62003TO0422(01)[1]

Az Elsőfokú Bíróság elnökének 2004. július 2-i végzése. Enviro Tech Europe Ltd és Enviro Tech International Inc. kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem - 67/548/EGK és 2004/73/EK irányelv - Elfogadhatósági feltételek. T-422/03. R. II. sz. ügy

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2004. július 2. ( *1 )

A T-422/03. R. II. sz. ügyben,

az Enviro Tech Europe Ltd (székhelye: Surrey [Egyesült Királyság]),

az Enviro Tech International Inc. (székhelye: Chicago [Egyesült Államok])

(képviselik őket: C. Mereu és K. van Maidegem ügyvédek)

felpereseknek

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: X. Lewis és F. Simonetti, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg,

alperes ellen

egyrészt a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK irányelvnek (HL 1967., 196., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 1. kötet, 27. o.) a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításába az "nPB bevonásának felfüggesztésére", másrészt az nPB-nek a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004, április 29-i 2004/73/EK irányelvbe (HL L 152., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 448. o.) történő felvételének felfüggesztésére, harmadrészt további ideiglenes intézkedésekre irányuló kérelme tárgyában,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGÁNAK ELNÖKE

meghozta a következő

Végzést

Jogi háttér

Általános jogi háttér

1 A 67/548/EGK tanácsi irányelv hetedik alkalommal történő módosításáról szóló, 1992. április 30-i 92/32/EGK irányelvvel (HL L 154., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 11. kötet, 155. o.) módosított, a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK irányelv (HL 1967., 196., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 1. kötet, 27. o.) megállapítja az egyes "anyagok" kereskedelmi forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat, amely anyagok meghatározása a következő: "természetes állapotban előforduló vagy ipari termelőfolyamatból származó kémiai elemek és azok vegyületei, amelyek a termék stabilizálásához szükséges adalékokat és az előállításból/gyártásból származó szennyeződéseket is tartalmazhatnak, de nem tartalmaznak olyan oldószereket, amelyek az anyag stabilitásának vagy összetételének megváltozása nélkül elkülöníthetők".

2 Elfogadása óta többször módosították a 67/548 irányelvet, utoljára a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK irányelvvel (HL L 152., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 448. o.).

3 A módosított 67/548 irányelv 4. cikke úgy rendelkezik, hogy az anyagokat belső tulajdonságaik alapján kell osztályozni, a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott kategóriáknak megfelelően. Valamely kémiai anyag veszélyesnek nyilvánításával kötelezővé válik a csomagoláson való megfelelő - különösen a veszély szimbólumait, az anyag használatával járó különös kockázatokat megjelölő szabványmondatokat ("R-mondatok"), valamint az anyag biztonságos használatával kapcsolatos szabványmondatokat ("S-mondatok") magában foglaló - címke elhelyezése.

4 A módosított 67/548 irányelv 2. cikkének (2) bekezdése szerint ezen irányelv alkalmazásában "veszélyes"-nek minősülnek többek között a "fokozottan tűzveszélyes", a "tűzveszélyes", a "kevésbé tűzveszélyes" vagy a "reprodukcióra káros" anyagok és készítmények.

5 A módosított 67/548 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az anyagok és készítmények osztályozására és címkézésére vonatkozó általános alapelveket a VI. melléklet kritériumai szerint kell alkalmazni, kivéve, ha egyedi irányelvek ezzel ellentétes követelményeket írnak elő a veszélyes készítményekre.

