2024. évi LXXX. törvény
egyes agrártárgyú törvények módosításáról
1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
1. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami feladatok:)
"p) a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vízkészletvédelmi országtérkép elkészítése és felülvizsgálata, valamint a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetek lehatárolása és felülvizsgálata;"
2. § A Vgtv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
"14/A. § (1) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben a vízhasználó - ideértve a vízjogi engedélyhez kötött vízhasználatok céljából indult közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélnek minősülő személyt is - a lekötött vagy igénybe venni tervezett vízkészlet mennyiségére, minőségére, valamint felszín alatti vízkészlet esetén a vízszint süllyedésére gyakorolt hatásának nyomon követése céljából monitoringrendszer kiépítésére, üzemeltetésére és adatszolgáltatásra kötelezhető. A vízügyi igazgatási szerv a monitoringrendszer adatait kiértékeli, és az állapotértékelés eredményéről tájékoztatja a vízügyi hatóságot.
(2) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet területén a területi vízügyi hatóság
a) fokozottan ellenőrzi a 15. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülését,
b) új vízjogi engedélyt csak akkor ad ki, ha azzal más, a vízigények kielégítésének sorrendjében előrébb álló, véglegessé vált vízjogi engedéllyel rendelkező engedélyes vízhasználata nem kerül veszélybe; felszín alatti vízhasználatra vonatkozó kérelem esetén ennek igazolása a vízhasználatok egymásra hatásának - vízügyi igazgatási szerv által elvégzett - vizsgálatával történik;
c) a 30. § (1) bekezdés szerinti döntését - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek és körülmények bekövetkezése esetén - az (1) bekezdésben foglalt állapotértékelés eredményének figyelembevételével hozza meg."
3. § A Vgtv. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben vízigény a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott állapotértékelés alapján is kielégíthető, ha a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelme biztosított."
4. § A Vgtv. 45. §-a a következő (7h) bekezdéssel egészül ki:
"(7h) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet lehatárolását, valamint a fenntartható vízhasználat megőrzését és a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének felszín alatti vízkészletekből történő kielégítését szolgáló különleges intézkedések végrehajtása érdekében szükséges, a vízügyi igazgatási szervek által ellátandó feladatokat, illetve a felszín alatti vízkészletekből történő vízigény kielégítését célzó vízjogi engedély iránti kérelmek vízügyi hatósági elbírálásának, valamint a vízügyi hatósági ellenőrzésnek részletszabályait rendeletben állapítsa meg."
5. § A Vgtv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
6. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény "Általános szabályok" alcíme a következő 58/A. és 58/B. §-sal egészül ki:
"58/A. § A vadászatra jogosult az 58. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét
a) az e törvény végrehajtására kiadott rendelet mellékletében meghatározott formában, vagy
b) az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő, a miniszter vagy a miniszter döntése alapján az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. melléklet 4. pontja szerinti gazdálkodó szervezet által működtetett és a vadászatra jogosultak részére díjmentesen biztosított elektronikus alkalmazás (a továbbiakban: elektronikus vadászati napló és terítéknyilvántartás) használatával
teljesíti.
58/B. § (1) Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás az 58. § (4a) bekezdésében foglalt adatokon túl - vadászatra jogosultanként elkülönülten - tárolja
a) a vadász állampolgárságát, elektronikus levelezési címét és telefonszámát, valamint
b) a hatósági ellenőrzést lefolytató vadászati hatóság és a rendőrség részéről eljáró, az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartásból lekérdezést végző személy nevét.
(2) Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás a személyes adatokat a bejegyzést vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a lekérdezést követő öt évig tárolja.
(3) A miniszter vagy a miniszter döntése alapján az 58/A. § b) pontja szerinti gazdálkodó szervezet az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartáshoz a vadászati hatóság és a rendőrség számára jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából, az ahhoz szükséges mértékben hozzáférést biztosít.
(4) Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatok tekintetében az Adattárban rögzített adatok naprakész biztosítása érdekében folyamatos, automatikus átadás útján adatot szolgáltat az Adattár részére."
7. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 83. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a vadászatra jogosult:]
"h) az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás használata esetén a vadászati hatóság felé történő bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget."
8. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
"5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésére, valamint a vadászati hatóság ezzel kapcsolatos nyilvántartási feladataira vonatkozó követelményeket, a vadászati napló és teríték-nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, továbbá az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás használatának bejelentésére és működésére vonatkozó követelményeket,"
(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontja a következő 40. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
"40. az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat."
9. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
a) 16. § (1a) bekezdés nyitó szövegrészében a "Vadaskert" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően vadaskert" szöveg,
b) 29/A. § (4) bekezdésében és 100. § (1) bekezdés c) pont 35. alpontjában a "szóló törvény" szövegrész helyébe a "szóló 2009. évi XXXVII. törvény" szöveg,
c) 54. § (4) bekezdésében a "munkaszerződésében" szövegrész helyébe a "munkaszerződésében vagy beosztási okiratában" szöveg
lép.
3. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása
10. § (1) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Növényvédő kamarai tv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Kamara
a) országos szervezettel, valamint
b) a vármegyékben és a fővárosban működő területi szervezettel (a továbbiakban: területi szervezet)
rendelkezik."
(2) A Növényvédő kamarai tv. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A Kamara jogi személyiséggel rendelkezik."
11. § A Növényvédő kamarai tv. 2. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5a) Az (5) bekezdés szerinti eljárásokat első fokon a titkár folytatja le. A titkár döntése ellen fellebbezésnek van helye, amelynek elbírálására a főtitkár jogosult."
12. § A Növényvédő kamarai tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Alapszabályban meghatározott területen és székhelyen képviseleti és ügyintéző szervekkel rendelkező területi szervezetek működhetnek, ha létszámuk a 20 főt eléri. A területi szervezet területe összefüggő, legalább egy vármegye (vagy a főváros) területére terjedhet ki. Egy vármegye területén kizárólag egy területi szervezet működhet. A Kamara küldöttközgyűlése négyötödös szavazattöbbséggel meghozott határozatával jogosult területi szervezeteket megszüntetni, összevonni, amennyiben a kamarai szervezet működése azt indokolja."
13. § A Növényvédő kamarai tv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök képviseli. A titkár ellátja a 2. § (5a) bekezdése, a 26. § (2) bekezdése szerinti, valamint az Alapszabályban meghatározott feladatokat."
14. § (1) A Növényvédő kamarai tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a Kamara általános képviselete;
b) a küldöttközgyűlés ülésének összehívása;
c) két küldöttközgyűlés közötti időben a Kamara operatív tevékenységének szervezése és irányítása;
d) jogszabály alapján, illetve az Alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása."
(2) A Növényvédő kamarai tv. 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A főtitkár
a) az Alapszabályban meghatározott körben képviseli az országos szervezetet,
b) irányítja a vármegyei titkárok munkáját,
c) elbírálja a 2. § (5a) bekezdése szerinti fellebbezéseket és határozatot hoz a 26. § (2) bekezdése szerint,
d) gyakorolja a 2. §-ban szabályozott véleményezési jogot, valamint
e) ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat."
(3) A Növényvédő kamarai tv. 10. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A főtitkár csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy lehet. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat az országos szervezet elnöke gyakorolja."
15. § (1) A Növényvédő kamarai tv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A főtitkár és a titkár kivételével a tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a Kamara tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják."
(2) A Növényvédő kamarai tv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A főtitkárt négyéves időtartamra a küldöttközgyűlés pályázat alapján választja meg. A főtitkár hivatalba lépéséhez és felmentéséhez a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. A titkárt négyéves időtartamra a főtitkár nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat."
16. § A Növényvédő kamarai tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, kérelmére fel kell venni. A felvételről és a tagsági viszony megszüntetéséről a titkár hoz döntést."
17. § A Növényvédő kamarai tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága a fegyelmi eljárást az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és a (2) bekezdés szerinti értesítést követően a 23. §-ban foglaltak szerint folytatja le."
18. § A Növényvédő kamarai tv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az első- és másodfokon eljáró etikai-fegyelmi bizottság a fegyelmi felelősség tárgyában, valamint az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés alkalmazása tekintetében egyszerű szótöbbséggel, az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés kiszabását illetően kétharmados szótöbbséggel hozza meg döntését. Az elsőfokon eljáró etikai-fegyelmi bizottság döntése alapján a titkár, a másodfokon eljáró etikai-fegyelmi bizottság döntése alapján a főtitkár határozatot hoz."
19. § A Növényvédő kamarai tv. 39. §-a a következő (6)-(11) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvénnyel (a továbbiakban: 2024. évi LXXX. törvény) megállapított rendelkezésekre figyelemmel a területi szervezet 2025. március 31-ig - a titkár kivételével - új területi vezetőséget választ, valamint megválasztja az etikai-fegyelmi bizottságot és a küldöttközgyűlésbe delegált tagokat. A megválasztott területi vezetőség, etikai-fegyelmi bizottság és a küldöttközgyűlésbe delegált tagok megbízatása 2025. április 1. napján veszi kezdetét, az azt megelőzően működő területi vezetőség, etikai-fegyelmi bizottság és küldöttközgyűlési tagok megbízatása 2025. március 31. napján megszűnik.
(7) A küldöttközgyűlés 2025. április 30-ig megválasztja az országos ügyintéző szerveket és az országos tisztségviselőket. A főtitkár kivételével a megválasztott új tisztségviselők megbízatása és az országos ügyintéző szervek működése 2025. május 1-jétől veszi kezdetét, az azt megelőzően működő országos ügyintéző szervek és - a főtitkár kivételével - az országos tisztségviselők megbízatása 2025. április 30. napján megszűnik.
(8) A pályázat alapján megválasztott új főtitkár személyéről a minisztert haladéktalanul tájékoztatni kell, aki 2025. május 15-ig dönt a főtitkár személyének jóváhagyásáról. A főtitkár megbízatása a jóváhagyást követő napon kezdődik meg, a hivatalban lévő főtitkár megbízatása a főtitkár személye jóváhagyásának napján megszűnik. A főtitkár megbízatása megkezdését követő 30 napon belül kinevezi a titkárokat. A hivatalban lévő titkárok megbízatása az új titkárok kinevezésének napján megszűnik.
(9) A küldöttközgyűlésnek a 2024. évi LXXX. törvény által megállapított rendelkezésekre figyelemmel 2025. szeptember 30-ig új Alapszabályt kell elfogadnia.
(10) Az országos és a területi szervezetek jogi személyisége 2025. május 1. napjával megszűnik. Az országos és a területi szervezetek jogutóda a "Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara". Az országos és a területi szervezetek vagyona 2025. május 1. napjával a "Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát" illeti meg.
(11) A miniszter 2025. május 15-ig kezdeményezi az önálló nyilvántartási számon bejegyzett területi szervezetek civil szervezetek bírósági nyilvántartásból való törlését a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 17. alcíme szerint. A Kamara elnöke 2025. május 1. és május 15. között kezdeményezi a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába 01-03-0000022 számon bejegyzett "Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara" adatainak módosításával a "Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara" származtatott jogi személyeinek törlését."
20. § A Növényvédő kamarai tv.
a) 2/B. §-ában a "miniszter rendeletében" szövegrész helyébe a "miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében" szöveg és az "az élelmiszerlánc felügyeletért felelős miniszter által" szövegrész helyébe az "a miniszter által" szöveg,
b) 2/C. §-ában az "az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény" szövegrész helyébe az "a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény" szöveg és az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,
c) 3. § (2) bekezdésében az "a jogszabályban" szövegrész helyébe az "az e törvényben" szöveg,
d) 8. § (3) bekezdésében a "Kamara" szövegrész helyébe a "küldöttközgyűlés" szöveg,
e) 8. § (4) bekezdés b) pontjában a "tisztségviselők." szövegrész helyébe a "tisztségviselők tanácskozási joggal." szöveg,
f) 23. § (4) bekezdésében a "büntetőeljárás" szövegrész helyébe a "hatósági vagy büntetőeljárás" szöveg, az "a bíróság" szövegrészek helyébe az "a hatóság vagy a bíróság" szöveg és az "a büntetőeljárásnak" szövegrész helyébe az "a hatósági vagy a büntetőeljárásnak" szöveg,
g) 23. § (5) bekezdésében az "A bíróság" szövegrész helyébe az "A hatóság és a bíróság" szöveg,
h) 29. § (1) bekezdésében az "az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg
lép.
21. § Hatályát veszti a Növényvédő kamarai tv.
a) 3. § (3) bekezdésében az "a területi szervezet költségvetéséből működtetett" szövegrész,
b) 8. § (3) bekezdésében a "küldöttközgyűlés" szövegrész,
4. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
22. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről a véglegessé vált határozat másolatának megküldésével tájékoztatja az illetékes települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzatot (a továbbiakban: önkormányzat)."
