62006TO0082[1]

Az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács) 2008. február 19-i végzése. Apple Computer International kontra az Európai Közösségek Bizottsága. Megsemmisítés iránti kereset - Közös Vámtarifa - A Kombinált Nómenklatúrába történő besorolás - Személyében nem érintett személy - Elfogadhatatlanság. T-82/06. sz. ügy

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (ötödik tanács)

2008. február 19.(*)

"Megsemmisítés iránti kereset - Közös Vámtarifa - A Kombinált Nómenklatúrába történő besorolás - Személyében nem érintett személy - Elfogadhatatlanság"

A T-82/06. sz. ügyben,

az Apple Computer International (székhelye: Cork [Írország], képviselik: G. Breen solicitor, P. Sreenan SC és B. Quigley barrister)

felperesnek

az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: X. Lewis és J. Hottiaux, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2005. december 23-i 2171/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 346., 7. o.) megsemmisítése iránt benyújtott keresete tárgyában

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA (ötödik tanács),

tagjai: M. Vilaras elnök, M. Prek (előadó) és V. Ciucă bírák,

hivatalvezető: E. Coulon,

meghozta a következő

Végzést

Jogi háttér

A Kombinált Nómenklatúra

1 A Közös Vámtarifa alkalmazása és a közösségi külkereskedelem, valamint más, az áruk behozatalával és kivitelével kapcsolatos közösségi politikák statisztikai követésének elősegítése érdekében a Tanács a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o., a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúráról szóló rendelet) elfogadásával létrehozta a közösségi behozatal vagy kivitel tárgyát képező áruk teljes nómenklatúráját (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra). Ez a nómenklatúra az említett rendelet I. mellékletében található.

2 A Kombinált Nómenklatúrának a Közösségben történő egységes alkalmazása érdekében a Bizottság egy tagállami képviselőkből álló bizottság (a továbbiakban: nómenklatúra bizottság) segítségével elfogadhat a Kombinált Nómenklatúráról szóló rendelet 9. cikkében felsorolt bizonyos intézkedéseket. Ezen intézkedések között szerepel többek között, hogy a Bizottság rendeleteket fogadhat el az egyes áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő tarifális besorolása tárgyában (a Kombinált Nómenklatúráról szóló rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése).

3 Az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2005. december 23-i 2171/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 346., 7. o., a továbbiakban: megtámadott rendelet) elfogadásának időpontjában a Kombinált Nómenklatúra 8471 és 8528 vámtarifaszámának szövege a következő volt:

- 8528 vámtarifaszám: "[t]elevíziós adás vételére alkalmas készülék, beépített rádióműsor- vevőkészülékkel, hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készülékkel, vagy anélkül; videomonitor és videovetítő-készülék";

- 8471 vámtarifaszám: "[a]utomatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gép ilyen adatok feldolgozáshoz".

Kötelező érvényű tarifális felvilágosítások

4 Az 1996. december 19-i 82/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 1997. L 17., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 8. kötet, 179. o.) módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o., a továbbiakban: Vámkódex) 11. cikkének (1) bekezdése és 12. cikke alapján a gazdasági szereplők kötelező érvényű tarifális felvilágosítást (a továbbiakban: KTF) kérhetnek a vámhatóságoktól. Ezek meghatározott áruk tarifális besorolásáról tartalmaznak felvilágosítást, amely köti a hatóságokat a kérelmezővel, illetve a KTF jogosultjával szemben.

5 A Vámkódex 12. cikke kimondja:

"[...]

(5) A kötelező érvényű felvilágosítás érvénytelenné válik:

a) a tarifális felvilágosítás esetében:

i. ha valamely rendelet elfogadása esetén a felvilágosítás már nem felel meg az abban foglalt rendelkezéseknek;

[...]