6 A módosított 67/548 irányelv VI. mellékletének 4.2.3. pontja meghatározza a reprodukcióra káros hatásokra alkalmazandó kritériumokat, és az ilyen hatásokat előidéző anyagokat három kategóriába sorolja:

- 1. kategória: "olyan anyagok, amelyeket elfogadottan fertilitást károsító hatásúnak tartanak [helyes fordítás: olyan anyagok, amelyek tudvalevőleg káros hatással vannak az emberi fertilitásra] és "olyan anyagok, amelyek elfogadottan fejlődési toxicitást okoznak emberekben [helyes fordítás: olyan anyagok, amelyek az embernél tudvalevőleg magzatkárosító (fejlődést károsító) hatással járnak]";

- 2. kategória: "olyan anyagok, amelyeket úgy kell tekinteni, hogy az embereken [helyes fordítás: embernél] fertilitást károsító hatásúak" és "olyan anyagok, amelyeket úgy kell tekinteni, hogy az emberben fejlődési toxicitást okoznak [helyes fordítás: olyan anyagok, amelyeket úgy kell tekinteni, hogy az embernél magzatkárosító (fejlődést károsító) hatással járnak]";

- 3. kategória: "olyan anyagok, amelyek az ember fertilitásával kapcsolatban aggodalomra adnak okot" és "olyan anyagok, amelyek aggodalomra adnak okot az emberben esetleges fejlődési toxicitást okozó hatásaik miatt [helyes fordítás: olyan anyagok, amelyek az embernél magzatkárosító (fejlődést károsító) hatással járhatnak]".

A 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása

7 A módosított 67/548 irányelv 28. cikke a következőképpen rendelkezik:

"A mellékleteknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításokat a 29. cikkben szabályozott eljárással összhangban kell elfogadni."

8 A Bizottság észrevételeiben jelezte, hogy a gyakorlatban, amikor kidolgozza a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazításáról szóló első intézkedési tervet, kikéri az osztályozással és címkézéssel foglalkozó munkacsoport véleményét (a továbbiakban: munkacsoport). Ez a csoport a tagállamok által delegált toxikológiai és osztályozási szakemberekből, a vegyipar képviselőiből, valamint a szóban forgó termékek által leginkább érintett iparág képviselőiből áll. A munkacsoport véleményének kikérése után a Bizottság a 67/548 irányelv 29. cikke által létrehozott bizottság (a továbbiakban: szabályozási bizottság) elé terjeszti az intézkedési tervet.

9 A Bizottságot a konzultációs eljárással összhangban (egyhangúság) elfogadott tanácsi jogi aktusokban megállapított végrehajtási hatásköreinek gyakorlása során segítő bizottságokkal kapcsolatos rendelkezéseknek az 1999/468/EK határozathoz történő hozzáigazításáról szóló, 2003. április 14-i 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 36. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 335. o.) módosított 67/548 irányelv 29. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap."

10 A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK határozat (HL L 184., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 335. o) 5. cikke a következőképpen rendelkezik: [...]"

"(1) A Bizottságot szabályozási bizottság segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll, és elnöke a Bizottság képviselője.

(2) A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 205. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.

(3) A Bizottság, a 8. cikk sérelme nélkül, a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.

A tényállás és az eljárás

11 Az n-propil-bromid (a továbbiakban: nPB) illékony szerves oldószer, amelyet többek között ipari tisztításra használnak.

12 Az Enviro Tech Europe Ltd és az Enviro Tech International Inc. (a továbbiakban: felperesek) kizárólag az nPB alapú, "Ensolv" elnevezésű termékek gyártásával és eladásával foglalkoznak. Az első társaság a második európai leányvállalata, és kizárólagos engedélye van az Ensolv Európában történő eladására.

13 A 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő tizenkettedik hozzáigazításáról szóló, 1991. március 1-jei 91/325/EGK irányelv (HL L 180., 1. o.) elfogadásával az nPB-t a 67/548 irányelv I. mellékletében irritáló és kevésbé tűzveszélyes anyagként sorolták be.

14 A 2002. január 16. és 18. között tartott munkacsoport! ülés folyamán a Health & Safety Executive (az Egyesült Királyság Egészségügyi és Biztonsági Irodája, a továbbiakban: HSE) igazgatója azt javasolta, hogy az nPB-t 2. kategóriás, a reprodukcióra káros anyagként sorolják be.

15 Később, 2002 áprilisának folyamán a HSE - egy új tudományos kísérlet eredményeire támaszkodva - azt javasolta, hogy az nPB-t tűzveszélyes anyagként sorolják be.

