180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet

a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 4. §-ának a), b), e), f), i), j), k) és p) pontjaiban, valamint 113. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következőket rendeli el:[1]

(A VET 3. §-ához)

1. §

E rendelet alkalmazásában

1.[2] eszközökkel való rendelkezés: kiterjed különösen

- az átviteli, az elosztói, a rendszerirányítói, a közüzemi szolgáltatói és a termeléshez szükséges alapvető eszközök és vagyoni értékű jogok más személy részére történő átruházására (eladására, ajándékozására), használatba adására (bérbeadására, kölcsönbeadására), lízingbeadására, licencbe adására, egyéb módon tartós használatba adására, megterhelésére vagy biztosítékul való lekötésére (zálogba, jelzálogba adására), valamint

- az eszközöket érintő bármely más teher vállalására, továbbá az eszközök vagy azok egy része üzemeltetésének jogáról való lemondásra, vagy az üzemeltetésük jogának átruházására;

2. fizikai teljesítésű ügylet: az az ügylet, amely a villamos energia leszállítása, illetve a villamos teljesítmény rendelkezésre állása útján történő teljesítést ír elő;

3.[3] kapcsolódó tevékenység: az engedélyes minden olyan, a létesítő okiratban feltüntetett tevékenysége, amelynek végzése a VET 51. §-ának (1) bekezdése alapján engedélyköteles tevékenység ellátásához elengedhetetlen;

4. kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;

5. kiegyenlítő energia: a rendszerirányító által a kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősöknek biztosított villamos energia;

6. kiegyenlítő szabályozás: a rendszerirányító azon tevékenysége, amely biztosítja a villamos energia valós idejű szállítása során a mindenkori betáplálás és vételezés egyensúlyát;

7. közérdekű határozat: a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által hozott engedély vagy más közigazgatási határozat, amely a fogyasztók vagy az engedélyesek széles körének érdeklődésére tarthat számot, feltéve, ha azt a Hivatal közérdekűnek minősíti;

8.[4] másodlagos tevékenység: a VET 51. §-ának (1) bekezdése alapján engedélyköteles tevékenységen és a kapcsolódó tevékenységen kívül minden, az engedélyes létesítő okiratában megjelölt tevékenység;

9. menetrend: egy adott naptári napra vonatkozó elszámolási mérési időegységenkénti villamos átlagteljesítmény adatsor;

10.[5] mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott elszámolási szerveződés, vagy e feladatokat ellátó személy;

11. mérlegkör-felelős: olyan, a jelen rendelet 27. §-a szerinti engedélyes, kiserőmű üzemeltetője vagy feljogosított fogyasztó, aki a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérlegköri feladatokat ellátja;

12.[6]

13.[7] átadás: a feljogosított fogyasztó által megvásárolt villamos energia egy fogyasztási helyen belül, mért fogyasztói vezetéken keresztül történő továbbítása felhasználó részére;

14.[8] elszámolási pont: az elszámolási mérés, mérési rendszer által létrehozott vagy mérésekből számítási eljárással képzett elszámolási mérési pont, amelyhez egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;

15.[9] kiserőművi összevont engedély: a VET 52/A. §-ában meghatározott eljárásban a kiserőmű üzemeltetője részére kiadott, a kiserőmű elsődleges energiaforrásának megválasztására, létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedély;

16.[10] méretlen fogyasztói vezeték: a fogyasztói vezeték azon része, amely a hálózati engedélyes által üzemeltetett közcélú hálózatot a fogyasztásmérő berendezéssel, annak kiegészítő készülékeivel köti össze;

17.[11] mért fogyasztói vezeték: a fogyasztói vezeték hálózati engedélyes által mért szakasza;

18.[12] szélerőmű: olyan erőmű, amely a villamos energiát szélenergia felhasználásával termeli;

19.[13] szélerőmű park: azon szélerőművek összessége, amelyek ugyanazon tulajdonos tulajdonában vannak, és amelyek az átviteli vagy elosztó hálózathoz vagy közvet- , len vezetékhez ugyanazon csatlakozási ponton kapcsolódnak;

20.[14] üzemi esemény: a villamosenergia-rendszer üzemében bekövetkező állapotváltozás vagy beavatkozás;

21.[15] továbbadás: a közüzemi fogyasztó által megvásárolt villamos energia egy fogyasztási helyen belül, mért fogyasztói vezetéken keresztül történő továbbítása felhasználó részére.

(A VET 5. §-ához)[16]

1/A. §[17]

Az Európai Unió szervei felé teljesítendő jelentéstétel és adatszolgáltatás rendjét e rendelet 35. számú melléklete tartalmazza.

(A VET 10. §-ához)[18]

1/B. §[19]

(1) A Hivatal hatósági ellenőrzési tevékenységét a VET-ben, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott rendelkezések szerint végzi. A Hivatal helyszíni ellenőrzést tarthat az engedélyes székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol engedélyköteles tevékenységet folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak. A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselőjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások megtartásával kell lefolytatni.

(2) A Hivatal a VET 10/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, ha az engedélyes az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé.

(A VET 10/A. §-ához)[20]

1/C. §[21]

(1) A Hivatal a VET 10/A. §-ának (1) bekezdés a) és b) pontjaiban foglalt jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.

(2) A VET 10/A. §-a szerint kiszabható bírság felső határa a következő összegek közül a magasabb

a) az engedélyes engedélyköteles tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a,

b) százmillió forint.

(3) A Hivatal a bírság mértékének megállapításakor az arányosság és fokozatosság elvének figyelembevételével jár el.

(4) A bírság ismételten is kiszabható.

(5) A bírság az árképzésnél mint költségtényező nem vehető figyelembe.

1/D. §[22]

(1) A VET 10/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak nem mentesítik a rendszerirányítót az alól, hogy az átvételi kötelezettség alá eső, időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiahordozóból, mint megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító engedélyes tekintetében is érvényesítse a villamosenergia-ellátási szabályzatok előírásait.

(2) A VET 10/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak nem mentesítik az átvételi kötelezettség alá eső, időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiahordozóból, mint megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító engedélyest a jogszabályokban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott menetrendadási kötelezettség alól.

1/E. §[23]

(1) A Hivatal a Ket. 76. §-ában meghatározottak szerint a fogyasztói panaszok elintézése, valamint a VET 103. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglaltak tekintetében a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezés érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet.

(2) A hatósági szerződés megkötését mind az ügyfél mind a Hivatal kezdeményezheti.

(3) Amennyiben több ügyfél közösen kéri a Hivatal jóváhagyó határozatát, és határozathozatal helyett hatósági szerződés megkötésére kerül sor, a szerződés érvényességének feltétele, hogy azt valamennyi ügyfél aláírja.

1/F. §[24]

(1) A Hivatal e rendelet 36. számú mellékletében felsorolt közérdekűnek nyilvánított határozatait a honlapján teszi közzé.

(2) A közérdekűnek nyilvánított határozatoknak a Hivatal csak azon pontjait teszi közzé, amelyek állam- vagy szolgálati titkot nem tartalmaznak, továbbá ha közzétételüket jogszabály nem tiltja vagy korlátozza.

(3) A Hivatal közérdekű határozatainak közzététele során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló külön jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével kell eljárni.

(A VET 12. §-ához)

2. §[25]

3. §

(1) Amennyiben a villamosenergia-rendszerben együttműködő, egymással szerződést kötő engedélyesek szerződésének tárgyára hatósági ármegállapítás vonatkozik, a felek kötelesek a villamos energia kereskedelemmel és a rendszerhasználattal kapcsolatos szerződéseiket a szerződéskötés napjától számított 15 napon belül a Hivatalnak megküldeni

(2) A Hivatal a VET 11. § f) pontja alapján jogosult a kereskedelmi engedélyes kivételével az engedélyesek területén a fogyasztói elégedettségi szint, az egyes engedélyesektől elvárt színvonal, valamint a villamos energia minőségi jellemzői felmérésének független szakértő általi elvégeztetésére.

(A VET 14. §-ához)

Villamosenergia-ellátási szabályzatok

4. §

(1) A VET 14. § (1)-(2) bekezdéseiben megnevezett villamosenergia-ellátási szabályzatok - a villamosenergia-rendszer együttműködésére vonatkozó üzemi szabályzat, kereskedelmi szabályzat, elosztói szabályzat - mindegyikére vonatkozó általános tartalmi követelmények:

a) a villamosenergia-rendszer engedélyeseire és a kis-erőművek üzemeltetőire - a rendszerhez már kapcsolódottakra és a kapcsolódni kötelezettekre, szándékozókra - vonatkozó előírások, továbbá velük szemben jelentkező elvárások, követelmények,

b) alkalmazásra előírt szabványok esetén, annak azonosítási adatai,

c)[26] kiegészítő, részletező előírások, az együttműködő villamosenergia-rendszer szakterületenként kidolgozott alapkövetelményei, mellékletben részekre bontva,

d) a szervezeti, szerkezeti, egymásrautaltsági, alá-fölérendelési kapcsolatok bemutatása,

e)[27] egyedi fogalmi meghatározások csak olyan esetekre, amelyekre nincs jogszabályi meghatározás, illetve ha annak részletezését jelenti,

f)[28] a vezetékekkel, alállomásokkal, erőművekkel kapcsolatos illetékességi körök, illetékességi határok meghatározása,

g) a meglévő információk nyilvánosak.

(2) Mindhárom villamosenergia-ellátási szabályzatnak, a területre vonatkozó szakmai előírások mellett, különálló pontokban kell szabályoznia:

a) a villamosenergia-ellátási szabályzatban használt egyedi fogalmi meghatározásokat,

b) a villamosenergia-ellátási szabályzat tárgyát, hatályát, az együttműködés rendszerét,

c) az engedélyesek és a villamosenergia-ellátási szabályzat hatálya alá nem tartozó rendszerhasználók kapcsolatára vonatkozó azon ajánlásokat, amelyeket az üzletszabályzatnak tartalmaznia kell,

d) a minőségre, minőségbiztosításra vonatkozó általános szabályokat,

e) a villamosenergia-ellátási szabályzat alanyai közötti kapcsolattartás, információcsere rendszerét, szabályait, egyeztetési mechanizmust,

f) az ellátási szabályzatokban foglalt előírásokkal kapcsolatos felszólamlási lehetőségeket, a módosítási igények egyeztetésének, a Hivatal számára való előterjesztésének módját,

g)[29] a mellékletek, irányelvek jegyzékét, a változásregisztert.

(3)[30] A Hivatal az üzemi és kereskedelmi szabályzat jóváhagyása vagy felülvizsgálata és módosítása tárgyában hozott határozatát közvetlenül a rendszerirányítónak, a villamosenergia-elosztói szabályzat jóváhagyása vagy felülvizsgálata és módosítása tárgyában hozott határozatát közvetlenül az elosztónak kézbesíti.

(4)[31] Az üzemi és a kereskedelmi szabályzatot a rendszerirányító, a villamosenergia-elosztói szabályzatot pedig az elosztók saját honlapjain kötelesek közzétenni a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt; magát a határozatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.

5. §

(1) Az egyes villamosenergia-ellátási szabályzatok előírásai az alábbiakra terjednek ki:

a)[32] az üzemi szabályzat a villamosenergia-rendszer együttműködésében részt vevő termelők, az átviteli hálózat és a rendszerirányítás technikai és műszaki működésére, ennek fogalmi megalapozására, tervezésére, üzemirányítására, üzemzavarainak kezelésére, az üzemi események nyilvántartására, az előbbiekkel összefüggő adat- és információszolgáltatás rendjére, a villamosenergia-szolgáltatásának mennyiségi elszámolására, beleértve a működéshez szükséges infrastrukturális rendszereket is, valamint a hálózati engedélyesek által készítendő hálózatfejlesztési tervek formájára, kötelező tartalmi elemeire, a villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervének készítése során a hálózati engedélyesek együttműködésének szabályaira, összhangban a kereskedelmi és az elosztói szabályzattal;

b) a kereskedelmi szabályzat a villamosenergia-rendszer együttműködésében részt vevő termelők, az átviteli hálózat, az elosztóhálózat, a rendszerirányítás, a kereskedelem, a közüzemi nagykereskedelem, a közüzemi szolgáltatás, a szervezett villamosenergia-piac és a villamos energia határon keresztül történő szállítása engedélyeseinek, valamint a kiserőművek kereskedelmi működésére, összhangban az üzemi és az elosztói szabályzattal;

c) az elosztói szabályzat az elosztó-hálózati engedélyesek technikai és műszaki működésére, továbbá az elosztó hálózathoz csatlakozó erőművekre, összhangban az üzemi és a kereskedelmi szabályzattal.

(2) A villamosenergia-ellátási szabályzatok különösen rendelkeznek az alábbiakról:

a) Mérés-elszámolás, hálózathoz hozzáférés:

aa) elvégzendő mérések, a szerződések teljesítésének hiteles számlázása részletei, a mérési adatok összesítése, rendszerirányítónak történő továbbítása (VET 23. §),

ab) a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés részletes technikai-műszaki szabályai, rendelkezésre álló szabad közcélú hálózat közzétételének rendje (VET 31. §),

ac) a közcélú hálózathoz való hozzáférés szerződésben foglalt villamos energia mennyiségének közcélú hálózaton történő elszállításáról való döntésről engedélyesek tájékoztatásának módja, időpontja [VET 32. § (2)],

ad) a közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, az átvitel és elosztás korlátozásának, szünetelésének részletes szabályai [VET 34. § (4)],

ae) a villamos energia forgalom és termelés elszámolási mérésre alkalmas készülékeinek műszaki meghatározásáról [VET 38. § (1)],

af)[33] berendezések (a feljogosított fogyasztók elszámolási mérésre alkalmas készülékei) műszaki meghatározása [VET 23. §-ának (5) bekezdése],

ag) a határon keresztüli villamosenergia-szállítás rendszerirányítónak történő bejelentésének időpontja és módja [VET 48. § (1)],

ah) a fogyasztói termelő berendezések hálózattal való összekapcsolásának feltételei (VET 109. §).

ai)[34] az engedélyköteles fogyasztói vezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának általános műszaki feltételeiről (VET 31. §-a) .

b) Átviteli és elosztó hálózatok üzeme, fejlesztése:

ba) az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának szabályai [VET 22. § (3)],

bb)[35] a hálózatfejlesztési tervben, ajánlatban nem szereplő, bejelentéskötelezett vezetékek létesítésének közlése [VET 27. §-ának (2) bekezdése],

bc) az átviteli és elosztó hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásának rendjéről (VET 28. §),

bd) közvetlen vezetékek, hálózati elemek létesítésének rendszerirányító részére történő bejelentés módja (VET 29. §),

be) az átviteli hálózat és az annak üzemét befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának részletes szabályai (VET 40. §).

bf)[36] azon tárgykörök, amelyekben a hálózati engedélyes és az idegen tulajdonú hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni [Vhr. 14. §-ának (2) bekezdése];

c) Rendszerirányítás, adatszolgáltatások, tájékoztatások:

ca) a lekötött villamos energia igénybevétel meghatározása, bejelentésének időpontja és módja (VET 18. §),

cb) a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetését elősegítő, a hálózati engedélyeseknek egymás között és a rendszerirányítónak szolgáltatandó adatok és információk szolgáltatásának rendje (VET 25. §),

cc)[37]

cd) engedélyes tájékoztatási kötelezettségének módja és időpontja a rendszerirányító előző pontban meghatározott döntéséről a fogyasztók felé [VET 32. § (3)],

ce) feljogosított fogyasztók, engedélyesek tájékoztatásának módja a hálózati engedélyesek által előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról [VET 34. § (3)],

cf) a fogyasztói árakra vonatkozó adatok gyűjtésének, szolgáltatásának módja azok átláthatósága érdekében (VET 37. §),

cg) a rendszerszintű teljesítmény és villamos energia mérleg elkészítésének rendjét, továbbá a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatal tájékoztatásának módját a mérleg, az erőművi teljesítmény, a közcélú hálózatok, valamint a fogyasztás várható jövőbeli alakulásáról [VET 37. § c)],

ch) rendszerszintű szolgáltatások köre, amelyeket a rendszerhasználók kötelesek igénybe venni [VET 39. §(1)],

ci) a rendszerirányítás többi engedélyessel kapcsolatos egyéb feladatai (VET 41. §),

cj) a közüzemi nagykereskedő által közüzemi célra lekötött villamos energia igénybevételének bejelentési időpontja és módja a rendszerirányító felé [VET 43. §(1)],

ck) a közüzemi szolgáltató által a közüzemi fogyasztásra szánt villamos energia közüzemi nagykereskedőnél történő lekötésének és átvételi kötelezettségének időpontja és módja [VET 45. § (2)],

d) Üzemzavarok, korlátozások:

da) a villamosenergia-rendszer üzemzavara [VET 33. § (1) c)], ellátás szüneteltetése, korlátozása esetén szükséges rendelkezések [VET 34. § (2)],

db) üzemzavar, ellátás szüneteltetése, korlátozása esetén teendő intézkedések [37. § i)],

dc) a villamos energia válsághelyzetet el nem érő ellátási zavar (VET 107. §).

(3)[38] A kereskedelmi szabályzatnak a határt keresztező forgalom tekintetében tartalmaznia kell különösen, a határt keresztező be- vagy kiszállításra vonatkozó, a rendszerirányítóhoz és a mérlegkör felelőshöz történő bejelentés rendjét, a bejelentések visszaigazolását és elfogadását, az esetleges módosítások lebonyolítását, a menetrendek kezelésére vonatkozó részletes előírásokat, a határt keresztező kapacitás szűkössége esetén alkalmazandó aukciós és egyéb módon történő allokálásra vonatkozó előírásokat, valamint a nemzetközi előírásokkal harmonizáló más, különösen a tarifákkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtásához szükséges részletes intézkedéseket.

A villamos energia-ellátási szabályzatok kidolgozásának általános szabályai

6. §

(1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával, karbantartásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az e rendelet 6-7. §-ai szerint létrehozandó szabályzati bizottságoknak kell ellátnia. Ezek hatékony munkájának feltételeit, a bizottságok összetételét, ügyrendjét, a többi érdekelttel való egyeztetés módját a munka megkezdésekor az érdekeltek bevonásával kell meghatározni.

(2) A rendszerirányító köteles az üzemi és kereskedelmi szabályzatok, az elosztók az elosztói szabályzat kidolgozásáról olymódon gondoskodni, hogy az ellátás biztonságát és minőségi követelményeit, a versenysemlegességet, a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférést, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételét biztosítsa.

(3) Az ellátási szabályzatok módosításának, felülvizsgálatának rendjét, valamint a szabályzati bizottságok működésének és összetételének részletes szabályait e rendelet keretei között a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat tartalmazza.

(4)[39] A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történt sikertelen egyeztetés után előírja a villamosenergia-ellátási szabályzatok felülvizsgálatát és módosítását [VET 14. §-ának (5) bekezdése].

(5) A rendszerirányító és az elosztók kötelesek a (4) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat után a villamosenergia-ellátási szabályzatokat jóváhagyásra a Hivatalnak benyújtani.

(6) A rendszerirányító, illetve az elosztók kötelesek az eredményes egyeztetési eljáráshoz szükséges minden információt és dokumentumot megfelelő, az érdemi állásfoglalás kialakítását lehetővé tevő időben a többi engedélyes és kiserőmű rendelkezésére bocsátani, a szabályzati bizottságokkal együttműködni, résztvevőikkel igény szerint konzultálni.

(7) Az engedélyesek és rendszerhasználók közötti - a villamosenergia-rendszer zavartalan üzemeltetéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások részletes tartalma a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kerül meghatározásra.

Szabályzati bizottságok

7. §

(1) A rendszerirányító az üzemi és a kereskedelmi szabályzat kidolgozásával, illetve e szabályzatok mindenkori módosításával és felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetés céljából köteles az engedélyesek részvételével szabályzati bizottságokat létrehozni. Az engedélyesek a szabályzati bizottságok munkájában képviselőiken keresztül vesznek részt.

(2)[40] A nem engedélyköteles kiserőművek üzemeltetői képviselőik, a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteik útján jogosultak részt venni a szabályzati bizottság ülésein, a szabályzati bizottság működési rendjében foglalt rendelkezések szerint. A rendszerirányító, valamint az elosztói engedélyesek a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon a honlapjukon előzetesen közzéteszik a szabályzati bizottság ülésének időpontját, továbbá a szabályzati bizottság mindenkor érvényes működési rendjét.

(3) A rendszerirányító köteles a szabályzati bizottságok, illetve azok bármely résztvevőjének megjegyzéseit és véleményét döntéshozatal során megfontolni, azok esetleges elutasítását indokolással alátámasztani.

(4) A szabályzati bizottságok kötelesek a rendszerirányító által véglegesnek nyilvánított tervezetről egy közös állásfoglalást kialakítani.

8. §

(1) Az elosztói szabályzattal kapcsolatos egyeztetésért és a szabályzat felülvizsgálatáért felelős szabályzati bizottság működésére a 6. § rendelkezései megfelelően irányadók a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(2) A 6. § (1) és (3) bekezdéseiben előírt kötelezettségek az üzemi és a kereskedelmi szabályzat vonatkozásában a rendszerirányítót, az elosztói szabályzat tekintetében az elosztókat terhelik

(3) A szabályzati bizottság létrehozása az elosztók közös elosztói szabályzat kidolgozásáért való egyetemleges felelősségét nem érinti.

(A VET 15. §-ához)

Üzletszabályzatok

9. §

(1) Minden engedélyes, amely üzletszabályzatot köteles készíteni, köteles az üzletszabályzatot az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben, jól látható módon elhelyezni, kérésre bárkinek rendelkezésre bocsátani, és a honlapján hozzáférhetővé tenni.

(2)[41] Az egyes üzletszabályzatok kötelező tartalmi követelményeit e rendelet 31/a. és 31/b. számú melléklete határozza meg.

(3) A villamosenergia-ellátási szabályzatok nem engedélyes rendszerhasználókat érintő rendelkezéseit azon engedélyesek üzletszabályzataiban is szerepeltetni kell, amelyek a nem engedélyes rendszerhasználókkal szerződéses kapcsolatba kerülhetnek.

(4)[42] A Hivatal határidő kitűzésével, valamint a határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetés mellett az üzletszabályzatok, valamint azok mellékleteinek és függelékeinek módosítását írja elő, ha azok akadályozzák a hatásos versenyt, az árszabályozásban foglalt elvek és szabályok érvényesülését vagy egyes fogyasztókkal szemben indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszik lehetővé.

(5)[43] A Hivatal az üzletszabályzat jóváhagyása során a jogszabályoknak, a villamosenergia-ellátási szabályzatoknak való megfelelőséget és a fogyasztók érdekeinek érvényre jutását vizsgálja. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzat vagy az üzletszabályzat részének jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy egyébként a fogyasztók lényeges jogos érdekeit sérti.

(6)[44] Ha a rendszerirányítási és az átviteli tevékenységet ugyanazon jogi személy végzi, a Hivatal határozatában a rendszerirányítási és az átviteli tevékenységet végző jogi személy részére engedélyezheti, hogy egy üzletszabályzatot készítsen.

(7)[45] A Hivatal az engedélyes e §-ban, illetve az ez alapján kiadott határozatokban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén a VET 10/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.

(A VET 17. §-ához)

10. §[46]

(1) A termelő csak a saját maga által termelt villamos energiát jogosult értékesíteni a termelői működési engedély alapján. A termelő minden további villamosenergia-értékesítésre kizárólag villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján jogosult. A kiserőmű csak a saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti kereskedelmi engedély nélkül, beleértve a szervezett villamosenergia-piacon történő értékesítést is.

(2) Annak a bányának a termelő általi közvetlen vagy közvetett villamosenergia-ellátása, amely a termelő saját tulajdonában van, nem minősül villamosenergia-értékesítésnek.

(3) Nem minősül értékesítésnek a termelő által a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott üzemzavara esetén igénybe vett rendszerszintű szolgáltatás abban az esetben sem, ha azt a termelő e szolgáltatás igénybevételének időpontjában fennálló szerződéses kötelezettségei teljesítésére használja fel.

(4) Nem minősül kereskedelemnek, ha a termelő saját telephelyén belül az erőművi berendezések karbantartását, átalakítását végző gazdálkodó szervezet részére, ezen munkák elvégzéséhez szükséges mértékig a vásárolt villamos energiát értékesíti.

(5) A VET 43. §-ának (5), 45. §-ának (4), valamint 125. §-ának (3) bekezdése alapján átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés esetén a termelő és a kiserőmű üzemeltetője csak a külön jogszabályban meghatározott önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a külön jogszabályban meghatározott átvételi áron.

(A VET 18. §-ához)

11. §

A villamos energia vásárlója által lekötött erőművi teljesítőképesség igénybevételének formáit a termelő és a vásárló közötti szerződések határozzák meg.

12. §

A villamos teljesítmény lekötésére megállapított díj termelő és a közüzemi nagykereskedő közötti utólagos elszámolása az alábbi elszámolási szabályok figyelembevételével történik:

a) a rendszerirányító által igénybe vett teljesítménnyel a rendszerirányító részére értékesített villamos energia a termelő és vásárló közötti szerződésben rögzített garantált átvételbe beszámít. Ha a teljesítmény igénybevétele a rendszerszintű szolgáltatások biztosítására történt, a rendszerirányító az igénybevétel napjára vonatkozó - szerződésben, vagy jogszabályban meghatározott - teljes rendelkezésre állási díjat köteles az erőműnek megfizetni és erről a vásárlót tájékoztatni;

b) a termelő a közüzemi nagykereskedő felé érvényesítendő követelés meghatározásával köteles a rendszerirányító által részére a rendszerszintű szolgáltatások biztosításáért már megfizetett rendelkezésre állási díjat csökkentő tételként beszámítani;

c) abban az esetben, ha a termelő az "igénybe nem vett kapacitást" teljesen vagy részben a verseny- vagy a rendszerszintű szolgáltatások piacán értékesíti, úgy a garantált átvétel mennyiségéből a versenypiacon értékesített hányadnak a garantált átvételhez viszonyított hányada után a kapacitásdíj ötven százalékát kell a termelőnek az utólagos elszámolásnál a közüzemi nagykereskedő részére visszafizetni, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.

13. §[47]

Az engedélyes villamos energia termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal a VET 10. §-ában kapott felhatalmazása alapján indokolatlan visszatartásnak minősíti az engedélyes eljárását különösen, ha a visszatartás nem üzemzavar vagy elsődleges energiaforrás-hiány következménye, nem minősül az 51. § szerinti villamosenergia-ipari tevékenység szüneteltetésének, nem a termelő tevékenység egyéb lényeges technológiai, illetőleg gazdasági feltételei megváltozásának a következménye, ugyanakkor a termelés-visszatartás veszélyezteti a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátást, a biztonságos és átlátható kereskedést és a piaci viszonyokat vagy egyes érintett villamosenergia-részpiacon vagy részpiacokon (kiegyenlítő energia piaca, csúcskapacitások piaca) egyszeri vagy tartós, 10%-ot meghaladó áremelkedést eredményez.

(A VET 22. §-ához)

14. §[48]

(1) A hálózati engedélyes az illetékességi területén a közcélú hálózat tulajdonjogától függetlenül köteles gondoskodni a közcélú hálózat üzemeltetéséről, karbantartásáról, fenntartásáról és fejlesztéséről. A fejlesztésére vonatkozó kötelezettségének oly módon köteles eleget tenni, hogy az illetékességi területén valamennyi rendszerhasználó közcélú hálózathoz való hozzáférése biztosítható legyen. A munkák elvégzését a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózati elemnek helyt adó ingatlan tulajdonosa köteles tűrni és a hálózati engedélyessel együttműködni.

(2) A hálózati engedélyes a hálózati elem tulajdonosával kötött megállapodásnak megfelelően az igénybevétellel arányos díjat fizet, ha a fogyasztók ellátása érdekében nem a saját tulajdonában lévő hálózati elemet is igénybe vesz. Ezen összeget az általános rendszerhasználati díjakban történő elismerése érdekében benyújtott árfelülvizsgá-lati kérelem alapján a Hivatal, mint indokolt költségként elismerhető összeget, az általános rendszerhasználati díjak előkészítésénél figyelembe veszi. A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák azon tárgyköröket, amelyekben a hálózati engedélyes és a hálózati elem tulajdonosa, valamint a hálózatnak helyt adó ingatlan tulajdonosa kötelesek megállapodni.

15. §

(1) A hálózati engedélyes jogosult harmadik személyeket felhatalmazni arra, hogy engedélyköteles tevékenységének egy részét szerződés alapján lássák el. Azon tevékenységek meghatározását, amelyeket az engedélyes nevében harmadik személy csak a Hivatal jóváhagyásával végezhet, valamint e tevékenységek végzésének feltételeit a Hivatal a működési engedélyben állapítja meg. Amennyiben működési engedélye alapján az engedélyes bizonyos tevékenységek végzésére harmadik személyt hatalmaz meg, úgy a működési engedélyben, VET-ben és a VET felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglalt kötelezettségek megszegéséért az engedélyes úgy felel, mintha a tevékenységet maga végezte volna.

(2) A Hivatal a működési engedélyben határozza meg az engedélyes azon eszközeinek a körét, amelyek az engedélyezett tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és amelyekkel az engedélyes csak a Hivatal előzetes jóváhagyásával rendelkezhet, továbbá a rendelkezés feltételeit.

16. §

Az elosztó-hálózati veszteség pótlása céljából - amíg a kormány a villamosenergia fogyasztók feljogosításáról szóló rendeletében másképp nem rendelkezik-az elosztó villamos energiát csak a közüzemi nagykereskedőtől vásárolhat közüzemi nagykereskedelmi áron.

(A VET 22/A. §-ához)[49]

16/A. §[50]

(1) A fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles a fogyasztói vezetéket a VET, e rendelet és a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint folyamatosan üzemeltetni, valamint azt oly módon fenntartani, karbantartani és fejleszteni, hogy az a jogszabályokban, hatósági előírásokban és szabványokban rögzített minőségi elvárásoknak megfeleljen.

(2) A fogyasztói vezeték tulajdonosa és üzemeltetője közötti jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései irányadók.

(3) A fogyasztói vezeték üzemeltetője hálózati naplót vezet a felhasználóit és fogyasztóit érintő üzemszünetekről, hálózati kiesésekről, üzemzavarokról és feszültségingadozásokról.

(4) A felhasználó és a fogyasztó a hálózati naplóba betekinthet, arról másolatot vagy kivonatot kérhet, valamint az (5) bekezdésben meghatározott eseményekkel kapcsolatosan a fogyasztói vezeték üzemeltetőjétől tájékoztatást kérhet, továbbá a hálózati naplóban ellenvéleményét, állásfoglalását feltüntetheti.

(5) A fogyasztói vezeték üzemeltetője a vezetékes szolgáltatást a fogyasztó és a felhasználó részére méltányos, költségalapú díj ellenében nyújtja. Ha a felek a vezetékes szolgáltatás díjában eltérően nem állapodnak meg, a díj alapját a vezetékes szolgáltatás igazolt költségei és az erre számított, a közcélú hálózatra alkalmazott tőkeköltség képezi.

(6) Ha a fogyasztói vezeték üzemeltetője a fogyasztónak vagy felhasználónak a VET alapján továbbadással vagy átadással villamos energiát szolgáltat, úgy a nyújtott szolgáltatás után kiállított számlán megbontva köteles feltüntetni a villamos energia és a vezetékes szolgáltatás díját, valamint a fogyasztói vezeték üzemeltetőjét a nyújtott szolgáltatás után terhelő rendszerhasználati díjakat. Ha a fogyasztói vezeték üzemeltetője számlaadásra külön jogszabály rendelkezése szerint nem köteles, a számla helyébe annak tartalmával megegyező bizonylat lép.

(7) A (4)-(6) bekezdésekben meghatározott fogyasztói, felhasználói jogokat a fogyasztói vezeték üzemeltetője egyoldalúan nem korlátozhatja.

(8) A Hivatalhoz be kell nyújtani a kérelmet megalapozó iratokat is, ha a továbbadással vagy átadással villamos energiát vételező felhasználó a Hivataltól a fogyasztói vezeték engedélykötelessé nyilvánítását kérelmezi.

(9) A Hivatal a VET 84. §-ának (5) bekezdése szerinti eljárásban az eljárás alá vont fogyasztói vezeték tulajdonosától és üzemeltetőjétől bekérhet minden olyan nyilatkozatot, iratot, egyéb bizonyítékot, amelyet a határozatának meghozatalához szükségesnek tart. A fogyasztói vezeték tulajdonosa, illetve üzemeltetője a Hivatal felhívásának köteles határidőben eleget tenni.

(10) A fogyasztói vezeték üzemeltetője az előre tervezhető éves rendes karbantartási, felújítási munkálatokról, az ezzel kapcsolatos szüneteltetés kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett felhasználókat és fogyasztókat a szünetelés megkezdését megelőzően legalább 15 nappal értesíti.

(11) A fogyasztói vezeték engedélyese a feljogosított fogyasztó megbízásából gondoskodik a hálózathoz való hozzáférésről, illetve a rendszerhasználatról.

16/B. §[51]

(1) Üzemzavar esetén az engedélyköteles fogyasztói vezeték üzemeltetője 3 órán belül az általa ellátott fogyasztót és a felhasználót értesíti a bekövetkezett eseményről és annak várható hatásairól, kivéve, ha ezen időtartamon belül a hibát elhárította. A hibát és az elhárítására alkalmazott intézkedést a hálózati naplóban a hiba elhárítása esetén is rögzíteni kell.

(2) A felhasználót vagy fogyasztót ellátó fogyasztói vezeték üzemeltetője a fogyasztói vezetéken nyújtott szolgáltatását igénybe vevő felhasználóval vagy fogyasztóval, illetve közüzemi fogyasztó esetében a fogyasztó képviseletében eljáró közüzemi szolgáltatóval a fogyasztói vezetékre csatlakozási és szolgáltatási szerződést köt.

(3) A felhasználóval vagy fogyasztóval kötött hálózati csatlakozási és szolgáltatási szerződésnek rendelkeznie kell különösen

a) a kapcsolódási pont, illetve pontok helyének meghatározásáról,

b) a fogyasztói vezeték kapacitásáról és műszaki jellemzőiről,

c) a fogyasztó vagy felhasználó részére a kapcsolódási ponton rendelkezésre álló teljesítményről, annak megjelölésével, hogy a rendelkezésre álló teljesítmény időlegesen vagy véglegesen kerül-e a fogyasztónak vagy felhasználónak átadásra,

d) a fogyasztói, illetve felhasználói berendezés műszaki jellemzőiről,

e) szükség esetén a fogyasztói berendezés hálózati visszahatásának megengedett legnagyobb mértékéről és a visszahatás csökkentésére szolgáló műszaki megoldásokról,

f) a fogyasztói vezetékhez történő csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről, a bekapcsolás szabályairól,

g) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőiről,

h) az üzemeltetői rendelkezésre állás szabályairól,

i) a fogyasztói vezetéken keresztül igénybe vett villamos energia mérésére vonatkozó rendelkezésekről, különös tekintettel a méréssel kapcsolatos üzemeltetői és fogyasztói, illetve felhasználói kötelezettségekre, a mérési időszakok meghatározására, a mérők tulajdonjogának, elhelyezésének, felszerelésének, karbantartásának, cseréjének szabályaira,

j) a számlázás és a számlakifogás szabályairól,

k) a díjfizetés részletes szabályairól,

l) a kölcsönös tájékoztatási kötelezettségről, valamint a felek közötti adatszolgáltatás szabályairól, különös tekintettel a 16/A. § (10) bekezdésében meghatározott értesítésre,

m) a fogyasztói, illetve felhasználói panaszok kezelésének rendjéről,

n) a hálózati naplóra vonatkozó rendelkezésekről,

o) az éves rendes karbantartás és az üzemzavar vagy egyéb üzemi esemény bekövetkezése esetén alkalmazandó korlátozás szabályairól,

p) a szerződésszegés szabályairól, különös tekintettel a szabálytalan vételezésre, valamint a fogyasztónak, illetve felhasználónak a fogyasztói vezetékes szolgáltatásból történő időleges vagy végleges kizárásának eseteire,

q) a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezésekről.

(4) A 16/A. § (3)-(10) bekezdései, valamint az (1)-(3) bekezdések rendelkezései a nem engedélyköteles fogyasztói vezeték esetében csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha a fogyasztói vezetékről annak tulajdonosától vagy üzemeltetőjétől jogilag, szervezetileg elkülönülő felhasználót látnak el.

(A VET 23. §-ához)

17. §[52]

Az elosztó a különböző fogyasztói csoportok fogyasztói szokásait figyelembe véve, a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülékkel nem rendelkező fogyasztók villamosenergia-fogyasztásának mérése és számlázása érdekében statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbéket készít a VET 23. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően.

17/A. §[53]

(1) Az adatforgalom biztosításához szükséges modem, elszámolást szolgáló áramkorlátozó és időprogram kapcsoló készülékekről, azok felszereléséről és karbantartásáról a hálózati engedélyes saját költségén gondoskodik.

(2) A fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére szolgáló mérőhelyet az elosztói szabályzatban meghatározott minimális követelmények és szabályok betartásával kell kialakítani. A mérőhelyet a fogyasztó saját költségén alakítja ki.

(3) A távleolvasást lehetővé tevő adatátviteli kapcsolat fogyasztási helyen belül történő kiépítésének költsége és az adatátviteli kapcsolat folyamatos biztosításának kötelezettsége és azok költségei, beleértve az előfizetési díjat is, a fogyasztót terhelik.

18. §

(1) Az ellátási szabályzatok szerint meghatározott mérési adatokat a kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatformátumban és időpontig kell megküldeni a rendszerirányító részére. Ezen túlmenően az elosztó a számlázás alapjául szolgáló adatokat köteles továbbítani az illetékes kereskedő és közüzemi szolgáltató részére, az átviteli hálózati engedélyes pedig a közüzemi nagykereskedő, az illetékes kereskedő és közüzemi szolgáltató részére a kereskedelmi szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az ott meghatározott feldolgozásban.

(2)[54] A rendszerszintű, ezen belül különösen az elszámoláshoz szükséges együttműködés érdekében valamennyi engedélyes - az engedélyköteles fogyasztói vezeték üzemeltetője és a közvetlen vezeték üzemeltetője kivételével - a rendszerirányító által összehangolt adatforgalmikommunikációs rendszert működtet. A kommunikációs rendszerrel kapcsolatos alapkövetelményeket a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

(3) A rendszerirányító és a hálózati engedélyesek kötelesek az általuk összesített hiteles mérési, elszámolási adatokat 8 évig megőrizni és az illetékes rendszerhasználók rendelkezésére bocsátani a kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és adatformátumban.

(A VET 27. §-ához)

18/A. §[55]

(1) A rendszerirányító vagy a hálózati engedélyesek a Hivatalnál abban az esetben kezdeményezhetik a jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosítását, ha a tervezési időszakban ismert körülmények lényegesen megváltoztak, vagy a hálózatfejlesztési tervben szereplő fejlesztés finanszírozása vagy létesítése ellehetetlenül.

(2) A hálózatfejlesztési terv módosítása iránti eljárása során a Hivatal mérlegeli a villamosenergia-ellátás biztonságát, a villamosenergia-piac hatékony működését, és elemzi a terv módosításának a hálózati engedélyesek fejlesztéseire gyakorolt hatását.

19. §[56]

A vezetékek átviteli vagy elosztó vezetékké, illetve közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti eljárás kérelemre, valamint a VET 52/B. §-ának (4) bekezdésében, 52/C. §-ának (5) bekezdésében és 84. §-ának (6) bekezdésében meghatározott esetekben hivatalból indulhat.

19/A. §[57]

(1) A hálózati engedélyes, illetve a közvetlen vezeték vagy a fogyasztói vezeték üzemeltetője a minősítési, illetőleg átminősítési kérelemhez köteles mellékelten benyújtani

a) a vezeték, hálózati berendezés üzemi, illetve elosztói szabályzatban meghatározottak szerinti megnevezését,

b) a vezeték, hálózati berendezés névleges feszültségének megjelölését,

c) a villamosenergia-rendszerben betöltött szerepének ismertetését,

d) a csatlakozó fogyasztók és felhasználók számának és fogyasztásuk mértékének ismertetését,

e) 120 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték esetén a rendszerirányító javaslatát.