23. § A Tfvt. a következő alcímmel egészül ki:
"Beruházási célterületté nyilvánítás tárgyában hozott kormányhatározat és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás tárgyában hozott kormányrendelet deregulálását követő eljárás
15/D. § (1) Ha a Kormány a beruházási célterületté nyilvánítás tárgyában hozott határozatát (a továbbiakban: kormányhatározat) részben vagy teljesen visszavonja, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás tárgyában hozott rendeletét (a továbbiakban: kormányrendelet) részben vagy teljesen hatályon kívül helyezi, a földügyért felelős miniszter jelzése alapján az ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt a 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kötelezi azon ingatlanok vonatkozásában,
a) amelyeken a kormányhatározat alapján kiadott, végleges más célú hasznosítás tárgyában hozott engedély alapján a beruházás a határozat véglegessé válását követő 5 éven belül nem valósul meg, vagy amelyekre a beruházás megvalósításához nem volt szükség, és az adott ingatlan természetbeni állapota alapján termőföldnek minősül, vagy
b) amelyek a kormányrendeletben szerepelnek, és a kormányrendelet kihirdetése óta több mint tíz év eltelt anélkül, hogy a beruházás megvalósult volna az adott, természetbeni állapota alapján termőföldnek minősülő ingatlanon.
(2) E § alkalmazásában a beruházás akkor tekintendő megvalósultnak, ha az ingatlan művelési ága tekintetében a beruházás rendeltetésének megfelelő kivett megnevezés az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre került.
(3) Az igénybevevő az eredeti állapot helyreállítását a 17. § (2) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóságnak bejelenti.
(4) A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart.
(5) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról szóló határozatában földvédelmi bírság és földvédelmi járulék kiszabását mellőzi. Az eredeti állapot helyreállításának el nem fogadása esetén az ingatlanügyi hatóság újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő."
24. § (1) A Tfvt. 26/A. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a járulékmentességet élvező, valamint a járulék és bírság megfizetésére kötelezett igénybevevő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: igénybevevő)]
"aa) természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, és 2026. december 31-ig a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy személyi azonosítóját,
ab) nem természetes személy megnevezését, adószámát, statisztikai azonosítóját, székhelyét, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszámát;"
(2) A Tfvt. 26/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Az ingatlanügyi hatóság a cégnyilvántartásból a cég megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója és cégjegyzékszáma alapján a nem természetes személy igénybevevő azonosításához díjmentesen igényelheti a (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglalt adatokat."
25. § A Tfvt. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a földminősítési eljárás lefolytatásának eredményéről szóló határozat alapján a földrészlet művelési ága szőlőről más művelési ágra változik, az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált határozatának másolatát tájékoztatás céljából megküldi az illetékes hegybírónak."
26. § (1) A Tfvt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(2) A Tfvt. 4. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(3) A Tfvt. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
27. § A Tfvt.
1. 2. § 19. pontjában a "földrészlet" szövegrészek helyébe a "földrészlet vagy alrészlet" szöveg,
2. 5/A. § (2) bekezdésében a "kézhezvételétől" szövegrész helyébe a "közlésétől" szöveg,
3. 11. § (2) bekezdésében az "infrastruktúra-beruházás" szövegrész helyébe az "infrastruktúra-beruházás és a kiemelt közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű ügy" szöveg,
4. 11. § (3) bekezdés g) pontjában az "infrastruktúra-beruházás megvalósítását" szövegrész helyébe az "infrastruktúra-beruházás vagy kiemelt beruházásnak minősülő közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását" szöveg,
5. 12. § (2) bekezdés g) pontjában a "nyilatkozatát," szövegrész helyébe a "nyilatkozatát vagy annak másolatát," szöveg,
6. 12. § (2a) bekezdés nyitó szövegrészében az "infrastruktúra-beruházás megvalósításához" szövegrész helyébe az "infrastruktúra-beruházás vagy kiemelt beruházásnak minősülő közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához" szöveg,
7. 12. § (3) bekezdés a) pontjában a "kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította" szövegrész helyébe a "kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházássá, és a kiemelt beruházással összefüggő földvédelmi eljárást kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította" szöveg,
8. 14. § (3a) bekezdésében a "kézhezvételétől" szövegrész helyébe a "közlésétől" szöveg,
9. 15. § (9) bekezdésében a "nyilatkozatát" szövegrész helyébe a "hozzájáruló nyilatkozatát vagy annak másolatát" szöveg,
10. 15/B. § (3) bekezdésében az "üggyé," szövegrész helyébe az "üggyé vagy kiemelt beruházássá," szöveg,
11. 15/B. § (7) bekezdésében a "kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani" szövegrész helyébe a "kérelem benyújtható elektronikus formában a földvédelmi eljárások lefolytatását támogató informatikai rendszerben vagy papíralapon annál az ingatlanügyi hatóságnál" szöveg,
12. 16. § (8) bekezdésében a "kézhezvételétől" szövegrész helyébe a "közlésétől" szöveg,
13. 22. § (6) bekezdésében az "A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló határozatot hozta." szövegrész helyébe az "A kérelem benyújtható elektronikus formában a földvédelmi eljárások lefolytatását támogató informatikai rendszerben vagy papíralapon annál az ingatlanügyi hatóságnál, amely az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatot hozta." szöveg,
14. 22. § (8) bekezdés b) pont záró szövegrészében a "kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani" szövegrész helyébe a "kérelem benyújtható elektronikus formában a földvédelmi eljárások lefolytatását támogató informatikai rendszerben vagy papíralapon annál az ingatlanügyi hatóságnál" szöveg és az "engedélyről" szövegrész helyébe az "újrahasznosítás elfogadásáról" szöveg,
15. 26/A. § (5) bekezdésében a "személyazonosító adatok, illetve" szövegrész helyébe a "személyazonosító adatok, 2026. december 31-ig személyi azonosító és" szöveg,
16. 32. § (2a) bekezdésében a "talajvédelmi vizsgálatokat végző laboratóriumok az elvégzett talajvédelmi" szövegrész helyébe a "talajjal kapcsolatos vizsgálatokat végző laboratóriumok a" szöveg
lép.
28. § Hatályát veszti a Tfvt.
a) 8/B. §-a,
b) 14/A. § (4) bekezdés a) pontjában a "hiteles" szövegrész.
5. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
29. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 32. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4a) A 17. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztásával összefüggésben tett bejelentés esetében 5 napon belül e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul továbbítani kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a parlagfű elleni közérdekű védekezés elrendelése érdekében."
30. § (1) Az Éltv. 38/A. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(17) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás igénybevételével való azonosítás útján, elektronikusan feldolgozható formában vagy elektronikus dokumentumként - informatikai hálózaton keresztül - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára
a) a FELIR működtetésével összefüggő és
b) a parlagfű elleni védekezési kötelezettséghez kapcsolódó hatósági
feladatainak ellátása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen adatszolgáltatást teljesít."
(2) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (17a) és (17b) bekezdéssel egészül ki:
"(17a) A (17) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az ingatlanra vonatkozóan a teljes tulajdonilap-másolat és földhasználatilap-másolat teljes adattartalma továbbítható.
(17b) Az adatszolgáltatás során átadott adatok kizárólag a (17) bekezdés szerinti feladatellátáshoz használhatók fel, harmadik személy részére nem adhatók tovább."
31. § Az Éltv. 71. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kockázatos vállalkozások listája tekintetében a miniszter által vezetett minisztérium, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján nyilvánosságra hozza)
"h) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott előírásoknak meg nem felelő élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét."
32. § Az Éltv. Melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
33. § Az Éltv.
a) 22. § (3) bekezdésében a "kivonását és" szövegrész helyébe a "kivonását, valamint az élelmiszer- vagy takarmányfelhasználóktól való visszahívását, és" szöveg,
b) 32. § (1) bekezdés k) pontjában az "ellát" szövegrész helyébe az "ellátja" szöveg,
c) 59. § (7) bekezdés d) pontjában az "aa)-al) alpontjában" szövegrész helyébe az "aa)-al) valamint aq) alpontjában" szöveg,
d) 71. § (4) bekezdés a) pontjában az "élelmiszer-hamisítás, engedély" szövegrész helyébe az "élelmiszerhamisítás, engedélyezési kötelezettség elmulasztása, a 14/B. §-ban foglalt rendelkezés megsértése, engedély" szöveg,
e) 71. § (4) bekezdés g) pontjában a "minőségű, valamint nem biztonságos élelmiszer esetén az" szövegrész helyébe a "minőségű, illetve nem engedélyezett új élelmiszert összetevőként tartalmazó, valamint nem biztonságos élelmiszer vagy nem engedélyezett új" szöveg,
f) Melléklet 12. pontjában a "2. cikkének" szövegrész helyébe a "2. cikk (1) bekezdés" szöveg,
g) Melléklet 21. pontjában az "előállítása, forgalomba" szövegrész helyébe az "előállítása, laboratóriumi vizsgálata, forgalomba" szöveg, a "takarmány-előállítás, szállítás" szövegrész helyébe a "takarmány-előállítás, laboratóriumi vizsgálat, szállítás" szöveg és a "melléktermék kezelés" szövegrész helyébe a "melléktermék laboratóriumi vizsgálat, kezelés" szöveg,
h) Melléklet 21/A. pontjában a "feldolgozással, tárolással" szövegrész helyébe a "feldolgozással, laboratóriumi vizsgálattal, tárolással" szöveg,
i) Melléklet 25. pontjában a "2. cikkének" szövegrész helyébe a "2. cikk (1) bekezdés" szöveg,
j) Melléklet 26. pontjában a "2. cikkének" szövegrész helyébe a "2. cikk (1) bekezdés" szöveg,
k) Melléklet 27. pontjában a "2. cikkének" szövegrész helyébe a "2. cikk (1) bekezdés" szöveg,
l) Melléklet 35. pontjában a "2. cikkének" szövegrész helyébe a "2. cikk (1) bekezdés" szöveg,
m) Melléklet 40/B. pontjában az "állam által működtetett" szövegrész helyébe az "állami" szöveg és az "a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)" szövegrész helyébe az "az élelmiszerláncfelügyeleti szerv" szöveg
lép.
34. § Hatályát veszti az Éltv.
a) 44/B. § (1) bekezdés záró szövegrészében az "az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint" szövegrész,
b) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvény 21. §-ával megállapított 57/A. §-a,
c) 76. § (2) bekezdés 31. pontja,
d) 76. § (2) bekezdés 57. pontja,
6. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
35. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 69. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Úszóműben vagy úszómű rögzítését szolgáló eszközben fennakadt uszadékfa tekintetében annak eltávolításával összefüggésben az úszómű üzemeltetőjét a rendelkezés joga illeti meg."
36. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 85. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság fennmaradási eljárást folytat le, amelynek során)
"b) határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt - ha az igénybevevő nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre, akkor az erdőgazdálkodót, annak hiányában a tulajdonost - a helyreállításra, és szankciót szab ki."
37. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 105/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás igénybevételével való azonosítás útján, elektronikusan feldolgozható formában vagy elektronikus dokumentumként informatikai hálózaton keresztül az erdészeti hatóság számára a faanyag-kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében díj, költség és térítésmentesen adatszolgáltatást teljesít.
(9) A (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az ingatlanra vonatkozóan a teljes tulajdonilap-másolat és földhasználatilap-másolat teljes adattartalma továbbítható.
(10) Az adatszolgáltatás során átadott adatok kizárólag a (8) bekezdés szerinti feladatellátáshoz használhatók fel, harmadik személy részére nem adhatók tovább."
7. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
38. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFAtv.) 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény hatálya alá tartozó terület használati jogosultságára vagyonkezelés jogcímen a védett területek természetvédelmi kezeléséért felelős költségvetési szerv jogosult, ha a földrészlet használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződés megszüntetésével kapcsolatban per van folyamatban, annak befejezéséig. A perben vagy a perindítást megelőzően ezzel ellentétes tartalmú ideiglenes intézkedés nem hozható."
(2) Az NFAtv. 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a perrel érintett szerződés több földrészletet - ideértve a művelés alól kivett területet is - érint, és a földrészletek területének többsége a (7) bekezdésben felsorolt védettséggel érintett."
39. § (1) Az NFAtv. 23/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Nemzeti Földalapba tartozó szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep) művelési ágú védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha
a) az adott ingatlan közvetlenül határos azzal a magántulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló területtel, amelynek tulajdonosa a vételi ajánlatot benyújtotta az NFK részére,
b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása annak állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható és meghatározta ennek feltételeit,
c) az adott ingatlan területe nem haladja meg a 2 hektárt, és
d) az adott ingatlan nem áll természetvédelmi kezelésért felelős szerv vagy a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, erdőgazdálkodási feladatok ellátására létrehozott, 100%-os állami tulajdonú társaság vagyonkezelésében."
(2) Az NFAtv. 23/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1a) bekezdés c) pontja szerinti térmértéket osztatlan közös tulajdonban álló terület esetében a földrészlet teljes területének és az állam tulajdoni hányadának szorzatára vonatkoztatva kell figyelembe venni."