16 Azóta a felperesek a HSE-nél, a Vegyi Anyagok Európai Irodájánál, valamint a munkacsoportnál több alkalommal tiltakoztak ezen besorolási tervezet ellen, és álláspontjuk alátámasztására tudományos érveket és adatokat terjesztettek eléjük.

17 A 2003. januári ülésén a munkacsoport úgy határozott, hogy javasolja az nPB tűzveszélyes és 2. kategóriás, reprodukciót károsító anyagként történő besorolását. E határozat elfogadása után a felperesek hiába próbálták meggyőzni a munkacsoportot, hogy újra megvitassák az nPB kérdését.

18 2003. augusztus 29-én és szeptember 29-én a felperesek levelet küldtek a Bizottságnak, amelyekben többek között azt kérték ez utóbbitól, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket azon hibák kijavítása érdekében, amelyek szerintük az nPB-t érintő munkacsoport ajánlásainak alapját képezik.

19 A 2003. november 3-i két levelében a Bizottság jelezte a felpereseknek, hogy a 2003. augusztus 29-i és szeptember 29-i levelükben előadott érvek nem indokolják a munkacsoport által ajánlott, az nPB-re vonatkozó osztályozás módosítását (a továbbiakban: megtámadott aktusok).

20 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalánál 2003. december 23-án nyilvántartásba vett keresetlevéllel a felperesek a megtámadott aktusok elleni megsemmisítés iránti keresetet, valamint kártérítési keresetet nyújtottak be.

21 Kevéssel az alapügyben történt keresetindítás után, 2004. január 15-én arról tájékoztatták a felpereseket, hogy a szabályozási bizottság ülést fog tartani, amelyet a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításának jóváhagyására hívtak össze.

22 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalánál 2003. december 30-án nyilvántartásba vett külön iratban az EK 242. cikk és az EK 243. cikk alapján a felperesek az ideiglenes intézkedésről határozó bíróhoz benyújtották első, ideiglenes intézkedés iránti kérelmüket, amely arra irányult, hogy az Elsőfokú Bíróság függessze fel a megtámadott aktusok végrehajtását, és kötelezze a Bizottságot arra, hogy ne javasolja az nPB újraosztályozását a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazítása keretében a 2004. január 15-ére tervezett szabályozási bizottság legközelebbi ülése folyamán, mindaddig, amíg az alapügyben nem döntenek.

23 Észrevételeiben a Bizottság kifejtette, hogy a szabályozási bizottsági ülést nem 2004. január 15-ére tervezték, és bizonytalan időre elhalasztották.

24 2004. február 3-án meghozták az első ideiglenes intézkedések iránti kérelmet elutasító végzést (a T-422/03. R. sz., Envirotech és társai kontra Bizottság ügy [EBHT 2004., II-469. o.], a továbbiakban: 2004, február 3-i végzés). Ebben a végzésben az ideiglenes intézkedésről határozó bíró lényegében úgy ítélte meg, hogy anélkül, hogy nyilatkoznia kellene az alapügyben benyújtott kereset elfogadhatóságáról, a megtámadott aktusok végrehajtásának felfüggesztése a felperesekre nézve semmilyen haszonnal nem járna, mivel nem lenne olyan hatása, hogy a Bizottságot megakadályozza az nPB újraosztályozására irányuló javaslatának benyújtásában. Ami a felperesek többi kérelmét illeti, az ideiglenes intézkedésről határozó bíró úgy ítélte meg, hogy nem szükséges az állítólag jelentős és helyrehozhatatlan károkat vizsgálni, mivel az előfeltevések, amelyeken alapulnak, mindenféleképpen túl hipotetikusak ahhoz, hogy indokolják az ideiglenes intézkedések meghozatalát.

25 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalánál 2004. február 9-én nyilvántartásba vett külön iratban az alperes eifogadhatatlansági kifogásra hivatkozott az alapügyben az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 114. cikke alapján.

