. A tagállamok engedélyezik a kedvtelésből tartott állatok eledele és a műcsontok behozatalát, ha:

a) azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet X. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) azok kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító, olyan - a harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett - üzemekből származnak, amelyek az e rendeletben megállapított konkrét feltételeket teljesítik;

c) azok előállítása e rendelettel összhangban történt;

d) azokat az alábbiak kísérik:

i. kedvtelésből tartott állatok konzervált eledele esetében olyan bizonyítvány, amely a X. melléklet 3. A. fejezetében megállapított mintának megfelel;

ii. kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele - a konzervált eledel kivételével - esetében olyan bizonyítvány, amely a X. melléklet 3. B. fejezetében megállapított mintának megfelel;

iii. műcsontok esetében olyan bizonyítvány, amely a X. melléklet 3. C. fejezetében megállapított mintának megfelel; vagy

iv. kedvtelésből tartott állatok nyers eledele esetében olyan bizonyítvány, amely a X. melléklet 3. D. fejezetében megállapított mintának megfelel.

III. FEJEZET

A trágyára, feldolgozott trágyára és feldolgozott trágyatermékekre vonatkozó követelmények

I. Feldolgozatlan trágya

A. Kereskedelem

a) A feldolgozatlan trágya kereskedelme - a baromfifélékhez vagy lófélékhez tartozó fajok feldolgozatlan trágyájának kivételével - tilos, kivéve azon trágyát:

i. amely olyan területről származik, amely semmilyen súlyos fertőző betegség kitörése miatt nem áll korlátozások alatt; és

ii. amelyet - az illetékes hatóságok felügyelete mellett - olyan területre akarnak juttatni, amely valamely két tagállam közötti határ mindkét oldalán elhelyezkedő, egyetlen gazdaság részét képezi.

b) Az illetékes hatóság azonban külön engedélyt adhat ahhoz, hogy olyan trágyát vigyenek be a területére, amelyet:

i. egy, az illetékes hatóság által - e rendelettel összhangban - a II. fejezetben említett termékek előállítására engedélyezett műszaki üzemben vagy biogázüzemben vagy komposztálóüzemben történő feldolgozásra szántak. Ezen üzemek engedélyezésekor az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a trágya származását; vagy

ii. egy gazdaság területére kívánnak juttatni. Az ilyen kereskedelem csak a származási és a rendeltetési tagállam illetékes hatóságainak hozzájárulásával történhet. A hozzájárulás megadásakor az illetékes hatóságok különösen a trágya származását és rendeltetését, valamint az állat-egészségügyi és állatvédelmi szempontokat veszik figyelembe.

Ilyen esetekben a trágyát olyan egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amely a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított mintának megfelel.

2. A baromfifélék feldolgozatlan trágyájának kereskedelmére az alábbi feltételek vonatkoznak:

a) a trágyának olyan területről kell származnia, amely Newcastle-betegség vagy madárinfluenza kitörése miatt nem áll korlátozások alatt;

b) ezenkívül a Newcastle-betegség ellen vakcinázott baromfiállományok feldolgozatlan trágyáját tilos olyan régióba küldeni, amely a 90/539/EGK irányelv ( 37 ) 15. cikkének (2) bekezdése szerint megszerezte a Newcastle-betegség elleni vakcinázásra nem kötelezett minősítést; és

c) a trágyát a 33. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint megállapított mintának megfelelő egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

3. Lóféléktől származó, forgalomba hozott, feldolgozatlan trágya nem származhat a 90/426/EGK irányelv 4. cikke (5) bekezdése szerint takonykór, hólyagos szájgyulladás, lépfene vagy veszettség miatt állat-egészségügyi zárlat alá vont gazdaságból.

B. Behozatal

4. Feldolgozatlan trágya behozatala tilos.

II. Feldolgozott trágya és feldolgozott trágyatermékek

A. Forgalomba hozatal

5. A feldolgozott trágya és a feldolgozott trágyatermékek az a)-e) pontban szereplő következő feltételek mellett hozhatók forgalomba:

a) Az illetékes hatóság által e rendelettel összhangban engedélyezett műszaki üzemből, biogázüzemből vagy komposztálóüzemből kell származniuk.

b) A forgalomba hozatalt megelőzően legalább 70 °C-on és legalább 60 percen át végzett hőkezelésen, továbbá a spóraképző baktériumok számát és a toxinképződést csökkentő kezelésen kell átesniük.

c) Az illetékes hatóság engedélyezheti azonban a b) pontban említetteken kívüli egyéb szabványosított folyamatparaméterek alkalmazását is, feltéve hogy a kérelmező igazolja, hogy a szóban forgó paraméterek biztosítják a biológiai kockázatok minimális szintre való csökkentését. Ennek az igazolásnak magában kell foglalnia egy validálási eljárást is, amelyet a következőképpen kell lefolytatni:

i. A lehetséges kockázatok - beleértve a kiindulási (input) anyagok hatását - azonosítása és elemzése a feldolgozás feltételeinek teljes körű meghatározására alapozva, valamint kockázatértékelés, amely felméri, hogyan teljesülnek a specifikus feldolgozási feltételek a gyakorlatban rendes, illetve rendkívüli körülmények között.

ii. A tervezett folyamat validálása

ii-1. az életképesség/fertőzőképesség csökkenésének endogén indikátorszervezetek tekintetében történő mérése által olyan folyamat során, ahol az indikátor:

- folyamatosan nagy számban jelen van a nyersanyagban,

- a kezelési folyamat letális tényezőit illetően nem kevésbé, de nem is jelentősen nagyobb mértékben képes ellenállni a hőnek, mint azok a kórokozók, amelyek figyelemmel kísérésére alkalmazzák,

- viszonylag könnyen számszerűsíthető, valamint viszonylag könnyen azonosítható és megerősíthető;

vagy

ii-2. az életképesség/fertőzőképesség csökkenésének az alapanyagba egy megfelelő vizsgálati testben bejuttatott, jól meghatározott tesztszervezet vagy -vírus tekintetében, az expozíciós időtartam alatt történő mérése által.

iii. Az ii. alpontban említett validálási eljárásnak be kell bizonyítania, hogy a folyamat eredményeként megvalósulnak az általános kockázatcsökkentéssel kapcsolatos következő célok:

- termikus és kémiai folyamatok esetében az Enterococcus faecalis legalább 5 nagyságrenddel (5 log10) történő csökkentése, valamint a hőnek ellenálló vírusok (mint például a parvovirus) fertőzőképességének legalább 3 nagyságrenddel (3 log10) történő csökkentése, amennyiben e vírusok releváns kockázati tényezőnek minősülnek,

- a kémiai folyamatoknál a fentieken kívül még az ellenálló élősködőknek (mint például az ascaris sp. petéinek) azok életképes stádiumaiban legalább 99,9 %-kal (3 log10) történő csökkentése.

iv. Teljes körű ellenőrzési program kidolgozása, beleértve a folyamat nyomon követésére irányuló eljárásokat is.

v. Az ellenőrzési programban rögzített releváns folyamatparamétereknek az üzem működtetése során történő folyamatos nyomon követését és felügyeletét biztosító intézkedések.

Az üzemekben alkalmazott releváns folyamatparaméterekre, illetve egyéb kritikus ellenőrzési pontokra vonatkozó adatokat rögzíteni és kezelni kell annak érdekében, hogy a tulajdonos, az üzemeltető - vagy ezek valamelyikének képviselője -, valamint az illetékes hatóság nyomon tudja követni az üzem működését. Az adatokat kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

Az e pont értelmében engedélyezett folyamatokra vonatkozó információkat kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

d) A trágyából az üzemben történő feldolgozás során vagy közvetlenül azt követően, a folyamat nyomon követése céljából vett reprezentatív mintáknak az alábbi szabványoknak kell megfelelniük:

Escherichia coli: n = 5, c = 5, m = 0, M = 1 000 1 g-ban,

vagy

Enterococcaceae: n = 5, c = 5, m = 0, M = 1 000 1 g-ban,

továbbá

a trágyából a műszaki, biogáz- vagy komposztálóüzemben történő tárolás során vagy az onnan történő kiszállításkor vett reprezentatív mintáknak az alábbi szabványoknak kell megfelelniük:

Salmonella: 25 g-ban nem mutatható ki: n = 5; c = 0; m = 0; M = 0,

ahol:

n

=

a vizsgálandó minták száma;

m

=

a baktériumok számának küszöbértéke; az eredmény akkor tekinthető kielégítőnek, ha a mintákban található baktériumok száma együttvéve nem több, mint m;

M

=

a baktériumok számának maximális értéke; az eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha a baktériumok száma egy vagy több mintában M vagy ennél nagyobb; továbbá

c

=

azon minták száma, amelyeknél a baktériumok száma m és M között lehet; a minta abban az esetben még elfogadhatónak tekinthető, ha a baktériumok száma a többi mintában m vagy ennél kisebb.

A fenti követelményeknek meg nem felelő feldolgozott trágya és trágyatermékek feldolgozatlannak minősülnek.

e) Tárolásukat úgy kell megoldani, hogy a feldolgozást követően minimálisra csökkenjen a fertőződés vagy másodlagos fertőzés és a nedvesedés lehetősége. Ennek megfelelően tárolásukra az alábbi megoldások valamelyikét kell alkalmazni:

i. jól légmentesített és szigetelt silók; vagy

ii. megfelelően lezárt csomagok (műanyag zsákok vagy "big bags").

