T/14660. számú törvényjavaslat indokolással - a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról

2017. évi XLI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról

1. §

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. §

E törvény hatálya a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy fiókteleppel rendelkező gazdára és gazdálkodó szervezetre, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara) terjed ki."

2. §

(1) A Tv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az azonos időpontban az (1) bekezdés a) és b) pontjának is megfelelő gazda esetében egy agrárkamarai tagsági jogviszony keletkezik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a gazda azonos tárgyéven belül szünteti meg egyéni vállalkozói tevékenységét, de őstermelői igazolványt vált ki, adja vissza őstermelői igazolványát és vált ki egyéni vállalkozói igazolványt, vagy egyéni vállalkozását egyéni céggé alakítja át."

(2) A Tv. 5. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Amennyiben az érintett személynek a kamarai tagság adott jogcímen történő megszűnését követő napon más jogcímen kamarai tagsága keletkezik, agrárkamarai tagságát folyamatosnak kell tekinteni."

3. §

A Tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha

a) az őstermelő:

aa) meghal,

ab) az őstermelői igazolványát visszaadja, visszavonják,

ac) az őstermelői igazolvány hatályának lejártát követő negyedik hónap utolsó napján;

b) az egyéni vállalkozó:

ba) meghal,

bb) az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó összes tevékenységét megszünteti,

bc) egyéni céggé alakul át, feltéve, ha az egyéni cég agrárgazdasági tevékenységet nem folytat;

c) az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó személyt a földművesekről vezetett nyilvántartásból törlik;

d) a gazdálkodó szervezet:

da) jogutód nélkül megszűnik,

db) a 2. § b) pont ba) alpontja szerinti esetben az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó főtevékenységét megszünteti,

dc) a 2. § b) pont bb) alpontja szerinti esetben az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből kivezetésre kerül, illetve valamennyi agrárgazdasági tevékenység folytatását megszünteti,

dd) a db) és a dc) alpont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezetet a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból való törléssel."

4. §

(1) A Tv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tagjegyzék tartalmazza:

a) gazda esetében

aa) a nevét,

ab) a lakcímét,

ac) az értesítési címét,

ad) az elektronikus levelezési címét,

ae) a születési helyét és idejét,

af) az anyja nevét,

ag) az adóazonosító jelét, adószámát,

ah) az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének kezdetét és végét,

ai) az őstermelői igazolványa számát, annak hatályossági időtartamát,

aj) a családi gazdálkodói nyilvántartási számát,

ak) a közös őstermelői igazolványban szereplő családtagjainak aa), ab), ac), ae), af) ag), al), ar) alpontok szerinti adatait,

al) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját,

am) az agrárkamarai nyilvántartási számát,

an) az általa folytatott agrárgazdasági tevékenységek körét,

ao) a bankszámla számát,

ap) a tagsági viszony kezdetét,

aq) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott FELIR azonosítót,

ar) a személyi azonosítóját,

as) a kamarai igazolvány számát, érvényességének kezdetét és végét;

b) gazdálkodó szervezet esetében:

ba) a cégnevét,

bb) a székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét, elektronikus levelezési címét,

bc) a cégjegyzékszámát, a nem a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálya alá tartozása esetében - a gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges nyilvántartási számát, a nyilvántartás megnevezésével,

bd) az adószámát,

be) a bejelentett törvényes képviselője nevét, anyja nevét és lakcímét, elérhetőségeit, és -önkéntes adatszolgáltatás alapján, a gazdálkodó szervezet erre irányuló kérelme esetén - a kamarai kapcsolattartásra jogosult személy nevét és elérhetőségeit,

bf) a statisztikai azonosítóját,

bg) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját,

bh) az agrárkamarai nyilvántartási számát,

bi) az általa folytatott agrárgazdasági tevékenységek körét,

bj) a bankszámla számát,

bk) a tagsági viszony kezdetét,

bl) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott FELIR azonosítót,

bm) értesítési címét,

bn) kamarai igazolvány számát, érvényességének kezdetét és végét;

c) természetes személy pártoló, önkéntes, tiszteletbeli tag a) pontban rögzített adatait;

d) nem természetes személy pártoló, önkéntes, tiszteletbeli tag b) pont ba)-bn) alpontokban rögzített adatait;

e) a kamarai tag önkéntes adatszolgáltatása alapján nyújtott adatait;

f) a kamarai tagra vonatkozóan a 10. § (3) bekezdés szerinti kizárásra vonatkozó adatot."

