A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21805/2009/5. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 234. §, 536. §, 549. §, 556. §, 567. §, 1978. évi 2. törvényerejű rendelet (Ptké.) 5/B. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.21.805/2009/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sárik Attila főügyész-helyettes által képviselt felperesnek, a dr. Oláh György jogtanácsos által képviselt alperes ellen, általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2009. szeptember 9. napján meghozott, 31.P.22.105/2009/6. számú ítélete ellen, a felperes részéről 7., míg az alperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és mellőzi az alperes "Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítása ügyfél tájékoztató és feltételek" elnevezésű általános szerződési feltételei, H fejezetének az újjáépítési értéken kötött biztosítási szerződésekhez fűződő, az avultsággal kapcsolatos kikötés érvénytelenségének megállapítását, továbbá azon megállapítást, miszerint az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket már teljesítettek. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az említett általános szerződési feltételek közül az első fokú ítéletben kitett további kikötések csupán annyiban érvénytelenek, amennyiben azok fogyasztói szerződés részévé váltak; továbbá kötelezi az alperest, hogy honlapján 15 napon belül, továbbá két országos napilapban egy-egy alkalommal 30 napon belül saját költségén tegye közzé az alábbi közleményt:

"k ö z l e m é n y

A Fővárosi Ítélőtábla a 2010. március 26. napján kihirdetett jogerős ítéletével minden, a ... ... Zrt-vel szerződő félre kiterjedő hatállyal megállapította a fogyasztói szerződések részévé váló ... többlakásos lakóépületek biztosítása ügyfél tájékoztató és feltételek elnevezésű általános szerződési feltételek M fejezete ,Betöréses lopás, rablás, vandalizmus és rongálási károk esetén .... a nyomozást felfüggesztő határozat ... eredeti példányát a kár végleges lezárásához a biztosítóhoz el kell juttatni' kikötése érvénytelenségét.

E kikötés azért érvénytelen, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg azáltal, hogy a biztosítottól a kárrendezéshez olyan határozat beszerzését követeli meg, amelynek kiadására ráhatása nincs, így saját szolgáltatása teljesítésére aránytalanul hosszú, illetve nem megfelelően meghatározott határidőt biztosít.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete ugyancsak megállapította a fent meghatározott általános szerződési feltételek E fejezete szerződést felmondó nyilatkozat hatályosulására vonatkozó azon kikötésének érvénytelenségét is, mely szerint ,a szerződő biztosított nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító szerződést kezelő egységének jut a tudomására'.

E kikötés azért tisztességtelen, mert a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg azáltal, hogy a kézbesítés időpontjának bizonyításával kapcsolatos terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg."

A Fővárosi Ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy leletezés terhe mellett 8 nap alatt rójon le 12.000 (tizenkettőezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Kimondja, hogy a fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik, továbbá a felperes által le nem rótt 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes biztosítási kínálatába tartozik többek között a ... elnevezésű vagyonbiztosítás. Ennek "... többlakásos lakóépületek biztosítása ügyfél tájékoztató és feltételek" elnevezésű általános szerződési feltételei H fejezete értelmében teljes kár esetén az épület és ingóság károk, amennyiben a káridőponti avultság nem érte el a 75 %-ot, újraépítési, illetve beszerzési értéken, ellenkező esetben pedig avult értéken kerülnek megtérítésre. Az egyes kockázatokat ismertető C fejezet egyebek mellett úgy rendelkezik, hogy a biztosítás nem terjed ki az olyan károkra, melyek gyártási technológiai hibára (pl: hibás kivitelezés, tervezési hiányosság) vezethetők vissza. A káresemény bekövetkezésekor felmerülő teendőket részletező M fejezet tűz, robbanás, villámcsapás esetére előírja, hogy "a tűzoltóságtól hatósági bizonyítványt kell igényelni, melynek eredeti példányát a végleges kárrendezéshez a biztosítóhoz el kell juttatni". Betöréses lopás, rablás, vandalizmus és rongálási károk esetére a nyomozást felfüggesztő határozat eredeti példányának a biztosítóhoz történő eljuttatását követeli meg a kár végleges lezárásához. A lakóépület és lakások védelméről rendelkező O fejezet a betöréses lopás és rablás, valamint vandalizmus esetén a biztosító kárfizetési kötelezettségének felső határát - táblázatba rendezett - meghatározott összegekben jelöli meg, az egyes felső értékhatárokat ahhoz kötve, hogy a káresemény bekövetkezésekor meglévő tényleges betörésvédelmi rendszert milyen védelmi kategóriának megfelelően rögzítették a kárrendezés során. A biztosítási szerződés hatályáról szóló E fejezet akként rendelkezik, hogy a szerződő (biztosított) felmondást tartalmazó nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító szerződést kezelő egységének jut a tudomására.

A felperes keresetében az említett kikötések érvénytelenségének megállapítását kérte. Álláspontja szerint az avult értéken történő térítésre vonatkozó rendelkezés a 18/1999. (II. 5.) Korm. rend. 1. § (1) bekezdés a) és c) pontjába ütközik, mivel az alperest a szerződési feltétel egyoldalú értelmezésére jogosítja, illetve a fogyasztót az alperes teljesítésének hiányában is a szerződés teljesítésére kötelezi. E kikötést a gyártási, technológiai hibákból eredő károk kizárására vonatkozó rendelkezéssel együtt a Ptk. 549. § (2) bekezdésével ellentétesnek minősítette, annak ellenére, hogy ezt tiltja a Ptk. 567. § (1) bekezdése. Az utóbbi feltételt a biztosítási szerződés lényegével is ellentétben állónak tekintette. A tűzoltósági hatósági bizonyítvány, valamint nyomozást felfüggesztő határozat csatolására vonatkozó előírást a Ptk. 209. § (1) bekezdése alapján azért tekintette tisztességtelennek, mert egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg a szerződésből fakadó jogokat és kötelezettségeket. A kárfizetési limitre, valamint a felmondó nyilatkozat hatályosulására vonatkozó kikötéseket egyaránt a kormányrendelet 1. § (1) bekezdés a) és j) pontjai alapján minősítette tisztességtelennek, mivel azok az alperest a szerződési feltétel egyoldalú értelmezésére jogosítják, illetve a bizonyítási terhet a fogyasztó terhére változtatják meg.