32015R1963[1]

A Bizottság (EU) 2015/1963 végrehajtási rendelete (2015. október 30.) a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1963 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. október 30.)

a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. Ideiglenes intézkedések

(1) Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2015. május 22-én kivetette az (EU) 2015/787 végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) (2) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy KNK) származó aceszulfám-kálium, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, egyes készítményekben és/vagy keverékekben található aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vámot.

(2) A Celanese Sales Germany GmbH (a továbbiakban: panaszos) által 2014. július 22-én benyújtott panaszt követően 2014. szeptember 4-én megkezdődött a vizsgálat. A panaszos a 2015. augusztus 1-jei névváltoztatásáig hivatalosan a Nutrinova Nutrition Specialties & Food Ingredients GmbH nevet viselte. A panaszos az aceszulfám-kálium (vagy más nyelvterületen "Ace K") kizárólagos gyártója az Unióban, így az Ace K teljes uniós gyártásának 100 %-át teszi ki.

(3) Az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdésének megfelelően a dömping és a kár vizsgálata a 2013. július 1-jétől2014. június 30-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.2. Az eljárás további menete

(4) Azon lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján kivetették az ideiglenes dömpingellenes vámot (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtott be írásos észrevételt az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra.

(5) A panaszos a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő (a továbbiakban: meghallgató tisztviselő) előtti meghallgatást kezdeményezett. A meghallgatást 2015. július 8-án tartották. A panaszos az ideiglenes megállapítások számos szempontját vitatta, különösen a dömping- és kárkülönbözetek számításakor végzett módosításokkal kapcsolatban.

(6) A Bizottság mérlegelte az érdekelt felek szóbeli és írásbeli észrevételeit, és az ideiglenes megállapításokat indokolt esetben ezeknek megfelelően módosította.

(7) A Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a KNK-ból származó Ace K behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot ki kívánja vetni, és az ideiglenes vám révén biztosított összegeket véglegesen be kívánja szedni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). A felek számára határidőt biztosítottak ahhoz, hogy a végleges nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban közölhessék észrevételeiket. A panaszos kérelme alapján 2015. szeptember 22-én még egy meghallgatásra került sor a meghallgató tisztviselővel.

(8) Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte és indokolt esetben figyelembe vette.

1.3. Mintavétel

(9) A KNK-ban lévő független importőrök és exportáló gyártók korlátozott számára tekintettel elmaradt a mintavételi eljárás, így az arra vonatkozó észrevételek hiányában a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (7)-(11) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapításokat.

2. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(10) Az érintett termék az ideiglenes rendelet (17) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium (a 6-metil-1,2,3-oxatiazin-4(3H)-on-2,2-dioxid káliumsója; CAS-nyilvántartási szám: 55589-62-3), valamint a Kínai Népköztársaságból származó, egyes készítményekben és/vagy keverékekben található aceszulfám-kálium, amely jelenleg az ex 2106 90 92, az ex 2106 90 98, az ex 2934 99 90 (TARIC-kód: 2934999021), az ex 3824 90 92, az ex 3824 90 93 és az ex 3824 90 96 KN-kód alá tartozik.

(11) Az ideiglenes rendelet (18) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően az aceszulfám-káliumot mesterséges édesítőszerként széles körben alkalmazzák, például élelmiszerekben, italokban és gyógyszerkészítményekben.

(12) Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a különböző tagállamok és Svájc vámhatóságai aggályukat fejezték ki az Ace-K készítményeknek és/vagy keverékeknek az érintett termékek meghatározásába történő ideiglenes bevonása által okozott végrehajtási nehézségekkel kapcsolatban. A vizsgálat során kiderült, hogy az Ace-K-t tartalmazó ilyen készítmények és/vagy keverékek behozatalára tulajdonképp nem került sor a vizsgálati időszakban. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal hiánya miatt a készítmények és keverékek ne tartozzanak a termékkör meghatározásába. E magyarázatnak nincs köze a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggésekkel és az uniós érdekkel kapcsolatos megállapításokhoz. Míg a Bizottság a vizsgálat során azonosított egy uniós gyártó által egy keverék kidolgozásához kapcsolódó egyes tevékenységeket, azok hatását kivételes jellegük miatt már az ideiglenes szakaszban kizárta az elemzésből. A fogalom tisztázása csak a készítményekben és/vagy keverékekben lévő aceszulfám-káliumot érinti és gyakorlatilag nincs hatással az eljárás alkalmazási körére vagy a dömpingre és a kárra vonatkozó ideiglenes megállapításokra.

