A Fővárosi Ítélőtábla Pf.22122/2011/6. számú határozata szavatossági igény érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 75. §, 81. §, 123. §, 164. §, 182. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 187. §, 205. §, 277. §, 295. §, 296. §, 300. §, 301. §, 305. §, 306. §, 308. §, 310. §, 315. §, 324. §, 326. §, 365. §, 368. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Madarász Anna, Pestovics Ilona, Szabó Klára

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.22.122/2011/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Czugler Péter ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (I.r. felperes címe) I.r. és II.rendű felperes neve (II.r. felperes címe) II.r. felpereseknek a Barázné dr. Kiss Annamária ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen jognyilatkozat adása és szavatossági jog érvényesítése iránt indult perében a Fővárosi Bíróság (2012. január 1-jétől Fővárosi Törvényszék) 2011. szeptember 14. napján kelt 63.P.23.426/2006/153. számú ítéletével szemben az alperes által 154. és 156. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett részét részben megváltoztatja, és az alperes tőkében és késedelmi kamatban marasztalását, továbbá az alperes adásvételi szerződéstől való elállása érvénytelenségének megállapítására vonatkozó rendelkezést mellőzi, az alperest terhelő perköltség összegét 500.000 (azaz ötszázezer) Ft-ra leszállítja. A le nem rótt illeték viselésére vonatkozó rendelkezést részben akként változtatja meg, hogy a felperesek egyetemlegesen 322.000 (azaz háromszázhuszonkettőezer) Ft illetéket, az alperes 348.000 (azaz háromszáznegyvennyolcezer) Ft illetéket köteles megfizetni külön felhívásra az államnak.

Egyebekben helybenhagyja azzal a pontosítással, hogy az ítélet rendelkező részének első bekezdésében megjelölt B. ... szám alatti társasházi ingatlan ingatlan-nyilvántartási adata B. ... hrsz., továbbá a tároló helyiség helyrajzi száma helyesen ..., a második bekezdésben megjelölt öröklakás természetben II. emelet 2. helyett II. emelet 6., helyrajzi száma helyesen ....

A Fővárosi Ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 180.000 (azaz száznyolcvanezer) Ft + áfa ügyvédi munkadíjból álló fellebbezési eljárási költséget.

Az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 801.900 (azaz nyolcszázegyezer-kilencszáz) Ft illetékből az alperes 641.500 (azaz hatszáznegyvenegyezer-ötszáz) Ft-ot, a felperesek egyetemlegesen 160.400 (azaz százhatvanezer-négyszáz) Ft-ot kötelesek külön felhívásra megfizetni az államnak.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A 2002. március 1-jén létrejött ingatlan adásvételi szerződéssel a felperesek megvásárolták az alperes tulajdonában álló B. ... hrsz. alatti, természetben a B. ... szám alatti 134 m2 alapterületű társasházi öröklakást, a ... hrsz. alatt nyilvántartott, természetben az 5. és 6. számú teremgarázs 2/9-ed tulajdoni hányadát és a ... hrsz. szám alatt nyilvántartott, természetben az 5. számú tároló 1/8-ad tulajdoni hányadát összesen bruttó 74 millió Ft vételárért, amelyből a lakás vételára 70 millió Ft, a két beálló hely és tároló vételára 4 millió Ft volt.

Az eladó tájékoztatta a szerződésben a vevőket arról, hogy az ingatlan vonatkozásában a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, azonban az ingatlanon jelenleg is folynak belső burkolási és egyéb kivitelezési munkák. A felek megállapodtak, hogy a burkolási munkákat az eladó köteles elvégezni az eladó által a vevők rendelkezésére bocsátott mintákból kiválasztott anyagok felhasználásával, legkésőbb 2002. június 30-ig. A felek megállapodtak abban, hogy a burkolóanyagok szerződésben rögzített egységáron felüli anyagárát a vevők kötelesek viselni, az értékhatár alatti anyagköltséget, illetve az ehhez kapcsolódó munkadíjat az eladó viseli. Megállapodtak a felek, hogy a vevők jogosultak az általuk kiválasztott alapanyagokat saját költségükre és kockázatukra az általuk kiválasztott vállalkozókkal beépíttetni, továbbá a konyhabútor nettó 1.300.000 Ft-ot meghaladó részét a vevők kötelesek viselni. Rögzítették, hogy ezeknek az anyagoknak a vételára bruttó 5 millió Ft erejéig beszámít a vételárba. Kijelentették, hogy a vételár a felek által közösen megállapított és csökkentett műszaki tartalmat figyelembe véve került megállapításra. A vevők által kiválasztott anyagok meghatározásáról szóló kölcsönösen aláírt jegyzéket a felek az 1. számú mellékletnek tekintették.

