A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27193/2017/41. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 9. §, 19. §] Bíró: Sisák Péter

Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

8.K.27.193/2017/41. szám

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Helmeczy László (ügyvéd címe szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt dr. I.rendű felperes neve cím1 szám alatti lakos) I.r., és II.rendű felperes neve cím1 szám alatti lakos) II.r. felpereseknek - a képviselő neve jogtanácsos által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (I.rendű alperes címe szám alatti székhelyű) I.r. és a dr. Bátonyi Ügyvédi Iroda (cím2 szám alatti székhelyű, ügyintéző: dr. Bátonyi Richárd ügyvéd) által képviselt NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (II.rendű alperes címe szám alatti székhelyű) II.r. alperesek ellen, kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felpereseket együttesen, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessenek meg az I. r. alperes részére 50.000.- (Ötvenezer), a II. r. alperes részére ugyancsak 15 (tizenöt) napon belül 100.000.-(Százezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy fizessen meg az államnak az illeték ügyben eljáró hatóság felhívására személyenként 30.000.-(Harmincezer) forint eljárási illetéket.

A perben felmerült költségeit a felperesek maguk viselik.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg a perben:

A helységnév1 hrsz1 hrsz. alatt felvett, 1 ha 5229 m² nagyságú terület az I. felperes tulajdona. Az ingatlan "Gipe" jelű (egyéb ipari-gazdasági) funkcionális övezeti besorolású ingatlan, de mezőgazdasági művelés alatt állt, a terület földhasználója a II.r. felperes. Az ingatlanból a II. r. alperes, mint kisajátítást kérő jogi képviselője előterjesztett kérelmére az I. r. alperes a 2017. március 8. napján kelt határozatszám1. sz. határozatával kisajátította annak 2335 m² nagyságú területrészét. A kisajátítás után a hrsz2. hrsz. 6656 m2 alatti szántó és a hrsz3.hrsz.alatti 6338 m2 szántó művelési ágú ingatlanok maradtak vissza. A kisajátítás közérdekű célja a közlekedési infrastruktúra fejlesztése - helységnév1 déli tehermentesítő út megépítése a 4. sz. főút és a 4108 jelű összekötő út között - volt. A beruházás a 345/2012. (XII.6.) Korm.r. 1. számú mellékletnek 1.2.13. pontja, valamint az 1/a. melléklet 1.63. pontja szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás.

Az I.r. alperes a kisajátítási eljárásban a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Kstv.) 37/D. §-a alapján előzetes szakértői bizonyítást rendelt el és beszerezte dr. szakértő 2 igazságügyi szakértő véleményét. A szakértő az ingatlan forgalmi értékének meghatározása során az összehasonlító piaci adatok értékelési módszerét használta, de a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól ( továbbiakban: NAV) beszerzett helységnév1 átruházások adataiból számított 146 Ft fajlagos m2 árat összevetette a nyíregyházi, azon belül is gazdasági ipari övezeti besorolású ingatlanok forgalmi értékadataival, majd különböző korrekciós tényezőket is figyelembe véve 4615,- Ft/m² fajlagos négyzetméter árat javasolt megállapítani forgalmi értékként. A kisajátított ingatlanrész forgalmi értékeként 10.314.525.- forintot, a visszamaradó ingatlanok értékének csökkenéséért 3.598.039,- Ft-ot, mezőgazdasági kárként 67.497,- Ft-ot javasolt figyelembe venni.

I.r. alperes az eljárás során megállapította, hogy a szakértő a vizsgált településtől eltérő településen, jellemzően a már megvalósult beruházások értéknövelő hatását tükröző forgalmi értékadatok figyelembevételével és nem a helyben kialakult piaci forgalmi érték figyelembevételével határozta meg az ingatlan forgalmi értékét. Az értékképzéshez használt összehasonlító adatoknak a Kstv. 9. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelősége jogkérdés, megállapította, hogy a szakértő nem az értékelési elveknek megfelelő szakértői véleményt készített, azért azt nem fogadta el és új szakértőként szakértő szakértőt rendelte ki.

szakértő szakértő az ingatlan értékelését szintén a piaci összehasonlító elemzés módszerével végezte el. Beszerezte a NAV-tól a település ezen részén lévő ingatlanokra vonatkozó adásvételek adatait, ezt követően az ingatlanokat beazonosította, kiválasztotta a perbelivel azonos művelési ágú ingatlanokat, figyelembe vette a 2016. évre aktualizált időmúlást és meghatározta az ingatlanok fajlagos m2 árát 463 Ft/m² árban. Ezt követően végezte el az 54/1997. (VIII.1.) FM rendelet figyelembevételével az ingatlan értékének százalékos korrekcióját, ennek eredményeként 523,19 Ft/m² árat javasolt meghatározni. Mivel a kisajátítás a visszamaradó ingatlan alakjának változásával, a térmérték csökkenésével jár, álláspontja szerint ez önmagában a visszamaradó ingatlanoknál értékcsökkenést eredményez. Ennek a mértékét 423.659,- Ft-ban, a zöldkár összegét - dr. szakértő 2 szakvéleményét elfogadva - 67.497,- Ft-ban határozta meg.

I.r. alperes szakértő szakértő véleményét fogadta el, és a kártalanítás összegét ez alapján határozta meg.

Az I.r. alperes a kisajátított ingatlanrészért 1.169.330.-forintot, a visszamaradt terület értékcsökkenéséért értékveszteségként 423.659.-forintot, a kisajátítással kapcsolatos költségként 67.497.-forintot, összesen 1.660.486.-forintot állapított meg teljes, feltétlen és azonnali kártalanításként a felperesek javára. Az I.r. felperest tulajdonos javára 1.592.989 Ft, a II. felperes földhasználó részére 67.497.-ft kártalanítást állapított meg.

Határozatának indokolásában az I.r. alperes hivatkozott a Kstv. 3. § (1) bekezdés, 4. § (3) bekezdésében, 19. § (1)-(2) bekezdéseiben, 20. § a) pontjában, 21/A § (1) bekezdésében, 21. § (4) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, illetőleg a 31/A. § (5) bekezdésében foglaltakra, valamint a Legfelsőbb Bíróság 16/2010.(XI.8.)KK véleményében, a Kúria KGD 2013/158. szám alatt közzétett döntésében, valamint Kfv .III.37.225/2016/11 alatti ítéletében foglalt jogértelmezésre.

A felperesek a határozat ellen törvényes határidőben előterjesztett keresetükben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését kérték annak megállapításával, hogy az ingatlan kisajátításának jogszabályi feltételei nem állottak fenn. Másodlagos kereseti kérelmükben vitatták a kártalanítás összegének helytállóságát. I.r. felperes a kisajátított ingatlanrész forgalmi értékét 10.314.525.- forintban, a kisajátítás folytán a visszamaradó terület értékének csökkenését 3.598.039.-ft-ban, a mezőgazdasági kár összegét 67.497.-ft-ban, összes kártalanítási igényét ( a közigazgatási eljárásban megállapított összeg beszámításával) 12.387082.-ft.-ban jelölte meg. II.r. felperes többletkártalanítási igényét 527.886.-ft-ban jelölte meg, mely összegek után a törvényes mértékű kamat megfizetését kérték a határozat közlését követő naptól számított időponttól.