(13) A vámhatóságok által jelentett számottevő végrehajtási nehézségek tekintetében az aceszulfám-kálium tiszta formájának készítményekbe és/vagy keverékekbe történő átalakításával kapcsolatos lehetséges végrehajtási kockázatok nem indokolták azok felvételét. A készítmények és keverékek bevonása ezért nem helyénvaló.

(14) Az érintett termék meghatározását ezért úgy kellene tisztázni, hogy az csak a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-káliumra (a 6-metil-1,2,3-oxatiazin-4(3H)-on-2,2-dioxid káliumsója; CAS-nyilvántartási szám: 55589-62-3) (a továbbiakban: a vizsgálat tárgyát képező termék) vonatkozzon, amely jelenleg az ex 2934 99 90 (TARIC-kód: 2934999021) KN-kód alá tartozik (a továbbiakban: az érintett termék). Az aceszulfám-kálium aceszulfám-K (vagy más nyelvterületen "Ace K") néven is ismert. Amennyiben az ilyen készítményekre és/vagy keverékekre ideiglenes dömpingellenes vámot vetnek ki, azt el kell engedni.

(15) A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel ezzel kapcsolatban. Az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdésének következtetéseit ennélfogva a Bizottság megerősíti.

3. DÖMPING

3.1. Rendes érték

(16) Az aceszulfám-kálium kínai gyártóinak egyike sem kérelmezte a piacgazdasági elbánást, ezért a rendes érték megállapításához nem lehetett felhasználni a belföldi értékesítési áraikat vagy az előállítási költségeiket. A vizsgálati időszak során az aceszulfám-káliumot csak a KNK-ban és az Unióban gyártották. A rendes értéket ezért nem lehetett egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban érvényes ár vagy számtanilag képzett érték vagy egy ilyen harmadik országból más országokba, többek között az Unióba irányulóan felszámított ár alapján meghatározni.

(17) Következésképp az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket "bármilyen egyéb, ésszerű alapon" kell meghatározni.

(18) Ezzel kapcsolatban a Bizottság a rendes érték megállapításának kiindulási alapjaként az Unióban hasonló termékért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árat, azaz az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítési árát vette, és azt követően azt az árat úgy igazította, hogy kivonta belőle a kizárólag az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó, az árképzés egyedi mintáit, valamint a panaszos által kifejlesztett rendkívül specifikus és eltérő termékkel kapcsolatos tevékenységeket tükröző három elem hatását.

(19) A vizsgálat megállapította, hogy a jelen esetben érintett termék árképzésében szerepelnek a mennyiségekre és vásárlók típusaira vonatkozó egyedi mintázatok, a minőségi különbségek, valamint csak a panaszos által kifejlesztett új, rendkívül specifikus és eltérő termékkel kapcsolatos kivételes költségek. A Bizottság ezért az említett egyedi mintázatok bemutatása és a rendes érték ésszerű alapon történő meghatározása érdekében bevezette a szükséges kiigazításokat.

(20) A panaszos vitatta, hogy árait kiigazították volna a rendes érték megállapítása céljából; állítása szerint az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében az nem volt helyénvaló.

(21) A fenti megjegyzések az ideiglenes rendeletben rögzített megközelítéshez hasonlóan igénylik a bizottsági megközelítés tisztázását. Az ideiglenes rendelet (26) és (27) preambulumbekezdésére vonatkozóan egyértelművé kell tenni, hogy a lenti (23)-(38) preambulumbekezdésben leírt három kiigazításra az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendes érték "bármilyen egyéb, ésszerű alapon" történő meghatározásának részeként került sor. Ezért nem az volt a kérdés, hogy az exportárral való összehasonlítás érdekében ki kell-e igazítani a rendes értéket, hanem hogy analóg országként felhasználható, megfelelő piacgazdasággal rendelkező harmadik ország hiányában is ésszerű alapon kapjunk rendes értéket. Az uniós gazdasági ágazat árait csak kiindulási pontként használták fel az ésszerű rendes érték megállapításának folyamatában, és egy ilyen ésszerű rendes érték kiszámításához kiigazításokra volt szükség.

