Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

...Tovább...

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
...Tovább...

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
...Tovább...

T/11623. számú törvényjavaslat indokolással - vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról

2025. évi XXXVI. törvény vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról

[1] A Kormány számára kiemelten fontos természeti értékeink megőrzése és fenntartása, így vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme is, valamint a víziközmű ágazat fenntartható működése és hosszú távon a minőségi vízszolgáltatás biztosítása, amelynek érdekében a nemzeti víziközmű-vagyon védelmét tűzte ki célul.

[2] Annak érdekében, hogy az elhasználódott, illetve pótlandó eszközök növekedése ne vezessen az ellátásbiztonság sérelméhez, a víziközmű-szolgáltató által teljesítendő visszapótlási kötelezettség a gördülő fejlesztési tervben szereplő összegben kerül meghatározásra.

[3] A legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a törvénymódosítás biztosítja, hogy ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető legyen.

[4] Azokat a rendelkezéseket, amelyek nem igényelnek törvényi szintű szabályozást, a módosítás hatályon kívül helyezi azzal, hogy azokat kormányrendeleti vagy miniszteri rendeleti szintre lehessen áthelyezni, elősegítve a vízgazdálkodást érintő szakmai és műszaki változások gyorsabb követését.

[5] Emellett pontosítja a mezőgazdasági vízszolgáltatás esetében a vízkészletjárulékfizetés alóli mentességet, megteremti a tartósan vízhiányos időszakban a területi lehatárolás lehetőségét, valamint bevezeti a víziközmű-szolgáltatók alulfogyasztás miatti többletfizetési kötelezettség alóli mentességét.

[6] A törvénymódosítás egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a jogalkalmazást a vízgazdálkodási rendszer alapelvei, szabályozási rendszere és lényegi tartalma változatlanul hagyása mellett. Hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, amelyek a gyakorlatban már nem relevánsak, más jogszabályokban rendezettek, vagy nincs normatív tartalmuk.

[7] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

1. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény hatálya)

"a) a felszín alatti és a felszíni vizekre, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, továbbá a felszíni vizek medrére és partjára;"

[továbbá a c)-f) pontokban megjelölt tevékenységeket folytató természetes és jogi személyekre, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire terjed ki.]

2. §

A Vgtv. 5/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben -statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. § (7) bekezdésében meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni."

3. §

A Vgtv. 13/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közalkalmazott és a vezető illetményét iskolai végzettsége és munkaköre alapján kell megállapítani a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott illetménytábla alkalmazásával."

4. §

A Vgtv. 13/K. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott oktatói, tananyag-fejlesztői, illetve oktatásszervezői feladatra további jogviszony - a Kjt. 42. §-ával ellentétben - létesíthető."

5. §

A Vgtv. 14/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben a vízügyi hatóság a vízhasználót - ideértve a vízjogi engedélyhez kötött vízhasználatok céljából indult közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélnek minősülő személyt is - a lekötött vagy igénybe venni tervezett vízkészlet mennyiségére, minőségére, valamint felszín alatti vízkészlet esetén a vízszint süllyedésére gyakorolt hatásának nyomon követése céljából monitoringrendszer kiépítésére, üzemeltetésére és adatszolgáltatásra kötelezi. A vízügyi igazgatási szerv a monitoringrendszer adatait kiértékeli, és az állapotértékelés eredményéről tájékoztatja a vízügyi hatóságot."

6. §

A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie)

"l) mezőgazdasági vízszolgáltatás tekintetében:

la) az öntözési célú vízhasználatnál vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,

lb) a halgazdálkodási célú vízhasználatnál vízjogi engedélyenként felszín alatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,

lc) a rizstermelési célú vízhasználatnál vízjogi engedélyenként felszín alatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után;"

7. §

A Vgtv. 21/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21/D. §

A vízügyi hatóság a vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során csak a tényállás tisztázása érdekében tart közmeghallgatást"

8. §

A Vgtv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vízügyi hatósági jogkört a vízügyi hatóság, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört a települési önkormányzat jegyzője látja el."

9. §

A Vgtv. 33/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/D. §

A Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett elektronikus rendszer (a továbbiakban: VIZEK rendszer) üzemeltetője a 33/J. §-ban meghatározott adatgyűjtő felületen keresztül jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé a kérelmező által megjelölt adatokat, valamint a kérelmező részére - az adatgyűjtő felületen működő tárhelyébe - a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat."

