EH 2009.2015 Mérlegköri szerződés hiányában az erőmű nem jogosult többlet villamosenergia szállítására [2001. évi CX. tv. 13. §, 180/2002. (VIII. 23.) Korm. r. 27. §].

A felperesi erőmű 1995. évben kötött Hosszútávú Villamosenergia és Kapacitáslekötési Megállapodást (a továbbiakban: HTM) a M. V. M. Zrt.-vel (a továbbiakban: M. Zrt.). Az M. Zrt., mint közüzemi mérlegkör-felelős kötött szerződést a M. M. V. R. Rt.-vel. A felperes az M. Zrt. közüzemi mérlegkörének tagjaként folytatott áramtermelést. A felperes a M. Zrt.-vel kötött megállapodás mellett hőszolgáltatást végzett a MOL olajfinomítója, illetve Sz. város részére. A hőszolgáltatást a G1-es blokk biztosította. A felperes és az M. Zrt. által kötött HTM melléklete "Műszaki üzemviteli korlátok" címszó alatt foglalkozott a hőszolgáltatás kérdésével. Rögzítette annak tudomásulvételét, hogy a felperes a villamosenergia-termelés mellett az olajfinomító technológiai gőzigényét és Százhalombatta város hőigényét is biztosítja, amelyet a G1-es blokk lát el. A G1-es blokk hosszabb leállása esetére másik blokk beállását irányozta elő. A hőszolgáltatás egyúttal villamos energiát is termelt. Ezt a villamos energiát korábban az M. Zrt. vette át, 2004. évben azonban már a felperes az E. Rt.-nek adta el. 2005. év végén a felperes a G1-es blokk által termelt elektromos áramot a szabadpiacon nem tudta értékesíteni, és így az M. Zrt.-vel folytatott tárgyalásokat az áram átvételéről. A tárgyalások 2005. utolsó napjaiban eredménytelenül zárultak. A felperes 2006. január 2. napján, az M. Zrt. 2006. január 3. napján jelentette be a rendszerirányítónak, hogy a felperes közüzemi mérlegköri tagsága 2005. december 31. napjával megszűnt. Az M. Zrt. által leadott menetrend nem tartalmazta a hőszolgáltatás miatti többlet villamos energia átvételét. A felperes olyan menetrendet adott le a rendszerirányítónak, amelyben a többlet villamosenergia-termelés szerepelt. A rendszerirányító 2006. január 2. napján arról tájékoztatta az alperest, hogy a felperes utasítása ellenére 2006. január 1. napjától folyamatosan mintegy 195 MW-tal a menetrend felett üzemel. Az alperes hivatalból indított eljárásában 2006. január 9. napján hozott határozatával a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: Vet.) végrehajtásáról rendelkező 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 27. §-a az üzemi szabályzat 12.5.2. pontja, valamint a Kereskedelmi Szabályzat III/5.2.4/a és b) pontjának megsértése miatt 75 000 000 Ft bírságot szabott ki. Egyúttal kötelezte a felperest, hogy a jogsértő állapotot és a menetrendtől eltérő üzemállapotot, a többlet-villamoshálózatba való betáplálását azonnali hatállyal szüntesse meg. A határozatának indokolásában megállapította, hogy a felperes nem volt jogosult önálló mérlegkörű menetrend leadására, tevékenységére a közüzemi mérlegkör felelős által megadott menetrend volt az irányadó, amelytől eltért.

A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszűntetését kérte. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy az önálló mérlegköri státusz nem a bejelentéssel, hanem a rendszerirányítóval történő mérlegköri szerződés megkötésével jön létre, annak hiányában pedig a felperes menetrend leadására nem volt jogosult, a közüzemi mérlegkör felelős (az M. Zrt.) utasításait be kellett volna tartania.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperes ugyan a Vhr. 27. § (2) bekezdése alapján önálló mérlegkörnek minősült, a villamosenergia-piacon azonban csak a rendszerirányítóval való szoros együttműködés mellett a mérlegkör szerződés megkötése alapján vehetett volna részt. E körben utalt a Vhr. 27. § (7) bekezdésében foglaltakra. Az ítélőtábla megállapította, hogy a felperes 2006. január 1. napjától önálló mérlegkörnek minősült, mérlegköri szerződéssel azonban nem rendelkezett, ezért menetrend leadására sem volt jogosult, így nem szállíthatott tehát többlet villamos energiamennyiséget. E magatartásával megszegte a Vet. 13. § (1) bekezdésének együttműködési szabályát. A Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az M. Zrt.-vel kötött HTM sem mentesítheti a felperest együttműködési kötelezettségének teljesítése és a jogsértő magatartás jogkövetkezményei alól.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Hivatkozott arra, hogy az M. Zrt.-vel kötött HTM mellékletében a felek a hőszolgáltatás miatti elektromos áram többlettermelést tudomásul vették, azt a "Műszaki üzemviteli korlátok" címszó alatt rögzítették. Álláspontja szerint a felperes nem sértette meg a Vet. 13. § (1) bekezdésének együttműködési előírását, a Villamosenergia-ellátási Szabályzat 12.5.2. pontja ugyanis az üzemeltetés során figyelembe venni rendeli a szerződésekben rögzített műszaki korlátokat. A HTM-ben rögzített műszaki korlátként pedig szerepelt a hőszolgáltatás miatti energiatermelés rendszerbe történő betáplálása. A felperes hangsúlyozta, hogy nem sértette meg a Vhr. 27. § (2) bekezdésében foglaltakat sem, annak alapján 2006. január 1. napjától önálló mérlegkörnek minősül a jogszabály erejénél fogva. E minőségéhez nem szükséges mérlegköri szerződés aláírása, amelynek megkötése érdekében egyébként mindent haladéktalanul megtett.

