BH 2017.6.177 A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés egyik elkövetési magatartása az ilyen eszköz elvétele. Ebből következően a befejezettségéhez további elkövetési magatartás - így a tartós birtokba helyezkedés vagy annak szándéka, pénz felvételének megkísérlése - nem szükséges [Btk. 393. § (1) bek. a) pont].

[1] A járásbíróság 2015. szeptember 10. napján meghozott ítéletében két terhelt ügyét bírálta el. Közülük a felülvizsgálattal érintett I. r. terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont be) alpont], 2 rendbeli kifosztás bűntettében [Btk. 366. § (1) bek. c) pont], 3 rendbeli közokirattal visszaélés vétségében [Btk. 346. § (1) bek. a) pont], rablás bűntettében [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. g) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében [393. § (1) bek. a) pont], súlyos testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bek., (3) bek., (6) bek. a) pont], bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettében [Btk. 366. § (1) bek. c) pont] és bűnsegédként elkövetett közokirattal visszaélés vétségében [Btk. 346. § (1) bek. a) pont].

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 7 év szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] Az ügyész által az I. r. terhelt terhére, a fegyházbüntetés tartamának emelése végett bejelentett fellebbezés folytán eljáró törvényszék a 2016. április 8. napján meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. A lopásként értékelt cselekményt kifosztás bűntettének [Btk. 366. § (1) bek. c) pont] minősítette, a 3 rendbeli közokirattal visszaélés vétségét illetően 2 rendbeli cselekményt a Btk. 346. § (1) bekezdés c) pontjába, 1 rendbeli cselekményt a Btk. 346. § (1) bekezdés b) pont 1. fordulatába ütközőnek, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségét a Btk. 393. § (1) bekezdés a) pont 1. fordulatába ütközőnek, a bűnsegédként elkövetett közokirattal visszaélés vétségét a Btk. 346. § (1) bekezdés c) pontjába ütközőnek minősítette.

[4] A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben arra hivatkozott, hogy a bíróság tévesen állapított meg a terhére készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségét és lopás vétsége helyett a kifosztás bűntettét.

[5] Előbbivel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy szándéka kizárólag készpénz megszerzésére irányult, az elvétel után a bankkártyákat tartalmazó pénztárcát eldobták. Álláspontja szerint e bűncselekményt csak akkor valósította volna meg, ha azokat megtartotta volna és megpróbált volna velük készpénzhez jutni.

[6] Utóbbival kapcsolatban arra hivatkozott, hogy véleménye szerint a kifosztáshoz (a cselekmény tényállásszerűségéhez) a sértettnek öntudatlan állapotban kellett volna lennie; mivel azonban teljesen öntudatánál volt, bűnössége csak lopás bűntettében lett volna megállapítható.

[7] A Legfőbb Ügyészség az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványát egyik hivatkozott okból sem tartotta alaposnak.

[8] Kifejtette, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségét illetően az indítvány a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálati okra hivatkozik, de alaptalanul. Az ítéleti tényállás ugyanis tartalmazza, hogy az I. r. terhelt az idős sértett táskáját úgy vette el, hogy erősen megrántotta, minek következtében a sértett a földre esett és 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett el. Az eltulajdonított táskában készpénz, személyes iratok és egy bankkártya volt. Az I. r. terhelt a készpénzt magához vette, majd a tárcát egy bokros részen eldobta. A táskában egyéb vagyontárgyak mellett szokás szerint iratokat, ill. a pénztárcában bankkártyát is szoktak tárolni, az I. r. terheltnek legalább az eshetőleges szándéka kiterjedt arra, hogy bűncselekménye folytán erre is szert tehet. Így a Btk. 393. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulatába ütköző készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének elkövetési magatartásai közül az elvétel megvalósult. Ezt a Btk. már a 2014. szeptember 19-i elkövetéskor is büntetni rendelte, így az ítéleti tényállással összhangban és a büntető anyagi jogszabályok megsértése nélkül állapította meg az első- és a másodfokú bíróság, hogy az I. r. terhelt a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségét is megvalósította.

[9] Végül kifejtette, hogy az indítvány a kifosztás megállapítását sérelmező részében a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerint okra hivatkozik, de szintén alaptalanul. Az I. r. terhelt valamennyi terhére rótt bűncselekményt szemmel láthatóan idős, gyenge, rossz egészségi állapotban lévő sértettek sérelmére valósította meg, akiknek a fizikai állapotára vonatkozó lényeges tényeket rögzítette is a jogerős ítélet tényállása.

[10] A sértettek minősítés szempontjából lényeges jellemzői alapján a bíróságok helyesen jutottak arra a megállapításra, hogy a terhelt által tanúsított elkövetési magatartások nem pusztán lopást, hanem erőszakos vagyon elleni bűncselekményt valósítottak meg, vagyis az irányadó jogerős tényállásokkal a minősítések összhangban állnak, és törvényes a kiszabott büntetés is.

[11] A Kúria megállapította, hogy az I. r. terhelt által megjelölt okok alapján a felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[12] A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségét illetően az irányadó tényállás IV. pontja tartalmazza, hogy a 2014. szeptember 19. napján az I. r. terhelt által erőszakkal elvett táskában volt a sértett nevére kiállított bankkártya is.

[13] A Btk. 393. § (1) bekezdés a) pontjának 2014. szeptember 19. napján hatályos szövege szerint elköveti a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségét, aki egy [...] olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem [...] a sajátja [...] mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul elvesz.

[14] Mindezekből következően a Kúria a Legfőbb Ügyészség álláspontjával egyetértve azt állapította meg, hogy az I. r. terhelt a bankkártyát tartalmazó táska elvételével a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségét megvalósította. A cselekmény az elvétellel befejezett, így a Be. 416. § (1) bekezdésében írt ok nem áll fenn - a terhelt téves hivatkozásával szemben a tényállásszerűséghez nem szükséges, hogy az elvett bankkártyával utóbb megkíséreljenek készpénzt felvenni.

[15] A Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése vagy a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.

[16] A Btk. 366. § (1) bekezdés c) pontja szerint a kifosztás bűntettét követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz.

[17] A kifosztás bűntetteként értékelt cselekményt illetően az irányadó tényállás I. pontja tartalmazza, hogy amikor 2014. augusztus 25. napján az I. r. terhelt és társa meglátták a kerékpárját toló sértettet, elhatározták, hogy az idős sértett táskáját jogtalanul eltulajdonítják, majd az I. r. terhelt a kerékpárhoz lépve az annak hátsó csomagtartójára szerelt kosárból a táskát ki is vette.