A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27147/2009/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MŰSORSZOLGÁLTATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 247. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 1996. évi I. törvény (Rttv.) 3. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Huszárné dr. Oláh Éva, Losonczy Erzsébet, Rothermel Erika

Fővárosi Ítélőtábla

4.Kf.27.147/2009/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a .................. által képviselt .................. felperesnek a .................. jogtanácsos által képviselt Országos Rádió és Televízió Testület (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2009. évi január hó 29. napján kelt 20.K.32.503/2008/7. számú ítélete ellen az alperes által 8. sorszám alatt előterjesztet fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40 000 (azaz negyvenezer) forint együttes elsőfokú és másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 16 500 (azaz tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 24 000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2008. márciusában sugározta az ".................." című műsorszámot, melyben a játékosoknak a magánéletüket, személyiségüket firtató, eldöntendő kérdésekre kellett válaszolniuk, igennel vagy nemmel. Az alperes megállapítása szerint a 2008. március 5-én és március 12-én 22:07 órai kezdettel II. kategóriába soroltan sugárzott műsorszámmal a felperes megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 3.§-ának (2) bekezdését, valamint 5/B.§-ának (3) bekezdését. Ezért a 748/2008. (IV.29.) számú határozatával az Rttv. 3.§ (2) bekezdéséhez kapcsolódóan 30 perces időtartamra felfüggesztette a felperes műsorszolgáltatási jogosultságát és meghatározott tartalmú felirat sugárzására kötelezte. Az Rttv. 5/B.§-ának (3) bekezdésére nézve felhívta a felperest a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az alperesi határozat indokolása szerint a műsorszám azt az üzenetet közvetíti, hogy az emberi személyiségnek nincsen integráns, érinthetetlen tartománya, az ember átlátszóvá alázható, azt, hogy a magánszféra és az emberi méltóság nem sérthetetlen, anyagi érdekből nyilvánossá tehető, konzumálható. Az alperes hivatkozott az Alkotmány 54.§-ának (1) bekezdésére, 59.§-ának (1) bekezdésére, az emberi méltósághoz való jog tartalmának meghatározása kapcsán a 64/1991. (XII.17.) AB határozatra, 56/1994. (XI.10.) AB határozatra, 15/1991. (IV.13.) AB határozatra, valamint a Római Egyezmény 8. Cikkére.

Az Rttv. 5/B.§-a (3) bekezdéséhez kapcsolódóan azt állapította meg, hogy a műsorszám tartalmára és elemeire tekintettel nem felelt meg a II. kategóriára vonatkozó szempontoknak, indokolt lett volna a magasabb korhatár kategóriába történő besorolás.

A felperes keresetében az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, kizárólag az Rttv. 3.§ (2) bekezdéséhez kapcsolódó jogsértés tekintetében kérte. Részletesen indokolta, hogy az alperesi határozat indokolásában felhívott Alkotmánybírósági határozatok miért nem alkalmazhatók. Álláspontja szerint az emberi méltóság fogalmát az alperes nem jogi, hanem erkölcsi értelemben használja. Hivatkozott arra, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 75.§-ának (3) bekezdéséből következően a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet, az érintett műsorszám esetében pedig a szereplők az előzetes castingolás következtében pontosan tudták mire számíthatnak. Ennek megfelelően a felperes sem követett el jogsértést azzal, hogy a műsorszámot a műsorszolgáltatása során sugározta.

Az első tárgyalási napon a felperes előadta, hogy álláspontja szerint az eldöntendő jogkérdés az, hogy az emberi méltóság jelen esetben abban a mértékben, mint ahogy a műsorban megvalósul, korlátozható-e vagy sem.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy megállapította a felperes 2008. március 5. napján és 12. napján nem sértette meg az Rttv. 3.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, ezért az emiatt kiszabott 30 perces műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztése szankciót törölte.

Az elsőfokú bíróság perben eldöntendő jogkérdést a felperesi nyilatkozattal egyezően akként határozta meg, hogy az emberi méltóság jelen esetben, abban a mértékben, ahogy ez a műsorban megvalósult, korlátozható-e vagy sem. Értékelése szerint a műsorban felnőtt cselekvőképes emberek vettek részt, akiknek az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk. 75.§ (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel meg van az a lehetőségük, hogy önállóan eldöntsék mi az, amit a nyilvánosság elé tárnak. Álláspontja szerint az emberi jogok nem sérültek a műsor sugárzása kapcsán. Figyelemmel volt arra is, hogy számos hasonló műsorszám nem is a III. kategóriához tartozó idősávban, hanem délután került sugárzásra, ahol a magánszemélyek életükről, szexuális szokásaikról, legbelsőbb féltett titkaikról nyilatkoznak. Hangsúlyozta, hogy a vizsgálat tárgya kizárólag a műsorszám tartama volt, pusztán az, ami annak közreadásával a képernyőn megjelent. Az a körülmény, hogy a műsorszámban önszántukból résztvevő személyek milyen mértékben hajlandók bizonyos pénzösszegért legbelsőbb személyes titkaikat a nyilvánosság elé tárni, a magánszemélyek döntései. Az előzetes castingolásra, poligráfos vizsgálatra figyelemmel nem tényállásszerű az alperesnek az a megállapítása, hogy a játékosoknak megszűnt volna a személyes adataik feletti ellenőrzés. Az elsőfokú bíróság összegzett értékelése szerint az alperes az Rttv. 3.§ (2) bekezdéséhez tartozó jogalapot nem megfelelően igazolta.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helytelenül feltárt tényállásból helytelen jogi következtetést vont le. Az elsőfokú bíróságnak a szereplők szabad döntési lehetőségére vonatkozó álláspontjával szemben a műsor formátuma, felépítése, megvalósítási módja, a szereplők számára teremtett helyzet miatt sérült az Rttv. 3.§-ának (2) bekezdése. A játékosok a kérdés sorozat előrehaladtával, mivel a kérdések egyre belsőbb titkokra irányultak, mint egy csúszós lejtőre kerülve önrendelkezési joguk végső maradékát is elveszítették. A műsor által előállított helyzet összeegyeztethetetlen az emberi méltóság a magánélet tiszteletben tartásának mindenféle kiterjedő kötelezettségével. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság előtt is bizonyította, hogy a műsor előtti eljárás az ott feltett kérdések és a műsorban feltett kérdések különböztek egymástól, továbbá nem elhanyagolható körülmény, hogy az egyre kínosabb a magánélet mélyebb rétegeit érintő kérdések, adott esetben a közösség negatív értékítéletével járó válaszok, a műsor helyzetében közönség előtt, más érzelmi, fiziológiás állapotot idézhetnek elő. A játékosok önálló döntésére önkéntes választására vonatkozó ítéleti megállapítás azért nem helytálló, mert függetlenül attól, hogy a játékosok hozzájárultak a műsorban való szerepléshez, még nem jelenti azt, hogy a műsor nem sérthette meg az Rttv. 3.§-ának (2) bekezdését. Ennek kapcsán hivatkozott a Fővárosi Bíróság 20.K.31.122/2005/3. sorszámú mind a Fővárosi Ítélőtábla, mind a Legfelsőbb Bíróság által helybenhagyott ítéletére.