(2) A Tv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gazdaságszerkezeti nyilvántartás tartalmazza a tag által

a) használt földterület művelési ágára és nagyságára vonatkozó adatokat;

b) folytatott agrárgazdasági tevékenységből származó árbevételének adatait;

c) igénybe vett agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatási jogcímeket, a támogatás alapjául szolgáló mértéket, a támogatáshoz kapcsolódó térinformatikai és az azzal összefüggő adatokat, a támogatás összegét, valamint a mezőgazdasági vagyoni értékű jogokat;

d) az agrárgazdasági tevékenysége folytatásához használt épületekre és építményekre, valamint

e) az a)-d) pontban foglaltakon kívüli, a vállalkozás gazdaságszerkezetére, feldolgozó kapacitására vonatkozó adatokat."

5. §

A Tv. 7/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás nem nyilvános. Harmadik személy - a tagra vonatkozó adatok tekintetében - csak az érintett tag hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazás alapján tekinthet be a tagjegyzékbe, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba."

6. §

(1) A Tv. 8. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2d) A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból adatszolgáltatásra jogosult szerv az adat keletkezésével, illetve a változás átvezetésével egyidejűleg köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére

a) a földműves

aa) természetes személyazonosító adatairól,

ab) lakcíméről,

ac) személyi azonosítójáról,

b) a mezőgazdasági termelőszervezet

ba) megnevezéséről,

bb) - a Ctv. hatálya alá tartozása esetében - cégjegyzékszámáról, - a nem a Ctv. hatálya alá tartozása esetében - a mezőgazdasági termelőszervezet azonosításához szükséges nyilvántartási számáról a nyilvántartás megnevezésével,

bc) székhelyéről (telephelyéről, fióktelepéről)."

(2) A Tv. 8. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

"(2e) Az agrárkamara a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103. §-ában meghatározott feladatának ellátása érdekében az ingatlan-nyilvántartásból adatszolgáltatást vagy lekérdezést igényelhet a tulajdonos valamennyi ingatlanáról, ide értve a tulajdonosok jegyzékéből (névmutatóból) történő igénylést is."

(3) A Tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az általa kezelt adatok közül a tárgyévet követő év június 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni a kamara részére a tárgyévben a központi költségvetésből, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA), továbbá az Európai Halászati Alapból (a továbbiakban: EHA) - ideértve ezen pénzügyi alapok helyébe lépő közösségi pénzügyi forrásokat is - finanszírozott támogatásban részesülő kamarai tagra vonatkozóan a következő adattartalommal:

a) ügyfélazonosító száma;

b) családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye;

c) támogatási jogcíme;

d) a jóváhagyott támogatási összege;

e) az EMGA-ból finanszírozott intézkedések esetében továbbá

ea) a támogatás alapjául szolgáló területek vonatkozásában a blokkhoz legközelebb fekvő település neve, a parcella sorszáma, a hasznosítás típusa, a hasznosítás típusához tartozó terület mérete hektárban,

eb) a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám,

ec) a támogatás alapjául szolgáló jogosultság típusa és mértéke;

f) az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, beruházási jellegű intézkedések esetében továbbá a beruházás megvalósulási helyének települése;

g) adóazonosító jele, adószáma."

(4) A Tv. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az általa kezelt adatok közül havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig köteles adatot szolgáltatni a kamara részére a kamara közreműködésével - ideértve a jogszabályban meghatározott kamarai meghatalmazott útján - benyújtott agrártámogatásokra vonatkozó következő adatokról:

a) a kérelmező ügyfélazonosító száma,

b) a kérelmező adóazonosító jele, adószáma,

c) a kérelmező neve,

d) a kérelmező lakóhelye, székhelye, telephelye,

e) a kérelem jogcíme,

f) a kérelmet benyújtó kamarai alkalmazott ügyfélazonosító száma,

g) a kérelem benyújtásának időpontja."