40. § Az NFAtv. a következő 27. §-sal egészül ki:
"27. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet elbirtoklására irányuló pert az NFK-val mint a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben kell megindítani akkor is, ha a földrészlet vagyonkezelésbe került."
41. § Az NFAtv.
a) 29/A. §-ában a "kötött szerződésben" szövegrész helyébe a "kötött, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészletet érintő szerződésben" szöveg,
b) 48. § a) pontjában a "18-23/A. §-a," szövegrész helyébe a "18-23/A. §-a, 27. §-a" szöveg
lép.
42. § Az NFAtv.
a) 19. § (1) bekezdés e) pontjában a "60 napot" szövegrész helyébe az "- a Nemzeti Földalapot érintő - 60 napot" szöveg,
b) 20. § (1) bekezdés d) pontjában az "alapítvánnyal" szövegrész helyébe az "alapítvánnyal vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdasági társasággal" szöveg,
c) 23/A. § (2) bekezdésében a "kisebbségi tulajdonostársnak" szövegrész helyébe a "kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársnak" szöveg
lép.
8. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása
43. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 5. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A MÁÉRT külhoni tagszervezete az általa képviselt ország, illetve annak meghatározott területe vonatkozásában külhoni nemzetrész értéktárat, valamint Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot hozhat létre, kijelölve a működési feltételeket biztosító szervezetet.
(2) A MÁÉRT külhoni tagszervezete az (1) bekezdésben foglaltakról tájékoztatja a HB-t. Egy ország egésze vagy annak egy meghatározott területe tekintetében a HB egy külhoni nemzetrész értéktár működését veszi figyelembe.
(3) A Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság azonosítja a külhoni nemzeti értékeket és lefolytatja a külhoni nemzetrész értéktárba történő felvételre irányuló eljárást."
44. § A Htv. 12. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Magyar Értéktárban nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értéknek hungarikummá nyilvánítására javaslatot tehet:)
"g) a nemzeti érték települési, tájegységi, vármegyei, külhoni nemzetrész, külhoni települési, külhoni tájegységi értéktárba való felvételének kezdeményezője."
45. § A Htv. 12. alcíme a következő 18/C. §-sal egészül ki:
"18/C. § (1) Az agrárpolitikáért felelős miniszter létrehozza és működteti a Nemzeti Értékek Tárát (a továbbiakban: NEKTÁR).
(2) A NEKTÁR tartalmazza
a) valamennyi, e törvény alapján létrejött értéktárba, valamint a Hungarikumok Gyűjteményébe felvett nemzeti értéket és azok adatait,
b) az értéktárba, valamint a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételt kezdeményező személy nevét, elektronikus elérhetőségét, levelezési címét és telefonszámát.
(3) A NEKTÁR (2) bekezdés
a) a) pontja szerinti adatai,
b) b) pontja szerinti adatai az értéktárba vagy a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételt kezdeményező személy hozzájárulása esetén
nyilvánosak.
(4) Az agrárpolitikáért felelős miniszter a NEKTÁR személyes adatok körébe tartozó adatait a nemzeti értékek védelme és megőrzése céljából a nemzeti érték értéktárból való törlését követő 5 évig kezeli."
46. § A Htv. III. Része a következő alcímmel egészül ki:
"13. A kiemelkedő nemzeti érték védjegy
18/D. § (1) A kiemelkedő nemzeti érték védjegy a Magyar Értéktárban szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének elősegítését szolgálja.
(2) A kiemelkedő nemzeti érték védjegy használatát a védjegyjogosult a kiemelkedő nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó természetes vagy jogi személy kérelmére engedélyezheti.
(3) A kiemelkedő nemzeti érték védjegy népszerűsítése az agrárpolitikáért felelős miniszter feladata."
47. § A Htv.
a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában az "azonosított" szövegrész helyébe a "feladat-és hatáskörük szerint azonosítva nyilvántartott" szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés c) pontjában az "egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben" szövegrész helyébe a "- szakterületi kategóriák szerinti besorolásban nyilvántartva -" szöveg,
c) 1. § (1) bekezdés k) pontjában a "HB" szövegrész helyébe a "Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB)" szöveg,
d) 2. §-ában az "Értekezleten (a továbbiakban: MÁÉRT) részt vevő külhoni szervezetek" szövegrész helyébe az "Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) külhoni tagszervezetei" szöveg,
e) 5. § (4) bekezdésében a "nemzetrészben" szövegrész helyébe a "külhoni nemzetrészben" szöveg,
f) 5/A. § (1) bekezdésében a "MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet által támogatott önkormányzat vagy" szövegrész helyébe a "MÁÉRT külhoni tagszervezete által támogatott, önkormányzatisággal rendelkező szervezet vagy más" szöveg és a "saját országa vonatkozásában az országhatáron túl" szövegrész helyébe a "működési területe vonatkozásában" szöveg,
g) 5/A. § (3) bekezdésében az "az érintett külhoni szervezet tájékoztathatja" szövegrész helyébe az "a MÁÉRT érintett külhoni tagszervezete tájékoztatja" szöveg,
h) 5/A. § (4) bekezdésében az "Az önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti" szövegrész helyébe a "Nemzeti" szöveg,
i) 5/A. § (5) bekezdésében a "MÁÉRT szakbizottság" szövegrész helyébe a "Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság" szöveg,
j) 14. § (2) bekezdés b) pontjában a "MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezetek" szövegrész helyébe a "MÁÉRT külhoni tagszervezetei" szöveg
lép.
48. § Hatályát veszti a Htv. 1. § (1) bekezdés d) pontjában a "kiemelkedő nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által" szövegrész.
9. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
49. § Hatályát veszti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. § (8) bekezdés c) pontjában az "illetve fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal," szövegrész.
10. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
50. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 14/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján technikai közreműködőként jogosult képviselni a meghatalmazót
a) az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésben, valamint
b) az Éltv. 38/A. § (18) bekezdése szerinti Elektronikus Gazdálkodási Napló (a továbbiakban: Elektronikus Gazdálkodási Napló) vezetésében.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kamarai meghatalmazás rögzítéséhez az agrárkamara elektronikus úton átadja a Nemzeti Kifizető Ügynökségnek
a) a kamarai meghatalmazás alapján eljáró munkavállalója és a természetes személy meghatalmazó támogatási azonosítóját és születési idejét,
b) nem természetes személy meghatalmazó esetén annak támogatási azonosítóját és adóazonosítóját,
c) a kamarai meghatalmazás egyedi azonosítóját és tárgyi hatályát."
(2) A NAK tv. 14/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kamarai meghatalmazás tényének rögzítéséhez az agrárkamara elektronikus úton átadja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek
a) a kamarai meghatalmazás alapján eljáró munkavállalójának támogatási azonosítóját, annak hiányában természetes személyazonosító adatait,
b) természetes személy meghatalmazó FELIR azonosítóját, annak hiányában támogatási azonosítóját, annak hiányában természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét,
c) nem természetes személy meghatalmazó FELIR azonosítóját, annak hiányában támogatási azonosítóját, annak hiányában adóazonosítóját,
d) a kamarai meghatalmazás egyedi azonosítóját és tárgyi hatályát."
(3) A NAK tv. 14/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A kamarai meghatalmazás tárgyi hatálya kiterjed
a) az agrárkamara által meghatározott és honlapján közzétett azon agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésre, amelyek vonatkozásában jogszabály vagy pályázati felhívás a kamarai meghatalmazással való eljárást nem zárja ki,
b) az Elektronikus Gazdálkodási Napló vezetésére."
(4) A NAK tv. 14/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A (4) bekezdés a) pontja szerinti, honlapon közzétett agrártámogatási listát az agrárkamara - a Nemzeti Kifizető Ügynökség előzetes tájékoztatását követően - legalább háromhavonta felülvizsgálja azzal, hogy annak módosítása nem érinti a hatályos kamarai meghatalmazás alapján folyamatban lévő ügyeket."
51. § A NAK tv. 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kamarai meghatalmazás létrehozására, megszűnésére, a kamarai meghatalmazás tartalmára, valamint a nyilvántartás adataira vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."
52. § A NAK tv. 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az e törvény 2024. december 31. napján hatályos 1. melléklete szerinti ÖVTJ kód alatt 2025. január 1. napjától a TEÁOR'25 kódra figyelemmel jogszabály alapján megállapított ÖVTJ kódot kell érteni."
53. § A NAK tv.
1. 7. § (2) bekezdés a) pont al) alpontjában a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökségnél" szöveg,
2. 7. § (2) bekezdés b) pont bg) alpontjában a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökségnél" szöveg,
3. 8. § (2) bekezdés f) pontjában a "támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,
4. 8. § (2c) bekezdésében a "törvény" szövegrész helyébe a "2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv)" szöveg,
5. 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,
6. 8. § (3) bekezdés a) pontjában az "ügyfélazonosító" szövegrész helyébe az "a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosító (a továbbiakban: támogatási azonosító)" szöveg,
7. 8. § (3a) bekezdés nyitó szövegrészében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,
8. 8. § (3a) bekezdés a) pontjában az "ügyfélazonosító" szövegrész helyébe a "támogatási azonosító" szöveg,
9. 8. § (3a) bekezdés f) pontjában az "ügyfélazonosító" szövegrész helyébe a "támogatási azonosító" szöveg,
10. 8. § (4) bekezdésében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv," szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,
11. 12. § (4) bekezdésében a "mezőgazdasági támogatási szervvel" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökséggel" szöveg,
12. 14/A. § (5) bekezdés b) pontjában a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,
13. 53. § (1) bekezdés a) pontjában a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,
14. 61. § (1) bekezdésében a "kódra való" szövegrész helyébe a "kódra, és annak megfelelő szakágazaton belüli ÖVTJ kódra való" szöveg,
15. 61. § (2) bekezdésében a "TEÁOR'08 szerinti" szövegrész helyébe a "TEÁOR'08 szerinti és az annak megfelelő szakágazaton belüli ÖVTJ kódú" szöveg
lép.
11. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
54. § (1) A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hegyk. tv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Kizárólag hegyközség tagjaként folytatható
a) szakigazgatási egység területén a szőlészeti és borászati termelőtevékenység, valamint
b) szakigazgatási egység területén és azon kívül a szőlő-szaporítóanyag előállítása, illetve forgalmazása."
(2) A Hegyk. tv. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Szakigazgatási egység területén kívül - a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - szőlészeti és borászati termelőtevékenységet nyilvántartásba vett szőlészeti és borászati termelő folytathat."
55. § A Hegyk. tv. 4. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
"a) szőlészeti termelő:
aa) aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, és nem minősül borászati termelőnek, valamint
ab) aki szőlő-szaporítóanyagot előállít, illetve forgalmaz,"
56. § A Hegyk. tv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Hegyközségi tagságra kötelezett - lakóhelyétől (telephelyétől, székhelyétől) függetlenül -
a) a szőlő-szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó szőlészeti termelő kivételével az a szőlészeti és borászati termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi, valamint
b) a szőlő-szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó szőlészeti termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén vagy azon kívül eső területen végzi."
57. § (1) A Hegyk. tv. 49. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa feladatellátásának költségeit)
"f) a bevételét képező hegyközségi járulékból"
(kell fedezni.)
(2) A Hegyk. tv. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A szőlő-szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó szőlészeti termelő esetében a hegyközségi járulék mértékét a főtitkárnak - a szőlő-szaporítóanyag előállítás sajátosságaira figyelemmel tett - javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg. A hegyközségi járulék 50%-a a 47. § (2) bekezdése szerinti hegyközségi szervezet és 50%-a a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevétele."
58. § A Hegyk. tv. a következő 63/A. §-sal egészül ki:
"63/A. § (1) E törvénynek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvénnyel megállapított 4. § a) pontja alapján 2025. január 1. napján hegyközségi tagsági viszonya keletkezik annak, aki 2025. január 1. napján szőlő-szaporítóanyag előállítását, illetve forgalmazását végzi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szőlészeti termelő a 18. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének 2025. március 31-ig tesz eleget."
59. § A Hegyk. tv.
a) 6. § (2) bekezdés e) pontjában az "a hegyközségi járulék" szövegrész helyébe az "e törvény eltérő rendelkezése hiányában a hegyközségi járulék" szöveg,
b) 17. § (1) bekezdésében a "termelő hegyközségi" szövegrész helyébe a "termelő, valamint a szőlő-szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó hegyközségi" szöveg,
c) 17. § (6) bekezdésében a "művelésével felhagyott" szövegrész helyébe a "művelésével, illetve a szőlő-szaporítóanyag előállításával, forgalmazásával felhagyott" szöveg,
d) 47. § (2) bekezdésében az "A hegyközségi járulék" szövegrész helyébe az "E törvény eltérő rendelkezése hiányában a hegyközségi járulék" szöveg,
e) 49. § (1) bekezdés d) pontjában a "bevételeiből, és" szövegrész helyébe a "bevételeiből," szöveg,
f) 49. § (1) bekezdés e) pontjában a "bevételekből" szövegrész helyébe a "bevételekből, valamint" szöveg
lép.
12. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása
60. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"4. életvitelszerű lakáshasználat helye: ellenkező bizonyításig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett tartózkodási hely, ennek hiányában a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely (a továbbiakban: bejelentett lakóhely);"
61. § A Földforgalmi tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására, továbbá azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatok megtételére olyan papíralapú okmányon kerül sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik."
62. § A Földforgalmi tv. 13. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a földhasználati szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a használat átengedésére vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából került sor. A földhasználónak - ideértve az előhaszonbérletre jogosultat is -
a) igazolnia kell, hogy a növénytermesztési hatóság földet használó és a vetőmagtáblát bejelentő szaporítóanyagelőállítóként nyilvántartásba vette, és
b) a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználat időtartama alatt a földhasználati szerződés hatálybalépését közvetlenül megelőző öt befejezett gazdasági év számtani átlagához képest legalább a szerződés tárgyát képező föld területével megegyező területnagysággal nagyobb területen a saját nevében szaporítóanyag-előállítási tevékenységet fog folytatni.
(2b) A (2a) bekezdés megsértésével
a) megkötött szerződés semmis,
b) megtett elfogadó jognyilatkozat esetén az 51. § (5) bekezdése szerint kell eljárni."
63. § A Földforgalmi tv. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű föld kimérése esetén a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető."
64. § A Földforgalmi tv. 20. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Nincs helye az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának, ha az adásvételi szerződés megkötését megelőző három évben a földet telekegyesítési eljárás érintette.
(4) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén az (1) bekezdés i) pontja alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ügyletben szereplő valamennyi föld megfelel az (1) bekezdés i) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek."
65. § A Földforgalmi tv. 21/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a teljes vételárat vagy annak egy részét a vevő a szerződéskötéskor előlegként az eladó részére megfizette."
66. § A Földforgalmi tv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy
a) az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,
b) az adásvételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13. és 14. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait,
c) az adásvételi szerződésben a vevő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, az adásvételi szerződés a vevő által megjelölt elővásárlási ranghelyhez kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza,
d) az adásvételi szerződésben a felek alaptalanul hivatkoznak a 20. § (1) bekezdés valamely pontjának fennállására, vagy
e) az ingatlan tulajdoni lapján a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás ténye szerepel."
67. § A Földforgalmi tv. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottsággal rövid úton konzultációt folytat, ha az állásfoglalás értékelése vonatkozásában az abban foglaltaktól eltérő megállapításra jut."
68. § A Földforgalmi tv. 47. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A 46. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az öntözésfejlesztési beruházást a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tagságával működő fenntartható vízgazdálkodási közösség hajtotta végre."
69. § (1) A Földforgalmi tv. 48. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Előhaszonbérleti jog nem áll fenn)
"f) családi mezőgazdasági társaság mint földhasználó és annak tagja mint használatba adó közötti,"
(haszonbérlet esetén.)
(2) A Földforgalmi tv. 48. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Előhaszonbérleti jog nem áll fenn)
"g) az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 11/A. § (3) bekezdése alapján létrejött"
(haszonbérlet esetén.)
70. § A Földforgalmi tv. 51. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha megállapítja, hogy]
"e) a haszonbérleti szerződésben a felek alaptalanul hivatkoznak a 48. § (1) bekezdés valamely pontjának fennállására."
71. § A Földforgalmi tv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálata alapján a jegyzék szerinti első helyi előhaszonbérletre jogosult(ak) esetében nem állnak fenn a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei, a jegyzék szerinti rangsorban következő előhaszonbérletre jogosultak tekintetében is el kell végeznie a vizsgálatot. Ezt mindaddig folytatnia kell, amíg meg nem állapítja, hogy
a) a jegyzék szerinti rangsor alapján soron következő előhaszonbérletre jogosult esetében a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei fennállnak;
b) egyik előhaszonbérletre jogosult esetében sem állnak fenn a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei, de a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő esetén a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei fennállnak;
c) egyik előhaszonbérletre jogosulttal és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel szemben sem állnak fenn a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei."
72. § A Földforgalmi tv. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Nincs helye a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának az (1) bekezdés g) pontja alapján akkor, ha a haszonbér mértékét az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 11/A. § (4) bekezdése alapján igazságügyi szakértői vélemény vagy bíróság állapítja meg."
73. § A Földforgalmi tv. 58. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) A haszonbérleti szerződés időtartama nem hosszabbítható meg, ha az adott földrészlet tulajdoni lapjára a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés ténye van feljegyezve."
74. § A Földforgalmi tv. VII. Fejezete a következő 81-83. §-sal egészül ki:
"81. § E törvénynek a Módtv.4. 59. §-ával megállapított 13. § (3) bekezdés k) pontját a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő, és az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) hatálybalépésekor még le nem zárult eljárásokra is alkalmazni kell.
82. § E törvénynek a Módtv.5.-tel megállapított 5. § 4. pontját, valamint 13. § (2a) és (2b) bekezdését a Módtv.5. hatálybalépésekor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
83. § E törvénynek a Módtv.5.-tel megállapított 27. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontját és 53. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontját a Módtv.5. hatálybalépését követően kiszabott földhasználati bírság tekintetében kell alkalmazni."
75. § A Földforgalmi tv.
1. 13. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "legalább 25%-ban" szövegrészek helyébe a "legalább egy éve legalább 25%-ban" szöveg,
2. 18. § (3) bekezdésében az "öröklés jogcímen" szövegrész helyébe az "öröklés vagy gazdaságátadás jogcímen" szöveg és az "örökhagyó tulajdonát" szövegrész helyébe az "örökhagyó vagy a gazdaságátadó tulajdonát" szöveg,
3. 20. § (1) bekezdés b) pontjában a "megszüntetését eredményező" szövegrész helyébe a "megszüntetését vagy a tulajdonostársak számának csökkenését eredményező" szöveg,
4. 20. § (1) bekezdés i) pontjában a "minősülő földrészlet" szövegrész helyébe a "minősülő, kizárólagos tulajdonban álló és a használati jogosultság harmadik személy javára történt átengedésével nem érintett földrészlet" szöveg,
5. 23. § (4) bekezdés c) pontjában az "(1) bekezdése" szövegrész helyébe az "(1) és (3) bekezdése" szöveg,
6. 23. § (4) bekezdés d) pontjában a "13-15" szövegrész helyébe a "13. és 14" szöveg,
7. 27. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "63. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "63. § (2) bekezdése vagy a Fétv. 95. § (8) bekezdése" szöveg,
8. 27. § (3) bekezdésében az "a 24. §" szövegrész helyébe az "a 23/A. §-ban és a 24. §" szöveg,
9. 27. § (4) bekezdésében a "figyelembe vételéről" szövegrész helyébe a "figyelembevételéről" szöveg,
10. 47. § (2e) bekezdésében az "öröklés" szövegrész helyébe az "öröklés vagy gazdaságátadás" szöveg és az "az örökhagyó" szövegrész helyébe az "az örökhagyó vagy a gazdaságátadó" szöveg,
11. 51. § (2) bekezdés c) pontjában a "tartalmazza, vagy" szövegrész helyébe a "tartalmazza vagy ezekre vonatkozóan a haszonbérlő nyilvánvalóan valótlan nyilatkozatot tesz," szöveg,
12. 51. § (5) bekezdés c) pontjában a "tartalmazza vagy" szövegrész helyébe a "tartalmazza vagy ezekre vonatkozóan az előhaszonbérletre jogosult nyilvánvalóan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy" szöveg,
13. 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában a "ki;" szövegrész helyébe a "ki, vagy" szöveg,
14. 53. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontjában a "63. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "63. § (2) bekezdése vagy a Fétv. 95. § (8) bekezdése" szöveg,
15. 55. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "60 napon" szövegrész helyébe a "30 napon" szöveg,
16. 55. § (3) bekezdésében a "60 napon" szövegrész helyébe a "30 napon" szöveg,
17. 58. § (1) bekezdésében a "módosításra" szövegrész helyébe a "módosításhoz" szöveg,
18. 61. §-ában az "ütközik," szövegrész helyébe az "ütközik, vagy a szerződés a 13-14. §-ban, illetve a 42. §-ban foglalt nyilatkozatokat nem tartalmazza," szöveg,
19. 62. § (2) bekezdés a) pontjában a "rendelkezik" szövegrész helyébe a "rendelkezik," szöveg,
20. 62. § (6) bekezdésében a "haszonbérbe adásra" szövegrész helyébe a "haszonbérbe adásra a föld tulajdonjogával legalább három éve nem rendelkező haszonbérbe adó által" szöveg
lép.
76. § Hatályát veszti a Földforgalmi tv.
b) 5. § 22. pontja,
d) 14/A. §-ában az "és a 15. §-ban" szövegrész,
e) 15. §-a,
f) 17. § (1) bekezdés b) pontja,
g) 18. § (4) bekezdés c) pontja,
h) 21. § (5) bekezdésében az "és a 15. §-ban" szövegrész,
i) 24. § (2) bekezdésében az "együttes" szövegrész,
j) 24. § (3) bekezdés e) pontjában az " , a pályakezdő gazdálkodó" szövegrész,
k) 30. § (4) bekezdésében a "Ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott döntését közli az ingatlanügyi hatósággal is." szövegrész,
l) 35. § (3) bekezdésében a " , legfeljebb 20 km-es távolságra vonatkozó" szövegrész és az "és a 15. §-ban" szövegrész,
n) 46. § (4) bekezdés c) pontja,
o) 53. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a "vagy" szövegrész.
13. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
77. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A szerződés elektronikus regisztrációja hiányában az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 21. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. §-a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papíralapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie."
78. § A Fétv. 37. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A 17. § (3) bekezdése szerinti esetben a jogügylet jóváhagyása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben foglaltakon túl a jogügyletet tartalmazó szerződés, illetve okirat két eredeti példányát jóváhagyó záradékkal látja el és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg. A jogügylet jóváhagyása esetén a két eredeti példány közül az egyik a biztonsági okmányon szerkesztett szerződés, illetve okirat lehet. "
79. § A Fétv. 38. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(A hatósági eljárás során)
"e) a Földforgalmi törvény 23. § (3a) bekezdésében foglaltak megsértése"
(súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott jóváhagyó határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.)
80. § A Fétv. 57. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(A haszonbérleti szerződés megszűnik)
"i) az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 11/A. § (3) bekezdése alapján létrejött szerződés esetén az Ötv. 11/A. § (11) bekezdése szerinti esetben."
81. § A Fétv. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka ráfordítás alkalmazását igényli - ideértve a vetőmag előállítást is -, a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulásával megállapodhat más földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel, hogy a részére a föld használatát egyes, a vetésforgó alkalmazásához szükséges vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésével érintett legfeljebb egy gazdasági évre, de a haszonbérleti szerződés lejártát meg nem haladó időtartamra átengedi. Az adott föld öt egymást követő gazdasági évben legfeljebb két gazdasági évet érintően adható alhaszonbérbe. E bekezdés szerinti alhaszonbérleti szerződést önálló, egységes okiratba kell foglalni."
82. § A Fétv. 68. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A szívességi földhasználati szerződés megszűnik)
"g) az Ötv. 11/A. § (3) bekezdése alapján létrejött szerződés esetén az Ötv. 11/A. § (11) bekezdése szerinti esetben."
83. § A Fétv. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostárs az ajánlatra a 72. § (3) bekezdés g) pontja szerinti határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő vagy attól eltérő területet maga kívánja használni, illetve annak használatát az ajánlattevőtől eltérő más személynek vagy gazdálkodó szervezetnek kívánja átengedni. Ebben az esetben a 71. § (1a) bekezdése alkalmazásának nincs helye."
84. § A Fétv. 84/A. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(A hatósági eljárás során)
"d) a Földforgalmi törvény 51. § (3a) bekezdésében foglaltak megsértése"
(súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott jóváhagyó határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.)
85. § (1) A Fétv. 94. § (1) bekezdés c) pontja a következő cf) alponttal egészül ki:
[Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó földek - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - használatáról és a földhasználókról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza
a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek gazdálkodó szervezet földhasználójának]
"cf) adószámát;"
(2) A Fétv. 94. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében a földhasználati nyilvántartás
a) a természetes személyazonosító adatok vagy
b) 2026. december 31-ig a születési név és a személyi azonosító alapján azonosítja a jogosultat.
(8) A cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy esetében a földhasználati nyilvántartás a megnevezés és a cégjegyzékszám vagy az adószám alapján azonosítja a jogosultat."
86. § A Fétv. 95. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:
"(15) Az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti a földhasználat változásának vagy törlésének átvezetésére irányuló eljárást, ha a földhasználati nyilvántartásban szereplő, a bejelentéssel érintett természetes személy vagy szervezet beazonosításához szükséges adat a nyilvántartásban hiányzik vagy tévesen került feltüntetésre.
