A Fővárosi Törvényszék K.30265/2011/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MŰSORSZOLGÁLTATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 1996. évi I. törvény (Rttv.) 3. §, 112. §] Bíró: Kovács Mária

Fővárosi Törvényszék

16.K.30.265/2011/7.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Horváth Antal ügyvéd (cím.) által képviselt felperes. (cím.) felperesnek, a dr. Pokorádi Márta jogtanácsos által képviselt NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA (cím hiv. szám: 721/2010 (XII. 8.) alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az illetékügyi hatóság külön felhívására az állam javára fizessen meg 27.000 azaz huszonhétezer forint illetéket.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg alperesnek 20.000 azaz húszezer forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblának címezve lehet három példányban írásban benyújtani.

I N D O K O L Á S

Az alperesi hatóság a rádiózásról és a televíziózásról szól 1996. évi I. törvény (továbbiakban Rttv.) 41.§ (1) bekezdésének b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta felperes 2009. március 29-én 17 óra 28 perces kezdettel sugárzott ... című műsorszámát és ennek a vizsgálatnak az eredményeként a tartalomra vonatkozóan rögzítette, hogy az első műsorrészben egy fiatal lány név1 szeretett volna kibékülni párjával név2sal, akivel a nővére miatt összeveszett. Ezen műsorrészben kiderült, hogy a fiú nem szerelmes a lányba, ezért név1 a műsorrész végén szakított vele. A második részben egy korábbi 2010. március 1-i adásban már szerepelt és láthatóan mentális betegséggel küzdő fiatal férfi név2, valamint élettársa név3 és anyja név4 kerültek a műsorba, hogy megtudják, hogy a korábbi adás során felmerültekre figyelemmel készített DNS teszt milyen eredményt hozott. Erre azért volt szükség, hogy megtudják azt, hogy miután a férfi számára kérdéses volt, hogy név3 lánya valójában az ő gyermeke-e, bizonyosságot szerezzenek. A műsorvezetővel a korábbi ígérethez híven egy pszichológus is a stúdióba érkezett, aki név2nek a felvétel ideje alatt segíteni próbált. A műsorban kiderült a DNS teszt eredményeként, hogy név3 gyermekének biológiai apja nem név2, de ezt a férfival csak a másnapi adásban tudatták. A hatósági ellenőrzés során azt állapította meg a vizsgálatot végző, hogy a második szegmensben név2 nevű szereplővel összefüggésben olyan információk, illetve összeállítás jelent meg, amelyek sértik az emberi méltóságot, mint alapvető jogot. A szegmens elején bemutattak egy összeállítást, ami a március 1-ei műsorból származó jelentet tartalmazott amikor a jelentben látható volt, hogy név2 indulatosan felállt és a stúdióba érkező név3 felé rohant, miközben kiabálva felszólította, hogy öltözzön át, amikor is a műsorvezető útját állta és a biztonsági őröket is elküldte. Ezután kétszer kisípolva ugyan de lekurvázta a barátnőjét a közönség pedig nem tetszésének adott hangot. Az összeállításban látható az is, hogy név3 zokogott. Ezt követően pedig név2 kiabálva letakarta a barátnőjét, harisnyás lábait a zakójával és azt követelte tőle, hogy törölje le a sminkjét. Ezután a műsorvezető több kérdést tett fel név2nek, hogy milyen érzés volt saját magát látni és az hogyan tetszett neki, amire név2 azt válaszolta, hogy ugyanezt tenné csak most már nem biztos, hogy megúszná ennyivel. Többször visszatérően kihangsúlyozásra került, hogy név2 gyermekkori traumái okán valószínűleg mentálisan sérült, ezt a szereplőt bemutató képsorok is igazolni igyekezték és énképe kusza, és valószínűleg nem fejlődött ki. A szegmens végén a műsorvezető a jelenlévő két női szereplő belegyezésével a szintén érintett név2 hozzájárulásának hiányában a DNS teszt eredményét nyilvánosságra hozta, amelyből kiderült, hogy gyermekének nem név2 a biológiai apja. Ezt követően a név4 nevű szereplő azt mondta "Itt vége, vége mindennek. Vége mindennek, őneki vége ha nálunk marad. A