B. Behozatal

6. A tagállamok engedélyezik a feldolgozott trágya és a feldolgozott trágyatermékek behozatalát, ha:

a) azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet IX. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) azok a harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett olyan üzemből származnak, amely az e rendeletben megállapított különös feltételeknek megfelel;

c) azok eleget tesznek az (5) bekezdés követelményeinek; és

d) azokat a X. melléklet 17. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

III. Guanó

7. A guanó forgalomba hozatalára semmilyen állat-egészségügyi feltétel nem vonatkozik.

IV. FEJEZET

A lósavó kivételével a műszaki termékek előállítására szánt vérre és vértermékekre vonatkozó követelmények

A. Behozatal

1. A vér behozatalára a XI. fejezetben megállapított követelmények vonatkoznak.

2. A tagállamok engedélyezik a műszaki termékek előállítására szánt vértermékek, beleértve a 96/22/EK irányelvben betiltott szerekkel kezelt állatoktól származó anyagok behozatalát, ha:

a) azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet VI.A. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) az e rendeletben meghatározott különleges feltételeknek megfelelő műszaki üzemből vagy a gyűjtő létesítményből származnak;

c) ha azokat egy, a X. melléklet 4.C., illetve 4.D. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

3. A vért, amelyből a műszaki termékek előállítására szánt vértermékeket előállítják, az alábbi helyekről szabad begyűjteni:

a) a közösségi jogszabályok szerint engedélyezett vágóhidak;

b) harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett és felügyelt vágóhidak; vagy

c) harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett és felügyelt létesítményekben tartott élő állatok.

4. A műszaki termékek előállítására szánt vértermékek előállítására használt azon vértermékeknek, amelyeket a taxa Artiodactyla, Perissodactyla és Proboscidea fajhoz tartozó állatokból és azok keresztezésből származó állatokból nyertek, meg kell felelniük az a) vagy a b) pontban szereplő feltételeknek:

a) a termékeket az alábbi olyan kezelések egyikének vetették alá, amelyek biztosítják, hogy a termék a b) pontban említett betegségek kórokozóitól mentes:

i. 65 oC-on és legalább három órán keresztül végzett hőkezelés, amit hatékonyságvizsgálat követ;

ii. 25 kGy erősségű gamma-sugaras besugárzás, amit hatékonyságvizsgálat követ;

iii. legalább 80 oC-os belső hőmérsékletet biztosító hőkezelés, amit hatékonyságvizsgálat követ;

iv. csak a Suidae és a Tayassuidae fajoktól eltérő állatok esetében: a pH-érték megváltoztatása 5-re, két órán keresztül, amit hatékonyságvizsgálat követ;

b) a nem az a) ponttal összhangban kezelt vértermékek esetén a termékek olyan országból vagy régióból származnak:

i. amelyben az utóbbi 12 hónapban nem jegyeztek fel keleti marhavészt, kiskérődzők pestisét és Rift-völgyi lázat, és amelyben e betegségek ellen legalább 12 hónapig nem vakcináztak;

ii. amelyben az utóbbi 12 hónapban nem jegyeztek fel ragadós száj- és körömfájást, és amelyben e betegség ellen legalább 12 hónapig nem vakcináztak

vagy

ahol az utóbbi 12 hónapban nem jegyeztek fel ragadós száj- és körömfájást, és amelyben a háziasított kérődzők körében legalább 12 hónapig a ragadós száj- és körömfájás ellen hatóságilag rendszeresen vakcinázási programokat hajtanak végre, és azokat ellenőrzik; ez esetben a 97/78/EK irányelvben előírt határellenőrzést követően és az ugyanezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban a termékeket közvetlenül a rendeltetési műszaki üzembe kell szállítani, és minden óvintézkedést - beleértve a hulladékok, fel nem használt vagy megmaradt anyagok biztonságos ártalmatlanítását - meg kell tenni a betegségek állatokra vagy emberekre történő átterjedésének elkerülése érdekében.

A Suidae és a Tayassuidae fajoktól eltérő állatok esetében az i. és az ii. alponton túlmenően az alábbi feltételek egyikét is teljesíteni kell:

- a származási országban vagy régióban az utóbbi 12 hónapban nem jegyeztek fel hólyagos szájgyulladást vagy kéknyelv-betegséget (beleértve szeropozitív állatok jelenlétét), és a fogékony fajok körében e betegségek ellen legalább 12 hónapig nem vakcináztak,

- a 97/78/EK irányelvben előírt határellenőrzést követően és az ugyanezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban a termékeket közvetlenül a rendeltetési műszaki üzembe kell szállítani, és minden óvintézkedést - beleértve a hulladékok, fel nem használt vagy megmaradt anyagok biztonságos ártalmatlanítását - meg kell tenni a betegségek állatokra vagy emberekre történő átterjedésének elkerülése érdekében.

A Suidae és a Tayassuidae fajokhoz tartozó állatok esetében az i. és az ii. alponton túlmenően a származási országban vagy régióban az utóbbi 12 hónapban nem jegyezték fel a sertések hólyagos betegségét, a klasszikus sertéspestist és az afrikai sertéspestist, e betegségek ellen legalább 12 hónapig nem vakcináztak, valamint az alábbi feltételek egyike teljesül:

- a származási országban vagy régióban az utóbbi 12 hónapban nem jegyeztek fel hólyagos szájgyulladást (beleértve szeropozitív állatok jelenlétét), és a fogékony fajok körében e betegség ellen legalább 12 hónapig nem vakcináztak,

- a 97/78/EK irányelvben előírt határellenőrzést követően és az ugyanezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban a termékeket közvetlenül a rendeltetési műszaki üzembe kell szállítani, és minden óvintézkedést - beleértve a hulladékok, fel nem használt vagy megmaradt anyagok biztonságos ártalmatlanítását - meg kell tenni a betegségek állatokra vagy emberekre történő átterjedésének elkerülése érdekében.

5. A műszaki termékek előállítására szánt azon vértermékeknek, amelyeket baromfikból vagy más madárfajokból nyertek, meg kell felelniük az a) vagy a b) pontban szereplő feltételeknek:

a) a termékeket az alábbi olyan kezelések egyikének vetették alá, amelyek biztosítják, hogy a termék a b) pontban említett betegségek kórokozóitól mentes legyen:

i. 65 oC-on és legalább három órán keresztül végzett hőkezelés, amit hatékonyságvizsgálat követ;

ii. 25 kGy erősségű gamma-sugaras besugárzás, amit hatékonyságvizsgálat követ;

iii. legalább 70 oC-os belső hőmérsékletet biztosító hőkezelés, amit hatékonyságvizsgálat követ;

b) a nem az a) ponttal összhangban kezelt vértermékek esetén a termékek olyan országból vagy régióból származnak:

i. amelyek mentesek az Állat-egészségügyi Világszervezet által kiadott Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe szerinti Newcastle-betegségtől vagy nagy patogenitású madárinfluenzától;

ii. amelyben az utóbbi 12 hónapban nem vakcináztak madárinfluenza ellen;

iii. amelyben azokat a baromfikat vagy más madárfajokat, amelyekből a termékek származnak, nem oltották be a Newcastle-betegség ellen a betegség vírusának törzstenyészetéből készített olyan vakcinával, amely a vírus lentogén törzseinél nagyobb patogenitású.

V. FEJEZET

A lófélék műszaki termékek előállítására szánt vérére és vértermékeire vonatkozó követelmények

A. Forgalomba hozatal

A lófélék műszaki termékek előállítására szánt vérének és vértermékeinek forgalomba hozatalára az alábbi feltételek vonatkoznak:

1. A vér forgalomba hozható, amennyiben

a) azt olyan lóféléktől gyűjtötték, amelyek(et):

i. a vér begyűjtésének napján végzett ellenőrzés során nem mutatják a 90/426/EGK irányelv A. mellékletében felsorolt, bejelentési kötelezettség alá eső betegségek, valamint az Állat-egészségügyi Világszervezet által kiadott Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe 2009. évi kiadása 1.2.3. cikkének 4. pontjában felsorolt lóinfluenza, lópiroplazmózis, lórhinopneumonitis és a lovak vírusos arteritisének klinikai tüneteit;

ii. a vér begyűjtésének napján, valamint azt megelőzően legalább 30 napig olyan, állatorvosi felügyelet alatt álló gazdaságban tartották, amelyre a 90/426/EGK irányelv 4. cikkének (5) bekezdése értelmében tiltó rendelkezés vagy 5. cikkének értelmében korlátozás nem volt érvényben;

iii. a 90/426/EGK irányelv 4. cikkének (5) bekezdésében megállapított ideig nem érintkeztek olyan gazdaságokból származó lófélékkel, amelyek az említett cikk értelmében állat-egészségügyi okokból tiltó rendelkezés hatálya alatt álltak, továbbá a vér begyűjtésének napján, valamint azt megelőzően legalább 40 napig nem érintkeztek az említett irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében afrikai lópestistől mentesnek nem tekintett tagállamból vagy harmadik országból származó lófélékkel;

b) begyűjtése állatorvosi felügyelet alatt történt, vagy:

i. a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően engedélyezett vágóhidakon; vagy

ii. lófélék vérének vértermékek műszaki célból történő előállításához való begyűjtése érdekében engedélyezett, állatorvosi engedélyszámmal ellátott és az illetékes hatóság által felügyelt létesítményekben.

2. A vértermékek forgalomba hozhatók, amennyiben

a) előállításuk, kezelésük és csomagolásuk során minden óvintézkedést megtettek a vértermékek kórokozókkal történő fertőződésének elkerülése érdekében;

b) a vértermékeket olyan vérből állították elő, amely:

i. vagy megfelel az (1) bekezdés a) pontjában megállapított feltételeknek; vagy

ii. az afrikai lópestis, a lovak agy- és gerincvelő-gyulladásának valamennyi típusa - a lovak venezuelai járványos agy- és gerincvelő-gyulladását is beleértve -, a lovak fertőző kevésvérűsége, a hólyagos szájgyulladás és a takonykór (Burkholderia mallei) lehetséges kórokozóinak ártalmatlanítása érdekében az alábbi kezelések közül legalább egynek alávetették, amit hatékonyságvizsgálat követett:

- 65 °C-on és legalább három órán keresztül végzett hőkezelés;

- 25 kGy erősségű gammasugaras besugárzás;

- a pH-érték megváltoztatása 5-re, két órán keresztül;

- legalább 80 oC-os belső hőmérsékletet biztosító hőkezelés.

3. A lófélék vérét és vértermékeit olyan légmentesen zárt, vízhatlan tárolóedényekbe kell csomagolni, amelyeken:

a) jól láthatóan szerepel a "LÓFÉLÉK VÉRE ÉS VÉRTERMÉKEI NEM EMBERI VAGY ÁLLATI FOGYASZTÁSRA" felirat;

b) szerepel az (1) bekezdés b) pontjában említett gyűjtő létesítmény engedélyszáma.