(16) A felfüggesztéssel egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság hivatalból megindítja a hiányzó vagy tévesen feltüntetett adat pótlására vagy kijavítására irányuló, e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti eljárást.
(17) A (16) bekezdés szerinti eljárást lezáró döntés véglegessé válásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság a földhasználat változásának vagy törlésének átvezetésére irányuló eljárást folytatja."
87. § A Fétv. a következő 97/A. §-sal egészül ki:
"97/A. § (1) A földhasználati-nyilvántartás informatikai fejlesztésével összefüggő adatmigráció során a nyilvántartás tartalmában keletkezett hibát (a továbbiakban: adatmigrációs hiba) - a hiba bármely módon történő észlelése esetén - az ingatlanügyi hatóság a bejegyzés helyesbítésével megszünteti. A bejegyzés helyesbítése történhet a bejegyzés kijavításával vagy kiegészítésével.
(2) Ha az adatmigrációs hiba keletkezése és észlelése közötti időszakban az adatmigrációs hibával érintett ingatlanra vagy annak egy részére vonatkozóan harmadik személy földhasználatát bejegyezték, a helyesbítésnek akkor van helye, ha ehhez a harmadik személy hozzájárul vagy a harmadik személy földhasználata bejegyzésének alapjául szolgáló okirat érvénytelenségét a polgári ügyekben eljáró bíróság megállapította."
88. § (1) A Fétv. 100. § (3) bekezdés b) pontja a következő bh) alponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza
a mezőgazdasági termelőszervezet)
"bh) adószámát;"
(2) A Fétv. 100. §-a a következő (4c)-(4e) bekezdéssel egészül ki:
"(4c) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében a nyilvántartás
a) a természetes személyazonosító adatok vagy
b) 2026. december 31-ig a születési név és a személyi azonosító
alapján azonosítja a jogosultat.
(4d) A cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy esetében a nyilvántartás a megnevezés és a cégjegyzékszám vagy az adószám alapján azonosítja a jogosultat.
(4e) A mezőgazdasági igazgatási szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől természetes személyazonosító adatok vagy 2026. december 31-ig személyi azonosító alapján igényelhet adatot."
(3) A Fétv. 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvántartás számítógépes adatbázisából papíralapú vagy elektronikus másolattal díj- és illetékmentesen szolgáltat adatot."
89. § A Fétv. XIV. Fejezete a következő 100/B. §-sal egészül ki:
"100/B. § A földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása informatikai fejlesztésével összefüggő adatmigráció során a nyilvántartás tartalmában keletkezett hibát - a hiba bármely módon történő észlelése esetén - a mezőgazdasági igazgatási szerv a bejegyzés helyesbítésével megszünteti. A bejegyzés helyesbítése történhet a bejegyzés kijavításával vagy kiegészítésével."
90. § A Fétv. XIV. Fejezete a következő 100/C. §-sal egészül ki:
"100/C. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv felfüggeszti a nyilvántartásba vett földműves, mezőgazdasági termelőszervezet, illetve újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet nyilvántartásban szereplő adataiban utólag bekövetkező változás átvezetésére, illetve a nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárást, ha a nyilvántartásban szereplő természetes személy vagy szervezet beazonosításához szükséges adat a nyilvántartásban hiányzik vagy tévesen került feltüntetésre.
(2) A felfüggesztéssel egyidejűleg a mezőgazdasági igazgatási szerv hivatalból megindítja a hiányzó vagy tévesen feltüntetett adat pótlására vagy kijavítására irányuló, e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti eljárást.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárást lezáró döntés véglegessé válásával egyidejűleg a mezőgazdasági igazgatási szerv a változás átvezetésére vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárást folytatja."
91. § A Fétv.
a) 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "13-15. §-ában" szövegrész helyébe a "13. és 14. §-ában" szöveg,
b) 14. §-ában a "13-15. §-ában" szövegrész helyébe a "13. és 14. §-ában" szöveg,
c) 39/A. § (3) bekezdésében a "13-15. §-ában" szövegrész helyébe a "13. és 14. §-ában" szöveg,
d) 51/B. § (3) bekezdésében az "adott" szövegrész helyébe az "ugyanazon" szöveg,
e) 55. §-ában az "(1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "(1) és (2) bekezdésében" szöveg,
f) 61. § (2) bekezdésében az "58-60. §-ban" szövegrész helyébe az "57-60. §-ban" szöveg,
g) 68/E. § (10) bekezdésében a "többségének" szövegrész helyébe az "egyszerű többségének" szöveg,
h) 94. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "az illetékességi területéhez tartozó" szövegrész helyébe az "a mező- és erdőgazdasági hasznosítású" szöveg,
i) 94. § (3) bekezdésében a "ca)-cd)" szövegrész helyébe a "ca)-cf)" szöveg,
j) 94. § (4) bekezdésében a "cc) és cd)" szövegrész helyébe a "cc)-cf)" szöveg,
k) 99. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "az általa vezetett földhasználati" szövegrész helyébe az "a földhasználati" szöveg,
l) 99. § (1c) bekezdésében a "cc) és cd)" szövegrész helyébe a "cc-cf)" szöveg,
m) 99. § (2) bekezdésében a "ba), bd) és be)" szövegrész helyébe a "ba) és bd)" szöveg és a "cc) és cd)" szövegrész helyébe a "cc), cd) és cf)" szöveg,
n) 100. § (4) bekezdés b) pontjában a "ba)-bd) alpontjában" szövegrész helyébe a "ba)-bd) és bh) alpontjában" szöveg,
o) 100. § (4a) bekezdésében az "a b) pont bb)-bc) alpontjában és a be) alpont 4. alpontjában foglalt" szövegrész helyébe a "b) pont bb), bc) alpontjában, be) alpont 4. alpontjában és bh) alpontjában foglalt" szöveg
lép.
92. § Hatályát veszti a Fétv.
d) 91. § (9) bekezdés d) pontja.
14. Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény módosítása
93. § Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:
"8/A. § A tenyésztési hatóságnál kérelemre induló eljárásokért, valamint igazgatási jellegű szolgáltatásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
94. § Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésének és felhasználásának részletes szabályait, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak mértékét."
15. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása
95. § Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ötv.) a következő 11/A. §-sal egészül ki:
"11/A. § (1) Szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), továbbá kivett művelési ágban nyilvántartott külterületi földrészlet tulajdonosával vagy haszonélvezeti jog fennállása esetén haszonélvezőjével, vagyonkezelési jog fennállása esetén vagyonkezelőjével (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: tulajdonos) kötött szerződéssel a föld területe legalább fele részének öntözhetőségét biztosító és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözési beruházást végrehajtó személy javára öntözési jog alapítható.
(2) Az öntözési jog alapján annak jogosultja a földön öntözési létesítmény, építmény vagy ahhoz kapcsolódó berendezés megvalósítására, elhelyezésére a tulajdonos további jognyilatkozata nélkül jogosult. E beruházást az öntözési jog fennállása alatt az öntözési jog jogosultjának könyveiben kell nyilvántartani. A beruházás aktiválását az öntözési igazgatási szervnek be kell jelenteni.
(3) Az öntözési jog alapján annak jogosultja, vagy ha az öntözési jog jogosultja fenntartható vízgazdálkodási közösség, akkor annak kijelölése alapján annak valamely tagja a jog fennállásának időtartama alatt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) szerinti érvényes jogcímen a föld használati jogosultságára, és ennek keretében öntözéses gazdálkodás folytatására jogosult, ha megfelel a Földforgalmi tv. földhasználati jogosultság megszerzésére vonatkozó feltételeinek. A tulajdonos - a használati jogosultság átengedéséről szóló, az öntözési jog jogosultjával kötött korábbi szerződésnek a tulajdonos részéről rendkívüli felmondással történt megszüntetése kivételével - érvényesen nem tagadhatja meg a használati jogosultság átengedésére vonatkozó szerződés megkötését.
(4) Ha a (3) bekezdés alapján haszonbérleti szerződés megkötésére kerül sor és a szerződő felek között a haszonbérleti díj tekintetében nem jön létre megegyezés, a helyben szokásos piaci haszonbérleti díj mértékét igazságügyi szakértői vélemény alapján kell megállapítani. Ha az igazságügyi szakértői véleményben foglaltakkal bármelyik szerződő fél nem ért egyet, a szakértői véleményben foglaltak tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díjmeghatározását; ellenkező esetben a haszonbérleti díjnak az igazságügyi szakértői véleményben foglaltak szerinti mértékét elfogadottnak kell tekinteni. Egyebekben a Polgári Törvénykönyv 6:71. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A (3) bekezdés alapján megkötött földhasználati szerződésben a használat időtartama nem lehet rövidebb mint öt év.
(6) Az öntözési jog határozott időre, legalább öt, legfeljebb húsz évre alapítható.
(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Nemzeti Földalapba tartozó föld esetében öntözési jog 20 évre alapítható, abban az esetben, ha az adott öntözési beruházás tervezett elismert értékének az öntözési joggal érintett területekre eső hektáronkénti összege az ötmillió forintot meghaladja.
(8) Az öntözési jog alapításáról szóló szerződés hatályosságához annak az öntözési igazgatási szerv által történő jóváhagyása szükséges. Az öntözési jog érvényességéhez annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szükséges.
(9) Az öntözési igazgatási szerv az öntözési jog alapításának jóváhagyását megtagadja, ha
a) az öntözési jog jogosultja a Földforgalmi tv. földhasználati jogosultság megszerzésére vonatkozó feltételeinek nem felel meg, ide nem értve azt az esetet, ha az öntözési jog jogosultja fenntartható vízgazdálkodási közösség,
b) az öntözési jog alapján az öntözési jog jogosultját megillető használati jogosultság a Földforgalmi tv. 13. § (1) és (2) bekezdése szerint a használat átengedésének tilalmába ütközne, vagy
c) az (1) bekezdés szerinti földrészletet a közhiteles földhasználati nyilvántartás adatai alapján az öntözési jog tervezett fennállásának időtartamát érintően a tulajdonostól és az öntözési jog jogosultjától eltérő harmadik személy használja, ide nem értve azt az esetet, ha az öntözési jog jogosultja fenntartható vízgazdálkodási közösség.
(10) Ha az öntözési jog alapítását követő második naptári év végéig a (2) bekezdés szerinti beruházás aktiválását az öntözési igazgatási szervnek nem jelentették be, az öntözési jog ezen időponttal megszűnik.
(11) Az öntözéses gazdálkodás folytatását az adott gazdasági év július 31. napjáig az öntözési igazgatási szerv részére igazolni kell. Ha a (2) bekezdés szerinti beruházás aktiválását követően öt egymást követő gazdasági évben a földön nem folytattak öntözéses gazdálkodást, az öntözési jog az ötödik gazdasági év végével megszűnik.
(12) Az öntözési jog (9) vagy (10) bekezdés szerinti megszűnése esetén a (3) bekezdés szerint létrejött használati jogosultság az öntözési jog megszűnésével egyidejűleg megszűnik.
(13) Az öntözési jog bármely okból történő megszűnése esetén a feleknek egymással el kell számolni.
(14) Az öntözési igazgatási szerv a jóváhagyott öntözési jogokról a (9) és (10) bekezdés szerinti kötelezettségek ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az öntözési jog jogosultja adatait az alábbiak szerint tartalmazza:
a) természetes személy természetes személyazonosító adatai és lakcíme,
b) nem természetes személy megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója, székhelye, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszáma.
(15) Az öntözési jog jogosultjának a (13) bekezdés szerinti személyes adatait az öntözési igazgatási szerv az öntözési jog megszűnését követő ötödik naptári év végéig tartja nyilván."
96. § Az Ötv.
a) 7. § (2) bekezdés a) pontjában az "ipari zöldségtermesztés" szövegrész helyébe az "illetve a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet szerinti ipari zöldségnövény-termesztés" szöveg,
b) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a "kertészeti zöldség" szövegrész helyébe az "a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendeletben szereplő zöldségnövények" szöveg,
c) 15. § (2) bekezdés c) pontjában a "megszűnésére vonatkozó" szövegrész helyébe a "megszűnésére, továbbá az öntözési jog alapítására, jóváhagyására és gyakorlására vonatkozó" szöveg,
d) 23. §-ában a "21. §-a" szövegrész helyébe a "11/A. §-a" szöveg
lép.
16. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása
97. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A ténybejegyzés során az Inytv. 48. §-a alapján az eljárás felfüggesztésének nincs helye, kivéve a 4. § (3a) és (3d) bekezdése, valamint az Inytv. 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetét."
98. § A Foktftv. 17. § (9c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9c) A végrehajtó az ellenérték beérkezését követő 8 napon belül igazolja az ellenérték teljesítését az ellenértéket megfizető személy felé a végrehajtási jognak a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével egyidejűleg történő töröltetése érdekében."