10. §

A Vgtv. 44/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:)

"b) annak a működési területnek a határait, amelyen belül egy közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet;"

11. §

A Vgtv. 44/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közszolgáltató a begyűjtési tevékenységét a vízügyi hatóságnak köteles bejelenteni. A vízügyi hatóság a bejelentés alapján nyilvántartást vezet a közszolgáltatási tevékenységet végzőkről."

12. §

(1) A Vgtv. 45. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7a) Felhatalmazást kap a Kormány a vízgazdálkodási bírság mértéke megállapításának szempontrendszere és a bírság, valamint a csatornabírság megfizetési módja részletszabályainak rendeletben történő megállapítására."

(2) A Vgtv. 45. § (7b) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében)

"d) közalkalmazottak továbbképzésének tervezésére, finanszírozására, a képzések követelményrendszerére, a továbbképzést biztosító és a továbbképzési rendszert üzemeltető intézmény kijelölésére, továbbá ezek tekintetében az intézmény feladatainak meghatározására,"

(vonatkozó szabályokat, továbbá kijelölje a továbbképzési rendszer működtetését végző, a Vízügyi Etikai Bizottság működési feltételeit biztosító és a Vízügyi Etikai Bizottság tagjairól névjegyzéket vezető vízügyi igazgatási szervet.)

(3) A Vgtv. 45. §-a a következő (7i) bekezdéssel egészül ki:

"(7i) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet lehatárolását, valamint a fenntartható vízhasználat megőrzését és a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének felszín alatti vízkészletekből történő kielégítését szolgáló különleges intézkedések végrehajtása érdekében szükséges, a vízügyi igazgatási szervek által ellátandó feladatokat, a vízhasználatot kérelmezők és az engedélyesek kötelezettségeit, a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben a vízkivétel feltételeit, továbbá a felszín alatti vízkészletekből történő vízigény kielégítését célzó vízjogi engedély iránti kérelmek vízügyi hatósági elbírálásának, valamint a vízügyi hatósági ellenőrzésnek részletszabályait rendeletben állapítsa meg."

(4) A Vgtv. 45. § (8a) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter)

"c) a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében

ca) a besorolás és az illetményrendszer,

cb) a betölthető munkaköri kategóriák és munkakörök,

cc) a betölthető vezetői munkaköri kategóriák és vezetői munkakörök, és

cd) a közalkalmazotti és a vezetői kinevezéshez szükséges követelmények,

d) a védekezéssel összefüggő rendelkezésre állási pótlék mértékére vonatkozó szabályok"

(rendeletben történő megállapítására.)

13. §

A Vgtv. 45/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45/L. §

A közalkalmazott és a vezető a Kjt. 39. § (3) és (4) bekezdése szerinti címek viselésére 2018. január 1-jét követően is jogosult."

14. §

A Vgtv.

1. 6/A. § (1) bekezdésében a "45/E. § (1) bekezdése, a 45/F. § (2) bekezdése vagy a 45/G. § (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "22/B. §" szöveg,

2. 13/C. § (2) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter" szöveg,

3. 13/E. § (3) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter" szöveg,

4. 13/M. § (1) bekezdésében a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg,

5. 13/M. § (4) bekezdés b) pontjában a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg,

6. 13/M. § (8) bekezdésében a "kormányrendelet" szövegrész helyébe a "miniszteri rendelet" szöveg,

7. 15/B. § (3) bekezdésében a "vízhasználó a" szövegrész helyébe a "vízhasználó - a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti víziközmű-szolgáltató kivételével - a" szöveg,

8. 15/C. § (9) bekezdésében a "végét a" szövegrész helyébe a "végét, valamint annak területi lehatárolását a" szöveg,

9. 20. § (1) bekezdésében a "határozata" szövegrész helyébe a "végrehajtható döntése" szöveg,

10. 22/C. § (1) bekezdésében a "(3) bekezdés" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés" szöveg,

11. 31/A. §-ában az "A vízügyi" szövegrész helyébe az "A működési területével érintett vízügyi" szöveg,

12. 35. § (1) bekezdésében az "A társulat" szövegrész helyébe az "A vízgazdálkodási társulat" szöveg,

13. 36. § (1) bekezdésében az "egyéb jogszabály" szövegrész helyébe az "a vízgazdálkodási társulatokról szóló kormányrendelet" szöveg,

14. 39/A. § (1) bekezdésében a "szolgáltató" szövegrész helyébe a "víziközmű-szolgáltató" szöveg,