(22) A Bizottság ezért elutasítja azt az állítást, hogy e kiigazításoknak nem volt jogalapja.

3.1.1. A kereskedelmi szint kiigazítása

(23) Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos, jóllehet elismerte, hogy a kiigazítás indokolt volt, mivel a Kínából származó exportértékesítések elsősorban unióbeli kereskedők felé irányultak, miközben az uniós gyártó értékesítései többnyire végfelhasználókat céloztak, megkérdőjelezte a kereskedői szinten meghatározott rendes érték elérésére irányuló kiigazítás mértékét. Mivel kevés értékesítés valósult meg az uniós gazdasági ágazat értékesítési jegyzékén szereplő forgalmazók felé, így ezen adatokat nem lehetett felhasználni a megfelelő kiigazítási vámtétel megállapításához a kereskedelmi szintben tapasztalt különbségek vonatkozásában. A kiigazítási vámtételt ezért ideiglenesen a kereskedőkre és végfelhasználókra irányuló kínai értékesítések közötti árkülönbség alapján számították ki. A panaszos vitatta, hogy ez megfelelő alap lenne és megjegyezte, hogy a kereskedelmi szint kiigazítását az élelmiszer-összetevők ágazatában működő azon három nagy uniós forgalmazó által realizált bruttó árrés alapján kellett volna meghatározni, akik mind forgalmaztak aceszulfám-káliumot.

(24) A Bizottság elfogadta, hogy ebben az esetben helyénvalóbb a kiigazítás mértékét az érintett forgalmazók által nyert bruttó árrés alapján kiszámítani. A panaszos által javasolt módszertan azonban több hibát tartalmaz, mivel a panaszos által említett forgalmazóknak csak egyike működött együtt, és az adatok ezen importőrök által forgalmazott valamennyi termékre vonatkoznak, amely adatok többsége nem termékekre vonatkozik. A Bizottság ezért kiigazította a javasolt módszertant, hogy felvegye a vizsgálat során ellenőrzött és kizárólag az aceszulfám-káliumra vonatkozó adatokat is. E célból a Bizottság meghatározta az összes együttműködő importőr által realizált bruttó árrést. Ezen árrés csak az aceszulfám-kálium forgalmazására vonatkozik. Ez a felülvizsgált módszertan a kereskedelmi szint kiigazítási vámtételének felülvizsgálatát eredményezte az ideiglenes szakaszban használt vámtételhez képest. A szóban forgó felülvizsgált vámtételt alkalmazták és tüntetik fel a lenti (53) preambulumbekezdésben foglalt táblázatban lévő dömpingkülönbözetben.

(25) Egy kínai exportáló gyártó megjegyezte, hogy a kereskedelmi szintben tapasztalt különbségek kiigazítására vonatkozó ideiglenes vámtételt nem hozták tudomásukra. A vámtéttel a fenti (24) preambulumbekezdésben foglaltak szerint már nem releváns, mert azt felváltotta egy másik. Mindenesetre tekintve, hogy az ideiglenes kiigazítás két kínai együttműködő exportáló gyártótól származó adatokon alapult mind a kereskedőkre, mind a felhasználókra irányuló értékesítések megadásával, a pontos mennyiség bizalmas üzleti adatokat érint és így nem hozható nyilvánosságra.

3.1.2. A minőségi különbségek és azok piaci megítélésének kiigazítása

(26) A minőségi kiigazítást illetően a panaszos először azzal érvelt, hogy nem volt minőségkülönbség a kínai termék és az uniós gyártó által előállított hasonló termék között, így a kiigazítás nem volt indokolt. A panaszos továbbá megkérdőjelezte a bizonyíték reprezentativitását, amely alapján a Bizottság a rendes érték megállapítása során kimutatta a minőségkülönbséget és annak piaci megítélését.

(27) E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy voltak különféle beadványok, amelyek feltárták a kínai termék és a hasonló uniós termék közötti minőségi különbségeket és/vagy a minőségi különbségek piaci megítélését. A panaszos által a panasztétel szakaszában benyújtott és saját weboldalán található információk egyértelműen igazolták, hogy minőségkülönbség áll fenn. Egyes, többnyire korlátozott jellegű beadványok vizsgálati jegyzőkönyveket és érdekelt felektől érkező írásos beadványokat tartalmaznak. Ennélfogva elegendőnek bizonyult azon bizonyíték reprezentativitása, amely szerint van valós és/vagy vélt különbség a behozott termék és az uniós gyártó által előállított aceszulfám-kálium minősége között.