99. § A Foktftv. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"17/B. § (1) Ha a megosztással együtt vagy a 16. § alapján bekebelezéssel megszerzett tulajdonrész ellenértékét a 17. § (9a) bekezdése alapján a végrehajtóhoz kell teljesíteni, és az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás bejegyzése iránti kérelem, illetve a 16. § szerinti bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelem tartalmazza az ellenérték végrehajtóhoz történő teljesítésének igazolását, akkor az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével egyidejűleg intézkedik a végrehajtási jog törlése iránt.
(2) Ha az ellenérték megfizetését e törvény alapján bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni, a végrehajtó az ellenértéknek a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelés és a végrehajtási költség fedezésével nem érintett részét bírósági letétbe helyezi.
(3) Az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlannyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem visszautasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve a kérelem elutasítására irányuló döntéséről haladéktalanul értesíti a végrehajtót. A végrehajtó az ingatlanügyi hatóság értesítésének beérkezését követő 8 napon belül intézkedik az ellenértéknek a tulajdonostárs részére történő visszautalásáról.
(4) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséért - a 4. § (7) bekezdése szerint - fizetendő igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséért fizetendő díjat is. A 16. § szerinti bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséért fizetendő díjat is."
100. § (1) A Foktftv. 18/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti értékesítés során eladóként az örököstársak közössége vesz részt. A vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító jogerős végzést, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: He.) 89. §-a szerinti jogerős végzést, illetve a hagyatéki perben hozott jogerős ítéletet is csatolni kell. Az örököstársak közösségének tagjai az ingatlan-nyilvántartásban az egyes örököstársakat illető tulajdoni hányad megjelölése nélkül közbenső jogszerzőként szerepelnek, az ingatlan tulajdoni lapján történő feltüntetésük nélkül."
(2) A Foktftv. 18/A. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5a) Az ingatlant a (3) bekezdés alapján megöröklő tulajdonostársak által kötött, az ingatlan használati jogosultságának átengedésére irányuló szerződés az (5) bekezdés szerinti dátumot meghaladóan semmis."
101. § (1) A Foktftv. 18/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban az örököstársak közössége vesz részt. A vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító jogerős végzést, a He. 89. §-a szerinti jogerős végzést, illetve a hagyatéki perben hozott jogerős ítéletet is csatolni kell. Az örököstársak közösségének tagjai az ingatlan-nyilvántartásban az egyes örököstársakat illető tulajdoni hányad megjelölése nélkül közbenső jogszerzőként szerepelnek, az ingatlan tulajdoni lapján történő feltüntetésük nélkül."
(2) A Foktftv. 18/B. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5a) Az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot a (3) bekezdés alapján megöröklő tulajdonostársak által kötött, az örökléssel érintett tulajdoni hányad használati jogosultságának átengedésére irányuló szerződés az (5) bekezdés szerinti dátumot meghaladóan semmis."
102. § A Foktftv.
a) 4. § (1) bekezdésében a "feljegyzésére" szövegrész helyébe a "bejegyzésére" szöveg,
b) 4. § (2) bekezdésében a "feljegyzi" szövegrész helyébe a "bejegyzi" szöveg,
c) 4. § (3) bekezdés b) pontjában a "feljegyezve" szövegrész helyébe a "bejegyezve" szöveg,
d) 4. § (3a) bekezdésében a "kérelmet függőben kell tartani" szövegrész helyébe a "folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzése iránti eljárást fel kell függeszteni" szöveg, az "A kérelem függőben tartása" szövegrész helyébe az "Az eljárás felfüggesztése" szöveg és a "feljegyzése iránti eljárást kell lefolytatni" szövegrész helyébe a "bejegyzése iránti eljárást folytatni kell" szöveg,
e) 4. § (3b) bekezdésében a "feljegyzésére" szövegrészek helyébe a "bejegyzésére" szöveg, a "feljegyzését" szövegrész helyébe a "bejegyzését" szöveg és a "feljegyzése" szövegrész helyébe a "bejegyzése" szöveg,
f) 4. § (3c) bekezdésében a "feljegyzése" szövegrész helyébe a "bejegyzése" szöveg,
g) 4. § (3d) bekezdésében a "kérelmet függőben kell tartani" szövegrész helyébe a "folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzése iránti eljárást fel kell függeszteni" szöveg és a "feljegyzése" szövegrész helyébe a "bejegyzése" szöveg,
h) 4. § (4) bekezdésében a "tényfeljegyzéssel" szövegrész helyébe a "ténybejegyzéssel" szöveg,
i) 4. § (5) bekezdésében a "feljegyzését" szövegrészek helyébe a "bejegyzését" szöveg és a "kérelmeket vagy megkereséseket az ingatlanügyi hatóság függőben tartja" szövegrész helyébe a "kérelem, bírósági elrendelés és hatósági felhívás tárgyában indult eljárást az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti" szöveg,
j) 4. § (6) bekezdésében a "feljegyzést" szövegrész helyébe a "bejegyzést" szöveg,
k) 9. § (2) bekezdésében a "feljegyzésének" szövegrész helyébe a "bejegyzésének" szöveg és a "feljegyzésétől" szövegrész helyébe a "bejegyzésétől" szöveg,
l) 11. § (3) bekezdésében a "feljegyezve" szövegrész helyébe a "bejegyezve" szöveg,
m) 15. § (1) bekezdésében a "feljegyzésének" szövegrész helyébe a "bejegyzésének" szöveg,
n) 18/A. § (5) bekezdésében a "feljegyzi" szövegrész helyébe a "bejegyzi" szöveg,
o) 18/B. § (5) bekezdésében a "feljegyzi" szövegrész helyébe a "bejegyzi" szöveg,
p) 21. § (5) bekezdésében a "feljegyzi" szövegrész helyébe a "bejegyzi" szöveg és a "feljegyzésben" szövegrész helyébe a "bejegyzésben" szöveg,
q) 22. § (7) bekezdésében a "feljegyzi" szövegrész helyébe a "bejegyzi" szöveg és a "feljegyzésben" szövegrész helyébe a "bejegyzésben" szöveg,
r) 25. § (3) bekezdésében a "feljegyzett" szövegrész helyébe a "bejegyzett" szöveg,
s) 53. § (7e) bekezdésében a "feljegyzett" szövegrész helyébe a "bejegyzett" szöveg
lép.
17. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítása
103. § (1) A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A hegybíró mulasztási bírság kiszabása mellett kötelezi a tulajdonost a szőlőültetvény kivágására, ha
a) a (2) bekezdés szerinti figyelmeztetés ellenére sem az ültetvény használója, sem a szőlőültetvény tulajdonosa nem nyilatkozik a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésével kapcsolatban, vagy
b) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételnek az ültetvény használója vagy a szőlőültetvény tulajdonosa eleget tesz, vagy a tulajdonos bemutatja a szőlőültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést, de a szőlőültetvény a figyelmeztetéstől számított négy hónap elteltével sem áll rendeltetésszerű művelés alatt."
(2) A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A rendeltetésszerű művelés elmulasztása miatt kiszabott bírság a szőlőültetvény fekvése szerinti hegyközség bevétele."
(3) A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a szőlőültetvény használója vagy tulajdonosa a (3) bekezdés szerinti kivágásra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a hegybíró értesíti a növénytermesztési hatóságot, amely - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 133. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - elrendeli a döntés végrehajtását."
104. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 16. § (1) bekezdésében az "Eger, illetve" szövegrészek helyébe az "Eger, Egri Csillag, Egri Bikavér, illetve" szöveg lép.
18. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása
105. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 35. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, az okiratot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el, valamint az okiratban az ügyletkötő félnek, a fél képviselőjének személye nyilvánvalóan beazonosítható, és
a) a papíralapú okiratról készült - a jogi képviselő által az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerint elektronikus okirattá alakítással előállított - elektronikus másolat az ügyletkötő fél, a fél képviselője, valamint a készítő és ellenjegyző személy aláírásképét tartalmazza,
b) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és azon időbélyegzőt helyez el, vagy
c) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja, és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el."
106. § Az Inytv. 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"46. § (1) A beadványnak, ahhoz, hogy széljegyezhető legyen, legalább tartalmaznia kell:
a) az érintett nevét, valamint
aa) a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti további természetes személyazonosító adatait és magyarországi értesítési címét a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy esetében,
ab) további természetes személyazonosító adatait vagy a személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy esetében,
ac) székhelyét - székhely hiányában magyarországi értesítési címét - a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy kivételével a jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet esetében,
ad) cégjegyzékszámát a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy esetében;
b) az érintett település megnevezését;
c) az érintett ingatlan fekvését és helyrajzi számát; valamint
d) annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, módosítását, törlését kérik.
(2) Az elektronikus ügyintézésre kötelezett vagy azt önként vállaló (1) bekezdés a) pont aa) vagy ab) alpontja szerinti kérelmező esetében a magyarországi értesítési címmel egyenértékűnek minősül a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás keretében a kérelmező részére biztosított tárhely.
(3) Ha a beadvány
a) az (1) bekezdésben meghatározott valamely adata
aa) hiánya miatt, vagy
ab) az (1) bekezdés a) pont ab) vagy ad) alpontjában, illetve b)-d) pontjában meghatározott adat hibás megadása miatt, vagy
b) az ingatlan-nyilvántartási, a telekalakítási, a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának meg nem fizetése miatt
széljegyzésre alkalmatlan, az ingatlanügyi hatóság elektronikus igazolást küld a benyújtó számára arról, hogy a kérelem széljegyzésének akadálya van. Ebben az esetben a kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni."
107. § Az Inytv. 48. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"48. § (1) Az ingatlanra vonatkozó jogok, tények bejegyzése iránti eljárást az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti,
a) ha a kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás beérkezését megelőzően tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot jegyeztek be a tulajdoni lapra, a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem elbírálásáig, de legfeljebb a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzése iránti kérelem ingatlanügyi hatósági benyújtásától számított hat hónapos határidő elteltéig,
b) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényének bejegyzésétől a kijavítás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig,
c) a folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzésétől a tény törléséig, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott esetben.
(2) Tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joggal összefüggésben nincs helye az eljárás felfüggesztésének, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására gazdaságátadási szerződés alapján kerül sor.
(3) Az ingatlanügyi hatóság a közös tulajdonban álló ingatlanok esetében felfüggeszti a tulajdonostársak egy részével kötött kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást, míg az ingatlan valamennyi tulajdonostársának vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés, a kisajátításról szóló végleges határozat vagy a kisajátítási eljárás más módon történő végleges lezárásáról szóló döntés benyújtásra nem kerül. E törvény alkalmazásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződésnek az a szerződés minősül, amelyhez mellékletként benyújtásra került a szerződő felek által aláírt - a kisajátításról szóló jogszabályok szerinti - kisajátítási terv is.
(4) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlanra vonatkozó jogok, tények bejegyzése iránti eljárást - legfeljebb hat hónapra - akkor is felfüggeszti,
a) ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat valódiságát, jogszerűségét az aláíró felek, illetve a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja,
b) ha a bejegyezni kért jog, tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki,
c) ha a kérelem érdemi elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ, vagy
d) ha a kérelem érdemi elbírálása külföldi jogi vagy természetes személy mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanszerzésének előzetes engedélyezésétől függ.
(5) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben, ha az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet benyújtó ügyfél a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége vagy hatálytalansága iránti per megindítását nem igazolja, az ingatlanügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le.
(6) A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a szükséges előzetes eljárás megindítását hiánypótlási felhívás ellenére nem igazolják.
(7) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratban félként szereplő érdekelteknek az eljárás folytatása iránti együttes kérelmét közokiratban, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratban kell benyújtania.
(8) A folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzése iránt indult eljárást az ingatlanügyi hatóság a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott esetekben, az ott meghatározott időtartamra felfüggeszti."
108. § Az Inytv. 51. §-a a következő e) ponttal kiegészülve lép hatályba:
(A hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha)
"e) több ingatlan tulajdonjogának gazdaságátadási szerződésben történő átruházása esetében az ingatlanok fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatósághoz nem egy naptári napon került benyújtásra az ingatlanok tulajdonjogának átruházására irányuló gazdaságátadási szerződés - gazdaságátadási szerződésben együttműködési időszak megállapítása esetén a tulajdonjog átruházásához hozzájáruló nyilatkozat - valamennyi ingatlan tekintetében."
109. § Az Inytv. 28. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
"28. Bejegyzés helyesbítése
57. § Bejegyzés helyesbítése történhet a bejegyzés kijavításával vagy kiegészítésével.
57/A. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest hibás bejegyzést az érintettek közösen előterjesztett kérelmére az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság kijavítja. Az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság az érintettek közösen előterjesztett kérelmére kiegészíti a bejegyzést, ha az a bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest hiányos.
(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy időközben az ingatlanra vonatkozóan harmadik személy jogot szerzett vagy harmadik személy javára tényt jegyeztek be, a jogra és tényre vonatkozó helyesbítésnek akkor van helye, ha ehhez a harmadik személy hozzájárul.
(3) A bejegyzés helyesbítéséről szóló döntést az eredeti kérelem rangsorában kell meghozni.