B. Behozatal

A tagállamok engedélyezik a lófélék műszaki termékek előállítására szánt, a következő feltételeknek megfelelő vérének és vértermékeinek behozatalát:

1. A vérnek meg kell felelnie az A. szakasz (1) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételeknek, és begyűjtésére állatorvosi felügyelet mellett kell, hogy sor kerüljön vagy:

a) olyan vágóhidakon, amelyeket

i. a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően engedélyeztek; vagy

ii. harmadik ország illetékes hatósága engedélyezett és felügyelt; vagy

b) lófélék vérének vértermékek műszaki célból történő előállításához való begyűjtése érdekében harmadik ország illetékes hatósága által engedélyezett, állatorvosi engedélyszámmal ellátott és felügyelt létesítményekben.

2. A vértermékeknek meg kell felelniük az A. szakasz (2) bekezdésében megállapított feltételeknek.

Emellett az A. szakasz (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett vértermékeket olyan lóféléktől gyűjtött vérből kell előállítani, amelyeket a gyűjtést megelőzően legalább három hónapig vagy, amennyiben három hónapnál fiatalabbak, születésüktől fogva a vér gyűjtésének helye szerinti harmadik országban állatorvosi felügyelet alatt álló gazdaságban tartották, amely az említett időszak alatt, valamint a vér gyűjtésének ideje alatt mentes volt:

a) a 90/426/EGK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti afrikai lópestistől;

b) a lovak venezuelai járványos agy- és gerincvelő-gyulladásától már legalább két éve;

c) a takonykórtól:

i. három éve; vagy

ii. hat hónapja, amennyiben az állatok nem mutatták a takonykór (Burkholderia mallei) klinikai tüneteit az (1) bekezdés a) pontjában említett vágóhídon végzett post mortem vizsgálat során, amely magában foglalta a légcső, a gégefő, az orrüregek, a homlok- és orrmelléküregek és azok leágazásai nyálkahártyáinak gondos vizsgálatát, a fejnek középsíkban való kettéhasítása és az orrsövény kimetszése után;

d) a hólyagos szájgyulladástól hat hónapja.

3. A vértermékeknek olyan műszaki üzemből kell származniuk, amelyet a harmadik ország illetékes hatósága engedélyezett, és megfelel az 1774/2002/EK rendelet 18. cikkében megállapított különös követelményeknek.

4. A vérnek és a vértermékeknek olyan harmadik országból kell származniuk, amely szerepel a XI. melléklet alábbi részében említett jegyzéken:

a) a XIII. rész A. pontjában, amennyiben a vért az A. szakasz (1) bekezdésének megfelelően gyűjtötték, vagy amennyiben a vértermékeket az A. szakasz (2) bekezdése b) pontja i. alpontjának megfelelően állították elő; vagy

b) a XIII. rész B. pontjában, amennyiben az A. szakasz (2) bekezdése b) pontja ii. alpontjának megfelelő kezelésen esett át;

5. A vért és vértermékeket az A. szakasz (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell csomagolni és címkézni, és azokat a X. melléklet 4.A. fejezetében előírt mintának megfelelő, a hatósági állatorvos által megfelelően kitöltött és aláírt egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

VI. FEJEZET

A patás állatok nyersbőrére és irhájára vonatkozó követelmények

A. Hatály

1. E fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni:

a) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 38 ) előírásainak megfelelő, patás állatoktól származó nyersbőrre és irhára;

b) a patás állatok olyan nyersbőrére és irhájára, amely a teljes cserzési folyamaton átesett;

c) a "wet blue"-ra (krómmal cserzett nyersbőr és irha);

d) a pikkelezett bőrre; és

e) a meszezett bőrökre (legalább nyolc órán keresztül 12 és 13 közötti pH-értéken mésszel és páclében kezelt bőrök).

2. E fejezet rendelkezéseit az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazási körön belül a friss, hűtött és kezelt nyersbőrökre és irhákra kell alkalmazni. E fejezet alkalmazásában a "kezelt nyersbőr és irha" olyan nyersbőr és irha, amelyet:

a) kiszárítottak;

b) az elszállítást megelőzően legalább 14 napon keresztül száraz sózással vagy nedves sózással kezeltek;

c) hét napon keresztül sóztak tengeri sóban 2 % nátrium-karbonát hozzáadása mellett;

d) 42 napon keresztül legalább 20 °C-os hőmérsékleten szárítottak; vagy

e) a Bizottság által meghatározott - cserzésen kívüli - eljárással tartósítottak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

B. Kereskedelem

3. A friss vagy hűtött nyersbőr és irha kereskedelmére ugyanazon egészségügyi feltételek vonatkoznak, mint amelyeket az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelv ( 39 ) alapján a friss húsra kell alkalmazni.

4. A kezelt nyersbőrök és irhák kereskedelmét abban az esetben engedélyezik, ha valamennyi szállítmányt a II. mellékletben előírt kereskedelmi okmány kíséri és az tanúsítja, hogy:

a) a nyersbőrök és irhák kezelése a (2) bekezdéssel összhangban történt; és

b) a szállítmány nem érintkezett más olyan állati termékekkel vagy élő állatokkal, amelyek valamilyen súlyos fertőző betegség terjesztésének a veszélyét jelentik.

C. Behozatal

5. A tagállamok engedélyezik a friss vagy hűtött nyersbőrök és irhák behozatalát, ha:

a) azok a 6. cikk (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett állatokból származnak;

b) azok olyan harmadik országból vagy - a közösségi jogszabályoknak megfelelő regionalizáció esetén - harmadik ország olyan területéről származnak, amely szerepel a XI. melléklet XIV. részének A. pontjában található jegyzéken, és amelyben az érintett fajoktól függően értelemszerűen:

i. legalább az elszállítást megelőző 12 hónapban nem fordultak elő az alábbi betegségek:

- klasszikus sertéspestis,

- afrikai sertéspestis, és

- keleti marhavész, és

ii. legalább az elszállítást megelőző 12 hónapban nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás, továbbá amelyben az elszállítást megelőző 12 hónapban nem történt vakcinázás ragadós száj- és körömfájás ellen;

c) azok a következő állatokból származnak:

i. olyan állatok, amelyek a vágás előtt legalább három hónapon keresztül vagy - három hónaposnál fiatalabb állatok esetén - születésük óta a származási ország területén tartózkodtak;

ii. páros ujjú patás állatok nyersbőre és irhája esetében olyan állatok, amelyek olyan gazdaságból származnak, amelyben az utolsó 30 napban, illetve amelynek 10 km-es sugarú körzetén belül az utolsó 30 napban nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás;

iii. sertések nyersbőre és irhája esetében olyan állatok, amelyek olyan gazdaságból származnak, amelyben az utolsó 30 napban nem fordult elő a sertések hólyagos betegsége, illetve az utolsó 40 napban nem fordult elő klasszikus vagy afrikai sertéspestis és amelynek 10 km-es sugarú körzetén belül az utolsó 30 napban nem fordult elő az említett betegségek egyike sem; vagy

iv. olyan állatok, amelyeket a vágást megelőző 24 órán belül a vágóhídon ante mortem vizsgálatnak vetettek alá, és azok a ragadós száj- és körömfájás, a keleti marhavész, a klasszikus sertéspestis, az afrikai sertéspestis vagy a sertések hólyagos betegsége tüneteit nem mutatták;

d) valamennyi óvintézkedést megtették a kórokozókkal történő újrafertőződés elkerülése érdekében; és

e) azokat egy, a X. melléklet 5. A. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri.

6. A tagállamok engedélyezik a kezelt nyersbőrök és irhák behozatalát, ha:

a) azok a 6. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy k) pontjában említett állatokból származnak;

b) azok a következő állatok valamelyikéből származnak:

i. olyan harmadik országból vagy - a közösségi jogszabályoknak megfelelő regionalizáció esetén - harmadik ország olyan területéről származó állatok, amely szerepel a XI. melléklet XIV. részének B. pontjában található jegyzéken, és ahonnan az adott faj friss húsának behozatala engedélyezve van, és a nyersbőr és irha kezelése az A. 2. pont a), b) és c) alpontja szerint megtörtént; vagy

ii. olyan harmadik országból származó állatok, amely szerepel a XI. melléklet XIV. részének B. pontjában található jegyzéken, és a nyersbőr és irha kezelése az A. 2. pont c) vagy d) alpontja szerint megtörtént; vagy

iii. olyan harmadik országból származó lófélék vagy kérődző állatok, amely a XI. melléklet XIV. részének C. pontjában található jegyzéken szerepel, és a nyersbőr és irha kezelése az A. 2. pont a), b) és c) alpontja szerint megtörtént, és azokat a kezelés után legalább 21 napig elkülönítve tartották;

c) hajóval szállított sózott nyersbőr és irha esetében ezek kezelése az A. 2. pont b) vagy c) alpontja szerint megtörtént, és ezeket a kezelés után, a behozatal előtt szállítás közben a b) alpont esetében legalább 14 napig, a c) alpont esetében pedig legalább 7 napig elkülönítve tartották, és a szállítmányt kísérő egészségügyi bizonyítvány igazolja ezt a kezelést és a szállítás időtartamát; és

d) ezeket a X. melléklet 5. B. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány, vagy pedig az e melléklet C. 6. b) iii. pontjában említett nyersbőr és irha esetében a X. melléklet 5. C. fejezetében előírt mintának megfelelő hatósági nyilatkozat kíséri.

7. A patás állatok friss, hűtött vagy kezelt nyersbőreit és irháit a küldő harmadik ország illetékes hatósága által lezárt konténerekben, közúti járművekben, vasúti vagonokban vagy bálákban kell behozni.

VII. FEJEZET

A vadásztrófeákra vonatkozó követelmények

A. Nyersanyag

1. A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló,1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet ( 40 ) alapján elfogadott intézkedések sérelme nélkül

a) a szobahőmérsékleten történő tartósításukat biztosító teljes állatpreparációs kezelésen átesett patás állatok és madarak vadásztrófeái; és

b) a patás állatokon és madarakon kívüli egyéb fajok vadásztrófeái

nem tartoznak állat-egészségügyi okok miatt bevezetett tilalom vagy korlátozás hatálya alá.

