T/11623. számú törvényjavaslat indokolással - vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról
2025. évi XXXVI. törvény vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról
[1] A Kormány számára kiemelten fontos természeti értékeink megőrzése és fenntartása, így vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme is, valamint a víziközmű ágazat fenntartható működése és hosszú távon a minőségi vízszolgáltatás biztosítása, amelynek érdekében a nemzeti víziközmű-vagyon védelmét tűzte ki célul.
[2] Annak érdekében, hogy az elhasználódott, illetve pótlandó eszközök növekedése ne vezessen az ellátásbiztonság sérelméhez, a víziközmű-szolgáltató által teljesítendő visszapótlási kötelezettség a gördülő fejlesztési tervben szereplő összegben kerül meghatározásra.
[3] A legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a törvénymódosítás biztosítja, hogy ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető legyen.
[4] Azokat a rendelkezéseket, amelyek nem igényelnek törvényi szintű szabályozást, a módosítás hatályon kívül helyezi azzal, hogy azokat kormányrendeleti vagy miniszteri rendeleti szintre lehessen áthelyezni, elősegítve a vízgazdálkodást érintő szakmai és műszaki változások gyorsabb követését.
[5] Emellett pontosítja a mezőgazdasági vízszolgáltatás esetében a vízkészletjárulékfizetés alóli mentességet, megteremti a tartósan vízhiányos időszakban a területi lehatárolás lehetőségét, valamint bevezeti a víziközmű-szolgáltatók alulfogyasztás miatti többletfizetési kötelezettség alóli mentességét.
[6] A törvénymódosítás egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a jogalkalmazást a vízgazdálkodási rendszer alapelvei, szabályozási rendszere és lényegi tartalma változatlanul hagyása mellett. Hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, amelyek a gyakorlatban már nem relevánsak, más jogszabályokban rendezettek, vagy nincs normatív tartalmuk.
[7] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
1. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény hatálya)
"a) a felszín alatti és a felszíni vizekre, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, továbbá a felszíni vizek medrére és partjára;"
[továbbá a c)-f) pontokban megjelölt tevékenységeket folytató természetes és jogi személyekre, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire terjed ki.]
2. §
A Vgtv. 5/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben -statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. § (7) bekezdésében meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni."
3. §
A Vgtv. 13/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A közalkalmazott és a vezető illetményét iskolai végzettsége és munkaköre alapján kell megállapítani a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott illetménytábla alkalmazásával."
4. §
A Vgtv. 13/K. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott oktatói, tananyag-fejlesztői, illetve oktatásszervezői feladatra további jogviszony - a Kjt. 42. §-ával ellentétben - létesíthető."
5. §
A Vgtv. 14/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben a vízügyi hatóság a vízhasználót - ideértve a vízjogi engedélyhez kötött vízhasználatok céljából indult közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélnek minősülő személyt is - a lekötött vagy igénybe venni tervezett vízkészlet mennyiségére, minőségére, valamint felszín alatti vízkészlet esetén a vízszint süllyedésére gyakorolt hatásának nyomon követése céljából monitoringrendszer kiépítésére, üzemeltetésére és adatszolgáltatásra kötelezi. A vízügyi igazgatási szerv a monitoringrendszer adatait kiértékeli, és az állapotértékelés eredményéről tájékoztatja a vízügyi hatóságot."
6. §
A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie)
"l) mezőgazdasági vízszolgáltatás tekintetében:
la) az öntözési célú vízhasználatnál vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m3-t vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
lb) a halgazdálkodási célú vízhasználatnál vízjogi engedélyenként felszín alatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
lc) a rizstermelési célú vízhasználatnál vízjogi engedélyenként felszín alatti vizet használók esetében az évi 400 000 m3-t, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után;"
7. §
A Vgtv. 21/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"21/D. §
A vízügyi hatóság a vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során csak a tényállás tisztázása érdekében tart közmeghallgatást"
8. §
A Vgtv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vízügyi hatósági jogkört a vízügyi hatóság, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört a települési önkormányzat jegyzője látja el."
9. §
A Vgtv. 33/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"33/D. §
A Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett elektronikus rendszer (a továbbiakban: VIZEK rendszer) üzemeltetője a 33/J. §-ban meghatározott adatgyűjtő felületen keresztül jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé a kérelmező által megjelölt adatokat, valamint a kérelmező részére - az adatgyűjtő felületen működő tárhelyébe - a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat."