A felperes kiegészítő beadványában hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Bíróság egy nem jogerős ítéletében jogszabálysértőnek találta a rendszerirányító eljárását, a tekintetben, hogy a HTM vizsgálata nélkül fogadta el az M. Zrt. által benyújtott menetrendet. Felvetette, hogy ennek alapján kérdéses köteles volt-e a felperes a rendszerirányító jogellenes utasításainak betartására.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, kifejtve, hogy a műszaki korlátok sem mentesítették a felperest a rendszerirányító utasításainak betartása alól. A hőszolgáltatással összefüggésben termelt többlet-villamosenergia értékesítésének kényszerűsége a felperes saját üzleti döntésének a következménye volt, nem pedig műszaki korlát eredménye. Kifejtette, hogy az önálló mérlegkör tartalmát a mérlegköri szerződés adja, a szerződés megkötése nélkül a felperes villamos energia termelésére nem volt jogosult. Utalt továbbá arra, hogy a Fővárosi Bíróság nem jogerős a rendszerirányítót elmarasztaló ítéletét fellebbezéssel támadta.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Legfelsőbb Bíróság osztotta a jogerős ítélet indokolásában kifejtett azon álláspontot, hogy a Vhr.-nek a rendszerirányító és a mérlegkörök kapcsolatát szabályozó 27. §-ában foglalt előírásait a maguk összességében kell szemlélni. Ennek megfelelően a felperest, mint 2006. január 1. napjától önálló mérlegkörnek minősülő engedélyest, a Vhr. 27. § (7) bekezdése alapján szerződéskötési kötelezettség terhelte a rendszerirányítóval. E szerződéskötési kötelezettség kiterjedt a Kereskedelmi Szabályzatban, illetve az Üzemi Szabályzatban foglaltak betartására is. Ennek megfelelően a Kereskedelmi Szabályzatnak a mérlegkör rendszerre vonatkozó előírásai alapján a felperes legkésőbb a megelőző hónap 20. napjáig köteles volt bejelenteni a mérlegkörhöz tartozó elszámolási pontokban bekövetkező változásokat [IV/1.4. i) pontja]. E kötelezettség megsértése eredményezte, hogy a felperes csak késve - 2006. január 2. napján - hozta a rendszerirányító tudomására, hogy az M. Zrt. közüzemi mérlegkörfelelőshöz kapcsolódó közüzemi mérlegköri tagsága megszűnt. A mulasztás következtében az új mérlegköri szerződés megkötésére csak késve kerülhetett sor, és érvényes felperesi menetrend hiányában került sor többlet-villamosenergia a rendszerbe való betáplálására. Az alperes jogszerűen járt el, amikor a jogsértő állapot azonnali hatályú megszüntetését rendelte el, és a Vet. 13. § (1) bekezdésének, valamint a Vhr. 27. §-ának, továbbá az Üzemi Szabályzat és a Kereskedelmi Szabályzat meghatározott pontjainak megsértése miatt 75 000 000 Ft összegű bírságot szabott ki. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felperes azon felülvizsgálati előadását, hogy a HTM "Műszaki üzemviteli korlátokat" rögzítő melléklete a felperest a fenti eljárásra feljogosította. A hivatkozott rendelkezések ugyanis kizárólag műszaki okokból teszik lehetővé olyan menetrend alkalmazását, amely a hőszolgáltatást biztosítja. A perbeli esetben azonban - amint arra az alperes ellenkérelmében helyesen rámutatott - ilyen műszaki okok nem álltak fenn. A többlet elektromos energiatermelés oka az volt, hogy a felperesnek nehézségei támadtak a többlet elektromos energia értékesítésében. A felperes - felülvizsgálati kérelemmel előadottakkal szemben - az által sértette meg a Vhr. 27. § (2) bekezdésében foglaltakat, hogy nem intézkedett időben az önálló mérlegkörhöz kapcsolódó kötelezettségek teljesítése iránt, azt későn jelentette be a rendszerirányítónak, és érvényes menetrend nélkül végzett többlet-energia betáplálást a rendszerbe.

A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest az alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére kötelezte [Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése].

(Legf. Bír. Kfv. III. 37.244/2008.)