15. 39/A. § (2) bekezdésében a "szolgáltató" szövegrész helyébe a "víziközmű-szolgáltató" szöveg,

16. 39/A. § (3) bekezdésében a "szolgáltatót" szövegrész helyébe a "víziközmű-szolgáltatót" szöveg,

17. 44/A. § (3) bekezdésében az "átadja" szövegrész helyébe a "tulajdonba adja" szöveg,

18. 44/A. § (4) bekezdésében az "átadhatja" szövegrész helyébe a "tulajdonba adhatja" szöveg,

19. 44/F. § (3) bekezdés b) pontjában a "végzendő begyűjtési" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási" szöveg,

20. 44/F. § (6) bekezdésében a "begyűjtést végző" szövegrész helyébe a "közszolgáltató" szöveg,

21. 1. melléklet 25. pontjában a "megfigyelése," szövegrész helyébe a "megfigyelése vagy védelme," szöveg,

22. 1. melléklet 26. pontjában a "megfigyelése," szövegrész helyébe a "megfigyelése vagy védelme," szöveg,

23. 1. melléklet 26. pont b) alpontjában a "hasznosítási feladatokat" szövegrész helyébe a "hasznosítási, vízvédelmi feladatokat" szöveg

lép.

15. §

Hatályát veszti a Vgtv.

1. 1. § (3) bekezdése,

2. 3. § (4)-(6) bekezdése,

3. 4. § (3) és (4) bekezdése,

4. 7. § (1) bekezdésében az "- a 9. és 10. §-ban foglaltakra is figyelemmel -" szövegrész,

5. 7. § (3) bekezdésében a "9-10. §-okban és a" szövegrész és az "a külön törvényben szabályozott" szövegrész,

6. 7. § (5) bekezdése,

7. 8. § (2) bekezdésében az "évente" szövegrész,

8. 9-12. §-a,

9. 13/K. § (2)-(4) bekezdése,

10. 13/N. §-ában az "A rendelkezésre állási pótlék mértéke havi húszezer forint." szövegrész,

11. 22/B. §-ában az "és a vízügyi hatóság a folyamatban lévő eljárást megszünteti, valamint, ha a kijelölés már megtörtént, a vízügyi hatóság a döntést visszavonja" szövegrész,

12. 26. §-ában a "(szükséghelyzet)" szövegrész,

13. 28. § (3) bekezdés b) és c) pontja,

14. 28/D. §-a,

15. 44/F. § (3) bekezdés b) pontjában az "a tevékenységet" szövegrész,

16. 44/F. § (6) bekezdésében a "hulladék eltakarításáról, a" szövegrész,

17. 45. § (7) bekezdés h) és i) pontja,

18. 45. § (7b) bekezdés a)-c) pontja,

19. 45. § (7b) bekezdés f) pontja,

20. 45. §-ának az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvény 4. §-ával megállapított [második] (7h) bekezdése,

21. 45. § (8) bekezdés c) pontja,

22. 45. § (8) bekezdés g)-i) pontja,

23. 45. § (10) bekezdése,

24. 45/C. §-a,

25. 45/E-45/K. §-a,

26. 45/M. §-a,

27. 46. §-a,

28. 47. § (4) és (5) bekezdése,

29. 1. melléklet 33. pont.

2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

16. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A víziközmű-szolgáltató vagyonkezelésébe vett vagyon esetében a visszapótlási kötelezettség összegének megállapítására a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 25/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni."

3. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

17. §

(1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 4a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"4a. ellátási területen átnyúló szolgáltatás: egy szomszédos ellátási területen lévő ingatlan víziközmű-rendszerbe történő bekötése esetén nyújtott víziközmű-szolgáltatás,"

(2) A Vksztv. 2. §-a a következő 4b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"4b. elválasztott rendszerű csatornahálózat: olyan csatornahálózat, amely kizárólag szennyvizet vezet el a település szennyvíztisztító telepére,"

(3) A Vksztv. 2. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"8a. használati díj: a víziközmű üzemeltetési jogviszony keretében a víziközmű üzemeltetés jogának átengedéséért a víziközmű-szolgáltató által az ellátásért felelős részére megfizetett bérleti díj, vagyonkezelési díj vagy koncessziós díj,"

18. §

A Vksztv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. §

A vagyonkezelésbe vett vagyon esetében az üzemeltetési szerződés mellékletében tételesen felsorolt, a vagyonkezelő ellátási területén a szerződés időpontjában meglévő víziközmű-rendszerek tekintetében a visszapótlási kötelezettség összege a víziközművek gördülő fejlesztési tervének részletes tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletben foglaltak szerint elkészített, Hivatal által jóváhagyott tárgyévre vonatkozó gördülő fejlesztési terv I. ütemében a saját forrásból idegen vagyonon megvalósított víziközmű-fejlesztések összegében kerül meghatározásra. Amennyiben az értékcsökkenés mértéke alapján a visszapótlási kötelezettség összege ezen összegnél magasabb a különbözet tekintetében a vagyonkezelő mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól."