(2) A közvetlen vezeték vagy a fogyasztói vezeték üzemeltetője az általa üzemeltetett vezeték közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztói vezetékké való átminősítésére vonatkozó kérelméhez köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően mellékelni

a) a vezeték műszaki állapotának leírását,

b) a területileg illetékes hálózati engedélyes nyilatkozatát a közcélú hálózat kiépítésének becsült költségeiről és időigényéről a vezetéken keresztül ellátott, vagy ellátni kívánt felhasználók, illetve fogyasztók ellátása céljából,

c) a területileg illetékes hálózati engedélyes nyilatkozatát a vezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes által a jogszabályoknak megfelelően történő üzemeltetés előre látható költségeiről és a vezeték hálózati engedélyes által szükségesnek tartott fejlesztéséről, annak becsült költségeiről,

d) a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználó nyilatkozatát arról, hogy a vezeték közcélúvá nyilvánítását követően villamos energia vásárlására vonatkozó érvényes szerződéssel vagy előszerződéssel rendelkezik,

e) a közvetlen vezeték vagy a fogyasztói vezeték üzemeltetőjének, illetve - ha az üzemeltető és a vezeték tulajdonosának személye nem azonos - a vezeték tulajdonosának a területileg illetékes elosztói engedélyessel kötött szerződését vagy előszerződését, amelyben a felek a közcélúvá nyilvánítás időpontjától kezdődő hatállyal rendezik a kérelemre közcélúvá minősített vezeték tulajdonjogi, vezetékjogi helyzetét, illetve üzemeltetésének szabályait.

(3) Hivatalból indult eljárás esetén a Hivatal az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakról beszerzi a közvetlen vezeték vagy a fogyasztói vezeték üzemeltetője, illetve a területileg illetékes hálózati engedélyes nyilatkozatát.

19/B. §[58]

(1) A területileg illetékes hálózati engedélyes köteles a közvetlen vezeték és a fogyasztói vezeték üzemeltetőjével a közcélúvá minősítési eljárás során együttműködni és a 19/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat a kérelmező és a Hivatal rendelkezésére bocsátani.

(2) A Hivatal a közvetlen vezeték, illetve a fogyasztói vezeték közcélúvá minősítése tárgyában indított eljárás során beszerzi a területileg illetékes hálózati engedélyes, valamint - ha az eljárásban ügyfélként más módon nem vesz részt - a közvetlen, illetve a fogyasztói vezeték tulajdonosa, illetőleg üzemeltetője nyilatkozatát a közcélúvá minősítésről.

(3) A Hivatal megkísérli a 19/A. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltak tekintetében a hálózati engedélyes és a közvetlen vezeték vagy a fogyasztói vezeték üzemeltetője közötti egyezség létrehozását, ha a közvetlen vezeték vagy a fogyasztói vezeték üzemeltetője a vezeték jogszabályokban, villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglaltaknak megfelelő üzemeltetését nem vállalja, vagy a hálózati engedélyes 19/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatában foglaltaknál a vezetékről vételező felhasználók, illetve fogyasztók számára lényegesen hátrányosabb feltételekkel vállalja. Ennek eredménytelensége esetén a Hivatal a 19/C. § (5) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.

19/C. §[59]

(1) A Hivatal a vezetékek átviteli vagy elosztó vezetékké, illetve közcélúvá minősítéséről, valamint átminősítéséről a villamosenergia-rendszer együttműködése, az ellátásbiztonság, a hatékony és folyamatos villamosenergia-ellátás, az adott vezetékhez csatlakozó fogyasztók, felhasználók száma és azok fogyasztásának mértéke, a villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve, valamint az adott esetben jelentős egyéb körülmények mérlegelésével dönt.

(2) A Hivatal nem tagadhatja meg a vezeték közcélúvá minősítését, illetve az átminősítését, ha az szerepel a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervében.

(3) Ha a Hivatal a közvetlen vezetéket, illetve a fogyasztói vezetéket közcélúvá minősíti, szükség esetén egyidejűleg hivatalból módosítja a területileg illetékes hálózati engedélyes működési engedélyét és hatályát a közcélúvá nyilvánított vezetékre kiterjeszti. A Hivatal egyidejűleg a fogyasztói vezeték üzemeltetőjének működési engedélyét visszavonja.

(4) A közvetlen vezeték, illetve a fogyasztói vezeték közcélúvá minősítése esetén a hálózati engedélyes a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználóval, illetve a fogyasztói vezetéken keresztül ellátott fogyasztóval, annak kezdeményezése esetén köteles hálózati csatlakozási és rendszerhasználati szerződést kötni. Ebben az esetben a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználót, illetve a fogyasztói vezetéken keresztül ellátott fogyasztót külön díjfizetési és költségtérítési kötelezettség nélkül megilletik a közvetlen vezetéken keresztül ellátott villamosenergia-felhasználóként, illetve a fogyasztói vezetéken keresztül ellátott fogyasztóként megszerzett csatlakozási jogok, ha a meglévő hálózati csatlakozása műszaki feltételeiben és a rendelkezésre álló teljesítmény mértékében nem igényel módosítást.

(5) A közvetlen, illetőleg fogyasztói vezeték közcélúvá minősítésének megtagadása esetén a Hivatal megfelelő határidő megállapítása mellett kötelezheti a területileg illetékes hálózati engedélyest közcélú hálózat kiépítésére a vezetéken keresztül ellátott felhasználók, illetőleg fogyasztók villamos energia ellátása céljából. A közvetlen vezeték és a fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles a közcélú hálózatra kapcsolásig a közvetlen vezetékhez, illetve a fogyasztói vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani. A fogyasztói vezeték üzemeltetője köteles továbbá a fogyasztói vezetéket engedélye, a VET, e rendelet, valamint a vonatkozó más jogszabályok rendelkezései szerint üzemeltetni és fenntartani, ellenkező esetben a Hivatal a VET 68. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint jogosult eljárni. A Hivatal határozata alapján kiépített közcélú hálózat létesítése és a hálózatra történő csatlakozás a fogyasztói igénybejelentés alapján, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek szerint történik.

19/D. §[60]

(1) A Hivatal által közcélúnak nyilvánított vezeték átminősítésére csak a 19/A. § (1) bekezdésben meghatározott adatok vagy a vezeték átviteli-elosztói jellegének megváltozása esetén kerülhet sor.

(2) Nem minősül a közcélú hálózat részének az erőmű, kiserőmű azon hálózati berendezése, amellyel az általa megtermelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el. Az illetékes hálózati engedélyes felelőssége az erőmüvei, kiserőművel szemben a közcélú hálózat csatlakozási pontján a villamos energia elszállítás céljából történő átvételére terjed ki.

( A VET 33. §-ához)[61]

19/E. §[62] A VET 33. §-ában meghatározott esetekben és keretek között

a) a rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózathoz való csatlakozás korlátozását a villamosenergia-ellátási szabályzatban előírtak szerint végezheti,

b) a hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozást adott csatlakozási pontra tagadhatja meg,

c) a hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható. A hálózati engedélyes lehetőség szerint egy másik csatlakozási pontot ajánl fel, ahol a hozzáférés biztosítható.

(A VET 36. §-ához)

20. §

A rendszerirányító az átviteli hálózati veszteség pótlása érdekében, annak felhasználása mértékéig szabad megállapodás alapján hazai termelésből vásárol villamos energiát.

21. §[63]

(1) A rendszerirányító a Hivatalnak haladéktalanul írásban bejelenti, ha a villamosenergia-rendszer biztonságát, a villamosenergia-kereskedelmet vagy más, a piaci szereplőket hátrányosan érintő körülményt észlel.

(2) A rendszerirányító biztosítja a ténylegesen felhasznált és a szerződésekkel lekötött határkeresztező kapacitások közötti összhangot.

22. §

(1) A rendszerirányító vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető munkavállalója nem lehet más villamosenergia-ipari engedélyes vagy annak kapcsolt vállalkozásának, illetve az évente 6,5 GWh-nál több villamos energiát felhasználó fogyasztó vagy kapcsolt vállalkozása vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja.

(2) A rendszerirányító vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető munkavállalója nem szerezhet részesedést sem közvetlenül, sem közvetve kapcsolt vállalkozásán keresztül - a tőzsdére bevezetett részvénytársaságban történő 5%-ot meg nem haladó részesedésszerzés kivételével - villamosenergia-ipari engedélyesben vagy annak kapcsolt vállalkozásában, valamint az évente 6,5 GWh-nál több villamos energiát felhasználó fogyasztóban vagy kapcsolt vállalkozásában. E rendelet hatálybalépésekor meglévő ilyen részesedését köteles 60 napon belül elidegeníteni.

(3) Tőzsdére bevezetett részvénytársaságban szerzett részesedést a részvénytársaság tőzsdei kivezetése esetén a tőzsdei kereskedés utolsó napjától számított 60 napon belül el kell idegeníteni.

(4) A rendszerirányító vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető munkavállalója az ilyen pozíciója, illetve munkaviszonya megszűnését követő 1 éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes és kapcsolt vállalkozása, valamint az évente 6,5 GWh-nál több villamos energiát felhasználó fogyasztó vagy kapcsolt vállalkozása vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető állású munkavállalója. Ilyen pozíció, illetve munkaviszony létesítése esetén a rendszerirányító vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának és vezető munkavállalójának üzleti titokként kell kezelnie a rendszerirányító üzleti titkain túlmenően azon adatokat és más információkat is, amelyek a rendszerirányító VET alapján végzett rendszerirányítási tevékenységével kapcsolatosak, illetve a villamosenergia-piac állapotát, az egyes piaci szereplők tevékenységét, üzleti pozícióját jellemző, továbbá bármely más üzleti szempontból hasznos, a jogszabályok alapján nyilvánosságra vagy az energiaipari társaságok tudomására nem hozott adatokat, amelyek a rendszerirányítóval fennállott jogviszonyának fennállása alatt jutottak tudomására.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában piaci szereplőnek minősül az engedélyes, a kiserőmű üzemeltetője, a közvetlen vezeték létesítője és a fogyasztó.

(6) Villamos energia határon keresztül történő szállítása és az azzal való külkereskedelem esetén piaci szereplőnek minősül valamennyi külföldi természetes és jogi személy, akivel a felsorolt piaci szereplők a villamos energia határon keresztül történő szállítása és az azzal való külkereskedelem lebonyolítása kapcsán jogviszonyba kerülnek.

(A VET 37-38. §-aihoz)

Adatszolgáltatás

23. §[64]

(1) A rendszerirányító köteles a külön jogszabályban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adat- és információszolgáltatási kötelezettségét átlátható és versenysemleges módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően, térítésmentesen végrehajtani, az adatokat, illetve információkat honlapján elérhetővé tenni.

(2) A hatósági ellenőrzés érdekében a rendszerirányító a VET 10. §-ának m) pontja alapján a Hivatal részére előzetes kérés alapján korlátozás nélküli, de adatmódosítást nem engedő hozzáférést biztosít, különösen a menetrendkezelő, a mérési adatgyűjtő és elszámolási, valamint a határkeresztező kapacitások allokálását végző informatikai rendszereihez.

Mérési adatgyűjtő rendszerek az elszámoláshoz

24. §

(1) A rendszerirányító jogosult az elszámolási méréshez szükséges, más engedélyesek tulajdonában álló eszközök használatára. A használati jogosultság a megbízható és valós adatgyűjtéshez szükséges mértékű (beleértve ésszerű tartalékkapacitást is) kapacitás tekintetében áll fenn. Az elszámolási méréshez szükséges eszközöket azok tulajdonosa köteles a rendszerirányító használatába adni a jelen rendeletben meghatározott mértékben.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eszközök tekintetében azok tulajdonosait a rendszerirányítóval szemben szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) Ha a szerződéskötési kötelezettség alapján a rendszerirányító és az eszköz tulajdonosa annak használatával kapcsolatos valamely kérdésben a rendszerirányítónak az eszköztulajdonosához intézett ajánlattételre szóló első felhívásától számított 30 napon belül nem tudnak megállapodni, akkor - a felek közötti szerződés létrejöttéig - az elszámolási méréshez szükséges eszköz használatának feltételeit - a használatba adó indokolt költségeinek elismerésével - bármelyik fél kérelmére a Hivatal határozatban állapítja meg.

(4) A hálózat, illetve hálózati elem karbantartásáról, a biztonságos rendszerirányításhoz szükséges állapotának fenntartásáról és a hálózat, illetve hálózati elem üzemeltetéséről a hálózat, hálózati elem tulajdonosa köteles gondoskodni.

Rendszerirányításhoz szükséges távközlési eszközök használata és azok feletti rendelkezés

25. §

(1) A rendszerirányító jogosult a rendszerirányításhoz szükséges, más engedélyesek tulajdonában álló hírközlési hálózatok, illetve hálózati elemek használatára. A használati jogosultság biztonságos rendszerirányításhoz szükséges mértékű (beleértve ésszerű tartalékkapacitást is) kapacitás tekintetében áll fenn. A rendszerirányításhoz szükséges hírközlési hálózatokat, illetve hálózati elemeket azok tulajdonosa köteles - a költségekkel összhangban lévő díj ellenében - a rendszerirányító használatába adni e rendeletben meghatározott mértékben.

(2) A hálózathasználati díjak meghatározásánál az árhatóság által figyelembe vett távközlési hálózati elemek tekintetében azok tulajdonosait a rendszerirányítóval szemben szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) Ha a szerződéskötési kötelezettség alapján a rendszerirányító és a hálózati elem tulajdonosa a hálózati elem használatával kapcsolatos valamely kérdésben a rendszerirányítónak a hálózati elem tulajdonosához intézett ajánlattételre szóló első felhívásától számított 30 napon belül nem tudnak megállapodni, akkor a hálózati elem használatának feltételeire a Hivatal javaslatot tesz.

(4) A hálózat, illetve hálózati elem karbantartásáról, a biztonságos rendszerirányításhoz szükséges állapotának fenntartásáról, és a hálózat, illetve hálózati elem üzemeltetéséről a hálózat, hálózati elem tulajdonosa köteles gondoskodni.

(5) A hálózati elemeket a rendszerirányításhoz nem szükséges mértékben a hálózati elemek tulajdonosai szabadon hasznosíthatják. Az ilyen hasznosítás nem veszélyeztetheti a rendszerirányítási tevékenység biztonságosságát, az ahhoz szükséges kapacitások - beleértve ésszerű tartalékkapacitást is - szabad rendelkezésre állását. A rendszerirányításhoz szükséges kapacitás mértékében, és a rendszerirányítási tevékenységet nem veszélyeztető felhasználások körében a rendszerirányító és a hálózati elem tulajdonosa a hálózathasználati szerződésben állapodnak meg.

(6) A hálózathasználati szerződést jóváhagyásra a Hivatalhoz be kell nyújtani.

(7) Ha a felek a (3) bekezdésben foglalt javaslat kiadásától számított 30 napon belül nem kötik meg a hálózat vagy a hálózati elem használatára vonatkozó szerződést, akkor a Hivatal a feleket együtt vagy azok bármelyikét külön-külön bírsággal sújthatja.

A rendszerirányítónak a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel kapcsolatos kötelezettségei

26. §

(1)[65] A rendszerirányító és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a szervezett villamosenergia-piac hatékony, átlátható és biztonságos működése, valamint a szervezett villamosenergia-piaci ügyletek végrehajthatósága érdekében együttműködik. Az együttműködés részletes feltételeit a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

(2) A rendszerirányító a neki - a kereskedelmi szabályzat szerint - bejelentett és általa elfogadott mértékű és formájú fizikai teljesítésű ügylet biztonságos lebonyolítását és teljesítését köteles végrehajtani. Adott ügylet végrehajtását csak a VET 10. § o) pontban, 33. és 34. §-ban foglaltak, és e rendelet szerint szabad korlátozni.

(3) A rendszerirányító köteles a kereskedelmi és üzemi szabályzatot úgy kidolgozni, hogy az a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegye és lehetővé tegye a szervezett villamosenergia-piac létrehozását, elősegítse annak hatékony működtetését, átláthatóságát, valamint biztosítsa a szervezett villamosenergia-piacon kötött ügyletek rendszerirányító általi végrehajthatóságát.

(4) Az első szervezett villamosenergia-piac megalakulása és engedélyezése esetén a rendszerirányító köteles a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek a kereskedelmi szabályzattal kapcsolatos véleményét kikérni, és e rendeletnek a kereskedelmi szabályzat felülvizsgálatáról szóló rendelkezéseinek megfelelő egyeztetési eljárást lefolytatni, szükség esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatok módosítását kezdeményezni.

(5) A rendszerirányító köteles a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes, illetve az ilyen engedélyt kérelmező megkeresésére a szervezett villamosenergia-piac üzletszabályzatának kidolgozásában közreműködni úgy, hogy ezzel elősegítse egy hatékony, átlátható és működőképes, valamint rendszerirányítási szempontból elfogadható, a megkötött ügyletek végrehajthatóságát legnagyobb mértékben biztosító üzletszabályzat kidolgozását.

Rendszerirányító és a mérlegkörök kapcsolata

27. §[66]

(1) A rendszerirányító a VET 37. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében - a számára egyértelműen megadott, Magyarországon belüli, tetszőleges számú betáplálási, illetőleg vételezési pontok által meghatározott - mérlegkörökön és menetrendadási kötelezettségen alapuló elszámolási rendszert működtet. Ennek részletszabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza. A rendszerhasználók, illetve rendszerhasználónak nem minősülő engedélyesek mérlegkört alapíthatnak.

(2) A termelő, a kiserőmű üzemeltetője, a villamosenergia-kereskedő, a feljogosított fogyasztó, a közüzemi szolgáltató, az elosztó és a szervezett villamosenergia-piacot működtető engedélyes köteles mérlegkört alakítani vagy valamely mérlegkörhöz csatlakozni, ha egyik mérlegkörhöz sem csatlakozik, önálló mérlegkörnek minősül. A közüzemi nagykereskedő köteles közüzemi mérlegkört alakítani.

(3) A közüzemi szolgáltatók a közüzemi nagykereskedővel történt megállapodás esetén a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének tagjai.

(4) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles mérlegkört alapítani. A rendszerirányító végrehajtja a számára a kereskedelmi szabályzat szerint bejelentett és általa elfogadott mértékű és formájú fizikai teljesítésű ügylet biztonságos lebonyolítását és teljesítését. Adott ügylet végrehajtása csak a VET 10. §-ának o) pontja és a 33. §-a alapján korlátozható.

(5) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A külön jogszabályban meghatározott határkeresztező kapacitáshoz való jog megszerzésének feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.

(6) Mérlegkör felelős - a közüzemi és az egyszemélyes mérlegkör kivételével - csak kereskedelmi engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese lehet. Egyszemélyes mérlegkör felelőse az azt alkotó engedélyes vagy feljogosított fogyasztó lehet.

(7) A mérlegkör felelős köteles szerződést kötni a rendszerirányítóval és a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban, illetve a rendszerirányító üzletszabályzatában meghatározottak szerint. Ha a mérlegkör felelős engedélyes, akkor a rendszerirányítóval történt szerződéskötés tényét annak megkötésétől számított 15 napon belül a Hivatalnak be kell jelenteni.

27/A. §[67]

(1) A villamos energiát a rendszerbe betápláló engedélyes, a mérlegkör felelős, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott más kötelezettek kötelesek a villamosenergia-ellátási szabályzatok előírásai szerint menetrendet adni.

(2) A menetrendadási kötelezettség megsértésének minősül különösen, ha az arra kötelezett a villamosenergia-ellátási szabályzatok előírásainak megfelelően

a) nem ad menetrendet,

b) hiányos menetrendet ad,

c) nem a megadott időpontig ad menetrendet, vagy

d) helytelenül módosít menetrendet.

(3) A menetrendadási kötelezettség megsértése esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandóak.

(4) Az érvényes menetrendtől való eltérés esetén - a mérlegkör felelőssel való eltérő megállapodás hiányában -a kiegyenlítő energia beszerzéséből adódó költséget az okozója, illetőleg okozói viselik. Nem minősül a kiegyenlítő energia beszerzéséből adódó költség okozójának az időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiaforrásból, mint megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító termelő, illetve kiserőmű üzemeltetője, amennyiben az érvényes menetrendtől való eltérés kizárólag az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos, egynapos előrejelzéséhez képesti jelentős időjárás-változás miatt következik be.

(5) A rendszerirányító a VET 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében a kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon menetrendmódosítást kezdeményezhet a közüzemi nagykereskedő és a villamosenergia-kereskedők, mint mérlegkör felelősök menetrendjében.

(6) A rendszerirányító a villamosenergia-rendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon a termelőt és a kiserőmű üzemeltetőjét a menetrendjétől való utasított eltérésre kötelezheti. A rendszerirányító a menetrendtől való utasított eltérésre kötelezés során törekszik a kevésbé szabályozható, így az időjárási körülményektől függő nem fosszilis energiahordozóból, mint megújuló energiaforrásból villamos energiát előállító erőművek, illetve kiserőművek, valamint a nukleáris fűtőanyag felhasználásával villamos energiát előállító erőmű szabályozásának a minimalizálására.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetek nem minősülnek a (4) bekezdés szerinti menetrendtől való eltérésnek. Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetekben a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandóak.

(A VET 40. §-ához)[68]

27/B. §[69]

A rendszerirányító a 120 kV-nál kisebb feszültségű vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó vezetékké történő minősítésére és átminősítésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatos véleményéről a Hivatalt - annak kezdeményezésére - a beérkezéstől számított 15 napon belül tájékoztatja.

(A VET 42. §-ához)

28. §

A villamosenergia-kereskedő a feljogosított fogyasztó részére annak választása szerint értékesít kizárólag villamos energiát vagy villamos energiát értékesít és a feljogosított fogyasztó megbízásából gondoskodik hálózathoz történő hozzáférésről, illetve rendszerhasználatról.

29. §

A villamosenergia-kereskedő - a potenciális fogyasztói kör mérlegelési lehetőségeinek megteremtése érdekében - köteles a Hivatal által meghatározott tartalommal egy országos napilapban és honlapján negyedévente minta ajánlatot közzétenni a villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott időponttól és fogyasztói körre.

30. §

A villamosenergia-kereskedő a szervezett villamosenergia-piacról szóló külön kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően kereskedhet a szervezett villamosenergia-piacon.

(A VET 43-45. §-aihoz)

31. §

(1) A közüzemi nagykereskedő a termelőkkel, kereskedőkkel, illetve a közüzemi szolgáltatókkal szembeni üzleti kapcsolataiban nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést. A közüzemi nagykereskedő és az egyes közüzemi szolgáltatók, közüzemi nagykereskedő és a kereskedők, illetve a közüzemi nagykereskedő és a termelők között megkötött, illetve megkötendő közüzemi célra lekötött villamos energia adásvételi megállapodások nem tartalmazhatnak olyan árakat vagy feltételeket, amelyek lényegesen kedvezőbbek vagy kedvezőtlenebbek más azonos körülmények között lévő közüzemi szolgáltatóknak, kereskedőknek, illetve termelőknek a közüzemi nagykereskedő által ajánlott feltételeknél, és amelyek nem felelnek meg a legkisebb költség elvének.

(2) A VET 43. § (3) és a 44. § (1) bekezdései alapján a közüzemi nagykereskedő köteles a szabad erőművi teljesítménnyel rendelkező termelőktől, a szervezett villamosenergia-piacon vagy villamosenergia-kereskedőktől történő vásárlásai során, valamint a határon keresztül történő beszállítás esetén is a legalacsonyabb árú villamos energiát beszerezni, amely megfelel a legkisebb költség elvének; a közüzemi nagykereskedő ezen vásárlásai során nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést.

(3)[70] A termelő és a kiserőmű üzemeltetője - kivéve a VET 43. §-ának (5) és 45. §-ának (4) bekezdésében foglalt eseteket - az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát a közüzemi nagykereskedő részére köteles felajánlani, ha az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát a külön rendelet szabályai szerint kívánja értékesíteni. A közüzemi nagykereskedő az ilyen módon felajánlott villamos energia átvételéről - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az adott területen működési engedéllyel rendelkező közüzemi szolgáltató javára egészben vagy részben lemondhat. Ebben az esetben a közüzemi szolgáltató a villamos energia átvételét nem tagadhatja meg.

(4) A közüzemi nagykereskedő nem tagadhatja meg

a) az átviteli hálózatra csatlakozó termelő és kiserőmű által a (3) bekezdés szerint felajánlott villamos energia átvételét,

b) azon villamos energia átvételét, amelynek termelése külön jogszabály* szerint az érintett települések hőellátása érdekében minimálisan szükséges.[71]

(5)[72] Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia lekötéséről és átvételéről a közüzemi nagykereskedő vagy a közüzemi szolgáltató, valamint az erőmű vagy kiserőmű üzemeltetője között a VET 43. §-ának (5) és 45. §-ának (4) bekezdése alapján kötött szerződés egy példányát a termelői engedélyes, illetve a kiserőmű üzemeltetője a szerződés megkötését követő 30 napon belül a Hivatalnak megküldi. A szerződésben az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-lekötésének és -átvételének szabályait, valamint az átvételi ár számításának módját a szerződéskötés időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell meghatározni a szerződés időtartamára.

(A VET 46. §-ához)

32. §[73]

(1) A feljogosított fogyasztó a saját vagy az általa üzemeltetett fogyasztói vezetéken keresztül, a fogyasztási helyen belül, az általa vásárolt villamos energiát harmadik személynek átadhatja. A villamos energia feljogosított fogyasztó által történő átadása esetén a VET 84. §-ának (3)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A feljogosított fogyasztó által végzett villamosenergia-átadás abban az esetben nem minősül villamosenergia-kereskedelemnek, ha az így átadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a feljogosított fogyasztó által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát.

(3) Ha a feljogosított fogyasztó és az általa végzett villamosenergia-átadással vételező felhasználó fogyasztási szokásai lényegesen eltérnek és ez többletköltséget okoz, a feljogosított fogyasztó a felhasználóval szemben az ebből adódó többletköltségeit a (2) bekezdés szabályai szerint elszámolhatja.

(4) A feljogosított fogyasztó (3) és (4) bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a VET 10. §-ának m) és n) pontjában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(A VET 50-52. §-aihoz)

33. §[74]

(1) A VET 51. §-ának (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti engedélyezés szempontjából - kivéve a szélerőmű parkok esetét - a 0,5 MW-os, illetve az 50 MW-os erőművi teljesítményhatárt az engedélyezés során úgy kell alkalmazni, hogy az engedélyt kérelmező tulajdonában lévő, egy telephelyen üzemeltetett valamennyi erőművi blokkot, olyan erőműrészt és erőművi berendezést, amely villamos energia előállítására alkalmas, együttesen kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában telephely alatt a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 33. pontjában meghatározott telephelyet kell érteni. A szélerőmű park az engedélyezés szempontjából egy erőműnek tekintendő.

(2) Az erőművekkel kapcsolatos engedélyezés során a Hivatalnak a következő energiapolitikai szempontokat kell érvényesítenie

a) villamosenergia-termelés és az erőmű megszüntetése nem ütemezhető oly módon, hogy az veszélyeztesse a szabadpiaci versenyt, egyes területek villamosenergia-ellátását, illetve az azzal kapcsolt távhő fogyasztását,

b) az elsődleges energiaforrás-felhasználás mérséklése érdekében csak a korszerű technikának megfelelő hatásfokot elérő erőművek létesíthetők,

c) ne veszélyeztesse az ország egyes energiahordozókkal való folyamatos, biztonságos ellátását,

d) előtérbe kell helyezni a kapcsolt energiatermelést, valamint a megújuló energiaforrásból és hulladék energiával történő villamosenergia-előállítást,

e) a villamosenergia-termelés módja és üzemviteli viszonyai ne veszélyeztessék a szabadpiaci versenyt, egyes területek villamosenergia-ellátását.

(3) Az ország villamosenergia-ellátási egyensúlyát, egyes energiahordozókkal való biztonságos ellátását veszélyeztető villamos energia rendszerfejlesztés esetén a miniszter elrendelheti, hogy a Hivatal az engedélyezések során a javasolt elsődleges energiaforrás használatát a fejlesztés során ne engedélyezze.

(4) Az 50 MW és azt meghaladó teljesítményű új földgáztüzelésű erőműre termelői működési engedély akkor adható, ha az erőmű földgázellátását alternatív energiahordozó [fűtőolaj, gázturbina olaj, pb-gáz, folyékony (föld) gáz stb.] tüzeléssel a VET 5. § a) pontjának 4. alpontja alapján kibocsátott 50 MW és azt meghaladó teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet által előírt mértékben és eszközökkel ki tudja váltani, vagy a VET 51/A. §-a által előírt feltételeket tudja teljesíteni.

(5) A VET 51. §-ának (1) bekezdés k) pontja szerinti engedélyezés szempontjából a kapacitás megváltoztatásának minősül a fogyasztói vezeték csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítmény növekedése.

(6) A fogyasztói vezeték engedélyese a villamos energia továbbadást vagy átadást az engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb egy évig jogosult folytatni.

(7) A fogyasztói vezeték működésének szüneteltetése legfeljebb öt évre engedélyezhető.

(8) A fogyasztói vezeték működésének szüneteltetésére engedély akkor adható, ha

a) a fogyasztói vezetékre sem felhasználó, sem fogyasztó nem kapcsolódik,

b) a működés szüneteltetése alatt is gondoskodnak a vezeték állagmegőrzéséről.

(9) Ha a fogyasztói vezeték működése szünetelésének időtartama alatt a vételezni kívánó fogyasztók vételezése más módon nem biztosítható, vagy az állagmegőrzés nem biztosított, a Hivatal a vezetéket a VET 52/B. §-ának (4) bekezdése szerint közcélúvá nyilváníthatja és az engedélyt visszavonhatja.

33/A. §[75]

A Hivatal az engedélyben a jogszabályokban foglalt rendelkezések alapján a működésre vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg, melyek nem teljesítése esetén a VET 10/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.

34. §[76]

(1) A VET 51. §-ában meghatározott engedélyköteles tevékenységet - a VET 51. §-ának (1) bekezdés a),j), k) és l) pontjai kivételével - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság végezhet, ha megfelel a VET-ben, e rendeletben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) A VET 51. §-ának (1) bekezdés a), j), k) és /; pontjában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a Ptk. 685. §-ának c) pontjában meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet folytathat.

35. §[77]

(1) A VET 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyek iránti kérelmet e rendelet 15/a. számú mellékletében, kiserőművek esetében a 15/b. számú mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, és a kérelemhez egyúttal csatolni kell mindazon iratokat és nyilatkozatokat, amelyeket a VET, e rendelet vagy vonatkozó egyéb jogszabály előír. A kérelmet a formanyomtatványon túl elektronikus úton [elektronikus levélben vagy adathordozón (lemezen) ], elektronikusan szerkeszthető formában is el kell juttatni a Hivatalhoz.

(2)[78] Az engedély iránti kérelem mellékleteit e rendelet 2/a., 3/a-3/b. és 5-14. számú melléklete, valamint 15/b. számú mellékletének II. és III. pontja, az engedély tartalmi elemeit e rendelet 17-28. számú, az erőmű létesítéséhez, bővítéséhez és teljesítményének növeléséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány tartalmi elemeit e rendelet 30. számú melléklete tartalmazza.

(3) A VET 51. §-ának (1) bekezdés b)-j) pontjaiban meghatározott létesítési, működési és tevékenységi engedély iránti kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:

a) az engedély iránt folyamodó gazdasági társaság társasági szerződését, alapító okiratát vagy alapszabályát (a továbbiakban: társasági szerződés),

b) a gazdasági társaság szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezeteket, ha ezeket a társasági szerződés nem tartalmazza,

c) új cég esetén az előtársasági időszakról összeállított beszámolót, már működő cégnél a legutolsó két év beszámolóját, ennek hiányában a legutolsó teljes üzleti év beszámolóját,

d) az egyes engedélyköteles tevékenységeknél meghatározott időtartamra vonatkozó, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervet,

e) az üzletszabályzat tervezetét,

f) a független minőségtanúsító szervezet által ellenőrzött minőségbiztosítási rendszert vagy annak bevezetésére vonatkozó tervet és ütemezést,

g) külön jogszabályban meghatározott, megfelelő létszámú és megfelelően szakképzett személyzet rendelkezésre állásának bemutatását, illetve az ezt biztosító terveket,

h) 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, ha változás van folyamatban a változás alapjául szolgáló okiratot és a cégbírósági érkeztető pecséttel ellátott változásbejegyzési kérelmet, vagy a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerinti elektronikus igazolást,

i) a külön jogszabályokban meghatározott iratokat.

(4) Ha a VET 51. §-ának (1) bekezdésének b)-j) pontjaiban meghatározott engedélyekért folyamodó kérelmező vállalkozásban valamely vállalkozás jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkezik, az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a VET 103. §-ában előírt jóváhagyás iránti kérelemhez benyújtandó következő iratokat is:

a) a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság társasági szerződésének egy másolati példányát, vagy külföldi vállalkozás esetében annak hiteles magyar nyelvű fordítását,

b) a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás esetén annak hiteles magyar nyelvű fordítását vagy az arról szóló igazolás hiteles magyar nyelvű fordítását, hogy a külföldi vállalkozást a vállalati, gazdasági nyilvántartásba bejegyezték,

c) az engedélyesben jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező gazdasági társaság, külföldi vállalkozás vagy természetes személy 16. számú mellékletben meghatározott azonosító adatait, illetőleg a büntetlen előéletre vonatkozó igazolást,

d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaságnak, külföldi vállalkozásnak Magyarországon adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,

e) a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság, külföldi vállalkozás előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített beszámolóját,

f) a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság, külföldi vállalkozás tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság, külföldi vállalkozás kapcsolatában álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző üzleti évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

g) a kérelemben érintett gazdasági társaság, külföldi vállalkozás vagy természetes személyek terjes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(5) Az engedélyesnek a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túlmenően rendelkeznie kell

a) a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel,

b) az adott tevékenység folytatásához szükséges műszaki és pénzügyi feltételekkel és eszközökkel.

(6) A kérelmező nyilatkozik

a) az (5) bekezdésben foglalt feltételek meglétéről, illetve biztosításáról,

b) a VET 50. §-ának (3) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott kizáró okok hiányáról,

c) arról, hogy rendelkezik az e rendeletben és a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel, továbbá

d) arról, hogy a kérelemben foglaltak a legkisebb költség elvével, erőmű létesítési engedély iránti kérelem esetén az erőmű létesítésére vonatkozó energiapolitikai követelményekkel összhangban állnak.

(7) A Hivatal az atomerőműre vonatkozó engedélyeit az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben előírt engedélyek megléte esetén adja ki.

(8) A Hivatal erőművi hőtermelési működési engedély iránti kérelem esetén a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: Tszt.) előírt feltételek alapján folytatja le az engedélyezési eljárást.

(9) Az engedélyezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendeletben előírt szabályok megtartására.

36. §[79]

A Hivatal az engedélyezési eljárás és az engedélyköteles tevékenység végzése során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

37. §

A Hivatal a kapcsolódó és másodlagos tevékenység végzésének feltételeit az engedélyben megállapíthatja. A mérlegkör-felelősi tevékenység végzéséhez a Hivatal az engedélyes engedélyében feltételeket állapíthat meg.

38. §[80]

A VET 51. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély iránti kérelemhez a 15/b. számú mellékletben előírtakat kell benyújtani.

39. §

(1) Az engedélyes köteles az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek folyamatosan megfelelni, továbbá köteles a Hivatal adott engedélyesre irányadó mindenkori határozatainak megfelelni, azokat betartani és végrehajtani.

(2) Az engedélyes társaság saját tőkéje nem csökkenhet két egymást követő évben a mindenkori jegyzett tőke (alaptőke vagy törzstőke) alá.

(3)[81] A létesítési, működési és tevékenységi engedély, a kiserőművi összevont engedély, a Hivatal egyéb határozatai és a határozatokban foglalt egyéb jogosultságok sem egészben, sem részben nem ruházhatók át. Az engedélyek, határozatok, illetve jogosultságok átruházása esetén a Hivatal jogosult az engedélyt visszavonni.

39/A. §[82]

(1) A Hivatal kérelemre a működési, illetve a kiserőművi összevont engedélyben meghatározhatja az engedélyes engedélyköteles tevékenysége egyes elemei más személy által történő végzésének feltételeit.

(2) Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a Hivatal engedélye alapján az engedélyköteles tevékenység egyes elemeinek más személy által történő végzése az engedély, a VET és a végrehajtására kiadott jogszabályok, az alkalmazandó egyéb jogszabályok, a villamosenergia-ellátási szabályzatok, az engedélyes üzletszabályzata és a Hivatal engedélyesre vonatkozó határozatai rendelkezéseivel összhangban történjen.

(3) Az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit vég- ző más személy köteles a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi előírás megismerésére, betartására.

(4) Az engedélyes az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végző más személy által végzett tevékenységért úgy felel, mintha azt maga végezte volna.

(5) Ha az engedélyköteles tevékenység egyes elemeit végző más személy a (2) bekezdésben meghatározott valamely előírást megszegi, a Hivatal

a) az engedélyessel szemben a VET 10/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, valamint egyidejűleg

b) a jogsértés súlyára tekintettel visszavonhatja az engedélyes engedélyköteles tevékenysége egyes elemei más személy által történő végzését engedélyező határozatát.

40. §

A működési engedélyek érvényességi időtartamának meghosszabbítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai az irányadók.

Pénzügyi biztosíték

41. §

(1) A közüzemi szolgáltatói, a villamos energia közüzemi nagykereskedői és a villamosenergia-kereskedői engedélyes a VET 61. §-a alapján köteles az éves villamos energia forgalma 1/12-ed részének megfelelő összeget - de legalább húszmillió, legfeljebb ötszázmillió forintot - ügyleti biztosítékként erre a célra elkülönített alszámlára befizetni és ott tartani.

(2) Az első üzleti évben az ügyleti biztosíték összegét az ellenőrzött üzleti tervben az engedélyezett villamosenergia-kereskedelmi tevékenységből származó becsült éves villamos energia forgalom alapulvételével kell meghatározni. Az ezt követő üzleti években az előző évi, vagy a becsült éves forgalom - mindig amelyik nagyobb - alapján számítandó ki a biztosítékként kötelezően lekötendő összeg.

(3) Az engedélyes köteles az alszámláját vezető bank által írásban visszaigazolt felhatalmazást adni a Hivatal számára arra vonatkozóan, hogy a bank vállalja, hogy a Hivatal megkeresésére közvetlenül részletes információt szolgáltat az alszámla egyenlegére és forgalmára vonatkozóan. Az információszolgáltatás esetleges költségei az engedélyest terhelik.

(4) Az információ hiánya vagy megtagadása - ellenkező bizonyításáig - a pénzügyi biztosíték hiányának vélelmezendő.

(5) A pénzügyi biztosítékként lekötött összeget az engedélyes kizárólag a villamos energia adásvételi szerződéseiben foglalt kötelezettségei teljesítéséhez használhatja fel. A pénzügyi biztosítékként lekötött összeg felhasználása esetén a felhasználástól számított 3 banki napon belül az engedélyes köteles az alszámlát a teljes biztosítéki összegre feltölteni.

(6) A Hivatal pénzügyi biztosítékként elfogadhat a fentiekkel azonos értékű, feltétel nélküli, visszavonhatatlan bankgaranciát, illetve más azonos értékű, azonos likviditású és azonos biztonságot nyújtó pénzügyi biztosítékot, amennyiben azt az engedélyes kérelmére előzetesen megfelelőnek nyilvánította.

A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított, kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének megállapítása[83]

41/A. §

(1) A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított, kötelezően átveendő villamos energia mennyiségét a Hivatal az egyenlő bánásmód elvének megfelelően, az erőmű létesítési és termelői működési engedélyében, illetve a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg.