26 A 2004. április 5-én keltezett és az Elsőfokú Bíróság Hivatalánál ugyanaznap nyilvántartásba vett iratban a felperesek az EK 242. cikk és az EK 243. cikk alapján benyújtották második, többek között arra irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelmüket, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró rendelje el "az nPB-nek a Bizottság által a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításába történő bevonásának" felfüggesztését. Kérelmükben a felperesek jelezték, hogy a szabályozási bizottság azon ülését, amelynek célja az, hogy elfogadják a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításának a tervezetét, 2004. április 14-én tervezik megtartani. Ezenkívül azt is kérték az ideiglenes intézkedésről határozó bírótól, hogy döntését az eljárási szabályzat 105. cikkének 2. §a alapján azelőtt hozza meg, mielőtt a Bizottság előadja észrevételeit.

27 2004. április 7-én az ideiglenes intézkedésről határozó bíró kérésére a Bizottság megerősítette, hogy a szabályozási bizottsági ülést, amelynek az a célja, hogy elfogadják a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításának a tervezetét, 2004. április 14-ére tűzték ki.

28 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2004. április 13-án a felperesek hivatalból bizonyos dokumentumokat csatoltak, amelyek kapcsán jelezték, hogy csak az ideiglenes intézkedés iránti kérelmük benyújtása után jutottak a tudomásukra. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró úgy döntött, hogy ezeket a dokumentumokat csatolja az ügy irataihoz.

29 2004. április 23-án a Bizottság előadta a fent említett dokumentumokkal kapcsolatos észrevételeit. A Bizottság továbbá tájékoztatta az ideiglenes intézkedésről határozó bírót arról, hogy 2004. április 14-én a szabályozási bizottság jóváhagyta az nPB egyrészt tűzveszélyes anyagként (Rll), másrészt 2. kategóriás (R60) és 3. kategóriás (R63), a reprodukcióra káros anyagként való újraosztályozásának tervezetét.

30 2004. május 14-én a felperesek új iratokat nyújtottak be az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak, és tájékoztatták arról, hogy 2004. április 29-én a Bizottság hivatalosan elfogadta a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló 2004/73 irányelvet, így elfogadta az nPB Rll-es és R60-as kategóriába történő újraosztályozását. Ezekre tekintettel a felperes új kérelmet terjesztett elő, amely az nPB-nek a 2004/73 irányelvbe történő felvételének felfüggesztésére irányult. 2004. május 17-én az ideiglenes intézkedésről határozó bíró úgy döntött, hogy ezeket az új iratokat csatolja az ügy irataihoz 2004. május 26-án a Bizottság előadta az új iratokkal és a kérelemmel kapcsolatos észrevételeit.

Kérelmek

31 Jelen kérelmükben a felperesek azt kérik az ideiglenes intézkedésről határozó bírótól, hogy:

- "kérelmüket nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak" (a továbbiakban: első kérelem);

- "állapítsa meg, hogy ideiglenes intézkedéseket szükséges elrendelni avégett, hogy a felperesek ne szenvedjenek helyrehozhatatlan károkat" (a továbbiakban: második kérelem);

- "az alapügy megoldásáig függessze fel az nPB-nek a Bizottság által a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításába történő bevonását" (a továbbiakban: harmadik kérelem);

- "hozzon meg minden más ideiglenes intézkedést, amelyet az (ideiglenes intézkedésről határozó bíró) alkalmasnak talál arra, hogy megakadályozza az nPB R11-es és R60-as kategóriákba történő újraosztályozását" (a továbbiakban: negyedik kérelem);

- kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

32 A 2004. május 14-i levelükben a felperesek ezenkívül azt kérték az ideiglenes intézkedésről határozó bírótól, hogy:

- "függessze fel az nPB-nek a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításába történő felvételét" (a továbbiakban: ötödik kérelem);

- "kötelezze a Bizottságot arra, hogy azonnal értesítse a tagállamokat, hogy a fent említett felvételt az alapügy megoldásáig felfüggeszti" (a továbbiakban: hatodik kérelem);

- "rendelje el az összes egyéb, a felperesek ideiglenes bírói jogvédelmének biztosításához szükséges intézkedést" (a továbbiakban: hetedik kérelem).