(5) A Tv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az 5. § (9) bekezdése szerinti szervezetek az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, az állami és önkormányzati adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, az agrárkár-enyhítési szerv, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, a fogyasztóvédelmi hatóság, az ingatlanügyi hatóság, a munkaügyi hatóság, a kereskedelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv és a mezőgazdasági igazgatási szerv az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartások vezetéséhez szükséges, az e törvényben meghatározott adatokat, továbbá az agrárkamarai közfeladatok ellátásához szükséges nyilvános adatokat átadja az agrárkamara számára."

(6) A Tv. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A kamarai tagot nyilvántartó bíróság - ide nem értve a cégbíróságot - az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartás vezetése és az agrárkamarai közfeladatok ellátása érdekében a kamarai tagra vonatkozó, az e törvényben meghatározottak szerinti, és a bíróság nyilvántartásában szereplő nyilvános adatokat tovább feldolgozásra alkalmas módon, elektronikus úton, díj- és térítésmentesen átadja az agrárkamara számára. Az adatszolgáltatás lebonyolításának részletes szabályait a kamara és a kamarai tagot nyilvántartó bíróság közti megállapodásban kell meghatározni."

7. §

(1) A Tv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az agrárkamara tagja köteles

a) az alapszabályban és az agrárkamara más szabályzatában a tagra előírt rendelkezéseket megtartani,

b) az agrárkamara tagnyilvántartásába a tagsága keletkezésével egyidejűleg bejelentkezni,

c) az alapszabályban megállapított tagdíjat megfizetni,

d) a statisztikáról szóló törvény vagy az agrárkamara adatszolgáltatási szabályzata szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, a kamara által végrehajtott statisztikai adatgyűjtéshez adatokat szolgáltatni,

e) a tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt napon belül az agrárkamara területi szervének leadni a kamarai igazolványát."

(2) A Tv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a tag a kötelezettségeit megszegi, az alapszabályban meghatározottak szerinti testület határozatával, meghatározott időre, de legfeljebb három évig a tag által igénybe vehető kamarai szolgáltatások, vagy azok meghatározott körének igénybevételéből kizárható."

8. §

A Tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A meg nem fizetett kamarai tagdíj, pótlék, valamint a nyilvántartásba vételi díj köztartozás, amelyet meg nem fizetésük esetén az állami adóhatóság adók módjára hajt be."

9. §

A Tv. a IV. Fejezet 1. alcímét megelőzően a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. §

(1) Az agrárkamarát az ügyfél jogállása illeti meg azon közigazgatási hatósági ügyekben és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárásokban, amelyekben nem közigazgatási hatóságként jogszabály által meghatározott feladatot lát el.

(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103. §-a alapján a helyi földbizottság feladatkörében eljáró agrárkamarát a helyi földbizottság állásfoglalása ellen előterjesztett kifogás elbírálására irányuló eljárásban - ideértve a jogorvoslati eljárásokat is - az ügyfél jogállása, továbbá a kifogás elbírálásáról szóló döntés bírósági felülvizsgálata vonatkozásában keresetindítási jog illeti meg."

10. §

A Tv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az őstermelők nyilvántartásba vételével, az igazolvány kiállításával, érvényesítésével és visszaadásával kapcsolatos hatósági feladatokat - kormányrendeletben meghatározottak szerint - az agrárkamara látja el. Az agrárkamara jogosult ezen feladatával összefüggésben tudomására jutott adatok kezelésére, valamint azoknak a tagjegyzékbe, illetve a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba történő átvételére és ezen nyilvántartásokban való kezelésére, továbbá az őstermelői igazolvány iránti kérelem előállításához a jogszabályban meghatározott őstermelői nyilvántartásban szereplő ügyféladatok és az ügyfélhez kapcsolódó igazolványadatok lekérdezésére. Az őstermelői igazolvány visszavonásáról - az agrárkamara egyidejű értesítése mellett - a Kormány által rendeletben meghatározott szerv határoz."