(2) A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított, kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének, valamint a működési engedély időtartamának megállapításakor a Hivatal figyelembe veszi

a) Magyarország nemzetközi vállalásait a megújuló villamosenergia-termelésre,

b) a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia versenyképességét a VET 19. §-ának e) pontja szerint,

c) az egyes energiaforrások felhasználásának az ország természeti adottságaival összefüggő hatékonyságát, az adott technológiának a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott működésére gyakorolt hatását a VET 19. §-ának c) pontja szerint,

d) a villamosenergia-fogyasztók teherviselő képességét,

e) a rendszerirányítónak a41/B. § (1) bekezdése alapján adott nyilatkozatát,

f) a közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató közüzemi villamosenergia-ellátási kötelezettségének mértékét,

g) az adott beruházáshoz igénybe vett egyéb támogatás mértékét.

(3) A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított, kötelezően átveendő villamos energia mennyiségének, valamint a működési engedély időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni a beruházás várható megtérülését. A VET 95/A. §-ában meghatározott szabályok szerinti átvételi ár és a külön jogszabályban meghatározott ártámogatási rendszer figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy az erőmű, kiserőmű által igénybe vett támogatás nem haladhatja meg a hatékonyan működő erőmű, kiserőmű beruházáshoz kapcsolódó értékcsökkenési leírásának és a működéshez szükséges nyereségnek az összegét.

41/B. §

(1) A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia tekintetében, az ilyen módon villamos energiát előállítani kívánó termelői létesítési engedélyért, vagy kiserőművi összevont engedélyért folyamodó kérelmező köteles kikérni a rendszerirányító véleményét.

(2) A rendszerirányító köteles az engedélyért folyamodó kérelmező által megadott adatok alapján 15 napon belül véleményt adni arról, hogy

a) a tervezett villamosenergia-termelés kötelező átvétele a kérelmezett időtartam alatt milyen hatást gyakorolna a rendszer biztonságára, a villamosenergia-rendszer együttműködő képességének megőrzésére, valamint a rendszer szabályozhatóságra,

b) a tervezett erőműben, kiserőműben termelt villamos energia hálózatra adása az a) pontban foglaltak figyelembevételével részben vagy egészben biztosítható-e.

(3) A rendszerirányító köteles részletesen bemutatni, hogy milyen technikai feltételek teljesülése esetén támogatná a villamos energia hálózatra adását, ha a (2) bekezdés b) pontja szerint a hálózatra adás nem vagy csak részben biztosítható.

(4) A rendszerirányító a (2) és (3) bekezdésben meghatározott véleményét köteles részletesen megindokolni.

(5) A termelői létesítési engedélyért, valamint a kiserőművi összevont engedélyért folyamodó kérelmező köteles az engedély iránti kérelemben részletesen megindokolni, ha nem ért egyet a rendszerirányító által a (2) és (3) bekezdés szerint kiadott nyilatkozattal.

(A VET 52/D. §-ához)[84]

Egyszerűsített engedélyezési eljárás[85]

41/C. §

(1) A Hivatal a kiserőmű elsődleges energiaforrásának megválasztására, a létesítésére és a villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban, összevontan adja ki.

(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 15/b. számú mellékletben előírtakat, melyeket a Hivatal a honlapján letölthető módon elérhetővé tesz.

(3) Az egyszerűsített engedély határozott időre szól és meghosszabbítható. Érvényességi idejét a benyújtott kérelemben szereplő adatok figyelembevételével a Hivatal állapítja meg.

(4)[86] Ha a kiserőmű üzembe helyezése a kiserőművi összevont engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem történik meg, ezt az engedélyes köteles bejelenteni a Hivatalnak. A Hivatal a határidő elmulasztása esetén az engedélyt visszavonhatja.

(5) E rendelet hatálybalépése után létesített erőmű esetében kötelező alkalmazni a 2/b. számú mellékletében meghatározott minimális energetikai erőművi hatásfok értéket.

41/D. §

(1) A Hivatal a fogyasztói vezeték létesítésére és működtetésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban, összevontan adja ki.

(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 7/b. számú mellékletben előírtakat.

41/E. §

A közvetlen vezeték létesítésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 7/c. számú mellékletben előírtakat.

(A VET 53. §-ához)

50 MW és ezt meghaladó teljesítményű erőmű létesítésére vonatkozó engedély[87]

42. §[88]

(1) A kérelmezőnek rendelkeznie kell

a) elsődleges energiaforrás-választási engedéllyel,

b) a beruházás megvalósítására és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó, a 29. számú melléklet szerinti, független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti tervvel,

c) a 30. számú melléklet szerinti megvalósíthatósági tanulmánnyal.

(2) A létesítendő erőmű esetében kötelező alkalmazni a 2/b. számú mellékletben meghatározott minimális energetikai erőművi hatásfok értéket.

(3) Az erőmű létesítési engedély iránti kérelemhez e rendelet 2/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(4) A létesítési engedély iránti kérelem alapján létesítendő erőműnek meg kell felelnie a VET 5. §-ának a) pontja 4. alpontjában foglaltak alapján az 50 MW és ezt meghaladó teljesítményű erőművek energiahordozó készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek, vagy teljesíteniük kell a VET 51/A. §-ában előírtakat.

43. §

Az erőmű létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány tartalmi elemeit e rendelet 30. számú melléklete rögzíti.

(A VET 54. §-ához)

Az erőmű-bővítési engedély

44. §

(1) Erőmű bővítésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi teljesítmény további új főberendezéssel történő legalább 10%-os növelése. Erőmű bővítésének minősül a kiserőmű teljesítményének új berendezéssel történő növelése is, ha a kiserőmű teljesítménye eléri vagy meghaladja az 50 MW-t.

(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a)[89] elsődleges energiaforrás-választási engedéllyel;

b) a beruházás megvalósítása és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó időszakra érvényes, a 29. számú melléklet szerinti, független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti tervvel;

c) a 30. számú melléklet szerinti megvalósíthatósági tanulmánnyal.

(3) A bővítendő erőmű meg kell, hogy feleljen az e rendelet 2/b. számú mellékletében meghatározott minimális erőművi hatásfok értékeknek.

(4) Az erőmű bővítési engedély iránti kérelemhez e rendelet 2/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(5) A bővítés megvalósulása után a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül az engedélyes köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetében a működési engedély kiadását.

(6)[90] A bővítési engedély iránti kérelemnek meg kell felelnie a VET 5. §-ának a) pontja 4. alpontjában foglaltak alapján az 50 MW és az annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendeletben, vagy a VET 51/A. §-ában foglalt rendelkezéseknek.

Erőmű teljesítményének növelésére vonatkozó engedély

45. §

(1) Erőmű teljesítménynövelésnek minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi teljesítmény vagy a kiserőmű teljesítményének átalakítással, javítással történő növelése, ha bármelyik meglévő berendezés (blokk vagy turbógépcsoport), vagy azok együttes teljesítménynövekménye meghaladja a működési engedélyben meghatározott teljesítmény 10%-át vagy kiserőmű esetében eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot.

(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a) a beruházás megvalósítása és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó időszakra érvényes, a 29. számú melléklet szerinti, független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti tervvel;

b) a 30. számú melléklet szerinti megvalósíthatósági tanulmánnyal.

(3)[91] Az engedélyezési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az elsődleges energiaforrás megváltoztatási engedéllyel, ha a teljesítménynövelés az elsődleges energiaforrás megváltoztatásával jár együtt.

(4) Az erőmű teljesítményének növelésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 2/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(5) A teljesítménynövelés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetén a működési engedély kiadását.

50 MW és ezt meghaladó teljesítményű erőművek teljesítményének csökkentésére vonatkozó engedély[92]

45/A. §

(1) Az erőmű teljesítménycsökkentésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi teljesítmény több mint 10%-kal vagy 10 MW-tal (minden esetben a magasabb értéket kell figyelembe venni) történő csökkentése, akár esetenként, akár összességében.

(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell a 30. számú melléklet szerinti megvalósíthatósági tanulmánnyal.

(3) Ha a teljesítmény csökkentése az elsődleges energiaforrás megváltoztatásával jár együtt, az engedélyezési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az elsődleges energiaforrás megváltoztatási engedéllyel.

(4) Az erőmű teljesítményének csökkentésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 2/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(5) A teljesítménycsökkentés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetén a kiserőművi összevont engedély kiadását.

50 MW és ezt meghaladó teljesítményű erőművek elsődleges energiaforrás választására, megváltoztatására vonatkozó engedély[93]

46. §[94]

(1) Elsődleges energiaforrás választására, megváltoztatására irányuló engedély iránti kérelemhez e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(2) Elsődleges energiaforrás megváltoztatásának minősül a működési engedélyben meghatározott elsődleges energiaforrás fajtától való legalább 10%-os tüzelőhőben mért mennyiségi eltérés. Nap, szél, víz, illetve geotermikus elsődleges energiaforrás esetén megváltoztatásnak minősül az elsődleges energiaforrás bármilyen mértékű megváltoztatása.

(3) Az elsődleges energiaforrás-választási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a VET 5. §-ának a) pontja 4. alpontja alapján kibocsátott 50 MW és az annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet által előírtakat, vagy a VET 5 l/A. §-ában meghatározott követelmények teljesítésének tervezett végrehajtását igazoló előzetes terveket vagy előszerződéseket.

(4) Az engedély, ha azt a Hivatal az erőmű létesítési fázisában, termelői működési engedéllyel még nem rendelkező kérelmező részére adta ki, határozott ideig érvényes, és nem hosszabbítható meg.

(A VET 55. §-ához)

Villamosenergia-termelés és/vagy erőmű megszüntetésére vonatkozó engedély

47. §

Villamosenergia-termelés és erőmű megszüntetésére vonatkozó engedély alapján az engedélyes köteles a villamosenergia-termelést és az erőművet a Hivatal által az engedélyben meghatározott feltételekkel megszüntetni. A villamosenergia-termelés és erőmű megszüntetése nem eredményezi ugyanazon engedélyes távhőtermelői és szolgáltatói működési engedélyének, illetve az erőműnek távhőtermelés szempontjából történő megszűnését, amennyiben az engedélyes a Tszt. alapján az erőműben e tevékenységek végzésére jogosultsággal rendelkezik. E tevékenységei és az erőmű hőtermelés szempontjából történő megszüntetését az engedélyes távhőtermelői és szolgáltatói engedélye és a vonatkozó jogszabályi előírások alapján köteles kérelmezni.

48. §

(1) Az engedélyesnek a következő esetekben kell a villamos energia termelés és erőmű megszüntetésére engedélyt kérnie:

a) működési engedély érvényességének lejárta, amennyiben nem kívánja az engedélyt meghosszabbítani, illetve az engedélyezett tevékenység folytatásra a működési engedélyével összhangban nem képes,

b) az engedélyes az engedély érvényességi ideje alatt a termelést, és az erőművet meg kívánja szüntetni,

c) amennyiben a villamosenergia-termelés szüneteltetésének Hivatal által jóváhagyott időtartama lejár, és az engedélyes nem kéri a termelő tevékenység folytatásának jóváhagyását,

d) a megszüntetés nem érinti az (1) bekezdésben szabályozott egyéb ellátási területet.

(2) A villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 6/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(3) Megszüntetésre vonatkozó engedély csak úgy adható, ha a kérelmező

a) rendelkezik a (2) bekezdésben felsorolt egyéb engedélyekkel, valamint bemutatja az azokban előírt kötelezettségek végrehajtására vonatkozó tervet és igazolja, hogy az elvégzendő munkák költségeinek fedezésére megfelelő fedezettel rendelkezik,

b) a megszüntetni kért erőműre, erőműrészre vonatkozó engedélyét (rendelkezési jogát) egy évnél régebben szerezte,

c) hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a kapacitásra a közüzemi nagykereskedő, illetve a korábbi vásárló nem tart igényt,

d) által, a megszüntetni kért erőműre, erőműrészre nyilvánosan meghirdetett értékesítés nem járt sikerrel.

(4)[95] Ha az engedélyes elmulasztja a VET 55. §-ában előírt határidőn belül kérelmét a Hivatalhoz benyújtani, vagy a villamosenergia-termelést úgy szünteti meg, hogy ehhez a Hivataltól engedélyt nem kér, a Hivatal a VET 10/A. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza.

(A VET 56. §-ához)

50 MW és ezt meghaladó teljesítményű erőmű villamosenergia-termelésére vonatkozó működési engedély és a termelő tevékenység folytatásának feltételei[96]

49. §[97]

(1) A Hivatal termelői működési engedélyt ad ki erőmű létesítési, illetve teljesítménynövelési vagy bővítési engedély alapján, ha az eredményes üzembe helyezési eljárást követően az erőmű megfelel a létesítési (teljesítménynövelési, bővítési) engedélyben meghatározott műszaki adatoknak, valamint a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell

a) a tevékenység folytatásához szükséges eszközökkel,

b) az első 3 üzleti évre vonatkozó, a 29. számú melléklet szerinti, független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti tervvel,

c) közüzemi célra termelő erőmű esetén az elsődleges energiaforrás vásárlására vonatkozó szerződésekkel, illetve saját elsődleges energiaforrás előállítás esetén az annak kitermelésére, előállítására feljogosító hatósági engedéllyel.

(3) A termelői működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 3/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani. A működési engedély érvényességi idejének meghosszabbítását kérelmezőnek a benyújtott engedélykérelemmel együtt az e rendelet 3/b. számú mellékletében előírt iratokat kell benyújtania.

(4) Ha a kérelmező közüzemi célra termel, meg kell neveznie a közüzemi célra lekötött teljesítményét és a közüzemi célra felajánlandó energia mennyiségét, éves ütemezésben, a hosszú távú szerződések szerint.

(5) A Hivatal a működési engedélyben meghatározza az engedélyes alapvető eszközeinek a körét, amelyek az engedélyezett tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és amelyekkel az engedélyes csak a Hivatal előzetes jóváhagyásával rendelkezhet.

(6) Ha a kérelmező az energiahordozó-készletet a VET 51/A. §-ának (1) bekezdése szerint az erőmű elsődleges energiaforrásából kívánja biztosítani, akkor mellékelnie kell az igénybe vett földgáztároló üzemeltetőjével, illetve engedélyesével kötött szerződés hiteles másolatát, amelyben a földgáztároló üzemeltetője, illetve engedélyese a következőkről nyilatkozik

a) a lekötött, illetve a szerződésben meghatározott mennyiségű földgáz igénybevételéről az erőmű üzemeltetője kizárólagosan jogosult rendelkezni, és az semmilyen formában nem korlátozható,

b) a készlet igénybevétele a földgáznak a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényben meghatározott szállítását, elosztását, az ország földgázellátásának biztonságát, valamint a földgázszállítás és -elosztás szüneteltetésének, korlátozásának és a külön jogszabályban meghatározott válsághelyzeti intézkedéseknek a végrehajtását semmilyen formában nem akadályozza, korlátozza.

(7) A megkötött szerződések átállási költségtérítés alapját nem képezhetik.

50. §

A termelői működési engedély érvényességi időtartamát a VET 56. § (4) bekezdésében foglaltak és a kérelem alapján a Hivatal állapítja meg.

51. §

Az engedélyes írásbeli kérelmére a Hivatal határozatában engedélyezheti az engedélyes villamosenergia-termelési tevékenységének határozott időtartamra való szüneteltetését, amennyiben az a villamosenergia-rendszer működését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti. Az engedélyes kérelmét a tervezett szüneteltetés kezdő időpontja előtt legkésőbb 90 nappal köteles a Hivatalhoz benyújtani.

52. §

Szüneteltetés jóváhagyása iránti kérelemhez az e rendelet 6/b. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

53. §

A szüneteltetés időtartama nem lehet rövidebb harminc napnál és nem haladhatja meg a három évet.

54. §

Amennyiben az engedélyes a szüneteltetett tevékenységet folytatni kívánja, köteles erre vonatkozóan a Hivatal jóváhagyó határozatát kérni és kérelméhez a rendelet 6/b. számú mellékletében meghatározott dokumentumokat benyújtani. A szüneteltetés időtartamának figyelembevételével a Hivatal egyes dokumentumok benyújtásától eltekinthet.

(A VET 57. §-ához)

Villamos energia átvitelére vonatkozó működési engedély

55. §

(1)[98] Átviteli működési engedély az ország egész területére egy átviteli engedélyes részére adható ki, ha a kérelmező alaptőkéje legalább 100 milliárd forint, amelyet teljes egészében befizettek vagy rendelkezésre bocsátottak.

(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a) 3 üzleti évre vonatkozó, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel,

b) középtávú (legalább 5 éves) átviteli energiaigény felméréssel és átviteli teljesítményáramlás számításokkal, valamint hálózati kapacitástervvel.

(3) Az átviteli működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély

56. §

(1) Villamos energia elosztói működési engedély kiadását a Hivatal nem tagadhatja meg azon gazdasági társaságok kérelmére, amelyek vagy amelyek jogelődei az 1994. évi XLVIII. törvény alapján e rendelet hatálybalépéséig megszakítás nélkül áramszolgáltatói tevékenységet végeztek és a kérelmet az 1994. évi XLVIII. törvény szerint kiadott áramszolgáltatói működési engedélyükben meghatározott szolgáltatási területre vonatkozóan nyújtják be, amennyiben a VET-ben és a jelen rendeletben a kérelmezővel szemben támasztott jogszabályi feltételeknek a Hivatal által megállapított határidőn belül eleget tesznek.

(2) Az elosztó illetékességi területét a Hivatal az elosztói működési engedélyben állapítja meg úgy, hogy a közüzemi szolgáltatók illetékességi területének elosztóhálózattal való lefedettsége biztosított legyen. A Hivatal az illetékességi területet úgy állapítja meg, hogy az ellátás biztonságának, a szolgáltatás színvonalának és az elszámolás mérési lehetőségeinek szempontjai érvényesüljenek. Az elbírálásnál a Hivatal kikérheti a rendszerirányító véleményét.

(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a) az illetékességi területen a fogyasztók jogszabályokban és szabványokban meghatározott üzembiztonságú és minőségű villamos energia ellátására alkalmas elosztóhálózattal, beleértve a szükséges vezetékeket, kapcsoló és transzformátorállomásokat, valamint a hálózat üzemben tartásához és a hálózatra csatlakozó fogyasztók kiszolgálásához szükséges kiszolgáló berendezésekkel, létesítményekkel és szakszemélyzettel;

b) az elosztóhálózatról ellátandó fogyasztók villamos teljesítményigényének ellátásához szükséges kapacitású betáplálási pontokkal és a betáplálási pontokon rendelkezésre álló hálózati kapacitásra vonatkozó és egyéb kapcsolódó szerződésekkel;

c) középtávú (5 éves) elosztási teljesítményigény-felmérés és hálózati kapacitástervvel;

d) három üzleti évre vonatkozó, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel.

(4) A 120 kV-os és annál nagyobb feszültségszintű elosztó vezeték létesítése, átalakítása, megszüntetése esetén az engedélyes köteles a Hivatalnál kezdeményezni működési engedélye módosítását.

(5) Az elosztói működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(A VET 58. §-ához)

Villamosenergia-rendszer irányítására vonatkozó működési engedély

57. §

(1)[99] Villamosenergia-rendszer országos szintű irányítására vonatkozó működési engedélyt az állam közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló részvénytársaság kaphat, ha megfelel a VET-ben és e rendeletben meghatározott feltételeknek, és alaptőkéje legalább 500 millió forint, amelyet teljes egészében befizettek vagy rendelkezésre bocsátottak. A közvetlen vagy közvetett irányítás megítélése szempontjából a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései az irányadóak.

(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a) a VET-ben, más jogszabályban, a villamosenergia-ellátási szabályzatban, üzletszabályzatban előírt feladatai ellátásához szükséges informatikai, adatátviteli, folyamatszabályozási távközlési, mérési rendszerek és egyéb szükséges eszközök, rendszerek és eljárások megfelelő működtetését biztosító jogokkal (tulajdonjog vagy egyéb használati jog),

b) középtávú (5 éves) átviteli energiaigény felméréssel és átviteli teljesítményáramlás számításokkal, valamint hálózati kapacitástervvel a VET 27. §-ában foglaltak teljesítése érdekében,

c) három üzleti évre vonatkozó független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel.

(3) A rendszerirányítói engedély iránti kérelemhez e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(4)[100] A villamos energia átvitelére vonatkozó működési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg a villamosenergia-rendszer irányítására vonatkozó engedélyének módosítása iránti kérelmet is be kell a Hivatalhoz nyújtani, ha a rendszerirányító villamosenergia-átviteli tevékenységet is kíván folytatni.

(A VET 59. §-ához)

Villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély

58. §

(1) A villamosenergia-kereskedő mindenkori jegyzett tőkéjének összege nem lehet kevesebb 50 millió forintnál.

(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell egy üzleti évre vonatkozó, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel.

(3) A villamosenergia-kereskedői működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 12. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

59. §

A villamosenergia-kereskedő a villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó tevékenységére köteles a Hivataltól külön engedélyt kérni.

(A VET 60. §-ához)

Villamos energia közüzemi nagykereskedelemre vonatkozó működési engedély

60. §

(1) Közüzemi nagykereskedői működési engedélyt az kaphat, aki (vagy jogelődje) a mindenkor hatályos villamos energiára vonatkozó jogszabályok alapján tíz éven keresztül villamos energia kereskedelmi tevékenységet folytatott és rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges, közüzemi célra lekötött villamos energia megvásárlására és értékesítésére vonatkozó szerződésekkel, valamint egyéb feltételekkel.

(2) A közüzemi nagykereskedő mindenkori jegyzett tőkéjének összege nem lehet kevesebb 100 millió forintnál.

(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a) három üzleti évre vonatkozó, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel,

b) e rendelet 41. §-ában meghatározott pénzügyi biztosítékkal.

(4)[101] A 2005. évi LXXIX. törvény 61. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések szerinti fennmaradási engedélyezési eljárás során nem kell lefolytatni a Vhr. 83. § (1) bekezdése szerinti helyszíni szemlét.

Villamos energia közüzemi szolgáltatására vonatkozó működési engedély

61. §

(1) Közüzemi szolgáltatói működési engedélyt az kaphat, aki (alapítója vagy jogelődje) a kérelemmel érintett területen e rendelet hatálybalépését közvetlenül megelőző tíz éven keresztül megszakítás nélkül a mindenkor hatályos villamos energia törvény alapján áramszolgáltatói tevékenységet végzett.

(2) A közüzemi szolgáltató mindenkori jegyzett tőkéjének összege nem lehet kevesebb 100 millió forintnál.

(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:

a) három üzleti évre vonatkozó, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel,

b) e rendelet 41. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi biztosítékkal.

(4) A villamos energia közüzemi szolgáltatására vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(A VET 62. §-ához)

A szervezett villamosenergia-piac működtetésének engedélyezési feltételei

62. §

(1) Szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély kiadásának feltételei:

a) a kérelmező alaptőkéje nem kevesebb, mint 100 millió forint;

b) a kérelmező rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, a biztonságos működéséhez szükséges eszközökkel;

c) a szervezett piaci kereskedelem elszámolása biztosított;

d) a kérelmező rendelkezik olyan, legalább hároméves független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel, amely alapján stabil, megbízható működése vélelmezhető;

e) a kérelmező rendelkezik a VET és e rendelet által támasztott követelményeket kielégítő, a Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzattal, a kereskedelmi szabályzat szerinti, a rendszerirányítóval megkötött mérlegköri előszerződéssel, saját belső működésére vonatkozó szervezett piaci működési szabályzattal és az e rendeletben meghatározott egyéb szabályzatokkal;

f) a kérelmező a szervezett villamosenergia-piacon kereskedők kockázatait kezelni képes felelősségbiztosítással rendelkezik;

g) a kérelmező megfelel a 65. §-ban foglalt tulajdonosi korlátozásoknak;

h) a kérelmező alaptőkéje és a részvénytársaság közgyűlésén leadható szavazatok legalább 15%-a felett a rendszerirányító rendelkezik;

i) a kérelmező megfelel a VET-ben és e rendeletben meghatározott egyéb követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alatti szabályzatok első jóváhagyása az engedélyezési eljárással egyidőben az engedélyezési eljárás részeként történik.

(3) Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt követelmény alól az engedélyben foglalt külön kérelem esetén a Hivatal az engedély kiadásától számított legfeljebb 3 évre részben vagy egészben felmentést adhat. A kérelmező a felmentésre irányuló kérelmét külön indokolni köteles.

(4) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott követelmény hiányában is ki kell adni az engedélyt, ha az engedélyt kérő becsatolja a rendszerirányítónak azon nyilatkozatát, hogy a szervezett villamosenergia-piacot működtető társaságban nem kíván részt venni. Ha rendszerirányító az (1) bekezdés h) pontjában meghatározottaknál kisebb részesedés felett rendelkezik a szervezett villamosenergia-piacot működtető társaságban, akkor az engedély kérő a rendszerirányító ilyen kisebb részvételt elfogadó nyilatkozatát köteles a Hivatalhoz benyújtani.

(5)[102]

A szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termékek, ügylettípusok és kereskedési módszerek jóváhagyása

63. §

Újabb termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetéséhez, a meglévő termékek, ügyletek, illetve kereskedési módszerek jellemzőinek megváltoztatásához vagy egyes termékek, ügyletek, illetve kereskedési módszerek kivezetéséhez a kapcsolódó szabályzatok módosításának jóváhagyásán felül a Hivatal külön jóváhagyása is szükséges.

64. §

A szervezett villamosenergia-piac iránt kérelemhez a 13. számú melléklet szerinti iratokat kell csatolni.

A szervezett villamosenergia-piac tulajdonosi szerkezetére vonatkozó szabályok

65. §

(1) A szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban egy VET szerinti engedélyesnek vagy feljogosított fogyasztónak a tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma sem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 5%-át.

(2) A szervezett villamosenergia-piacot működtető társaságban a VET szerinti engedélyesek és a feljogosított fogyasztók tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összege nem érheti el a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 50%-át.

(3) A szervezett villamosenergia-piacot működtető társaságban a (2) bekezdés szerinti tulajdonosokon kívüli egy tulajdonos tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 10%-át.

(4) Az (1)-(3) bekezdés számítása során a tulajdonos, az engedélyes, illetve a feljogosított fogyasztó tulajdoni hányadának, illetve szavazati arányának a tulajdonos, engedélyes, illetve feljogosított fogyasztó és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.

(5) A Hivatal az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek nem teljesülése esetén akkor is megtagadja az engedély kiadását, ha a szervezett villamosenergia-piacot működtető társaságban valamely személy a szervezett villamosenergia-piac függetlenségét, a piac működésének tisztaságát vagy versenysemlegességét, illetve a villamosenergia-rendszer biztonságát veszélyeztető befolyással rendelkezik bármely, az (1)-(4) bekezdésekben leírtaktól eltérő módon.

66. §

A rendszerirányító részesedése a fenti korlátokat meghaladhatja.

A szervezett villamosenergia-piac engedélyezése során eljáró hatóságok

67. §

A szervezett villamosenergia-piac működtetésére irányuló engedélykérelmet és az újabb termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésével kapcsolatos bejelentést a Hivatal megküldi véleményezésre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A Felügyelet 30 napon belül köteles a Hivatal megkeresésére érdemben, írásban válaszolni.

A szervezett villamosenergia-piac rendszerirányítóval szembeni kötelezettségei

68. §

A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles a rendszerirányítóval együttműködni. Az együttműködés részletes feltételeit a szervezett villamosenergia-piac működéséről szóló külön jogszabály és az ellátási szabályzatok határozzák meg. A szervezett piaci engedélyes a rendszerirányítóval mérlegkör működtetésére vonatkozóan köteles szerződést kötni.

A szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó szabályok

69. §

(1) A szervezett villamosenergia-piacon kizárólag villamos energiára vonatkozó termékek fizikai teljesítésű ügylet alapján történő kereskedelme folyhat.

(2) A szervezett villamosenergia-piaci termékek kereskedelme a szervezett villamosenergia-piac szabályzataiban meghatározott módon, legalább a teljesítés ideje, módja és a termékek mennyiségi meghatározása tekintetében szabványosított szerződések alapján folyik.

70. §

(1) A szervezett villamosenergia-piac működtetési tevékenységet kizárólag szervezett villamosenergia-piaci engedélyes folytathat.

(2) A Kormány a VET 4. § h) pontjában adott felhatalmazás alapján rendeletben* állapítja meg a szervezett villamosenergia-piac működésének szabályait.[103]

(3) A szervezett villamosenergia-piacot működtető társaság a szervezett villamosenergia-piac tekintetében jogosult elszámolási tevékenységet folytatni.

Összeférhetetlenség

71. §[104]

A szervezett villamosenergia-piacot működtető társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és annak közeli hozzátartozója nem lehet a szervezett piacot működtető társaság tulajdonosánál, integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál, illetve más engedélyesnél munkavállaló vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.

A szervezett villamosenergia-piacon való kereskedés tárgyi, szervezeti és személyi feltételei

72. §

(1) A szervezett villamosenergia-piacon a VET 62. §-ban meghatározott körben az kereskedhet, aki

a) megfelel a szervezett villamosenergia-piac szabályzataiban foglalt feltételeknek;

b) a szervezett villamosenergia-piac engedélyesével szerződést köt, és vállalja a szervezett villamosenergia-piac szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását;

c) a szervezett villamosenergia-piaci ügyletek elszámolására szerződést kötött az ügyletek elszámolását végző szervezettel.

(2) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a szerződéskötésre irányuló ajánlatot 30 napon belül elbírálja, és a döntésének megfelelően a kérelmezővel szerződést köt.

(3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles a kérelmezővel szerződést kötni, ha az megfelel az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételeknek.

(4) A szervezett villamosenergia-piacon kereskedők száma nem korlátozható.

A szervezett villamosenergia-piac szabályzatai

73. §

(1) A szervezett villamosenergia-piac - a VET és e rendelet által meghatározott keretek között - üzletszabályzatban és működési szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a szervezett villamosenergia-piacon kereskedési joggal rendelkezőkre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.

(2) A szervezett villamosenergia-piac működési szabályzatát és azok módosításait a szervezett villamosenergia-piac köteles jóváhagyásra Hivatalhoz benyújtani. A szabályzatok, illetve módosításaik a Hivatal jóváhagyásával válnak hatályossá.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a piac általános érdekeinek megfelelően a szervezett villamosenergia-piaci tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a villamosenergia ellátás biztonságát.

(4) A szervezett villamosenergia-piac szabályzatai nem tartalmazhatnak az egyes kereskedési joggal rendelkezőkre indokolatlan hátrányos megkülönböztetést.

(A VET 64. §-ához)

Villamos energia határon keresztül történő szállítása

74. §

(1) Villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó tevékenységi engedélyt kaphat:

a) a villamosenergia-kereskedő,

b) saját fogyasztási céljára a feljogosított fogyasztó,

c) a VET 37. § g) pontjában meghatározott feladatainak ellátása érdekében a rendszerirányító, és

d) a VET 44. § (1) és (2) bekezdése szerinti tevékenység végzésére a közüzemi nagykereskedő.

(2) A kérelmezőnek rendelkezni kell

a) az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek valamelyikének végzésére vonatkozó engedéllyel, vagy regisztrálták, mint feljogosított fogyasztót,

b) olyan dokumentált belső eljárás- és nyilvántartás renddel, amely lehetővé teszi a rá vonatkozó jogszabályok és előírások ellenőrzését,

c) a villamos energia határokon keresztül történő szállításának szabályozásáról szóló kormányrendeletben és egyéb jogszabályokban meghatározott további feltételekkel, nevére szóló hatósági engedélyekkel.

(3) Amennyiben a kérelmező engedélyesként kér határon keresztül történő szállításra tevékenységi engedélyt, a korábbi engedélykérelme mellékleteként benyújtott azon iratokat, amelyekben változás nem történt, nem köteles benyújtani. A kérelmező köteles azonban a korábbi benyújtás tényére hivatkozni és arra nézve nyilatkozni, hogy a korábban benyújtott mellékletekben változás nem történt.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel bizonyítására a kérelmező köteles megjelölni a megnevezett engedély keltét és számát. Amennyiben a kérelmező a két kérelmet egyidejűleg nyújtja be, elegendő ennek tényére utalni, azonban a villamos energia határokon keresztül történő szállítása csak az annak alapjául szolgáló működési engedély jogerőre emelkedését követően engedélyezhető.

(5) A közüzemi nagykereskedő, a kereskedő a vele szerződésben álló vásárló, illetve feljogosított fogyasztó kérésére az általa értékesített energia származásáról igazolást köteles kiadni.

(6) A villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó tevékenységi engedély iránti kérelemhez e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

(A VET 65. §-ához)

75. §

A kizárólagossági jogáról egészben vagy részben lemondó közüzemi szolgáltató vagy közüzemi nagykereskedő azzal a közüzemi szolgáltatóval, amelyik javára a kizárólagos jogáról lemond együttes kérelmet köteles előterjeszteni a Hivatal felé a lemondás jóváhagyása végett. A kérelemhez mellékelni kell a közüzemi nagykereskedő, illetve a kizárólagossági jogáról lemondó, valamint a jogosult közüzemi szolgáltató közötti szerződés egy eredeti példányát.

(A VET 66. §-ához)

76. §

Az engedélyes az engedély módosítására okot adó körülmények - különösen az engedély mellékleteinek tartalmában bekövetkezett változások - bekövetkezése esetén köteles a Hivatalt a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíteni.

77. §[105]

(A VET 67. §-ához)

78. §[106]

79. §[107]

(A VET 69. §-ához)

80. §

(1) A VET 69. §-ában meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenése, az abban keletkező kár vagy a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítás összegében a villamosmű engedélyese (a továbbiakban: engedélyes) és az idegen ingatlan tulajdonosa használója (a továbbiakban együtt ingatlantulajdonos) állapodik meg. Megállapodás hiányában az engedélyes az engedélyben foglalt munkálatokat csak akkor kezdheti meg, ha a költségére végzendő szakvéleményben foglalt kár kártalanítási összegét az ingatlan tulajdonos részére átadta, illetőleg annak javára a bíróságon kezelt letétekről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően bírósági letétbe helyezi, és arról az ingatlan tulajdonosát tájékoztatja.

(2) Ha a VET 69. §-ának (1) bekezdése szerinti jogok alapján végzett munkával, vagy a VET 69. §-ának (4) bekezdése szerinti helyreállítási kötelezettség nem, vagy nem megfelelő végzésével összefüggő kárt és kártalanítási összeget az engedélyes az ingatlan tulajdonosának nem fizeti meg, vagy az általa felajánlott és az ingatlan tulajdonos által át nem vett, illetőleg bírósági letétbe helyezett összeg a kárt nem fedezi, a károsult a további igényét bírósági eljárás során érvényesítheti.

(3) Kisajátítás esetén, amennyiben az ingatlan tulajdonosa a kártalanítás összegével nem ért egyet további igényeit a kisajátításról szóló jogszabályok szerint érvényesítheti.

(A VET 70. §-ához)

81. §

(1) Az előmunkálati jog iránti kérelemhez csatolandó műszaki leírásokat, helyszíni rajzokat, ütemtervet a 32. számú melléklet szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell az engedélyesnek elkészítenie.

(2)[108] Az előmunkálati jog alapján az engedélyes vagy megbízottja az engedélyezést követő egy éven belül a más tulajdonában, használatában levő ingatlanon jogosult kártalanítás ellenében bejárást végezni, olyan jeleket elhelyezni, méréseket, talajvizsgálatokat végezni, amelyek a villamosmű elhelyezéséhez szükségesek. Az előmunkálati jog alapján végezhető munka megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát és az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a felügyelőséget, mint építésügyi engedélyező hatóságot az előmunkálati jog jogosultja 30 nappal korábban köteles értesíteni. Az előmunkálati jog érvényességi ideje egy alkalommal további egy évvel meghosszabbítható.

(A VET 71-74. §-aihoz)

82. §

(1)[109] A miniszter által külön jogszabályban kijelölt, vezetékjogot engedélyező hatóság a VET hatálya alá tartozó villamos vezetékek, valamint ezek közbeiktatott, illetőleg csatlakozó műtárgyai tekintetében az építésügyi hatósági jogkört is gyakorolja. A vezetékjogot engedélyező hatósághoz az engedélyes által benyújtott vezetékjog iránti kérelem előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárást az engedélyes vagy megbízása alapján a tervező folytatja le. Az előkészítő eljárást akkor is le kell folytatni, ha a közcélú hálózat az idegen ingatlanon annak tulajdonosa hozzájárulásával létesül.

(2) Az előkészítő eljárást megelőzően az engedélyes (vagy megbízottja) műszaki tervet köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell egyebek között a villamosműnek minősülő közcélú hálózat és csatlakozó berendezés nyomvonalát, a tartószerkezet által elfoglalt terület nagyságát, valamint biztonsági övezetének terjedelmét (32. számú melléklet). A műszaki tervben meg kell jelölni a közcélú hálózathoz csatlakozó közvetlen vezeték és fogyasztói berendezés tulajdoni határát (csatlakozási pontot).

(3) Az előkészítő eljárás során figyelemmel kell lenni a villamosmű által érintett település, települési környezet, illetőleg az építészeti örökség védelme szempontjából nagy jelentőségű településrendezési elképzelésekre, az építési-műszaki tervek szakszerűségének elősegítésére, továbbá a településrendezési, építési-műszaki környezetalakítási és egyéb fontos építésügyi célokra, valamint a vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatására, úgyszintén az ingatlan tulajdonos ingatlanát érintő középtávú terveire.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásakor biztosítani kell a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti örökség védelmét, felújítását és az értékes építmény és tájrészlet látványát.

83. §

(1)[110] Az előkészítő eljárás után helyszíni szemlét kell lefolytatni, amelyet az engedélyesnek kell megszervezni. A helyszíni szemlére az engedélyes a vezetékjoggal és annak biztonsági övezetével érintett ingatlantulajdonosokat és a 4. számú mellékletben felsorolt, az adott ügyben érintett hatóságokat, a vezetékjogot engedélyező hatóságot, valamint a közüzemeket köteles meghívni. A vezetékjogot engedélyező hatóság az adott ügy elbírálása során további szakhatóságok bevonását is kezdeményezheti.

(2)[111] A vezetékjogi engedélyezési eljárás a vezetékjog iránti kérelemnek a vezetékjogot engedélyező hatósághoz az engedélyes által történő benyújtásakor indul. Az ügyfelet az eljárás megindításáról a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül - ismert ügyfél esetén postai úton, nem ismert ügyfél esetén hirdetmény és közzététel útján - kell értesíteni. A vezetékjogi engedélyezési eljárásra a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárási határidő 90 nap és a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje 30 nap.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szakhatóságként eljáró hatóságok a szakhatósági hozzájárulás tekintetében a helyszíni szemlét követő 30 napon belül, a közművek az érdekeltségi területüket illetően kötelesek állást foglalni és azt a helyszíni szemle szervezőjével közölni.

(4) Ha a szakhatóság a hozzájárulását a műszaki előírásoktól, nemzeti szabványoktól való eltéréshez köti, vagy egyedi előírást tesz kötelezővé az engedélyes terhére, állásfoglalását indokolnia kell.

84. §

(1) A vezetékjogi engedélyben kell meghatározni a közcélú hálózat tartószerkezete által elfoglalható terület nagyságát, a tartószerkezetek közötti távolságot, a közcélú vezeték biztonsági övezeteként kijelölt területsáv nagyságát úgy, hogy azok az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen ne akadályozzák.

(2) Az engedélyes a vezetékjog alapján a VET 72. §-ában foglalt tevékenységével okozott kárt a jelen jogszabály 80. §-ban foglaltak szerint megtéríteni köteles.

(3) Ha az engedélyes a VET 72. §-ának d) pontja szerinti jogosultságával élve fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit távolítja el és azokra az ingatlan tulajdonosa nem tart igényt, az engedélyes köteles saját költségén az ingatlanról eltávolítani.