19. §

(1) A Vksztv. 55/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a helyszíni szemlére, a nyomáspróbára, a működőképességi és vízzárósági próbára, a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelésére, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítésére, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötésére az igénybejelentő - víziközmű-szolgáltató helyett - a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személynek és a geodéziai bemérésre földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személynek is megbízást adhat. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartását a műszaki biztonsági hatóság vezeti."

(2) A Vksztv. 55/I. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A geodéziai bemérésre az igénybejelentő - víziközmű-szolgáltató helyett - a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személynek is megbízást adhat.

(1b) A víziközmű-szolgáltató köteles az igénybejelentővel, valamint az igénybejelentő által megbízott kivitelezési jogosultsággal rendelkező személlyel együttműködni. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelő a víziközmű-szolgáltató üzemeltetésében lévő törzshálózaton csak előzetes bejelentést követően végezhet munkálatokat."

20. §

A Vksztv. 17. alcíme a következő 55/L. §-sal egészül ki:

"55/L. §

(1) Ha a víziközmű-szolgáltatást a lakossági felhasználó olyan ingatlanon igényli, ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés - a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében - a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint.

(2) Amennyiben az érintett felhasználási hely tekintetében a felhasználóváltást követően nem lakossági közszolgáltatási szerződés kerül megkötésre, a közszolgáltatási szerződésben rögzített kvóta nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti, korábbi lakossági igénybejelentés alapján számított alapmértéket.

(3) A víziközmű-szolgáltatás (1) bekezdés alapján történő nyújtása nem minősül a 37. § (1) bekezdésétől eltérő ellátásnak."

21. §

A Vksztv. 67. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A víziközműves kapcsolódó szolgáltatás esetében az ivóvíz átadási árát és az átvett szennyvíz tisztítási díját (a továbbiakban együtt: átadási ár) és azok alkalmazásának kezdő időpontját a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) A Hivatal az átadási árakra vonatkozó javaslatát a 65. § (2) bekezdés szerinti időpontig küldi meg a miniszter részére.

(5) Az átadási ár tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közszolgáltatási szerződés alatt átadási szerződést kell érteni."

22. §

A Vksztv. 71/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Amennyiben egy nem lakossági felhasználási hely lakossági felhasználási hellyé válik, és a korábbi nem lakossági felhasználó a közműfejlesztési kvótáról nem rendelkezik az (1) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználóváltással egyidejűleg, a közműfejlesztési kvóta térítésmentesen visszaszáll a víziközmű-szolgáltatóra."

23. §

(1) A Vksztv. 74. § (1) bekezdése a következő 29. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"29. az ellátási területen átnyúló víziközmű-szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletszabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vksztv. 74. § (2) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben)

"5. állapítsa meg a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás esetében az átadási árakat, és azok alkalmazásának kezdő időpontját;"

24. §

A Vksztv. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Használati díjként - ide nem értve a koncessziós díjat - a 2015. július 1-jén hatályos megállapodásban vagy a közérdekű üzemeltető kijelöléséről szóló határozatban meghatározott használati díj alkalmazandó."

25. §

A Vksztv. 25. alcíme a következő 87/G. §-sal egészül ki:

"87/G. §

(1) Koncessziós szerződés kötésére és a meglévő szerződés módosítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek egymással 2025. április 30. napján hatályos koncessziós szerződéssel rendelkeztek.

(2) Amennyiben a felek bérleti-üzemeltetési szerződés helyett vagyonkezelési szerződést kötnek, a korábban a bérleti-üzemeltetési szerződésben foglalt bérleti díj a továbbiakban nem alkalmazható, és a felek új vagyonkezelési díjról sem állapodhatnak meg.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló ..... évi ..... törvény (a továbbiakban: Módtv6.) hatálybalépésekor folyamatban lévő szerződéskötések esetében is alkalmazni kell."