11. §

A Tv. 15/B. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Az agrárkamara ellátja:)

"g) a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkárságának működtetésével"

(összefüggő feladatokat.)

12. §

A Tv. 16. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az agrárkamara jogosult a tagjai részére kamarai igazolványt kiadni.

(11) Az agrárkamara jogosult naprakészen bárki számára ingyenesen az interneten, valamint mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében folyamatosan megismerhetővé tenni azt, hogy melyik kamarai igazolvány szám vonatkozásában áll vagy nem áll fenn kamarai tagság, valamint a 10. § (3) bekezdés szerinti kizárás."

13. §

(1) A Tv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az agrárkamara küldöttgyűlése négy alelnököt választ, akik közül 1-1 fő felelős:

a) a mezőgazdaságért,

b) az élelmiszeriparért,

c) a vidékfejlesztésért, valamint

d) az általános agrárgazdasági ügyekért, aki egyben az elnök általános helyettese."

(2) A Tv. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az alelnökök feladatkörükben felelnek a mikro-, kis-, és középvállalkozásokkal kapcsolatos ügyek intézéséért is."

14. §

A Tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. §

(1) Az agrárkamara a választottbíróságokról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban állandó választottbíróságot működtet.

(2) Az állandó választottbíróság tagjait a küldöttgyűlés öt évre választja meg.

(3) Az agrárkamara tagjai közötti agrárgazdasági tevékenységgel összefüggő szerződésben választottbíróságként csak az agrárkamara mellett működő választottbíróság köthető ki. Az ezzel ellentétes választottbírósági kikötés semmis."

15. §

A Tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. §

(1) Az agrárkamara tagjai az országos küldöttgyűlés által meghatározott időpontban az agrárkamarai küldöttek választása céljából megyénként országos küldöttválasztó közgyűlést tartanak.

(2) Az országos küldöttgyűlés a megyei (fővárosi) küldöttgyűlési küldöttek választásának időpontját, és ennek alapján a megyei alakuló küldöttgyűlés, továbbá az országos alakuló küldöttgyűlés időpontját a megyei küldöttek mandátumának lejártát legfeljebb hat hónappal megelőző időpontban is meghatározhatja.

(3) Azt a megyei küldöttlistát kell megválasztottnak tekinteni, amelyik küldöttlista a szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapta.

(4) A megyei-, továbbá az országos alakuló küldöttgyűlésen a megyei-, illetve az országos kamarai tisztségek, továbbá a választottbíróság tagjainak megválasztására a javaslatot a jelölő bizottság jogkörében eljárva a megyei küldöttválasztás során nyertes listát állító jelölő szervezet jogosult megtenni."

16. §

(1) A Tv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az országos, illetve a megyei alakuló küldöttgyűlés megtartására vonatkozó részletes szabályokat - a törvényben, valamint az agrárkamara alapszabályában foglaltakkal összhangban -az országos küldöttgyűlés által elfogadott eljárási szabályzat határozza meg."

(2) A Tv. 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az országos-, illetve a megyei alakuló küldöttgyűlést

a) az alapszabályban foglaltak szerint megalakított Országos Kamarai Választási Bizottság (a továbbiakban: OKVB) hívja össze, továbbá

b) a nyertes megyei küldöttlistát, illetve országosan a legtöbb nyertes megyei küldöttlistát állító jelölő szervezet javaslata alapján az OKVB által felkért megyei-, illetve országos küldött vezeti."

17. §

A Tv. 36. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A megyei küldöttek mandátuma a 33. §-ban foglaltak szerint megtartott alakuló megyei küldöttgyűlés napjával, az (1) bekezdésben foglaltak szerinti más tisztséget viselők, valamint a választottbíróság tagjainak a mandátuma az alakuló megyei-, valamint az országos küldöttgyűlésnek az adott tisztségre történő új választás időpontjával szűnik meg."

18. §

A Tv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. §

(1) Az agrárkamara törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott céljai megvalósítása érdekében végezhet gazdasági, vállalkozási tevékenységet.