2. Az (1) bekezdés a) pontjában említett kezelésen át nem esett patás állatok és madarak vadásztrófeáira - a 338/97/EK rendelet alapján elfogadott intézkedések sérelme nélkül - az alábbi feltételek vonatkoznak. E vadásztrófeáknak:

a) olyan területről származó állatokból kell származniuk, amelyek nem tartoznak olyan súlyos fertőző betegség előfordulása miatt bevezetett korlátozás hatálya alá, amely betegségre az érintett állatfajok egyedei fogékonyak; vagy

b) teljesíteniük kell a 3. vagy 4. pontban megállapított feltételeket, amennyiben olyan területről származó állatokból származnak, amely olyan súlyos fertőző betegség előfordulása miatt bevezetett korlátozás hatálya alá tartozik, amelyre az érintett állatfajok egyedei fogékonyak.

3. A kizárólag csontból, szarvból, patából, karomból, agancsból vagy fogakból álló vadásztrófeákat:

a) megfelelő időtartamon keresztül forrásban levő vízbe kellett meríteni minden olyan anyag eltávolítása érdekében, amely nem csont, szarv, pata, karom, agancs vagy fog;

b) az illetékes hatóság által engedélyezett termékkel - a csontból álló részeknél különösen hidrogén-peroxiddal - kell fertőtleníteni;

c) a kezelés után azonnal be kell csomagolni - anélkül, hogy fertőzésükre alkalmas más állati eredetű termékkel érintkeznének - külön, átlátszó és zárt csomagokba a további fertőződés elkerülése érdekében; és

d) a fenti feltételek teljesülését igazoló okmánynak vagy bizonyítványnak kell kísérnie.

4. A kizárólag nyersbőrből és irhából álló vadásztrófeákat

a) vagy:

i. ki kell szárítani; vagy

ii. a szállítást megelőzően legalább 14 napon keresztül száraz sózással vagy nedves sózással kell kezelni; vagy

iii. egy, a Bizottság által engedélyezett - nem cserzési - eljárással kell tartósítani. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

b) a kezelés után azonnal be kell csomagolni - anélkül, hogy fertőzésükre alkalmas más állati eredetű termékkel érintkeznének - külön, átlátszó és zárt csomagokba a további fertőződés elkerülése érdekében; és

c) a fenti feltételek teljesülését igazoló okmánynak vagy bizonyítványnak kell kísérnie.

B. Behozatal

5. A tagállamok engedélyezik a madarakhoz és patás állatokhoz tartozó - kizárólag csontból, szarvból, patából, karomból, agancsból, fogból vagy nyersbőrből vagy irhából álló - kezelt vadásztrófeák harmadik országokból történő behozatalát, ha:

a) azokat egy, a X. melléklet 6. A. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri; és

b) azok teljesítik a 3. vagy 4. pont követelményeit. A hajóval szállított, szárazon sózott vagy nedvesen sózott bőrök esetében azonban a bőröket nem kell sózni a feladást megelőző 14 napon keresztül, amennyiben azokat a behozatal előtt 14 napon keresztül sózták;

(c) olyan harmadik országból származnak, amely a XI. melléklet XV.A. részében található jegyzéken szerepel.

6. A tagállamok a 7. pont követelményeivel összhangban engedélyezik a madarak és patás állatok teljes anatómiai egységekből álló, kezeletlen vadásztrófeáinak olyan harmadik országokból történő behozatalát:

a) amelyek a XI. melléklet XV.B. és C. részében található jegyzékek egyikén szerepelnek; és

b) amelyekből valamennyi kategóriájú érintett állatfaj friss húsának behozatala engedélyezett.

7. A tagállamok a 6. pontban említett vadásztrófeák behozatalát engedélyezik, ha:

a) azok olyan területről származó állatokból származnak, amely nem tartozik olyan súlyos fertőző betegség előfordulása miatt bevezetett korlátozás hatálya alá, amelyre az érintett állatfajok egyedei fogékonyak;

b) azokat a kezelés után azonnal becsomagolták - anélkül, hogy fertőzésükre alkalmas más állati eredetű termékkel érintkeztek volna - külön, átlátszó és zárt csomagokba a további fertőződés elkerülése érdekében; és

c) azokat egy, a X. melléklet 6. B. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri.

VIII. FEJEZET

A gyapjúra, szőrre, sertéssörtére, tollra és tollrészekre vonatkozó követelmények

A. Nyersanyag

a) A feldolgozatlan gyapjúnak, a feldolgozatlan szőrnek, a feldolgozatlan sertéssörtének és a feldolgozatlan tollnak és tollrészeknek a 6. cikk (1) bekezdésének c) vagy k) pontjában említett állatokból kell származniuk. Ezeket biztonságosan és szárazon kell becsomagolni. A vágóhídról közvetlenül a feldolgozó üzembe küldött feldolgozatlan toll és tollrészek esetében azonban az illetékes hatóság eltérést engedélyezhet a szárazságra vonatkozó követelmény alól, feltéve, hogy

i. minden szükséges intézkedést megtettek a betegségek lehetséges terjedésének elkerülése céljából;

ii. a szállítás szivárgásmentes szállítótartályban és/vagy járművön történik, amelyet minden egyes szállítás után azonnal tisztítani és fertőtleníteni kell; és

iii. a tagállam értesíti a Bizottságot, amikor ilyen eltérést ad meg.

b) Tilos az olyan régiókból származó sertéssörte szállítása, amelyekben az afrikai sertéspestis honos, kivéve az olyan sertéssörtét:

i. amelyet főztek, festettek vagy kifehérítettek; vagy

ii. amely egyéb - a kórokozók elpusztítását biztosító - kezelésen ment át, feltéve, hogy ebben az erről szóló igazolást a származási hely illetékes állatorvosa - bizonyítvány formájában - benyújtja. E rendelkezések alkalmazásában az ipari mosás nem tekinthető kezelési módszernek.

2. Az 1. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni a dísztollakra vagy az olyan tollakra, amelyeket:

a) utazók magáncélú használatra tartanak maguknál; vagy

b) magánszemélyeknek szóló, nem ipari felhasználásra szánt szállítmányok tartalmaznak.

B. Behozatal

3. A tagállamok engedélyezik harmadik országokból vagy - a közösségi jogszabályok szerinti regionalizáció esetén - harmadik országok régióiból származó sertéssörte behozatalát, ha:

a) a sertéssörtét a származási országból származó és egy ottani vágóhídon levágott állatokból nyerték; és

b) vagy

i. egy, a X. melléklet 7. A. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri a szállítmányt, amennyiben az utolsó 12 hónapban az afrikai sertéspestis nem fordult elő; vagy

ii. egy, a X. melléklet 7. B. fejezetében megállapított minta szerinti bizonyítvány kíséri a szállítmányt, amennyiben az utolsó 12 hónapban az afrikai sertéspestis egy vagy több esetben előfordult;

c) olyan harmadik országból származnak, amely a XI. melléklet VIII. részében található jegyzéken szerepel.

4. A tagállamoknak engedélyezniük kell feldolgozatlan gyapjú és szőr behozatalát, ha:

a) azok biztonságosan lezárt csomagolásban vannak és szárazak; és

b) azokat közvetlenül, olyan feltételek mellett küldik a műszaki üzembe vagy egy közbenső üzembe, amelyek kizárják a kórokozók terjedését.

5. Feldolgozatlan madártoll és tollrész behozatala tilos.

A tagállamok engedélyezik feldolgozott madártoll és tollrész behozatalát, ha:

a) az kezelt dísztoll, olyan kezelt madártoll, amelyet utazók magáncélú használatra tartanak maguknál, vagy magánszemélyeknek szóló, nem ipari felhasználásra szánt szállítmányban lévő kezelt madártoll; vagy

b) azt olyan kereskedelmi okmány kíséri, amely igazolja, hogy a madártollat vagy tollrészt gőzsugárral vagy a kórokozók ártalmatlanítását biztosító más módszerrel kezelték, és az biztonságosan le van zárva a csomagolásban, és száraz.

IX. FEJEZET

A méhészeti termékekre vonatkozó követelmények

A. Nyersanyag

1. A kizárólag méhészeti célú felhasználásra szánt méhészeti melléktermék(nek):

a) nem származhatnak olyan területről, amely az alábbi betegségek valamelyikének előfordulása miatt zárlat alatt áll:

i. a mézelő méhek nyúlós költésrothadása (Paenbacillus larvae larvae), kivéve, ha az illetékes hatóág a kockázatot elhanyagolhatónak értékelte, csak az adott tagállamban használható, külön engedélyt állított ki, és minden más szükséges intézkedést megtett a betegség terjedésének megakadályozása érdekében;

ii. enyhébb (európai) költésrothadás (Acarapis woodi (Rennie), kivéve, ha a rendeltetési hely szerinti terület tekintetében a 92/65/EGK irányelv ( 41 ) 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiegészítő biztosítékokat határoztak meg;

iii. kis méhkas bogár (Aethina tumida); vagy

iv. Tropilaelaps spp. (Tropilaelaps spp.); és

b) meg kell felelniük a 92/65/EGK irányelv 8. cikkének a) pontjában meghatározott követelményeknek.

B. Behozatal

2. Mivel a kis méhkas bogár és a Tropilaelaps spp. nem fordul elő a Közösségben, a méhészeti termékek behozatalára vonatkozóan a következő kiegészítő biztosítékokat kell megállapítani.

3. A tagállamok engedélyezik a méhészeti célú felhasználásra szánt méhészeti melléktermék behozatalát, kivéve a lép formában lévő méhviaszt, ha:

a) az olyan harmadik országból származik, amely szerepel a XI. melléklet XII. részében található jegyzéken;

b) vagy

i. az legalább 24 órán keresztül -12 °C-os vagy annál kisebb hőmérsékletnek volt kitéve; vagy

ii. viasz esetében az anyagot a behozatal előtt finomították vagy kiolvasztották; és

c) azt a X. melléklet 13. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

4. A tagállamok engedélyezik a műszaki célú felhasználásra szánt méhviasz behozatalát, kivéve a lép formában lévő méhviaszt, ha:

a) azt a behozatal előtt finomították vagy kiolvasztották; és

b) azt a finomítást vagy kiolvasztást igazoló kereskedelmi okmány kíséri.