(6) Az (5) bekezdés a) pontjának ii. vagy iii. alpontja vagy b) pontjának ii. vagy iii. alpontja alapján érvénytelenné vált kötelező érvényű felvilágosítás jogosultja a felvilágosítást a közzététel vagy az értesítés napjától számított hat hónapig még felhasználhatja, amennyiben a kötelező érvényű felvilágosítás alapján a szóban forgó áruk vételére vagy eladására az intézkedés elfogadását megelőzően őt kötelező szerződéseket kötött. Az olyan termékek esetében azonban, amelyeknél a vámalakiságok elvégzése során behozatali, kiviteli vagy előzetes megerősítő igazolást nyújtanak be, a hat hónapos időtartam helyébe az igazolás érvényességének időtartama lép.

Az (5) bekezdés a) pontjának i. alpontja és b) pontjának i. alpontja esetében a rendelet vagy a megállapodás megállapíthatja az előző albekezdés alkalmazásának időtartamát.

[...]"

Az eljárás alapját képező tényállás

6 Az Apple Computer International felperes ír jog szerint bejegyzett társaság, amelynek feladata a Kalifornia állambeli Palo Altóban (Egyesült Államok) bejegyzett, számítógépek, számítógépes programok és informatikai kiegészítő eszközök tervezésével, előállításával és értékesítésével foglalkozó Apple Computer Inc. európai tevékenységének ellátása (a továbbiakban: Apple). A felperes folyadékkristályos típusú (Liquid Crystal Display, a továbbiakban: LCD) színes monitorokat importál és forgalmaz a Közösségben.

7 2004 szeptemberében a felperes az Irish Revenue Commissionersnél (az ír adó- és vámhatóság, a továbbiakban: IRC) KTF kibocsátását kérelmezte a "Cinema" termékcsalád és az abba tartozó LCD monitorok tekintetében. Mivel az IRC nem volt meggyőződve a helyes besorolásról, a kérelmet a nómenklatúra bizottsághoz továbbította, hogy ez utóbbi nyújtson segítséget a kérdés megválaszolásához.

8 2005 januárjában a felperes az említett bizottság előtt bemutatót tartott a 30" (hüvelyk) képátmérőjű LCD monitor működéséről, amelynek során azt egy Apple számítógéppel összekapcsolva használta.

9 2005 júliusában a felperes a német vámhatóságoktól KTF kibocsátását kérte a 20", 23" és 30" képátmérőjű LCD monitorok vonatkozásában. E három terméket a 8471 60 90 KN-kódnak megfelelő vámtarifaalszám alá sorolták be.

10 2005 decemberében a nómenklatúra bizottság véleményt nyilvánított egyes monitorok, többek között a 20" képátmérőjű LCD monitorok tarifális besorolásáról, amelyek műszaki jellemzőik és leírásuk alapján megfelelnek a felperes LCD monitorainak. A Bizottság ezt követően fogadta el a megtámadott rendeletet, amelyet 2005. december 29-én tettek közzé az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában. A megtámadott rendelet mellékletében három oszlopra osztott táblázat található. Az említett táblázat első oszlopa az árumegnevezést, a második oszlop a KN-kód szerinti árubesorolást, a harmadik oszlop pedig az indokolást tartalmazza.

11 A megtámadott rendelet mellékletében található táblázat első oszlopának 2. sorában az alábbi árumegnevezés szerepel:

"2. Folyadékkristályos (LCD) típusú színes monitor 50,8 cm (20") képátmérővel és 47,1 (szélesség) × 40,4 (magasság) × 17,4 (mélység) cm teljes mérettel (képarány: 16:10):

- 100 dpi képernyő-pixel-sűrűséggel,

- 0,25 mm-es pixelmérettel,

- 1680 × 1050 pixel maximális felbontással,

- 120 MHz-es fix sávszélességgel.

A terméket bonyolult grafikák kidolgozására (CAD/CAM rendszerek), illetve videofilmek vágására (szerkesztésére) és készítésére tervezték.

A termék DVI interfésszel felszerelt, amely lehetővé teszi, hogy a termék egy videojelek feldolgozására alkalmas grafikuskártyán keresztül automatikus adatfeldolgozó géptől kapott jeleket jelenítsen meg (például videofilm vágása [szerkesztése] vagy készítése céljából).

A termék továbbá szövegek, több munkalapos táblázatok, bemutatók és hasonlók megjelenítésére is alkalmas."