(4) A bejegyzés e § szerinti helyesbítésének jogok és tények esetében a bejegyzés alapjául szolgáló döntés meghozatalától számított három éven belül van helye.
57/B. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás informatikai fejlesztésével összefüggő adatmigráció során a tulajdoni lap tartalmában keletkezett hibát (a továbbiakban: adatmigrációs hiba) - a hiba bármely módon történő észlelése esetén - az ingatlanügyi hatóság a bejegyzés helyesbítésével megszünteti.
(2) A bejegyzés helyesbítéséről szóló döntést az eredeti kérelem rangsorában kell meghozni.
(3) Ha az adatmigrációs hiba keletkezése és észlelése közötti időszakban az ingatlanra vonatkozóan harmadik személy jogot szerzett vagy harmadik személy javára tényt jegyeztek be, a jogra és tényre vonatkozó helyesbítésnek akkor van helye, ha ehhez a harmadik személy hozzájárul."
110. § Az Inytv. XI. Fejezete a következő 40/D. alcímmel kiegészülve lép hatályba:
"40/D. Végrehajtási jog törlése a földön fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésével egyidejűleg
72/D. § (1) Ha a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény alapján elvégzett megosztással együtt vagy az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján bekebelezéssel megszerzett tulajdonrész ellenértékét a végrehajtóhoz kell teljesíteni, és az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás bejegyzése iránti kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelem tartalmazza az ellenérték végrehajtóhoz történő teljesítésének igazolását, az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően a végrehajtási jogot hivatalból törli.
(2) Az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem visszautasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve a kérelem elutasítására irányuló döntéséről haladéktalanul értesíti a végrehajtót."
111. § (1) Az Inytv. 74. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(2) A tulajdonilap-másolat és a földkönyv kizárólag a szolgáltatásuk iránti kérelemben meghatározott célból használhatók fel. Tulajdonilap-másolatnak és földkönyvnek az igazgatási szolgáltatási díj összegét meghaladó ellenérték fejében történő továbbadása vagy erre vonatkozó szolgáltatás felkínálása tilos. A jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye."
(2) Az Inytv. 74. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
"(3) A (2) bekezdés szerinti jogszabálysértés megállapítása esetén a figyelmeztetés szankció alkalmazása kizárt."
112. § Az Inytv. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
"86. § (1) Az elektronikus tulajdonilap-másolat és földkönyv szolgáltatását a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv
a) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szervezeteknek a nemzeti távközlési hálózaton keresztül, hozzáférési jogosultságot engedélyező határozat alapján, a vonatkozó általános szerződési feltételek adatigénylő általi elfogadását követően,
b) az a) pont alá nem tartozó nem természetes személyeknek tevékenységük ellátása céljából, hozzáférési jogosultságot engedélyező határozat alapján, a vonatkozó általános szerződési feltételek adatigénylő általi elfogadását követően, a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásaihoz történő hozzáférés lehetővé tételével, az adatlekérdezést végzők megfelelő azonosítása mellett,
c) természetes személyeknek a Dáptv.-ben leírtak szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás segítségével a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül
biztosítja.
(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti határozatában állapítja meg a kérelmező által - a kérelemben megjelölt jogszabályok alapján - igénybe vehető díjmentességek körét."
113. § Az Inytv.
a) 31. § (1) bekezdés b) pontja az "esetén székhelyének" szövegrész helyett az "esetén nevének, székhelyének" szöveggel,
b) 49. § (3) bekezdése az "alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan" szövegrész helyett az "alaki hibája vagy hiányossága van, amely miatt a jogügylet nyilvánvalóan" szöveggel,
c) 69. § (3) bekezdése a "48. § (3) bekezdés" szövegrész helyett a "48. § (4) bekezdés" szöveggel,
d) 73. § (3) bekezdése a "szakmai irányításával összefüggő" szövegrész helyett a "szakmai irányításával és tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő" szöveggel,
e) 90. § (2) bekezdés d) pontja a "személy évente" szövegrész helyett a "személy a tulajdonában álló ingatlanra vonatkozóan évente" szöveggel,
f) 96. § (1) bekezdésének a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. § a) pontját megállapító rendelkezése a "földhasználati nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás" szövegrészek helyett a "földhasználati nyilvántartás, a földvédelmi nyilvántartás, továbbá a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás" szöveggel
lép hatályba.
114. § Nem lép hatályba az Inytv. 60. §-a.
19. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítása
115. § (1) Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Gazdaságátadási tv.) 2. § b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
gazdaságátadó: az az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki)
"bb) a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a gazdaságátadási szerződés megkötését megelőzően legalább 5 éve tulajdonosi földhasználója - az 5 éven belül szerzett mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld kivételével -, vagy más jogcímen a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója;"
(2) A Gazdaságátadási tv. 2. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"e) mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás;
f) kiegészítő tevékenység: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 5. § 14. pontja szerinti fogalom."
116. § A Gazdaságátadási tv. 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
"2/A. § A 2. § b) pont bb) alpontja szerinti, legalább 5 éves földhasználói vagy erdőgazdálkodói minőség időtartamába beleszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint a gazdaságátadó közeli hozzátartozója vagy a legalább 25%-ban a gazdaságátadó tulajdonában álló, földhasználóként vagy erdőgazdálkodóként bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet használta."
117. § (1) A Gazdaságátadási tv. 3. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A gazdaság valamennyi vagyonelemének tulajdonjoga egy adott naptári napon száll át a gazdaságátvevőre, amely naptári nap a gazdaság átruházásának időpontja.
(8) Ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a gazdaságátadási szerződést annak hatósági jóváhagyását követően - a gazdaságátadási szerződésben együttműködési időszak megállapítása esetén a tulajdonjog átruházásához a hozzájáruló nyilatkozatot -, valamennyi érintett ingatlanügyi hatósághoz ugyanazon, a szerződő felek által a gazdaságátadási szerződésben meghatározott naptári napon - együttműködési időszak megállapítása esetén a 10. § (5) bekezdése szerinti időszak alatt egy naptári napon - kell benyújtani.
(9) A gazdaság egésze átszállásának időpontja a (8) bekezdés szerinti esetben a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének napja.
(10) Ha a (8) bekezdés szerinti gazdaságátadási szerződéssel mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld használatának átengedése is megvalósul, a földhasználat kezdő időpontja a (9) bekezdés szerinti időpont.
(11) A gazdaságátadási szerződés (7), (9) és (10) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezése semmis.
(12) Ha a gazdaságátadási szerződés nem tartalmaz ingatlan tulajdonjoga átruházására vonatkozó előírást, akkor a gazdaság egésze átszállásának időpontja a felek által a gazdaságátadási szerződésben meghatározott naptári nap, amely nem lehet korábbi, mint a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyása."
(2) A Gazdaságátadási tv. 3. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) A gazdaságátadónak a gazdasághoz tartozó, használatában álló valamennyi mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld használati jogosultságát át kell adnia a gazdaságátvevőnek."
118. § A Gazdaságátadási tv. 7. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felek a gazdaságátadási szerződésben rögzítik)
"b) a gazdaság egyes elemeinek pontos meghatározását, a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő 12/C. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b) pontjában, valamint, amennyiben rendelkezik vele, a 12/C. § (1) bekezdés a) pont af)-am) alpontjában meghatározott adatait,"
119. § (1) A Gazdaságátadási tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A gazdaságátadási adásvételi szerződés esetén a felek
a) haszonélvezeti jogot, visszavásárlási jogot, elővásárlási jogot, vételi jogot és eladási jogot nem alapíthatnak,
b) megtekintésre vételben, próbára vételben nem állapodhatnak meg és
c) tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot nem köthetnek ki."
(2) A Gazdaságátadási tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A gazdaságátadási szerződés (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezése semmis."
120. § A Gazdaságátadási tv. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A 6. § (6) bekezdésében foglaltakat a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése, illetve a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba vétele során az ingatlanügyi hatóság vizsgálja."
121. § A Gazdaságátadási tv. 12/C. § (1) bekezdés a) pontja a következő ai)-am) alponttal egészül ki:
(A mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyott gazdaságátadási szerződésekről nyilvántartást vezet a következő tartalommal:
a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő)
"ai) egyéni vállalkozói nyilvántartási száma,
aj) gazdaságátadási szerződés megkötésekor fennálló mezőgazdasági őstermelői státusza,
ak) földművesnek minősülő természetes személyekről vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló döntés száma,
al) erdőgazdálkodói kódja, am) statisztikai számjele,"
122. § A Gazdaságátadási tv. 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"a) a gazdaságátadási szerződés részletes tartalmára, a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyási eljárására, valamint a jóváhagyást követő, kapcsolódó eljárásokra vonatkozó szabályokat,"
123. § A Gazdaságátadási tv.
a) 2. § a) pont nyitó szövegrészében az "a gazdaság" szövegrész helyébe a "minden, a gazdaság" szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében a "földek vagy azok egy részének" szövegrész helyébe a "hasznosítású földek" szöveg,
c) 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "során azt" szövegrész helyébe a "során - az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével - azt" szöveg
lép.
124. § A Gazdaságátadási tv.
a) 4. § (1a) bekezdés b) pontjában a "Kamara" szövegrész helyébe a "Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara)" szöveg,
b) 7. § c) pontjában a "kölcsönszerződések," szövegrész helyébe a "kölcsönszerződések (ideértve a folyószámlához kapcsolódó hitelszerződéseket is)," szöveg,
c) 10. § (5) bekezdésében a "napján" szövegrész helyébe a "napját követő 30 napon belül" szöveg,
d) 10. § (6) bekezdésében a "gazdaság vagyontárgyain a megfizetett" szövegrész helyébe a "gazdaságátvevőt a gazdaság vagyontárgyain a megfizetett" szöveg,
e) 12/C. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában a "kamarai" szövegrész helyébe az "Agrárkamara által adott" szöveg,
f) 18. §-ában a "3. § (2)-(4) bekezdése, a 6. §, a 9. § (2) bekezdése, a 12. § (1) és (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "2/A. §, a 3. § (2)-(4) és (13) bekezdése, a 6. §, a 9. § (2) bekezdése, a 12. § (1), (1a) és (4) bekezdése" szöveg
lép.
125. § Hatályát veszti a Gazdaságátadási tv. 12/C. § (1) bekezdés j) pontja.
20. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása
126. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) I. Fejezete a következő 3/D-3/G. §-sal kiegészülve lép hatályba:
"3/D. § (1) Az Inytv. 42. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor, jelzálogjogra, önálló zálogjogra vagy átalakításos önálló zálogjogra, valamint ezek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalomra, elidegenítési tilalomra vagy terhelési tilalomra vonatkozó változás bejegyzése olyan változásbejegyzési kérelem alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet jogi képviselet igénybevétele nélkül terjeszt elő, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot nem foglalták közokiratba, vagy a bejegyzés alapjául szolgáló magánokiratot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos nem ellenjegyezte.
(2) Az Inytv. 44. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor, jelzálogjogra, önálló zálogjogra vagy átalakításos önálló zálogjogra, valamint ezek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalomra, elidegenítési tilalomra vagy terhelési tilalomra vonatkozó változás bejegyzése olyan változásbejegyzési kérelem alapján is teljesíthető, amelyet a kérelmező hitelintézet - a kötelezett nélkül - önállóan terjeszt elő.
3/E. § A föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papíralapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól szóló kormányrendelet szerinti biztonsági okmányon szerkesztett, a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés papíralapon, az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer ügyintézési felületének használata nélkül, a 3/A., 3/B. és 3/D. §-ok hatályvesztését követően is benyújtható ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzés céljából, ha a 3/A., 3/B. és 3/D. §-ok hatályvesztésének időpontjában a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása már folyamatban volt.
3/F. § (1) A részházként nyilvántartott ingatlanok részházként történő nyilvántartása megszűnik.
(2) A részház valamely lakásában, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységében vagy helyiségében (a továbbiakban: lakás) tulajdonjoggal rendelkező személyek a részházat 2025. július 15-ig választásuk szerint osztatlan közös tulajdonná vagy társasházzá alakíthatják.
(3) A (2) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen elteltét követően a részház ingatlan-nyilvántartási átalakítását osztatlan közös tulajdonná az ingatlanügyi hatóság hivatalból végzi el, amelynek során a lakások alapterületét ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő állapítja meg, és az ingatlanügyi hatóság az egyes tulajdonostársakat a teljes ingatlan tekintetében megillető tulajdoni hányadokat a megállapított lakás-alapterületek, valamint az egy-egy lakásban nyilvántartott tulajdoni hányadok figyelembevételével számítja ki.
(4) A (2) vagy (3) bekezdés szerinti rendezésig az ingatlanra vonatkozóan jog vagy tény bejegyzése a bejegyzett jog vagy tény törlését ide nem értve - a részház megszűnését eredményező, a (2), illetve (3) bekezdés szerinti változás bejegyzésének kivételével - nem teljesíthető.
