BH 2018.4.106 A bűnszervezetben elkövetésre vont jogkövetkeztetésnek van helye (az egyéb törvényi feltételek megléte esetében), ha az elkövetési magatartások egymást kiegészítő jellegűek, azok kapcsolódása a célzott és végrehajtott bűncselekményhez kölcsönös, az adott tényállásszerű elkövetési magatartás keretei közé illeszkedő cselekmény más személy előző cselekményéhez társul, avagy a célzott bűncselekmény megvalósulásához további láncolatos tevékenységet feltételez [Btk. 459. § (1) bek. 1. pont; 4/2005. BJE határozat].

[1] A járásbíróság a 2015. május 12. napján kelt ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. § (1) bek., (3) bek. d) pont]. Ezért az I. r. terheltet mint bűnszervezetben elkövetőt 4 év 6 hónap szabadságvesztésre, 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2016. március 8. napján jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. terhelt tekintetében a bűnjelekkel és bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezés vonatkozásában változtatta meg, egyebekben az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által pontosított tényállás lényege a következő.

[4] 2013. október végén - pontosabban meg nem határozható időben - az I. r. terhelt egy olyan államhatárokon átnyúló, feladatmegosztáson alapuló, összehangoltan működő, hosszabb időre szervezett bűnözői csoport - ismeretlenül maradt - szerb vezetőjével került kapcsolatba, amely csoport szervezetten foglalkozott külföldi személyeknek Szerbiából az Európai Unió területére való átjuttatásával úgy, hogy a szervezet tagjai egymás tevékenységéről tudva, rendszeres haszonszerzésre törekedve, illetve vagyoni haszonszerzés végett a migránsoknak segítséget nyújtottak az érintett államhatároknak engedély nélkül történő átlépéséhez.

[5] A munkamegosztás alapján az úti okmányokkal nem rendelkező migránsokat külföldön, a nyomozás során ismeretlenül maradt személyek gyűjtötték össze elsősorban menekülttáborok környékén, majd megszervezték a migránsok szerb-magyar zöldhatáron történő átjuttatását és a magyar állampolgárságú elkövetőkkel együttműködve Magyarországról történő továbbszállítását, egyúttal a bűnözői csoport szerb vezetője biztosította a bűncselekmények anyagi fedezetét, valamint a végrehajtásért járó javadalmazást is.

[6] A terheltek tudták, hogy egy olyan háromnál több főből álló bűnözői csoport tagjaként vesznek részt a bűncselekmények, így embercsempészet elkövetésében, amelyen belül - a velük közös cél érdekében együttműködő és szándékegységben lévő - ismeretlen tettestársaik szervezték meg és hajtották végre a migránsok meg nem engedett módon való Magyarországra juttatását, míg ők, a migránsok Ausztriába vagy Horvátországba történő továbbszállításáért feleltek - azt végezték -, amelynek végrehajtása során a terheltek egymás között is megosztották a feladatukat.

[7] Az embercsempészettel foglalkozó szervezet szerb tagjaival az I. r. terhelt állt - más ügyben történt előzetes letartóztatásának ideje kivételével - közvetlen kapcsolatban, így minden esetben ő kapott értesítést a migránsok szállításának, érkezésének időpontjáról, továbbá a magyar közreműködők költségeit és a nekik járó díjazást részére juttatták el, és az ő feladata volt az illegális migránsok Magyarország területén történő átszállításának és Ausztriába vagy Horvátországba való kijuttatásának megszervezése, az ehhez szükséges elkövetők toborzása, majd a szervezet magyar tagjainak járó pénz kifizetése, rendezése is. Ezen szállításokra 2013. október 25. és 2013. december 16. közötti időszakban, többnyire az M7-es autópálya igénybevételével került sor, s az alkalmanként mintegy 10-15 fő illegális migránst számos esetben L. és B. térségében, a horvát-magyar határon keresztül Horvátországba vagy a V. megyei osztrák-magyar határszakaszon keresztül Ausztriába szállították.

[8] Az I. r. terhelt 2013 decemberében az embercsempészet bűncselekmény elkövetésébe komoly jövedelemszerzési lehetőséget ígérve, beszervezte ismerőseit, így az V., VI. r. terhelteket is a szállítói feladatok ellátására. Az részletezettek szerint került sor a különböző számú migráns személy Magyarországon keresztül történő külföldre juttatására.

[9] A másodfokú bíróság által pontosítottak szerint a bűnszervezetben az I. r., a II. r. és a III. r. terheltek képezték az ún. szervezői-irányítói, míg a IV., V. és VI. r. terheltek a végrehajtói szintet. Az ítéleti tényállásban részletezettek szerint a terheltek pontosan meg nem határozható számú és állampolgárságú, de alkalmanként legalább 10 külföldi állampolgárságú személynek a magyar-osztrák államhatár meg nem engedett módon történő átlépéséhez nyújtottak segítséget.

[10] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróság törvénysértően állapította meg a bűnszervezetben elkövetést, és ennek következtében törvénysértően súlyos büntetés kiszabására került sor. Indokai szerint sem maga, sem terhelttársai nem tudtak arról a tényről és körülményről, hogy bűnszervezetnek megfelelő, államhatárokon átnyúló és összehangoltan működő bűnözői csoport tagjaként vesznek részt a cselekmény elkövetésében. Álláspontja szerint a nyomozati szakban tett gyanúsítotti vallomásokban erre nézve nem merült fel konkrét tény. A cselekményt kizárólag Magyarországon hajtották végre, és ismereteik nem terjedtek ki a szervezet szélesebb körű működésére; a 8 főből álló gyanúsítotti körben csupán az I. r. terhelt állt közvetlen kapcsolatban az embercsempészettel foglalkozó szervezet szerb tagjával, és az eljárás során még a tárgyalási szakban sem merült fel olyan bizonyíték, mely azt igazolná, hogy a T. becenéven ismert szerb személyt rajta kívül más is ismerné. Magyarország határain belül nem merült fel senkiben az, hogy embercsempészés bűncselekményével foglalkozó bűnszervezetben vesznek részt, a migránsok a pénzt szerb személynek fizették ki azért, hogy ők Szerbiából Ausztriába jussanak. A Magyarországon tevékenykedő embercsempészek lényegében a migránsok felkérésének tettek eleget, és az ő fizetségükért tevékenykedtek, akik pedig szabad akaratukból tettek ajánlatot erre. Hivatkozott arra, hogy mivel a magyarországi résztvevők nem tudtak a külföldi bűnszervezet működéséről, így az sem az I. r., sem terhelttársai terhére nem róható, bűnszervezetben elkövetettség hiányában pedig a kiszabott büntetés törvénysértően súlyos.

[11] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozat hatályában tartását indítványozta. Az ügyész szerint az irányadó tényállás alapján helytálló következtetés vonható le arra, hogy valamennyi terhelt tisztában volt azzal, hogy Magyarországon is - velük együtt - több mint 3 személy vesz részt az embercsempészés elkövetésében, a hosszabb időre történő szervezettség és összehangoltság tényének megállapítása sem vitatható. Az eljárt bíróság helyes érvek alapján mutatott rá arra, hogy a körülményekből következően a terheltek tisztában voltak azzal, hogy több országhatáron keresztül is történő idegen országok állampolgárainak szervezett átjuttatásába kapcsolódnak be, és ez csak a bűnözői csoport szervezett együttműködése révén valósulhat meg. Ennélfogva az I. r. terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása, a cselekmény jogi minősítése és az alkalmazott joghátrány is összhangban áll a büntető anyagi jog szabályaival.