12 A megtámadott rendelet mellékletében található táblázat második oszlopa a fentiek szerint megnevezett árukat a 8528 21 90 KN-kód alá sorolja be.

13 Az említett táblázat harmadik oszlopában a második oszlopban feltüntetett besorolás alábbi indokolása található:

"A besorolást a Kombinált Nómenklatúra 1. és 6. általános értelmezési szabálya, a 84. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 5.B. és 5.E. pontja, valamint a 8528, 8528 21 és 8528 21 90 KN-kódok szövege határozza meg.

A 8471 60 alszám alá történő besorolás kizárt, mivel a monitort nem kizárólag, vagy elsősorban automatikus adatfeldolgozó rendszerekben használják (lásd a 84. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 5.B. pontját.)

A termék nem sorolható be a 8531 vámtarifaszám alá, mert funkciója nem a jelzések vizuális megjelenítésére szolgál (lásd a HR Magyarázat 8531 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatának [helyesen: a harmonizált rendszer 8531 vámtarifaszámához tartozó magyarázat] D. pontját).

A terméket arra tervezték, hogy videojeleket jelenítsen meg grafikák kidolgozása, videofilmek vágása (szerkesztése) és készítése során CAD/CAM vagy videofilm-szerkesztő rendszerben (lásd a 84. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 5.E. pontját)."

14 A Vámkódex 12. cikke (5) bekezdése a) pontjának i. alpontjának megfelelően a német vámhatóságok által a felperes 20" képátmérőjű LCD monitora vonatkozásában közölt KTF érvénytelenné vált, mivel már nem felelt meg a megtámadott rendeletben meghatározott besorolásnak.

Eljárás és a felek kérelmei

15 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2006. március 14-én érkezett keresetlevelével a felperes benyújtotta a jelen keresetét.

16 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2006. június 2-án benyújtott külön beadványában a Bizottság az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzatának 114. cikke alapján elfogadhatatlansági kifogást emelt a kereset ellen.

17 A felperes 2006. július 18-án benyújtotta az Elsőfokú Bírósághoz az elfogadhatatlansági kifogással kapcsolatos írásbeli észrevételeit.

18 A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

- állapítsa meg, hogy a megtámadott rendelet mellékletének 2. sorában szereplő besorolás valójában határozat, amely rendeleti formát öltve a felperest közvetlenül és személyében érinti;

- semmisítse meg a megtámadott rendeletet, amennyiben az a 8528 21 90 KN-kód alá sorolja az említett rendelet mellékletében található táblázat 2. sorában meghatározott típusú színes LCD monitort;

- állapítsa meg, hogy a megtámadott rendelet mellékletének 2. sorában leírt műszaki jellemzőkkel rendelkező monitorok helyesen a Kombinált Nómenklatúra 8471 vámtarifaszáma alá sorolandók;

- a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

19 Elfogadhatatlansági kifogásában a Bizottság azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

- a keresetet mint elfogadhatatlant utasítsa el;

- a felperest kötelezze a költségek viselésére.

20 Az elfogadhatatlansági kifogással kapcsolatos észrevételeiben a felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

- a Bizottság elfogadhatatlansági kifogását utasítsa el;

- másodlagosan, az elfogadhatatlansági kifogásról való határozathozatalt az ítélet meghozataláig halassza el;

- a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

A jogkérdésről

21 Az eljárási szabályzat 114. cikke értelmében, amennyiben valamelyik fél külön beadványban kéri, az Elsőfokú Bíróság az ügy érdemét nem érintve dönthet az elfogadhatatlanság tárgyában. Ezen cikk 3. §-a értelmében, ha az Elsőfokú Bíróság másként nem határoz, az eljárás a továbbiakban szóbeli. A jelen ügyben az Elsőfokú Bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy iratainak vizsgálata révén kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a kérelemről a szóbeli szakasz megnyitása nélkül döntsön.

A felek érvei

22 Elsősorban azért véli a Bizottság a kereseti kérelmet elfogadhatatlannak, mert annak célja a megtámadott rendelet mellékletében szereplő táblázat mind a négy sorának - és nem kizárólag a táblázat 2. sorának - megsemmisítése annak ellenére, hogy a felperes által felhozott érvek mindegyike az általa forgalmazott, 20" képátmérőjű LCD monitorokat érinti. Következésképpen a kereseti kérelmét - mint elfogadhatatlant - el kell utasítani annyiban, amennyiben a megtámadott rendelet mellékletében szereplő táblázat 1., 3. és 4. sorának megsemmisítésére irányul.

