32014R1152[1]

A Bizottság 1152/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. június 4.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferráta kiszámítása céljából a lényeges hitelkockázati kitettségek földrajzi helyének azonosítására irányuló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG 1152/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2014. június 4.)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferráta kiszámítása céljából a lényeges hitelkockázati kitettségek földrajzi helyének azonosítására irányuló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló 2013. június 26-i európai parlamenti és tanácsi 2013/36/EU irányelvre (1) és különösen annak 140. cikke (7) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1) Az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferráta kiszámításához földrajzilag meg kell határozni az adott intézmény valamennyi hitelkockázati kitettségére, ezen belül a kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségekre és az értékpapírosítási kitettségekre vonatkozó tőkekövetelmény helyét.

(2) A földrajzi helyet a kitettségek kockázatának helye alapján kell meghatározni. Ezáltal az anticiklikus puffer alkalmazásakor képzett kiegészítő tartalékok ahhoz a pénzügyi rendszerhez rendelhetők, amelyben a hitelezés bővülése túlzott mértékű.

(3) Általában valamennyi hitelkockázati kitettség földrajzi helyét a kötelezett vagy az adós illetősége alapján kell meghatározni, mivel ez tekinthető úgy, hogy a legpontosabban tükrözi azt a helyet, ahol a kockázat található, és amely ezáltal a pénzügyi rendszer szempontjából fontos. Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 147. cikkének (8) bekezdése alapján speciális hitelezési kitettségnek minősülő hitelkockázati kitettségek földrajzi helyét azonban a bevételt generáló eszközök, vagyis a kötelezettség visszafizetése elsődleges forrásának helye alapján kell meghatározni.

(4) A lényeges hitelkockázati kitettségek földrajzi helyének meghatározására vonatkozó intézkedések világos és egyértelmű értelmezése érdekében meg kell határozni az e rendeletben használt fogalmak listáját.

(5) A jogi személyekkel szembeni kitettségeket elvben ahhoz a tagállamhoz vagy harmadik országhoz kell rendelni, amelyben az illető személy székhelye található. Egy jogi személy tényleges központi ügyvezetésének helye azonban eltérhet székhelyétől. Ezt a Bíróság is elismerte a C-81/87 (Daily Mail), C-212/97 (Centros), C-208/00 (Überseering), C-167/01 (Inspire Art), C-411/03 (Sevic) és C-210/06 (Cartesio) ügyekben hozott ítéletében. Ilyen esetben az anticiklikus tőkepuffer megfelelő hozzárendelése érdekében az intézményeknek - amennyiben valamely kötelezett tekintetében tudomásuk van ilyen eltérésről - a lényeges kitettségeket a szóban forgó jogi személy tényleges központi ügyvezetésének helye alapján kell besorolniuk.

(6) A kollektív befektetési formákkal (KBF) szembeni kitettségeket az alapul szolgáló kitettség kötelezettjének földrajzi helyéhez kell rendelni az e rendeletben meghatározottak szerint. Ha az alapul szolgáló kitettség kötelezettjének meghatározása indokolatlanul nagy terhet jelent, akkor a KBF-fel szembeni kitettség az intézmény székelye szerinti tagállamhoz rendelhető.

(7) Egyéb eszközökkel szembeni kitettségeket, amennyiben kötelezettjük nem azonosítható, az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz kell rendelni.

(8) Arányossági és lényegességi szempontokat is figyelembe kell venni az összességében korlátozott külföldi kitettséggel rendelkező vagy korlátozott kereskedési könyvi tevékenységet folytató intézmények esetében, lehetővé téve számukra egyszerűbb hozzárendelési módszerek használatát. Ennek célja az olyan kisebb intézmények terheinek mérséklése, amelyek jellemzően korlátozott külföldi és kereskedési könyvi tevékenységet folytatnak.

(9) Ez a rendelet az Európai Bankhatóság (EBH) által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(10) Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standard tervezetéről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikke alapján létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) "általános hitelkockázati kitettség": a 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett kitettségnek az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdése szerint számított kockázati kitettségértéke;

(2) "kereskedési könyvi kitettség": a 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett kitettségnek az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdése szerint számított kockázati kitettségértéke;

(3) "értékpapírosítási kitettség": a 2013/36/EU irányelv 140. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett kitettségnek az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdése szerint számított kockázati kitettségértéke;

(4) "a kötelezett helye": az a tagállam vagy harmadik ország, amelyben az intézmény általános hitelkockázati kitettségének partnere, vagy a kereskedési könyvben nem szereplő pénzügyi instrumentum kibocsátója, vagy a nem kereskedési könyvi kitettség partnere rendszeresen tartózkodik (természetes személy esetében), vagy amelyben székhelye található (jogi személy esetében); amennyiben a jogi személy tényleges központi ügyvezetésének helye székhelyétől eltérő tagállamban vagy harmadik országban van, "a kötelezett helye" a tényleges ügyvezetés helye szerinti tagállam vagy harmadik ország;

(5) "az adós helye": az a tagállam vagy harmadik ország, amelyben a kereskedési könyvben nem szereplő pénzügyi instrumentum kibocsátója, vagy a nem kereskedési könyvi kitettség partnere rendszeresen tartózkodik (természetes személy esetében), vagy amelyben székhelye található (jogi személy esetében); amennyiben a jogi személy tényleges központi ügyvezetésének helye székhelyétől eltérő tagállamban vagy harmadik országban van, "az adós helye" a tényleges ügyvezetés helye szerinti tagállam vagy harmadik ország;