33 A Bizottság a maga részéről azt kéri az ideiglenes intézkedésről határozó bírótól, hogy:

- utasítsa el az ideiglenes intézkedések iránti kérelmet;

- kötelezze a felpereseket a költségek viselésére.

Indokolás

34 Az eljárási szabályzat 104. cikkének 2. §a úgy rendelkezik, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeknek meg kell jelölniük a jogvita tárgyát, a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét (fumus boni juris). E feltételeknek együttesen kell teljesülniük, tehát az ideiglenes intézkedéseket el kell utasítani, ha az egyik feltétel hiányzik (a Bíróság elnöke által a C-286/96. P(R). sz., SCK és FNK kontra Bizottság ügyben 1996. október 14-én hozott végzés [EBHT 1996., I-4971. o.] 30. pontja). Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró adott esetben a meglévő érdekeket is mérlegeli (a Bíróság elnöke által a C-445/00. R. sz., Ausztria kontra Tanács ügyben 2001. február 23-án hozott végzés [EBHT 2001., I-1461. o.] 73. pontja).

35 Ezenkívül ezen átfogó vizsgálat keretében az ideiglenes intézkedésről határozó bíró széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és az ügy sajátosságára tekintettel szabadon határozza meg e különböző feltételek ellenőrzésének módját, valamint e vizsgálat sorrendjét, mivel az ideiglenes határozat szükségességének értékelésére a közösségi jog egyik szabálya sem ír elő számára előre megállapított elemzési sémát (a Bíróság elnöke által a C-149/95. P(R). sz., Bizottság kontra Atlantic Container Line és társai ügyben 1995. július 19-én hozott végzés [EBHT 1995., I-2165. o.] 23. pontja).

A felek érvei

Az elfogadhatóságról

36 Észrevételeiben a Bizottság - rámutatva arra, hogy a felperesek egy másik intézkedés felfüggesztését akarják, mint amelynek megsemmisítését az alapügyben benyújtott keresetükben kérték - jelzi, hogy ezt a kérdést nem szükséges vizsgálni, tekintve, hogy az alapügy kapcsán benyújtott kereset - és következésképpen az ideiglenes intézkedés iránti kérelem is - nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Az alapügyben benyújtott kereset elfogadhatóságát illetően a Bizottság azt állítja, hogy a felperesek által benyújtott megsemmisítés iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan, tekintve hogy a felperesek olyan aktusokat vitatnak, amelyek jogi helyzetüket nem érintik.

37 A felperesek ezzel szemben azt állítják, hogy az EK 230. cikk negyedik bekezdésének alapján joguk van keresettel élni a megtámadott aktusok ellen, tekintve hogy a fent említett aktusok igazgató által aláírt bizottsági határozatok, amelyeknek ők a közvetlen címzettjei. A felperesek szerint tehát nem kell igazolniuk, hogy a megtámadott aktusok közvetlenül és személyükben érintik őket, mivel e kritérium csak a harmadik személyeknek címzett határozatokra alkalmazandó. A felperesek azt állítják továbbá, hogy már önmagában az Elsőfokú Bíróság T-54/99. sz., max.mobil kontra Bizottság ügyben 2002. január 30-án hozott ítéletének (EBHT 2002., II-313. o.) 71. pontjában kifejtett érvelés alapján is kereshetőségi joggal rendelkeznek.

A fumus boni jurisról

38 A felperesek úgy vélik, hogy a megtámadott aktusok ellen irányuló kereset nem nyilvánvalóan megalapozatlan. A felperesek érveinek fumus boni jurisra vonatkozó részletesebb bemutatását lényegében a 2004. február 3-i végzés 36-40. pontja tartalmazza.