23 Másodsorban a Bizottság azt állítja, hogy a jelen ügyben a megtámadott rendelet a felperest személyében nem érinti. Az említett rendelet objektív módon meghatározott helyzetekre alkalmazandó, valamint általános és absztrakt módon kijelölt csoportokra, különösen az abban megnevezett termékek importőreire nézve jár joghatással. A Bizottság különösen arra hivatkozik, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a gazdasági szereplők nem személyükben érintettek az áruk Kombinált Nómenklatúrába történő tarifális besorolásáról szóló rendeletek által.

24 A fentiek alátámasztása érdekében a Bizottság különösen az Elsőfokú Bíróság két végzésére hivatkozik, a T-120/98. sz., Alce kontra Bizottság ügyben 1999. április 29-én hozott végzésre (EBHT 1999., II-1395. o.) és a T-49/00 sz., Iposea kontra Bizottság ügyben 2001. január 30-án hozott végzésre (EBHT 2001., II-163. o.), amelyekben az Elsőfokú Bíróság a tarifális besorolás tárgyában a kereseti kérelmeket mint elfogadhatatlant elutasította.

25 Ugyanakkor kizárólag a T-243/01 sz., Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügyben 2003. szeptember 30-án hozott ítélet (EBHT 2003., II-4189. o.) alapjául szolgáló ügyben került megállapításra, hogy a gazdasági szereplőt személyében érinti a tarifális besorolásról szóló rendelet, tekintettel négy olyan körülmény együttes fennállására, amelyek a jelen ügyben nem valósulnak meg.

26 A Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló ügy "kivételes körülményeinek" fennállása a jelen esetben ugyanis nem állapítható meg kellő bizonyossággal ahhoz, hogy azok lehetővé tennék azonos következtetés levonását. Közelebbről az IRC által a nómenklatúra bizottsághoz intézett, az említett termékek tarifális besorolására vonatkozó segítségnyújtás iránti kérelem jelentősége elenyésző vagy jelentéktelen, mivel a tarifális besorolásról szóló rendelet Bizottság általi elfogadását eredményező eljárás megindítására minden esetben a termék besorolásának nehézségei miatt kerül sor. Ezenkívül a felperes nem saját nevében, hanem az Európai Információ-, Kommunikációtechnológiai és Szórakoztatóipari Szövetség (a továbbiakban: EICTA) tagjaként tartott bemutatót terméke működéséről. E tekintetben megállapítható, hogy a fenti módon bemutatott termék 30" képátmérőjű monitor volt, míg a jelen ügyben a 20" képátmérőjű monitorról van szó, amely tehát soha nem képezte a nómenklatúra bizottság vizsgálatának tárgyát.

27 A Bizottságnak ráadásul nincs tudomása tagállami bíróságoknak az érintett termék tarifális besorolásával kapcsolatos olyan döntéséről, amelynek kimenetele a megtámadott rendelettől függne.

28 A felperes nem az egyedüli vállalkozás, amelyet ténylegesen vagy potenciálisan érint a megtámadott rendelet. A rendelet nem tartalmaz a felperes termékeiről készült fényképeket, sem utalást olyan logóra, kereskedelmi védjegyre vagy más tulajdonjogra, amely őt illeti meg. A megtámadott rendelet mellékletében szereplő táblázat első oszlopának 2. sorában felsoroltakkal azonos műszaki jellemzőkkel rendelkező LCD monitorok behozatalára vonatkozó kizárólagos jog hiányát a felperes maga is megerősítette a megtámadott rendelet elfogadását követően az ír hatóságokhoz intézett vámfelfüggesztés iránti kérelmében és az ahhoz csatolt kísérőlevelében.