5. Lép formában lévő méhviasz behozatala tilos.

X. FEJEZET

A nem takarmányanyagként, szerves trágyaként vagy talajjavító szerként történő felhasználásra szánt csontra és csonttermékekre (a csontliszt kivételével), szarvra és szarvtermékekre (a szaruliszt kivételével), valamint patára és patatermékekre (a pataliszt kivételével) vonatkozó követelmények

1. A tagállamok engedélyezik a csont és csonttermékek (a csontliszt kivételével), a szarv és szarvtermékek (a szaruliszt kivételével), valamint a pata és patatermékek (a pataliszt kivételével) műszaki termékek előállításához történő behozatalát, ha:

a) a kivitelt megelőzően a termékeket kiszárítják, de azokat nem hűtik vagy fagyasztják;

b) a termékeket a származási országból kizárólag szárazföldi és tengeri úton továbbítják közvetlenül a Közösség valamely állat-egészségügyi határállomásáig, és azokat nem rakják át semmilyen, a Közösség területén kívül lévő kikötőben vagy más helyen;

c) a termékeket - a 97/78/EK irányelvben előírt okmányellenőrzéseket követően - közvetlenül a műszaki üzembe szállítják;

(d) olyan harmadik országból származnak, amely a XI. melléklet XVII. részében található jegyzéken szerepel.

2. Valamennyi szállítmányt az alábbiaknak kell kísérnie:

a) egy, a származási létesítményt felügyelő illetékes hatóság által lepecsételt kereskedelmi okmány az alábbi információkkal:

i. a származási ország;

ii. a termelő létesítmény neve;

iii. a termék típusa (szárított csont/szárított csonttermék/szárított szarv/szárított szarvtermék/szárított pata/szárított patatermék); és

iv. az a tény, hogy a terméket:

- egészséges, vágóhídon vágott állatokból nyerték, vagy

- legalább 20 °C-os átlaghőmérsékleten szárították 42 napon keresztül, vagy

- szárítás előtt legalább 80 °C-os belső hőmérsékletre melegítették egy órán keresztül, vagy

- szárítás előtt legalább 800 °C-os belső hőmérsékletre melegítették egy órán keresztül, vagy

- szárítás előtt olyan savanyítási folyamatnak vetették alá, amelynek eredményeként a pH-értéket legalább egy órán keresztül 6 alatt tartották, és

nem lehet élelmiszerben, takarmányanyagban, szerves trágyákban vagy talajjavító szerekben felhasználni; és

b) az importőr nyilatkozata, amely megfelel a X. melléklet 16. fejezetében előírt mintának és amelyet a szállítmány Közösségbe történő első belépésének helye szerinti tagállam hivatalos nyelveinek legalább egyikén és a rendeltetési hely szerinti tagállam hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell kiállítani.

3. A Közösség területére történő szállításkor az anyagot légmentesen zárt konténerekben vagy járművekben vagy - ömlesztett áruként - hajón kell szállítani. Konténerekben történő szállítás esetén a konténereken - és valamennyi kísérő okmányon - fel kell tüntetni a műszaki üzem nevét és címét.

4. A 97/78/EK irányelvben előírt határellenőrzést követően az anyagot - az ugyanezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban - közvetlenül a műszaki üzembe kell szállítani.

5. A feldolgozólétesítményben nyilvántartást kell vezetni az anyag mennyiségéről és jellegéről annak biztosítása érdekében, hogy az anyagot ténylegesen a megadott célra használják fel.

XI. FEJEZET

A takarmány - beleértve a kedvtelésből tartott állatok eledelét - és a(z) 2007/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében említett köztes termékek kivételével az ipari termékek előállítására használt állati melléktermékekre vonatkozó követelmények

A tagállamok engedélyezik a takarmány - beleértve a kedvtelésből tartott állatok eledelét -, gyógyszerek és egyéb műszaki termékek előállítására szánt állati melléktermékek behozatalát, ha:

1. azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet VI., VII.A., illetve VII.B. részében található jegyzéken szerepelnek;

2. azok kizárólag a 6. cikk (1) bekezdésének a)-j) pontjában említett állati melléktermékekből állnak, és/vagy amennyiben kedvtelésből tartott állatok eledeléhez történő felhasználásra szánják azokat, a 28. cikk második bekezdése szerint kezelt állatokból származó anyagból állnak;

a tenyésztett prémes állatok nyers eledeléhez használt vagy a kedvtelésből tartott állatok nyers eledeléhez használt állati mellékterméknek azonban kizárólag a 6. 1. pont a) és b) alpontjában említett állati melléktermékekből kell állnia;

3. azokat a származási üzemben mélyfagyasztották, vagy a közösségi jogszabályokkal összhangban tartósították oly módon, amely megakadályozza a feladás és a rendelkezési üzembe történő megérkezés közötti megromlásukat;

4. minden óvintézkedést megtettek a kórokozókkal történő újrafertőződés elkerülése érdekében;

5. azokat szivárgásmentes, új csomagolóanyagba csomagolták;

6. azt a X. melléklet 3. D., 3. F vagy 8. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri;

7. azok szállítása a 97/78/EK irányelvben előírt határellenőrzést követően az ugyanezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban történt a következő helyek valamelyikére:

a) olyan kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító vagy műszaki üzem, amelyben biztosított, hogy az állati melléktermékeket csak kedvtelésből tartott állatok eledelének vagy műszaki termékek előállítása céljára használják fel, az illetékes hatóság által adott esetben meghatározottak szerint, és azok az üzemet - a közvetlen ártalmatlanítás kivételével - kezeletlenül nem hagyják el; vagy

b) egy közbenső üzem; vagy

c) egy engedélyezett és nyilvántartott felhasználó vagy gyűjtőközpont, amelyben biztosított, hogy az állati melléktermékeket csak az illetékes hatóság által adott esetben meghatározott, engedélyezett célra használják fel,

és

8.1. az e rendelet 28. cikkének második bekezdésében említett, a 96/22/EK irányelvvel összhangban betiltott anyagokkal kezelt állatokból származó, kedvtelésből tartott állatok eledelének előállításához használt nyersanyag esetében azt:

a) a Közösség területére történő belépést megelőzően a harmadik országban meg kell jelölni folyékony faszénnel vagy aktív szénnel írt kereszttel, a fagyasztott tömb minden külső oldalán, oly módon, hogy a jelölés a fagyasztott tömb oldala átmérőjének legalább 70 %-át fedje és legalább 10 cm széles legyen;

b) nem fagyasztott anyagok esetében azokat a Közösség területére történő belépést megelőzően a harmadik országban meg kell jelölni folyékony faszénnel történő bepermetezéssel vagy faszén por alkalmazásával oly módon, hogy a faszén egyértelműen látható legyen az anyagon;

c) közvetlenül a következő valamelyikére kell szállítani:

i. a 7. a) pont szerinti rendeltetési állateledel-üzembe;

vagy

ii. a 7. b) pont szerinti közbenső üzembe és onnan közvetlenül az i. pontban említett állateledel-üzembe, feltéve, hogy a közbenső üzem:

- csak a 8.1. pont szerinti anyagokat kezel, vagy

- csak az i. pont szerinti állateledel-üzembe szánt anyagokat kezel;

és

d) úgy kell kezelni, hogy az a) és b) pontban említett jelölést csak a rendeltetési állateledel-üzemben, közvetlenül az anyagnak a kedvtelésből tartott állatok eledelének előállítására történő felhasználása előtt távolítsák el;

8.2. amennyiben egy szállítmány a 8.1. ponttal összhangban kezelt nyersanyagból, és más nem kezelt nyersanyagból áll, a szállítmányban található összes nyersanyagot meg kell jelölni a 8.1. a) és b) pont szerint;

8.3. a 8.1. a) és b) pontban, valamint a 8.2. pontban előírt jelölésnek a feladástól a rendeltetési állateledel-üzembe történő megérkezésig láthatónak kell maradnia.

XII. FEJEZET

A 2. kategóriába tartozó anyagokból származó, olajkémiai célokra szánt kiolvasztott zsírok

A. Feldolgozási szabványok

1. A 2. kategóriába tartozó anyagokból származó, olajkémiai célokra szánt kiolvasztott zsírokat az V. melléklet III. fejezetében említett 1-5. módszer alkalmazásával kell előállítani.

2. A kérődzőkből származó kiolvasztott zsírokat úgy kell megtisztítani, hogy az összes visszamaradó oldhatatlan szennyeződés maximális szintje ne haladja meg a 0,15 tömegszázalékot.

B. Behozatal

3. A tagállamok engedélyezik a 2. kategóriába tartozó anyagokból származó, a VI. melléklet III. fejezetében leírt eljárások egyikének előírásait legalább teljesítő módszerrel történő feldolgozásra szánt kiolvasztott zsírok behozatalát, ha:

a) azok olyan harmadik országból származnak, amely a XI. melléklet IV. részében található közösségi jegyzéken szerepelnek;

b) azokat e rendelettel összhangban állították elő; és

c) azokat egy, a X. melléklet 10.B. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

4. A kiolvasztott zsírokat a származási országból kizárólag szárazföldi és/vagy tengeri úton kell továbbítani közvetlenül a Közösség valamely állat-egészségügyi határállomásáig.

5. A 97/78/EK irányelvben előírt ellenőrzéseket követően az említett irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban a kiolvasztott zsírokat közvetlenül azon 2. kategóriába tartozó olajkémiai üzembe kell szállítani, amelyben a zsírszármazékká történő feldolgozás történik.

6. A 3. pontban említett egészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell, hogy:

i. a kiolvasztott zsírok nem használhatók a VI. melléklet III. fejezetében említett eljárások egyikének előírásait legalább teljesítő módszerrel történő további feldolgozástól eltérő célra; és

ii. az eredményül kapott zsírszármazékok kizárólag szerves trágyákban vagy talajjavító szerekben vagy egyéb technikai célra - a kozmetikumok, gyógyszerek vagy gyógyászati eszközök kivételével - használhatók.

