A Pécsi Járásbíróság P.20347/2008/15. számú határozata kártérítés (NEM VAGYONI kártérítés) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 67. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §, 345. §, 355. §, 360. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §, 74. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Sipos Balázs

A Magyar Köztársaság nevében !

A Pécsi Városi Bíróság a dr. Hubay Gábor ügyvéd által képviselt kk. felperesnek - a Havasi és Kaczub Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen 4.500.000 Ft nem vagyoni kártérítés és járulékai megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 4.500.000 (négymillió-ötszázezer) forintot és ezen összeg után a kifizetés napjáig járó, 2007. évi március hó 2. napjától 2007. évi június hó 30. napjáig évi 8 (nyolc) %-os mértékű-, 2007. évi július hó 1. napjától 2007. évi december hó 31. napjáig évi 7,75 (hét egész hetvenöt) %-os mértékű-, 2008. évi január hó 1. napjától 2008. évi június hó 30. napjáig évi 7,5 (hét és fél) %-os mértékű kamatát azzal, hogy a kamat mértéke 2008. évi július hó 1. napja utáni teljesítés esetén félévente, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat, valamint 270.500 (kétszázhetvenezer-ötszáz) forint perköltséget.

A keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Baranya Megyei Bírósághoz címzett, de a Pécsi Városi Bíróságon 3 egyező példányban előterjesztendő, vagy jegyzőkönyvbe mondható fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, a kamatfizetésre vonatkozik, illetve csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

Abban az esetben, ha a fellebbezésben vitatott érték a 200.000.-Ft-ot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10 %-át nem haladja meg, fellebbezni csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja, egyébként az ügy érdemében tárgyaláson kívül határozhat. A felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében is kérheti.

I n d o k o l á s

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

2003.09.19. napján 22 óra 41 perc körüli időben A a tulajdonában lévő X frsz.-ú személygépkocsival kb. 75 km/h-s sebességgel közlekedett az I utcában a S út irányából a V tér irányába. A felperes édesapja, néhai B gyalogosan kívánt áthaladni a I utca déli oldaláról a szemben lévő oldalra. A néhai B nem a kijelölt gyalogátkelőhelyen lépett az úttestre, hanem a parkoló járművek takarásából lépett ki. A jármű tényleges haladásai sebessége mellett néhai B féktávolságon belül vált észlelhetővé a járművezető számára. A a felperes édesapja áthaladási szándékának észlelésekor balra rántotta a jármű kormányát, és a menetirány szerinti bal oldalon elütötte a felperes édesapját, majd tovább haladt. Elkerülhető lett volna az ütközés, ha a jármű a megengedett 50 km/h-s sebességhatáron belüli sebességgel halad, de akkor is, ha a jármű vezetője a tényleges sebesség mellett nem rántja balra a kormányt, hanem irányváltoztatás nélkül halad tovább.

A nagy erejű ütközés miatt néhai B több méteres magasságra felrepült, majd az aszfaltra esett. Eszméletét azonnal elveszítette.

A felperes édesapja a baleset következtében az agy többszörös zúzódását és a bal felkarcsont törését szenvedte el, két hétig gépi lélegezésre szorult. A Klinikájáról 2003. november 10. napján átszállították a Városi Kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályára, ahol gyógytornás kezelésnek vetették alá. Néhai B ekkor ún. átmeneti tudatállapotban volt, külső ingerekre csak részben tudott reagálni, beszédre képtelen volt, a végtagjait csupán minimális mértékben volt képes mozgatni, és csak kis mennyiségű, pépesített ételt bírt fogyasztani. A néhai baleseti sérülései közül a bal felkarcsont törése gyógyult, és anatómiailag gyógyulás következett be az agysérülésében is, azonban ez a gyógyulás defekt állapot hátrahagyásával gyógyult, amelynek következménye az önálló életvitelre való teljes képtelenséggé válás volt, ezért a felperes édesapját a Városi Bíróság P... számú ítéletével cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. A baleset következtében néhai B tehát súlyos agykárosodást szenvedett, tudatállapota minimálisra csökkent, székletét és vizeletét tartani, szabályozni nem tudta, tartós lelki elváltozás, krónikus organikus pszichoszindrómája miatt érdemi szóbeli kapcsolatban vonható nem volt, a felszólításoknak csak időnként és részlegesen tett eleget, az élet legalapvetőbb helyzetiben is állandó támogatásra, segítségre szorult, a mindennapi élet legegyszerűbb ügyeiben sem volt képes a szándékát kifejezni, érdekeit érvényesíteni.

A Városi Bíróság B... számú jogerős ítéletével A-t bűnösnek találta maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, és segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtönre, és 4 évi közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását négy évi próbaidőre felfüggesztette.

A balesetet okozó gépjármű kötelező felelősségbiztosítója a baleset időpontjában az alperes volt.

A felperes szülei házasságának felbontása iránt már peres eljárás volt folyamatban a fenti baleset időpontjában. A felperes édesapja 2007.01.15. napján kórházba került, ahol 2007.03.02. napján elhunyt. Törvényes örököse egyedül a felperes.

A felperes 2000.09.17. napján született, így a baleset időpontjában 3 éves volt. Amikor pedig édesapját végleg elveszítette, még nem töltötte be a 7. életévét. A felperes édesanyjával együtt él.

A felperes keresetében az alperest 4.500.000 Ft nem vagyoni kártérítés és ezen összeg után 2003.09.19. napjától számított késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, azt jogalapjában és összegszerűségében is vitatta és elévülésre is hivatkozott.