29 Végezetül a felperes nem hivatkozott arra, hogy ő lenne a szóban forgó termék egyedül feljogosított importőre.

30 A felperes azt állítja, hogy a megtámadott rendelet mellékletében szereplő táblázat 2. sorában található besorolás annak ellenére, hogy rendeleti rendelkezés formáját ölti, valójában olyan határozat, amely őt közvetlenül és személyében érinti.

31 Hangsúlyozza, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint általános hatályú jogi aktus bizonyos körülmények között közvetlenül és személyükben érinthet egyes gazdasági szereplőket, és ebből következően ez utóbbiak az EK 230. cikk negyedik bekezdése alapján azt megtámadhatják (lásd a fent hivatkozott Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 59. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). A felperes szerint a jelen esetben teljesülnek a "Plaumann-kritériumok".

32 A felperes azt állítja, hogy a megtámadott rendelet közvetlen hatást gyakorol a jogi helyzetére, és nem hagy mérlegelési lehetőséget az intézkedés végrehajtásával megbízott címzettek számára, mert az ilyen végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül a közösségi szabályozás alapján történik (lásd a C-386/96. P. sz., Dreyfus kontra Bizottság ügyben 1998. május 5-én hozott ítélet [EBHT 1998., I-2309. o.] 43. pontját).

33 A személyes érintettséget illetően a felperes úgy véli, hogy a megtámadott rendelet sajátos jellemzői vagy valamely, őt minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rá, és ennek folytán az őt hasonló módon egyéníti, mint egy határozat címzettjét.

34 A fentiek kapcsán arra hivatkozik, hogy a megtámadott rendelet elfogadását eredményező közigazgatási eljárást az általa 2004 szeptemberében az IRC-hez benyújtott, KTF kibocsátása iránti kérelem indította el, amelyet az említett hatóságok véleménynyilvánítás céljából a nómenklatúra bizottsághoz továbbítottak. A felperes 2005 januárjában saját kezdeményezésére és az EICTA támogatásával az említett bizottság tagjai előtt bemutatót tartott a 30" képátmérőjű LCD monitorai használatáról. Ráadásul a tagállamok részére megküldtek egy tarifális besorolásról szóló rendelettervezetet, amely "Apple típusú" monitorokat említett. E tervezet a TAXUD/573/2005 számú bizottsági munkadokumentum mellékletét képezte.

35 A felperes állítása szerint a megtámadott rendelet elfogadásához vezető eljárás keretében a nómenklatúra bizottság előtt sem az övével azonos, sem ahhoz hasonló egyéb készülék kapcsán nem került sor bemutatóra vagy vitára. Ráadásul a felperes az egyetlen olyan vállalkozás, amely e terméknek a 8471 vámtarifaszám alá való besorolása vonatkozásában KTF-fel rendelkezik.

36 A fentieken kívül arra is hivatkozik, hogy a megtámadott rendelet kifejezetten az Apple 20" képátmérőjű LCD monitorának besorolására vonatkozik, tekintettel arra, hogy az említett rendelet mellékletében szereplő táblázat második sora részletesen leírja e termék jellemzőit, és a piacon nem található hasonló tulajdonságokkal rendelkező más termék. Következésképpen a felperes az egyetlen olyan vállalkozás, amelynek a jogi helyzetét érinti, vagy érintheti a megtámadott rendelet elfogadása.

37 A fent hivatkozott Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügyben hozott ítélet kapcsán a felperes azzal érvel, hogy nem kizárólag az említett ítélet alapjául szolgáló ügy ténybeli körülményei lehetnek olyan "kivételes körülmények", amelyek alapján valamely vállalkozás személyes érintettsége megállapítható. Éppen ellenkezőleg, az említett ítéletből közvetetten arra a magasabb rendű jogelvre lehet következtetni, hogy az ügy összes ténybeli körülményét - tekintet nélkül azok jellegére - együttesen és összefüggésükben kell figyelembe venni annak megítélése érdekében, hogy egy adott tarifális besorolás annak általános és elvont megfogalmazása ellenére valójában egyedi termékre vonatkozik.

