BH 2014.6.175 A képviselő-testület ülésének megnyitása és vezetése a polgármester feladata. Amennyiben a polgármester az ülésteremben jelen lévő személy magatartását a képviselő-testületi ülés megkezdését akadályozónak minősíti és az eredménytelen intézkedést követően a rendvédelmi szervek segítségét kéri, a helyszínen jelen lévő rendőrt intézkedési kötelezettség terheli. Az elégtételadás körében nincs arra vonatkozó jogszabályi lehetőség, hogy a bíróság az alperest - hozzájárulása hiányában - a jogsértés elismerésére vagy sajnálkozás kifejezésére (bocsánatkérésre) kötelezze [1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 84. §, 1994. évi XXXIV. tv. 15. §].

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék P.20195/2012/25., Pécsi Ítélőtábla Pf.20632/2012/8., Kúria Pfv.21435/2013/8. (*BH 2014.6.175*)

***********

[1] A jogerős ítélet - helybenhagyva az elsőfokú bíróság ítéletét - kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül magánlevélben fejezze ki sajnálkozását a felperesnek amiatt, hogy 2010. október 29-én M. Város Önkormányzatának Képviselő-testületi üléséről, továbbá az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére 2011. március 15-én tartott rendezvényen a felperest jogellenesen előállították, majd fogva tartották; a felperest feljogosította a levél nyilvánosságra hozatalára. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500 000 forint nem vagyoni kártérítést. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

[2] A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes az M. Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nyilvános ülésének napján, 2010. október 29-én az ülés megkezdését megelőzően az egyik önkormányzati képviselővel megjelent az ülésteremben, ahol valamennyi képviselő asztalán egy általa szerkesztett szórólapot helyezett el. A biztonsági őr a felperest távozásra szólította fel, mire a felperessel együtt jelen lévő önkormányzati képviselő azt közölte, hogy a felperes az ő munkáját segíti, tanácsadóként van jelen. Ezt követően a biztonsági őr telefonon rendőri intézkedést kért. A felperes is a rendőrségtől kért telefonon segítséget, arra hivatkozva, hogy alkotmányos jogának gyakorlásában próbálják korlátozni. A helyszínen megjelent rendőrök felhívták a felperest az ülésterem elhagyására, aki ennek nem tett eleget. Az eljáró rendőrök a felperest és társát igazoltatták, ekkor derült ki, hogy azok karjukat, így egymást kábelkötöző zsinórral összekötözték. Ezt követően az értesítésre megérkezett rendőrkapitányt a polgármester arról tájékoztatta, hogy a felperes a testület működését oly mértékben zavarja, hogy képtelenek az ülést megkezdeni. Miután a felperes a felszólításra ezután sem hagyta el a termet, a rendőrkapitány elrendelte a felperes és a hozzákötözött társának az előállítását. A felperest megbilincselték és a rendőrkapitányságra szállították. A felperes megbilincselése 9 óra 20 perctől 12.35 óráig, előállítása 12.43 óráig tartott.

[3] A felperes 2011. március 15-én az önkormányzat által rendezett ünnepi megemlékezés helyszínével szemben, az útkereszteződésben egy 6-7 m hosszú transzparenst feszített ki két fa közé a következő felirattal: "Dehogy csináltatok ti forradalmat, csak egy narancs színű birodalmat! Szabadságot Budaházy­nak!". A megnövekedett gyalogosforgalomra tekintettel a helyszíni biztosítás parancsnoka forgalomkorlátozást rendelt el, melynek keretében - egyéb intézkedések mellett - egy rendőrségi mikrobuszt állíttatott közvetlenül a felperes által kihúzott transzparens elé, amely így teljes egészében eltakarta azt. A felperes kérését, hogy a mikrobuszt állítsák arrébb, a biztosítás parancsnoka elutasította. Ekkor a felperes hangosan azt kiáltotta, hogy "Szabadságot Budaházynak!". A biztosítás parancsnoka felszólította a felperest, hogy ne zavarja a rendezvényt hangos bekiabálással, ellenkező esetben előállítják. Ezt követően a felperes megismételte az előbbi kiáltást. Ezután a felperest az eljáró rendőrök megbilincselték és a rendőrkapitányságon rendzavarás miatt előállították. A bilincselés hét percig, az előállítás egy óra hét percig tartott.

[4] A felperes keresetében kérte az alperest a városházán, valamint a március 15-i megemlékezés során történt eseményekkel összefüggésben a megbilincselésével és az előállításával okozott személyhez fűződő jogainak megsértése miatt a Ptk. 84. § (1) bekezdés c) pontja alapján olyan tartalmú nyilatkozattal elégtétel adására kötelezni, amely szerint a két esemény kapcsán az M.-i Rendőrkapitányság jogellenesen állította őt elő és intézkedett vele szemben.

[5] Kérte az alperes kötelezését a nyilatkozat saját költségén való közzétételére is a helyi reklám- és kereskedelmi hetilapban.

[6] Kérte továbbá az alperest a 2010. október 29-i események miatt egymillió forint, a 2011. március 15-i események miatt 700 000 forint nem vagyoni kárának és kamatainak megfizetésére kötelezni.

[7] Az alperes a kereset elutasítását indítványozta.

[8] A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a képviselő-testület 2010. október 29-i ülésén nem tanúsított rendzavaró magatartást. A felperes azzal, hogy a képviselők megjelenése előtt szórólapokat helyezett el az asztalokon, ezt követően pedig gyorskötözővel egymáshoz kötözték magukat az egyik önkormányzati képviselővel, nem akadályozta meg a nyilvános képviselő-testületi ülés megkezdését, önmagában a jelenléte pedig nem tekinthető provokatívnak. Mivel az intézkedő rendőrök jogellenesen kívánták eltávolítani a felperest a nyilvános ülésről, nem róható a terhére, hogy az intézkedésnek ellenállt.

[9] A jogerős ítélet a 2010. március 15-i eseménnyel összefüggésben rámutatott arra, hogy a felperesnek Alkotmányban biztosított joga a véleménynyilvánítás, függetlenül annak értéktartalmától. A felperes kinyilatkoztatott véleménye nem volt indokolatlanul bántó, durva vagy sértő és a felperes magatartásából, kijelentéséből sem kellett rendzavarásra következtetni. A videofelvétel tanúsága szerint a felperes kétszeri bekiabálására senki nem figyelt fel, az senkit nem zavart meg.

[10] Mindezek alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy a felperessel szemben alkalmazott jogtalan intézkedések sértették a felperes Ptk. 75. és 76. §-aiban védett személyes szabadság és emberi méltóság védelméhez fűződő jogait.

[11] Ezért a jogerős ítélet az alperest a személyhez fűződő jog megsértése miatt a Ptk. 84. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a kereseti kérelemtől részben eltérően - elégtétel adására, míg az e) ponton keresztül alkalmazandó Ptk. 349. § (1) bekezdés, 339. § (1) bekezdés és 355. § (1) és (4) bekezdések alkalmazásával a 2010. október 29-i eseménnyel összefüggésben 300 000 forint, a 2011. március 15-i esemény kapcsán 200 000 forint nem vagyoni kártérítés és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, amelyek összegét mérlegeléssel állapította meg.

[12] A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

[13] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét alaptalannak találta.