(5) A jog vagy tény bejegyzésére vonatkozó kérelmet, ha az nem a részház (2) bekezdés szerinti megszüntetésére irányul, az ingatlanügyi hatóság elutasítja, bírósági elrendelés esetén az Inytv. 58. § (3) és (4) bekezdése, hatósági felhívás esetén pedig az Inytv. 59. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.
(6) Ha a részházat az ingatlanügyi hatóság a (3) bekezdés szerint szüntette meg, bármelyik tulajdonostárs polgári perben kérheti a tulajdoni hányadoknak az ingatlanban természetben megtalálható lakások forgalmi értéke alapján történő megállapítását.
3/G. § (1) A tulajdonihányad-hibás ingatlan esetén, ha a tulajdoni hányadok összege kevesebb, mint egy egész, az ingatlanügyi hatóság 2025. március 31-ig meghozott határozatával a meglévő tulajdoni hányadok összege és az egy egész közötti különbözetet a tulajdonostársak egymás közötti tulajdoni hányadának arányában elosztja az egyes tulajdoni hányadok között (a továbbiakban: tulajdonihányad-rendezés).
(2) A tulajdonihányad-rendezésre irányuló eljárást az ingatlanügyi hatóság a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül folytatja le.
(3) A tulajdonos az (1) bekezdés szerinti döntés vele való közlésétől számított hat hónapon belül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott okirattal igazolhatja, hogy a tulajdoni hányadok az ingatlanügyi hatóság által megállapított tulajdoni hányadoktól eltérnek.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság új eljárás keretében - az okirati bizonyíték figyelembevétele mellett - ismételten dönt a tulajdoni hányadokról vagy az (1) bekezdés szerinti döntését hatályában fenntartja.
(5) Ha a tulajdonihányad-rendezés alatt az eljárással érintett ingatlanra vonatkozóan tulajdonjog-bejegyzésre irányuló beadványt nyújtanak be, az ingatlanügyi hatóság a beadvány szerint tulajdonjogot szerző személy tulajdonjogát már a megállapított új tulajdoni hányadnak megfelelően jegyzi be akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a jogelőd tulajdoni hányadát még a tulajdonihányad-rendezés előtti állapotnak megfelelően tartalmazza.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tulajdonjogot szerző személy esetén a megszerzett tulajdoni hányadot a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földszerzési maximum szempontjából úgy kell figyelembe venni, ahogyan azt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmazza.
(7) Ha a tulajdonihányad-rendezés alatt az eljárással érintett ingatlanra vonatkozóan tulajdoni hányadra vagy annak eszmei hányadára vonatkozó jog, illetve tény bejegyzésére irányuló beadványt nyújtanak be, az ingatlanügyi hatóság a jogot vagy tényt már a megállapított új tulajdoni hányadnak megfelelően jegyzi be akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot még a tulajdonihányad-rendezés előtti állapotnak megfelelően tartalmazza.
(8) Az a tulajdonos, akire az (1) bekezdés szerinti döntés sérelmes, ha a (3) bekezdés szerinti lehetőséggel nem élt, vagy a (3) bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre, a tulajdonostársakkal szemben megindított polgári perben kérheti az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadok megállapítását."
127. § Hatályát veszti az Átmeneti tv. 3/A., 3/B. és 3/D. §-a.
128. § Nem lép hatályba az Átmeneti tv. 121. § (2) bekezdése.
21. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény módosítása
129. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 97. § (2) bekezdésének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 78. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a "2023. február 1." szövegrészek helyett a "2025. január 15." szöveggel lép hatályba.
130. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 100. §-ának a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 13. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a "13-15. §-ában" szövegrész helyett a "13. és 14. §-ában" szöveggel lép hatályba.
131. § Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 83. § (2) bekezdése.
132. § Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 130. § e) pontja.
22. A területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvény módosítása
133. § Nem lép hatályba a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvény 70. § b) pontja.
23. A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése
134. § A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 41. §-ának a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 6. pontját megállapító rendelkezése az "ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás" szövegrész helyett az "ingatlan-nyilvántartás, 2026. december 31-ig a földhasználati nyilvántartás, a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás" szöveggel lép hatályba.
24. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény módosítása
135. § A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az illetékes hatóság a KAP II rendelet 8. cikke szerinti akkreditációs feladatot ellátó miniszter. A Nemzeti Kifizető Ügynökség tekintetében a miniszter illetékes hatósági feladatkörében gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket."
25. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény módosítása
136. § Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eredetvédelmi tv.) 12. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
"26/A. § (1) Az Európai Unióban először Magyarország területén forgalomba hozott, a kereskedő saját márkanevével vagy védjegyével jelölt agrártermék csomagolásán oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak akkor tüntethető fel, ha
a) a végső fogyasztói csomagoláson a földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító gazdasági szereplő nevét és címét feltüntették,
b) az agrártermék megjelenésének, megnevezésének vagy jelölése lényeges tartalmának meghatározására a földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító gazdasági szereplő jogosult, és
c) az agrárterméket a földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító gazdasági szereplő korlátozás nélkül értékesítheti bármely, általa választott módon.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni
a) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szektorokban működő vállalkozások által történő értékesítésekre, vagy
b) a legfeljebb 1000 kiszerelési egység mennyiségben forgalomba hozott agrártermékekre."
137. § Az Eredetvédelmi tv. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a kezelő szervezetek által ellátott feladatokra és a kezelő szervezetek működésére vonatkozó szabályokat,
b) a 26/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozások körét,
c) a földrajzi árujelzővel ellátott termékek jelölésével kapcsolatos speciális szabályokat."
138. § Az Eredetvédelmi tv. 18/A. alcíme a következő 33/B. §-sal egészül ki:
"33/B. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvénnyel (a továbbiakban: 2024. évi LXXX. törvény) megállapított 26/A. § rendelkezéseinek meg nem felelő, 2025. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott agrártermékek 2025. július 1-jét követően is forgalomban tarthatóak."
139. § Az Eredetvédelmi tv. 19. alcíme a következő 34/A. §-sal egészül ki:
"34/A. § A 2024. évi LXXX. törvénnyel megállapított 26/A. §, 32. § (3) bekezdése és 33/B. § tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."
26. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény módosítása
140. § Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény 134. § l) és m) pontja.
141. § Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény 143. §-a.
27. Az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény módosítása
142. § Nem lép hatályba az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény 14. §-a.
28. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény módosítása
143. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény
a) 79. § (2) bekezdésének a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 3. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése az "(1) bekezdésben" szövegrész helyett az "(1) és (1a) bekezdésben" szöveggel,
b) 79. § (3) bekezdésének a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 3. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése az "(1) bekezdés" szövegrész helyett az "(1) vagy (1a) bekezdés" szöveggel
lép hatályba.
144. § Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény 18. §-a, 23. § (1) bekezdése, 25. §-a, 26. § (3) és (6) bekezdése, 27. §-a és 29. §-a.
29. Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény módosítása
145. § Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 142. §-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény
a) 3/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése az "Inytv. 36. §-át" szövegrész helyett az "Inytv. 35. § (3) bekezdését és a 36. §-át" szöveggel,
b) 3/B. §-át megállapító rendelkezése az "önálló zálogjogra" szövegrész helyett az "önálló zálogjogra, valamint ezek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalomra, elidegenítési tilalomra vagy terhelési tilalomra" szöveggel
lép hatályba.
146. § Nem lép hatályba az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 141. §-a.
30. Állami vagyonelemek ingyenes tulajdonba adása
147. § (1) Az állami tulajdonban álló, Pannonhalma, belterület 1130/1 helyrajzi számú ingatlant "kivett" megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni. A művelésiág-változás átvezetésére irányuló eljárást az agrárminiszter kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal folytatja le, és az ingatlant belterületi, művelés alól kivett területként jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A művelésiág-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelésiág-változást, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlant az agrárminiszter kérelme alapján az erdészeti hatóságként eljáró Vas Vármegyei Kormányhivatal törli az Országos Erdőállomány Adattárból. A törlésre irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek az Országos Erdőállomány Adattárból való törlést, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az erdészeti hatóság ügyintézési határideje 15 nap.
(3) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam tulajdonában lévő Pannonhalma belterület 2 helyrajzi számú ingatlan és Pannonhalma belterület 1130/1 helyrajzi számú ingatlan térítésmentesen a Pannonhalmi Főapátság tulajdonába kerül hitéleti és oktatási feladatok ellátásának elősegítése érdekében. A Pannonhalmi Főapátság az ingatlanok tulajdonjogát terhekkel együtt szerzi meg, a tulajdonátruházás feltétele, hogy a Pannonhalmi Főapátság az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.
(4) A tulajdonátruházásról szóló, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló agrárminiszter készíti elő és köti meg a Pannonhalmi Főapátsággal. A szerződésekben rögzíteni kell, hogy az ingatlanok használata során a Pannonhalmi Főapátság kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, továbbá a (6) bekezdés szerinti eljárás kérelmezése.
(5) A vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
(6) A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő végleges bejegyzését követően a Pannonhalmi Főapátság kérelmére az erdészeti hatóságként eljáró Vas Vármegyei Kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti ingatlant az Országos Erdőállomány Adattárba parkerdő rendeltetéssel nyilvántartásba veszi. A kérelemben kizárólag e törvénynek az Országos Erdőállomány Adattárba való nyilvántartásba vételt, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az erdészeti hatóság ügyintézési határideje 15 nap.
31. Záró rendelkezések
148. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - 2025. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 52. §, az 53. § 14. és 15. pontja 2025. január 2-án lép hatályba.
(3) A 22. §, a 24. §, a 26. § (2) és (3) bekezdése, a 27. § 2., 5., 8., 9. és 11-15. pontja, a 28. § b) pontja, a 30. §, a 37. §, a 9. alcím, a 61. §, a 66. §, a 76. § k) pontja, a 77. §, a 78. §, a 85-90. §, a 91. § h)-o) pontja, a 92. § c) és e) pontja, a 97-99. §, a 100. § (1) bekezdése, a 101. § (1) bekezdése, a 102. §, a 18. alcím, a 19. alcím, a 126. §, a 128. §, a 21. alcím, a 22. alcím, a 23. alcím, a 26. alcím, a 27. alcím és a 29. alcím, valamint a 3. melléklet és a 4. melléklet 2025. január 15-én lép hatályba.
(4) A 33. § c) pontja, a 14. alcím és a 103. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
(5) A 10-18. §, a 20. § és a 21. § 2025. május 1-jén lép hatályba.
(6) A 69. § (2) bekezdése, a 72. §, a 80. §, a 82. §, a 15. alcím és a 25. alcím 2025. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 6-8. § 2025. október 1-jén lép hatályba.
(8) A 76. § c) pontja, a 92. § a) és b) pontja, valamint a 127. § a 2025. január 15-én és az azt követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ötszázezredik végleges döntés meghozatalát követő 10. napon lép hatályba.
(9) A 76. § c) pontja, a 92. § a) és b) pontja, valamint a 127. § hatálybalépésének naptári napját az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett határozatával állapítja meg.
149. § (1) A 38-40. §, és a 42. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 12. alcím, a 81. §, a 95. §, a 115. §, a 116. §, a 117. § (2) bekezdése, a 120. §, a 123. §, a 129. §, a 131. § és a 141. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
150. § A 33. § a) pontja az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
151. § A 25. alcím tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke
1. melléklet a 2024. évi LXXX. törvényhez
1. A Vgtv. 1. számú melléklete a következő 45. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"45. különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt terület, amelyen a fenntartható vízhasználat megőrzése, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének kielégítése céljából különleges intézkedések határozhatóak meg."
2. melléklet a 2024. évi LXXX. törvényhez
1. A Tfvt. 4. melléklet 11. pontja helyébe a következő pont lép:
[A 26/A. § (2a) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:]
"11. annak megjelölése, hogy a beruházást a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházássá, és a kiemelt beruházással összefüggő földvédelmi eljárást kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította-e;"
3. melléklet a 2024. évi LXXX. törvényhez
1. A Tfvt. 4. melléklete a következő 17. ponttal egészül ki:
[A 26/A. § (2a) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:]
"17. az igénybevevő
17.1. természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme és 2026. december 31-ig a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy személyi azonosítója,
17.2. nem természetes személy megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója, székhelye, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszáma."
4. melléklet a 2024. évi LXXX. törvényhez
1. A Tfvt. 5. melléklete a következő 17. ponttal egészül ki:
[A 26/A. § (2b) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:]
"17. az igénybevevő
17.1. természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme és 2026. december 31-ig a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy személyi azonosítója,
17.2. nem természetes személy megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója, székhelye, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszáma."
5. melléklet a 2024. évi LXXX. törvényhez
1. Az Éltv. Melléklet 30. pontja helyébe a következő pont lép:
"30. földhasználó:
a) a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó, ennek hiányában
b) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog jogosultja, ennek hiányában
c) a tulajdonos;"