(28) Ezen túlmenően az uniós gazdasági ágazatnál, a kínai gyártóknál és az importőröknél tett ellenőrző látogatások során gyűjtött termékspecifikációk megerősítették e minőségkülönbséget, mivel számottevő különbségeket tártak fel a panaszos által értékesített termék és az exportáló gyártók által értékesített termék között a tisztasági normák tekintetében. A kiigazítás ezért indokolt.

(29) Ezenkívül ami a kiigazítás mértékét illeti, az az uniós gazdasági ágazat által küldött beadványban foglalt minőségkülönbség mennyiségi meghatározásán alapul. A Bizottság azt is megállapította, hogy egy kínai gyártó által értékesített aceszulfám-kálium minőségi standardjainak vizsgálati és javítási költségei - egy együttműködő importőr helyszínén végzett ellenőrzés alapján - a Bizottság által végrehajtott kiigazítással megközelítőleg azonosak, ami megerősítette, hogy ésszerű a kiigazítás mértéke.

(30) Egy kínai exportáló gyártó szerint az általa előállított aceszulfám-kálium minősége nemcsak az uniós gyártó által gyártott termékéhez képest alacsonyabb, hanem két kínai versenytárs termékéhez képest is. Azt állította, hogy a termékére vonatkozó minőségi kiigazítás mértékének így magasabbnak kell lennie. Az ezt alátámasztó bizonyítékok között szerepelnek olyan vizsgálati jegyzőkönyvek, amelyek egy másik kínai együttműködő exportáló gyártó termékét hasonlítják össze az említett gyártó termékével, valamint egy uniós importőr által kiadott nyilatkozat is. Ezen importőr azt állította, hogy az érintett terméket ettől a kínai gyártótól alacsonyabb áron vásárolta, mert terméke kínai versenytársa termékéhez képest állítólag alacsonyabb minőségű.

(31) A Bizottság nem fogadta el ezt az állítást, mivel a benyújtott vizsgálati jegyzőkönyveken szereplő dátum a vizsgálati időszaknál korábbi volt. Előfordulhat, hogy a kínai exportáló gyártótól származó érintett termék minősége azóta javult. Ezenfelül bár az alacsonyabb minőségről szóló állítás a két másik együttműködő kínai gyártó mindegyikét érintette, a vizsgálati jegyzőkönyvek a fenti állítást tevő kínai gyártó termékeit csak egy másik kínai együttműködő gyártó termékeivel hasonlították össze. Az importőr által kibocsátott nyilatkozatot illetően az csak a fenti állítást tevő kínai gyártó és egy másik kínai együttműködő gyártó termékére vonatkozott. Ezenfelül az állítás alátámasztására nem nyújtottak be ellenőrizhető bizonyítékot (például az alacsonyabb minőséget és/vagy vételárat igazoló számlákat).

(32) A fentiek alapján a Bizottság indokoltnak és megfelelő szintűnek ítéli a végrehajtott minőségi kiigazítást. Az uniós árak minőségi különbségek bemutatása érdekében történő kiigazítása ezért megerősítést nyer.

3.1.3. K+F és értékesítési kiigazítás a panaszos által kifejlesztett rendkívül specifikus és eltérő termékre vonatkozó tevékenységekkel kapcsolatban

(33) Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos jelezte, hogy a Bizottság nem szolgált magyarázattal arról, hogy az újonnan kifejlesztett termékéhez kapcsolódó költségeket miért vonták le a rendes értékből és azzal érvelt, hogy nem volt indokolt a kiigazítás.