A sürgősségről

39 2004. április 5-i kérelmükben a felperesek úgy vélik, hogy sürgősen ideiglenes intézkedéseket kell alkalmazni, hogy megakadályozzák a 2004. április 14-re tervezett, a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításának az elfogadását. A felperesek különösen azt állítják, hogy az nPB újraosztályozására vonatkozó bizottsági határozat elfogadása és végrehajtása -amely bizonyossá teszi az nPB-nek a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazítása során történő újraosztályozását - három negatív következményt von maga után, amelyek súlyos és helyrehozhatatlan kárt okoznak nekik, és ezt a kárt ráadásul elegendő bizonyossággal meg lehet állapítani.

40 A felperesek először is azt állítják, hogy az nPB tűzveszélyes és 2. kategóriás, a reprodukcióra káros anyagként való új osztályozása érvényteleníti az Ensolvra vonatkozó szabadalmukat, tekintve hogy ez utóbbi az nPB nem tűzveszélyes és nem veszélyes tulajdonságain alapul.

41 A felperesek ezután azt állítják, hogy az nPB tűzveszélyes anyagként való új osztályozása a 67/548 irányelv és a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK irányelv (HL L 200., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 24. kötet, 109. o.) együtt olvasott rendelkezései alapján arra kötelezi őket, hogy először is ezt a terméket tűzveszélyes anyagként határozzák meg, és módosítsák a biztonsági adatokat tartalmazó címkéjüket, másodszor hogy módosítsák a jelenlegi szállítási, anyagkezelési és raktározási gyakorlatukat, harmadszor hogy az ügyfeleiknek is ugyanezt tanácsolják. Ezeket a különböző kényszereket figyelembe véve a felperes ügyfelei többé nem tennének különbséget az Ensolv és más termékek között. És ezért a felperesek túlélése - tekintve, hogy tevékenységük kizárólag ezen a terméken alapul - veszélyeztetett.

42 A felperesek végül hangsúlyozzák, hogy az nPB 2. kategóriás, a reprodukcióra káros anyagként való új osztályozása arra kötelezi őket, hogy - a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló, 1999. március 11-i 1999/13/EK irányelv (HL L 85., 1. o..; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 118. o.) alapján - a legrövidebb időn belül olyan, az nPB-t helyettesítő anyagokat javasoljanak és kínáljanak, amelyek "biztonságosabbak" ennél az anyagnál. Ez az új osztályozás a jövőbeli "REACH" szabályozás keretében maga után vonná az nPB engedélyezési rendszerének megváltoztatását is.

43 A felperesek hozzáfűzik, hogy ha az nPB-t fokozatosan kivonnák a forgalomból, vagy többé már nem vásárolnák bizonyos szabályozási vagy pénzügyi kényszerek miatt, fel kellene hagyniuk tevékenységük folytatásával, és így a szóban forgó jövőbeli veszteség és kár nem lenne sem számszerűsíthető, sem helyrehozható.

Az érdekek mérlegeléséről

44 Az érdekek mérlegelését illetően a felperesek a kérelmükben felhívták a figyelmet arra, hogy a kért ideiglenes intézkedés csak az aktuális helyzetet tartaná fenn, amíg az alapügyben döntés születik.

45 Elvetve azt az előfeltevést, miszerint az nPB-t kevésbé tűzveszélyes anyagként lehet osztályozni anélkül, hogy megfelelő tesztek alátámasztanák ezt az álláspontot, a felpereseknek az a véleményük, hogy az aktuális osztályozás megfelelő módon hívja fel az nPB felhasználóinak figyelmét annak állítólagos tűzveszélyes tulajdonságaira. A tűzveszélyes anyagként való osztályozás sem szolgálna más célt, és arra kényszerítené a felpereseket, hogy abbahagyják a tevékenységüket, még mielőtt az alapügyben döntés születne. A felperesek ezenkívül felhívják a figyelmet arra, hogy az nPB bevezetése óta sem Európában, sem a világ többi részén soha egyetlen olyan balesetet sem jelentettek, amelyet ezen anyag állítólagos tűzveszélyes tulajdonsága okozott.