10. §
A Vgtv. 44/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:)
"b) annak a működési területnek a határait, amelyen belül egy közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen ellátni köteles és az ártalmatlanítás céljából történő átadási helyet;"
11. §
A Vgtv. 44/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közszolgáltató a begyűjtési tevékenységét a vízügyi hatóságnak köteles bejelenteni. A vízügyi hatóság a bejelentés alapján nyilvántartást vezet a közszolgáltatási tevékenységet végzőkről."
12. §
(1) A Vgtv. 45. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7a) Felhatalmazást kap a Kormány a vízgazdálkodási bírság mértéke megállapításának szempontrendszere és a bírság, valamint a csatornabírság megfizetési módja részletszabályainak rendeletben történő megállapítására."
(2) A Vgtv. 45. § (7b) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében)
"d) közalkalmazottak továbbképzésének tervezésére, finanszírozására, a képzések követelményrendszerére, a továbbképzést biztosító és a továbbképzési rendszert üzemeltető intézmény kijelölésére, továbbá ezek tekintetében az intézmény feladatainak meghatározására,"
(vonatkozó szabályokat, továbbá kijelölje a továbbképzési rendszer működtetését végző, a Vízügyi Etikai Bizottság működési feltételeit biztosító és a Vízügyi Etikai Bizottság tagjairól névjegyzéket vezető vízügyi igazgatási szervet.)
(3) A Vgtv. 45. §-a a következő (7i) bekezdéssel egészül ki:
"(7i) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet lehatárolását, valamint a fenntartható vízhasználat megőrzését és a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének felszín alatti vízkészletekből történő kielégítését szolgáló különleges intézkedések végrehajtása érdekében szükséges, a vízügyi igazgatási szervek által ellátandó feladatokat, a vízhasználatot kérelmezők és az engedélyesek kötelezettségeit, a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben a vízkivétel feltételeit, továbbá a felszín alatti vízkészletekből történő vízigény kielégítését célzó vízjogi engedély iránti kérelmek vízügyi hatósági elbírálásának, valamint a vízügyi hatósági ellenőrzésnek részletszabályait rendeletben állapítsa meg."
(4) A Vgtv. 45. § (8a) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter)
"c) a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében
ca) a besorolás és az illetményrendszer,
cb) a betölthető munkaköri kategóriák és munkakörök,
cc) a betölthető vezetői munkaköri kategóriák és vezetői munkakörök, és
cd) a közalkalmazotti és a vezetői kinevezéshez szükséges követelmények,
d) a védekezéssel összefüggő rendelkezésre állási pótlék mértékére vonatkozó szabályok"
(rendeletben történő megállapítására.)
13. §
A Vgtv. 45/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"45/L. §
A közalkalmazott és a vezető a Kjt. 39. § (3) és (4) bekezdése szerinti címek viselésére 2018. január 1-jét követően is jogosult."
14. §
A Vgtv.
1. 6/A. § (1) bekezdésében a "45/E. § (1) bekezdése, a 45/F. § (2) bekezdése vagy a 45/G. § (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "22/B. §" szöveg,
2. 13/C. § (2) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter" szöveg,
3. 13/E. § (3) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter" szöveg,
4. 13/M. § (1) bekezdésében a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg,
5. 13/M. § (4) bekezdés b) pontjában a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg,
6. 13/M. § (8) bekezdésében a "kormányrendelet" szövegrész helyébe a "miniszteri rendelet" szöveg,
7. 15/B. § (3) bekezdésében a "vízhasználó a" szövegrész helyébe a "vízhasználó - a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti víziközmű-szolgáltató kivételével - a" szöveg,
8. 15/C. § (9) bekezdésében a "végét a" szövegrész helyébe a "végét, valamint annak területi lehatárolását a" szöveg,
9. 20. § (1) bekezdésében a "határozata" szövegrész helyébe a "végrehajtható döntése" szöveg,
10. 22/C. § (1) bekezdésében a "(3) bekezdés" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés" szöveg,
11. 31/A. §-ában az "A vízügyi" szövegrész helyébe az "A működési területével érintett vízügyi" szöveg,
12. 35. § (1) bekezdésében az "A társulat" szövegrész helyébe az "A vízgazdálkodási társulat" szöveg,
13. 36. § (1) bekezdésében az "egyéb jogszabály" szövegrész helyébe az "a vízgazdálkodási társulatokról szóló kormányrendelet" szöveg,
14. 39/A. § (1) bekezdésében a "szolgáltató" szövegrész helyébe a "víziközmű-szolgáltató" szöveg,
15. 39/A. § (2) bekezdésében a "szolgáltató" szövegrész helyébe a "víziközmű-szolgáltató" szöveg,
16. 39/A. § (3) bekezdésében a "szolgáltatót" szövegrész helyébe a "víziközmű-szolgáltatót" szöveg,
17. 44/A. § (3) bekezdésében az "átadja" szövegrész helyébe a "tulajdonba adja" szöveg,
18. 44/A. § (4) bekezdésében az "átadhatja" szövegrész helyébe a "tulajdonba adhatja" szöveg,
19. 44/F. § (3) bekezdés b) pontjában a "végzendő begyűjtési" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási" szöveg,
20. 44/F. § (6) bekezdésében a "begyűjtést végző" szövegrész helyébe a "közszolgáltató" szöveg,
21. 1. melléklet 25. pontjában a "megfigyelése," szövegrész helyébe a "megfigyelése vagy védelme," szöveg,
22. 1. melléklet 26. pontjában a "megfigyelése," szövegrész helyébe a "megfigyelése vagy védelme," szöveg,
23. 1. melléklet 26. pont b) alpontjában a "hasznosítási feladatokat" szövegrész helyébe a "hasznosítási, vízvédelmi feladatokat" szöveg
lép.