26. §

A Vksztv. 88. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ez a törvény az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

27. §

A Vksztv.

a) 18. § (5) bekezdésében a "napjáig benyújtja" szövegrész helyébe a "napjáig víziközműágazatonként benyújtja" szöveg,

b) 55/B. § (2) bekezdésében a "vezetékjog" szövegrész helyébe a "vízvezetési szolgalmi jog" szöveg,

c) 55/C. § (1) bekezdésében a "vezetékjog" szövegrész helyébe a "vízvezetési szolgalmi jog" szöveg,

d) 55/C. § (2) bekezdés c) pontjában a "vezetékjogot" szövegrész helyébe a "vízvezetési szolgalmi jogot" szöveg,

e) 55/C. § (2) bekezdés d) pontjában a "vezetékjog alapítását" szövegrész helyébe a "vízvezetési szolgalmi jogalapítását" szöveg,

f) 55/E. § (1) bekezdés a) pontjában a "vezetékjoggal" szövegrész helyébe a "vízvezetési szolgalmi joggal" szöveg,

g) 71/A. § (5) bekezdésében az "áthelyezését a" szövegrész helyébe az "áthelyezését vagy átruházását a" szöveg és az "áthelyezésre irányuló" szövegrész helyébe az "áthelyezésre vagy átruházásra irányuló" szöveg,

h) 71/A. § (6) bekezdésében a "kapcsolatos részletszabályokat" szövegrész helyébe a "kapcsolatos egyéb részletszabályokat" szöveg,

i) 81. § (4) bekezdés a) pontjában a "vezetékjoggal" szövegrész helyébe a "vízvezetési szolgalmi joggal" szöveg

lép.

28. §

Hatályát veszti a Vksztv.

a) 2. § 11. pont aa) alpontjában az "úszótelkes és" szövegrész,

b) 18. § (6) bekezdése,

c) 63. § (6) bekezdése,

d) 74. § (1) bekezdés 14. pontjában az "a használati díj, valamint" szövegrész,

e) 74. § (4) bekezdés 1. pontja,

f) 87. § (3) bekezdésében a "74. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott rendelet hatálybalépéséig a" szövegrész.

4. Záró rendelkezések

29. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. alcím 2025. július 1-jén lép hatályba.

30. §

A 2. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

31. §

Ez a törvény az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Általános indokolás

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) bekezdés alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvény a jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében hatályon kívül helyezi a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) azon rendelkezéseket, amelyek normatív tartalommal nem rendelkeznek, vagy más jogszabályokban már megfelelő módon szabályozásra kerültek. A törvény azokat a rendelkezéseket, amelyek nem igényelnek törvényi szintű szabályozást, hatályon kívül helyezi annak érdekében, hogy azokat kormányrendeleti vagy miniszteri rendeleti szintre lehessen helyezni, mellyel lehetővé válik a részletszabályok rugalmasabb módosítása és a vízgazdálkodási szakmai és műszaki változások gyorsabb követése. A törvény továbbá pontosítja a Vgtv. egyes rendelkezéseit, amely módosításokkal a jogszabály egyértelműbbé és koherensebbé válik. A törvény a jogi túlszabályozottság csökkentésén túl egyes anyagi jogi módosításokat is tartalmaz, amelyek célja a vízgazdálkodási szabályok hatékony és egyértelmű alkalmazása.

A Kormány célja a víziközmű ágazat fenntartható működése és hosszú távon a minőségi vízszolgáltatás biztosítása, amelynek érdekében a nemzeti víziközmű-vagyon védelmét tűzte ki célul.

Annak érdekében, hogy az elhasználódott, illetve pótlandó eszközök növekedése ne vezessen az ellátásbiztonság sérelméhez, a víziközmű-szolgáltató által teljesítendő visszapótlási kötelezettség a gördülő fejlesztési tervben szereplő összegben kerül meghatározásra.

A legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a törvénymódosítás biztosítja, hogy ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető legyen.

Részletes indokolás

1. §

Jogtechnikai pontosítás.

2. §

Jogtechnikai pontosítás.

3. §

A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter irányítása alatt álló vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó szabályok pontosítása.

4. §

Deregulációs célú módosítás.

5. §

Jogtechnikai pontosítás.

6. §

Jogtechnikai pontosítás.

7. §

Tekintettel arra, hogy a közmeghallgatás szabályait a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések is rögzítik, indokolatlan a vízgazdálkodásról szóló törvényben párhuzamos szabályozás kialakítása.

8. §

Jogtechnikai pontosítás.

9. §

Jogtechnikai pontosítás.