(4) Erdőnek és fásított területnek közcélú vezeték létesítése céljából szükséges átvágása esetén - megállapodás alapján - a faanyag kitermelése, elszállítása és hasznosítása az erdő, illetőleg a fásított terület tulajdonosának a kötelezettsége és jogosultsága. Ha a tulajdonos az itt meghatározott kötelezettségét az engedélyes felszólítása ellenére nem teljesíti, az engedélyes saját költségére a faanyagot kitermelheti, ez esetben a faanyag az engedélyes tulajdonába kerül.

85. §

(1) A vezetékjogi engedélyezési eljárásért az eljárás kezdeményezője igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási jellegű szolgáltatási díj mértékét az illetékekről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg.

(2)[112] A vezetékjogi engedélyt a vezetékjogot engedélyező hatóság az ismert ügyfelekkel, a vezetékjog jogosultjával, a települési önkormányzat jegyzőjével és az eljárásban részt vevő szakhatóságokkal postai úton, nem ismert ügyféllel hirdetmény és közzététel útján közli.

(3)[113] A vezetékjog alapján elvégezhető munkák megkezdéséről és befejezéséről az engedélyes az ingatlan tulajdonosát, a települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a vezetékjogot engedélyező hatóságot tájékoztatja.

86. §

(1) A VET 71. § (2) bekezdésében szabályozott tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(2) Az ingatlan tulajdonosa kérheti az engedélyestől a közcélú hálózat és tartószerkezete eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha azok műszaki feltételei adottak, illetőleg azok a villamosmű üzemeltetésében jelentős hátrányt nem jelentenek, és vállalja az azokkal kapcsolatos költségek viselését.

(3) Ha a vezetékjog megszűnik, az engedélyes köteles egy éven belül a közcélú hálózatot és tartószerkezeteit az ingatlanról eltávolítani és az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas módon az ingatlan tulajdonos rendelkezésére bocsátani.

86/A. §[114]

(1)[115] A fennmaradási engedélyezési eljárás a fennmaradási engedély iránti kérelemnek a hálózati engedélyes székhelye szerint illetékes vezetékjogot engedélyező hatósághoz - a hálózati engedélyes által - történő benyújtásakor indul. Az ügyfelet az eljárás megindításáról a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül - ismert ügyfél esetén postai úton, nem ismert ügyfél esetén hirdetmény és közzététel útján - kell értesíteni. A fennmaradási engedélyezési eljárásra a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárási határidő 90 nap és a hiánypótlási felhívás kibocsátásának határideje 30 nap.

(2) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 32. számú melléklet szerinti tartalommal és példányban kell a hálózati engedélyesnek elkészíteni.

(3) A vezeték műszaki-biztonsági követelményeknek való megfelelését a hálózati engedélyes nyilatkozatával és műszaki szakértői véleménnyel kell igazolni.

(4) A vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját, vagy ennek hiányában a vezeték meglétét és létesítésének időpontját a hálózati engedélyes köteles bizonyítani.

(5)[116] A fennmaradási engedélyt a vezetékjogot engedélyező hatóság - mint építésügyi engedélyezési hatóság - az ismert ügyfelekkel és a hálózati engedélyessel postai úton, nem ismert ügyféllel hirdetmény és közzététel útján közli.

(6) A fennmaradási engedélyezési eljárásért a hálózati engedélyes igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke tekintetében a vezetékjogi engedélyre vonatkozó díjakat kell alkalmazni.

86/B. §[117]

(1) A hálózati engedélyesnek a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően a nem tartószerkezeten elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés által igénybe vett idegen ingatlan tulajdonosával a VET 75. §-ának (3) bekezdése szerint a térítés mértékében meg kell állapodni.

(2) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 32. számú melléklet szerinti tartalommal és példányban kell a hálózati engedélyesnek elkészíteni.

(3) A nem tartószerkezeten elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés műszaki-biztonsági követelményeknek való megfelelését a hálózati engedélyes nyilatkozatával és műszaki szakértői véleménnyel kell igazolni.

(4) A használati jog fennállását és keletkezésének időpontját a hálózati engedélyes köteles bizonyítani.

(5) A fennmaradási engedélyezési eljárásért a hálózati engedélyes igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke tekintetében a sajátos energiaellátási építményekre vonatkozó díjakat kell alkalmazni.

(A VET 75. §-ához)

87. §[118]

(1) Használati jog alapításáról az engedélyesnek és az ingatlantulajdonosnak kell megállapodnia. Megállapodás hiányában a használati jogot az engedélyes az építésügyi hatóságtól kérheti. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. 108. §-a és 171. §-a irányadó.

(2) Az ingatlan használati jog birtokában az engedélyes az építményre kérheti az építési engedély megadását.

(A VET 78. §-ához)

88. §

A külön törvény szerint szolgalmi jog kérhető a bányától, illetőleg a szénhidrogénmezőtől az erőműhöz tüzelőanyagot szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték, célvezeték elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez is.

(A VET 80. §-ához)

89. §[119]

(1) A 82-89. §-okban foglaltakat a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő eltérésekkel a közvetlen vezetékek, valamint a fogyasztói vezetékek vonatkozásában is alkalmazni kell.

(2) A közvetlen vezetékek, valamint a fogyasztói vezetékek létesítői a Ptk. rendelkezései szerint kötelesek a használatában korlátozni kívánt idegen ingatlan tulajdonosával a korlátozás mértékében és a kártalanításban megegyezni, illetőleg megegyezés hiányában bírósági eljárást kezdeményezni.

[A VET 84. §-ához][120]

89/A. §[121]

(1) A közüzemi fogyasztó a saját vagy az általa üzemeltetett fogyasztói vezetéken keresztül, a fogyasztási helyen belül az általa vásárolt villamos energiát harmadik személynek továbbadhatja. A villamos energia továbbadása esetén a VET 84. §-ának (3)-(6) bekezdései alkalmazandók.

(2) A közüzemi fogyasztó villamosenergia-továbbadása abban az esetben nem minősül villamosenergia-kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a közüzemi fogyasztó által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergiamennyiség átlagárát. A közüzemi fogyasztó e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a VET 10. §-ának m) és n) pontjában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

89/B. §[122]

(1) Az átviteli hálózatra csatlakozó fogyasztó villamosenergia-fogyasztása a VET 23. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint a rendszerirányító feladatkörébe tartozó, az átviteli engedélyes tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezés alapján számolható el.

(2) Az erőművek és kiserőművek részére szolgáltatott villamos energia a VET 23. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint a rendszerirányító feladatkörébe tartozó, a termelői engedélyes vagy a kiserőmű tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezés alapján számolható el.

(A VET 101. §-ához)

90. §

(1)[123] A VET 3. §-ának 18. pontjában meghatározott integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles belső számvitelében olyan nyilvántartást kialakítani, a számviteli elszámolást úgy megszervezni a számvitelről szóló külön törvénnyel összhangban, hogy a nem engedélyköteles tevékenysége, illetve tevékenységei az engedélyköteles tevékenységtől, illetve tevékenységektől és az engedélyköteles tevékenységei egymástól egyértelműen elkülöníthetőek, átláthatóak, ellenőrizhetőek legyenek. Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles továbbá az engedélyköteles tevékenységekre külön-külön önálló mérleget és eredménykimutatást, illetve a vállalkozás egészére éves beszámolót elkészíteni.

(2)[124] A VET 3. §-ának 18. pontjában meghatározott vállalkozás köteles az (1) bekezdés szerint elkészített, vállalkozása egészére vonatkozó éves beszámolójában a tevékenységek VET 101. §-ának (1) bekezdése szerinti számviteli szétválasztásából adódó halmozódást (bevételekben, költségekben stb.) kiszűrni. A vállalkozás köteles a kiszűrt halmozódást az éves beszámolójának kiegészítő mellékletében részleteiben bemutatni.

(3)[125] Ha az engedélyes integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja - a VET 51. §-ának j)-l) pontjaiban meghatározott engedélyesek kivételével - köteles a vállalkozás egészére vonatkozó éves beszámolóját és az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás egészére vonatkozó összevont beszámolót (mérleget, eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet, annak részeként az (1) bekezdés szerint az elkülönített tevékenységekre vonatkozó mérlegeket és eredménykimutatásokat) a Hivatalnak a cégbírósághoz történő benyújtással egyidejűleg megküldeni a tárgyévre elkészített üzleti jelentéssel és a VET 101. §-ának (3) bekezdése szerinti könyvvizsgálói jelentéssel együtt.

(4)[126] Annak érdekében, hogy az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak teljesítése során a villamosenergia-ipari vállalkozások számára egységes feltételrendszer érvényesülhessen, a Hivatal irányelvet ad ki a mérleg és az eredménykimutatás tevékenységek közötti felosztási módszereinek a VET-ben foglaltaknak megfelelő alkalmazására, és azt a Hivatal honlapján közzéteszi.

(5) A VET 102. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében a kereskedő munkavállalói és vezető tisztségviselői a rendszerirányítóval, a hálózati engedélyesekkel, a szervezett-piac engedélyesével a közüzemi nagykereskedővel és közüzemi szolgáltatóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, és ezeknél a társaságoknál vezető tisztségviselők nem lehetnek.

[A VET 102/B. §-ához][127]

90/A. §[128]

(1) Ha a rendszerirányító korábbi vezető tisztségviselője vagy vezető állású munkavállalója más engedélyes vagy annak kapcsolt vállalkozása, illetve az évente 6,5 GWh-nál több villamos energiát felhasználó fogyasztó vagy kapcsolt vállalkozása vezető tisztségviselője vagy vezető állású munkavállalója lesz, köteles üzleti titokként kezelni a rendszerirányító üzleti titkain túlmenően azon adatokat és más információkat is, amelyek a rendszerirányító VET alapján végzett rendszerirányítási tevékenységével kapcsolatosak, illetve a villamosenergia-piac állapotát, az egyes piaci szereplők tevékenységét, üzleti pozícióját jellemző, továbbá bármely más üzleti szempontból hasznos, a jogszabályok alapján nyilvánosságra vagy az energiaipari társaságok tudomására nem hozott adatokat, amelyek a rendszerirányítóval fennállott jogviszonyának fennállása alatt jutottak tudomására.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában piaci szereplőnek minősül az engedélyes, a kiserőmű üzemeltetője, a közvetlen vezeték létesítője és a fogyasztó.

(3) Villamos energia határon keresztül történő szállítása és az azzal való külkereskedelem esetén piaci szereplőnek minősül valamennyi külföldi természetes és jogi személy, akivel a felsorolt piaci szereplők a villamos energia határon keresztül történő szállítása és az azzal való külkereskedelem lebonyolítása kapcsán jogviszonyba kerülnek.

90/B. §[129]

(1) Az engedélyes a megfelelési szabályzatban a következő rendelkezések érvényre juttatásáról gondoskodik:

a) a rendszerirányítási és a hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó vállalkozás munkavállalója - az adott VET szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységen kívül - más, a VET szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytató vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet,

b) a VET 102/B. §-ában foglalt rendelkezéseknek történő megfelelés, különös tekintettel a működési engedélyben foglalt tevékenységek, valamint az azok végzéséhez szükséges egyéb tevékenységek harmadik személy általi végzése esetén előírt adatkezelési szabályok és eljárások részletes szabályozása,

c) az adatok kezelése és hozzáférhetővé tétele részletes szabályainak meghatározása, beleértve az integrált villamosenergia-ipari vállalkozáson belüli, a szabályzat készítésére kötelezett engedélyest érintő eljárásokat, szabályokat.

(2) A megfelelési szabályzat és a megfelelési jelentés kötelező tartalmi elemeit a 33. és 34. számú mellékletek határozzák meg.

(3) A megfelelési jelentést az engedélyben meghatározott időpontig kell elkészíteni.

(4) A rendszerirányító, valamint a hálózati engedélyesek legkésőbb a VET 102/B. §-a (3) bekezdésének hatálybalépésekor kötelesek jóváhagyásra benyújtani a Hivatalnak az egyenlő bánásmód követelményének a vállalkozás működése során történő érvényre juttatása érdekében készített megfelelési szabályzatot, és kérni az engedély módosítását.

(5) Ha a rendszerirányítási tevékenységet vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az átviteli tevékenységgel együtt végzi, akkor a villamos energia átvitelre vonatkozó engedélykérelemhez csatolni kell a rendszerirányító és az átviteli engedélyes az egyenlő bánásmód követelményének a vállalkozás működése során történő érvényre juttatása érdekében készített, és a Hivatal által jóváhagyott megfelelési szabályzatát.

(A VET 103. §-ához)

91. §[130]

(1) A VET 103. §-ának(l), (3) és (5) bekezdésében meghatározott jóváhagyás iránti kérelmet e rendelet 16. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, és a kérelmező köteles a kérelemhez csatolni mindazon iratokat és nyilatkozatokat, amelyeket a VET, e rendelet vagy külön jogszabályok előírnak.

(2) Az engedélyes a működési engedély kézhezvételétől számított kilencven napon belül társasági szerződésébe foglalja, hogy a VET 103. §-ának (1), (3) és (5) bekezdésében meghatározott cégjogi események és befolyásszerzések érvényességi feltétele a Hivatal által kiadott előzetes jóváhagyó határozat. A társasági szerződésben az engedélyes utal a VET 103. §-ának (8) bekezdésében foglalt következményre. E bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítését az engedélyes a társasági szerződés cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg - a társasági szerződés cégbíróság által érkeztetett példányának megküldésével -a Hivatal részére írásban igazolja.

(A VET 109. §-ához)

92. §

(1) Amennyiben a fogyasztó berendezése annak műszaki állapota, rendellenes üzemeltetése vagy a környezetében beállott változás folytán súlyosan veszélyezteti az életet, egészséget, az üzem- és vagyonbiztonságot, súlyosan veszélyezteti vagy súlyosan zavarja a villamosmű üzemét, illetőleg más fogyasztók villamosenergia-vételezését, a hálózati engedélyes saját kezdeményezésére jogosult az okot adó körülmény alapján intézkedésre jogosult hatóság kérésére, vagy anélkül is a területi műszaki biztonsági felügyeletek rendelkezésére köteles a fogyasztó berendezését a hálózatról lekapcsolni, és részére a villamos energia szolgáltatást mindaddig felfüggeszteni, amíg a fogyasztó nem igazolja megbízható módon a lekapcsolás okának megszüntetését.

(2) Amennyiben a lekapcsolás és felfüggesztés indokául szolgáló veszélyeztetés vagy zavarás súlyosságának megítélésében az engedélyes és a fogyasztó közt vita merül fel, abban a miniszter által a VET 110. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kijelölt szervezet dönt. Ha a döntést a fogyasztó a bíróságnál megtámadja, a megtámadásnak nincs halasztó hatálya.

(A VET 112. §-ához)

93. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) A VET 121. §-ának (1) bekezdésében meghatározott legkorábban 2003. január 1-jétől érvényes működési engedély iránti kérelem benyújthatósága érdekében a rendelet 33-37., 39., 41., 47-50. és 55-61. §-ai, valamint a 2/a.-14., 17-28. és 30. mellékletei a kihirdetéskor lépnek hatályba.

94. §

(1) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról rendelkező 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a villamosvezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet, a villamosműhöz tartozó vezeték és erdő keresztezésének és megközelítésének szabályozásáról szóló 1/1967. (XII. 19.) NIM-MÉM együttes rendelet, az erősáramú vezeték és folyó, vízfolyás, tó, valamint csatorna keresztezésének szabályozásáról rendelkező 38/1964. (NIM.É. 29.) NIM-OVF együttes utasítás, valamint a 107/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet az erőművek létesítési és üzembe helyezési eljárásáról.

(2) A VET hatálybalépése előtti jogszabályok alapján megadott, a VET V. fejezetében foglaltak szerinti jogosultságok az engedélyes és az idegen ingatlan tulajdonos közötti jogviszonyban továbbra is érvényesek.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[131]

95. §[132]

(1) E rendelet a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1/a. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[133]

Villamos energia közüzemi szabályzat

Általános rendelkezések

1. §

A Villamos Energia Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: VKSz) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 4. §-ának j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a közüzemi fogyasztó villamos energia vételezése esetében a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó közötti szerződés minimális tartalmi elemeit tartalmazza.

2. §

(1) A VKSz alkalmazásában irányadó fogalmakat a VET 3. §-ában és az e §-ban foglalt rendelkezések tartalmazzák.

(2) Kizárólag e szabályzat alkalmazása szempontjából

szolgáltató: közüzemi szolgáltató engedélyest (VET 3. §-ának 26. pontja) jelent,

fogyasztó: közüzemi fogyasztót (VET 3. §-ának 24. pontja) jelent,

erőmű üzemeltetője: a termelői engedélyes és a kiserő-mű üzemeltetője.

(3) Fogyasztási hely (a VET 3. §-ának 14. pontja) meghatározásához:

a) Egy fogyasztási helynek kell tekinteni a fogyasztó tulajdonában (kezelésében) vagy használatában álló összefüggő területet, és azokat a nem összefüggő (egymással nem határos) területeket is,

aa) amelyek ugyanazon közút, vasút ellentétes oldalán egymással szemben helyezkednek el, vagy

ab) amelyre a fogyasztó a szolgáltató 2005. szeptember 1-je előtt adott hozzájárulásával [VET 84. §-ának (1) bekezdése] fogyasztói vezetéken keresztül ad tovább, vagy saját létesítmény ellátására visz át villamos energiát, továbbá

ac) az épület (lakóház, irodaház, társasüdülő, szociális, karitatív, egyházi, diplomáciai és egyéb rendeltetésű épület) közös használatú helyiségeit és szabadtereit (területrészeit),

ad) azt az összefüggő helyiségcsoportot, amelyet önálló mért fogyasztói vezeték lát el.

b) Külön fogyasztási helynek kell tekinteni egy összefüggő területen (ingatlanon, épületen, épületszekción) belül minden egyes közüzemi fogyasztó tulajdonában, bérletében, kezelésében, használatában álló összefüggő területrészt, illetve összefüggő helyiségcsoportot, amelyet önálló mért fogyasztói vezeték lát el villamos energiával.

c) Közös tulajdonban álló ingatlanon, külön fogyasztási helynek kell tekinteni a tulajdonostársak kizárólagos használatában lévő összefüggő területrészt, illetve helyiségcsoportot, amelyet egy önálló, mért fogyasztói vezeték lát el villamos energiával.

d) A közvilágítás, valamint a forgalomirányítás tekintetében egy fogyasztási hely a településnek az a közigazgatási területe, illetve - a felek megállapodása esetében - annak megállapodásban körülhatárolt része, amelyen lévő közvilágítást, illetve forgalomirányítást ellátó települési önkormányzat, vagy természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet közüzemi fogyasztóként a közüzemi szolgáltatóval létrejött közüzemi szerződés alapján vételez villamos energiát.

(4) Fogyasztásmérő-berendezés (VET 3. §-ának 4. pontja): a villamosenergia-fogyasztás mérésére és elszámolására szolgáló egy vagy több fogyasztásmérő, a kiegészítő készülékekkel együttesen, ideértve, de nem kizárólag:

- a hatásos és meddőenergiát mérő fogyasztásmérőket,

- az időprogram kapcsoló és a különmért fogyasztókat vezérlő kapcsolóórát vagy központilag vezérelt vevőberendezést és a hozzá tartozó mágneskapcsolókat,

- a vételezett és hálózatba táplált teljesítményt mérő és regisztráló készülékeket,

- a mérőtranszformátorokat,

- a mérőtranszformátorok szekunder oldali vezetékeit,

- a távadókészülékeket és azok vezetékeit,

- a vételezhető és a hálózatba táplálható teljesítmény korlátozására szolgáló

a) kismegszakítókat,

b) olvadóbiztosítókat,

c) beállítható túláram-korlátozóval rendelkező megszakítókat,

- vagy egyéb készülékeket.

(5) Az elszámolás

a) Elszámolási időszak: a fogyasztásmérő berendezés két egymás utáni leolvasása vagy adatrögzítés közötti időszak. Az egymás utáni elszámolási időszakok egymástól eltérhetnek (pl. a leolvasás lehetetlensége vagy a fogyasztóval kötött megállapodás alapján) . Az elszámolási időszakok részletes meghatározását és feltételeit, az elszámolási rendszert, valamint a zónaidőkre vonatkozó időtartamokat (csúcsidőszak, völgyidőszak) az ármegállapító rendeletben kell meghatározni.

b) Részszámla: a nem havi elszámolási rendszerbe tartozó fogyasztó részére az elszámolási időszakon belül benyújtott számla, aminek alapja az előző elszámolási időszakban történt fogyasztás, illetve a fogyasztó és a szolgáltató között létrejött megállapodás.

c) Fizető: az, aki (amely) a közüzemi szerződésben vagy e nélkül, külön kötött fizetési megállapodásban vállalja meghatározott fogyasztási helyen (helyeken) felhasznált, valamint a szerződött, illetve igénybe vett teljesítmény szerinti villamosenergia-ellátás árának (díjának) és a járulékos költségeknek megfizetését. A fizető és a fogyasztó - a felek megállapodásának megfelelően - tartósan vagy időlegesen is eltérő lehet, a közüzemi szolgáltatóval szemben azonban felelősségük egyetemleges. A fizetési megállapodásban vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén a megállapodásban meghatározott valamennyi fogyasztási hely kikapcsolható [VET 92. §-a] a villamosenergia-szolgáltatásból.

(6) Lakossági fogyasztó: az a fogyasztó, aki saját háztartása - egy fogyasztási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a közüzemi szolgáltatóval villamos energia vételezésére megkötött közüzemi szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat haszonszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

(7) Rendelkezésre álló teljesítmény

A rendelkezésre álló teljesítmény az a teljesítőképesség-érték (látszólagos teljesítmény, kVA), amelynek mértékéig a csatlakozási pontot ellátó hálózati engedélyes a hálózati csatlakozási szerződésben foglalt megállapodások szerint köteles a közcélú hálózat felől a csatlakozási pontig a hálózati teljesítőképességet (kapacitást) biztosítani.

A fogyasztási hely részére rendelkezésre álló teljesítmény

a) a fogyasztó által vagy közvetlenül, vagy a közüzemi szolgáltató közreműködésével a hálózati engedélyessel megkötött érvényes csatlakozási szerződésben vagy a szolgáltatóval kötött érvényes közüzemi szerződésben szerepel, és amelyért a fogyasztó közvetlenül vagy a közüzemi szolgáltató engedélyes közreműködésével a hálózati engedélyesnek a külön jogszabály szerinti csatlakozási díjat megfizette, vagy egyéb módon jogszerűen megszerezte,

b) csatlakozási díjfizetés nélkül a hálózatra csatlakozó fogyasztó esetében a fogyasztó és a szolgáltató között megkötött mindenkori utolsó villamosenergia-ellátási szerződésben lekötött legnagyobb vételezhető teljesítményérték, amely közüzemi szerződés esetében a lekötött vagy a névleges csatlakozási teljesítményértékkel azonos, és amelynek mértékéig a fogyasztási helyet ellátó hálózati engedélyes köteles a csatlakozási ponton a fogyasztó részére teljesítményigényének megfelelő hálózati átviteli teljesítőképességet (hálózati kapacitást) rendelkezésre bocsátani,

c) a fogyasztó és a közüzemi szolgáltató jogelődje között létrejött szerződésben szereplő rendelkezésre álló teljesítmény.

(8) A különféle, fogyasztó által vételezett villamos teljesítmények teljesítési helyre, mérésre és elszámolásra vonatkozó alkalmazási és tarifális feltételeit a közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia árára vonatkozó miniszteri rendeletben kell meghatározni.

(9) A közüzemi szolgáltatóval kötött közüzemi szerződésben szereplő, közüzemi fogyasztó által vételezett teljesítményekkel kapcsolatos fogalmak

Szerződött teljesítményen a szolgáltató és a fogyasztó között közüzemi szerződésben rögzített hatásos (kW), illetve látszólagos (kVA) teljesítményértéket (-értékeket) kell érteni. 400/230 V vagy 230 V névleges feszültség alkalmazása esetében a látszólagos teljesítményértékek amperben (A) meghatározott áramerősség értékre átszámíthatók. Az átszámítást 230 V feszültség figyelembevételével kell elvégezni.

A szerződött teljesítményértékek alapul szolgálnak a közüzemi szolgáltatásra vonatkozó villamosenergia-ellátási árrendeletben szereplő teljesítmény-, illetve a teljesítményekkel kapcsolatos díjak megállapításához.

a) Lekötött teljesítmény

Lekötött teljesítmény a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött közüzemi szerződésben csatlakozási pontonként, teljesítmény-fajtánként, illetőleg zónaidőnként rögzített teljesítményérték, amely a szerződés érvénytartama alatt a közüzemi szolgáltatásra vonatkozó árrendeletben meghatározott díjak megfizetése ellenében igénybe vehető.

b) Névleges csatlakozási teljesítmény

Névleges csatlakozási teljesítmény a szolgáltató és a fogyasztó közötti közüzemi szerződésben fogyasztási helyenként rögzített, az árrendeletben meghatározott vagy ott előírt módon számított teljesítményérték, amelyet a fogyasztásmérő berendezés részét képező áramkorlátozó berendezés névleges vagy beállított áramerőssége határoz meg, és a közüzemi szerződés érvénytartama alatt az ár-rendeletben meghatározott díj megfizetése ellenében igénybe vehető. A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét.

c) Kisegítő teljesítmény

Kisegítő teljesítmény a saját használatú erőművel rendelkező fogyasztó által erőmüvének karbantartása, illetőleg villamos generátorának, turbinájának üzemzavara idejére lekötött és igénybe vehető teljesítmény.

d) Növekvő teljesítmény

Növekvő teljesítmény a fokozatosan felfejlődő teljesítménydíjas fogyasztó által a villamos energia ellátási (közüzemi) szerződésben csúcsidőszakra igényelhető, az előző szerződéses időszak legnagyobb csúcsidőszakra lekötött teljesítményéhez képest a szerződéses időszak végéig fokozatos (lépcsőzetes) növekedéssel leköthető teljesítmény; az egyes teljesítménylépcsők közötti növekedés legkisebb mértékét a villamosenergia-árszabás határozza meg.

e) Éjszakai többletteljesítmény

A teljesítménydíjas fogyasztó által éjszakai völgyidőszakban, a völgyidőszakra lekötött teljesítmény felett, legalább egy hónapra igénybe vehető többletteljesítmény, amely a hálózat átvivő képességének figyelembevétele mellett, a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladhatja, és amely a szolgáltató előzetes hozzájárulásával és a hálózati engedélyessel egyeztetve vehető igénybe.

f) Hétvégi többletteljesítmény

Hétvégi többletteljesítmény a péntek éjszakai völgyidőszak kezdete és a hétfő nappali csúcsidőszak kezdete közötti időszakra - a völgyidőszakára lekötött teljesítményt meghaladó - rendszeres többletvételezésre igényelhető, vagy az áramszolgáltató előzetes hozzájárulásával esetenként, a hálózat átvivő képességének figyelembevétele mellett, a hálózati engedélyessel egyeztetve a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladóan igénybe vehető teljesítmény. Ha az alkalmazott villamos energia árszabás szerint völgy- és csúcsidőszak nincs megkülönböztetve, az időszak kezdetéről és végéről a közüzemi szerződésben kell megállapodni.

g) Tartalékteljesítmény

Tartalékteljesítmény a több csatlakozási ponton keresztül ellátott fogyasztási hely egyes csatlakozási pontjain a fogyasztó által üzemszerű igénybevételre, a közüzemi szerződésben lekötött érték felett igénybe vehető teljesítmény, a hálózat átvivő képességének figyelembevételével, a hálózati engedélyessel egyeztetve a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladóan.

A fogyasztó a tartalékteljesítményt - a közüzemi szerződésben meghatározott eljárás mellett, vagy ha a szerződésben erről nincs kikötés, az üzletszabályzatban meghatározott módon - csak akkor veheti igénybe, ha a fogyasztási helyet ellátó közcélú vagy fogyasztói vezeték üzemzavara, hibája, illetőleg tervszerű megelőző karbantartása következtében a vételezés egy vagy több csatlakozási ponton átmenetileg részben vagy teljesen lehetetlenné válik. A fogyasztó köteles a tartalékteljesítmény igénybevételét legkésőbb az ilyen vételezés megkezdésekor a szolgáltatónak bejelenteni. A fogyasztási helyen vételezett teljesítmény összege a tartalékteljesítmény igénybevétele esetén sem haladhatja meg a közüzemi szerződésben a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre összesen lekötött teljesítményt.

h) Operatív teljesítmény

Operatív teljesítmény az a teljesítményérték, amelynek mértékéig a fogyasztó a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott időtartamon belül a közüzemi szerződésben eredetileg lekötött teljesítmény felett, a hálózat átviteli képességének figyelembevételével, a hálózati engedélyessel egyeztetve a rendelkezésre álló teljesítményt is meghaladóan vételezhet.

Fogyasztói igénybejelentés és szolgáltatói tájékoztatás

3. §

(1) A közüzemi villamosenergia-ellátásra vonatkozó fogyasztói igénybejelentés módját, tartalmát és formáját figyelembe véve, de nem kizárólag

a) más fogyasztási helyek felé kívánt továbbadási tevékenység szándékát és adatait, továbbá

b) a fogyasztó fogyasztói berendezésével (VET 3. §-ának 16. pontja) termelendő villamos energiahálózatra adási szándékát és a hálózatra adásra és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó adatokat, a szolgáltató és a hálózati engedélyes az üzletszabályzatában köteles meghatározni.

(2) A szolgáltató az igénybejelentésre, a hálózatot működtető hálózati engedélyessel együttműködve, a hálózati engedélyes által adott tájékoztatás megérkezése után lakossági fogyasztónál 8, egyéb fogyasztó esetében 30 napon belül köteles a fogyasztó felé a birtokában lévő adatok alapján a tájékoztatást - a szolgáltató és a hálózati engedélyes üzletszabályzatában meghatározottak szerint - megadni.

(3) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell

a) azt, hogy az igényelt villamos energiát (teljesítményt, többletteljesítményt) melyik hálózati engedélyes vagy erőmű hálózatáról, hálózatának mely részéről tudja szolgáltatni, valamint a hálózattal való összekötés és a rendelkezésre álló teljesítmény biztosításának műszaki és műszakilag indokolt és jogszabályban előírt pénzügyi feltételeit;

b) a bekapcsolás és a szolgáltatás megkezdésének műszaki és pénzügyi feltételeit;

c) a mérőhely kialakítására, annak ajánlott módjára és a fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére vonatkozó követelményeket;

d) a fogyasztói tulajdonba kerülő hálózati rész kivitelezésénél alkalmazandó gyártmányokra vonatkozó hatósági engedélyek szükségességét;

e) az alkalmazandó érintésvédelmi módot;

f) más fogyasztó villamos energia vételezését esetleg befolyásoló, a közcélú hálózaton zavarokat (pl. feszültségtorzulás, feszültségvibrálás) okozó fogyasztói berendezés tervezett alkalmazása esetén a hálózati zavarok korlátozására vagy megelőzésére vonatkozó előírásokat, ajánlásokat;

g) a szükséges engedélyek felsorolását;

h) azt az időpontot, amelytől kezdődően a közölt feltételek teljesítése esetén az áramszolgáltatás megkezdhető; továbbá

i) a választható villamosenergia-ellátási díjszabást;

j) azt az időtartamot, ameddig a szolgáltató a tájékoztatásában foglaltakhoz kötve van;

k) hálózati csatlakozási szerződés megkötésének szükségességét.

(4) A csatlakozó-berendezés létesítési és bővítési munkáinak tervezéséről és kivitelezéséről a szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi feltételek mellett köteles gondoskodni.

(5) Ha a fogyasztói vezeték és a közvetlen vezeték terveit a fogyasztó készíti el, a szolgáltató vagy közvetlenül a hálózati engedélyes köteles térítésmentesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátani az alábbiakat

a) a csatlakozási pont helyét a közcélú hálózaton,

aa) a csatlakozási ponton igénybe vehető, egyidejű legnagyobb villamos teljesítmény nagyságát, illetőleg rendelkezésre álló teljesítményt,

ab) a csatlakozási pontra értelmezett, a fogyasztói vezetékre vonatkozó műszaki követelményeket,

ac) a mérőhely kialakítására, annak ajánlott módjára és a fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére vonatkozó követelményeket; valamint

b) a tervezéshez szükséges egyéb adatokat.

(6) Ha szükség van csatlakozási szerződés megkötésére, akkor azt közvetlenül a fogyasztó vagy a fogyasztó képviseletében vele együttműködve a szolgáltató a VHSz rendelkezéseinek megfelelően köti meg a hálózati engedélyessel.

(7) Ha a csatlakozó-berendezés és az engedélyköteles fogyasztói vezeték létesítésére, bővítésére vonatkozó műszaki tervet nem a hálózati engedélyes készítette, a tervet - a kivitelezés megkezdése előtt - a szolgáltatóhoz be kell nyújtani, amely azt műszaki felülvizsgálat céljából a hálózati engedélyeshez továbbítja. A szolgáltató és a hálózati engedélyes jogosult a közcélú villamosenergia-szolgáltatás üzembiztonsága érdekében a műszaki tervet 15 napon belül felülvizsgálni, azon az említett szempontból szükséges módosításokat - a fogyasztóval, illetve a tervezővel egyeztetve - elvégeztetni.

(8) A kereskedőtől, erőmű üzemeltetőjétől vagy külföldről villamos energiát vásároló feljogosított fogyasztónak az (1) bekezdés szerinti igénybejelentést kell tenni, ha a továbbiakban közüzemi fogyasztóként közüzemi szerződést kíván kötni a szolgáltatóval [VET 46. §-ának (5) bekezdése], továbbá a szolgáltatónak a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást kell adni. Az igénybejelentéshez csatolni kell azokat az érvényes szerződéseket, amelyek alapján a feljogosított fogyasztó a hálózati engedélyes hálózatát használja, amely a hálózathasználat, rendszerhasználat pénzügyi és műszaki feltételeit, ideértve a rendelkezésre álló teljesítménnyel kapcsolatos adatokat is tartalmazza. A szerződésben foglalt adatokat a szolgáltató ellenőrizheti, és ismeretük alapján eltekinthet a (3) bekezdés a)-f) pontjaiban és az (5) és (6) bekezdésben lévő előírások teljesítésétől. A hálózati engedélyestől nyilatkozatot kell kérni a fogyasztó rendszerhasználati díjtartozásáról, díjtartozás esetén a VET 87-93. §-a szerint és a VKSz szerződésszegésről szóló 17. §-a szerint kell eljárnia a szolgáltatónak.

(9) Ha a csatlakozó-berendezést idegen ingatlanon kell elhelyezni, illetőleg a fogyasztói hálózatot átvezetni, az ehhez szükséges hozzájárulást a fogyasztó köteles megszerezni és a szolgáltatónak átadni, amely azt a hálózati engedélyes felé továbbítja.

A közüzemi szerződés előkészítése, létrejötte és hatálya

4. §

(1) Abban az esetben, ha a fogyasztói igénnyel jelentkező fogyasztó a szolgáltató tájékoztatójában [3. § (2) bekezdése] a szerződéskötés feltételeként meghatározottakat teljesítette, a közüzemi szerződésre vonatkozó ajánlat (szerződéstervezet) elkészítését kezdeményezheti a szolgáltatónál.

(2) A szolgáltató a fogyasztó közüzemi szerződésre vonatkozó kezdeményezésének kézhezvételétől számított - lakossági fogyasztónál 8, egyéb fogyasztó esetében -30 napon belül köteles - ha szükséges, a hálózati engedélyessel együttműködve - a szerződési ajánlatát (a szerződéstervezetet) elkészíteni és a másik félnek átadni, vagy megküldeni. A szolgáltató - a fogyasztóval történő közüzemi szerződés megkötése során - a hálózati engedélyessel való kapcsolatát szabályozó szerződés szerint jár el a hálózati engedélyes felé a fogyasztó hálózathasználatának biztosítása érdekében. A szolgáltató a közüzemi szerződés megkötése során a hálózati engedélyes képviselőjeként is eljárhat, ebben az esetben a szolgáltató és a hálózati engedélyes felelőssége a fogyasztó irányában egyetemleges.

(3) Ha a szerződési ajánlat elkészítéséhez szükséges adatot, okiratot vagy a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, engedélyt a szerződési ajánlat elkészítését kezdeményező nem bocsátotta a szolgáltató rendelkezésére, hiánypótlási igényéről a szolgáltató a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles értesíteni a másik felet. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott, ajánlattételre előírt határidő a hiánypótlás teljesítésével kezdődik.

(4) A közüzemi szerződés a felek aláírásával jön létre és lép hatályba.

(5) Ha a fogyasztó a szerződést véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, a véleményeltérést új ajánlatnak kell tekinteni. A szolgáltató 15 napon belül az álláspontok egyeztetését köteles kezdeményezni. A szerződés a véleményeltérésben foglaltakban történt eredményes egyeztetést követő megállapodás - az egyező álláspontok kialakításával - időpontjában jön létre, és a szerződés hatálya is ekkor áll be.

(6) Ha a fogyasztó, illetve a fogyasztói igénnyel jelentkező a szerződéstervezetet a kiküldéstől számított 35 napon belül aláírva nem küldi vissza a szolgáltatónak, vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, a szolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

5. §

(1) Minden fogyasztási helyre - eltérő megállapodás hiányában - külön-külön szerződést kell kötni. A fogyasztó és a szolgáltató megállapodásuknak megfelelő tartalmú, egyedi közüzemi szerződést is köthetnek (VET 82. §-a), melynek feltételeit a szolgáltató üzletszabályzatában kell meghatározni.

(2) Méretlen fogyasztói vezetékről vagy az összekötő berendezésről közvetlenül vételező fogyasztókkal külön-külön szerződést kell kötni.

(3) Egy szerződést kell kötni egy fogyasztásmérő berendezésen keresztül közösen vételező lakossági fogyasztókkal, akiket (amelyeket) villamosenergia-szolgáltatás és -vételezés tekintetében egyenlő jogok illetnek meg és a fogyasztás díjának megfizetéséért egyetemlegesen felelősek. Az egyetemleges felelősség nem vonatkozik a társasházban közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás díjfizetési kötelezettségére.

A közüzemi szerződés tartalma

6. §

(1) Az általános közüzemi szerződésnek a VET 82. §-ának (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően a következőket kell tartalmaznia:

a) a hálózati engedélyes megnevezését, székhelyét, a szolgáltató fogyasztói irodája, valamint a hálózati engedélyes kapcsolattartásra szolgáló üzemegysége megnevezését, székhelyét, valamint a természetes személy fogyasztó születési idejének, személyes adatainak igazolására alkalmas hatósági igazolvány számát, nem lakossági fogyasztók esetén a fogyasztó telephelyét, statisztikai azonosítóját, adószámát, pénzintézetnél vezetett számlaszámát;

b) a fogyasztási hely (helyek) és csatlakozási pont(ok) megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;

c) a csatlakozás módját;

d) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit;

e) egyéb jogszabályban előírt pénzügyi feltételek telje-sítésének és a szolgáltatói kötelezettségeknek a rögzítését, az igénybe venni kívánt, szerződött villamos teljesítményt, a megegyezés szerinti díjfizetési módot;

f) a rendelkezésre álló teljesítményt;

g) a számlázás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak felsorolását;

h) a leolvasási, adatrögzítési, elszámolási és számlázási időszakokat;

i) a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit, valamint az érvényes tarifákra és díjakra vonatkozó információkhoz való hozzájutás lehetséges módjait;

j) a fogyasztói panaszok kezelésére vonatkozó eljárásról való tájékoztatást, és annak közlését, hogy a fogyasztó panaszával a fogyasztói érdek-képviseleti szervekhez, az 1995. évi CLV. törvényben meghatározott békéltető testülethez, valamint a Magyar Energia Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) fordulhat;

k) a hálózati engedélyes fogyasztásmérő berendezés leolvasási és ellenőrzési jogosultságát.