15. §
Hatályát veszti a Vgtv.
1. 1. § (3) bekezdése,
2. 3. § (4)-(6) bekezdése,
3. 4. § (3) és (4) bekezdése,
4. 7. § (1) bekezdésében az "- a 9. és 10. §-ban foglaltakra is figyelemmel -" szövegrész,
5. 7. § (3) bekezdésében a "9-10. §-okban és a" szövegrész és az "a külön törvényben szabályozott" szövegrész,
6. 7. § (5) bekezdése,
7. 8. § (2) bekezdésében az "évente" szövegrész,
8. 9-12. §-a,
9. 13/K. § (2)-(4) bekezdése,
10. 13/N. §-ában az "A rendelkezésre állási pótlék mértéke havi húszezer forint." szövegrész,
11. 22/B. §-ában az "és a vízügyi hatóság a folyamatban lévő eljárást megszünteti, valamint, ha a kijelölés már megtörtént, a vízügyi hatóság a döntést visszavonja" szövegrész,
12. 26. §-ában a "(szükséghelyzet)" szövegrész,
13. 28. § (3) bekezdés b) és c) pontja,
14. 28/D. §-a,
15. 44/F. § (3) bekezdés b) pontjában az "a tevékenységet" szövegrész,
16. 44/F. § (6) bekezdésében a "hulladék eltakarításáról, a" szövegrész,
17. 45. § (7) bekezdés h) és i) pontja,
18. 45. § (7b) bekezdés a)-c) pontja,
19. 45. § (7b) bekezdés f) pontja,
20. 45. §-ának az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvény 4. §-ával megállapított [második] (7h) bekezdése,
21. 45. § (8) bekezdés c) pontja,
22. 45. § (8) bekezdés g)-i) pontja,
23. 45. § (10) bekezdése,
24. 45/C. §-a,
25. 45/E-45/K. §-a,
26. 45/M. §-a,
27. 46. §-a,
28. 47. § (4) és (5) bekezdése,
29. 1. melléklet 33. pont.
2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
16. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A víziközmű-szolgáltató vagyonkezelésébe vett vagyon esetében a visszapótlási kötelezettség összegének megállapítására a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 25/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni."
3. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
17. §
(1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 4a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"4a. ellátási területen átnyúló szolgáltatás: egy szomszédos ellátási területen lévő ingatlan víziközmű-rendszerbe történő bekötése esetén nyújtott víziközmű-szolgáltatás,"
(2) A Vksztv. 2. §-a a következő 4b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"4b. elválasztott rendszerű csatornahálózat: olyan csatornahálózat, amely kizárólag szennyvizet vezet el a település szennyvíztisztító telepére,"
(3) A Vksztv. 2. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"8a. használati díj: a víziközmű üzemeltetési jogviszony keretében a víziközmű üzemeltetés jogának átengedéséért a víziközmű-szolgáltató által az ellátásért felelős részére megfizetett bérleti díj, vagyonkezelési díj vagy koncessziós díj,"
18. §
A Vksztv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
"25/A. §
A vagyonkezelésbe vett vagyon esetében az üzemeltetési szerződés mellékletében tételesen felsorolt, a vagyonkezelő ellátási területén a szerződés időpontjában meglévő víziközmű-rendszerek tekintetében a visszapótlási kötelezettség összege a víziközművek gördülő fejlesztési tervének részletes tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletben foglaltak szerint elkészített, Hivatal által jóváhagyott tárgyévre vonatkozó gördülő fejlesztési terv I. ütemében a saját forrásból idegen vagyonon megvalósított víziközmű-fejlesztések összegében kerül meghatározásra. Amennyiben az értékcsökkenés mértéke alapján a visszapótlási kötelezettség összege ezen összegnél magasabb a különbözet tekintetében a vagyonkezelő mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól."