(34) E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy az újonnan kifejlesztett termékhez kapcsolódó költségeket következetesen levonták a dömping- és kárelemzés során, mivel e költségek a panaszos által kifejlesztett rendkívül specifikus és eltérő termékhez kapcsolódnak (lásd a (12)-(14) preambulumbekezdést). E termékek kivételes jellegűek és egyediek az uniós gazdasági ágazat számára. Másrészt mivel az új termék még mindig a teljes piacra dobás folyamatában volt, így a vizsgálati időszakban még csak kis mennyiséget értékesítettek belőle, ennélfogva az értékesítési árak nem voltak reprezentatívak. Az érintett termék általános gyártóinak tekintett kínai exportáló gyártók egyikénél sem merültek fel ilyen költségek. Ezért az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint a rendes érték ésszerű alapon történő meghatározása érdekében a Bizottság ésszerűnek tartotta, hogy kiigazítást tegyen azáltal, hogy kizárja a rendes érték kiszámításából az új termékhez kapcsolódó költségeket.

(35) A panaszos azért is vitatta a kiigazítást, mert a költségeket az árakból vonták le, azzal érvelve, hogy a Bizottságnak az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint erre nincs jogalapja és ezáltal a Bizottság "keveri a szezont a fazonnal". A fenti (21) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően azonban a rendes érték meghatározása az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint történt, és ez a kiigazítás - a rendes érték ésszerű alapon történő meghatározása céljából - e cikk rendelkezései értelmében indokolt volt. Ezenfelül egyértelmű volt, hogy az uniós gazdasági ágazat árképzésére hatást gyakoroltak ezek a rendkívül specifikus és eltérő termékhez kapcsolódó (K+F és elsősorban értékesítési) költségek. A vizsgálatból tulajdonképpen kiderült, hogy az említett költségeket az aceszulfám-káliummal kapcsolatos tevékenységekre fordították, így logikus, hogy e költségek megtérítése érdekében az érintett vállalat árképzése során figyelembe veszi azokat. Az uniós gazdasági ágazat a kérdőívre válaszolva megerősítette, hogy az előállítási költség olyan tényező, amely az árképzési folyamat részének tekintendő.

(36) A panaszos a kiigazítás mértékét is kifogásolta, azt eltúlzottnak ítélte. Hozzátette, hogy a kg-onként kisebb összeget az uniós piacra és egyéb piacokra vonatkozó fejlesztési és értékesítési költségek közötti állítólagos különbségek indokolják. E tekintetben először is ki kell emelni, hogy a panaszos nem a vizsgálat során különböztette meg az egyes piacok szerinti költségeket annak ellenére, hogy a Bizottság kérte az említett fejlesztési és értékesítési költségek részletes lebontását. Másrészt a Bizottság a helyszíni ellenőrző látogatás során nem tudta ellenőrizni ezen adatokat. Ez ellentmond a Bizottság által kiszámított kiigazításnak, mivel az a panaszos által ellenőrzött adatok alapján készült. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a panaszos nem szolgáltatott arra vonatkozóan bizonyítékot, hogy a kiigazítás szintje ésszerűtlen lenne. Mindenesetre a Bizottság nem gondolja, hogy körültekintő lenne az értékesítési, általános és adminisztratív költségek csak egy elemének ily módon történő újbóli meghatározása. A fentiek fényében a Bizottság nem tudja elfogadni ezt az állítást.

(37) Egy kínai exportáló gyártó arra kérte a Bizottságot, hogy tárja fel a panaszos által kifejlesztett rendkívül specifikus és eltérő termékhez kapcsolódó tevékenységekre vonatkozó kiigazítás pontos összegét. Ez azonban nem tehető közzé, mivel jellegénél fogva bizalmas információ.

(38) A Bizottság által a rendes érték ésszerű alapon történő meghatározása érdekében végrehajtott három kiigazítás összege az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítési árának 25 % és 45 %-a között helyezkedik el.

3.1.4. Egyéb kiigazításokra vonatkozó állítások

(39) A fenti magyarázatok alapján a Bizottság a rendes érték ésszerű alapon történő meghatározása során kiindulópontként a kellően ellenőrzött tényleges uniós értékesítési átlagárat vette alapul.

(40) Az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően az uniós gazdasági ágazat vitatta a tényleges értékesítési árak kiindulópontként történő használatát. Különösen azzal érvelt, hogy hozzá kellett volna adni egy "ésszerű haszonkulcsot" az említett tényleges árakhoz. A panaszos véleménye szerint a 2009-ben realizált (15 % és 25 % közötti) haszonkulcs "ésszerű haszonkulcs" lett volna, mivel a panaszos piaci részesedésével, ami abban az évben 50 % alá esett vissza, nem volt domináns helyzetben. A dömping és a kár állítólag 2009-ben még nem következett be.