46 A felperesek azt állítják, hogy ugyanez az okfejtés alkalmazható az nPB-t 2. kategóriás, a reprodukcióra káros anyagként újraosztályozó javaslatra, mivel ideiglenes intézkedés hiányában az 1999/13 irányelv alapján a felpereseknek azonnal elő kell majd terjeszteniük és be kell vezetniük az nPB fokozatos kivonására vonatkozó tervet. Másodlagosan a felperesek hajlandók beleegyezni a 3. kategóriás, a reprodukcióra káros anyagként történő ideiglenes osztályozásba addig, amíg az alapügyben döntés születik.

47 Végül a felperesek megjegyezték, hogy a kért ideiglenes intézkedések meghozatala a jelen ügyben már azért is nélkülözhetetlen, mert először egyébként is azt szükséges tisztázni, hogy a Bizottság - anélkül, hogy a 67/548 irányelv által külön e célból előírt kísérleti módszerekhez és osztályozási szempontokhoz folyamodna - nem jogosult arra, hogy osztályozza az anyagokat, másodszor pedig azt, hogy az elővigyázatosság elvét nem lehet alkalmazni a veszélyesség alapján történő osztályozás vonatkozásában, és végül tisztázni kell a munkacsoport szerepét és hatáskörét is politikai döntések elfogadásának keretében.

Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró álláspontja

48 Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási szabályzat rendelkezéseinek - és különösen az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elfogadhatósági feltételeinek - a betartása az eljárás folytatásának nélkülözhetetlen feltétele (ebben az értelemben lásd az Elsőfokú Bíróság elnöke által a T-306/01. R. sz., Aden és társai kontra Tanács és Bizottság ügyben 2002. május 7-én hozott végzés [EBHT 2002., II-2387. o.] 43-46. pontját).

49 Az eljárás jelenlegi állapotában az ideiglenes intézkedésről határozó bíró úgy ítéli meg, hogy minden szükséges ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy a jelen ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a felek szóbeli magyarázatának meghallgatása nélkül döntsön.

50 Ebben a tekintetben - anélkül hogy szükséges lenne véleményt mondani arról a kérdésről, hogy az alapügyben benyújtott kereset első látásra nyilvánvalóan elfogadhatatlan-e - az ideiglenes intézkedésről határozó bíró úgy ítéli meg, hogy jelen esetben egymást követően kell elemezni a felperesek által előterjesztett kérelmeket, amelyeket a fenti 31. és 32. pont tartalmaz.

51 Először is, az első és második kérelmet illetően, anélkül hogy értékelni kellene, hogy azokból, mint olyanokból, lehetne-e bármiféle haszna a felpereseknek, nyilvánvaló, hogy a kérdés - hogy a kérelmeknek helyt adnak-e - a többi kérelem elfogadhatóságától és megalapozottságától függ.

52 Ezután a harmadik kérelmet illetően, amely arra irányul, hogy felfüggesszék "az nPB-nek a Bizottság által a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításába történő bevonását", azonnal meg kell állapítani, hogy különösen kétértelmű a megfogalmazás. Mivel ugyanis az "nPB-nek a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításába történő bevonása a szó szoros értelmében csak e szöveg végleges elfogadásából következhet, a harmadik kérelmet úgy tűnik, úgy kell értelmezni, hogy a Bizottság által elfogadott végső szöveg végrehajtásának felfüggesztésére irányul. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem egyes részei azonban arra engednek következtetni, hogy ezzel a kérelemmel a felperesek voltaképpen azt kérik az ideiglenes intézkedésről határozó bírótól, hogy a Bizottságot és/vagy a szabályozási bizottságot akadályozza meg abban, hogy a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazítása tekintetében szabályozási hatáskörüket gyakorolják. Ez különösen igaz azokra a szövegrészekre, amelyekben a felperesek közlik, hogy a Bizottság által a szabályozási bizottságnak előterjesztett tervezet elfogadását kívánják megakadályozni.

53 Anélkül, hogy szükséges lenne véleményt mondani arról a kérdésről, hogy az egyértelműség hiánya önmagában elfogadhatatlanná teszi-e a harmadik kérelmet, úgy tűnik, hogy a harmadik kérelmet mindenféleképpen el kell utasítani.