10. §

Jogtechnikai pontosítás.

11. §

Jogtechnikai pontosítás.

12. §

Jogtechnikai pontosítás mellett a felhatalmazó rendelkezés kiegészítése annak érdekében, hogy az új szabályozás a szükséges életviszonyok rendezésére alkalmas legyen.

A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter irányítása alatt álló vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó szabályok miniszteri rendeletben történő megállapítására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés. A szabályozás miniszteri szintre delegálása a vízügyi igazgatási szervek foglalkoztatottjait hátrányosan nem érinti.

13. §

Jogtechnikai pontosítás.

14. §

Szövegcserés módosítások.

15. §

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

16. §

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításával összhangban annak érdekében, hogy az elhasználódott, illetve pótlandó eszközök növekedése ne vezessen az ellátásbiztonság sérelméhez, a víziközmű-szolgáltató által teljesítendő visszapótlási kötelezettség a gördülő fejlesztési tervben szereplő összegben kerül meghatározásra azzal, hogy amennyiben az értékcsökkenés mértéke alapján a visszapótlási kötelezettség összege ezen összegnél magasabb, úgy a különbözet tekintetében a vagyonkezelő mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól. Ebben a tekintetben a saját bevételből megvalósított beruházások vehetők figyelembe.

17. §

A használati díjra vonatkozó meghatározás rögzítése azért szükséges, mert a víziközműüzemeltetési jogviszony ellenértékeként megfizetett díj megítélése (annak típusától, megnevezésétől függően) több esetben kérdésessé vált korábban, ezért szükséges a fogalom pontosítása.

18. §

Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése alapján a vagyonkezelő - a központi költségvetési szervek kivételével - a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség). A visszapótlási kötelezettség meg nem fizetése az elhasználódott, illetve pótlandó eszközök növekedéséhez vezet, veszélyeztetve ezáltal az ellátásbiztonságot, így szükséges a visszapótlási kötelezettség összegének meghatározása azzal, hogy amennyiben az értékcsökkenés mértéke alapján a visszapótlási kötelezettség összege a gördülő fejlesztési tervben szereplő összegnél magasabb, úgy a különbözet tekintetében a vagyonkezelő mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól. Ebben a tekintetben a saját bevételből megvalósított beruházások vehetők figyelembe.

19. §

A hatályos szabályozás nem rendelkezik a víziközmű-szolgáltató helyett munkálatokat végző vízszerelők nyilvántartásában szereplő személy felelősségéről, ugyanakkor a szolgáltatás minőségéért, kiváltképpen az ivóvízminőség folyamatos biztosításáért a víziközmű-szolgáltató a felelős. Az előzetes bejelentés ezek biztosítékául szolgál.

20. §

A legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében szükséges annak biztosítása, hogy ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető legyen.

21. §

Az átadási árak miniszteri rendeletben történő meghatározására vonatkozó felhatalmazás megteremtése.

22. §

Indokolt rendezni azokat az élethelyzeteket, amikor a korábban megváltott kvóta nem kerül áthelyezésre, illetve átruházásra a jelenleg irányadó szabályok szerint, és a korábbi jogosult nem lakossági felhasználó megszűnik, vagy másik víziközmű-rendszerre teszi át a telephelyét, székhelyét és nem rendelkezik a kvótáról.

23. §

Felhatalmazó rendelkezés.

24. §

A használati díjak megállapítására vonatkozó rendelkezések pontosítása annak érdekében, hogy a vagyonkezelési díjakat kizárólag a jogszabály szerint lehessen megállapítani.

25. §

Szükséges annak kimondása, hogy koncessziós szerződés kötésére és a meglévő szerződés módosítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek egymással 2025. április 30. napján hatályos koncessziós szerződéssel rendelkeztek, valamint, hogy amennyiben a felek bérleti-üzemeltetési szerződés helyett vagyonkezelési szerződés kötése mellett döntenek, úgy a korábban a bérleti-üzemeltetési szerződésben foglalt használati díj a továbbiakban nem alkalmazható, és a felek új vagyonkezelési díjról sem állapodhatnak meg. A módosítás növeli az ellátásbiztonságot, valamint a víziközművek állagmegőrzését is előnyösen befolyásolja.

26. §, 31. §

Jogharmonizációs rendelkezés.

27. §

Szövegcserés módosítások.

28. §

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

29. §

Hatályba léptető rendelkezés.

30. §

Sarkalatossági záradék.

Tartalomjegyzék