19. §
(1) A Vksztv. 55/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a helyszíni szemlére, a nyomáspróbára, a működőképességi és vízzárósági próbára, a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelésére, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítésére, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötésére az igénybejelentő - víziközmű-szolgáltató helyett - a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személynek és a geodéziai bemérésre földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személynek is megbízást adhat. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartását a műszaki biztonsági hatóság vezeti."
(2) A Vksztv. 55/I. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A geodéziai bemérésre az igénybejelentő - víziközmű-szolgáltató helyett - a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személynek is megbízást adhat.
(1b) A víziközmű-szolgáltató köteles az igénybejelentővel, valamint az igénybejelentő által megbízott kivitelezési jogosultsággal rendelkező személlyel együttműködni. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelő a víziközmű-szolgáltató üzemeltetésében lévő törzshálózaton csak előzetes bejelentést követően végezhet munkálatokat."
20. §
A Vksztv. 17. alcíme a következő 55/L. §-sal egészül ki:
"55/L. §
(1) Ha a víziközmű-szolgáltatást a lakossági felhasználó olyan ingatlanon igényli, ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés - a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében - a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint.
(2) Amennyiben az érintett felhasználási hely tekintetében a felhasználóváltást követően nem lakossági közszolgáltatási szerződés kerül megkötésre, a közszolgáltatási szerződésben rögzített kvóta nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti, korábbi lakossági igénybejelentés alapján számított alapmértéket.
(3) A víziközmű-szolgáltatás (1) bekezdés alapján történő nyújtása nem minősül a 37. § (1) bekezdésétől eltérő ellátásnak."
21. §
A Vksztv. 67. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A víziközműves kapcsolódó szolgáltatás esetében az ivóvíz átadási árát és az átvett szennyvíz tisztítási díját (a továbbiakban együtt: átadási ár) és azok alkalmazásának kezdő időpontját a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) A Hivatal az átadási árakra vonatkozó javaslatát a 65. § (2) bekezdés szerinti időpontig küldi meg a miniszter részére.
(5) Az átadási ár tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közszolgáltatási szerződés alatt átadási szerződést kell érteni."
22. §
A Vksztv. 71/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Amennyiben egy nem lakossági felhasználási hely lakossági felhasználási hellyé válik, és a korábbi nem lakossági felhasználó a közműfejlesztési kvótáról nem rendelkezik az (1) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználóváltással egyidejűleg, a közműfejlesztési kvóta térítésmentesen visszaszáll a víziközmű-szolgáltatóra."
23. §
(1) A Vksztv. 74. § (1) bekezdése a következő 29. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"29. az ellátási területen átnyúló víziközmű-szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletszabályokat"
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Vksztv. 74. § (2) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben)
"5. állapítsa meg a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás esetében az átadási árakat, és azok alkalmazásának kezdő időpontját;"
24. §
A Vksztv. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Használati díjként - ide nem értve a koncessziós díjat - a 2015. július 1-jén hatályos megállapodásban vagy a közérdekű üzemeltető kijelöléséről szóló határozatban meghatározott használati díj alkalmazandó."
25. §
A Vksztv. 25. alcíme a következő 87/G. §-sal egészül ki:
"87/G. §
(1) Koncessziós szerződés kötésére és a meglévő szerződés módosítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek egymással 2025. április 30. napján hatályos koncessziós szerződéssel rendelkeztek.
(2) Amennyiben a felek bérleti-üzemeltetési szerződés helyett vagyonkezelési szerződést kötnek, a korábban a bérleti-üzemeltetési szerződésben foglalt bérleti díj a továbbiakban nem alkalmazható, és a felek új vagyonkezelési díjról sem állapodhatnak meg.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló ..... évi ..... törvény (a továbbiakban: Módtv6.) hatálybalépésekor folyamatban lévő szerződéskötések esetében is alkalmazni kell."