54 Először is amennyiben a harmadik kérelmet úgy kell értelmezni, hogy arra irányul, hogy a Bizottságot és/vagy a szabályozási bizottságot megakadályozza abban, hogy az nPB-nek a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításába történő bevonásának tekintetében gyakorolják szabályozási hatáskörüket, együttesen kellene vizsgálni a negyedik kérelemmel, amely arra irányul, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró "hozzon meg minden egyéb olyan megfelelő intézkedést (...), hogy megakadályozza az nPB RÍ les és R60-as kategóriákba történő osztályozását".

55 Ebben a tekintetben - anélkül hogy szükséges lenne vizsgálni, hogy e két kérelem elfogadható-e, és különösen anélkül, hogy szükséges lenne vizsgálni, hogy a Bizottságot vagy a szabályozási bizottságot szabályozási hatáskörük gyakorlásában akár csak átmenetileg is korlátozó ideiglenes intézkedések elrendelése ellentétese a különböző közösségi intézmények közötti hatáskörmegosztás elvével (lásd értelemszerűen az Elsőfokú Bíróság elnöke által a T-52/96. R. sz., Sogecable kontra Bizottság ügyben 1996. július 12-én hozott végzés [EBHT 1996., II-797. o.] 39-41. pontját és a T-216/01. R. sz., Reisebank kontra Bizottság ügyben 2001. december 5-én hozott végzés [EBHT 2001., II-3481. o.] 52. pontját) - meg kell állapítani, hogy ezek a kérelmek okafogyottak, hiszen 2004. április 29-én a Bizottság elfogadta a 2004/73 irányelvet.

56 Másodszor, ha a harmadik kérelmet úgy kellene értelmezni, mint amely arra irányul, hogy függesszék fel az nPB-nek a 67/548 irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításába való felvételét, e kérelmet együttesen kellene értékelni az ötödik kérelemmel, amely az nPB-nek a 2004/73 irányelvbe való felvételének a végrehajtásának a felfüggesztésére irányul. Márpedig ebben a tekintetben meg kell állapítani, hogy e két kérelem olyan aktus végrehajtásának felfüggesztésére irányul, amelyet a felperesek nem támadtak meg az alapügyben, és ez ellentétben áll azzal, amit az eljárási szabályzat 104. cikke 1. §-ának első bekezdése előír.

57 A harmadik, a negyedik és az ötödik kérelmet tehát el kell utasítani.

58 Következésképpen a hatodik kérelmet, amely arra irányul, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró kötelezze a Bizottságot arra, hogy azonnal értesítse a tagállamokat, hogy a fent említett felvétel végrehajtását az alapügy megoldásáig felfüggeszti, szintén el kell utasítani.

59 Végül a hetedik kérelmet illetően, amely arra irányul, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bíró "rendelje el az összes egyéb, a felperesek ideiglenes bírói jogvédelmének biztosításához szükséges intézkedést", meg kell állapítani, hogy a felperesek nem szolgáltatnak olyan magyarázatot, amely eléggé világossá tenné kérelmüknek ezt a homályos és pontatlan részét. Az ilyen kérelem - a tárgyára vonatkozó részletesebb adatok hiányában - nem teljesíti az eljárási szabályzat 44. cikke 1. §a d) pontjának feltételeit, amelyre ugyanezen eljárási szabályzat 104. cikkének 3. §a utal, és ezért elfogadhatatlan (lásd ebben az értelemben az Elsőfokú Bíróság elnöke által a T-228/95. R. sz. Lehrfreund kontra Tanács és Bizottság ügyben 1996. február 12-én hozott végzés [EBHT 1996., II-111. o.] 58. pontját).

60 Tehát - az előzőekben leírt megfontolásokat figyelembe véve - a felperesek által előterjesztett kérelmeket mindenféleképpen el kell utasítani. Következésképpen az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet egészében véve el kell utasítani.

A fenti indokok alapján

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELNÖKE

1) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2) A költségekről jelenleg nem határoz.

Luxembourg, 2004. július 2.

H. Jung

hivatalvezető

B. Vesterdorf

elnök

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.