A Miskolci Törvényszék P.21028/2018/16. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, (1) bek., 233. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:48. §, (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, (2) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §, (1) bek.] Bíró: Hajkó Zsolt

Miskolci Törvényszék

13.P.21.028/2018/16. szám

A Miskolci Törvényszék a személyesen eljáró I.rendű felperes neve (lakhelye, tartózkodási helye) I. rendű, a I.rendű felperes neve I. rendű felperes által képviselt III.rendű felperes neve(lakhelye) II. rendű felpereseknek, alperes jogi képviselője (székhelye) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (lakhelye) alperessel szemben személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása, sérelemdíj megfizetése iránt folyamatban lévő eljárásában meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek fejenként 55 000 (ötvenötezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az Államnak az adóhatóság külön felhívására fejenként 36 000 (harminchatezer) forint eljárási illetéket.

Egyéb költségeiket felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a Debreceni Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, melyet elektronikus úton a Miskolci Törvényszéknél kell benyújtani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

§ a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik;

§ a fellebbezés a teljesítési határidőt érinti,

§ a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

§ megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

Az ítélőtábla előtt a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A jogi képviselővel nem rendelkező fél perorvoslati kérelmét a bíróság hivatalból elutasítja.

A jogi képviselet érdekében az illetékes kormányhivatalnál pártfogó ügyvédi képviselet kérelmezhető.

Indokolás

A törvényszék a felperesek keresetlevele és mellékletei, az alperes érdemi ellenkérelme, a Győri Járásbíróság P.2xxx/2015., valamint a Győri Törvényszék 2.Pf.xxx/2017. szám alatti eljárásának iratanyaga és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az I. rendű felperes és az alperes között szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránt volt folyamatban eljárás a Győri Járásbíróság előtt. A per folyamán az alperes csatolt egy hangfelvételt (a járásbírósági iratok között 34. sorszám alatt elfekvő hangfelvétel és annak írásos verziója) azért, hogy az I. rendű felperes kifogásolható magatartását, a gyermeknek az anya ellen való hangolását, az anya személyének becsmérlését és így az anya elleni nevelést igazolja, illetve a gyermekre történő I. rendű felperesi nyomásgyakorlást mutassa meg a bíróság előtt. A hangfelvételen az I. rendű felperes és a gyermek, valamint az I. rendű felperes és az alperes között lezajlott telefonbeszélgetés hallható, de hallható rajta rövid ideig a II. rendű felperes beszéde is. A járásbíróság 47. szám alatti ítéletével az I. rendű felperes és az alperes élettársi kapcsolatából 2006. július 3. napján született gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására az alperest jogosította fel. Indokolásában arra hivatkozott, hogy a hangfelvételnek a perben bizonyítékként történő felhasználhatóságára vonatkozó bírói gyakorlat szerint önmagában a hanganyag jogsértő keletkezése a bizonyítékként történő értékelését nem zárja ki, azzal azonban, hogy a jogosulatlanul készített hangfelvétel csak abban az esetben használható fel bizonyítékként a perben, ha ezzel a bizonyítási eszközzel állapítható csak meg a valós tényállás. A szabad bizonyítás elvéből adódóan nincs akadálya annak, hogy a fél a gyermekelhelyezési perben jogsértően keletkezett hangfelvételt használjon fel a gyermeknevelésre való alkalmasság vonatkozásában a bizonyításra, feltéve, hogy enélkül a perben megnyugtató döntés nem hozható (BH.2015.38.). Az elsőfokú bíróság azt is kifejtette, hogy a becsatolt hangfelvételeken az I. rendű felperes a gyermekkel beszélgetve a gyermek őszinteségét újra és újra megkérdőjelezi, a gyermekre folyamatosan érzelmi nyomást gyakorol, a gyermek állításait többször is kétségbe vonja, fenyegeti őt, a gyermek elkeseredett reakciójára nem reagál, alperesre negatív megjegyzéseket tesz, őt szisztematikusan hazug embernek nevezi, és többször is trágár kifejezéseket használ. Kiderült az is, hogy a gyermeket a szülők közötti konfliktusba mélyen beavatja, bevonja. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a hangfelvétel bizonyítékként történő felhasználásának feltétele fennállt, ezért azt a bizonyítékok körébe vonta. Az elsőfokú eljárás során kirendelt pszichológus szakértő is értékelte a hangfelvételt a szülők gyermeknevelésre való alkalmasságát illetően. A Győri Törvényszék a 38. szám alatti ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a szülői felügyeleti jog rendezésének részében helybenhagyta. A másodfokú eljárás során újabb igazságügyi pszichológus szakértői bizonyítás felvételére került sor, mely alapján a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéleti tényállását azzal pontosította, hogy "a kiskorú gyermek kapcsolata a peres felekkel jó, kötődik hozzájuk, elfogadja a felek házas-, illetve élettársát. Jelen pszichés állapotában az anyát preferálja jobban, de kötődése mindkét szülőhöz szoros, szeretetteljes. Nem mutatható ki sem direkt, sem indirekt befolyásolás a másik ellenében. A gyermek érzékeli, hogy a szülők nincsenek beszélőviszonyban egymással, kénytelen elfogadni, hogy ő a közvetítő a két szülő között, ez a közvetítő szerep pszichés terhet ró a gyerekre, úgy tűnik, elfogadja jelenlegi helyzetét, azt, hogy az apától külön él. A gyermek igyekszik derűsen viszonyulni a helyzethez, ugyanakkor a viselkedésén érződik a pszichoszomatikus nyugtalanság, illetve az ideges krákogás megjelent, mint neurotikus tünet. Addig a gyermek nem lesz képes megnyugodni, míg a helyzet nem rendeződik, maga a bírósági folyamat le nem zárul. Az, hogy két irányban igyekszik megfelelni, pszichés terhet ró rá, mivel a gyermek elfogadta a jelenlegi szituációt, melyben él, nagy valószínűséggel átmeneti zavart okozna a személyiségfejlődésében, amennyiben az I. r. felpereshez kerülne. Jelenlegi kívánsága az, hogy az anyjánál maradhasson."

Megállapította még a törvényszék, hogy az újabban beszerzett szakértői vélemény alapján a felek között számottevő különbség nincs a személyiségjegyeiket illetően, mindkét fél rendelkezik kedvezőbb és kedvezőtlenebb személyiségjegyekkel, a gyermek azonban az anyát preferálja jobban. A törvényszék a feltárt adatok alapján nem tulajdonított kiemelkedő szerepet egyik szülő helytelen magatartásának, így a hangfelvételnek (leírt változat), vagy az anyai negatív magatartásoknak ("szétfejelés, dohánytárcába kés szúrása) arra figyelemmel, hogy mindezeknek a gyermekre a szakértői vélemény tükrében tetten érhető hatása nem volt, illetve ezek a magatartások is azt mutatják, hogy a gyermek esetleges befolyásolása terén sincs különbség a peres felek között. A gyermek választását tartotta fontos tényezőnek a szülői felügyeleti jog rendezése körében.