A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27979/2015/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 79. §, 339. §, 340. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 165. §, 166. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §, 170. §, 171. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §, 127. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Albert Zoltán

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

4.K.27.979/2015/11.

A bíróság a ... Ügyvédi Iroda (...) által képviselt ... (...) felperesnek - a ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (...) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat (hiv.szám: ..., ..., ...) bírósági felülvizsgálata iránti perében, nyilvánosan megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi

Ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint perköltséget, továbbá az állami adóhatóság külön felhívására - az abban megjelölt módon és időben - fizessen meg 1.115.900 (egymillió-száztizenötezer-kilencszáz) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A bíróság az ügyben a közigazgatási és peres iratok alapján a következőket állapította meg.

Az élelmiszerek piaci kereskedelmével foglakozó felperes a bizonylatai szerint a 2012. október-december időszakban az ... Kft.-től (a továbbiakban: .... Kft.) és a ... Kft.-től (a továbbiakban: ... Kft.) csirkehús és csirkebelsőség értékesítéséről, a 2013. február-április időszakban a ... Kft.-től (a továbbiakban: . Kft.) száraztészta és tojás értékesítéséről számlákat fogadott be, a számlák általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) tartalmát 2012. október-december időszakra, a 2013. február-április időszakra és a 2013. május hónapra vonatkozó bevallásaiban elszámolta, részben levonásba helyezte, részben a következő időszakra átvihető követelésként, részben visszaigényelhető adóként szerepeltette.

Az elsőfokú adóhatóság a 2012. október-december időszakra, a és 2013. május hónapra külön eljárásokban áfa bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél, amelyek eredményeként a ... számú határozattal a 2012. október-december időszakra 4.899.000 forint - 448.000 forint jogosulatlan visszaigénylésnek és 4.451.000 forint adóhiánynak minősített - áfa adókülönbözetet, a ... számú határozattal a 2013. február-április időszakra 1.046.000 forint - adóhiánynak minősített - áfa adókülönbözetet és a ... számú határozattal a 2013. május hónapra 1.028.000 forint - jogosulatlan visszaigénylésnek minősített - áfa adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, továbbá az adóhiányok és a jogosulatlan visszaigénylések összege után adóbírságot szabott ki ( a ... számú határozattal 2.449.000 forint, a ... számú határozattal 523.000 forint és a ... számú határozattal 411.000 forint) és az adóhiányok után határozataiban összesen 522.000 forint késedelmi pótlékot számított fel jogkövetkezményként.

A felperes fellebbezései folytán eljárt alperesi jogelőd (az alperessel együtt a továbbiakban: alperes) a ... számú határozatával a ... számú elsőfokú adóhatósági határozatot és a ... számú határozatával a ... számú elsőfokú adóhatósági határozatot az adóbírság tekintetében megváltoztatta (a 2.449.000 forint adóbírság helyett 9.798.000 forint adóbírságot, az 523.000 forint adóbírság helyett 1.417.000 forint adóbírságot állapított meg), ezt meghaladóan a megváltoztatással érintett elsőfokú határozatokat és a ... számú határozatával ... számú elsőfokú adóhatósági határozatot helybenhagyta.

Az alperes a ... Kft. számlakibocsátó kapcsán megállapította, hogy a számlakibocsátó áfa alanyi mentes vállalkozás, ezért a felperes a más adóalany által áthárított adó hiányában e számlakibocsátó számláira jogszerűen áfa levonást nem alapíthatott. Az alperes az .. Kft. és az ... Kft. számlakibocsátók tekintetében e számlakibocsátók által kiállított számlák kapcsán a rendelkezésére álló iratokat, nyilatkozatokat és tanúvallomásokat értékelve megállapította, hogy a számlakibocsátók a számlákban szereplő értékesítéseket nem teljesíthették, amiről a felperesnek a feltárt objektív körülmények alapján elvárható gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett. Rögzítette, az ... Kft. és az ... Kft. számlakibocsátók nevében kiállított számlákban feltüntetett gazdasági események a felek között nem valósultak meg, a számlák tartalmilag hiteltelenek, ezért a felperes e számlákra adólevonási jogot nem alapíthatott. Az alperes döntései az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 120. § a) pontján, 127. § (1) bekezdés a) pontján, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 165.§ (2) bekezdésén, 166.§ (2) bekezdésén és 15. § (3) bekezdésén, az adóbírság kiszabása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 170.§ (1)-(2) bekezdésein, 171.§ (1) bekezdésén, a késedelmi pótlék felszámítása, illetve megállapítása az Art. 165.§-án alapultak.

A felperes az alperes határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő. Kereseteiben arra hivatkozott, hogy az alperes döntései megalapozatlanok, az alperes nem tett eleget indokolási kötelezettségének, az adóhatóság az Art. 86.§-a szerinti ellenőrzési céllal ellentétesen csak abban a körben tárta fel a tényeket, amelyek a jogsértést alátámasztják és az alperes a szükséges bizonyítás lefolytatása nélkül következtetéseit feltevésekre és vélekedésekre alapozta. A ... Kft. számlái kapcsán előadta, hogy a vásárlás a Nagybani Piacon történt az éjszakai órákban, a vásárláskor az eladó cégkivonatát megtekintette, amelyben akkor érvényes adószám volt, nem adószakember számára az adószámból nem állapítható meg az alanyi mentesség. Az ... Kft. és az ... Kft. által kibocsátott számlák tekintetében előadta, az ügyletek során körültekintően járt el, mindkét társaság húskereskedelmi tevékenységgel bejegyzett cég, a képviseletükben igazoltan alkalmazottként és meghatalmazottként eljárt ... (a továbbiakban: H.B.) - aki a szomszéd üzlet egyik alkalmazott testvére - a gazdasági eseményeket elismerte, a vásárlás egyes részleteit egyéb körülmények (áru eredetét igazoló matricák, piac pincéjébe lehajtó gépkocsik nyilvántartása, szomszéd üzlet dolgozóinak személyes megerősítése, számlatömbhöz való hozzájutás) megerősítették, a ...ból származó áru eredete is igazolt. Ezzel szemben az alperes az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) C-80/11. és C-142/11. számú egyesített ügyekben hozott döntése alapján jogszerűen számon nem kérhető körülményeket (nem járt a számlakibocsátók székhelyén, nem győződött meg a számlakibocsátó teljesítési lehetőségeiről, nem a számlakibocsátók ügyvezetője járt el) értékelt terhére és a felajánlott bizonyítást indokolatlanul mellőzte. Álláspontja szerint az alperes által megállapított adóbírság mérték is téves, ellentétes az Art. 170.§-ával, mert a 200 %-os bírságmérték alkalmazásához szándékos magatartást kíván meg a jogalkotó, a 2013. május hónapra vonatkozó megállapítás tekintetében pedig fel sem merülhet a bevétel eltitkolása, a bizonylatok, könyvek és nyilvántartások meghamisítása, mert az adókülönbözet a korábbi időszak megállapításainak számszaki kihatása miatt keletkezett.