BH 2021.4.101 A gyülekezési jog a tulajdonos (birtokos) engedélyével magántulajdonban álló területen is gyakorolható, de a jog gyakorlásának korlátot szab a tulajdonosnak az Alaptörvényben védett tulajdonhoz (birtokláshoz) való joga. Ha valaki meghatározott célból a nyilvánosság számára korlátozottan nyitva álló helyiségbe más céllal bemegy és felszólítás ellenére azt nem hagyja el, birtokháborítást követ el abban az esetben is, ha ott gyülekezési jogát kívánja gyakorolni [1989. évi III. tv. (régi Gytv.) 2. § (3) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 5:5. § (1) bek., 5:13. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A b.-i ingatlan a felperes tulajdona, aki abban bankfiókot működtet. 2017. február 2-án 16 óra 8 perckor 16 fő - köztük a per alperesei - az I. rendű alperes vezetésével megjelent a bankfiókban abból a célból, hogy "az első besátorozásuk" egyéves évfordulóját "megünnepeljék". A demonstráló csoport tagjai az ügyféltérbe mentek, és azt szinte teljesen elfoglalták. Levették a kabátjaikat, amely alatt - az V. rendű alperes kivételével - valamennyien a korábbi demonstrációk során is használt sárga pólót viselték. Az I. rendű alperes felállított egy piros színű sátrat, amelyre ő és a IV. rendű alperes bankellenes feliratokat tartalmazó papírlapokat helyezett el, valamint a sátor köré sárga szalagot ragasztottak. Az alperesek körbe állták a sátrat, majd a III. rendű alperes elővette az általa hozott tortát, meggyújtotta az azon lévő gyertyát és a tortát elosztotta a demonstrálók között. A torta elfogyasztását követően az alperesek többsége bankellenes feliratokat tartalmazó papírlapokat vett elő.

[2] A fiókigazgató-helyettes azonnal tájékoztatta a bank biztonsági munkatársát, valamint a fiókigazgatót a demonstrálók megjelenéséről. A főigazgató-helyettes, valamint a szolgálatot teljesítő személy- és vagyonőr a felperes házirendjére hivatkozva felszólította az alpereseket a demonstráció befejezésére és a bankfiók területének az elhagyására. A vagyonőr ezt követően megpróbálta kiterelni az alpereseket a bankfiókból, de ez nem járt sikerrel, ezért a felperes munkatársa 16 óra 15 perckor értesítette a rendőrséget.

[3] A demonstráció tartama alatt az alperesek a bankellenes feliratokat tartalmazó papírlapokat maguk elé tartották. Az I., az V., a XI. és a XIV. rendű alperesek fényképezőgéppel felvételeket készítettek egymásról, illetve a bankban tartózkodó ügyfelekről és az alkalmazottakról.

[4] 16 óra 24 perckor két rendőrjárőr érkezett a bankfiókba, akik a demonstrálókat igazoltatták. 16 óra 38 perckor a VI. és a XI. rendű alperes bankellenes feliratokat tartalmazó papírlapokat ragasztott az ügyféltér és az ún. 24 órás zóna közötti üvegajtóra. A VI. rendű alperes az ügyféltérben lévő egyik oszlopra is plakátot, valamint sárga szalagot ragasztott. 17 óra 2 perckor a főigazgató-helyettes ismételten felszólította az alpereseket a bankfiók területének elhagyására, az alperesek ezt követően lebontották a sátrat és kivonultak a bankfiókból.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[5] A felperes keresetében annak a megállapítását kérte, hogy az alperesek birtokháborítást követtek el. Kérte továbbá, hogy a bíróság az alpereseket tiltsa el a birtokháborító magatartástól.