26. §
A Vksztv. 88. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ez a törvény az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
27. §
A Vksztv.
a) 18. § (5) bekezdésében a "napjáig benyújtja" szövegrész helyébe a "napjáig víziközműágazatonként benyújtja" szöveg,
b) 55/B. § (2) bekezdésében a "vezetékjog" szövegrész helyébe a "vízvezetési szolgalmi jog" szöveg,
c) 55/C. § (1) bekezdésében a "vezetékjog" szövegrész helyébe a "vízvezetési szolgalmi jog" szöveg,
d) 55/C. § (2) bekezdés c) pontjában a "vezetékjogot" szövegrész helyébe a "vízvezetési szolgalmi jogot" szöveg,
e) 55/C. § (2) bekezdés d) pontjában a "vezetékjog alapítását" szövegrész helyébe a "vízvezetési szolgalmi jogalapítását" szöveg,
f) 55/E. § (1) bekezdés a) pontjában a "vezetékjoggal" szövegrész helyébe a "vízvezetési szolgalmi joggal" szöveg,
g) 71/A. § (5) bekezdésében az "áthelyezését a" szövegrész helyébe az "áthelyezését vagy átruházását a" szöveg és az "áthelyezésre irányuló" szövegrész helyébe az "áthelyezésre vagy átruházásra irányuló" szöveg,
h) 71/A. § (6) bekezdésében a "kapcsolatos részletszabályokat" szövegrész helyébe a "kapcsolatos egyéb részletszabályokat" szöveg,
i) 81. § (4) bekezdés a) pontjában a "vezetékjoggal" szövegrész helyébe a "vízvezetési szolgalmi joggal" szöveg
lép.
28. §
Hatályát veszti a Vksztv.
a) 2. § 11. pont aa) alpontjában az "úszótelkes és" szövegrész,
b) 18. § (6) bekezdése,
c) 63. § (6) bekezdése,
d) 74. § (1) bekezdés 14. pontjában az "a használati díj, valamint" szövegrész,
e) 74. § (4) bekezdés 1. pontja,
f) 87. § (3) bekezdésében a "74. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott rendelet hatálybalépéséig a" szövegrész.
4. Záró rendelkezések
29. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím 2025. július 1-jén lép hatályba.
30. §
A 2. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
31. §
Ez a törvény az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Általános indokolás
Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) bekezdés alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvény a jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében hatályon kívül helyezi a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) azon rendelkezéseket, amelyek normatív tartalommal nem rendelkeznek, vagy más jogszabályokban már megfelelő módon szabályozásra kerültek. A törvény azokat a rendelkezéseket, amelyek nem igényelnek törvényi szintű szabályozást, hatályon kívül helyezi annak érdekében, hogy azokat kormányrendeleti vagy miniszteri rendeleti szintre lehessen helyezni, mellyel lehetővé válik a részletszabályok rugalmasabb módosítása és a vízgazdálkodási szakmai és műszaki változások gyorsabb követése. A törvény továbbá pontosítja a Vgtv. egyes rendelkezéseit, amely módosításokkal a jogszabály egyértelműbbé és koherensebbé válik. A törvény a jogi túlszabályozottság csökkentésén túl egyes anyagi jogi módosításokat is tartalmaz, amelyek célja a vízgazdálkodási szabályok hatékony és egyértelmű alkalmazása.
A Kormány célja a víziközmű ágazat fenntartható működése és hosszú távon a minőségi vízszolgáltatás biztosítása, amelynek érdekében a nemzeti víziközmű-vagyon védelmét tűzte ki célul.
Annak érdekében, hogy az elhasználódott, illetve pótlandó eszközök növekedése ne vezessen az ellátásbiztonság sérelméhez, a víziközmű-szolgáltató által teljesítendő visszapótlási kötelezettség a gördülő fejlesztési tervben szereplő összegben kerül meghatározásra.
A legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a törvénymódosítás biztosítja, hogy ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető legyen.
Részletes indokolás
1. §
Jogtechnikai pontosítás.
2. §
Jogtechnikai pontosítás.
3. §
A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter irányítása alatt álló vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó szabályok pontosítása.
4. §
Deregulációs célú módosítás.
5. §
Jogtechnikai pontosítás.
6. §
Jogtechnikai pontosítás.
7. §
Tekintettel arra, hogy a közmeghallgatás szabályait a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések is rögzítik, indokolatlan a vízgazdálkodásról szóló törvényben párhuzamos szabályozás kialakítása.
8. §
Jogtechnikai pontosítás.
