A Fővárosi Törvényszék Pf.632064/2013/5. számú határozata megbízási díj visszafizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 163. §, 167. §, 206. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 201. §, 205. §, 207. §, 219. §, 232. §, 237. §, 239. §, 296. §, 301. §, 474. §, 478. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 188. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 22. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Ilisz Gabriella, Rajnai Gabriella, Velinskyné dr. Lovas Kinga Patrícia

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

67.Pf. .../2013/5.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

a dr. Papp Sándor ügyvéd (címe.) által képviselt

felperes neve (fél címe.) felperesnek

a dr. Csisztai-Molnár Péter Ügyvédi Iroda, dr. Csisztai-Molnár Péter ügyintéző ügyvéd (cím.) által képviselt

alperes neve(alperes címe) alperes ellen

megbízási sikerdíj visszafizetése iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 10.P...2011/13. sorszámú ítéletével szemben az alperes által 15. sorszám alatt előterjesztett, 19. és Pf. 4. sorszám alatt kiegészített fellebbezése folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 63.500.- (hatvanháromezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget.

Megállapítja, hogy az alperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 506.570.- (ötszázhatezer-ötszázhetven) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 6.332.114.- Ft-ot és ez után 2010. április 21. napjától a kifizetésig az adott naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 782.090.- Ft perköltséget.

Ítéletének tényállásaként rögzítette, hogy a Cég neve. egyszemélyes alapítója a Budapest Kőbányai Önkormányzat, amelynek működésével kapcsolatos rendelkezéseket a 2002. május 8. napján kelt, egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat tartalmazta. A Cég neve. 2011. augusztus 8-i hatállyal beolvadt a felperesi gazdasági társaságba.

A Budapest Kőbányai Önkormányzat képviselő-testülete a .../2005. (IV.21.) számú önkormányzati határozatával a Cég neve. ügyvezetői tisztsége alól fél neve 2005. április 21-ével azonnali hatállyal felmentette. A .../2005. (IV.21.) számú határozatával pedig a beolvadás végbemeneteléig a cég. ügyvezetői feladatainak ellátásával az alperest megbízta. A .../2005. (X.14.) számú önkormányzati határozattal az alperest a 2005. április 21. napjától 2010. április 21. napjáig terjedő időre a cég. ügyvezetőjévé választotta, egyidejűleg hatályon kívül helyezte a .../2005. (IV.21.) számú határozatát.

2005. április 26. napján az alperes, mint megbízott írásban megbízási szerződést kötött a cég. ügyvezetői tevékenységének ellátására határozatlan időtartamra kifejezetten abból a célból, hogy a cég. a felszámolást elkerülje. A megbízási szerződés rendelkezései értelmében a megbízottat a munkakör ellátásáért a munkaköri feladatok teljesítéséért havi 450.000.- Ft összegű díj illeti meg, amely magában foglalja minden megbízotti kötelezettség teljesítésének ellenértékét is. Rögzítésre került a szerződésben az is, hogy a megbízó tudomással bír arról, hogy a megbízottnak munkaviszonya van más gazdasági társaságnál, továbbá, hogy más gazdasági társaságoknál is ügyvezetői tisztséget tölt be.

A megbízási szerződés 3. pontjában megállapodtak évenként az egy éves megbízási díj 60%-át kitevő sikerdíjban, amely bármilyen ellenszolgáltatás nyújtása nélkül, szerződéses kötelezettség, kitűzött feladat, cél sikeres teljesítése hiányában illette meg az alperest.

Ítéletének indokolásában a Ptk. 205. § (1) és Ptk. 207. § (1) bekezdéseire utalással a nyilatkozati elvből kiinduló szerződéses tartalom értelmezésével megállapította, hogy az alperes a felperesi jogelődnél az ügyvezetői feladatot a 2005. április 26. napján kelt megbízási szerződés alapján megbízási jogviszonyban látta el. Rámutatott, hogy önmagában az, hogy az okiratban a "munkakör", "munkaköri feladat" és "prémium" szavak szerepelnek, nem jelenti azt, hogy a felek között munkaviszony jött létre. Utalt arra, hogy az alperes maga adta elő, hogy ismerte ügyvezetői elődje, fél neve menedzseri megbízási szerződés elnevezésű okiratban rögzített szerződését, amely alapján a Fővárosi Munkaügyi Bíróság munkaviszony létrejöttét állapította meg. Ezen okirattal ellentétben azonban a perbeli megbízási szerződés elnevezésű okirat nem tartalmazza az abban rögzített tartalmat és szóhasználatot. Az alperesnek pedig tudomással kellett bírnia a megbízási jogviszony és munkaviszony közötti különbségről, különös figyelemmel arra, hogy a megbízási szerződés 4. pontjának 2. bekezdésében a nyilatkozatot tevő felek kifejezetten utaltak arra, hogy a megbízó tudomással bír a megbízott más, már fennálló munkaviszonyáról más gazdasági társaságoknál. Ugyancsak a megbízási szerződés létrehozására irányuló szándékot támasztja alá tanú1 tanúvallomása, aki elmondta, hogy azért került sor az okirat megbízási szerződésként történő megfogalmazására, hogy kikerüljék a felperes ügyvezetői elődjével kötött menedzseri megbízási szerződés hátrányos következményeit, a munkaviszonyból eredően munkáltatót terhelő kötelezettségek teljesítését.

Kiemelte, hogy az alperes által hivatkozott okiratok sem bizonyítják a munkaszerződés létrejöttét. Az átalakulási szándék vonatkozásában szükségtelennek tartotta a Pp. 3. § (4) bekezdése alapján tanú2 tanúkénti meghallgatását.

Hangsúlyozta, hogy tanú3 tanúvallomása, valamint az általa készített jogi szakvélemény megállapításai sem bizonyítják a munkaviszony létrejöttét, annak megállapításai ugyanis fél neve menedzseri megbízási szerződésére és az ő ügyvezetése alatt megkötött szerződésekre vonatkoztak.

A 8/A/4 alatti 2010. évi bér-nyilvántartólap alapján rögzítette, hogy 2010. október tárgyhóra törzsbér és távolléti díj kifizetése nem történt, kizárólag az eseti megbízási ügyvezetői prémium és tiszteletdíj került kifizetésre a felsorolt levonások után. A 8/A/5 alatt csatolt adatlapból pedig megállapította, hogy munkaviszonyból származó bérjövedelem jogcímén kifizetés nem történt. Az alperesi állítással ellenkezőleg a 7. pont értelmében más nem önálló tevékenységből származó jövedelemként került feltüntetésre a 13.596.428.- Ft, továbbá a 9/F/14 alatt csatolt APEH nyugta is azt támasztja alá, hogy nem munkaviszonyból, hanem más, nem önálló tevékenységből származó jövedelem került kifizetésre.

Alaptalannak találta a perbeli jogviszony kapcsán az alperes 8. számú beadványában a munkaszerződés elsődleges és másodlagos minősítő jegyeire történő hivatkozását. Az ügyvezetői tevékenység ellátása ugyanis munkavégzés kifejtését igényli, amely munkavégzés kereteinek meghatározását a munkakör leírása adja. A Gt. 22. § (2), (3), (4) és (5) bekezdéseire utalással kifejtette, hogy az alperesnek törvényi kötelezettsége volt, hogy ügyvezetői munkáját személyesen végezze, a törvényben és az Alapító Okiratban foglaltak szerint tegyen eleget a felügyelőbizottság felhívásának.