(41) Az ideiglenes rendelet (66) preambulumbekezdésében már rögzítésre került, hogy az uniós gyártó független fogyasztóknak történő értékesítései nyereségesek voltak. Ezen értékesítések így kiszámított pontos nyereségességéről az uniós gyártón kívül más felek nem szerezhetnek tudomást és ezért az az ideiglenes rendelet 10. táblázatában foglalt mutatókban megtalálható, de 5 % feletti értékről van szó, amely a szintetikus édesítőszerek ágazatában ésszerű. A pontos adatról a Bizottság tájékoztatta a panaszost. Ezenfelül a rendes érték meghatározására az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján került sor. Az uniós gazdasági ágazat árait használták fel kiindulópontként és igazították a panaszos által kifejlesztett rendkívül specifikus és eltérő termékhez kapcsolódó árképzés és tevékenységek uniós ágazatspecifikus tényezőivel összefüggő elemekre. Tekintve ezen eset specifikus tényeit és a dokumentációban rendelkezésre álló információkat, a Bizottság ezt a módszertan ésszerűnek ítélte. Ennélfogva nem volt szükség a rendes érték ésszerű alapon történő meghatározása és a rendes érték újraszámítása érdekében a tényleges haszon célhaszonnal való helyettesítésére, mint ahogy azt a panaszos állította. Ennélfogva a Bizottság elutasítja az állítást.

(42) Végül a panaszos számítási hibát észlelt az uniós gazdasági ágazat értékesítési jegyzékén, amely a rendes érték kiszámításának alapja volt. Ezt a hibát a Bizottság javította és e javítás a lenti (53) preambulumbekezdésben lévő táblázatban látható.

3.1.5. A végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételek

(43) A végleges nyilvánosságra hozatalra adott válaszában a panaszos vitatta, hogy a Bizottság kiszámította a kereskedelmi szintben tapasztalt különbségekkel kapcsolatos levonás összegét a teljes uniós gazdasági ágazat gyártelepi ára alapján, mivel az ár magában foglalta a panaszos által kifejlesztett rendkívül specifikus és eltérő termékhez kapcsolódó kivételes K+F és értékesítési költségeket. Szerinte azt az említett kivételes költségek levonását követően az uniós gazdasági ágazat kiigazított gyártelepi árára kellett volna alkalmazni.

(44) A kereskedelmi szint kiigazítási mértéke azonban - a fenti (24) preambulumbekezdésben foglaltak szerint - az együttműködő importőrök által az aceszulfám-kálium forgalmazása során realizált bruttó árrés súlyozott átlaga. Ezért azt a tényleges értékesítési árra is alkalmazni kellene, mivel az kiigazításnak minősül, hiszen a piacon feltárt objektív értékesítésiár-különbségek kezelésére irányul. A kereskedelmi szint kiigazítása - a piacon megfigyelt tendenciáknak megfelelően - szorosan összefügg az árakkal. Ezért ezt az állítást a Bizottság elutasította.

(45) A nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos ismételten hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi szint kiigazítását az élelmiszer-összetevők ágazatában működő azon három nagy uniós forgalmazó által realizált bruttó árrés alapján kellett volna meghatározni, akik mind forgalmaztak aceszulfám-káliumot. Megkérdőjelezte a Bizottság által alkalmazott felülvizsgált módszertant, mivel a forgalmazók által alkalmazott, a módszertan alapját képező árrés olyan szolgáltatásokat is tartalmazna, amelyeket az uniós gazdasági ágazat irányában a forgalmazóknak nem kellene biztosítaniuk, túl magas árrést eredményezve.

(46) Jóllehet a Bizottság a vizsgálat során azonosított egyes további szolgáltatásokat, a forgalmazókra vonatkozóan megállapított bruttó árrés nem foglalta magában ezen további tevékenységeket és így kizárólag a kereskedési tevékenységhez kapcsolódnak. A kereskedelmi szintben tapasztalt különbségek figyelembevételére megállapított mérték csak a kereskedelmi szintben tapasztalt különbségre vonatkozik és megerősítést nyert, hogy az így kapott mérték megfelelőbb, mint a módszertan alapján a panaszos által javasolt mérték, a fenti (24) preambulumbekezdésben foglaltak szerint. A panaszos ezen kérdéssel kapcsolatos állítását ezért a Bizottság elutasítja.

