A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.391/2014/24. számú határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 164. §, 233. §, 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 41. §, 43. §, 44. §, 45. §, 46. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 60. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 2011. évi LII. törvény 2. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Németh Zoltán

Budapest Környéki Közigazgatási Munkaügyi Bíróság

Munkaügyi Szakág

18. M.391/2014/24.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Gobert és Társai Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Soós Andrea Klára ügyvéd) által képviselt

felperes neve (címe) felperesnek,

dr. Pércsi Éva jogi referens (címe) által képviselt

Pest Megyei Kormányhivatal (címe) alperes

ellen kormánytisztviselői jogviszony indokolás nélküli felmentése jogellenessége megállapítása és jogkövetkezményei iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A perben felmerült 5.138,- (ötezeregyszáz-harmincnyolc) Ft tanúdíjat az állam viseli.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 60.000,- (hatvanezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Budapest Környéki Törvényszékhez címezve a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását is. Tájékoztatja a bíróság a feleket, amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s:

A bíróság a keresetlevél, az előzményi (FKMB) és jelen perben becsatolt iratok tartalma, a felek nyilatkozatai és 1. sz. tanú, 2. sz. tanú, 3. sz. tanú és 4. sz. tanú tanúk vallomása alapján az alábbiakat állapította meg:

A felperes 1998. augusztus 3. napjától határozatlan időtartamú köztisztviselői jogviszonyt létesített az alperes jogelődjével, a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatalával. A felperes jogviszonya 2010. július 6. napjától kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át. 2014. január 4. napján az alperes tájékoztatta a felperest, hogy 2010. december 31. napján megszűnt a ... és jogutódjaként megalakult a Pest Megyei Kormányhivatal alperes. A felperes munkavégzési helye a ... volt.

A felperes (... kolléganőjével együtt) 2010-ben egy hivatali, pénzügyi visszaélés gyanúját tárta fel, amely alapján más kormánytisztviselőkkel szemben büntetőeljárás indult. A büntetőeljárás során a felperes együttműködő volt, tanúként kihallgatták. A büntetőeljárásban érintett kormánytisztviselők jogviszonyát az alperes megszüntette, illetve az megszűnt.

Az alperes 2011. április 5. napján kelt és közölt felmentésével 2011. július 5. napjára indokolás nélkül megszüntette a felperes jogviszonyát. Az intézkedést kinevezési jogkör gyakorlójaként 1. sz. tanú hivatalvezető, ... hivatalvezető és ... kormánymegbízott írta alá. A felperes felettese volt 4. sz. tanú, osztályvezető, 3. sz. tanú főigazgató és 2. sz. tanú humánpolitikai főosztályvezető.

A felperes 2011. május 4. napján, - a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon benyújtott kereseti kérelmében - hivatkozva a 8/2011. (II. 18.) AB határozatra és a jóhiszeműség és tisztesség követelményére annak megállapítását kérte, hogy az alkotmányellenes rendelkezés alapján az alperes jogellenesen szüntette meg a jogviszonyát. A megszüntetés jogkövetkezményeként - a helyreállítás mellőzésével a Ktv. 60. § (4) bekezdése alapján 36 havi nem jövedelempótló átalány-kártérítés, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes felemelt keresetében a jogviszony megszüntetését követő időszakra cafeteria címén nettó 71.600,- Ft étkezési jegy természetben való kiadására is kérte kötelezni az alperest.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.2120/2011/7. számú, 2011. november 14. napján hozott végzésével a per tárgyalását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztette. Az Alkotmánybíróság 2012. július 16-án hozott 34/2012. (VII. 17.) AB határozata a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényt alkotmányellenesnek minősítette, a 2011. május 31. napjával megsemmisített 8. § (1) bekezdésének alkalmazásának kizárására irányuló indítványokat elutasította. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 22.M.3659/2012/5. számú, 2013. február 25. napján kelt végzésével a keresetlevelet jelen bírósághoz áttette.

A felperes utóbb a kereseti kérelmét pontosította. (/19. és 23/F/1.) Hivatkozott arra, hogy az alperes a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát indokolás nélküli felmentéssel, a Ktjv. 8. § (1) bekezdés hatályon kívül helyezése előtt akkor szüntette meg, amikor az Alkotmánybíróság a Magy ar Közlönyben már közzétette a fenti rendelkezés alkotmányellenességét megállapító 8/2011. (II. 18.) AB határozatát. A rendeltetésellenesség körében hivatkozott arra, hogy a felmentésre az alperesnél általa feltárt bűncselekmény retorziójaként került sor, illetve, hogy a felmentésre nem a felperes képességeivel összefüggésben, nem a munkavégzése minősége vagy magatartása okán, nem a munkáltató szervezetének átalakítása okán, azaz a felmentésre nem annak rendeltetése szerint került sor. Állította, hogy a felmentést az alperes és a ... vezetői elvárásainak megfelelés, a felperes irányába ártási szándék motiválta. E körben állította, hogy az alperesnek kell bizonyítania a felperes felmentésének valós és okszerű indokát.

Ezen túl az egyenlő bánásmód megsértésére is hivatkozott, tulajdonságként az Esélytv. 8. § (1) bekezdése alapján annak d) pontját (a felperes nemzetisége), e) pontját (a felperes nemzetiséghez való tartozása) jelölte meg, azt hogy a felperes a munkáltató által tudottan származását tekintve nemzetiségi német, azaz a sváb nemzetiségi csoporthoz tartozik. Ezen túl az Esélytv. 8.§ (1) bekezdés j) pontjára (politikai vagy más véleménye) tulajdonságra is hivatkozott. Utóbbi körében azt jelölte meg, hogy a felperes az alperesnél tudottan szemben állt a kormányzat intézkedéseivel, ezt azzal is kinyilvánította, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagságát fenntartotta.

A felperes 2015. április 23. napján (/23. sorszámú jegyzőkönyv 6. oldal 3. bekezdés) az egyenlő bánásmód megsértésére vonatkozó hivatkozást, egyik korábban megjelölt tulajdonság vonatkozásában sem tartotta fenn.

Hivatkozott továbbá arra, hogy a Ktjv. 8.§ (1) bekezdése az Alaptörvénybe, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Egyezménybe (Római Egyezmény, EJEE) az Alapjogi Chartába, a Szociális Charta I. rész 24. cikkébe ütközik és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt folyamatban volt K.M.C és N.K.M. kontra Magyarország) ügyeket is beidézte.