(2) Az agrárkamara gazdasági társaságot alapíthat, továbbá részesedést szerezhet gazdasági társaságban azzal, hogy az érintett gazdasági társaságban az agrárkamarát megillető adózott eredményt kizárólag az agrárkamara feladatkörébe tartozó célokra fordíthatja.

(3) Az agrárkamara csak olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg.

(4) Az agrárkamara (2) bekezdés szerinti gazdasági társasága az agrárkamara gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása során a közfeladatai ellátását veszélyeztető mértékű kölcsönt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást kölcsön fedezetéül, illetve kölcsön törlesztésére nem használhatja fel, továbbá ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti."

19. §

A Tv. a következő 59. §-sal egészül ki:

"59. §

(1) E törvénynek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: 2017. évi ... törvény) 9. §-ával megállapított 13/A. §-át a 2017. évi ... törvény hatályba lépésekor folyamatban levő ügyekben és folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a 2017. évi . törvény 8. §-ával megállapított 11. § (2) bekezdését a folyamatban levő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a 2017. évi . törvény 13. §-ával megállapított 23. § (2) bekezdését első alkalommal a 2017. évi . törvény hatályba lépése után megtartott kamarai választások során kell alkalmazni."

20. §

A Tv. 8. § (2b) bekezdésében a "cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)" szövegrész helyébe a "Ctv." szöveg lép.

21. §

Hatályát veszti a Tv. 2. § c) pontja.

22. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 8. § e törvény kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A javaslatban foglaltak alapvetően két kérdéskört ölelnek át: egyrészt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megvalósított informatikai fejlesztéseknek köszönhetően - a kötelező tagság keretei között - egyre naprakészebb tagi nyilvántartással rendelkezik, ami szükségessé teszi a rendszer finomhangolását, másrészt szükséges a kamara ügyféli jogállásával, valamint perképességével kapcsolatos még rendezetlen jogi helyzetre megoldási javaslat kidolgozása.

A kamarai tagokról vezetett nyilvántartás naprakésszé tétele érdekében a kamara törvény alapján más adatkezelőktől adatokat vesz át. Az eddigi tapasztalatok szerint ezen nyilvántartási rendszer egyértelműen a gazdaság fehérítése irányába hat.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény egyes rendelkezései, illetve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (1) bekezdése szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, alkalmazásuk kizárásáról, valamint alkotmányos követelmények megállapításáról szóló 17/2015. (VI. 5.) AB határozat megállapította, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben a földbizottságok számára biztosított jogosultság a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására nem ellentétes az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított, a P) cikkel a termőföld tekintetében korlátozott tulajdonhoz való joggal.

Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában a földbizottságok eljárásával kapcsolatos alkotmányos követelményként megállapította, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való alapjog érvényesülése csak akkor biztosított, ha

a) a földbizottságok állásfoglalása a törvényben megkövetelt értékelést olyan részletességgel tartalmazza, hogy annak okszerűsége érdemben is elbírálható a hatósági eljárásban, a hatósági döntés ténybeli megalapozottsága és jogszerűsége pedig nemcsak formai szempontból, hanem érdemben is felülbírálható a bírósági felülvizsgálat során, illetve

b) a helyi önkormányzat képviselő-testületének a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogást elbíráló határozata, mint közbenső érdemi döntés ellen bírósági felülvizsgálat igénybe vehető.

A helyi földbizottságok ügyféli jogairól szóló 175/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet értelmében a helyi földbizottság vagy az annak feladatát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103. §-a alapján ellátó Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara az ügyfél jogait gyakorolja az e feladatkörét érintő közigazgatási hatósági eljárásokban.