A felek rögzítették a szerződésben, hogy a vevők a vételárat milyen részletezés szerint kötelesek fizetni, megállapodtak abban, hogy az utolsó vételárrészletet - 11.100.000 Ft-ot - a birtokbaadás eladó által írásban közölt napját legalább 5 nappal megelőzően kötelesek átutalni az eladó által megadott bankszámlára vételárrészlet megjelöléssel. Az eladó vállalta, hogy az ingatlan teljes vételárának kifizetését követően haladéktalanul tulajdon-átruházási nyilatkozatot bocsát ki külön okiraton, amelyben visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a vevők tulajdonjoga vétel címén egymás közt egyenlő 1/2 - 1/2 arányban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. A birtokba adás határideje a burkolási munkák befejezését és átvételét követő 5 napon belüli időpont, legkésőbb 2002. június 30. volt.

A B. ... szám alatti ingatlanon az alperes lakóparkot létesített, a felperesek tehát lakóparkban lévő lakást, garázst és tárolót vásároltak a lakóparkhoz tartozó közös területek osztatlan közös tulajdoni hányadával együtt.

A felperesek az utolsó vételárrészlet, azaz 11.100.000 Ft kivételével a vételárat megfizették az alperes részére. A szerződés 2.2. pontja szerinti munkákat a felperesek elvégeztették harmadik személyekkel saját költségükön 2002. június 30-ig.

A burkolást megelőzően a belső nyílászárókat az alperes felszerelte, a felperesek a méterszint megadását kérték az alperestől a megfelelő burkolás elvégzése végett. Ennek hiányában a felperesek a gyártóval leszereltették a nyílászáró szerkezeteket és azt a lakásban helyezték el, ahonnan a burkolási munkák közben az alperes teljesítési segédje, a kivitelező a nyílászárókat elszállította és azok felperesek részére való visszaszolgáltatása nem történt meg. A nyílászáró szerkezetek szakszerűen a burkolást követően helyezhetők el, a burkolást megelőzően csak akkor, ha a szintmagasság meghatározása megtörtént. 2002 júliusában a felperesek jelezték, hogy a korábbi - az általuk eladott - lakásukból ki kell költözniük, így szükséges lenne a perbeli lakásba való beköltözésük.

A felperesek 2002. július 19-én jelezték az alperesnek, hogy a terasz javítása, ismételt szigetelés ellenére is ázik a fal. 2002. augusztus 1-jén a felek közös helyszíni bejárást tartottak, részletes hibajegyzéket készítettek, amelyek közül egyes hibák fennálltát az alperes vitatott, más hibák kijavítása, hiányosságok megszüntetése tekintetében intézkedés megtételét ígérte, egyéb hibákra vonatkozó kifejezett nyilatkozatot nem tett, a jegyzőkönyvet azonban aláírta. A felperesek által felkért magánszakértő 2002. augusztus 5-én, majd 2002. augusztus 12-én is magánszakvéleményt készített az általa akkor észlelt hibákról, jelezte, hogy a belső nyílászárók tekintetében a felperesek kiviteli tervet nem kaptak, a műszaki ellenőr nem tudta megmutatni a vízszintvonalat, illetve a szakértő rögzítette, hogy újra beázás történt a hálószobában a terasz- és tetőszigetelés hibája miatt. A kivitelező ígéretet tett a szakértőnek arra vonatkozóan, hogy a feltárást követően a szakértővel egyeztetve a teraszszigetelést újra elvégzi. 2002. szeptember 4-én a magánszakértő jelezte, hogy a kivitelező képviselőjével nem teljesen értenek egyet a teraszszigetelés javításának a módjában.