38 A Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló ügy és a jelen ügy jelentős hasonlóságokat mutat, különösen a tekintetben, hogy mindkét besorolási eljárás az említett ügyek felpereseinek KTF iránti kérelmével indult meg, és mindkét esetben a nemzeti hatóságoknál felmerülő besorolási nehézségek miatt léptek kapcsolatba a Bizottsággal. Ezenkívül a megtámadott rendelet érinti az összes olyan nemzeti eljárást, amely az IRC-hez - a felperes 20", 23" és 30" képátmérőjű LCD monitorai vonatkozásában - benyújtott besorolási kérelmekkel indult meg.

39 A szóban forgó termék működésének felperes általi bemutatására kizárólag azért került sor az EICTA égisze alatt, mert a Bizottság ragaszkodott e szakmai szövetség egy képviselőjének jelenlétéhez, és lehetetlen volt más időpontot találni a bemutató megszervezésére. A 30" képátmérőjű LCD monitor használata egészen egyszerűen azzal magyarázható, hogy a bemutatóra tágas teremben került sor, és mivel a két termék jellemzői a mérettől eltekintve megegyeznek, ez a monitor volt jobban látható a bizottság tagjai számára.

40 A felperes arra is hivatkozik, hogy ha a megtámadott rendelet nem is tartalmazza az Apple logó fényképét, a nómenklatúra bizottság tagjai kétségtelenül tudtak arról, hogy az Apple LCD monitorának megfelelő besorolását vitatják meg, amit megerősít az is, hogy azt az IRC példaként említette a nómenklatúra bizottsághoz intézett egyik nyilatkozatában.

41 A felperes vámfelfüggesztési kérelme azért nem utalt egyértelműen az Apple 20" képátmérőjű LCD monitorára, mert a benne foglalt leírás a bizottsági iránymutatások követelményeinek megfelelően általános jellegű volt.

42 Végül az a körülmény, hogy a fent hivatkozott Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló ügyben a Sony társaság a szóban forgó termék egyedül feljogosított importőre volt a Közösségben, nem bírt jelentőséggel a személyes érintettségének megállapítása szempontjából. Ráadásul a gyakorlatban lehetetlen, hogy bárki ilyen termék egyedüli importőre legyen, mivel az esetlegesen az interneten keresztül közvetlenül is megvásárolható.

43 Keresetének tárgya kapcsán a felperes pontosítja, hogy a teljes intézkedés megsemmisítése helyett csak a megtámadott rendelet mellékletében szereplő táblázat 2. sorának megsemmisítését kéri az Elsőfokú Bíróságtól.

Az Elsőfokú Bíróság álláspontja

44 Az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében a valamely rendelet megsemmisítése iránt természetes vagy jogi személy által indított kereset elfogadhatósága azon feltétel függvénye, hogy a megtámadott rendelet valójában olyan határozatnak minősüljön, amely e személyt közvetlenül és személyében érinti. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a rendelet és a határozat közötti megkülönböztetési ismérv a kérdéses jogi aktus általános hatályában vagy annak hiányában keresendő. A jogi aktus általános hatályú, amennyiben objektíven meghatározott helyzetekre vonatkozik, és jogi hatásait általános és absztrakt módon meghatározott személyek csoportjai tekintetében fejti ki (lásd az Elsőfokú Bíróság T-35/06. sz., Honig-Verband kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 11-én hozott ítéletének [EBHT 2007., II-2865. o.] 39. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

45 A következetes ítélkezési gyakorlat szerint tehát természetes és jogi személyek főszabály szerint nem jogosultak az EK 230. cikk negyedik bekezdése alapján tarifális besorolásról szóló rendeletek elleni megsemmisítési kereset benyújtására. A bennük foglalt leírások konkrétnak látszó megfogalmazása ellenére ezek a jogi aktusok minden tekintetben általános hatállyal bírnak, mivel egyrészről a leírt típusnak megfelelő minden termékre vonatkoznak függetlenül azok más egyéni jellemzőitől és származásától, másrészről a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása érdekében hatályuk a Közösség összes vámhatóságára és az összes importőrre kiterjed (lásd a 40/84. sz., Casteels kontra Bizottság ügyben 1985. február 14-én hozott ítélet [EBHT 1985., 667. o.] 11. pontját és a fent hivatkozott Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 58. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

46 A jelen ügyben a megtámadott rendelet mellékletében szereplő táblázat 2. sora úgy rendelkezik, hogy az első oszlopban leírt jellemzőkkel rendelkező árukat a Kombinált Nómenklatúra keretében a 8528 21 90 KN-kód alá alá kell besorolni. Ez a rendelkezés minden hasonló vagy a leírt típusnak megfelelő termékre alkalmazandó, függetlenül azok más egyéni jellemzőitől és származásától (e vonatkozásban lásd a fent hivatkozott Casteels kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 11. pontját).