(2) Nem lakossági fogyasztókkal kötött szerződésnek az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően a következőket kell tartalmaznia:

a) csatlakozó-berendezésenként, a csatlakozó-berendezésen keresztül vételezhető hatásos, illetőleg látszólagos teljesítmény értékét (kW, kVA), a szükségeshez mérten időszak (zónaidő) szerinti bontásban, valamint ezek igénybevételének bejelentési módját, a villamos energia árszabályozás szerinti csoportosításban;

b) a meddőenergia-forgalom mérési módját;

c) a fogyasztó üzemének jellegéből adódó, a közcélú villamosmű üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;

d) a számlázási időszakok és az ehhez tartozó fogyasztásmérő adatrögzítés időpontok és leolvasási napok meghatározását;

e) szerződésszegés esetére szóló biztosítékot (jelzálog, bankgarancia, fizetési előleg stb.);

f) a fogyasztó erőműve által a hálózat felé átadásra kerülő (tervezett) hatásos és meddő villamos energia mennyiségét és teljesítményét zónaidők szerinti bontásban, az energia megvásárlójának megnevezését.

Az (1) bekezdés c)-i) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltakat csatlakozási pontonként külön-külön kell feltüntetni.

(3) A közüzemi szerződés megkötésének és módosításának nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

(4) Az általános közüzemi szerződés formáját és tartalmi elemeinek minden fogyasztóra általánosan jellemző részét általános szerződési feltételként a szolgáltató az üzletszabályzatában határozza meg.

(5) A szolgáltató az üzletszabályzatában foglalt általános szerződési feltételek megváltozása esetében, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal a változásról köteles az érintett fogyasztókat írásban értesíteni, továbbá a változást az értesítendő fogyasztók körére tekintettel országos vagy megyei lapban legalább két alkalommal feladott közlemény útján közzétenni, továbbá az ügyfélszolgálati irodákban nyilvánosan közzétenni.

Bekapcsolás

7. §

(1) Eltérő megállapodás hiányában a szolgáltató köteles gondoskodni - a hálózati engedélyessel együttműködve - arról, hogy a fogyasztási helyen a közüzemi szerződés hatályának beálltától, illetve a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alkalmával észlelt hibák kijavításának eredményes újravizsgálatától számított 8 napon belül a fogyasztásmérő berendezés készülékeit felszereljék, záróbélyeggel ellássák, és a szerződésben meghatározott időpontban az energiaszolgáltatás megkezdését lehetővé tegyék (bekapcsolás) .

(2) A fogyasztói vezeték szerelését végző személy, illetőleg szervezet a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozatot adni a szolgáltatónak arról, hogy a fogyasztói vezeték a külön jogszabályok és a szabványok előírásainak, valamint a szolgáltató által javasolt technikai megoldások alkalmazásáról történt megállapodásnak megfelelően készítette el. A szabványelőírástól való eltérés esetén írásban kell nyilatkozni, hogy az eltérő műszaki megoldás legalább egyenértékű a szabványos kivitellel.

(3) A szolgáltató a közcélú villamosmű biztonsága érdekében a méretlen fogyasztói vezetéket a bekapcsolás előtt felülvizsgálhatja, és ha azt állapítja meg, hogy nem felel meg a szabvány, a műszaki, a műszaki biztonsági, az érintésvédelmi előírásoknak, a szabványtól való eltérés esetén a külön nyilatkozatban foglaltaknak, a bekapcsolást a hiba kijavításáig megtagadhatja.

Közvilágítás

8. §

(1) A szolgáltató az üzletszabályzatában a területileg illetékes önkormányzatot vagy a közvilágítást ellátó egyéb társaságot - mint közvilágítási közüzemi fogyasztót - a VET 82. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján meghatározandó azon fogyasztók körébe beveheti, amelyek egyedi közüzemi szerződés kötésére jogosultak.

(2) A szolgáltató a közvilágításra vonatkozó egyedi közüzemi szerződés tartalmi és szerkezeti követelményeit üzletszabályzatban, külön fejezetben meghatározhatja.

A lakossági fogyasztó személyében beállt változás

9. §

(1) Ha a lakossági fogyasztó a fogyasztás helyéről elköltözik, illetőleg a szolgáltatás igénybevételével felhagy, köteles azt a szolgáltatónak bejelenteni. A szolgáltató a fogyasztói bejelentéstől számított 15 munkanapon belül köteles a csatlakozó és mérőberendezés állapotát a helyszínen térítésmentesen ellenőrizni, és az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni. A szolgáltató a VET 88. §-ának e), f) és g) pontja alapján semminemű igényt nem érvényesíthet a fogyasztóval szemben, ha a 15 napos határidőn belül helyszíni ellenőrzési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a helyszíni ellenőrzés során a VET 88. §-ának e),f) és g) pontjaiban meghatározott szerződésszegésre utaló körülményt nem állapít meg. A bejelentés elmulasztása vagy a szolgáltató helyszíni ellenőrzésének megakadályozása esetén a közüzemi szerződése alapján az elköltözött fogyasztó felel a fogyasztás díjának megfizetéséért és a VET 88. §-ának e),f) és g) pontjaiban meghatározott szerződésszegések jogkövetkezményeiért mindaddig, amíg a szolgáltató a fogyasztási hely ellenőrzését a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint el nem végzi. A fogyasztó mentesül a felelősség alól, ha a szolgáltató a helyszíni ellenőrzés során nem állapít meg a VET 88. §-ának e),f) és g) pontjaiban meghatározott szerződésszegést, és az általa elfogyasztott villamos energia díját a szolgáltatónak megfizette.

(2) Ha a lakossági fogyasztó olyan fogyasztási helyre költözik, vagy olyan lakossági fogyasztási helynek lesz használója, ahol villamosenergia-szolgáltatás van, köteles ezt a szolgáltatónál 15 napon belül bejelenteni, a változást igazoló iratokat bemutatni és új közüzemi szerződést kötni. A közüzemi szolgáltatás igénybevételével az új lakossági fogyasztót - a korábbi fogyasztóval kötött szerződés tartalmával azonos -jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik, ez azonban nem mentesíti az igénybejelentési és szerződéskötési kötelezettség alól.

(3) Az új lakossági fogyasztó igénybejelentését követő 8 munkanapon belül és a szolgáltatóval történő szerződés megkötése előtt a szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a hálózati engedélyes a fogyasztási helyen felszerelt fogyasztásmérő berendezést, annak tartozékait (fogyasztásmérő, áramkorlátozó eszköz, vezérlő eszközök stb.), méretlen fővezetéket, az új fogyasztó vagy megbízottja jelenlétében térítésmentesen felülvizsgálja, ellenőrizze, a fogyasztásmérőket leolvassa, az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vegyen fel és ebből az új fogyasztónak adjon át egy példányt.

Szolgáltatás

10. §

A szolgáltató a hálózati engedélyessel együttműködve köteles gondoskodni a fogyasztó villamos energia igényének a szerződésnek megfelelő folyamatos kielégítéséről, a szerződésben megjelölt feszültség és a szolgáltatás minőségét meghatározó egyéb - az üzletszabályzatban meghatározott - műszaki és megbízhatósági feltételek csatlakozási ponton (pontokon) való, az elvárhatóság követelményeinek megfelelő szinten tartásáról. Azokat a minőségre jellemző mennyiségeket, amelyeket jogszabályok, hatósági előírások, szabványok állapítanak meg, az előírt tűréshatárok között kell tartani, kivéve, ha a szerződés ettől eltérő megállapodást tartalmaz.

Szüneteltetés

11. §

A VET 34. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerinti szüneteltetés időtartama nem haladhatja meg egynapos munka esetén a 12 órát, többnapos munka esetén a napi 8 órát és összesen a heti 3 napot.

A fogyasztók értesítése, időpont-egyeztetési joga

11/A. §

(1) A VET 34. §-ának (3) bekezdése szerinti előre látható szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról a szolgáltató az egyes érintett fogyasztókat közvetlenül, írásban köteles értesíteni úgy, hogy arról a fogyasztók legkésőbb a tervezett szüneteltetés időpontját megelőzően 10 nappal értesülhessenek. A szolgáltató az értesítésben köteles megadni a szüneteltetés kezdő időpontját és a szüneteltetés várható időtartamát. Az értesítés

a) 200 kW rendelkezésre álló teljesítmény alatti fogyasztású fogyasztók esetében a fogyasztási helyre eljuttatott szórólap és a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetmény útján, illetve a fogyasztóval történt előzetes megállapodás esetén elektronikus úton vagy ezzel egyenértékű más módon,

b) 200 kW rendelkezésre álló teljesítmény vagy ezt meghaladó fogyasztású fogyasztók esetén - eltérő megállapodás hiányában - névre és fogyasztási helyre szóló levélben történhet.

(2) A szolgáltató a VET 88. §-ának l) pontjában meghatározott munkák elvégzésének időpontjáról a (3) bekez-désben foglaltaknak megfelelően írásban köteles a fogyasztót értesíteni és számára időpont-egyeztetési jogot biztosítani, ha a fogyasztónak a szolgáltató által megadott időpont nem megfelelő. Ha a fogyasztó időpont-egyeztetési jogával nem kíván élni, köteles a szolgáltató által megküldött értesítésében megjelölt időpontban a szolgáltató fogyasztási helyhez tartozó mérőhelyen történő munkavégzését lehetővé tenni. Nem minősül a fogyasztó részéről a VET 88. §-ának l) pontja szerint szerződésszegésnek és a fogyasztóval szemben a VET 90. §-ának (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha

a) a szolgáltató a fogyasztó részére az értesítést nem tértivevényes levélben vagy nem kézbesítés útján, az átvétel írásban történő igazolásával küldte el, vagy

b) a fogyasztó szolgáltató (1) bekezdés szerint megküldött értesítését rajta kívül álló okból nem vette át, vagy

c) a fogyasztó rajta kívül álló okból nem biztosította a szolgáltatónak a megjelölt időpontban a mérőhelyre történő bejutást, és a b) és c) pontokban szabályozott esetekben erről a szolgáltatót haladéktalanul írásban ajánlott levélben, vagy kézbesítés útján, az átvétel írásban történő igazolásával tájékoztatta.

(3) Az alábbi fogyasztói csoportokat a következő határidők betartásával kell értesíteni:

a) lakossági fogyasztók, valamint nem lakossági fogyasztók 200 kW rendelkezésre álló teljesítmény alatt

(i) a kiértesítés vétele 15 nappal a munkavégzés megkezdése előtt,

(ii) időpont egyeztetési jog a kiértesítés kézhezvételét követő 8. napig;

b) fogyasztók 200 kW rendelkezésre álló teljesítmény felett

(i) a kiértesítés vétele 30 nappal a munkavégzés megkezdése előtt,

(ii) időpont egyeztetési jog a kiértesítés kézhezvételét követő 15. napig.

A fogyasztó köteles a munka elvégzésére az időpont egyeztetést követően 30 napon belül lehetőséget biztosítani az engedélyes részére.

(4) A fogyasztó az időpont egyeztetési jog időtartamán belül jelezheti ajánlott levélben vagy a szolgáltató fogyasztó lakóhelye szerint illetékes ügyfélszolgálati irodájában személyesen, ha neki a szolgáltató által megadott időpont nem felel meg. Az ügyfélszolgálati irodában személyesen tett bejelentést az engedélyes a bejelentés vételekor köteles írásban visszaigazolni a fogyasztó felé.

(5) Ha ugyanazon esemény miatt a VKSz, illetve a VHSz vonatkozó rendelkezései alapján a szolgáltató, illetve a hálózati engedélyes is köteles lenne értesíteni a fogyasztót, illetve a rendszerhasználót, akkor az értesítést csak a szolgáltató köteles az érintett részére megküldeni.

Vételezés

12. §

(1) A fogyasztó a villamos energiát a közüzemi szerződésben meghatározottak szerint jogosult vételezni.

(2) Ha a fogyasztó a fogyasztási helyre kötött közüzemi szerződés szerinti lekötött vagy névleges csatlakozási teljesítmény igénybevételét a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg, köteles a vételezés megkezdéséig is a szerződött teljesítmény után a villamosenergia-árszabásról szóló rendeletben a megfelelő feszültségszintre, megállapított díjjal azonos díjat fizetni a szolgáltatónak, a szolgáltató pedig a díjfizetés ellenében változatlanul a fogyasztó rendelkezésére köteles állni.

(3) Ha a szolgáltató a villamos energiát fogyasztásmérő felszerelése nélkül szolgáltatja [14. § (3) bekezdése] a fogyasztó kizárólag a szerződésben megjelölt fogyasztói berendezéssel, annak névleges teljesítményhatáráig vételezhet.

(4) A szolgáltató és a szolgáltató megbízásából a hálózati engedélyes jogosult a fogyasztási helyen a terhelést, a fogyasztásmérő berendezést, a fogyasztói vezetéket, a fogyasztói berendezést, a közcélú hálózat biztonsága és a többi fogyasztó biztonságos energiaellátása érdekében ellenőrizni, illetőleg az energiaszolgáltatás és vételezés folyamatosságához szükséges munkákat (pl. fogyasztásmérő-csere) előzetes értesítés után elvégezni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzést, illetőleg munkák elvégzését lakásokban és egyéb lakossági használatú helyiségekben a lakosság személyes érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni. Az ellenőrzést - a felek eltérő megállapodása hiányában - munkanapokon 7 és 20 óra között az üzletszabályzatban meghatározott időszak alatt kell elvégezni. Az ellenőrzést végző személynek arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell rendelkeznie.

(6) Ha alapos gyanú merül fel, hogy a fogyasztó a biztonságos szolgáltatásra vonatkozó előírásokat nem tartja be, és az ezzel kapcsolatos ellenőrzést nem teszi lehetővé, illetve azt meggátolja, a szolgáltató a hálózati engedélyessel együttműködve a hálózati engedélyes a fogyasztási helyre való bejutásáig és a biztonsági ellenőrzés lefolytatásáig a rendelkezésre állást és a szolgáltatást a csatlakozási ponton kívüli beavatkozással felfüggesztheti. Ha a szabálytalanságra utaló körülmények kivizsgálása eredményeképpen az volt megállapítható, hogy szabálytalanság nem történt, a felmerült költségek a fogyasztóra nem háríthatók át, továbbá a fogyasztónak okozott kárt meg kell téríteni.

Mérés

13. §

(1) A hálózati engedélyes hálózatából vételezett villamos energiát külön jogszabályban meghatározott hatóság által, külön törvényben meghatározott időközönként hitelesített elemekből álló, a hálózati engedélyes tulajdonában lévő fogyasztásmérő berendezéssel kell mérni [a 2. § (4) bekezdése és a VET 23. §-a].

(2) A mérőberendezést úgy kell kialakítani, hogy a fogyasztási hely villamosenergia-fogyasztására és az ott lévő, villamos energiát termelő fogyasztói berendezés (VET 3. §-ának 16. pontja) által hálózatba táplált villamos energiára jellemző mennyiségek a mérés alapján külön-külön megállapíthatók legyenek.

(3) A fogyasztó jogosult saját költségén ellenőrző fogyasztásmérő berendezést felszereltetni, a hálózati engedélyes fogyasztásmérő berendezésével azonos mérőtranszformátorokra azonban csak az esetben kapcsolhatja, ha ez a hálózati engedélyes mérésének pontosságát nem veszélyezteti, és a hálózati engedélyes a felszereléshez előzetesen írásban hozzájárult. Az ellenőrző fogyasztásmérő berendezés mérési adata a szolgáltatott villamos energia elszámolására - ha csak a felek ettől eltérően meg nem állapodtak - alapul nem szolgálhat.

(4) A szolgáltató köteles a fogyasztó kérésére intézkedni, hogy a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül, a kifogásolt fogyasztásmérő berendezés működését hitelesített ellenőrző fogyasztásmérő berendezéssel vagy egyéb módon ellenőrizzék. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő berendezés a külön jogszabályban előírt hibahatárt túllépi, köteles a szolgáltató azt kicseréltetni.

(5) A szolgáltató a fogyasztó kívánságára köteles a kifogásolt és leszerelt fogyasztásmérő berendezést - ha az arra alkalmas - hitelesíttetni és annak eredményéről a fogyasztót tájékoztatni.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint elvégzett helyszíni ellenőrzés, mérőcsere és hitelesítés költségei abban az esetben, ha a mérőberendezés a mérésről szóló jogszabályokban megengedett hibahatárt túllépi, a szolgáltatót terhelik, ellenkező esetben a költségeket a fogyasztó köteles megtéríteni.

(7) A fogyasztásmérő cseréje esetén a szolgáltató a hálózati engedélyes értesítése alapján köteles

a) a csere időpontjáról a fogyasztót legalább 8 nappal előbb értesíteni,

b) a régi fogyasztásmérő utolsó és az új fogyasztásmérő induló állásának leolvasását a fogyasztó (megbízottja) jelenlétében a hálózati engedélyessel elvégeztetni, vagy más módon, utólag is igazolhatóan (pl. tanúk) rögzíteni,

c) az adatokat az üzletszabályzat szerinti formátumú, erre rendszeresített nyomtatványon feltüntetni, és annak egy példányát a fogyasztó (megbízottja) részére átadni vagy eljuttatni.

Elszámolás

14. §

(1) Az elszámolási időszakban a közüzemi szolgáltató által a közüzemi fogyasztónak szolgáltatott villamos energia és az elszámoláshoz szükséges egyéb jellemzők mennyiségét a szolgáltató - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztási hely mérésére szolgáló fogyasztásmérő berendezés leolvasásából nyert adatok alapján állapítja meg.

(2) Az egyes zónaidők egy-egy leolvasási, illetve adatrögzítési időszakára vonatkozó és díjfizetés szempontjából eltérő díjtételeit a közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia árára vonatkozó rendeletben (villamos energia árszabás) kell megállapítani. A fogyasztásmérő berendezéseinek leolvasási napjait, illetve az adatrögzítések időpontját a közüzemi szerződésben kell meghatározni annak figyelembevételével, hogy általános közüzemi szerződés esetében a szerződésben megállapított leolvasási nap, illetve az adatrögzítés időpontja az egyes hónapokban közeli (lehetőleg azonos) naptári nap legyen.

(3) Fogyasztásmérő berendezés nélkül történő villamos energia vételezésnek csak különös műszaki vagy gazdasági szempontok által indokolt esetben (pl. ideiglenes fogyasztó, közvilágítás) és a hálózati engedélyes, valamint az érintett rendszerhasználó hozzájárulásával van helye. Ez esetben a szolgáltatott villamos energia mennyiségét és az igénybe vehető teljesítmény értékét a fogyasztói berendezés névleges teljesítménye és a szerződésben meghatározott fogyasztási időtartam alapján kell megállapítani.

(4) A villamos energia vételezés elszámoláskor a VET 95. §-ában foglalt rendelkezés (villamos energia árszabályozás) alapján megállapított árat (díjat) kell alkalmazni, a villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos egyéb szolgáltatások díjait pedig a külön jogszabályokban foglalt előírások, ármegállapítások és az üzletszabályzat rendelkezései szerint kell megállapítani. A villamos energia árváltozása esetén a fogyasztási díjat

a) havi számlázásnál az ármegállapítás szerint,

b) két hónapnál ritkább leolvasás és számlázás esetén pedig adatrögzítés lehetőségének hiányában a szolgáltató kezdeményezésére történt fogyasztói önbevallás, vagy ennek elmaradása esetén a fogyasztás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.

(5) A szolgáltató a (4) bekezdés szerinti árat és díjat elszámolási időszakra állapítja meg, amelyről a szerződésben foglalt gyakorisággal számlát állít ki. Az elszámolási időszak egy hónap. A szolgáltató és a fogyasztó ettől eltérő elszámolási időszakban és számlakibocsátási gyakoriságban is megállapodhat. Ha az elszámolási időszak időtartama az egy hónapot meghaladja, a szolgáltató jogosult részszámlát kibocsátani a 2. § (4) bekezdésének b) pontja szerint.

(6) Ha a szolgáltató és a fogyasztó a szerződésben eltérően nem állapodtak meg, a fogyasztó vagy a számla kiegyenlítését vállaló fizető, köteles a számlában feltüntetett díjat

a) a számlán feltüntetett fizetési határidő napjáig,

b) a pénzintézeti benyújtáskor kifizetni.

(7) A szolgáltató köteles a számla fogyasztó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számlán feltüntetett fizetési határidő ne legyen a számla kézhezvételétől számított 8 napnál rövidebb.

(8) Ütemezett fizetés esetén a részfizetésekre az elszámolás szabályai megfelelően az irányadóak. A szolgáltató üzletszabályzatában megállapíthatja a fizetés további, részletes szabályait.

Kifogás a számla ellen

15. §

(1) A fogyasztó a számla ellen a szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, ha a számla összege az előző év azonos időszakára vetített díj 200%-át nem haladja meg.

(2) A szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményéről a fogyasztót legkésőbb a kifogás vételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni.

(3) Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, a szolgáltató ezt az értesítés közlésétől számított 8 napon belül köteles a fogyasztó részére készpénzben kifizetni vagy visszautalni, illetve a fogyasztóval történt előzetes megállapodás esetén a fogyasztót terhelő számlatartozás összegébe beszámítani.

(4) Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt a szolgáltatót díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a fogyasztó azt a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.

(5) A 14. § (6) bekezdésében, a (3) és (4) bekezdésben előírtakon túli teljesítés késedelmes fizetésnek minősül. Ha a szolgáltató vagy a fogyasztó eddig az időpontig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, köteles a külön jogszabályban vagy szerződésben meghatározott kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.

(6) Az (5) bekezdésben előírt jogkövetkezmények akkor lépnek a fizetési határidőre visszamenőleg életbe, ha a fogyasztó vagy a szolgáltató fizetési kötelezettségét a 15. napig nem teljesíti.

Elszámolás hibás mérés esetén

16. §

(1) Ha a fogyasztásmérő-berendezés vagy annak valamely része hibásan mér, vagy hitelesítési ideje lejárt, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodott készüléket soron kívül meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményétől függően a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) Ha a fogyasztásmérő-berendezés vagy annak valamely része hibás működésének mértéke és időtartama a felek által közös egyetértéssel megállapítható, a leolvasott adatokat megfelelően helyesbíteni kell. A helyesbített fogyasztási adatok meghatározásáig ideiglenes elszámolásnak van helye. Az ideiglenes elszámolás alapjául azonos fogyasztó esetében a meghibásodás előtti év azonos elszámolási időszakában mért fogyasztás adatai szolgálhatnak.

(3)[134] Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, vagy ha időközben a fogyasztó vételezésében változás következett be, a hibás mérést megelőző és követő elszámolási időszakok - de legalább négy hónap - fogyasztási adatainak átlaga képezi az elszámolás alapját. Amennyiben a hibás mérés előtt a fogyasztási helyen a fogyasztásról hiteles mérővel mért adat nem áll rendelkezésre, akkor a hibás mérést követő négy hónapban hiteles méréssel megállapított fogyasztásból kell a vélelmezett fogyasztást meghatározni.

Szerződésszegés

17. §

(1) A szolgáltató által a VET 87. §-ának a), c), d), e) és f) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén, valamint a fogyasztó által a VET 88. §-ának b)-g) és l) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén fizetendő kötbér meghatározásának módját, a kötbér mértékét és a fizetésével kapcsolatos eljárásrendet a közüzemi szolgáltató és a hálózati engedélyes üzletszabályzatában kell meghatározni.

(2) A szerződésszegés következményeként (VET 92. §-a) a kikapcsolás előtti felszólítás, valamint a szolgáltató általi felmondás, illetve az előre fizető mérő alkalmazásának rendjét az üzletszabályzatban kell meghatározni.

(3) A fogyasztó a hálózati engedélyes felé fellépő kártérítési igényét a közüzemi szerződés alapján a szolgáltatón keresztül vagy közvetlenül nyújthatja be.

(4) A fogyasztó VET 88. §-ának b)-f), valamint i)-k) pontjában meghatározott szerződésszegése esetében a szolgáltató a hálózati engedélyes közreműködésével, a hálózati engedélyes indokolt kérésére a szolgáltatást felfüggesztheti, illetve a szolgáltató a felfüggesztéshez hozzájárulhat, az üzletszabályzatban meghatározott eljárásrend szerint.

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

18. §

(1) A Villamos Energia Közüzemi Szabályzat hatálybalépésekor érvényben lévő, korábban a szolgáltató [1994. évi XLVIII. törvény 3. §-ának c) pontja] és a fogyasztó között megkötött közüzemi szerződések a VKSz hatálybalépésétől, a VKSz szerinti tartalommal érvényben maradnak a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó között. Ha a szolgáltató engedélyesek, vagy a hálózati engedélyesek társaságjogilag nem jogutódjai a közüzemi szerződést aláíró korábbi szolgáltató engedélyesnek, a korábban megkötött közüzemi szerződésekbe, mint a szerződő felek jogutódjai, a fogyasztó külön hozzájárulása nélkül, a szolgáltatói vagy hálózati működési engedélyeik hatálybalépésének napjával lépnek.

(2) A szolgáltató üzletszabályzatának hatálybalépését követően mind a fogyasztó, mind pedig a szolgáltató kezdeményezheti a határozatlan időre kötött közüzemi szerződéseknek az új szabályozásnak megfelelő módosítását. A fogyasztó kezdeményezése esetén a szolgáltató 30 napon belül köteles a módosításra vagy új szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát - a szerződéstervezet megküldésével - a fogyasztó részére eljuttatni. A VKSz-nek is megfelelő új üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételek a VKSz és az új üzletszabályzat hatálybalépését követően a fogyasztók 6. § (5) bekezdése szerinti értesítésével érvényessé, a szolgáltatóra és a fogyasztókra nézve irányadóvá válnak.

(3) Fogyasztói panasz intézése:

a)[135] A fogyasztó panaszával a szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott módon a szolgáltatóhoz, a fogyasztói érdek-képviseleti szervekhez, az 1995. évi CLV. törvényben meghatározott békéltető testülethez vagy a Hivatalhoz fordulhat.

b)[136] A közüzemi szolgáltató köteles 15 napon belül a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontját és az azt alátámasztó dokumentumokat a Hivatal felhívására a VET 10. §-ának r) pontjában foglalt feladatának ellátásához rendelkezésre bocsátani.

c)[137] A fogyasztói panasz benyújtásának lehetőségéről, eljárásrendjéről és fogyasztói irodáiról a szolgáltató - az üzletszabályzatban foglaltak szerint - köteles tájékoztatást adni a fogyasztóknak.

d)[138] Felhatalmazás esetén bármely fogyasztói képviseleti szervezet jogosult a fogyasztót a szolgáltató, a hálózati engedélyes és a Hivatal felé képviselni.

(4) Ha jogszabály, villamosenergia-ellátási szabályzat, a Hivatal határozata vagy üzletszabályzat rövidebb határidőt nem állapít meg, a szolgáltató a fogyasztói panaszt 30 napon belül köteles érdemben kivizsgálni és erről a fogyasztót tájékoztatni.

1/b. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[139]

Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat

Általános rendelkezések

1. §

A Villamos Energia Hálózati Használati és Csatlakozási Szabályzat (a továbbiakban: VHSz) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 4. §-ának k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a hálózati engedélyes és a rendszerhasználók (VET 3. §-ának 32. pontja) közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hálózati csatlakozási szerződés és a hálózathasználati szerződés minimális tartalmi elemeit tartalmazza.

2. §

(1) A VHSz alkalmazásában irányadó fogalmakat a VET 3. §-ában és az e §-ban foglalt rendelkezések tartalmazzák.

(2) Fogyasztási hely (a VET 3. §-ának 14. pontja) meghatározásához:

a) Egy fogyasztási helynek kell tekinteni a fogyasztó tulajdonában (kezelésében) vagy használatában álló összefüggő területet és azokat a nem összefüggő (egymással nem határos) területeket is,

aa) amelyek ugyanazon közút, vasút ellentétes oldalán egymással szemben helyezkednek el, vagy

ab) amelyre a közüzemi fogyasztó a közüzemi szolgáltató 2005. szeptember 1-je előtt adott hozzájárulásával fogyasztói vezetéken keresztül [VET 84. §-ának (1) bekezdése] ad tovább, vagy saját létesítmény ellátására visz át villamos energiát, továbbá

ac) az épület (lakóház, irodaház, társasüdülő, szociális, karitatív, egyházi, diplomáciai és egyéb rendeltetésű épület) közös használatú helyiségeit és szabadtereit (területrészeit),

ad) azt az összefüggő helyiségcsoportot, amelyet önálló, mért fogyasztói vezeték lát el.

b) Külön fogyasztási helynek kell tekinteni egy összefüggő területen (ingatlanon, épületen, épületszekción) belül minden egyes közüzemi vagy feljogosított fogyasztó tulajdonában, bérletében, kezelésében, használatában álló összefüggő területrészt, illetve összefüggő helyiségcsoportot, amelyet önálló mért fogyasztói vezeték vagy annak egy önálló része lát el villamos energiával.

c) Közös tulajdonban álló ingatlanon, külön fogyasztási helynek kell tekinteni a tulajdonostársak kizárólagos használatában lévő összefüggő területrészt, illetve helyiségcsoportot, amelyet egy önálló mért fogyasztói vezeték lát el villamos energiával.

(3) Fogyasztásmérő-berendezés [VET 3. §-ának 4. pontja]: a villamosenergia-fogyasztás mérésére és elszámolására szolgáló egy vagy több fogyasztásmérő, a kiegészítő készülékekkel együttesen, ideértve, de nem kizárólag:

- a hatásos és meddőenergiát mérő fogyasztásmérőket,

- időprogram kapcsolót vagy központilag vezérelt vevőberendezést, és a hozzá tartozó mágneskapcsolókat,

- a teljesítményt regisztráló készülékeket,

- a mérőtranszformátorokat, azok szekunder oldali vezetékeit,

- a távadókészülékeket, azok vezetékeit,

- a vételezhető, vagy a hálózatba táplálható teljesítmény korlátozására szolgáló

a) kismegszakítókat,

b) olvadóbiztosítókat,

c) beállítható túláramkorlátozóval rendelkező megszakítókat,

- vagy egyéb készülékeket.

(4) Az elszámolás

a) Elszámolási időszak: a fogyasztásmérő berendezés két egymás utáni rendszeres leolvasása vagy adatrögzítése közötti időszak. Az egymás utáni elszámolási időszakok egymástól eltérhetnek (pl. a leolvasás lehetetlensége vagy a rendszerhasználóval kötött megállapodás alapján) . Az elszámolási időszakok részletes meghatározását és feltételeit, az elszámolási rendszert, valamint a zónaidőkre vonatkozó időtartamokat (csúcsidőszak, völgyidőszak) a rendszerhasználatra vonatkozó árrendeletben kell meghatározni.

b) Fizető: az, aki (amely) a villamoshálózat-használati szerződésben, külön kötött fizetési megállapodásban vállalja meghatározott fogyasztási helyen (helyeken) felhasznált energia, valamint a szerződött, illetve igénybe vett teljesítmény szerinti hálózathasználati díjnak és a járulékos költségeknek (pl. áfa, késedelmi kamat, eljárási költség) megfizetését. A fizető és a rendszerhasználó - a felek megállapodásának megfelelően - tartósan vagy időlegesen is eltérő lehet, a hálózati engedélyessel szemben azonban felelősségük egyetemleges. A fizetési megállapodásban vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén a megállapodásban meghatározott valamennyi fogyasztási hely kikapcsolható (18. §) a villamosenergia-szolgáltatásból.

c) Részszámla: a nem havi elszámolási rendszerbe tartozó rendszerhasználó részére az elszámolási időszakon belül benyújtott számla, aminek alapja az előző elszámolási időszakban történt fogyasztás, és igénybe vett vagy egyéb módon megállapított teljesítményérték, illetve a rendszerhasználó és a hálózati engedélyes közötti megállapodás.

(5) Lakossági fogyasztó: az a fogyasztó, aki saját háztartása - egy fogyasztási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a közüzemi szolgáltatóval villamos energia vételezésére megkötött közüzemi szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat haszonszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

(6) Rendelkezésre álló teljesítmény

A rendelkezésre álló teljesítmény az a teljesítőképes- ség-érték (látszólagos teljesítmény, kVA), amelynek mértékéig a csatlakozási pontot ellátó hálózati engedélyes a hálózati csatlakozási szerződésben foglalt megállapodások szerint köteles a közcélú hálózat felől a csatlakozási pontig a hálózati teljesítőképességet (kapacitást) biztosítani.

a) A csatlakozási pont részére rendelkezésre álló teljesítmény: a fogyasztási hely egy csatlakozási pontjára és az azt tápláló hálózatra az a jellemző teljesítőképesség-érték, amely,

aa) a fogyasztó és a hálózati engedélyes között meglévő (közüzemi szerződés esetében a közüzemi szolgáltató közreműködésével megkötött) érvényes hálózati csatlakozási szerződésben szerepel, és amelyért a fogyasztó a külön jogszabály szerinti díjat megfizette,

ab) csatlakozási díjfizetés nélküli hálózatra csatlakozás esetében a fogyasztó és a közüzemi szolgáltató, kereskedő, vagy erőmű üzemeltetője, vagy külföldi energiaszállító között megkötött legutóbbi villamosenergia-ellátási szerződésben lekötött legnagyobb vételezhető teljesítményérték, amely közüzemi szerződés esetében a lekötött vagy a névleges csatlakozási teljesítményértékkel azonos, és amelynek mértékéig a fogyasztási helyet ellátó hálózati engedélyes köteles a fogyasztó részére teljesítményigényének megfelelő hálózati átviteli teljesítőképességet rendelkezésre bocsátani.

b) Az az erőmű által egy csatlakozási ponton betáplálható teljesítményérték, amely az erőmű egy csatlakozási pontjának és az ahhoz csatlakozó hálózatnak átviteli képességére jellemző teljesítőképesség-érték (kVA), és amely az erőmű üzemeltetője és a hálózati engedélyes között létrejött hálózati csatlakozási szerződésben szerepel, továbbá amelyért az erőmű üzemeltetője a külön jogszabály szerinti díjat megfizette.

c) A VET hatálybalépése előtt, a hálózati engedélyes jogelődje és a fogyasztó vagy erőmű üzemeltetője között megkötött legutóbbi közüzemi szerződésekben szereplő rendelkezésre álló teljesítmény.

d) Feljogosított fogyasztó és a hálózati engedélyes közötti megállapodást tartalmazó hálózati csatlakozási szerződésben rögzített rendelkezésre álló hálózati kapacitás (teljesítmény) .

(7) Az energiaellátási szerződésben szereplő teljesítményekkel kapcsolatos fogalmak

Szerződött teljesítmény a közüzemi szolgáltató, kereskedő vagy erőmű üzemeltetője és a fogyasztó között, egy fogyasztási helyre létrejött villamosenergia-ellátási szerződésben rögzített hatásos (kW), illetve látszólagos teljesítmény (kVA) . 400/230 V vagy 230 V névleges feszültség esetében a látszólagos teljesítményérték (kVA) áramerősség értékre (amper, A) átszámítható, az átszámítást 230 V feszültségértékkel kell elvégezni.

a) Lekötött teljesítmény

Lekötött teljesítmény csatlakozási pontonként, teljesítmény-fajtánként, illetőleg zónaidőnként hálózathasználati, energiaellátási vagy közüzemi szerződésben azonosan megállapított teljesítményérték, amely a szerződés érvénytartama alatt - közüzemi fogyasztó esetében a villamos energia árszabás szerinti teljesítménydíj fizetése ellenében - igénybe vehető. A lekötött teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítményt.

b) Névleges csatlakozási teljesítmény

Névleges csatlakozási teljesítmény a villamosenergia-ellátási szerződésben csatlakozási pontonként rögzített, a külön jogszabályokban meghatározott vagy ott előírt módon kiszámított teljesítményérték, amelyet a hálózati engedélyes által ellenőrzött túláramvédelmi készülék (amely a mérőberendezés része) névleges vagy beállított áramerőssége határoz meg. A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét.

(8) Csatlakozási pont kizárólag e szabályzat szövegében: a rendszerhasználó villamos berendezésének, nem közcélú hálózatnak, berendezésnek, közvetlen vezetéknek, fogyasztói vezetéknek, önálló közvilágítási hálózatnak, közvilágítási lámpatestnek a közcélú hálózat egy vezetékével, annak egy rendszerével, egy transzformátorával vagy gyűjtősínével egy összekötőpontban a tulajdoni határon történő összekapcsolódása. Egy fogyasztási helynek több csatlakozási pontja lehet. A közcélú hálózat azonos pontjára csatlakozó különálló fogyasztási helyek csatlakozási pontját fogyasztási helyenként külön csatlakozási pontnak kell tekinteni. Egy csatlakozási pontnak kell tekinteni az egy fogyasztási helyen belül ugyanarra a közcélú vezetékre, transzformátorra csatlakozó több csatlakozóberendezés csatlakozási pontjait. A csatlakozási ponton a hálózati engedélyes a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig a hálózati csatlakozási szerződésben foglaltak szerint hálózati átviteli kapacitással köteles rendelkezésre állni.

(9) Erőmű üzemeltetője kizárólag e szabályzat szövegében: villamos energia termelői engedélyes és a kiserőmű üzemeltetője.

Rendszerhasználói igénybejelentés és a hálózati engedélyes által adott tájékoztatás

3. §

(1) Az eddig a hálózathoz nem csatlakozó rendszerhasználó által benyújtandó új hálózati kapacitást kérő, vagy a már hálózati csatlakozással rendelkező rendszerhasználó többlethálózati kapacitást kérő rendszerhasználói igénybejelentésnek tartalmazni kell az igénybejelentőnek a hálózathoz való csatlakozásra és a hálózat használatára vonatkozó igényeit. Igénybejelentést tehet a feljogosított fogyasztó képviseletében a kereskedői engedélyes, közüzemi fogyasztó képviseletében a közüzemi szolgáltató is.

(2) Rendszerhasználói igénybejelentést kell tenni a hálózati engedélyes felé annak a megelőzően közüzemi fogyasztóként, közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztónak, amely feljogosított fogyasztóként kíván a továbbiakban vételezni, a VET vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését követően első alkalommal feljogosítást választó fogyasztó esetében is egy időben azzal, amikor a szabad energiavásárlásra megköti a villamosenergia-vásárlási szerződést a villamos energia értékesítőjével.

Az érvényes közüzemi szerződéssel rendelkező fogyasztónak, amely feljogosítottá kíván válni, az igénybejelentéséhez mellékelni kell a közüzemi szerződését, amelynek alapján az abban leírt azonos feltételekkel (egyéb feltételek fennállása esetén) a hálózati engedélyes köteles megkötni a csatlakozási és a hálózathasználati szerződést, köteles továbbra is folyamatosan rendelkezésre állni, és ezért külön díjat nem kérhet.

(3) A rendszerhasználói igénybejelentésnek tartalmazni kell csatlakozási pontonként

a) az igényelt rendelkezésre álló látszólagos teljesítmény mértékét (kVA), feltüntetve azt, hogy betáplálás vagy vételezés,

b) hálózathasználati fogyasztói igény esetében a vételezés megkezdése utáni időszakban igénybe venni kívánt teljesítmény, közüzemi fogyasztónál a lekötött teljesítmény vagy igénybe venni kívánt névleges teljesítmény értékét, amely a közüzemi szolgáltatóval, kereskedővel létrejövő villamosenergia-ellátási szerződésben szerepel,

c) közvetlen vezeték közcélú hálózathoz való csatlakozási pontjára igényelt teljesítményértékeket a közvetlen vezeték tulajdonosa állapítja meg a közvetlen vezeték által ellátott felhasználók csoportjának igénye alapján,

d) ha a csatlakozási ponton váltakozva fogyasztás és betáplálás is történik, a vételezni kívánt és a betáplálni kívánt villamos energia jellemzőire vonatkozó adatokat különválasztva közölni kell az igénybejelentésben,

e) a közcélú hálózattal párhuzamosan kapcsolni kívánt áramtermelő berendezés működésére jellemző adatokat abban az esetben is, ha a rendszerhasználó fogyasztó nem kíván a hálózatba villamos teljesítményt betáplálni,

f) fogyasztói vezeték közcélú hálózathoz való csatlakozási pontjára igényelt teljesítményértékeket a fogyasztói vezeték tulajdonosa állapítja meg a fogyasztói vezeték által ellátott felhasználók vagy fogyasztók csoportjának igénye alapján.

A rendszerhasználói igénybejelentés módját, további tartalmi igényeit és formáját a hálózati engedélyes az üzletszabályzatban köteles meghatározni.