(6) "a bevétel helye": azon eszközök helye szerinti tagállam vagy harmadik ország, amelyekből a speciális hitelezési kitettséghez kapcsolódó kötelezettség visszafizetésének elsődleges forrását jelentő bevétel származik;

(7) "külföldi kitettség": olyan általános hitelkockázati kitettség, amely kötelezettjének helye nem az intézmény székhelye szerinti tagállamban található;

(8) "speciális hitelezési kitettség": az 575/2013/EU rendelet 147. cikkének (8) bekezdésében említett jellemzőkkel rendelkező általános hitelkockázati kitettség.

2. cikk

Az általános hitelkockázati kitettség helye

(1) Minden olyan általános hitelkockázati kitettséget, amely nem tartozik e cikk (2)-(5) bekezdésének hatálya alá, a kötelezett helyéhez kell rendelni.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének o) pontjában említett KBF-ekkel szembeni általános hitelkockázati kitettséget az alapul szolgáló kitettség kötelezettjének helyéhez kell rendelni. Ha egy KBF-fel szembeni kitettség alapjául szolgáló kitettségek kötelezettjeihez egynél több hely tartozik, akkor a KBF-fel szembeni adott kitettség esetében is alkalmazható e rendelet 4. cikkének (2) bekezdése.

(3) Az 575/2013/EU rendelet 147. cikkének (8) bekezdésében említett speciális hitelezési kitettségeket a bevétel helyéhez kell rendelni.

(4) Az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének q) pontjában említett egyéb tételekkel szembeni általános hitelkockázati kitettséget az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz kell rendelni, ha az intézmény nem tudja azonosítani a kötelezettet.

(5) Az alábbi általános hitelkockázati kitettségek az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz rendelhetők:

a) az 575/2013/EU rendelet 112. cikkének o) pontjában említett KBF-ekkel szembeni kitettségek, ha az intézmény a rendelkezésére álló belső vagy aránytalan erőfeszítés nélkül beszerezhető külső információk alapján nem tudja megállapítani az alapul szolgáló kitettségek kötelezettjének vagy kötelezettjeinek helyét;

b) külföldi kitettségek, amelyek együttesen nem haladják meg az adott intézmény összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségének 2 %-át. Az összesített általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettséget az e bekezdés a) pontja, valamint a (4) bekezdés szerint lokalizált általános hitelkockázati kitettségek kizárásával kell kiszámítani.

(6) Az intézmények az (5) bekezdés b) pontjában említett százalékos arányt éves gyakorisággal és eseti jelleggel is kiszámítják. Eseti számításra az intézmény pénzügyi vagy gazdasági helyzetét érintő esemény előfordulásakor van szükség.

3. cikk

A kereskedési könyvi kitettség földrajzi helye

(1) A (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel a kereskedési könyvi kitettségeket az adós helyéhez kell rendelni.

(2) Az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 5. fejezete szerinti szavatolótőke-követelmény hatálya alá tartozó kereskedési könyvi kitettségek földrajzi helyét az intézmények az ilyen kitettségek teljes kockázattal súlyozott kitettségértékének és az alábbi hányadosnak a szorzataként határozzák meg:

a) az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 5. fejezete szerinti modell alapján meghatározott földrajzi helynek megfelelően felosztott részportfóliókra vonatkozó szavatolótőke-követelmények;

b) az a) pont alapján meghatározott szavatolótőke-követelmények minden földrajzi helyre kiterjedő összesítése.

(3) Azok az intézmények, amelyeknek teljes kereskedési könyvi kitettsége nem haladja meg teljes általános hitelkockázati, kereskedési könyvi és értékpapírosítási kitettségük 2 %-át, az intézmény székhelye szerinti tagállamhoz is rendelhetik e kitettségeket.

(4) Az intézmények a (3) bekezdésben említett százalékos arányt éves gyakorisággal és eseti jelleggel is kiszámítják. Eseti számításra az intézmény pénzügyi vagy gazdasági helyzetét érintő esemény előfordulásakor van szükség.

4. cikk

Az értékpapírosítási kitettség földrajzi helye

(1) Az értékpapírosítási kitettséget az alapjául szolgáló kitettségek kötelezettjének helyéhez kell rendelni.

(2) Ha egy adott értékpapírosítási kitettség alapjául szolgáló kitettségek kötelezettjeihez több hely tartozik, akkor a kitettség az alapul szolgáló kitettségek azon kötelezettjének helyéhez rendelhető, amely az alapul szolgáló értékpapírosítási kitettségekben a legnagyobb részesedéssel bír.

(3) Azok az értékpapírosítási kitettségek, amelyek esetében az alapul szolgáló értékpapírosítási kitettségekről nem áll rendelkezésre információ, az intézmény helyéhez rendelhetők akkor, ha az intézmény nem képes azonosítani az alapul szolgáló eszköz kötelezettjét külső vagy belső forrásból rendelkezésére álló, vagy aránytalan erőfeszítés nélkül beszerezhető információk alapján.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 36/2013/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1093/2010/EU rendelete az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).