A Kamara földbizottsági feladatkörében eddig már több mint százezer ügyben járt el a részére megállapított törvényes határidőn belül. Az elutasítások aránya átlag az ügyek 2%-a körül alakul. Az elutasítások ellen - az AB határozatában foglaltakkal összhangban - az érintettek az érintett település önkormányzatánál élhetnek jogorvoslattal. Jelenleg számos olyan per, illetve felülvizsgálati kérelem van folyamatban, amikor a képviselőtestület, vagy annak nevében eljáró személy (polgármester) vagy önkormányzat bizottsága a kamara állásfoglalását megváltoztatta, amellyel a kamara nem értett egyet. A folyamatban levő perek közül a Kúria a közelmúltban egy felülvizsgálati kérelem kapcsán arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kamara bár a kormányrendelet szerint ügyféli jogállással rendelkezik, azonban ez a jogállása nem foglalja magában az un. kereshetőségi (keresetindítási) jogot.

A földforgalom szabályozási rendjének egyik fontos alapeleme a földbizottsági eljárás, amely épp azt hivatott biztosítani, hogy a törvényben általános érvénnyel meghatározott birtokpolitikai prioritások az egyedi ügyekben is érvényesüljenek, miközben a jogorvoslat lehetősége is biztosított.

Miután a bírói gyakorlat a kamara ügyféli jogállását és a kereshetőségi (keresetindítási) jogát egymástól szétválasztja, ezért a javaslat egyik legfontosabb rendelkezése - az eredeti jogalkotói szándékok egyértelmű érvényre juttatása érdekében - a kamara ügyféli jogállásának valamint kereshetőségi (keresetindítási) jogának a törvényi szinten való rendezése.

A javaslat többi rendelkezése a földbizottsági feladatok ellátásához, valamint a kamara működéséhez szükséges technikai rendelkezéseket állapítja meg.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

A törvény 2. § b) pontja telephellyel, kereskedelmi képviselettel rendelkező gazdálkodó szervezeteket említ, azonban a törvény 1. §-a szerint a törvény hatálya ezekre nem terjed ki. Ennek okán a jogi koherencia megteremtése érdekében az 1. §-t szükséges összhangba hozni a 2. § b) pontjával.

2. §

Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti módosítás oka, hogy nem célszerű tárgyévre szűkíteni a kettős tagsági nyilvántartottságot megszüntető szabály alkalmazhatóságát.

A (2) bekezdésben foglaltak szerinti kiegészítés oka, hogy a kamarai tagsági nyilvántartás és státusz folytonosságának biztosítása könnyebben kezelhető legyen mind a kamara, mind a tagjai részéről.

3. §

Az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos jogszabályok lehetőséget adnak az őstermelői igazolvány hatóság általi visszavonására, amely esetben az érintett őstermelői jogviszonya megszűnik és eltiltásra is kerül bizonyos időre az őstermelői tevékenység folytatásának lehetőségétől az érintett. A javaslat ezen rendelkezést vezeti át. A javaslat ezen túlmenően technikai szövegpontosítást tartalmaz.

4. §

Az egyéni vállalkozó kamarai tag székhelyének, telephelyének, fióktelepének adatai sokkal relevánsabb adatok, mint a lakcíme, ezért került kiegészítésre ezen adatkörrel a törvény.

Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt az agrárkamarai tagsági jogviszony szünetel, ezért ezen információ nyilvántartása elengedhetetlen.

Az egyéni cég adat nem tekinthető családtagi adatnak, ezért került törlésre.

Célszerű bővíteni a nyilvántartott adatok körét egyéb releváns nyilvántartás általi azonosítóval, mivel nem minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában értelmezhető a cégjegyzékszám.

A gazdálkodó szervezet törvényes képviselőjének, valamint kapcsolattartásra feljogosított személynek elérhetőségi adatainak nyilvántartása indokolt a gazdálkodó szervezetekkel való gyors kommunikáció érdekében.

Célszerű bővíteni a nyilvántartott adatok körét a kamara által kiadott kamarai tagsági igazolvány számával és érvényességi adataival.

A kiegészítés rögzíti, hogy a tagjegyzék az önkéntes, pártoló és tiszteletbeli tagok vonatkozásában milyen adatokat tartalmaz. Az önkéntes, pártoló és tiszteletbeli tag vonatkozásában azért szükséges külön rendelkezni a tagjegyzékben rögzítendő adatok köréről, mivel nem minden önkéntes, pártoló és tiszteletbeli tag minősül gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek.