(4) A hálózati engedélyes az igénybejelentésre 30 napon belül köteles a birtokában lévő adatok alapján a tájékoztatást - az üzletszabályzatban meghatározottak szerint -megadni, vagy ha ennyi idő alatt nem lehetséges érdemi választ adni, 15 napon belül az igénybejelentőt erről és a tájékoztatás közlésének időpontjáról értesíteni kell.

(5) A tájékoztatásnak tartalmaznia kell

a) azt, hogy az igényelt vagy betáplálható villamos teljesítményt, többletteljesítményt a hálózati engedélyes hálózatának mely részéről tudja szolgáltatni vagy fogadni, valamint a hálózattal való összekötés, bekapcsolás műszakilag indokolt és jogszabályban előírt pénzügyi feltételeit,

b) azt az időtartamot, ameddig a hálózati engedélyes a tájékoztatásában foglaltakhoz kötve van,

c) a csatlakozási szerződés, illetve hálózathasználati szerződés megkötésének szükségességét,

d) a mérőhely kialakítására, annak ajánlott módjára és a fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére vonatkozó követelményeket,

e) a rendszerhasználói tulajdonba kerülő hálózati rész kivitelezésénél alkalmazandó gyártmányokra vonatkozó hatósági engedélyek szükségességét,

f) az alkalmazandó érintésvédelmi módot és az érintésvédelmi kioldó paramétereket,

g) más fogyasztó, vagy erőmű villamosenergia-vételezését vagy betáplálását esetleg befolyásoló hálózati zavarokat (pl. feszültségtorzulás, feszültségvibrálás, felharmó-nikustartalom stb.) okozó fogyasztói berendezés tervezett alkalmazása esetén a hálózati zavarok korlátozására vagy megelőzésére vonatkozó előírásokat, ajánlásokat,

h) a szükséges engedélyek felsorolását,

i) azt az időpontot, amelytől kezdődően a közölt feltételek teljesítése esetén a teljesítményszállítás megkezdhető, továbbá

j) a rendszerhasználati díjszabást és megfizetésének módját.

A tájékoztatást a közüzemi szolgáltató vagy kereskedő - az ő közreműködésével történő ügyintézés esetében -haladéktalanul továbbítja a fogyasztó felé.

(6) Ha a fogyasztói vezeték és a közvetlen vezeték terveit a fogyasztó készíti el, a hálózati engedélyes köteles térítésmentesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátani a következőket:

a) a csatlakozási pont helyét a hálózati engedélyes közcélú hálózatán és azt, hogy a hálózatnak ezen a pontján, a tájékoztatás időpontjában üzemszerűen igénybe vehető-e vagy betáplálható-e a rendszerhasználó igénybejelentése szerinti legnagyobb villamos teljesítmény,

b) a csatlakozási pontra értelmezett, a fogyasztói vezetékre vonatkozó műszaki követelményeket,

c) a mérőhely kialakítására, annak ajánlott módjára és a fogyasztásmérő berendezés elhelyezésére vonatkozó követelményeket, valamint

d) a tervezéshez szükséges egyéb adatokat.

(7) Ha a csatlakozó-berendezés és az engedélyköteles fogyasztói vezeték létesítésére, bővítésére vonatkozó műszaki tervet nem a hálózati engedélyes készítette, a tervet - a kivitelezés megkezdése előtt - a hálózati engedélyeshez be kell nyújtani. A hálózati engedélyes jogosult a közcélú villamosenergia-szolgáltatás üzembiztonsága érdekében a műszaki tervet 15 napon belül felülvizsgálni, azon az említett szempontból szükséges módosításokat - a rendszerhasználóval, illetve a tervezővel egyeztetve - elvégeztetni.

(8) Ha a csatlakozó-berendezést idegen ingatlanon kell elhelyezni, illetőleg a fogyasztói hálózatot átvezetni, az ehhez szükséges hozzájárulást a fogyasztó köteles megszerezni és a hálózati engedélyesnek átadni.

A hálózati csatlakozási szerződés előkészítése, létrejötte és hatálya

4. §

(1) Abban az esetben, ha hálózati kapacitás igénnyel jelentkező rendszerhasználó a hálózati engedélyes - közvetlen vagy közüzemi szolgáltató vagy kereskedő által közvetített- tájékoztatójában [3. § (5) bekezdése] a szerződéskötés feltételeként meghatározottakat elfogadta és teljesítette, és igazolta annak teljesítését, a hálózati csatlakozási szerződésre vonatkozó ajánlat (szerződéstervezet) elkészítését kezdeményezheti a hálózati engedélyesnél.

(2) A hálózati engedélyes a kezdeményezés kézhezvételétől számított- lakossági fogyasztónál 8, egyéb fogyasztó és erőmű esetében - 30 napon belül köteles a szerződési ajánlatát (a szerződéstervezetet) elkészíteni, és a másik félnek átadni vagy megküldeni.

(3) Ha a szerződési ajánlat elkészítéséhez szükséges adatot, okiratot vagy a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, engedélyt a szerződési ajánlat elkészítését kezdeményező nem bocsátotta a hálózati engedélyes rendelkezésére, hiánypótlási igényéről a hálózati engedélyes a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles értesíteni a másik felet. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott, ajánlattételre előírt határidő a hiánypótlás teljesítésével kezdődik.

(4) A hálózati csatlakozási szerződés a felek aláírásával jön létre. A szerződés hatálya a hálózati engedélyes által történt átvétel időpontjában áll be.

(5) Ha a rendszerhasználó a szerződést véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, a véleményeltérést új ajánlatnak kell tekinteni. A hálózati engedélyes 15 napon belül köteles az álláspontok egyeztetését kezdeményezni. A szerződés a véleményeltérésben foglaltakban történt eredményes egyeztetést követő megállapodás - az egyező álláspontok kialakításával - időpontjában jön létre, és a szerződés hatálya is ekkor áll be.

(6) Ha a teljesítmény- (hálózati kapacitás-) igénnyel jelentkező rendszerhasználó a szerződéstervezetet a kiküldéstől számított 35 napon belül aláírva nem küldi vissza a hálózati engedélyesnek vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, a hálózati engedélyes ajánlati kötöttsége megszűnik.

5. §

A hálózati csatlakozási szerződés a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó közötti kapcsolatra vonatkozik, amelyet a rendszerhasználó csatlakozási pontjára kell megkötni az ott rendelkezésre álló teljesítmény előfeltételeinek megvalósítására és folyamatos biztosítására. A szerződés megkötésénél a fogyasztó képviseletében közüzemi fogyasztónál a közüzemi szolgáltató, feljogosított fogyasztónál a kereskedő, illetve a fogyasztói vezeték üzemeltetője is eljárhat.

(1) Minden csatlakozási pontra - eltérő megállapodás hiányában - külön hálózati csatlakozási szerződést kell kötni.

(2) Méretlen fogyasztói vezetékről vagy az összekötő berendezésről közvetlenül vételező fogyasztókkal külön-külön szerződést kell kötni. Egy fogyasztásmérő berendezésen keresztül közösen vételező lakossági fogyasztókkal (társbérlő, bérlőtárs) egy csatlakozási szerződést kell kötni, akiket a hálózati csatlakozás tekintetében egyenlő jogok illetnek meg, és a csatlakozás díjának megfizetéséért egyetemlegesen felelősek. Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő csatlakozás díjfizetési kötelezettségére.

(3) Közüzemi fogyasztóból feljogosítottá váló (és viszont), egyébként a hálózati engedélyestől változatlan feltételekkel vételezni kívánó fogyasztónak nem kell új csatlakozási szerződést kötni, ha már van a csatlakozási pontra vonatkozó hálózati csatlakozási szerződése.

A hálózati csatlakozási szerződés tartalma

6. §

(1) A rendszerhasználóval kötött hálózati csatlakozási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó megnevezését, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, anyja nevének, születési helyének, születési idejének, személyes adatainak igazolására alkalmas hatósági igazolványa számának, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével, a fizetés módját, banki átutalásos fizetésnél a pénzintézet és a számlaszám megjelölését, továbbá a rendszerhasználó nevében eljáró közüzemi szolgáltató vagy kereskedő adatait, ha ilyen van;

b) a fogyasztási hely (helyek) megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;

c) a csatlakozási pont(ok) helyének meghatározását, a csatlakozás módjának meghatározását;

d) a rendelkezésre álló hálózati átviteli kapacitás műszaki és minőségi jellemzőit;

e) egyéb jogszabályban előírt pénzügyi feltételek teljesítésének és a hálózati engedélyes kötelezettségeinek a rögzítését, a csatlakozási pontonként rendelkezésre álló teljesítményre vonatkozó adatokat, továbbá a megegyezés szerinti díjfizetési módot;

f) a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit, a fizető megnevezését, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, anyja nevének, születési helyének, születési idejének, személyes adatainak igazolására alkalmas hatósági igazolványa számának, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével;

g) a rendelkezésre állás megkezdésének az időpontját;

h) a határozott időre kötött szerződés lejárati időpontját;

i) szerződésszegés következményeit;

j) a rendszerhasználói panaszok kezelésére vonatkozó eljárásról való tájékoztatást, és annak közlését, hogy panaszával a fogyasztó a fogyasztói érdek-képviseleti szervekhez, az 1995. évi CLV. törvényben meghatározott békéltető testülethez, valamint a Magyar Energia Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal), minden egyéb rendszerhasználó a Hivatalhoz fordulhat;

k) a rendszerhasználó üzemének jellegéből adódó, a közcélú villamosmű üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;

l) szerződésszegés esetére szóló biztosítékot (jelzálog, bankgarancia, fizetési előleg stb.);

m) ha a hálózati engedélyes ezt kéri, a közüzemi szolgáltató, kereskedő vagy erőmű üzemeltetőjének megnevezése, címe, kapcsolatfelvételre szolgáló adatai, amelytől a fogyasztó a villamos energiát vásárolja.

(2) A hálózati csatlakozási szerződés formáját a hálózati engedélyes üzletszabályzatában köteles meghatározni.

(3) A hálózati csatlakozási szerződés megkötésének és módosításának nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezései az irányadóak. A csatlakozási szerződés formáját és tartalmi elemeinek minden fogyasztóra általánosan jellemző részét általános szerződési feltételként a hálózati engedélyes az üzletszabályzatában meghatározhatja.

(4) Az üzletszabályzatban foglalt általános szerződési feltételek megváltozása esetében a változás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal a változásról az érintett fogyasztókat a hálózati engedélyes köteles írásban értesíteni, és az értesítést az ügyfélszolgálati helyiségekben kifüggeszteni.

(5) A hálózati csatlakozási szerződés szerinti rendelkezésére állás kezdetének tényleges időpontjától a hálózati engedélyes részére a szerződő fél a rendszerhasználati díjat folyamatosan köteles megfizetni. A rendszerhasználó közüzemi vagy hálózathasználati szerződésének megkötéséig a rendszerhasználati árrendeletben szabályozott rendszerhasználati díj megállapításának alapját a rendelkezésre álló teljesítmény képezi.

A hálózathasználati szerződés előkészítése, létrejötte és hatálya

7. §

(1) Abban az esetben, ha a hálózati engedélyes által a rendszerhasználói igénybejelentésre adott tájékoztatóban [3. § (5) bekezdése] a szerződéskötés feltételeként meghatározottakat teljesítette a rendszerhasználó, a hálózathasználati szerződésre vonatkozó ajánlat (szerződéstervezet) elkészítését kezdeményezheti a hálózati engedélyesnél. A szerződés megkötése során a feljogosított fogyasztó képviseletében a kereskedő is eljárhat, ebben az esetben felelősségük a hálózati engedélyessel szemben egyetemleges, de egy fogyasztási hely tekintetében egyidejűleg csak egy kereskedőt hatalmazhat erre fel a fogyasztó.

(2) A hálózati engedélyes a kezdeményezés kézhezvételétől számított- lakossági fogyasztónál 8, egyéb fogyasztó esetében - 30 napon belül köteles a hálózathasználati szerződési ajánlatát (a szerződéstervezetet) elkészíteni, és a másik félnek átadni vagy megküldeni.

(3) Ha a szerződési ajánlat elkészítéséhez szükséges adatot, okiratot vagy a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, engedélyt a szerződési ajánlat elkészítését kezdeményező nem bocsátotta a hálózati engedélyes rendelkezésére, hiánypótlási igényéről a hálózati engedélyes a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles értesíteni a másik felet. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott, ajánlattételre előírt határidő a hiánypótlás teljesítésével kezdődik.

(4) A hálózathasználati szerződés a felek általi aláírással jön létre. A szerződés hatálya a hálózati engedélyes által történt átvétel időpontjában áll be.

(5) Ha a rendszerhasználó a szerződést véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, a véleményeltérést új ajánlatnak kell tekinteni. A hálózati engedélyes 15 napon belül az álláspontok egyeztetését köteles kezdeményezni. A szerződés a véleményeltérésben foglaltakban történt eredményes egyeztetést követő megállapodás - az egyező álláspontok kialakításával - időpontjában jön létre, és a szerződés hatálya is ekkor áll be.

(6) Ha a hálózathasználati igénnyel jelentkező rendszerhasználó a szerződéstervezetet a kiküldéstől számított 35 napon belül aláírva nem küldi vissza a hálózati engedélyesnek vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, a hálózati engedélyes ajánlati kötöttsége megszűnik.

8. §

(1) A hálózathasználati szerződés a rendszerhasználó, valamint a hálózati engedélyes közötti kapcsolatra jön létre a ténylegesen igénybe vett vagy betáplált villamos teljesítmény csatlakozási pontig (-tól) való folyamatos szállítására, a fogyasztásmérő-berendezés fogyasztási helyen vagy erőműnél történő kialakítására, a mérőberendezés egyes elemeinek felszerelésére, a mérőberendezés üzembe helyezésére, folyamatos leolvasására, ellenőrzésére és a fogyasztási hely, erőmű bekapcsolására. A szerződés megkötésénél a közüzemi szolgáltató (közüzemi fogyasztók esetében) vagy a kereskedő engedélyes képviselőként eljárhat.

(2) Minden csatlakozási pontra - eltérő megállapodás kivételével - külön-külön hálózathasználati szerződést kell kötni.

(3) Méretlen fogyasztói vezetékről vagy az összekötő berendezésről közvetlenül vételező fogyasztónként külön-külön hálózathasználati szerződésnek kell létrejönnie.

(4) Egy fogyasztásmérő berendezésen keresztül tulajdonostársakként, haszonélvezőkként, társbérlőkként vagy bérlőtársakként közösen vételező lakossági fogyasztókkal (a továbbiakban együtt: közös fogyasztók) egy közüzemi, illetve hálózathasználati szerződést kell kötni. A közös fogyasztókat a hálózathasználat tekintetében egyenlő jogok illetik meg, és a rendszerhasználati díjnak megfizetéséért egyetemlegesen felelősek. Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő rendszerhasználati díjfizetési kötelezettségre.

(5) A közüzemi fogyasztók fogyasztási helyeire a közüzemi szolgáltató köti meg a hálózati engedélyessel a hálózathasználati szerződést, amely szerződés adatait a közüzemi szerződésben szerepeltetni kell, tekintettel a 20. § (1) bekezdésében foglaltakra is.

(6) Ha a közüzemi fogyasztó saját elhatározásából feljogosított fogyasztóként kíván a továbbiakban vételezni, és a hálózati csatlakozási szerződést a hálózat igénybevételére nézve változatlan tartalommal, adatokkal kívánja megkötni a hálózati engedélyessel, a hálózati engedélyes a szerződést köteles a fogyasztó kérésére vele megkötni. A hálózati engedélyes ebben az esetben a rendszerhasználati díjrendeletben előírt díjakon kívül egyéb díjakat nem kérhet a fogyasztótól.

(7) Az átviteli hálózati engedélyes hálózatára közvetlenül csatlakozó termelői engedélyesnek vagy közüzemi, illetve feljogosított fogyasztónak a rendszerirányítóval is szerződést kell kötni a rendszerirányítás igénybevételére. Közüzemi fogyasztó esetében a rendszerirányítóval a szerződést a fogyasztó vagy a közüzemi szolgáltató köti meg.

A szerződés megkötése során a fogyasztó helyett a közüzemi szolgáltató is eljárhat.

A hálózathasználati szerződés tartalma

9. §

Minden csatlakozási pontra külön hálózathasználati szerződést kell kötni.

(1) A hálózathasználati szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó megnevezését, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, anyja nevének, születési helyének, születési idejének, személyes adatainak igazolására alkalmas hatósági igazolványa számának, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével, a hálózati engedélyes ügyfélszolgálati irodája megnevezését, címét, telefonszámát, a fizetés módját, banki átutalásos fizetésnél a pénzintézet és a számlaszám megjelölését;

b) a hálózathasználati szerződés alapjául szolgáló csatlakozási szerződés azonosításához szükséges adatokat;

c) a fogyasztási hely (helyek) megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását, közvetlen vezeték és az engedélyköteles fogyasztói vezeték megjelölését;

d) a csatlakozási pont meghatározását és a csatlakozás módját;

e) a szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit, a nyújtott szolgáltatás minőségi jellemzőit;

f) egyéb jogszabályban előírt pénzügyi feltételek teljesítésének és a hálózati engedélyes kötelezettségeinek a rögzítését, a fogyasztó, valamint a közüzemi szolgáltató, kereskedő vagy erőmű üzemeltetője között a csatlakozási pontra létrejött villamosenergia-ellátási, erőmű esetében hálózathasználati szerződésben szereplő, ténylegesen igénybe venni kívánt lekötött vagy névleges teljesítményt, a külön rendeletben meghatározott hálózathasználati tarifa szerinti díjak díjfizetési módját;

g) a fogyasztási vagy betáplálási helyen felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak felsorolását;

h) a leolvasási, adatrögzítési, elszámolási és számlázási időszakokat;

i) a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit, a fizető megnevezését és adatait, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, anyja nevének, születési helyének, születési idejének, személyes adatainak igazolására alkalmas hatósági igazolványa számának, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével, az érvényes tarifákra és díjakra vonatkozó aktuális információkhoz való hozzájutás lehetséges módjait;

j) a vételezés betáplálás megkezdésének az időpontját;

k) a határozott időre kötött szerződés lejárati időpontját;

l) a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó szerződésszegésének (18. §) következményeit, különös tekintettel a díjfizetés elmaradásának és a 13. § (6) bekezdésében meghatározott ellenőrzés és munkavégzés megakadályozásának esetében alkalmazható következményekre, a VET 34. és 35. §-ainak figyelembevételével, továbbá a szerződésben vállalt szolgáltatási minőség be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;

m) az egyéb feltételeket, például a mérőberendezés meghibásodásával, sérülésével kapcsolatos kötelezettségeket;

n) a rendszerhasználói panaszok kezelésére vonatkozó eljárásról való tájékoztatást, és annak közlését, hogy a fogyasztó a fogyasztói érdek-képviseleti szervekhez, az 1995. évi CLV. törvényben meghatározott békéltető testülethez, valamint panaszával a Magyar Energia Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal), minden egyéb rendszerhasználó a Hivatalhoz fordulhat;

o) a rendszerhasználó erőműve által a hálózat felé átadásra kerülő (tervezett) hatásos és meddő villamos energia mennyiségét és teljesítményét zónaidők szerinti bontásban, az energia megvásárlójának megnevezését;

p) a meddő villamosenergia-forgalom mérési vagy számítási módját;

r) a fogyasztó vagy erőmű üzemének jellegéből adódó, a közcélú villamosmű üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;

s) az elszámolási időszakok és az ehhez tartozó fogyasztásmérő leolvasási napok és adatrögzítési időpontok meghatározását;

t) szerződésszegés esetére szóló biztosítékot (jelzálog, bankgarancia, fizetési előleg stb.);

u) nem tárolós fogyasztásmérővel rendelkező fogyasztó által a mérlegkör-felelős felé való elszámoláshoz alkalmazandó terhelési profilfajta meghatározását;

v) a csatlakozási pont, az elszámolási pont, a mérési pont elszámoláshoz szükséges adatait és a mérlegkör-felelős azonosító adatait.

w) a közüzemi szolgáltató, kereskedő vagy erőmű üzemeltetőjének megnevezését, címét, elérhetőségi adatait, amelytől a fogyasztó a villamos energiát vásárolja.

(2) A hálózathasználati szerződés tartalmi elemeinek minden fogyasztóra általánosan jellemző részét általános szerződési feltételként a hálózati engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.

(3) Az üzletszabályzatban foglalt általános szerződési feltételek megváltozása esetében a változás hatálybalépése előtt legalább 30 nappal a változásról az érintett fogyasztókat a hálózati engedélyes köteles írásban értesíteni, és az értesítést az ügyfélszolgálati helyiségekben kifüggeszteni.

(4) A hálózathasználati szerződés megkötésének és módosításának nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Bekapcsolás

10. §

(1) Eltérő megállapodás hiányában a hálózati engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztási helyen a hálózathasználati szerződés hatályának beálltától, illetve a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alkalmával észlelt hibák kijavításának eredményes ismételt vizsgálatától számított 8 napon belül a fogyasztásmérő berendezés készülékeit (fogyasztásmérőt, valamint a fogyasztásmérőhöz tartozó áramkorlátozó készüléket, a szükséges időprogram-kapcsolót stb.) felszereljék, záróbélyeggel ellássák, és a szerződésben meghatározott időpontban az energiaszolgáltatás megkezdését lehetővé tegyék (bekapcsolás) .

(2) A fogyasztói vezeték szerelését végző személy, illetőleg szervezet a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozatot adni a hálózati engedélyesnek arról, hogy a fogyasztói vezeték a külön jogszabályok és a szabványok előírásainak, valamint a hálózati engedélyes által javasolt technikai megoldások alkalmazásáról történt megállapodásnak megfelelően készítette el. A szabványelőírástól való eltérés esetén írásban kell nyilatkozni, hogy az eltérő műszaki megoldás legalább egyenértékű a szabványos kivitellel.

(3) A hálózati engedélyes a közcélú villamosmű biztonsága érdekében a méretlen fogyasztói vezetéket a bekapcsolás előtt felülvizsgálhatja, és ha azt állapítja meg, hogy nem felel meg a szabvány, a műszaki, a műszaki biztonsági, az érintésvédelmi előírásoknak, a szabványtól való eltérés esetén a külön nyilatkozatban foglaltaknak, a bekapcsolást a hiba kijavításáig megtagadhatja.

Rendelkezésre állás

11. §

(1) A hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználó villamos energia igényének, betáplálási igényének kielégítését a hálózathasználati szerződésnek megfelelően folyamatosan lehetővé tenni, a szerződésben megjelölt feszültséget és a szolgáltatás minőségét meghatározó egyéb - az üzletszabályzatban meghatározott - műszaki és megbízhatósági feltételeket a csatlakozási ponton az elvárhatóság követelményeinek megfelelő szinten tartani. Azokat a jellemzőket, amelyeket jogszabályok, hatósági előírások vagy szabványok állapítanak meg, az előírt tűréshatárok között kell tartani, kivéve, ha a szerződés ettől eltérő megállapodást tartalmaz.

(2) A csatlakozó-berendezést, illetőleg a csatlakozási pontot a hálózati engedélyes a hálózati viszonyoknak, valamint a műszaki, gazdasági és biztonsági követelményeknek megfelelően, a fogyasztók villamosenergia-ellátásának és az egyéb érdekeltek jogos érdekeinek sérelme nélkül, saját költségén, a rendszerhasználó beleegyezése esetén jogosult megváltoztatni.

(3) A hálózati engedélyes a rendelkezésre állást felfüggesztheti

a) a hálózathasználati díjfizetés elmaradása esetén: közüzemi fogyasztó esetén a felfüggesztés végrehajtása során a VET 92. §-ában foglaltakat figyelembe kell venni;

b) ha a fogyasztónál nem lelhető fel, hogy honnan vásárolja a villamos energiát.

(4) A hálózati engedélyes a rendelkezésre állást köteles felfüggeszteni, ha a közüzemi szolgáltató, a kereskedő vagy az erőmű üzemeltetője a fogyasztóval kötött szerződése alapján a fogyasztó díjtartozása miatt a hálózati engedélyesnél ezt kezdeményezi. A rendelkezésre állás felfüggesztése a hátralék rendezéséig az üzletszabályzatban rögzítettek szerint történik. A hálózati engedélyes a rendelkezésre állás felfüggesztése előtt köteles a fogyasztót értesíteni.

(5) A feljogosított fogyasztó esetében a közüzemi fogyasztóra irányadó szabályok szerint alkalmazandóak a (3) bekezdés a) pontjában foglalt jogkövetkezmények, ha a fogyasztó közüzemi szerződésének a VET 46. §-ának (2) bekezdése szerinti felmondása esetén, a felmondási idő elteltét megelőzően következett be a VET 88. §-ának g) pontjában meghatározott szerződésszegés, vagy a fogyasztó a felmondási idő elteltét megelőzően keletkezett közüzemi díjtartozását az esedékességtől számított 60 napon belül írásbeli felszólítás ellenére nem egyenlíti ki.

A hálózat rendelkezésre állásának szüneteltetése

12. §

A VET 34. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerinti szüneteltetés időtartama - az összes érintett fogyasztóval történő eltérő megállapodás hiányában - egynapos munka esetén a 12 órát, többnapos munka esetén a napi 8 órát és összesen a heti 3 napot nem haladhatja meg.

A rendszerhasználók értesítése és időpont-egyeztetési joga

12/A. §

(1) A VET 34. §-ának (3) bekezdése szerinti előrelátható szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról a hálózati engedélyes az egyes érintett rendszerhasználókat közvetlenül, írásban, köteles értesíteni úgy, hogy arról a rendszerhasználók legkésőbb a tervezett szüneteltetés időpontját megelőzően 10 nappal értesülhessenek. A hálózati engedélyes az értesítésben köteles megadni a szüneteltetés kezdő időpontját és a szüneteltetés várható időtartamát. Az alábbi fogyasztói (rendszerhasználói) csoportokat a fentieknek megfelelően, a következők szerint kell értesíteni:

a) 200 kW rendelkezésre álló teljesítmény alatt a rendszerhasználót a fogyasztási helyre eljuttatott szórólap és a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetmény útján, illetve a fogyasztóval történt előzetes megállapodás esetén elektronikus úton vagy ezzel egyenértékű más módon,

b) 200 kW rendelkezésre álló teljesítmény vagy ezt meghaladó teljesítmény esetén a rendszerhasználót - eltérő megállapodás hiányában - névre és fogyasztási helyre szóló levélben.

(2) A hálózati engedélyes a 18. § (5) bekezdés/) pontjában meghatározott munkák elvégzésének időpontjáról a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően írásban köteles a rendszerhasználót értesíteni és számára időpont-egyeztetési jogot biztosítani, ha a rendszerhasználónak az általa megadott időpont nem megfelelő. Ha a rendszerhasználó időpont-egyeztetési jogával nem kíván élni, köteles a hálózati engedélyes által megküldött értesítésben megjelölt időpontban a hálózati engedélyes fogyasztási helyhez tartozó mérőhelyen történő munkavégzését lehetővé tenni. Nem minősül a rendszerhasználó részéről a 18. § (5) bekezdés/) pontja szerint szerződésszegésnek és a rendszerhasználóval szemben a 18. § (6) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha

a) a hálózati engedélyes a rendszerhasználó részére az értesítést nem tértivevényes levélben vagy nem kézbesítés útján, az átvétel írásban történő igazolásával küldte el, vagy

b) a rendszerhasználó a hálózati engedélyes tértivevényes levélben megküldött értesítését önhibáján kívül nem vette át, vagy

c) a fogyasztó rajta kívül álló okból nem biztosította a hálózati engedélyesnek a megjelölt időpontban a mérőhelyre való bejutását,

és a b) és c) pontokban szabályozott esetekben erről a hálózati engedélyest haladéktalanul írásban ajánlott levélben vagy kézbesítés útján, az átvétel írásban történő igazolásával tájékoztatta.

(3) Az alábbi fogyasztói (rendszerhasználói) csoportokat a következő határidők betartásával kell értesíteni:

a) 200 kW rendelkezésre álló teljesítmény alatti rendszerhasználók

(i) a kiértesítés vétele 15 nappal a munkavégzés megkezdése előtt,

(ii) időpont-egyeztetési jog a kiértesítés kézhezvételét követő 8. napig;

b) 200 kW rendelkezésre álló teljesítmény feletti rendszerhasználók

(i) a kiértesítés vétele 30 nappal a munkavégzés megkezdése előtt,

(ii) időpont-egyeztetési jog a kiértesítés kézhezvételét követő 15. napig.

A rendszerhasználó köteles a munka elvégzésére az időpont-egyeztetést követően 30 napon belül lehetőséget biztosítani az engedélyes részére.

(4) A rendszerhasználó az időpont-egyeztetési jog időtartamán belül jelezheti ajánlott levélben vagy a hálózati engedélyes rendszerhasználó lakóhelye szerint illetékes ügyfélszolgálati irodájában személyesen, ha neki a hálózati engedélyes által megadott időpont nem felel meg. Az ügyfélszolgálati irodában személyesen tett bejelentést az engedélyes a bejelentés vételekor köteles írásban visszaigazolni a rendszerhasználó (fogyasztó) felé.

(5) Ha ugyanazon esemény miatt a VKSz, illetve a VHSz vonatkozó rendelkezései alapján a közüzemi szolgáltató, illetve a hálózati engedélyes is köteles lenne értesíteni a fogyasztót, illetve a rendszerhasználót, akkor az értesítést csak a közüzemi szolgáltató köteles az érintett részére megküldeni.

Vételezés és betáplálás

13. §

(1) A rendszerhasználó a villamos energiát a hálózathasználati szerződésben meghatározottak szerint jogosult vételezni vagy betáplálni.

(2) Ha a rendszerhasználó a hálózathasználati szerződésben szereplő ténylegesen igénybe venni kívánt teljesítmény vételezését az ott szereplő időpontban nem kezdi meg, köteles a vételezés megkezdéséig is a szerződött teljesítmény után a hálózathasználatra vonatkozó árszabásban a megfelelő feszültségszintre megállapított díjjal azonos teljesítmény után a rendszerhasználati díjat megfizetni, a hálózati engedélyes pedig a díjfizetés ellenében változatlanul a rendszerhasználó rendelkezésére köteles állni. A hálózati csatlakozási szerződés szerinti rendelkezésre állás kezdetének időpontjától a közüzemi vagy hálózathasználati szerződés megkötéséig a rendszerhasználati díj megállapításának alapját a rendelkezésre álló teljesítmény képezi.

(3) Ha a villamos energiát fogyasztásmérő felszerelése nélkül vételezi a fogyasztó, kizárólag a szerződésben megjelölt fogyasztói berendezéssel, annak teljesítményhatáráig vételezhet.

(4) A hálózati engedélyes jogosult a terhelést, a fogyasztásmérő berendezést, a fogyasztói vezetéket, a fogyasztói berendezést, valamint az erőművet a közcélú hálózat biztonsága és a többi fogyasztó vagy erőmű biztonságos energiaellátása vagy betáplálása érdekében ellenőrizni, illetőleg az energiaszolgáltatás és vételezés folyamatosságához szükséges munkákat (pl. fogyasztásmérő-csere) előzetes értesítés után elvégezni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzést, illetőleg munkák elvégzését lakásokban és egyéb lakossági használatú helyiségekben a lakosság személyes érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni. Az ellenőrzést - a felek eltérő megállapodása hiányában - munkanapokon 7 és 20 óra között az üzletszabályzatban meghatározott időszak alatt kell elvégezni, és az ellenőrzést végző személynek arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell rendelkeznie.

(6) Ha gyanú merül fel, hogy a fogyasztó vagy az erőmű üzemeltetője a biztonságos szolgáltatásra vagy betáplálásra vonatkozó előírásokat nem tartja be, és az ezzel kapcsolatos ellenőrzést, illetve a fogyasztásmérő berendezés hitelességének az ellenőrzését, annak újrahitelesítését vagy cseréjét nem teszi lehetővé, illetve azt meggátolja, a hálózati engedélyes a fogyasztási helyre vagy erőműbe való bejutásig és a biztonsági ellenőrzés lefolytatásáig a rendelkezésre állást a csatlakozási ponton kívüli beavatkozással felfüggesztheti.

(7) Ha a szabálytalanságra utaló körülmények kivizsgálása eredményeképpen az volt megállapítható, hogy a rendszerhasználó részéről szabálytalanság nem történt, az ellenőrzés során felmerült költségek a rendszerhasználóra nem háríthatók át, továbbá a rendszerhasználónak okozott kárt meg kell téríteni.

(8) Az erőművek üzemeltetői a kereskedelmi szabályzatban szabályozott módon menetrendet kötelesek adni a mérlegkör-felelősnek, illetve a rendszerirányítónak. A feljogosított fogyasztók a villamosenergia-vásárlási szerződésük szerint menetrendet kötelesek adni a mérlegkör-felelősnek, illetve a rendszerirányítónak.

Mérés

14. §

(1) A külön jogszabályban meghatározott rendszerhasználati árszabás szerint megállapítandó hálózathasználati díj, a villamosenergia-árszabás szerinti, villamos energiáért járó díj, továbbá feljogosított fogyasztók esetében a szabad megállapodás alapján a villamos energiáért fizetendő díj, valamint az erőmű által hálózatra adott villamosenergia-mennyiség megállapításához, illetve kiszámításához szükséges mérési adatok létrehozása céljából a szolgáltatott vagy vételezett villamos energiát a közcélú hálózathoz történő kapcsolódáshoz szükséges [VET 23. §-ának (3) bekezdése], külön jogszabályban meghatározott hatóság által, külön törvényben meghatározott időközönként és módon hitelesített részelemekből álló fogyasztásmérő berendezéssel kell mérni [a 2. § (3) bekezdése és a VET 23. §-a].

(2) A rendszerhasználó jogosult saját költségén ellenőrző fogyasztásmérő berendezést felszereltetni, a hálózati engedélyes fogyasztásmérő berendezésével azonos mérőtranszformátorokra azonban csak az esetben kapcsolhatja, ha ez a hálózati engedélyes mérésének pontosságát nem veszélyezteti, és a hálózati engedélyes a felszereléshez előzetesen írásban hozzájárult. Az ellenőrző fogyasztásmérő berendezés mérési adata a szolgáltatott villamos energia és teljesítmény elszámolására - ha a felek ettől eltérően nem állapodtak meg - alapul nem szolgálhat.

(3) A hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználó kérésére intézkedni, hogy a kérelem kézhezvételétől számított 15 nap alatt, a kifogásolt fogyasztásmérő berendezés működését hitelesített ellenőrző fogyasztásmérő berendezéssel vagy egyéb módon ellenőrizzék. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő berendezés a külön jogszabályban előírt hibahatárt túllépi, a hálózati engedélyes köteles azt kicserélni.

(4) A hálózati engedélyes a rendszerhasználó kívánságára köteles a csere folytán leszerelt fogyasztásmérő berendezést vagy annak valamelyik elemét hitelesíttetni, és annak eredményéről a rendszerhasználót értesíteni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint elvégzett helyszíni ellenőrzés vagy hitelesítés, illetve csere költségei abban az esetben, ha a mérőberendezés a mérésről szóló jogszabályokban megengedett hibahatárt túllépi, a hálózati engedélyest terhelik, ellenkező esetben a költségeket a rendszerhasználó köteles megtéríteni.

(6) A fogyasztásmérő berendezés egyes elemének (3) bekezdés szerinti cseréje esetén a hálózati engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy

a) a csere időpontjáról a rendszerhasználó legalább 8 nappal előbb értesítést kapjon,

b) a régi fogyasztásmérő(k) utolsó és az új fogyasztásmérő(k) induló állásának leolvasása a rendszerhasználó (megbízottja) jelenlétében történjen, vagy más módon, utólag is igazolhatóan (pl. tanúk) rögzítésre kerüljön,

c) az adatok a hálózati engedélyes üzletszabályzatában meghatározott formátumú nyomtatványon legyenek feltüntetve, és annak egy példánya a rendszerhasználó (megbízottja) részére átadásra kerüljön.

A hálózathasználati díjfizetéssel kapcsolatos elszámolás

15. §

(1) Az egyes zónaidők egy-egy adatrögzítési vagy leolvasási időszakra vonatkozó és díjfizetés szempontjából eltérő díjtételeit a rendszerhasználatra vonatkozó árszabásban kell megállapítani (VET 95. §-a) . A hálózati engedélyes üzletszabályzatában meghatározott fogyasztók fogyasztásmérő berendezéseinek adatrögzítési, továbbá azok leolvasási napjait a hálózathasználati szerződésben kell meghatározni a következők figyelembevételével:

a) a tényleges leolvasási nap a szerződésben meghatározott naptól legfeljebb 2 munkanappal térhet el, és

b) a szerződésben megállapított adatrögzítési időpont az egyes hónapokban lehetőleg azonos legyen.

(2) Fogyasztásmérő berendezés nélkül történő villamosenergia-vételezésnek csak különös műszaki vagy gazdasági szempontok által indokolt esetben (pl. ideiglenes fogyasztó, közvilágítás) és a hálózati engedélyes, illetve rendszerhasználók hozzájárulásával van helye. Ez esetben a szolgáltatott villamos energia mennyiségét és az igénybe vehető teljesítmény értékét a fogyasztói berendezés névleges teljesítménye és a szerződésben meghatározott fogyasztási időtartam alapján kell megállapítani.

(3) A rendszerhasználati díj elszámolásakor a VET 95. §-ában foglalt rendelkezés alapján megállapított árat (díjat) kell alkalmazni, a hálózathasználattal kapcsolatos egyéb szolgáltatások díjait pedig a külön jogszabályokban foglalt előírások, ármegállapítások és az üzletszabályzat rendelkezései szerint kell megállapítani. Árváltozás esetén a díjat

a) havi, számlázásnál, illetve részszámlázás esetén az ármegállapítás szerint,

b) két hónapnál ritkább leolvasás és számlázás esetén pedig az adatrögzítés, vagy ennek hiányában rendszerhasználói önbevallás, vagy ennek elmaradása esetén a fogyasztás, illetve a teljesítményváltozás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.

(4) A hálózati engedélyes a (3) bekezdés szerinti árat és díjat elszámolási időszakra állapítja meg, amelyről a szerződésben foglalt gyakorisággal számlát állít ki. Az elszámolási időszak egy hónap. A hálózati engedélyes és a rendszerhasználó ettől eltérő elszámolási időszakban és számla kibocsátási gyakoriságban is megállapodhat. Ha az elszámolási időszak időtartama a két hónapot meghaladja, a hálózati engedélyes jogosult részszámlát kibocsátani a 2. § (4) bekezdésének c) pontja szerint.

(5) Ha a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó a szerződésben eltérően nem állapodtak meg, a rendszerhasználó vagy a számla kiegyenlítését vállaló fizető köteles a számlában feltüntetett díjat

a) a számlán feltüntetett fizetési határidő napjáig,

b) a pénzintézeti bemutatáskor kifizetni.

(6) A szolgáltató köteles a számla rendszerhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számlán feltüntetett fizetési határidő, eltérő megállapodás hiányában ne legyen a számla kézhezvételétől számított 8 napnál rövidebb.

(7) Ütemezett fizetés esetén a részfizetésekre is ezek a rendelkezések az irányadók. A hálózati engedélyes üzletszabályzatában megállapíthatja a fizetés további, részletes szabályait.

(8) A rendszerhasználati díjat közüzemi fogyasztók esetében a közüzemi szolgáltató fizeti a hálózati engedélyesnek.

Kifogás a számla ellen

16. §

(1) A rendszerhasználó a számla ellen a hálózati engedélyesnél kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, ha a számla összege az előző év azonos időszakára vetített díj 150%-át nem haladja meg.

(2) A hálózati engedélyes köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményéről a rendszerhasználót legkésőbb a kifogás kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni.

(3) Ha a rendszerhasználót visszatérítés illeti meg, a hálózati engedélyes ezt az értesítés közlésétől számított 8 napon belül köteles a rendszerhasználó részére készpénzben kifizetni vagy visszautalni, illetve a rendszerhasználóval történt előzetes megállapodás esetén a rendszerhasználót terhelő számlatartozás összegébe beszámítani.