7. A 3. pontban előírt egészségügyi bizonyítványt az áruknak a Közösségbe történő első belépési helye szerinti állat-egészségügyi határállomáson át kell adni az illetékes hatóságnak, és ezt követően egy másolatnak kell kísérnie a szállítmányt a rendeltetési üzembe történő megérkezésig.

8. A 97/78/EK irányelvben előírt ellenőrzéseket követően az említett irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban a kiolvasztott zsírokat közvetlenül a rendeltetési üzembe kell szállítani.

XIII. FEJEZET

Zsírszármazékok

A. Feldolgozási szabványok

1. Amennyiben a zsírszármazékok előállítása a 2. kategóriába tartozó anyagokból származó kiolvasztott zsírokból történik, a VI. melléklet III. fejezetében említett eljárások legalább egyikének előírásait teljesítő módszert kell alkalmazni.

B. Behozatal

2. A tagállamok engedélyezik a zsírszármazékok behozatalát, ha minden egyes szállítmányt egy, a X. melléklet 14.A. vagy 14.B. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kísér.

3. A 2. pontban említett egészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell, hogy:

a) a zsírszármazékok a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó anyagokból származnak-e;

b) a 2. kategóriába tartozó anyagokból származó zsírszármazékok esetében azt, hogy a termékeket:

i. a VI. melléklet III. fejezetében említett eljárások egyikének előírásait legalább teljesítő módszerrel állították elő; és

ii. kizárólag szerves trágyákban vagy talajjavító szerekben vagy egyéb technikai célra - a kozmetikumok, gyógyszerek vagy gyógyászati eszközök kivételével - használhatók.

4. A 2. pontban előírt egészségügyi bizonyítványt az áruknak a Közösségbe történő első belépési helye szerinti állat-egészségügyi határállomáson át kell adni az illetékes hatóságnak, és ezt követően egy másolatnak kell kísérnie a szállítmányt a rendeltetési üzembe történő megérkezésig.

5. A 97/78/EK irányelvben előírt ellenőrzéseket követően az említett irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban a zsírszármazékokat közvetlenül a rendeltetési üzembe kell szállítani.

XIV. FEJEZET

A kedvtelésből tartott állatok eledelének előállításához használt ízesítő belsőségekre vonatkozó különös követelmények

Az I. fejezetben megállapított engedélyezésre vonatkozó követelmények mellett az alábbi feltételeket kell alkalmazni.

A. Nyersanyag

1. Kizárólag a 6. cikk (1) bekezdésének a)-j) pontjában említett állati melléktermékek használhatók a kedvtelésből tartott állatok eledele ízletességének növelésére használt állati eredetű folyékony/dehidratált feldolgozott termékek előállításához.

B. Feldolgozási szabványok

2. Az ízesítő belsőségek esetében olyan módszert és paramétereket kell alkalmazni, amelyek biztosítják, hogy a termék megfeleljen a VIII. melléklet II. fejezetének 6. pontjában rögzített mikrobiológiai szabványoknak. A kezelést követően minden óvintézkedést meg kell tenni a termékek fertőződésének elkerülése érdekében.

3. A végterméket:

a) új vagy sterilizált zsákokba kell csomagolni; vagy

b) ömlesztett áruként kell szállítani konténerekben vagy olyan egyéb szállítóeszközben, amelyet használat előtt egy, az illetékes hatóság által engedélyezett fertőtlenítőszerrel alaposan kitisztítottak és fertőtlenítettek.

C. Behozatal

4. A tagállamok engedélyezik az ízesítő belsőségek behozatalát, ha:

a) azok olyan harmadik országokból származnak, amelyek a XI. melléklet VII.C. részében található jegyzéken szerepelnek;

b) azok olyan állateledel-üzemből származnak, amelyet a harmadik ország illetékes hatósága engedélyezett, és megfelelnek a 18. cikkben megállapított különös követelményeknek;

c) azok előállítása e rendelettel összhangban történt; és

d) azokat egy, a X. melléklet 3.E. fejezetében előírt mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.

XV. FEJEZET

A szerves trágyaként vagy talajjavító szerként történő felhasználásra szánt szarvra és szarvtermékekre (a szaruliszt kivételével), valamint patára és patatermékekre (a pataliszt kivételével) vonatkozó követelmények

A. Forgalomba hozatal

A szerves trágyaként vagy talajjavító szerként történő felhasználásra szánt szarv és szarvtermékek (a szaruliszt kivételével), valamint pata és patatermékek (a pataliszt kivételével) forgalomba hozatalára az alábbi feltételek vonatkoznak:

1. olyan állatoktól kell származniuk, amelyek:

a) az ante mortem vizsgálatot követően vágóhídon kerültek levágásra, és e vizsgálat eredménye szerint az uniós jogszabályok szerint emberi fogyasztás céljára történő vágásra alkalmasak voltak; vagy

b) emberre vagy állatra e termékeken keresztül átvihető betegség klinikai tüneteit nem mutatták.

2. legalább 80 °C-os belső hőmérsékleten egy órán keresztül hőkezelésnek vetették alá őket;

3. a szarvakat a koponyaüreg felnyitása nélkül távolították el;

4. a feldolgozás, tárolás és szállítás valamennyi szakaszában minden óvintézkedést megtettek a fertőződés elkerülése érdekében;

5. új csomagolásba vagy tárolóedénybe csomagolták, vagy olyan járművekben vagy ömlesztettáru-szállító konténerekben szállították őket, amelyeket a betöltés előtt az illetékes hatóság által engedélyezett termékkel fertőtlenítettek;

6. a csomagoláson vagy tárolóedényeken:

a) fel kell tüntetni a termék típusát (szarv, szarutermékek, pata és patából készült termékek);

b) jól láthatóan szerepelnie kell a "NEM EMBERI VAGY ÁLLATI FOGYASZTÁSRA" felirat;

c) szerepelnie kell a rendeltetési hely szerepét betöltő engedélyezett műszaki vagy tárolóüzem nevének és címének.

B. Behozatal

A tagállamok engedélyezik a szerves trágyaként vagy talajjavító szerként történő felhasználásra szánt szarv és szarvtermékek (a szaruliszt kivételével), valamint pata és patatermékek (a pataliszt kivételével) behozatalát, amennyiben

1. azok a XI. melléklet XVIII. részében található jegyzéken szereplő harmadik országból származnak;

2. előállításuk e fejezet A. pontjának megfelelően történt;

3. a X. melléklet 18. fejezetében előírt mintának megfelelő, a hatósági állatorvos által megfelelően kitöltött és aláírt egészségügyi bizonyítvány kíséri őket;

4. az Unióba történő belépés helyén az állat-egészségügyi határállomáson a 97/78/EK irányelvben előírt állat-egészségügyi ellenőrzést követően, ugyanezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően közvetlenül egy engedélyezett műszaki üzembe vagy engedélyezett tárolóüzembe szállítják őket.

IX. MELLÉKLET

A 23. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINTI EGYES ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSÁRA SZÁNT BIZONYOS 2. ÉS 3. KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ANYAGOK FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1.

E mellékletet csak a 23. cikk (2) bekezdése c) pontja iv., vi. és vii. alpontjának megfelelően engedélyezett és nyilvántartott felhasználókra és gyűjtőközpontokra kell alkalmazni. E melléklet alkalmazásában az "érintett anyag" a 23. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott állati melléktermék és az abból előállított termék.

2.

Az érintett anyagot a II. melléklettel összhangban kell a felhasználókhoz vagy a gyűjtőközpontokba szállítani.

2a.

Az elhullott állatok teljes testét a gyűjtés és szállítás során a 2. kategóriába tartozó anyagként kell kezelni a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok későbbi ártalmatlanítás céljából történő eltávolítására vonatkozó követelmény sérelme nélkül, mielőtt a test maradék része a 23. cikkben előírt módon felhasználható takarmányozás céljára.

3.

A gyűjtőközpontoknak:

a) legalább az V. melléklet alábbi követelményeinek kell megfelelniük:

i. I. fejezet 1. a), b), c), d) és f) pontja, 2., 3. és 4. pontja; és

ii. II. fejezet 1., 2., 4., 5. és 9. pontja; és

b) megfelelő létesítményekkel kell rendelkezniük a fel nem használt, feldolgozatlan érintett anyag megsemmisítésére, vagy ezen anyag feldolgozóüzembe vagy hulladékégető vagy hulladék-együttégető műbe - e rendelettel összhangban - történő küldésére.

A tagállamok engedélyezhetik valamely 2. kategóriába tartozó anyag feldolgozására szolgáló üzem gyűjtőközpontként történő használatát.

4.

A II. melléklettel összhangban előírt nyilvántartásokon kívül az alábbi nyilvántartásokat kell vezetni az érintett anyagra vonatkozóan:

a) végfelhasználók esetében a felhasznált anyag mennyisége és a felhasználás időpontja; és

b) gyűjtőközpontok esetében:

i. az 5. ponttal összhangban kezelt mennyiség;

ii. valamennyi, az anyagot megvásárló végfelhasználó neve és címe;

iii. azon létesítmény, amelybe az anyag felhasználás céljából kerül;

iv. a feladott mennyiség; és

v. az anyag elszállításának dátuma.

5.

Az érintett anyag - a halbelsőségek kivételével - végfelhasználók részére történő szállítását végző gyűjtőközpontok üzemeltetőinek biztosítaniuk kell, hogy:

a) az anyag az alábbi kezelések valamelyikén esett át (vagy a gyűjtőközpontban vagy az illetékes hatóság által a közösségi jogszabályokkal összhangban engedélyezett vágóhídon):

i. denaturálás egy, az illetékes hatóság által engedélyezett színezőanyaggal. Az oldatnak olyan koncentráltságúnak kell lennie, hogy a kezelt anyag elszíneződése jól látható legyen, az említett oldatnak az anyag valamennyi darabjának teljes felületét érnie kell, vagy az anyag oldatba történő belemerítése vagy annak az oldatra történő rápermetezése vagy arra más módon történő felvitele útján;

ii. sterilizálás, vagyis nyomás alatti főzés és gőzölés mindaddig, amíg az anyag valamennyi darabja át nem fő; vagy

iii. bármely, az illetékes hatóság által engedélyezett egyéb kezelés; és

b) az anyagot a kezelés után és az elszállítás előtt olyan csomagolóanyagba csomagolják be, amelyen egyértelműen és olvashatóan feltüntették a gyűjtőközpont nevét és címét, valamint a "Nem emberi fogyasztásra" megjegyzést.