A kiegészítés megteremti a lehetőségét annak, hogy a tagjegyzék olyan adatokat is tartalmazzon, amelyet a kamarai tag önkéntesen, hozzájárulása alapján ad meg, mint például a telefonszáma, email címe.

Indokolt a tagjegyzékben nyilvántartani azt, ha a kamarai tag a kamarai szolgáltatások igénybevételéből kizárásra került.

5. §

Technikai jellegű szövegpontosítás.

6. §

Az (1) bekezdésben foglaltak pontosítást szolgálnak, figyelemmel arra, hogy a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból történő adatszolgáltatást esetenként eltérő szervezet végzi (lásd a 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 22/A. §-át). Ezen túlmenően célszerű bővíteni az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatási kötelezettségét a mezőgazdasági termelőszervezettel, mivel nem minden mezőgazdasági termelőszervezetnek van cégjegyzékszáma.

A (2) bekezdésben foglaltakat az indokolja, miszerint a földbizottsági ügyekben eddig lefolytatott bírósági eljárások egyik tapasztalata, hogy a kamara az adásvételi szerződés elutasítását csak abban az esetben tudja megvédeni, ha azt részletes indokolással látja el (pl. a felhalmozási célú elutasítási ok). Annak érdekében, hogy a kamara ezen kötelezettségének eleget tudjon tenni, a kamara számára biztosítani kell azt, hogy adatszolgáltatást vagy lekérdezést igényelhessen a tulajdonos valamennyi ingatlanáról, ide értve a tulajdonosok jegyzékét (névmutatót) is.

Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak szerint szükséges rögzíteni, hogy azon esetben, ha a bíróság tartja nyilván az adott személyt (pl.: civil szervezetek bírósági nyilvántartása), akkor az adatszolgáltatás lehetősége adott legyen annak érdekében, hogy a kamara a törvényben meghatározott nyilvántartás vezetési feladatainak eleget tudjon tenni. A módosítással rögzítésre kerül az is, hogy a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból is jogosult a kamara az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartások vezetéséhez szükséges, e törvényben meghatározott adatokra, továbbá az agrárkamarai közfeladatok ellátásához szükséges nyilvános adatokra, mint például a földműves kamarai tag elhalálozásának időpontjára vonatkozó adat, amely adat szükséges a tagjegyzék naprakész vezetéséhez.

7. §

Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti módosítás a 16. § (10) bekezdésének kiegészítésére figyelemmel állapít meg rendelkezést, amely szerint a kamara jogosult tagjai részére kamarai igazolványt kiadni, ezért szükséges rendezni az igazolvány visszaadásának szabályait.

A (2) bekezdésben foglaltak szerinti módosítás indoka, hogy a kamara nem csak térítésmentes szolgáltatásokat nyújt tagjai részére. Ezen szolgáltatások egy része ugyanis a kamarai tagok számára kedvezményes díjtétellel kerül nyújtásra.

8. §

A kamarai tagdíj mellett a tag által az alapszabályban meghatározottak szerint fizetendő pótlék, valamint a meg nem fizetett kamarai nyilvántartásba vételi díj is köztartozásnak minősülne.

9. §

A javaslat az általános indokolásban kifejtetteknek megfelelően törvényi szinten rendezi a kamara ügyféli jogállását, valamint keresetindítási jogát.

10. §

A javaslatban foglaltak szerinti kiegészítés egyértelművé teszi, hogy az őstermelői igazolvány kiállításához az őstermelői nyilvántartásban szereplő ügyféladatokhoz a kamara hozzáférhet.

11. §

A javaslat a kamarának az agrártanácsadással kapcsolatos egyes hazai feladatait rögzíti.

12. §

A kamara szolgáltatási feladatainak hatékony ellátása érdekében a módosítással egyértelművé válik, hogy a kamara jogosult kamarai igazolvány kibocsátására tagjai részére. A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy egyes kamarai szolgáltatásokat kamarai igazolvány birtokában lehessen igénybe venni, ezzel is biztosítva, hogy a kamara által nyújtott kedvezményes díjú vagy térítésmentes szolgáltatásokat csak a kamara tagjai vehessék igénybe.