kislány nekem meg kell, kitől búcsúzzak a fiamtól vagy a menyemtől. Nekem a kisgyerek kell, ő nem tehet semmiről. A név4 nevű szereplő azt mondta, hogy műsorvezető úr mellé ne is üljön." név4nak utóbbi megnyilatkozásából az derült ki, hogy a fia a DNS teszt eredményének ismeretében önmagára vagy élettársára nézve veszélyessé válhat. A hatósági ellenőrzés második szegmensben megjelent tartalmakkal összefüggésben tett megállapításai alapján felmerült annak lehetősége, hogy sérült az emberi méltóság, mint alapvető jog és ennek következtében valószínűsíthető, hogy felperes megsértette az Rttv. 3.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezést.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) 51.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően felperest 2010. május 4-én tájékoztatták a hatósági ellenőrzés megállapításáról egyúttal felhívták, hogy az ügyre vonatkozó nyilatkozatát terjessze elő. Írásbeli nyilatkozatában felperes előadta, hogy az Alkotmánybíróság a 46/2007. számú határozatában az emberi jogok Rttv.-beli rendelkezéseivel kapcsolatos ORTT hatáskörről kifejtette, hogy a jogsérelmet szenvedett személyt megillető perbeli önrendelkezés tehát azt a jogot is magában foglalja, hogy valaki jogsérelem esetén ne vegye igénybe a bírói utat. Ha a műsorszolgáltató személyhez fűződő jogot sért, a jogsérelmet szenvedett személy dönt arról, hogy a jogsértést elkövető műsorszolgáltatóval szemben érvényesíti-e személyiségi jogait, például indít-e pert. Az Rttv. 112.§ (1) bekezdése és 136.§ (1) bekezdése a bírói út mellett közigazgatási eljárást intézményesít. A médiatörvény 3.§ (1) bekezdése alapján eljárva az ORTT (alperesi jogelőd) e közigazgatási eljárásban nem az egyes jogalanyokat ért jogsérelmekről dönt. Az Rttv. 3.§ (1) bekezdése alapelvi rendelkezés. Az ORTT ennek megfelelően a közigazgatási eljárás során annak megállapítására jogosult, hogy a műsorszolgáltató az emberi jogok tiszteletben tartásával tevékenykedik-e és az egyes műsorainak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e az emberi jogokban megjelenő alapvető értékeket. Az idézett AB határozat szerint ez az oka annak, hogy az Rttv. 112.§ (1) bekezdése nem sérti az Alkotmány 54.§ (1) bekezdését, mert az megfelel az 1/1994. (I. 7.) alkotmánybírósági határozatban megfogalmazott a személyiségi jogok érvényesítésére vonatkozó elvi álláspontnak. Ha az ORTT egyes jogalanyokat ért jogsérelmek alapján indít eljárást felperesi álláspont szerint maga az eljárás az alkotmánybírósági határozatból következően alkotmányellenes lesz, mert sérti az Alkotmány 54.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Felperes ezzel nem kívánta azt állítani, hogy alperesnek nincs joga az Rttv. 3.§ (3) bekezdése alapján eljárást indítania a műsorszolgáltató ellen, hanem arra kívánt rámutatni, hogy a perbeli ügy tárgya valóban az Rttv. 3.§ (3) bekezdésének vélt megsértése, azonban ezen kérdés elbírálásához az alperesnek egy konkrét személyt ért, konkrét a polgári jog tárgykörébe tartozó jogsérelem tárgyában kellene ezt megelőzően állást foglalnia. Ezen túlmenően ha eljárásjogi szempontból nem is lenne aggályos az alperes eljárása annak tárgya a név2-t ért esetleges jogsérelem avagy bármely egyéb személyhez fűződő jogának megsértése kizárt. A műsorszolgáltatónak tudomása van arról, hogy a gyártó a felhívásban megjelölt személytől beszerezte azt az írásbeli hozzájárulást, mellyel a felvétel elkészítéséhez és annak sugárzásához az ismert tartalommal hozzájárult. A műsorszolgáltató jelen nyilatkozatot megelőzően lefolytatott tudakozódása alapján megbizonyosodott, hogy a műsorszámban érintettek semmiféle panasszal észrevétellel nem éltek ezzel kapcsolatosan. Az említett szereplők hozzájárulásukat adták a róluk szóló felhívásban említett módon készült felvételek adásba kerüléséhez. Ezért kérte, hogy a határozatot ennek figyelembevételével hozza meg az alperesi hatóság.