X. MELLÉKLET

BIZONYOS ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK ÉS AZ AZOKBÓL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK HARMADIK ORSZÁGOKBÓL TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁHOZ ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEN KERESZTÜLI TRANZITFORGALMÁHOZ SZÜKSÉGES EGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNYOK MINTÁI

Megjegyzések

a) a) Az egészségügyi bizonyítványt az exportáló ország állítja ki az e mellékletben szereplő, az érintett állati melléktermékre vonatkozó minták alapján. A bizonyítványoknak tartalmazniuk kell a mintában szereplő számsorrendben a harmadik ország esetében megkövetelt igazolásokat és az exportáló harmadik ország vagy annak egy része tekintetében adott esetben megkövetelt kiegészítő biztosítékokat.

b) Az egyes bizonyítványok eredeti példányai egyetlen kétoldalas dokumentumot alkotnak, vagy amennyiben további szövegre van szükség, olyan formátumúak, hogy minden szükséges oldal összetartozó és szétválaszthatatlan egészet alkosson.

c) A bizonyítványt az állat-egészségügyi határállomáson végzett ellenőrzés helye szerinti tagállam és a rendeltetési tagállam legalább egy hivatalos nyelvén kell kiállítani. Ezek a tagállamok azonban más nyelveket is engedélyezhetnek, szükség esetén hivatalos fordítással kísérve.

d) Ha a szállítmány tételeinek azonosítása érdekében a bizonyítványhoz további oldalakat csatolnak, ezeket az oldalakat is az eredeti bizonyítvány részének kell tekinteni, és azok mindegyikét el kell látni az igazoló hatósági állatorvos aláírásával és bélyegzőjével.

e) Amennyiben a bizonyítvány több oldalból áll, ideértve a d) pontban említett kiegészítő oldalakat is, akkor az oldalakat a lap alján be kell számozni - (összes oldal)/(oldalszám) -, és minden oldal tetején fel kell tüntetni a bizonyítványnak az illetékes hatóság által adott kódszámát.

f) A bizonyítvány eredeti példányát a hatósági állatorvosnak kell kitöltenie és aláírnia. Ennek során az exportáló ország illetékes hatóságai biztosítják a 96/93/EK tanácsi irányelvben megállapítottakkal egyenértékű tanúsítási elvek betartását.

g) Az aláírás színének különböznie kell a nyomtatás színétől. Ugyanez vonatkozik a bélyegzőkre, a dombornyomású bélyegzők és a vízjel kivételével.

h) A bizonyítvány eredeti példányának kísérnie kell a szállítmányt az EU állat-egészségügyi határállomásáig.

i) Ha az egészségügyi bizonyítvány tranzitszállítmányt kísér, akkor a bizonyítvány I.5. rovatában ("Címzett") annak az állat-egészségügyi határállomásnak a nevét és címét kell beírni, amelyen keresztül a szállítmány terv szerint kilép az Európai Közösségből.

2. FEJEZET

Egészségügyi bizonyítvány

Nem emberi fogyasztásra szánt tej, tejtermékek, kolosztrum és kolosztrumtartalmú termékek Európai Unióba történő szállításához vagy Európai Unión átmenő ( 42 )tranzitszállításához

4. A. FEJEZET

Egészségügyi bizonyítvány

A lófélék műszaki termékek előállítására szánt vérének és vértermékeinek az Európai Unióba történő szállításához vagy az Európai Unión átmenő (2) tranzitszállításához

4.C. FEJEZET

4. D. FEJEZET

Egészségügyi bizonyítvány

A lóféléktől származó kezelt vértermékek kivételével a műszaki termékek előállítására szánt kezelt vértermékeknek az Európai Unióba történő szállításához vagy az Európai Unión átmenő (2) tranzitszállításához

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

18. FEJEZET

Egészségügyi bizonyítvány

A szerves trágyaként vagy talajjavító szerként történő felhasználásra szánt szarvnak és szarvtermékeknek (a szaruliszt kivételével), valamint patának és patatermékeknek (a pataliszt kivételével) az Európai Unióba történő szállításához vagy az Európai Unión átmenő (2) tranzitszállításához

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

XI. MELLÉKLET

Azon harmadik országok jegyzékei, amelyekből a tagállamok a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek behozatalát engedélyezhetik

Egy harmadik országnak az alábbi jegyzékek egyikére történő felvétele szükséges - de nem elégséges - feltétele az érintett termékek ezen országból történő behozatalának. A behozatal során valamennyi vonatkozó állat-egészségügyi és közegészségügyi feltételnek is teljesülnie kell. Az alábbi leírások azokra a területekre vagy azok részeire vonatkoznak, amelyekről egyes állati melléktermékek behozatala a X. mellékletben megállapított megfelelő állat-egészségügyi bizonyítvány vagy nyilatkozat szerint megengedett.

I. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok tej, tejtermékek, kolosztrum és kolosztrumtartalmú termékek behozatalát engedélyezhetik (2. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A. Tej és tejtermékek:

A 2004/438/EK határozat I. mellékletének bármelyik oszlopában engedélyezettként felsorolt harmadik ország.

B. Kolosztrum és kolosztrumtartalmú termékek:

A 2004/438/EK határozat I. mellékletének "A" oszlopában engedélyezettként felsorolt harmadik ország.

II. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a feldolgozott állati fehérjék (a halliszt kivételével) behozatalát engedélyezhetik (1. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A 206/2010/EU bizottsági rendelet ( 43 ) II. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok.

III. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a halliszt és a halolaj behozatalát engedélyezhetik (1. és 9. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A 2006/766/EK bizottsági határozat ( 44 ) II. mellékletében felsorolt harmadik országok.

IV. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a kiolvasztott zsírok (a halolaj kivételével) behozatalát engedélyezhetik (10.A. és 10.B. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok.

V. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a takarmány-alapanyaghoz szánt vértermékek behozatalát engedélyezhetik (4.B. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A. Patás állatoktól származó vértermékek

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok vagy harmadik országok azon részei, amelyekből az érintett állatfajok friss húsa valamennyi kategóriájának behozatala engedélyezett.

B. Más fajokból származó vértermékek

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok.

VI. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok műszaki felhasználásra (ideértve a gyógyszeripari felhasználást is) szánt állati melléktermékek és vértermékek (a lófélékből származó vértermékeket kivéve) behozatalát engedélyezhetik (4.C. fejezet és 8. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A. Vértermékek:

1. Patás állatoktól származó kezeletlen vértermékek:

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok vagy harmadik országok azon részei, amelyekből minden háziasított patás állat friss húsának behozatala engedélyezett, és kizárólag az említett rész 7. és 8. oszlopában feltüntetett időszakokban,

- (JP) Japán.

2. Baromfikból és más madárfajokból származó kezeletlen vértermékek:

A 798/2008/EK bizottsági rendelet ( 45 ) I. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok vagy harmadik országok részei,

- (JP) Japán.

3. Más állatoktól származó kezeletlen vértermékek:

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében, a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében és a 119/2009/EK bizottsági rendelet ( 46 ) I. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok,

- (JP) Japán.

4. Bármely fajból származó kezelt vértermékek:

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében, a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében és a 119/2009/EK rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok,

- (JP) Japán.

B. Állati melléktermékek gyógyszeripari felhasználásra:

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében, a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében vagy a 119/2009/EK rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok és az alábbi országok:

- (JP) Japán,

- (PH) Fülöp-szigetek,

- (TW) Tajvan.

C. Állati melléktermékek műszaki felhasználásra (nem gyógyszeripari felhasználás): a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyekből az érintett állatfajok friss húsa adott kategóriájának behozatala engedélyezett, valamint a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében vagy a 119/2009/EK rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok.

VII.A. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok kedvtelésből tartott állatoknak szánt feldolgozott eledel előállításához állati melléktermékek behozatalát engedélyezhetik (3.F. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A. Lóféléktől, valamint szarvasmarhaféléktől, juhféléktől, kecskeféléktől és sertésektől - beleértve a tenyésztett és a vadon élő állatokat is - származó állati melléktermékek:

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok vagy harmadik országok azon részei, amelyekből az érintett állatfajok friss húsának behozatala engedélyezett.

B. Baromfifélékből - beleértve a laposmellű futómadarakat és a szárnyasvadakat - származó nyersanyag:

A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok vagy harmadik országok azon részei, amelyekből a tagállamok a friss baromfihús behozatalát engedélyezik.

C. Halakból származó nyersanyag:

A 2006/766/EK határozat II. mellékletében felsorolt harmadik országok.

D. Egyéb szárazföldi emlős vadakból és nyúlfélékből származó nyersanyag.

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében vagy a 119/2009/EK határozat I. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyekből a tagállamok az érintett állatfajok friss húsának behozatalát engedélyezik.

VII.B. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a közvetlen értékesítésre szánt, kedvtelésből tartott állatok nyers eledelének vagy a tenyésztett prémes állatoknak szánt eledelhez használt állati melléktermékeknek az Európai Unióba történő behozatalát engedélyezhetik (3.D. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében vagy a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyekből a tagállamok az érintett állatfajok friss húsának behozatalát engedélyezik, amennyiben kizárólag a csontos hús engedélyezett.

Halból származó anyagok esetében a 2006/766/EK határozat II. mellékletében felsorolt harmadik országok.

VII.C. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a kedvtelésből tartott állatok eledelének előállításához használt ízesítő belsőségek Európai Unióba történő behozatalát engedélyezhetik (3.E. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében vagy a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyekből a tagállamok az érintett állatfajok friss húsának behozatalát engedélyezik, amennyiben kizárólag a csontos hús engedélyezett.