A javaslatban foglaltak szerinti kiegészítés megteremti annak lehetőségét, hogy bárki ellenőrizhesse azt, hogy egy kamarai igazolvány vonatkozásában áll-e fenn ténylegesen kamarai tagság. Ezzel csökkenthető annak kockázata, hogy a kamara volt tagja az igazolvány visszaadási kötelezettségének elmulasztása esetén az igazolvány használatával visszaélhessen. Továbbá a kamarai szolgáltatást nyújtó ellenőrizhesse, hogy a kamarai igazolványt felmutató személy a 10. § (3) bekezdés szerinti kizárás hatálya alatt áll-e.

13. §

A javaslat a kamara alelnökeinek a mikro-, kis, - és középvállalkozások ügyeinek intézéséért való felelősségének erősítését tartalmazza.

14. §

Jogtechnikai pontosítás, miszerint az agrárkamara által működtetett állandó választottbíróság működésére a választottbíróságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A javaslatban foglaltak szerinti módosítás ezen túlmenően megteremti az összhangot a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében alkalmazott jogtechnikai megoldással.

15. §

A javaslat a kamarai választásokkal összefüggésben egyértelművé teszi, hogy a választások lebonyolításának időpontját az országos küldöttgyűlés állapítja meg. A kamarai választások lebonyolításának esetleges előre hozatalának a lehetőségét a kamarai választások lebonyolításával összefüggő gyakorlati szempontok indokolják.

A kamarai választások lebonyolításának egyik fontos garanciális szabálya, hogy a kamarai tagság sajátos összetétele miatt az egyes gazdasági, illetve szakmai érdekek sajátosságok kiegyensúlyozott formában jelenjenek meg. A javaslat ezt a felelősséget egyértelműen a nyertes listát állító jelölő szervezetnél állapítja meg. Ezen megoldást egyrészt az egyértelmű felelősségi viszonyok, másrészt a stabil, kiszámítható kamarai működés indokolja.

16. §

A javaslat pontosítja, hogy a kamarai választások lebonyolításával összefüggő technikai eljárási szabályok megállapítása az országos küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik.

Az Országos Kamarai Választási Bizottság (OKVB) egyik legfőbb feladata, hogy mint testület a kamarai választások zavartalan és törvényes lebonyolításához a szükséges feltételeket biztosítsa. A javaslat az alakuló küldöttgyűlések zavartalan lebonyolításához szükséges jogosítványt biztosít az OKVB-nek. A javaslat az esetleges többes jelölésekre is figyelemmel pontosítja az OKVB egyeztetési kötelezettségét.

17. §

A javaslat a kamarai választásokkal összefüggésben határozza meg, hogy egyes tisztségek mely időpontban szűnnek meg. E rendelkezésnek a kamara folyamatos működése szempontjából van jelentősége.

18. §

A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a kamara tagjai részére egyre bővülő körben szolgáltatási tevékenységet is végezzen.

19. §

Annak érdekében, hogy a földforgalmi ügyekben az eredeti jogalkotói szándék egyértelműen érvényesülni tudjon, rendelkezni kell arról is, hogy a módosított rendelkezéseket a folyamatban levő ügyekben és folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kelljen. A Pp. 339/A. §-a értelmében a bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. Figyelemmel arra, hogy a javaslat ebben az esetben jogot állapít meg, és nem pedig jogot szüntet meg, így a rendelkezés nem esik a visszamenőleges hatályú szabályozás tilalmába.

20-22. §

A Tv. 2. § c) pontjának hatályon kívül helyezésére a törvény szövege belső koherenciájának biztosítása miatt indokolt.

A javaslat rövid (3 napos) hatályba léptetését az indokolja, hogy azokat a jelenleg is folyamatban levő eljárások tekintetében is alkalmazni lehessen. Alapvető jogbiztonsági érdekek sérülnének, ha ugyanazon tényállások alapján egymástól eltérő ítéletek születnének meg.