[6] Keresete indokaként előadta, hogy az alperesek a magatartásukkal több ponton is megsértették a házirendet, amely a bank honlapján, valamint minden bankfiókban a kihelyezett érintőképernyős számítógépen, illetve az ügyféltérben bárki által hozzáférhető helyen közzétételre került. Utalt rá, hogy a házirend 1. pontja rögzíti, hogy az ügyfélfogadásra nyitva álló területeken kizárólag a bank által nyújtott pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyintézés céljából, illetve a bank által külön eseti vagy állandó jelleggel engedélyezett célból lehet tartózkodni. A házirend 3. pontja szerint tilos minden olyan magatartás tanúsítása, amely az ügyfelek kiszolgálását, a bank működését zavarja, a munkatársak és az ügyfelek jogait és törvényes érdekeit sérti, biztonságérzetét csökkenti, vagy alkalmas arra, hogy bennük megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A 4. pont értelmében különösen ilyen magatartásnak minősül, ha a bankfiók területén megjelenő személy fenyegetően, erőszakosan riadalmat vagy megbotránkoztatást kiváltó módon lép fel más ügyfelekkel, vagy a bank munkatársaival szemben, továbbá, ha demonstrál, hirdetményt, plakátot, transzparenst, szórólapot helyez el, vagy politikai véleményt nyilvánít, hangoskodik, vagy más módon olyan hangzavart kelt, amely az ügyfelek kiszolgálását zavarja vagy akadályozza, az ügyintézők és az ügyfelek figyelmét elvonja, ha a bank előzetes engedélye nélkül kép-, illetve hangfelvételt készít, ezen felvételek készítésére alkalmas eszközt ilyen célból használ, továbbá, ha nem ügyintézés céljából jelenik meg, vagy az ügyintézés befejezésekor az ügyfélfogadásra nyitva álló területet elfogadható indok nélkül nem hagyja el.

[7] A felperes szerint az alperesek a bankfiókban tanúsított magatartásukkal a házirend valamennyi hivatkozott pontját megszegték, ezen túlmenően szerinte az is megállapítható, hogy megsértették a békés birtokláshoz való jogát, demonstrálásukkal zavarták az alkalmazottakat és az ügyfeleket a banki ügyintézésben.

[8] Utalt arra, hogy az alpereseknek a bankfiókjaiban tanúsított tevékenysége rendszeresnek tekinthető: rendszeresen szerveznek újabb és újabb demonstrációkat.

[9] Hivatkozott arra is, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Gytv.) 2. § (3) bekezdése szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának a sérelmével.

[10] Hangsúlyozta, hogy az alperesek kívülről könnyen azonosítható egységes ruházatban, azonos szövegezésű transzparensekkel a rá és a vezérigazgatóra vonatkozó véleménynyilvánítást kifejező molinókkal szándékegységben fejtették ki a magatartásukat, cselekményeik demonstrációnak minősülnek, így a tevékenységük a régi Gytv. hatálya alá tartozik.

[11] Előadta, hogy nem járult hozzá a perbeli rendezvény megtartásához, továbbá, hogy a perbeli ingatlan a tulajdona, amelynek a területén teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. Erre figyelemmel arra hivatkozott, hogy jogában áll kizárni a tulajdonát érintő minden jogosulatlan behatást, ennek érdekében pedig jogában áll a tulajdonát képező ingatlanban magatartási szabályokat meghatározni, a birtoklásában őt jogalap nélkül háborító személyekkel szemben fellépni.

[12] Érvelése szerint a gyülekezési jog gyakorlója csak annyiban élhet jogszerűen más alapjogok terhére alkotmányos jogaival, amennyiben az a szükségesség és az arányosság követelményének megfelel, a gyülekezési jog gyakorlásának határt szabnak a tulajdonjog védelmére és ezen belül a birtokvédelemre vonatkozó törvényi rendelkezések. Keresetében valamennyi alperes tekintetében megjelölte a birtokháborító magatartások körét.

[13] Az alperesek ellenkérelmükben kérték a kereset elutasítását.

[14] Állították, hogy a felperes nem terjesztett elő határozott kereseti kérelmet, mert nem fejtette ki pontosan, hogy mely magatartásuk birtoksértő, továbbá, hogy milyen mértékben zavarták a bankfiók működését. Azt nem vitatták, hogy a perbeli időpontban a bankfiókban megjelentek. Álláspontjuk szerint a nyitvatartási idő alatt a belépéshez nem szükséges engedély, oda bárki beléphet, aki a bank jelenlegi vagy leendő ügyfele és ezzel kapcsolatban valamilyen ügyet szeretne intézni. Állították, hogy ügyintézés végett jelentek meg, mivel a felperes és a többi bank által becsapott és kifosztott többmilliós devizahiteles társadalomnak komoly és súlyos elintézetlen ügye van a bankrendszerrel.