(4) Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt a hálózati engedélyest díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a rendszerhasználó azt a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.

(5) A 15. § (5) bekezdésében, illetve a (3) és (4) bekezdésben előírtakon túli teljesítés késedelmes fizetésnek minősül. Ha a hálózati engedélyes vagy a rendszerhasználó eddig az időpontig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, köteles a külön jogszabályban vagy szerződésben meghatározott kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.

Elszámolás hibás mérés esetén

17. §

(1) Ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibásan mér, vagy hitelesítési ideje lejárt, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodott készüléket soron kívül meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményétől függően a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) Ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibás működésének mértéke és időtartama a felek által közös egyetértéssel megállapítható, a leolvasott adatokat megfelelően helyesbíteni kell. A helyesbített fogyasztási adatok meghatározásáig ideiglenes elszámolásnak van helye. Az ideiglenes elszámolás alapjául az előző, a meghibásodás előtti előző év azonos elszámolási időszak teljesítmény és fogyasztás, továbbá egyéb, díjat befolyáso- ló adatai szolgálhatnak.

(3)[140] Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, vagy ha időközben a fogyasztó vételezésében változás következett be, a hibás mérést megelőző és követő elszámolási időszakok - de legalább négy hónap - fogyasztási adatainak átlaga képezi az elszámolás alapját. Amennyiben a hibás mérés előtt a fogyasztási helyen a fogyasztásról hiteles mérővel mért adat nem áll rendelkezésre, akkor a hibás mérést követő négy hónapban hiteles méréssel megállapított fogyasztásból kell a vélelmezett fogyasztást meghatározni.

Szerződésszegés

18. §

(1) A hálózati engedélyest közüzemi fogyasztó ellátása esetén a VET 87. §-ának a), c), d), e) és f) pontjában meghatározott szerződésszegés elkövetésekor a (2) bekezdésben foglaltak kivételével kötbérfizetés és az okozott kár megtérítésének kötelezettsége terheli. A kötbér fizetésével kapcsolatos eljárásrendet a hálózati engedélyes üzletszabályzatában kell meghatározni, figyelembe véve a VHR 1/a. mellékletének (VKSz) 17. §-át.

(2) A közüzemi fogyasztót a VET 88. §-ának b)-g) és l) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetén kötbérfizetési kötelezettség terheli.

(3) Feljogosított fogyasztó vagy erőmű üzemeltetője esetében a szerződésszegés eseteire a csatlakozási szerződésben és a hálózathasználati szerződésben az (4)-(9) bekezdés előírásai szerint kell megállapodni.

(4) A hálózati engedélyes részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

a) a rendelkezésre állást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,

b) a rendelkezésre állást szünetelteti, illetve azt nem a csatlakozási, illetve hálózathasználati szerződés szerint biztosítja,

c) a szolgáltatás műszaki minőségi követelményeit megsérti,

d) a rendelkezésre állás felfüggesztése után a rendszerhasználónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a rendelkezésre állást nem kezdi meg,

e) nem értesíti előre a rendszerhasználót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott módon az előre tervezhető munkálatok miatti szüneteltetés időpontjáról és időtartamáról,

f) olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.

(5) A rendszerhasználó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

a) a rendelkezésre álló teljesítményt a hálózati engedélyes hozzájárulása nélkül túllépi,

b) vételezésnél vagy betáplálásnál olyan terhelési és feszültségviszonyokat vagy zavart idéz elő, amelynek következtében a rendelkezésre állás megszakad,

c) a hálózati engedélyes hálózatának folyamatos és biztonságos üzemét, illetve más rendszerhasználó szerződésszerű vételezését zavarja vagy akadályozza,

d) a fogyasztói berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a hálózati engedélyes hálózatával való összekapcsolására vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartja be,

e) a csatlakozó-berendezést, fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja, illetve azoknak a fogyasztó által észlelhető sérülését a hálózati engedélyesnek nem jelenti be,

f) a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vagy megkerülésével vételez,

g) a rendelkezésre állás felfüggesztése alatt villamos energiát vételez,

h) a rendszerhasználati díjat késedelmesen, nem a hálózathasználati szerződésben meghatározott időben fizeti,

i) fogyasztásmérés nélküli fogyasztás esetén a szerződéstől eltérő módon vételez,

j) a rendszerhasználó a hálózati engedélyes e jogszabályban meghatározott módon megküldött értesítései és a részére az e jogszabályban meghatározott időpont-egyeztetési jog biztosítása ellenére nem teszi lehetővé, hogy a hálózati engedélyes a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek teljesítése érdekében gondoskodjon a fogyasztásmérő berendezés leolvasása, hitelesítése, cseréje, valamint általános műszaki jellegű, illetve a közüzemi fogyasztó személyében beállt változás miatt szükséges ellenőrzés érdekében a fogyasztási helyhez tartozó mérőhelyen történő munkavégzősről.

(6) A hálózati engedélyes kötbért köteles fizetni a rendszerhasználó részére a (4) bekezdés a), c)-f) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetén.

A rendszerhasználó kötbért köteles fizetni a hálózati engedélyes részére az (5) bekezdés b)-g) és j) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetén.

A kötbér alapjáról és mértékéről az üzletszabályzat szabályozása szerint kell a hálózathasználati szerződésben megállapodni.

A (5) bekezdés a) és i) pontjaiban meghatározott szerződésszegés esetére irányadó szabályokat a hálózati engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.

(7) a) A hálózati engedélyes a rendelkezésre állást felfüggesztheti a (5) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén,

b) ha a rendszerhasználó a felfüggesztés okának megszüntetéséről a hálózati engedélyest írásban értesíti, a hálózati engedélyes köteles a rendelkezésre állást az értesítés kézhezvételét követő munkanapon megkezdeni.

(8) A hálózati engedélyes a rendszerhasználó csatlakozási pontját kikapcsolhatja, az (5) bekezdés h) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén, ha a késedelem meghaladja a 30 napot, továbbá a (5) bekezdés g) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén.

(9) A hálózati engedélyes és a rendszerhasználó a szerződésszegéssel okozott igazolt kárt köteles a másik félnek megtéríteni, kivéve, ha a szükséges intézkedések határidőn belül való megtétele, illetve a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható volt.

Szabálytalan vételezés

19. §

(1) Aki szerződés nélkül a hálózati engedélyes hálózatára csatlakozik és onnan villamos energiát fogyaszt, az köteles megfizetni a hálózati engedélyesnek az elfogyasztott villamos energia díját, pótdíjat, továbbá a hálózati engedélyesnek okozott igazolt kárt (VET 94. §-a) .

(2) Az elfogyasztott villamosenergia-mennyiséget a hálózati engedélyes hálózatához való csatlakozást biztosító eszköz átvivőképessége (keresztmetszete) alapján meghatározott vételezhető legnagyobb teljesítményérték és évi 1200 óra használati idő, valamint a szabálytalan vételezés időtartamának (ellenkező bizonyítás hiányában egy év) figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdés szerint megállapított villamosenergia-mennyiségért, a hálózati engedélyesnek járó díj és pótdíj együttes mértékét a vonatkozó árrendelet szerinti közüzemi nagykereskedelmi villamosenergia-díj (Ft/kWh) 150%-ával, mint egységárral kell megállapítani.

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

20. §

(1) A VHSz hatálybalépésekor érvényben lévő, korábban a szolgáltató [1994. évi XLVIII. törvény 3. §-ának c) pontja] és a fogyasztó között kötött közüzemi szerződések a VHSz hatálybalépésétől, a VHSz szerinti tartalommal maradnak érvényben a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó között, illetve a hálózati engedélyes és a fogyasztó között. A hálózati engedélyesek, ha nem jogutódjai a közüzemi szerződést aláíró korábbi szolgáltató engedélyesnek, a korábban megkötött közüzemi szerződésekbe, mint a szerződő felek jogutódjai, a fogyasztó külön hozzájárulása nélkül, a hálózati működési engedélyük hatálybalépésének napjával lépnek.

(2) A hálózati engedélyes üzletszabályzatának hatálybalépését követően mind a rendszerhasználó, mind pedig a hálózati engedélyes kezdeményezheti a határozatlan időre kötött hálózathasználati szerződéseknek az új szabályozásnak megfelelő módosítását. A rendszerhasználó kezdeményezése esetén a hálózati engedélyes 30 napon belül köteles a módosításra vagy új szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát - a szerződéstervezet megküldésével - a rendszerhasználó részére eljuttatni. A VHSz-nek is megfelelő, új üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételek a VHSz és az új üzletszabályzat hatálybalépését követően a fogyasztók 6. § (4) bekezdése szerinti értesítésével érvényessé, a hálózati engedélyes és a fogyasztókra nézve irányadóvá válnak,

(3) Rendszerhasználói panasz intézése:

a) A rendszerhasználó panaszával a hálózati engedélyes üzletszabályzatában meghatározott módon a hálózati engedélyeshez, közüzemi szerződés esetén a közüzemi szolgáltatóhoz, a fogyasztói érdek-képviseleti szervekhez vagy a Hivatalhoz fordulhat.

b) A hálózati engedélyes köteles 15 napon belül a rendszerhasználó panaszával kapcsolatos álláspontját és az azt alátámasztó dokumentumokat a Hivatal felhívására a VET 10. §-ának r) pontjában foglalt feladatának ellátásához rendelkezésre bocsátani.

c) A rendszerhasználói panasz benyújtásának lehetőségéről, eljárásrendjéről és ügyfélfogadó irodáiról a hálózati engedélyes - az üzletszabályzatban foglaltak szerint - köteles tájékoztatást adni a rendszerhasználóknak.

d) Felhatalmazás esetén a fogyasztói képviseleti szervezet jogosult a fogyasztót a közüzemi szolgáltató, a hálózati engedélyes és a Hivatal felé képviselni.

2/a. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[141]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott erőmű létesítési, teljesítménynövelési és bővítés, valamint teljesítmény-csökkentési engedély kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) és az ott meghatározott iratok benyújtása.

2. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (pl. atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű stb.),

d) beépített teljesítménye (MW) .

3. Elsődleges energiaforrás-választás hatósági engedélyének száma.

4. Közüzemi célra termelő erőmű esetén az elsődleges energiaforrás biztosítására vonatkozó ellátói nyilatkozat (ha nem saját előállítású az elsődleges energiaforrás) .

5. Elsődleges energiaforrás előállító adatai (ha saját előállítású):

a) telephely,

b) előzetes bányahatósági engedély.

6. Megvalósíthatósági tanulmány a 30. számú mellékletben foglaltak szerint.

7. A tervezett értékesítés, közüzemi célra termelt villamos energia lekötésére vonatkozó szerződés vagy előszerződés, feltéve, hogy rendelkezik ilyennel.

8. Atomerőmű

a) létesítése, bővítése esetében az erőmű létesítési, bővítési engedély kiadásának feltétele az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti létesítési engedély bemutatása, és

b) teljesítménynövelése esetében az erőmű teljesítménynövelési engedély kiadásának feltétele az Országos Atomenergia Hivatal elvi átalakítási engedélyének bemutatása.

9. A rendszerirányító e rendelet 22/A. §-a szerinti nyilatkozata.

2/b. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[142]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott erőmű létesítési és bővítési engedély kérelemhez, valamint a kiserőművi összevont engedély kérelemhez, új létesítésű erőművek esetében engedélyezési szempontból előírt minimális energetikai hatásfok követelmények névleges hő- és villamosenergia-termelés esetén:

Fosszilis tüzelőanyagoknál:

50 MWe és annál nagyobb beépített teljesítményű erőmű esetén:

50 MWe-nál kisebb beépített teljesítményű erőmű esetén:

A hatásfok értékek a megtermelt energiára vonatkoznak. Erőmű bővítése esetén a megadott értékek csak az új részre vonatkoznak.

2/c. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[143]

Elsődleges energiaforrások az erőművi engedélyezés szempontjából

Elsődleges energiaforrások különösen:

a) megújuló energiaforrás

aa) időjárási körülményektől függő nem fosszilis

energiahordozó

(i) nap

(ii) szél

ab) időjárási körülményektől nem függő nem fosszilis energiahordozó

(i) geotermikus energia

(ii) vízenergia

(in) biomassza

1. növényi eredetű,

2. állati eredetű,

(iv) biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás

(v) biogáz 1. hulladéklerakóból származó gáz

2. szennyvízkezelő létesítményből származó gáz

3.egyéb eredetű biogáz;

b) hulladékból nyert energia

ba) hulladék gáz,

bb) folyékony hulladék,

bc) szilárd hulladék;

c) szén (szénféleségek)

ca) lignitek,

cb) barnaszenek,

cc) feketeszenek,

cd) tőzeg;

d) olaj (olajtermékek)

da) kőolaj származékok,

db) kőszénkátrány származékok;

e) gáz

ed) földgáz (megszakítható vagy folyamatos),

eb) mesterséges gáznemű tüzelőanyagok (szénlepárlással vagy elgázosítással előállított);

f) nukleáris fűtőanyag.

3/a. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[144]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott termelői működési engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) és az ott meghatározott iratok benyújtása.

2. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (pl. atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű stb.),

d) beépített teljesítőképesség,

e) éves tervezett villamosenergia-értékesítés (közüzemi, piaci) .

3. Elsődleges energiaforrás előállító adatai (ha saját előállítás):

a) telephely,

b) bányahatósági engedély.

4. Létesítési engedély határozat száma, kelte, érvényességi ideje.

5. Üzembe helyezési (használatbavételi) eljárás adatai, dokumentumai.

5.1.Az üzembe helyezett termelőegység

a) megnevezése,

b) beépített teljesítőképessége.

5.2.Az üzembe helyezést végző

a) megnevezése,

b) székhelye (telephelye),

c) felelős vezetője.

5.3.Az üzembe helyezési eljárásról mellékelni kell:

a) a hatóságok üzembe helyezésre, használatbavételre vonatkozó hozzájárulását,

b) próbaüzemi zárójegyzőkönyvet.

6. Az erőmű műszaki adatai, az üzleti tervben szereplő kihasználási óraszám alapján:

a) erőmű rendeltetése (pl. alap, csúcs, menetrend tartó, szekunder tartalék, hőszolgáltatás stb.),

b) erőmű technológia (pl. kondenzációs, ellennyomású, elvételes, kombinált ciklusú stb.),

c) menetrendtartási, szabályozási készség,

d) főberendezések,

e) energetikai hatásfok,

f) energiahordozó (pl. tüzelőanyag, víz stb.) éves felhasználás,

g) vízbeszerzés (pl. pót-, illetve hűtővíz),

h) kibocsátások (mg/m3 és t/év), keletkezett hulladék mennyisége, fajtája (szilárd, gáz, radioaktív),

i) villamos energia átadási/mérési pont(ok) .

7. Gazdasági adatok:

a) tervezett élettartam (egységenként naptári idő is),

b) hároméves ellenőrzött üzleti terv (tárgyi eszközérték, kötelezettségek, tervezett kihasználási óraszám) .

8. Közüzemi célra termelő erőmű esetén, a VET 3. §-ának 23. pontja szerinti villamos energia vásárlására megkötött hosszú távú szerződés.

9. Környezeti károk megtérítését biztosító felelősségbiztosítás.

10.Környezeti hatásvizsgálat-köteles erőmű esetén - ha az nem tartozik az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá is - a jogerős környezetvédelmi engedély, illetve az egységes környezethasználati engedély köteles erőmű esetén a jogerős egységes környezethasználati engedély.

3/b. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[145]

A termelői működési engedély érvényességi idejének meghosszabbítását kérelmező engedélyesnek a hosszabbítás iránti kérelemhez, illetve a szüneteltetett tevékenység folytatására vonatkozó jóváhagyó határozathoz a következőket kell mellékelni:

A 15/a. számú melléklet következő pontjait kell mellékelni: A1, 2; B1, 2, 6, 7; C1, 3, 4, 5.

1. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) éves tervezett villamosenergia-értékesítés (közüzemi célra, piacra) .

2. Elsődleges energiaforrás előállító adatai (ha saját előállítás):

a) telephely,

b) bányahatósági engedély.

3. Engedélyt kérő adatai:

a) cég megnevezése,

b) székhelye,

c) cég képviselője,

d) képviselő címe.

4. Az erőmű műszaki adatai:

a) kibocsátások, mg/m3, keletkezett hulladék mennyisége, fajtája (pl. szilárd, gáz, radioaktív),

b) villamos energia átadási/mérési pont(ok) .

5. Gazdasági adatok:

a) tervezett maradó élettartam (egységenként naptári idő is),

b) hároméves ellenőrzött üzleti terv (tárgyi eszközérték, kötelezettségek, tervezett kihasználási óraszám) közüzemi termelés esetén, a vonatkozó éves szerződés.

6. Az elsődleges energiaforrás vásárlására kötött szerződés(ek)- közüzemi célra termelő erőmű esetén.

7. Engedélyt kérő nyilatkozatai:

a) a szükséges egyéb engedélyek meglétéről,

b) a korlátozásból eredő kényszermenetrend vállalásáról,

c) a környezetvédelmi garanciális kötelezettségekről, a garanciális kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi fedezeti forrás megjelölésével,

d) az ellátási szabályzatok tudomásulvételéről.

8. Atomerőmű esetében a szüneteltetett tevékenység folytatására vonatkozó határozat kiadásához mellékelni kell az erőmű érvényes üzemeltetési engedélyét is.

4. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[146]

A vezeték létesítése és a vezetékjogi engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

1. A Belügyminisztérium szakterületén:

a) tűzvédelmi ügyekben

- első fokon: a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokság,

- másodfokon: a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

tűzvédelmi területen,

b) polgári védelmi ügyekben

- első fokon: a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság,

- másodfokon: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

a polgári védelem területén,

2. a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakterületén:

- első fokon: a területileg illetékes körzeti földhivatal,

- másodfokon: a területileg illetékes megyei földhivatal az ingatlan-nyilvántartás és a termőföldvédelem,

3. a Honvédelmi Minisztérium szakterületén:[147]

- első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága,

- másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala

az állami repülések biztonsága,

4. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakterületén:

- első fokon: az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség,

- másodfokon: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,

ha a külön jogszabály szerint a tevékenység nem hatásvizsgálat-köteles, vagy egységes környezethasználati engedély-köteles,

5. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium területén:

a) polgári repülési ügyekben:[148]

- első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága,

- másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala

a polgári repülés biztonsága,

b) útügyekben - érintettség esetén az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak esetében

- első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága[149]

- másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala[150]

az egyéb országos közutak, valamint a helyi közutak esetében

- első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága[151]

- másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala[152]

a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közutak esetében

- első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága[153]

- másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala[154]

a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közutak esetében

- első fokon: a fővárosi főjegyző

- másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága az útügy és a közúti közlekedés biztonsága,[155]

c) vasúti ügyekben[156]

- első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága,

- másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala

a vasúti közlekedés biztonsága,

d) hajózási ügyekben

- első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága[157]

- másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala a hajózás biztonsága,[158]

6. a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma területén: a kulturális örökségvédelmi (műemlékvédelmi, régészeti) ügyekben

- első fokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége,

- másodfokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke

a kulturális örökség védelme,

7. a települési önkormányzatok szakterületén:

- első fokon: a létesülő villamosmű létesítmény és vezeték helye szerint illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző,

- másodfokon: az illetékes megyei közigazgatási hivatal, a fővárosban a Fővárosi Közigazgatási Hivatal

az építésügy követelményeinek érvényre juttatása céljából.

8. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium területén:

- első fokon: a Nemzeti Hírközlési Hatóság területileg illetékes Igazgatósága,

- másodfokon: a Nemzeti Hírközlési Hatóság a hírközlés területén.

9. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal[159]

- első fokon: az illetékes bányakapitányság,

- másodfokon: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal.

5. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[160]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott elsődleges energiaforrás választás, illetve megváltoztatás engedélyezéséhez szükséges kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) A, B és C1, 4, 5 és az ott meghatározott iratok benyújtása.

2. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (pl. atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű stb.),

d) tervezett teljesítménye (MW) .

3. A felhasználni kívánt energiahordozó adatai:

a) megnevezése, főbb jellemzői, fűtőértéke,

b) származási helye (hazai, import),

c) felhasznált mennyiség éves bontásban (TJ/év) .

4. Elsődleges energiaforrás előállító adatai (ha saját előállítás):

a) telephely,

b) előzetes bányahatósági engedély,

c) erőműi felhasználásra feltárt elsődleges energiaforrás-készlet nagysága.

5. Erőmű elsődleges energiaforrásának megváltoztatás esetén, az annak biztosítására vonatkozó előszerződés(ek),

6. A vásárlás tervezett kezdő időpontja.

6/a. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[161]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott erőmű, illetve villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) A, B2, 6, 7, C1, 4, 5 és az ott meghatározott iratok benyújtása.

2. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (pl. atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű stb.),

d) beépített teljesítménye (MW) .

3. Működési engedélyének száma, lejártának dátuma (erőmű maradék élettartama) .

4. Elsődleges energiaforrás előállítás helyzete, bányahatósági engedély, bányabezárás (ha saját előállítás) .

5. Erőmű megszüntetési (működés felhagyási) tanulmány

a) összefoglalás,

b) erőművi villamosenergia-termelés megszüntetésének indoklása,

c) meglévő környezet ismertetése,

d) környezetvédelmi és rekultivációs kötelezettségek, illetve tervek,

e) ütemterv,

f)költségterv,

g) megállapítások, következtetések.

6. Megvalósítás és a környezet helyreállításának pénzügyi forrásai.

7. A közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató igazolása arról, hogy az erőmű megszüntetését kezdeményező engedélyesnek nincs kötelezettsége velük szemben.

8. Ha az engedélyes távhőtermelői engedéllyel is rendelkezik, úgy a távhőtermelés fenntartására vonatkozó nyilatkozat, vagy a távhőtermelés megszüntetésére vonatkozó engedély.

6/b. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[162]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott villamosenergia-termelés szüneteltetésére vonatkozó bejelentéshez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) A, B1, 2, 6, 7, C1 és az ott meghatározott iratok benyújtása

2. Erőmű adatai:

a) megnevezése,

b) telephelye,

c) fajtája (pl. atomerőmű, hőerőmű, vízerőmű stb.),

d) beépített teljesítménye (MW) .

3. Működési engedélyének száma, lejártának dátuma (erőmű maradék élettartama) .

4. Elsődleges energiaforrás előállítás helyzete, bányahatósági engedély a kitermelés szüneteltetésére (ha saját előállítás) .

5. Villamosenergia-termelés szüneteltetésére vonatkozó műszaki gazdasági terv

a) összefoglalás,

b) erőművi villamosenergia-termelés szüneteltetésének indoklása,

c) meglévő berendezések, környezet ismertetése,

d) berendezések állagmegóvására tervezett intézkedések,

e) ütemterv,

f) költségterv,

g) megállapítások, következtetések.

6. Megvalósítás pénzügyi forrásai

7. A közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató igazolása arról, hogy a villamosenergia-termelés szüneteltetését kezdeményező engedélyesnek nincs kötelezettsége velük szemben.

8. Ha az engedélyes távhőtermelői engedéllyel is rendelkezik, úgy a távhőtermelés fenntartására vonatkozó nyilatkozat, vagy a távhőtermelés megszüntetésére vonatkozó megállapodás, illetve a távhőellátásban részesülő lemondó nyilatkozata.

7/a. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[163]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott villamosenergia-elosztó hálózati működési engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) és az ott meghatározott iratok benyújtása.

2. Annak a területnek a leírása [a közigazgatási területegységek (települések) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével], amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri.

3. Az elosztó hálózat 120 kV-os vezetékei nevének, 120/középfeszültségű transzformátorállomások nevének, a területi rendszerirányító és üzemirányító szolgálatok székhelyének felsorolása.

4. A 3. pont alatt felsoroltak közül a más engedélyesek által is használt elemek.

5. A 3. pont alatti felsoroltak közül a más engedélyesek által üzemeltetett elemek.

6. Az elosztó hálózatba betápláló átviteli hálózat és működési engedéllyel rendelkező erőművek betáplálási mérési pontok helyeinek felsorolása

- kapcsolóállomás,

- feszültségszint,

- gyűjtősín,

- mező,

megnevezésével, illetve vezetékbe épített mérés esetén

- a vezeték megnevezésével.

7. Azoknak a közüzemi szolgáltató engedélyeseknek a felsorolása, amelyek részére a kérelmező szerződés vagy előszerződés alapján hozzáférést biztosít az elosztó hálózathoz.

8. A villamos energia elosztására kötött érvényes szerződések vagy előszerződések (rövid és hosszú távú), amelyeket a

- közüzemi szolgáltató/-val(-kkal) kötött,

- más engedélyesekkel és kiserőművekkel hálózati elemek használatára, üzemeltetésére, továbbá a villamos energia mérési pontokkal kapcsolatban kötött,

- a rendszerirányítóval a hálózat üzemeltetésének irányítására kötött.

9. Az elosztóhálózat átviteli kapacitásának három évre szóló igényfelmérése és költségterv a szükséges kapacitás biztosítására.

7/b. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[164]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott a fogyasztói vezeték létesítése, működtetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása, valamint működésének szüneteltetése engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet a D és E pontok kivételével) és az ott meghatározott iratok benyújtása.

2. Annak a területnek a leírása, szükség esetén térképekkel, amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri.

3. A VET 52/B. §-ának (2) bekezdésében előírtakat.

4. A fogyasztói vezetékre kapcsolódó (vagy tervezett) fogyasztók, felhasználók számát, csatlakozási teljesítményét.

5. A fogyasztói vezeték csatlakozási pontján rendelkezésre álló teljesítményt.

6. A fogyasztói vezeték üzemeltetőjének nyilatkozatát, hogy - a hálózati engedélyes által a fogyasztói vezeték létesítésére és működésére vonatkozó engedélyezési eljárásban adott hozzájárulásában meghatározott - a fogyasztói vezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának műszaki feltételeit betartja.

7/c. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[165]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott a közvetlen vezeték létesítésére és megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet a D és E pontok kivételével) és az ott meghatározott iratok benyújtása.

2. A VET 52/C. §-ának (3) bekezdésében előírtakat.

A megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez a fentieken kívül a következőket kell mellékelni:

Nyilatkozat arról, hogy csatlakozik-e felhasználó a közvetlen vezetékre.

8. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[166]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott átviteli működési engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) és az ott meghatározott iratok benyújtása.

2. Az átvitel műszaki adatai:

a) az átviteli hálózat vezetékeinek (térképen is), transzformátorállomásainak, kapcsoló és egyéb átalakító berendezéseinek felsorolása;

b) a 2. a) alattiból a nem az engedélykérő által üzemeltetett (más tulajdonú) elemek, a tulajdonos megjelölésével;

c) villamos energia átadási-átvételi és mérési pontok, az átviteli hálózat és az erőművek, illetve külföldi hálózatok között, az átviteli hálózat és az egyéb hálózati engedélyesek hálózatai között, pontonként a következő adatok közlésével:

- kapcsolóállomás neve,

- feszültségszint,

- gyűjtősín,

- mező,

- vezetékbe épített mérés esetén a vezeték megnevezése.

3. Az átvitellel kapcsolatos szerződések közül:

a) az átviteli hálózat üzemeltetéséről (idegen tulajdonú átviteli elemek használatáról),

b) az átviteli hálózat üzemirányításáról, ha az átviteli és a rendszerirányítási engedélyesi tevékenységet nem egy jogi személy végzi,

c) az átviteli hálózathoz csatlakozó erőművek, valamint az elosztó hálózati engedélyesek és az átviteli engedélyes között létrejött, továbbá a közüzemi szolgáltatók és az átviteli engedélyes között létrejött kereskedelmi szerződések.

4. Hároméves átviteli energiaigény felmérés és teljesítményáramlás-számítások, valamint hálózati kapacitás terv.

9. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[167]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott villamosenergia-rendszer irányítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) és az ott meghatározott iratok benyújtása.

2. Az elosztókkal (elosztói rendszerek irányítóival) kötött együttműködési szerződések.

3. A mérési, elszámolási rendszer bemutató leírása.

4. A rendszerirányítónak a VET-ben, más jogszabályban, a villamosenergia-ellátási szabályzatban, üzletszabályzatban előírt feladatai ellátásához szükséges informatikai, adatátviteli, folyamatszabályozási, távközlési, mérési rendszerek és egyéb szükséges eszközök, rendszerek és eljárások, valamint feladatainak ellátását biztosító jogok (tulajdonjog vagy egyéb használati jog) részletes bemutatása.

5. Az üzem irányítása alá tartozó hálózati elemek felsorolása.

6. A rendszerirányító működését bemutató általános leírás.

7. A villamosenergia-rendszer azon résztvevőivel megkötött szerződések, akik a rendszerirányító utasításait a villamosenergia-ellátási szabályzatnak megfelelően kötelesek végrehajtani.

8. Ötéves átviteli energiaigény-felmérés és teljesítmény áramlásszámítások, valamint hálózati kapacitás terv.

9. Hároméves ellenőrzött üzleti terv.

10. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[168]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott villamos energia közüzemi szolgáltatói működési engedélykérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) és az ott meghatározott iratok.

2. Annak a területnek a leírása [a közigazgatási területegységek (települések) felsorolásával, szükség esetén térképekkel, a kivételek megjelölésével], amely területre vonatkozóan a kérelmező az engedélyt kéri.

3. Nyilatkozat arról, hogy területének minden része elosztó hálózati engedélyes területéhez tartozik, és ezek felsorolása.

4. Közüzemi nagykereskedővel villamos energia vásárlására kötött érvényes kereskedelmi szerződések (rövid és hosszú távú) .

5. Hálózatok igénybevételére és rendszerirányításra kötött érvényes szerződések:

a) átviteli engedélyessel,

b) elosztó engedélyes(ek) el,

c) rendszerirányítóval.

11. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[169]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott villamos energia közüzemi nagykereskedői működési engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) és az ott meghatározott iratok.

2. A közüzemi nagykereskedő: - működési területének leírása,

- kivételek leírása,

- villamos energia átvételi-átadási és a mérési pontok meghatározása.

3. Gazdasági adatok:

a) az előtársasági időszakról összeállított beszámoló,

b) hároméves, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti terv.

4. Villamos energia vásárlására, eladására kötött érvényes kereskedelmi szerződések [rövid és hosszú távú, valamint elkülönítetten az 1999. augusztus 18-a előtt megkötött hosszú távú szerződések az a), b), f) esetekben]:

a) közüzemi szolgáltatói (illetve jogelődje) engedélyesekkel,

b) termelőkkel (illetve jogelődjükkel),

c) villamos energia kereskedőkkel,

d) átviteli engedélyessel,

e) rendszerirányítóval,

f) külkereskedelmi szerződések.

5. Legkisebb költség érvényesítésének módszere.

6. Az ellátási és átvételi kötelezettségtől eltérő villamosenergia-mennyiségek: feleslegek, hiányok diszkriminációmentes, transzparens, legkisebb költség elvének megfelelő értékesítésére, beszerzésére vonatkozó belső szabályozás.

7. A közüzemi nagykereskedő, mint mérlegkör-felelős által kötendő mérlegkör-tagsági szerződés általános feltételeinek leírása.

12. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[170]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott villamos energia kereskedelmi engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) és az ott meghatározott iratok benyújtása.

2. Annak a mérlegkörnek a megnevezése, amelyhez csatlakozni kíván, illetve önálló mérlegkör alapításának bejelentése.

3. Elszámolási rendszer alapjainak bemutatása.

4. Információs rendszer bemutatása.

13. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[171]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott szervezett villamosenergia-piac működtetése iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) és az ott meghatározott iratok benyújtása.

2. A szervezett villamosenergia-piacot működtető társaság alapításában részt vevő tulajdonosok megnevezését, az általuk képviselt tulajdonosi jog mértékét.

3. Az alaptőke alapítók által történő befizetését igazoló dokumentumot.

4. A szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, a működésre vonatkozó szabályzatokra értve ezalatt különösen a termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a kereskedési technikákat, az elszámolási technikát, módszereket, az adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat, illetőleg az üzletszabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza.

5. A rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer próbafuttatásainak eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező

a) által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja, hogy a szervezett villamosenergia-piaci résztvevők a kereskedésben való részvétel során azonos szolgáltatásokat azonos feltételekkel vehessenek igénybe,

b) által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja a tisztességes, rendezett, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és áralakulást, a piaci viszonyok folyamatos nyomon követhetőségét,

c) biztosítja az ajánlatok és üzletkötések rögzítését, megőrzését, illetve a külön jogszabályban meghatározott adatok nyilvánosságra hozatalát,

d) adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem feltételeinek,

e) informatikai rendszere alkalmas az ügyletek elszámolására (ha az elszámolás nem az engedélyes által történik, az elszámolási tevékenységet végző szervezettel kötött megállapodást kell benyújtani) .

6. Üzleti tervet a működés első három évére vonatkozóan.

7. A felelősségbiztosításról szóló szerződést.

8. Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni.

9. A vezető állású személyek megnevezését, valamint mindazon okiratokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat, melyek alapján a Vhr. 71. §-a előírásainak való megfelelésük megállapítható.

10. A rendszerirányítóval megkötendő, a szervezett piaci mérlegkörre vonatkozó szerződés tervezetét.

14. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[172]

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az engedélyezésre vonatkozó általános előírások szerint kitöltött adatlap (15/a. számú melléklet) és az ott meghatározott iratok benyújtása.

2. Alkalmazott eljárás- és nyilvántartásrend.

3. Más VET szerinti engedéllyel rendelkező esetében a meglévő engedély vagy a további engedély megszerzése érdekében a Hivatalhoz benyújtott kérvény adatai.

4. Feljogosított fogyasztó esetében annak igazolása, hogy ő feljogosított fogyasztó.

15/a. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[173]

Formanyomtatvány a VET alapján engedélyköteles tevékenységekkel kapcsolatban benyújtandó kérelem

KÉRELEM

A VET 49-66. §-aiban foglaltak alapján kérem a T. Hivatalt, hogy az alábbiakban részletesen megjelölt általános, valamint a mellékelt részletes szakmai adatok alapján az A. pontban meghatározott kérelmet teljesíteni szíveskedjenek:

A. A kérelemre vonatkozó adatok

B. A kérelmező adatai

C. Általános nyilatkozatok

D. Gazdasági adatok

E. Egyéb mellékletek

15/b. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[174]

A kiserőművek engedélyezési eljárása során benyújtandó dokumentumok

A kérelmet papíron és elektronikus, szerkeszthető formában is el kell juttatni a Hivatalhoz (elektronikus levél vagy adathordozón (lemezen) . A kérelem a formanyomtatványból és a benyújtandó dokumentumokból áll.

I.

Formanyomtatvány a VET 52/A. §-a alapján kiserőmű egyszerűsített engedélyezési eljárással benyújtandó kérelemhez

KÉRELEM

A VET 49-66. §-aiban foglaltak alapján kérem a T. Hivatalt, hogy az alábbiakban részletesen megjelölt általános, valamint a mellékelt részletes szakmai adatok alapján az A. pontban meghatározott kérelmet teljesíteni szíveskedjenek:

A. A kérelemre vonatkozó adatok

B. A kérelmező adatai

C. Benyújtandó nyilatkozatok (a Hivatal tölti ki)

D. Műszaki adatok

II.

A Magyar Energia Hivatalhoz benyújtott kiserőmű egyszerűsített engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemhez a következőket kell mellékelni:

1. Az erőmű további adatai (több lehetséges megoldás esetén alternatívánként):

a) főberendezések adatai (mellékelt 2. számú táblázat szerint),

b) villamos energia átadási, csatlakozási és mérési pontok (3. számú táblázat),

c) egyvonalas villamos kapcsolási rajz,

d) hőséma.

2. A felhasználni kívánt elsődleges energiahordozó felhasznált mennyisége éves bontásban (TJ/év), az első 3 évre.

3. Éves villamos energia- és hő értékesítés tervezett mennyiségi adatai (kötelező átvétel, piaci értékesítés, segédüzemi önfogyasztás), (az első három év) .

4. A rendszerirányító 30 napnál nem régebbi, e rendelet 41/B. §-a szerinti nyilatkozata.

5. 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonat vagy hiteles másolata.

6. Ha közcélú hálózatra kíván csatlakozni, a hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződés eredeti vagy hiteles másolati példánya.