47 Az említett rendelkezés tehát az EK 249. cikk második bekezdése értelmében általános hatállyal bír. Objektív módon meghatározott helyzetekre alkalmazandó, valamint általános és absztrakt módon kijelölt csoportokra, különösen az általa megnevezett termékek importőreire nézve jár joghatással (e vonatkozásban lásd a fent hivatkozott Iposea kontra Bizottság ügyben hozott végzés 24. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

48 Bizonyos körülmények között azonban akár általános hatályú jogi aktus is érinthet közvetlenül és személyükben egyes gazdasági szereplőket, ezért ez utóbbiak az EK 230. cikk negyedik bekezdése alapján azt megtámadhatják, azzal a feltétellel, hogy az említett jogi aktus sajátos jellemzőik vagy valamely, őket minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rájuk, és ezáltal az őket hasonló módon egyéníti, mint egy határozat címzettjét (a Bíróság 25/62. sz., Plaumann kontra Bizottság ügyben 1963. július 15-én hozott ítéletének [EBHT 1963., 197. o.] 223. pontja és C-309/89. sz., Codorníu kontra Bizottság ügyben 1994. május 18-án hozott ítéletének [EBHT 1994., I-1853. o.] 20. pontja).

49 E tekintetben a felperes különösen arra hivatkozik, hogy a kérdéses besorolási eljárást az általa az IRC-hez benyújtott KTF iránti kérelem indította meg, a nómenklatúra bizottság előtt egyetlen más hasonló terméket sem mutattak be, továbbá a szóban forgó termék működésének bemutatása alapján a tagállamok között köröztettek egy tarifális besorolásról szóló rendelettervezetet, amely "Apple típusú" monitorokat említett.

50 Az említett körülmények azonban nem olyan jellegűek, hogy a felperest az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében egyénítenék. Az a tény ugyanis, hogy egy gazdasági szereplő részt vesz a jogi aktus elfogadásához vezető folyamatban, csak abban az esetben egyéníti őt a kérdéses jogi aktus viszonylatában, ha az alkalmazandó közösségi jogi szabályozás bizonyos eljárási garanciákat biztosít a számára (lásd az Elsőfokú Bíróság T-369/03. sz., Arizona Chemical és társai kontra Bizottság ügyben 2005.december 14-én hozott végzésének [EBHT 2005., II-5839. o.] 72. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Jelen esetben azonban erről nincsen szó.

51 Egyébiránt, még ha a fent hivatkozott Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló ügyben benyújtott kereset elfogadhatóságának kimondása során figyelembe is vettek hasonló körülményeket, azok - különösen a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlatra tekintettel - nem számíthattak döntő tényezőnek. Az említett ügyben csak "[a] fenti összes tényezőt figyelembe véve" és "az ügy kivételes körülményeire tekintettel" ismerték el a felperes személyes érintettségét (a fent hivatkozott Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 77. pontja).

52 A fentiek hasonlóképpen vonatkoznak arra a körülményre is, hogy a felperes az egyedüli olyan gazdasági szereplő, amely a kérdéses terméknek a 8471 vámtarifaszám alá való besorolása vonatkozásában KTF-fel rendelkezik. Egyrészről a KTF korlátozott érvényességi idejét 12. cikkében maga a Vámkódex rögzíti. Másrészről megjegyzendő, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az, hogy többé-kevésbé pontosan meghatározható azon jogalanyoknak a száma, sőt kiléte, akik tekintetében az intézkedés alkalmazandó, semmiképpen sem jelenti azt, hogy őket ez az intézkedés személyükben érintené, ha a rendelet alkalmazása a szóban forgó jogi aktus által meghatározott, objektív jogi vagy ténybeli helyzet alapján valósul meg (az Elsőfokú Bíróság T-138/98. sz., ACAV és társai kontra Tanács ügyben 2000. február 22-én hozott ítéletének [EBHT 2000., II-341. o.] 64. pontja és a fent hivatkozott Iposea kontra Bizottság ügyben hozott végzés 31. pontja).