9. §
Jogtechnikai pontosítás.
10. §
Jogtechnikai pontosítás.
11. §
Jogtechnikai pontosítás.
12. §
Jogtechnikai pontosítás mellett a felhatalmazó rendelkezés kiegészítése annak érdekében, hogy az új szabályozás a szükséges életviszonyok rendezésére alkalmas legyen.
A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter irányítása alatt álló vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó szabályok miniszteri rendeletben történő megállapítására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés. A szabályozás miniszteri szintre delegálása a vízügyi igazgatási szervek foglalkoztatottjait hátrányosan nem érinti.
13. §
Jogtechnikai pontosítás.
14. §
Szövegcserés módosítások.
15. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
16. §
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításával összhangban annak érdekében, hogy az elhasználódott, illetve pótlandó eszközök növekedése ne vezessen az ellátásbiztonság sérelméhez, a víziközmű-szolgáltató által teljesítendő visszapótlási kötelezettség a gördülő fejlesztési tervben szereplő összegben kerül meghatározásra azzal, hogy amennyiben az értékcsökkenés mértéke alapján a visszapótlási kötelezettség összege ezen összegnél magasabb, úgy a különbözet tekintetében a vagyonkezelő mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól. Ebben a tekintetben a saját bevételből megvalósított beruházások vehetők figyelembe.
17. §
A használati díjra vonatkozó meghatározás rögzítése azért szükséges, mert a víziközműüzemeltetési jogviszony ellenértékeként megfizetett díj megítélése (annak típusától, megnevezésétől függően) több esetben kérdésessé vált korábban, ezért szükséges a fogalom pontosítása.
18. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése alapján a vagyonkezelő - a központi költségvetési szervek kivételével - a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség). A visszapótlási kötelezettség meg nem fizetése az elhasználódott, illetve pótlandó eszközök növekedéséhez vezet, veszélyeztetve ezáltal az ellátásbiztonságot, így szükséges a visszapótlási kötelezettség összegének meghatározása azzal, hogy amennyiben az értékcsökkenés mértéke alapján a visszapótlási kötelezettség összege a gördülő fejlesztési tervben szereplő összegnél magasabb, úgy a különbözet tekintetében a vagyonkezelő mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól. Ebben a tekintetben a saját bevételből megvalósított beruházások vehetők figyelembe.
19. §
A hatályos szabályozás nem rendelkezik a víziközmű-szolgáltató helyett munkálatokat végző vízszerelők nyilvántartásában szereplő személy felelősségéről, ugyanakkor a szolgáltatás minőségéért, kiváltképpen az ivóvízminőség folyamatos biztosításáért a víziközmű-szolgáltató a felelős. Az előzetes bejelentés ezek biztosítékául szolgál.
20. §
A legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében szükséges annak biztosítása, hogy ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető legyen.
21. §
Az átadási árak miniszteri rendeletben történő meghatározására vonatkozó felhatalmazás megteremtése.
22. §
Indokolt rendezni azokat az élethelyzeteket, amikor a korábban megváltott kvóta nem kerül áthelyezésre, illetve átruházásra a jelenleg irányadó szabályok szerint, és a korábbi jogosult nem lakossági felhasználó megszűnik, vagy másik víziközmű-rendszerre teszi át a telephelyét, székhelyét és nem rendelkezik a kvótáról.
23. §
Felhatalmazó rendelkezés.
24. §
A használati díjak megállapítására vonatkozó rendelkezések pontosítása annak érdekében, hogy a vagyonkezelési díjakat kizárólag a jogszabály szerint lehessen megállapítani.
25. §
Szükséges annak kimondása, hogy koncessziós szerződés kötésére és a meglévő szerződés módosítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek egymással 2025. április 30. napján hatályos koncessziós szerződéssel rendelkeztek, valamint, hogy amennyiben a felek bérleti-üzemeltetési szerződés helyett vagyonkezelési szerződés kötése mellett döntenek, úgy a korábban a bérleti-üzemeltetési szerződésben foglalt használati díj a továbbiakban nem alkalmazható, és a felek új vagyonkezelési díjról sem állapodhatnak meg. A módosítás növeli az ellátásbiztonságot, valamint a víziközművek állagmegőrzését is előnyösen befolyásolja.
26. §, 31. §
Jogharmonizációs rendelkezés.
27. §
Szövegcserés módosítások.
28. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
29. §
Hatályba léptető rendelkezés.
30. §
Sarkalatossági záradék.