7. Az erőmű élettartamának időtartamára szóló ellenőrzött üzleti terv.

8. A beruházás finanszírozásának bemutatása [saját rész, hitel, támogatás (vissza nem térítendő, egyéb) ].

III:

A Hivatal honlapjáról letöltendő és elektronikus úton kitöltendő táblázatok, melyek a kérelemhez csatolandók

1. számú táblázat

A kérelem tárgyát képező erőmű összefoglaló adatai

2. számú táblázat

Az erőművi főberendezések adatai

1. KAZÁN(OK)

3. GÁZMOTOR(OK)

4. SZÉLGENERÁTOR(OK)

5. GENERÁTOR(OK)

6. ERŐMŰVI HÁLÓZATI EGYSÉGEK

6.1. Főtranszformátor(ok)

6.2. Kapcsoló / átalakító állomás adatai

(fesz.szint, mezők száma, gyűjtősín elrendezés, rövid leírás, egyvonalas kapcsolási rajz)

6.3. Nyomvonalas létesítmények a csatlakozási pontig

(fesz.szint, rövid leírás, egyvonalas kapcsolási rajz)

7. ERŐMŰVI HÁZIÜZEM

(háziüzemi berendezések felsorolása, fesz.szint, rövid leírás, egyvonalas kapcsolási rajz, a berendezések besorolása a segédüzemi önfogyasztás vagy az egyéb technológiai fogyasztás kategóriába)

3. számú táblázat

16. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[176]

Formanyomtatvány a VET 103. §-ának (1), (3) és (5) bekezdésében meghatározott, előzetes hatósági jóváhagyást igénylő ügyletekhez

KÉRELEM

a VET 103. §-ának (1), (3) és (5) bekezdéseihez

A VET 103. §-ának (1), (3) és (5) bekezdései szerint kérem a T. Hivatalt, hogy az alábbiakban részletesen megjelölt általános, valamint a mellékelt részletes adatok alapján a B. pontban meghatározott kérelmet teljesíteni szíveskedjenek:

A. Az Engedélyes adatai

B. A kérelemre vonatkozó adatok

C. Egyéb mellékletek

17. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[177]

Az erőmű létesítési engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedély tárgya

2. Fogalommeghatározások

3. Az előkészítő munkálatok megkezdésére vonatkozó jogosultság

4. Az engedély meghosszabbítása

5. Jogok, kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

6. Környezetvédelmi kötelezettségek

7. Információadási kötelezettség

8. Az engedély átruházásának tilalma

9. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

10. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

11. Az engedély visszavonása

12. Értesítési rendelkezések

13. Díjak

14. Jogorvoslat

15. Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

18/a. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[178]

Az termelői működési engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedély tárgya

2. Fogalommeghatározások

3. Az engedélyezett tevékenység leírása

4. Az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatos előírások, feltételek

5. Minőségbiztosítási rendszer

6. Egyéb engedélyesekkel való kapcsolat jogi, pénzügyi és fizikai vonatkozásban

7. Jogok, kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

8. Az eszközök fenntartása és az azokkal való rendelkezés

9. Környezetvédelmi kötelezettségek leírása

10. Információadási kötelezettség

11. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

12. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

13. Engedély visszavonása

14. Engedély módosítása

15. Értesítési rendelkezések

16. Díjak

17. Jogorvoslat

18. Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

18/b. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[179]

Kiserőművi összevont engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedély tárgya

2. Fogalommeghatározások

3. Főbb jogok és kötelezettségek

4. Fogyasztókkal/Vevőkkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

5. A villamos energia termelői tevékenység folytatásához szükséges alapvető eszközök, azok fenntartása és az azokkal való rendelkezés

6. Mérési adatgyűjtő rendszerek, távközlési hálózat használat

7. Minőségbiztosítási rendszer

8. Az Engedélyes Engedélyköteles Tevékenysége egyes elemeinek más személy által történő végzése

9. Kapcsolódó és másodlagos tevékenységek

10. Mérlegkör

11. Adatszolgáltatási és információadási kötelezettség

12. Tevékenységek szétválasztása, könyvelése, egyenlő elbánás elve

13. Környezetvédelmi kötelezettségek betartása

14. Az Engedély módosítása

15. Jogkövetkezmények az Engedély feltételeinek be nem tartása esetén

16. Az Engedély visszavonása

17. Jogok, kötelezettségek jogszabályok és egyéb előírások betartása

18. Értesítési rendelkezések

19. Díjak

20. Jogorvoslat

21. Érvényességi Idő és vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

19. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[180]

Elsődleges energiaforrás választás és megváltoztatás engedélyének kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedély tárgya

2. Fogalommeghatározások

3. Az energiahordozó tervezett kitermelője

4. Az engedély meghosszabbítása

5. Jogok, kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

6. Környezetvédelmi kötelezettségek, a megváltoztatási engedélynél

7. Információadási kötelezettség

8. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

9. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

10. Az engedély visszavonása

11. Értesítési rendelkezések

12. Díjak

13. Jogorvoslat

14. Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

20. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[181]

Erőmű megszüntetési engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedély tárgya

2. Fogalommeghatározások

3. Jogok, kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

4. Környezetvédelmi kötelezettségek

5. Információadási kötelezettség

6. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

7. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

8. Az engedély visszavonása

9. Értesítési rendelkezések

10.Díjak

11.Jogorvoslat

12.Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

21. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[182]

A rendszerirányítói engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedély tárgya

2. Fogalommeghatározások

3. Rendszerirányítási jog és kötelezettség

4. Üzemvitellel és karbantartással kapcsolatos feladatok

5. Rendszerszintű szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok

6. Rendszerszintű szolgáltatások beszerzése

7. Egyéb, a villamos energia rendszerrel kapcsolatos feladatok

8. Informatikai (hardver és szoftver) és kommunikációs rendszerek fenntartása és használata

9. Egyes tevékenységek számviteli szétválasztása

10.Az eszközök fenntartása és az azokkal való rendelkezés

11.Minőségbiztosítási rendszer

12.Mérlegkörökkel való kapcsolattartás

13.Fedezet biztosítása

14.Jogszabályok és egyéb előírások betartása

15. Szolgáltatókkal és termelőkkel kapcsolatos egyéb kötelezettségek

16.Információadási kötelezettség

17. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

18. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

19.Az engedély visszavonása

20.Az engedély módosítása

21.Értesítési rendelkezések

22.Díjak

23.Jogorvoslat

24.Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

22. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[183]

Átviteli engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedély tárgya

2. Fogalommeghatározások

3. Villamos energia átviteli jog és kötelezettség

4. Minőségbiztosítási rendszer

5. Egyes tevékenységek számviteli szétválasztása

6. Az eszközök fenntartása és az azokkal való rendelkezés

7. Jogok, kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

8. Informatikai (hardver és szoftver) és kommunikációs rendszerek fenntartása és használata

9. Információadási kötelezettség

10.Rendszerérdekű tevékenységek

11.Átviteli eszközök hozzáférésének szabályai

12. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

13. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

14.Az engedély visszavonása

15.Az engedély módosítása

16.Értesítési rendelkezések

17.Díjak

18.Jogorvoslat

19.Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

23/a. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[184]

Az elosztó hálózati működési engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedély tárgya

2. Fogalommeghatározások

3. Az elosztó illetékességi területe

4. Elosztó hálózat üzemeltetési, fejlesztési jog és kötelezettség

5. Rendelkezésre állási jog és kötelezettség

6. Minőségbiztosítási rendszer

7. Egyes tevékenységek számviteli szétválasztása

8. Fedezet biztosítása

9. Az eszközök fenntartása és az azokkal való rendelkezés

10.Jogok, kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

11.Fogyasztókkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

12. Hálózati és termelői engedélyesekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

13.Információadási kötelezettségek

14. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

15. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

16.Az engedély visszavonása

17.Az engedély módosítása

18.Értesítési rendelkezések

19.Díjak

20.Jogorvoslat

21.Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

23/b. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[185]

Fogyasztói vezeték létesítési és működtetési engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedély tárgya

2. Fogalommeghatározások

3. A fogyasztói vezeték meghatározása

4. Fogyasztói vezeték-üzemeltetési, -fejlesztési jog és kötelezettség

5. Jogok, kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

6. Fogyasztókkal, felhasználókkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

7. Más engedélyesekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

8. Információadási kötelezettségek

9. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

10. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

11.Az engedély visszavonása

12.Az engedély módosítása

13.Értesítési rendelkezések

14.Díjak

15.Jogorvoslat

16.Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

23/c. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[186]

Közvetlen vezeték létesítési engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedély tárgya

2. Fogalommeghatározások

3. A közvetlen vezeték meghatározása

4. A közvetlen-üzemeltetési, -fejlesztési jog és kötelezettség

5. Jogok, kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

6. Információadási kötelezettségek

7. Felhasználókkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

8. Más engedélyesekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

9. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

10. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

11.Az engedély visszavonása

12.Az engedély módosítása

13.Értesítési rendelkezések

14.Díjak

15.Jogorvoslat

16.Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

24. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[187]

A közüzemi szolgáltatói működési engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedély tárgya

2. Fogalommeghatározások

3. Közüzemi szolgáltatási jog és kötelezettség

4. Közüzemi nagykereskedőtől történő vásárlás kötelezettsége

5. Minőségbiztosítási rendszer

6. Egyes tevékenységek számviteli szétválasztása

7. Fedezet biztosítása

8. Az eszközök fenntartása és az azokkal való rendelkezés

9. Jogok és kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

10. Közüzemi fogyasztókkal kapcsolatos kötelezettségek

11. Hálózati és termelői engedélyesekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek

12.Információadási kötelezettségek

13. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

14. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

15.Az engedély visszavonása

16.Az engedély módosítása

17.Értesítési rendelkezések

18.Díjak

19.Jogorvoslat

20.Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

25. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[188]

Közüzemi nagykereskedő működési engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedély tárgya

2. Fogalommeghatározások

3. Közüzemi nagykereskedő jogai és kötelezettségei a villamos energia vételére - értékesítésére

a) villamosenergia-vásárlás

b) villamosenergia-értékesítés

4. Minőségbiztosítási rendszer

5. Egyes tevékenységek számviteli szétválasztása

6. Pénzügyi biztosíték

7. Az eszközök fenntartása és az azokkal való rendelkezés

8. Jogok, kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

9. Információadási kötelezettség

10.Rendszerérdekű tevékenységek

11. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

12. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

13.Az engedély módosítása és visszavonása

14.Értesítési rendelkezések

15.Díjak

16.Jogorvoslat

17.Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

26. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[189]

Villamos energia kereskedői engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. A engedélyes kereskedő azonosítására, magyarországi elérhetőségére utaló aktuális adatok (név, cím, adószám, bankszámlaszám) .

2. Az engedély tárgya

3. Fogalommeghatározások

4. Villamos energia kereskedő jogai és kötelezettségei

5. Minőségbiztosítási rendszer

6. Esetleges további tevékenységek

7. Egyes tevékenységek számviteli szétválasztása

8. Fedezet biztosítása

9. Az eszközök fenntartása és az azokkal való rendelkezés

10. Jogok és kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

11.Más engedélyesekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségek

12.Vevők védelmére vonatkozó előírások

13.Információadási kötelezettségek

14. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

15. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

16.Az engedély visszavonása

17.Az engedély módosítása

18.Értesítési rendelkezések

19.Díjak

20.Jogorvoslat

21.Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

27. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[190]

Szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. A szervezett villamosenergia-piac engedélyese azonosítására, magyarországi elérhetőségére utaló aktuális adatok (név, cím, adószám, bankszámlaszám) .

2. Az engedély tárgya

3. Fogalommeghatározások

4. Villamos energia szervezett piaca engedélyesének jogai és kötelezettségei

5. Minőségügyi rendelkezések

6. A szervezett piacon folyó ügyletek, tevékenységek összefoglaló leírása

7. A szervezett piacra bevezetett termékek áttekintése

8. A szervezett piaci tranzakciók összefoglalása

9. Fedezet biztosítása

10.A szükséges informatikai eszközök fenntartása és az azokkal való rendelkezés

11. Jogok és kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

12. Más engedélyesekkel, különösen a rendszerirányítóval kapcsolatos egyéb kötelezettségek

13.A piaci szereplők védelmére vonatkozó előírások

14.Információadási kötelezettségek

15. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

16. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

17.Az engedély visszavonása

18.Az engedély módosítása

19.Értesítési rendelkezések

20.Díjak

21.Jogorvoslat

22.Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek

28. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[191]

Villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó engedély kötelező tartalmi elemei

I. rész

1. Az engedélyes azonosítására, magyarországi elérhetőségére utaló aktuális adatok (név, cím, adószám, bankszámlaszám) .

2. Az engedély tárgya

3. Fogalommeghatározások

4. Villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó jogok és kötelezettségek

5. Egyes tevékenységek számviteli szétválasztása

6. Az eszközök fenntartása és az azokkal való rendelkezés

7. Jogok és kötelezettségek, jogszabályok és egyéb előírások betartása

8. Más engedélyesekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségek

9. Vevők védelmére vonatkozó előírások

10.Információadási kötelezettségek

11. Egyéb, az engedélyes működésének különös szabályai

12. Jogkövetkezmények az engedély feltételeinek be nem tartása esetén

13.Az engedély visszavonása

14.Az engedély módosítása 15. Értesítési rendelkezések

16.Díjak

17.Jogorvoslat

18.Vegyes rendelkezések

II. rész

Indoklás

III. rész

Mellékletek"

29. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[192]

Erőművi üzleti terv független szaktanácsadók által történő vizsgálata

A VIZSGÁLAT KÖTELEZŐ TARTAMI ELEMEI

I. Általános rész

A szaktanácsadónak a következőkben ismertetett szempontoknak megfelelően kell vizsgálnia a benyújtott üzleti tervet. Különösen az alábbi szempontokra kell nagy figyelmet fordítani:

- Az üzleti tervnél alkalmazott, illetve az üzleti tervhez készített számítógépes modellek ellenőrzése.

- Feltételezések; különös tekintettel az előrejelzések realitását illetően.

- Következetesség; a tervet ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy ha van a vevő által adott szándéknyilatkozat, az abban ismertetett díj- és árszerkezetek követésében következetesek-e.

- Az elvégzett érzékenységi tesztek; különös tekintettel arra, hogy a megfelelő tesztek kerültek-e elvégzésre és azokat megfelelően alkalmazták-e, illetve értelmezték-e a tervben.

- A modellben használt makrogazdasági feltételezések és mutatók; infláció, kamatlábak, gazdasági növekedés és egyéb jelentősebb, a modellben hivatkozott mutatók helyessége.

II. Finanszírozási struktúra és költségek

A szaktanácsadónak vizsgálnia és ellenőriznie kell, hogy az előirányzott finanszírozási struktúrát megfelelően foglalták-e bele a modellbe és az üzleti tervbe. A kamatfizetésekre és a tőketörlesztésekre vonatkozó számításokat abból a szempontból kell vizsgálni, hogy helyesek-e és összhangban vannak-e a közölt feltételezésekkel.

A projektfejlesztési költségeket az alábbiak szempontjából kell ellenőrizni:

- az összes szükséges és lehetséges költségtétel szerepel-e;

- hogyan indexelték a költségeket az inflációs rátával és a berendezések hány százalékát fogják importálni;

- a kezdeti beruházási költségek 5%-át kitevő vagy azt meghaladó összes berendezésköltséget szerepeltették-e.

Az üzemeltetési költségek vonatkozásában a fix és változó üzemeltetési és karbantartási költségek megfelelő szétválasztását, és az ezen költségek besorolásához alkalmazott módszert kell vizsgálni.

Az elsődleges energiaforrás költségeket különösen részletesen kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az egyes előre jelzett évekre feltételezett árszerkezet és mennyiség, valamint a fizetési feltételek megfelelően kimutatásra kerültek-e a későbbi cash-flow-kban.

A finanszírozási költségeket vizsgálni kell abból a szempontból, hogy megalapozottak-e, ilyen finanszírozás megvalósítható-e, az összes finanszírozással kapcsolatos tételt megfelelően szerepeltették-e, ideértve a devizahitelekhez kapcsolódó árfolyam-különbözeteket, az összes egyéb bankköltséget teljeskörűen szerepeltették-e.

A feltüntetett adótételeknél vizsgálni kell, hogy a magyar adózási jogszabályok és rendelkezések szempontjából azok helyesek-e.

A tőkeráfordításokra vonatkozó terveket abból a szempontból kell vizsgálni, hogy következetesek-e, különös tekintettel az összes projektköltség 5%-át kitevő vagy azt meghaladó berendezésekre vonatkozó adatok mennyiségét illetően. Külön táblázatot kell biztosítani az importált és belföldről beszerzett berendezésekre vonatkozóan, és ennek a táblázatnak a devizahiteleket tartalmazó résszel való egyezőségét abból a szempontból kell vizsgálni, hogy megalapozott-e és következetes-e.

III. Cash-flow-k és várható megtérülések

A szaktanácsadónak meg kell győződnie arról, hogy a nettó jelenérték és a belső megtérülési számítások helyesek-e, és hogy a vonatkozó végkövetkeztetések a projekt egészét tekintve ésszerűek-e.

A cash-flow-kat ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy az alkalmazott módszertan helyes és elfogadható-e, és az összes vonatkozó tételt szerepeltették-e.

IV. A szaktanácsadói jelentés

A szaktanácsadónak a fentiek alapján jelentést kell kibocsátania, amely részletesen ismerteti az üzleti terv megalapozottságát és a fentiekben említett összes kérdéskörre kiterjed. A jelentésnek ismertetnie kell és el kell magyaráznia a szaktanácsadó által végzett munkát, a vizsgálat mélységét és bizonyosságot kell adnia az üzleti terv megalapozottságáról vagy nem megfelelő voltáról. A jelentésnek alá kell támasztania a modellben és az üzleti tervben alkalmazott módszertant és le kell írnia, hogy az alkalmazott pénzügyi technikák megfeleltek-e.

A vásárló által adott szándéknyilatkozat (ha van) .

Annak érdekében, hogy a befektető megfelelő előzetes üzleti tervet tudjon készíteni, a szándéknyilatkozat(ok) nak lehetőleg az alábbiakban felsorolt pontokat kell tartalmazni, de mindenképpen meg kell felelnie az Üzemi Szabályzat 4.10-es mellékletében részletezett előírásoknak.

- Időhorizont; az energiatermelés várhatóan szükséges időtartama és a szóban forgó időszak alatt várhatóan igényelt energiamennyiség.

- Opcionális időtartam; az energiavásárlási megállapodásban szerepeltetendő előirányzott lehetőségek az erőmű működésének meghosszabbítását illetően.

- Díj- és árszerkezetek; azon előirányzott alapelvek nagy vonalakban történő ismertetése, amelyek a jövőbeni energiavásárlási megállapodásban szereplő díjszerkezetre érvényesek lesznek.

- Fizetési és szállítási/átvételi kikötések és feltételek; a várható fizetési feltételek nagy vonalakban történő ismertetése és a tartalék vagy további termelési igények esetében alkalmazandó és várható feltételek.

- Az energiaigény a tervek szerint leszerződendő években, különös tekintettel a jövőbeni energiavásárlási megállapodásokban előirányzott időtartam alatt várható változásokra.

Általánosságban, minél részletesebb a szándéknyilatkozat, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a befektetők megbízható módon fogják tudni megtervezni a projekteket.

30. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[193]

Erőmű létesítésére, bővítésére és teljesítmény növelésére irányuló kérelemhez csatolandó megvalósíthatósági tanulmány kötelező tartalmi elemei

1. A tanulmány összefoglalása.

2. Meglévő környezet ismertetése:

- a kiválasztott telephely és jellemzése (települési környezet, közlekedési kapcsolatok, infrastruktúra, topográfia, hidrológia, meteorológia), a kiválasztás indokai,

- meglévő élő környezet és az erőműépítés által érintett területen lévő létesítmények.

3. Választott technológia indoklása a vizsgálatok eredményei (előnyök, hátrányok) .

4. Tervezett technológiai berendezések, építészeti megoldások:

- energiaátalakítás kapcsolási rajza (hőséma, blokkséma stb.),

- főberendezések adatai, leírása,

- a termelt villamos energia (hőenergia) elszállítása,

- segédüzemi-háziüzemi rendszerek sémája, leírása = elsődleges energiaforrás-ellátás

= hűtővízrendszer,

= villamos háziüzem,

= irányítástechnika,

= vízelőkészítő rendszer,

= hírközlés, telemechanika, tűzvédelem,

- erőművi hulladékanyagok, melléktermékek szállítása, kezelése, elhelyezése,

- fő- és segédépületek kialakítása,

- belső út, vasút, egyéb vonalas létesítmények,

- az építési terület előkészítése, bontások, kiváltások, áttelepítések,

- általános építési és szerelési organizáció.

5. Az új létesítmény kapcsolódása a környezethez:

- külső út, vasút, egyéb nyomvonalas létesítmények,

- elsődleges energiaforrás-ellátás, beszállítás,- vízbeszerzés, a hulladékvizek kezelése, elvezetése,

- fontosabb segédanyagok beszerzése, beszállítása,

- régi és új erőműrész technológiai kapcsolata (ha van ilyen),

- erőmű kerítésén kívül lévő egyéb létesítmények,

- ha az erőmű építéséhez bánya létesítése is tartozik, úgy be kell mutatni a bánya

= technológiai rendszerét,

= víztelenítési és vízvédelmi rendszerét,

= geotechnikai vizsgálati eredményét,

= villamos energia ellátását,

= a bánya vonalas és külszíni létesítményeit,

= a bánya által okozott károkat,

= a bányaművelés felhagyásának módját és a tájrendezést.

6. Környezeti hatásvizsgálat adatai:

- a részletes környezeti hatástanulmány elkészítéséhez szükséges, a létesítmény technológiájából származó adatok rendszerezett összefoglalása.

7. Üzemeltetési stratégia és energetikai alapadatok:

- az erőmű tervezett élettartama,

- az erőmű kapacitás adatai,

- az erőmű megbízhatósága, a karbantartás koncepciója,

- a szolgáltatható villamos energia és hőenergia mennyisége, elkülönítve a kényszer menetrendben és a szabadon kiadható villamos energia mennyiségét,

- az erőmű tervezett szabályozhatósága, üzemviteli jellemzői (pl. indítás, leállítás időszükséglete, szabályozási tartomány, fel-, illetve leterhelés sebessége) .

8. Hatásfok:

- számítás bemutatása.

9. Megvalósítási ütemterv:

- az ütemtervnek fel kell ölelni az engedélyezés, az előkészítés, a kivitelezés, valamint az üzembe helyezés főbb fázisait és azok időigényét fő egységekre.

10.Beruházási, üzemeltetési költségek:

- az üzleti terv megalapozásához szükséges mélységben.

11.A berendezések beszerzésének koncepciója:

- a berendezések ismertetése,

- a berendezések szállítói kiválasztásának módszere,

- hazai beszállítási lehetőségek.

12.A beruházás és üzemeltetés szervezése:

- a beruházás irányításának szervezeti rendje,

- üzemeltetés létszámigénye,

- szakképzettségi előírások teljesítése.

13.Minőségbiztosítás:

- koncepció,

- előzetes ismertetést kell adni az előkészítésben, megvalósításban, üzemeltetésben, karbantartásban részt vevő szervek minősítési eljárásáról.

14.Megállapítások, következtetések:

- a tanulmányban foglaltak rövid összefoglalása a fejezetek szerinti sorrendben,

- a további előkészítési fázisokban különös figyelmet érdemlő területek felsorolása.

31/a. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[194]

Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi követelményei

1. Az elosztó, a villamosenergia-kereskedő, a rendszerirányító, a közüzemi szolgáltató, a közüzemi nagykereskedő, az átviteli és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles üzletszabályzatában az általa nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit feltüntetni. Az üzletszabályzatoknak ennek alapján különösen a következőket kell tartalmazniuk.

a) A műszaki feltételek körében:

aa) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó főbb műszaki paramétereket;

ab) a környezetvédelmi előírások betartásának garanciális feltételeit;

ac) a vásárlók/fogyasztók biztonságos ellátására vonatkozó garanciákat, az üzemzavarok elhárítására vonatkozó rendelkezéseket;

ad) a fejlesztési tervek végrehajtásának rendjét;

ae) az üzemzavar, korlátozás és szüneteltetés esetén alkalmazandó szabályokat;

af) a villamosenergia-piac más résztvevőivel való együttműködés műszaki feltételeit.

b) A kereskedelmi feltételek körében:

ba) a szállításra, elosztásra vonatkozó mennyiségi és minőségi feltételeket;

bb) a szabad értékesítés feltételeit; e körben különösen tekintettel kell lenni a rendszerirányító és az engedélyesek közötti kereskedelmi szabályzat előírásaira;

bc) a szervezett villamosenergia-piacon való részvétel szabályait;

bd) a villamosenergia-piac résztvevőivel való kereskedelmi együttműködés részletes szabályait;

be) a fogyasztóvédelmi szervezetekkel, érdekképviseletekkel való kapcsolattartás, valamint a panaszügyintézés eljárásrendjét és határidejét;

bf) adatvédelemre vonatkozó biztosítékokat.

c) Az elszámolási feltételek körében:

ca) az elszámolás alapjául szolgáló tényeket (mérés stb.), az elszámolás időszakát és rendjét;

cb) a számlázás és a számla elleni kifogások intézésének rendjét.

d) A fizetési feltételek körében:

da) a választható fizetési módozatokat;

db) a választható fizetési határidőket;

dc) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciókat.

2. Az átviteli engedélyes köteles az 1. pontban előírtakon felül üzletszabályzatában szabályozni, illetve feltüntetni:

a) az átviteli hálózathoz történő hozzáférés műszaki feltételeit;

b) meg kell határozni a termelőkkel, a közüzemi szolgáltatókkal - különös tekintettel a közüzemi szolgáltatók ellátási kötelezettségére vonatkozóan -, az áramkereskedőkkel, a feljogosított fogyasztókkal, a közüzemi nagykereskedővel, valamint a rendszerirányítóval történő együttműködés körét és eljárás rendjét;

c) a mérőberendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának rendjét;

d) az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozására vonatkozó eljárások rendjét;

e) az üzemi szabályzatban rneghatározott adatok és információk szolgáltatásának rendjét;

f) a csatlakozási költség megfizetésére vonatkozó szabályokat;

g) a minőségre, megbízhatóságra vonatkozó követelményeket;

h) a termelőkkel, a rendszerirányítóval, a közüzemi nagykereskedővel, a feljogosított fogyasztókkal kötendő szerződési feltételeket;

i) a csatlakozásra vonatkozó szabályokat;

j) a mérésre vonatkozó szabályokat, eljárásrendet;

k) a korlátozás, az üzemzavar esetén alkalmazandó eljárási szabályokat.

3. Az elosztó engedélyesek kötelesek az 1. pontban előírtakon felül üzletszabályzatukban szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a közcélú hálózathoz történő hozzáférés műszaki feltételeit;

b) az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozására vonatkozó eljárások rendjét;

c) a hálózaton végzendő, előre tervezhető karbantartásifelújítási munkálatok végzéséről történő értesítés rendjét;

d) a mérőberendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának rendjét;

e) az összekötő berendezések üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására vonatkozó szerződések feltételeit;

f) a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatok és információk szolgáltatásának rendjét;

g) a fogyasztói igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeinek közlésére vonatkozó határidőket;

h) a csatlakozási költség megfizetésére vonatkozó szabályokat;

i) a közvilágítás céljait szolgáló berendezések közcélú hálózat tartószerkezetein történő elhelyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat, valamint szerződési feltételeket;

j) a VET 35. §-ában meghatározott kártérítési igények bejelentésének, elbírálásának és teljesítésének rendjét;

k) a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelményeket;

l) a feljogosított fogyasztókkal, hálózatára csatlakozó erőművekkel kötendő szerződések feltételeit, e szerződés mintáját;

m) a közüzemi szolgáltatóval kötendő általános szerződési feltételeket, e szerződések mintáját;

n) az ügyfélszolgálati irodáit, elérhetőséget.

4. A rendszerirányító üzletszabályzatában az 1. pontban foglaltakon túl köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a villamosenergia-rendszer működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges információk részletes körét, ezen információk átadásának rendjét;

b) a VET 38. §-ában meghatározott mérések és elszámolások rendjét;

c) a rendszerszintű szolgáltatások beszerzésének rendjét, a beszerzések feltételeinek nyilvánosságra hozatala módját;

d) a rendszerszintű szolgáltatások beszerzésére és értékesítésére vonatkozó általános szerződési feltételek mintáját.

5. A szervezett villamosenergia-piac engedélyes üzletszabályzatában az 1. pontban foglaltakon túl köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a szervezett villamosenergia-piacon történő kereskedés feltételeit;

b) a szervezett villamosenergia-piaci tagság feltételeit;

c) a VET 62. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szabványosított szerződés mintáját.

6. A villamosenergia-kereskedő az 1. pontban meghatározott feltételeken túl üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a villamos energia vásárlására vonatkozó általános és egyedi szerződési feltételeinek mintáját;

b) a villamos energia értékesítésére vonatkozó általános és egyedi szerződési feltételeinek mintáját;

c) a feljogosított fogyasztókkal kötendő szerződések feltételeit, e szerződés mintáját;

d) ügyfélszolgálati irodáit, elérhetőségét;

e) a szervezett villamosenergia-piacon folytatott kereskedelem műszaki-kereskedelmi, elszámolási és fizetési feltételeit.

7. A közüzemi nagykereskedő az 1. pontban meghatározott feltételeken túl üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a közüzemi szolgáltatóval szembeni ellátási kötelezettség teljesítésének rendjét;

b) a közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges villamos energia vásárlására, átvételére és a szükséges együttműködésekre vonatkozó szerződések feltételeit, valamint eljárások rendjét;

c) a közüzemi szolgáltatókkal kötendő szerződések feltételeit és mintáját;

d) a VET 44. §-ában meghatározottak szerint villamos energia vásárlására és értékesítésére vonatkozó általános szerződési feltételeket és mintáját.

8. A közüzemi szolgáltató az 1. pontban meghatározott feltételeken túl üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni:

a) a VET 65. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott villamos energia megvásárlására vonatkozó szerződési feltételeket;

b) ügyfélszolgálati irodáit, elérhetőségét;

c) a feljogosított fogyasztók közüzemi fogyasztói körbe való visszatérésének feltételeit;

d) a közüzemi fogyasztók közcélú hálózathoz való hozzáférése biztosítása érdekében a hálózati engedélyesekkel kötendő szerződések mintáját;

e) a közüzemi fogyasztókkal kötendő általános szerződési feltételeket és e szerződés mintáját;

f) az általánostól eltérő fogyasztói igények, szolgáltatási feltételek körét;

g) az f) pontban meghatározott esetekben alkalmazható egyedi szerződési feltételeket, e szerződés mintáját;

h) a hálózaton végzendő, előre tervezhető karbantartásifelújítási munkálatok végzéséről történő értesítés rendjét;

i) a közüzemi fogyasztó által vételezett villamos energia mérésének szabályait;

j) a szolgáltatás minőségére, színvonalára vonatkozó követelményeket;

k) a villamos energia elszámolására vonatkozó feltételeket, különösen az elszámolási időszak meghatározását;

l) a számla kiegyenlítésének, kifogásolásának rendjét;

m) a közüzemi szerződés megszegése esetén alkalmazható szankciókat;

n) a szerződésszegésre előírt kötbér mértékét és eljárását, valamint a hálózati engedélyessel történő elszámolás eljárásrendjét;

o) a garantált szolgáltatásokra vonatkozó eljárást;

p) az egyedi közvilágítási szerződési feltételeket;

q) a VET 31/A. §-ának (4) bekezdése szerinti előzetes megállapodás lényeges tartalmi elemeit.

31/b. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[195]

A termelő és a kíserőmű üzemeltetője által alkalmazandó üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemei

A termelő és a kiserőmű üzemeltetője e mellékletben a továbbiakban együtt: termelő.

A termelő köteles üzletszabályzatában az általa nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit feltüntetni. Az üzletszabályzatoknak ennek alapján különösen a következőket kell tartalmazniuk:

1. A műszaki feltételek körében:

a) a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó főbb műszaki paramétereket;

b) a környezetvédelmi előírások betartásának garanciális feltételeit; e körben különösen ki kell térni a villamos energia termelése során felhasznált energiaforrások környezeti hatásaira, összetételére és a villamos energia vásárlójának az ezekre vonatkozó tájékoztatására;

c) a vásárlók/fogyasztók biztonságos ellátására vonatkozó garanciákat, az üzemzavarok esetén történő ellátásra vonatkozó rendelkezéseket;

d) a villamosenergia-piac más résztvevőivel való együttműködés műszaki feltételeit.

2. A kereskedelmi feltételek körében:

a) a termelésre, szállításra, elosztásra vonatkozó mennyiségi és minőségi feltételeket;

b) a közüzemi célra termelt lekötött villamos energia közüzemi nagykereskedő részére történő felajánlásának szabályait;

c) a termelő által - a rendszerirányítóval, a közüzemi nagykereskedővel, kereskedőkkel, a feljogosított fogyasztókkal szemben - alkalmazni kívánt szerződési feltételeket és e szerződések mintáját;

d) a szabad értékesítés feltételeit; e körben különösen tekintettel kell lenni a rendszerirányító és az engedélyesek közötti kereskedelmi szabályzat előírásaira;

e) a szervezett villamosenergia-piacon való részvétel szabályait;

f) a villamosenergia-piac résztvevőivel való kereskedelmi együttműködés részletes szabályait;

g) a fogyasztóvédelmi szervezetekkel, érdekképviseletekkel való kapcsolattartás, valamint a panaszügyintézés eljárásrendje és határideje;

h) adatvédelemre vonatkozó biztosítékok.

3. Az elszámolási feltételek körében:

a) az elszámolás alapjául szolgáló tényeket (a mérésre vonatkozó szabályokat, eljárásrendet stb.), az elszámolás időszakát és rendjét;

b) a számlázás és a számla elleni kifogások intézésének rendjét;

c) az utólagos elszámolás rendjét.

4. A fizetési feltételek körében:

a) a választható fizetési módozatokat;

b) a választható fizetési határidőket;

c) a késedelmes fizetés esetére alkalmazható szankciókat.

32. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[196]

Műszaki dokumentáció

1. Nyomvonal-kijelölési dokumentáció (a helyszíni szemlére meghívandók számának megfelelő példányban)

1.1.A létesítendő vezeték (beruházás) megnevezése.

1.2.Az engedélyes neve, címe, a tervező neve, címe és a tervezési jogosultságának megjelölése.

1.3.A beruházás rendeltetése és költség-előirányzata.

1.4.A beruházás műszaki leírása:

1.4.1. üzemi feszültség, nyomvonalhossz, vezetők száma, keresztmetszete, anyaga, elrendezése, egyéb lényeges műszaki jellemzők, föld feletti vezetéknél a szigetelőkre, a tartószerkezet anyagára, földelésére és a berendezés túlfeszültség elleni védelmére vonatkozó adatok;

1.4.2. a nyomvonal leírása az érintett közigazgatási területek és helyrajzi számok megjelölésével.

1.5. Átnézeti helyszínrajz (térkép) a tervezési terület megjelölésével.

1.6.Föld feletti vezetéknél 1:50 000 vagy ennél részletesebb térkép a nyomvonal feltüntetésével.

1.7.Föld alatti vezetéknél a ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti méretarányú, vagy ettől eltérő, a szükségesnek megfelelő kisebb méretarányú térképet a javasolt nyomvonal feltüntetésével.

1.8. A tartószerkezetek körvonalvázlata és az általa elfoglalt terület nagysága.

1.8.1. A vezeték tartozékát képező egyéb építmény elhelyezési és körvonal vázlata.

1.9.A helyszíni szemlére az időpontot 15 napon megelőzően meghívandók neve, címe, a szemle időpontja és helye.

2. Előmunkálati engedély dokumentációi

2.1. Az 1.1-1.7. pontokban felsorolt dokumentációk (térképekből 3-3 db) .

3. Vezetékjogi engedélyhez szükséges dokumentációk

3.1. Az 1. pont szerinti tartalommal elkészített dokumentációk véglegesített változatban.

3.2.Helyszíni szemléről felvett okirat és mellékletei.

3.3.Az illetékes szakhatóságok, közüzemek állásfoglalása, hozzájárulása, egyéb érdekeltek nyilatkozatai, illetve a megkeresésüket hitelt érdemlően igazoló bizonylat (pl. tértivevény) .

3.4.A létesítendő vezeték nyomvonalát, keresztezéseit, egyéb létesítményeket és az érintett ingatlanok határait és helyrajzi számait is feltüntető 1:500-tól 1:4000-ig földmérési alaptérkép szerint a közigazgatási határokat és megnevezéseket tartalmazó közigazgatási területenként szétválaszthatóan elkészített nyomvonalrajzot, az azonosítást biztosító egyedi raj számmal és megnevezéssel ellátva.

3.5.A vezeték nyomvonala és biztonsági övezete által érintett terület helyrajzi számok szerinti bontásban, a tartószerkezetek állal elfoglalt területek nagyságát és külön a biztonsági övezet által elfoglalt terület mértékét.

3.6.A környezeti hatásvizsgálat köteles építmény esetén a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolata.

3.7.A 3.1-3.6. pontok szerinti dokumentációkhoz tartozó rajzok 5 példányban, illetőleg a helyszíni szemlén részt vevő települési önkormányzatok részére további 2 példányban.

33. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[197]

A rendszerirányító és a hálózati engedélyesek megfelelési szabályzatának kötelező tartalmi elemei

1. A belső és más engedélyeseket is érintő üzleti folyamatainak tevékenység szintű bemutatása, amely bizonyítja az engedélyes önálló működését és önálló döntéshozatali lehetőségeit a VET 102-102/B. §-a alapján, és ismerteti különösen a következőket:

- a vertikálisan integrált vállalkozás szervezeti felépítéséből, illetve a vállalkozáshoz kapcsolódó jogi személyek alapító okirataiból következő, különböző vezetői szintekhez kapcsolódó hatáskörök, információáramlási és beszámolási útvonalait,

- a vertikálisan integrált vállalkozás fő döntéshozó szerveinek összetételét,

- az engedélyes tevékenység független működéséhez szükséges erőforrások (személyi, tárgyi, pénzügyi) biztosítását,

- a hálózati tevékenység vezetéséért felelős személy visszahívásának lehetséges indokait,

- a VET 102/A. §-ának (3) bekezdés a) pontja szerinti vezetők (a továbbiakban: vezetők) társaságon, illetve iparágon belüli pozíció váltására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait,

- a vezetők díjazásának elemeit (részvényjuttatás, teljesítmény-arányos díjazás stb.) .

2. Ügyfélkapcsolat kezelés.

3. A szakszemélyzetére vonatkozó, az egyenlő elbánást biztosító részletes magatartási szabályok.

4. A szakszemélyzetre vonatkozó, a tevékenységek szétválasztását bemutató oktatási rendszer és annak tematikája.

5. Adatkezelési eljárások és azok megvalósítása az informatikai rendszerekben, különös tekintettel a különböző adattípusok kategorizálására.

6. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok alkalmazásának felügyelete és ellenőrzése.

7. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszere.

8. Az engedélyes tevékenységhez tartozó, kiszervezett, de saját leányvállalat által végzett tevékenységek.

9. Az engedélyes tevékenységhez tartozó, versenyeztetés alapján külső megbízottak által végzett tevékenységek.

10. A szabályzatban lefektetett előírások megvalósításának időbeli ütemezése.

11. A Megfelelési jelentés összeállításáért felelős személy (személyek) kijelölése.

34. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[198]

A megfelelési jelentés kötelező tartalmi elemei

1. A tevékenységek szétválasztására vonatkozó megfelelési szabályzat végrehajtásának éves tapasztalatai.

2. A megfelelési szabályzat alapján végrehajtott oktatások.

3. A megfelelési szabályzat alapján végrehajtott informatikai és ügyvitel szervezési változások bemutatása.

4. A megfelelési szabályzat végrehajtása alapján tervezett változások.

5. A megfelelési szabályzatban bemutatott időbeli ütemezés alakulása, a szabályzat minden pontjára külön-külön.

6. A megfelelési szabályzat egyes pontjainak teljesítése, illetve az azoktól való elmaradás indokai.

7. A megfelelési jelentés összeállításáért, valamint a megfelelési szabályzat tartalmáért felelős vezető nyilatkozata arról, hogy a megfelelési jelentésben foglaltak megfelelnek a valóságnak.

35. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[199]

Az Európai Unió szervei felé teljesítendő jelentéstétel és adatszolgáltatás rendje

36. számú melléklet a 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelethez[201]

A Hivatal közérdekűnek nyilvánított határozatai

1. A VET 10. § e) pontja alapján hozott, a feljogosított fogyasztók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait megállapító határozatok.

2. A VET 10. § i) pontja alapján hozott, az engedélyesek tevékenysége folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát megállapító határozatok.

3. A VET 10. § k) pontja alapján hozott, a termelő vagy kiserőmű üzemeltetője által megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia termeléséhez felhasznált erőforrást, valamint az azzal előállított villamos energia kötelezően átveendő mennyiségét megállapító határozatok.

4. A VET 10. § p) pontja alapján hozott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében az erőművek teljesítményében, illetve teljesítőképességében beálló jelentősebb változások indokoltsága tárgyában hozott határozat.

5. A VET 10/A. §-a alapján hozott, szankciót megállapító határozat.

6. A VET 14. § (4) bekezdése alapján hozott, a villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait jóváhagyó, illetve a jóváhagyást megtagadó határozat.

7. A VET 15. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat jóváhagyó, illetve a jóváhagyást megtagadó határozat.

8. A VET 20. § (3) bekezdése alapján hozott, a termelő és a kiserőmű üzemeltetője által a zöld bizonyítványokról, valamint a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségéről készített kimutatást jóváhagyó, illetve a jóváhagyást megtagadó határozat.

9. A VET 27. § (6) bekezdése alapján hozott, a vezetékek átviteli, elosztó, illetve közcélúvá minősítéséről, valamint átminősítéséről rendelkező határozat.

10. A VET 28. § (2) bekezdése alapján hozott, a rendszerirányító által kiírt hálózatfejlesztési pályázat eredményét jóváhagyó, illetve a jóváhagyást megtagadó határozat.

11. A VET 28. § (3) bekezdése alapján hozott, a Hivatal által kiírt hálózatfejlesztési pályázat eredményét kihirdető határozat.

12. A VET 33. § (4) bekezdése alapján hozott, az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve a már lekötött szállítások korlátozásának, csökkentésének és szüneteltetésének felülvizsgálata tárgyában hozott határozat.

13. A VET 48. § (4) pontja alapján hozott, a rendszerirányító a közcélú hálózathoz való hozzáférést, illetve a villamos energia határon keresztül történő ki-, illetve beszállítását megtagadó, illetve mennyiségét csökkentő intézkedésének felülvizsgálata tárgyában hozott határozat.

14. A VET 51. § (1) bekezdése alapján kiadott engedély, valamint az azt kiegészítő, módosító és visszavonó határozat, továbbá az engedély iránti kérelmet elutasító határozat.

15. A VET 63. § (1) bekezdése alapján hozott, a villamos energia szervezett piacán való kereskedést felfüggesztő határozat.

16. A VET 65. § (2) bekezdése alapján hozott, a közüzemi szolgáltató kizárólagossági jogáról más közüzemi szolgáltató javára történő lemondást jóváhagyó, illetve a jóváhagyást megtagadó határozat.

17. A VET 68. §-ában meghatározott eljárások tárgyában hozott határozat.

18. A VET 84. § (5) bekezdése alapján az ott meghatározott vezeték engedélyköteles körbe sorolása tárgyában hozott határozat.

19. A VET IX. fejezetében meghatározott eljárások tárgyában hozott határozat.