53 Pontosítani kell, hogy az a körülmény, hogy a felperes a szóban forgó termék egyedül feljogosított importőre a Közösségben, az egyéni érintettség megítélése szempontjából kizárólag a "fenti összes tényezőt figyelembe véve" bír jelentőséggel, de önmagában nem elegendő annak bizonyításához, hogy a megtámadott rendelet a felperest személyében érintette (e tekintetben lásd a fent hivatkozott Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 75. pontját). E vonatkozásban a felperes nem állítja, hogy ő lenne a kérdéses LCD monitorok kizárólagos importőre, és nem hivatkozik olyan jogára, amely lehetővé tenné számára e termékek Európai Gazdasági Térségbe irányuló importjának megtiltását. A megtámadott rendelet kizárólag annyiban érinti, hogy objektív minőségében 20" képátmérőjű LCD monitorok tényleges és potenciális importőre.

54 A szóban forgó besorolás tárgyát képező termék leírásáról megállapítható, hogy az nagyon általános jellegű. Ráadásul a megtámadott rendelet mellékletében szereplő táblázat nem tartalmaz olyan fényképet, logót vagy más jelzést, amely feltüntetné az Apple védjegyet.

55 Nem szól a fenti következtetés ellen az a tény, hogy az IRC által a nómenklatúra bizottsághoz intézett nyilatkozatban Apple monitorokra utaltak, valamint az sem, hogy állítólag, de nem bizonyítottan a tagállamok körében olyan, tarifális besorolásról szóló rendelettervezetet köröztettek, amely "Apple típusú" monitorokat említett. Ebben az esetben arról van szó, hogy a megtámadott rendelet elfogadásához vezető eljárás során általános referenciatermékre utaltak, és nem egyedi terméket neveztek meg.

56 Összefoglalva, a felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott rendelet elfogadására az ő KTF iránti kérelme és a termék működésének a nómenklatúra bizottság előtti bemutatása alapján került sor, hogy rendelettervezetet köröztettek az "Apple típusú" monitorok tarifális besorolásról, továbbá hogy egyedül ő rendelkezik KTF-fel a 8471 vámtarifaszám vonatkozásában.

57 A korábban leírtakból leszűrhető, hogy az említett tényezők egyike sem elegendő önmagában azon következtetés levonásához, hogy a felperest a megtámadott rendelet személyében érintette. A fent hivatkozott Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügy fényében azonban helyénvaló elemezni, hogy a "jelen ügy kivételes körülményei között" a megtámadott rendelet a határozat címzettjéhez hasonló módon egyéníti-e a felperest.

58 A jelen esetben azonban nem erről van szó. Az érintett áruk kellően általános leírása, valamint a konkrét gazdasági szereplőre világosan utaló minden képi vagy szöveges elem hiánya a jelen esetben a felperes személyes érintettségét teljes mértékben kizárja.

59 A fentiek alapján megállapítható, hogy a felperest a megtámadott rendelet kizárólag abban az objektív minőségében érinti, amely szerint az említett rendelet mellékletében található táblázatban leírt LCD monitorok importőre, és ugyanazon az alapon, mint bármely más, ténylegesen vagy potenciálisan azonos helyzetben lévő gazdasági szereplőt.

60 A fenti megállapítások összességéből az következik, hogy a megtámadott rendelet nem érintette személyében a felperest, és ezért a keresetet - mint elfogadhatatlant - el kell utasítani.

A költségekről

61 Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 87. cikkének 2. §-a szerint az Elsőfokú Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperes pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (ötödik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2) Az Apple Computer Internationalt kötelezi a költségek viselésére.

Kelt Luxembourgban, 2008. február 19.

E. Coulon M. Vilaras

hivatalvezető elnök

* Az eljárás nyelve: angol.