Halból származó ízesítő belsőségek esetében a 2006/766/EK határozat II. mellékletében felsorolt harmadik országok.

VIII. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a sertéssörte behozatalát engedélyezhetik (7.A. és 7.B. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A. Kezeletlen sertéssörte esetében a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyek a behozatal dátumát megelőző 12 hónapban afrikai sertéspestistől mentesek voltak.

B. Kezelt sertéssörte esetében a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyek a behozatal dátumát megelőző 12 hónapban esetleg nem voltak afrikai sertéspestistől mentesek.

IX. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok talajjavításra szolgáló feldolgozott trágya vagy feldolgozott trágyából készült termékek behozatalát engedélyezhetik (a 17. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A feldolgozott trágyát és feldolgozott trágyából készült termékeket illetően az alábbiakban felsorolt harmadik országok:

a) a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. része;

b) a 2004/211/EK bizottsági határozat ( 47 ) I. melléklete; vagy

c) A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. pontja.

X. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a kedvtelésből tartott állatok eledele és a műcsontok behozatalát engedélyezhetik (3.A., 3.B. és 3.C. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok, és az alábbi országok:

- (JP) Japán

- (EC) Ecuador ( 48 )

- (LK) Sri Lanka ( 49 )

- (TW) Tajvan ( 50 )

XI. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a zselatin, a hidrolizált fehérje, kollagén, dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát behozatalát engedélyezhetik (11. és 12. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok, és az alábbi országok:

- (KR) Dél-Korea ( 51 )

- (MY) Malajzia (51)

- (PK) Pakisztán (51)

- (TW) Tajvan (51) .

XII. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a méhészeti termékek behozatalát engedélyezhetik (13. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok, és az alábbi ország:

- "(CM) Kamerun"

XIII. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a lófélék vérének és vértermékeinek behozatalát engedélyezhetik (4.A. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A. Kezeletlen vér és vértermékek: a 2004/211/EK határozat I. mellékletében felsorolt harmadik országok vagy harmadik országok azon részei, amelyekből szaporítási és tenyésztési célokra engedélyezve van a lófélék behozatala.

B. Kezelt vértermékek: a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyekből a tagállamok a háziló-félék friss húsának behozatalát engedélyezik.

XIV. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a patás állatok nyersbőrének és irhájának behozatalát engedélyezhetik (5.A., 5.B. és 5.C. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A. A patás állatok friss vagy hűtött nyersbőre és irhája tekintetében a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyekből a tagállamok az érintett állatfajok friss húsának behozatalát engedélyezik.

B. A patás állatok kezelt nyersbőre és irhája tekintetében a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok vagy harmadik országok részei.

C. A behozatalt megelőzően 21 napig elkülönítetten tartott vagy a behozatalt megelőzően 21 napig folyamatosan szállítani kívánt, kérődzőkből származó, az Európai Unióba történő szállításra szánt kezelt nyersbőrök és irhák tekintetében bármely harmadik ország.

XV. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a vadásztrófeák behozatalát engedélyezhetik (6.A. és 6.B. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A. A madarak és patás állatok - kizárólag csontból, szarvból, patából, karomból, agancsból, fogból, nyersbőrből és irhából álló - kezelt vadásztrófeái tekintetében bármely harmadik ország.

B. A madarak kezeletlen teljes testrészekből álló vadásztrófeái tekintetében a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok, amelyekből a tagállamok a friss baromfihús behozatalát engedélyezik, és az alábbi országok:

- (GL) Grönland

- (TN) Tunézia.

C. A patás állatok kezeletlen teljes testrészekből álló vadtrófeái tekintetében a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében a patás állatok friss húsára vonatkozó megfelelő oszlopokban felsorolt harmadik országok, beleértve a friss húsra vonatkozó különös megjegyzések oszlopában megállapított bármely korlátozást.

XVI. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a nem emberi fogyasztásra szánt, takarmány-alapanyagként felhasználható tojástermékek behozatalát engedélyezhetik (15. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

A 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében felsorolt harmadik országok és a 798/2008/EK határozat I. mellékletének 1. részében felsorolt azon harmadik országok vagy harmadik országok azon részei, amelyekből a tagállamok a friss baromfihús behozatalát engedélyezik.

XVII. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a nem takarmány-alapanyagként, szerves trágyaként vagy talajjavító szerként történő felhasználásra szánt csont és csonttermékek (a csontliszt kivételével), szarv és szarvtermékek (a szaruliszt kivételével), pata és patatermékek (a pataliszt kivételével) behozatalát engedélyezhetik (16. fejezet szerinti nyilatkozat)

Bármely harmadik ország.

XVIII. RÉSZ

Azon harmadik országok jegyzéke, amelyekből a tagállamok a szerves trágyaként vagy talajjavító szerként történő felhasználásra szánt szarv és szarvtermékek (a szaruliszt kivételével), pata és patatermékek (a pataliszt kivételével) behozatalát engedélyezhetik (18. fejezet szerinti egészségügyi bizonyítvány)

Bármely harmadik ország.

( 1 ) HL C 96. E, 2001.3.27., 40. o.

( 2 ) HL C 193., 2001.7.10., 32. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 2001. június 12-i véleménye (HL C 53. E, 2002.2.28., 84. o.), a Tanács2001. november 20-i közös álláspontja (HL C 45. E, 2002.2.19., 70. o.) és az Európai Parlament 2002. március 13-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament2002. szeptember 24-i határozata és a Tanács 2002. szeptember 23-i határozata.

( 4 ) HL L 363., 1990.12.27., 51. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 5 ) HL C 223., 2001.8.8., 281. o.

( 6 ) HL L 332., 2000.12.28., 91. o.

( 7 ) HL L 169., 1997.6.27., 85. o. A 2000/443/EK határozattal (HL L 179., 2000.7.18., 13. o.) módosított határozat.

( 8 ) HL L 237., 1997.8.28., 18. o. A 2000/443/EK határozattal módosított határozat.

( 9 ) HL L 125., 1996.5.23., 3. o.

( 10 ) HL L 62., 1993.3.15., 49. o. A legutóbb a 2001/7/EK bizottsági határozattal (HL L 2., 2001.1.5., 27. o.) módosított irányelv.

( 11 ) HL L 224., 1990.8.18., 29. o. A legutóbb a 92/118/EGK irányelvvel módosított irányelv.

( 12 ) HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

( 13 ) HL L 202., 1995.8.26., 8. o.

( 14 ) HL L 204., 1999.8.4., 37. o.

( 15 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

( 16 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 17 ) HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb az 1326/2001/EK bizottsági rendelettel (HL L 177., 2001.6.30., 60. o.) módosított rendelet.

( 18 ) HL L 358., 1986.12.18., 1. o.

( 19 ) HL L 125., 1996.5.23., 10. o.

( 20 ) HL L 182., 1999.7.16., 1. o.

( 21 ) HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb a 96/350/EK bizottsági határozattal (HL L 135., 1996.6.6., 32. o.) módosított határozat.

( 22 ) HL L 62., 1993.3.15., 69. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

( 23 ) A Tanács 1996. április 29-i 96/25/EK irányelve a takarmány-alapanyagok forgalmáról, a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK és a 93/74/EGK irányelv módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 35. o.). A legutóbb a 2001/46/EK irányelvvel (HL L 234., 2001.9.1., 55. o.) módosított irányelv.

( 24 ) HL L 29., 2006.2.2., 31. o..

( 25 ) A Tanács 1995. december 22-i 95/69/EK irányelve a takarmányozási ágazatban működő egyes létesítmények és közvetítők engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó feltételek és szabályok megállapításáról, valamint a 70/524/EGK, 74/63/EGK, 79/373/EGK és 82/471/EGK irányelvek módosításáról (HL L 332., 1995.12.30., 15. o.). A legutóbb az 1999/29/EK irányelvvel (HL L 115., 1999.5.4., 32. o.) módosított irányelv.

( 26 ) "Telített gőz": a sterilizálókamrában az összes levegőt gőzzel helyettesítik.

( 27 ) A Tanács 1997. december 18-i 97/78/EK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról (Úř. věst. L 24, 30.1.1998, s. 9).

( 28 ) Úř. věst. L 26, 31.1.1977, s. 85.

( 29 ) Úř. věst. L 62, 15.3.1993, s. 49.

( 30 ) F0 = a baktériumspórákra gyakorolt pusztító hatás (sterilezési egyenérték). A 3-as érték azt jelenti, hogy a termék leghidegebb pontját kellő mértékben felmelegítették ahhoz, hogy ugyanolyan pusztító hatást érjenek el, mint 121 °C-on (250 °F), három percig végzett pillanatnyi hevítéssel és hűtéssel.

( 31 )

( 32 )

( 33 )

( 34 ) HL L 154., 2004.4.30., 72. o.

( 35 )

( 36 ) HL L 212., 1989.7.22., 87. o.

( 37 ) A Tanács1990. október 15-i 90/539/EGK irányelve a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 303., 1990.10.31., 6. o.). A legutóbb a 2000/505/EK bizottsági határozattal (HL L 201., 2000.8.9., 8. o.) módosított határozat.

( 38 ) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

( 39 ) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

( 40 ) HL L 61., 1997.3.3., 1. o. A legutóbb az 1579/2001 bizottsági rendelettel (HL L 209., 2001.8.2., 14. o.) módosított rendelet.

( 41 ) A Tanács 1992. július 13-i 92/65/EGK irányelve a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 54. o.).

( 42 ) A megfelelő rész törlendő.

( 43 ) HL L 73., 2010.3.20., 1. o.

( 44 ) HL L 320., 2006.11.18., 53. o.

( 45 ) HL L 226., 2008.8.23., 1. o.

( 46 ) HL L 39., 2009.2.10., 12. o.

( 47 ) HL L 73., 2004.3.11., 1. o.

( 48 ) Kedvtelésből tartott állatok kizárólag halból készített eledele.

( 49 ) Kizárólag patás állatok nyersbőréből és irhájából készült műcsontok.

( 50 ) Kizárólag díszhalaknak szánt feldolgozott állateledel.

( 51 ) Kizárólag zselatin.