(47) A végleges nyilvánosságra hozatalra vonatkozóan tett észrevételeiben a panaszos kérelmezte, hogy a Bizottság továbbá hozzon nyilvánosságra több, a panaszos által kifejlesztett rendkívül specifikus és eltérő termékhez kapcsolódó kivételes K+F és értékesítési költségekre és saját haszonkulcsára vonatkozó tételt. Mivel a Bizottság e tételeket már vagy nyilvánosságra hozta, vagy közvetlenül maga a panaszos közzétette a kérdőívre adott válaszában, az ellenőrző látogatás során és számos beadványban, így a panaszos kellő tájékoztatást kapott arról, hogy birtokában volt valamennyi szükséges információnak, így nem volt szükség további nyilvánosságra hozatalra.

(48) A végleges nyilvánosságra hozatalt követően kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel folytatott meghallgatás során a panaszos új kijelentést tett, miszerint a kereskedelmi szint kiigazítását kg-onként rögzített összegben kellene kifejezni. A Bizottság megjegyezte, hogy ez az észrevétel hivatalosan nem érvényesíthető, mivel annak benyújtására a végleges nyilvánosságra hozatalra vonatkozó észrevételek benyújtására kitűzött határidőn túl került sor. A Bizottság azonban úgy véli, hogy a százalék ilyen kiigazításra történő alkalmazása nem indokolatlan.

3.1.6. A rendes értékre vonatkozó következtetés

(49) A rendes érték meghatározásával kapcsolatos további észrevételek hiányában megerősítést nyer az ideiglenes rendelet (22) és (23) preambulumbekezdése.

3.2. Exportár

(50) Az exportárakkal kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (24) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

3.3. Összehasonlítás

(51) A rendes érték kiigazításáról szóló, valójában a rendes érték meghatározására vonatkozó észrevételekkel a (20)-(48) preambulumbekezdés foglalkozik. A Bizottsághoz egyetlen egy további észrevétel sem érkezett. A Bizottság így megerősíti az ideiglenes rendelet (25)-(26) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

3.4. Dömpingkülönbözetek

(52) Észrevételek hiányában a dömpingkülönbözet kiszámításához használt, az ideiglenes rendelet (28)-(32) preambulumbekezdésében leírt általános módszert a Bizottság megerősíti.

(53) Figyelembe véve a számítási hiba javítását a (42) preambulumbekezdésben foglaltak szerint és a kereskedelmi szint kiigazítási mértékének megállapítására irányuló felülvizsgált módszertant a (24) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, a vámfizetés nélküli, CIF (költség, biztosítás, fuvardíj) uniós határparitásos ár százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek az alábbiak:

4. KÁR

4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás

(54) Az uniós gazdasági ágazatra és az uniós gyártásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (34) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

4.2. Uniós felhasználás

(55) Az uniós fogyasztásra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (35)-(37) preambulumbekezdésében szereplő megállapítások megerősítést nyernek.

4.3. Az érintett országból származó behozatal

(56) Mint a fenti (42) preambulumbekezdés is említi, sor került az uniós gazdasági ágazat értékesítési jegyzékén lévő számítási hiba kijavítására. A javítás az áralákínálás különbözetét is érintette, ami ennek megfelelően változott. Az áralákínálási különbözetekre ugyanúgy hatást gyakorolt a kereskedelmi szint felülvizsgált kiigazítási mértéke, amelyet a fenti (24) preambulumbekezdés is kellőképpen kifejt. A felülvizsgált alákínálási különbözetek súlyozott átlaga 32 % és 54 % között mozgott.

(57) A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a (44) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós gazdasági ágazat árán végrehajtott kiigazítás miatt a Bizottság által tapasztalt alákínálási különbözetek alábecsülték a tényleges áralákínálást. E kiigazítások azonban helyénvalóak voltak, mivel azért hajtották azokat végre, hogy az uniós gazdasági ágazat árait olyan szintre helyezzék, ami lehetővé teszi a kínai behozatali árakkal való tisztességes összehasonlítást.

(58) Az érintett országból származó behozatalra vonatkozó további észrevételek hiányában és a fenti (56) preambulumbekezdésben említett felülvizsgált alákínálási különbözetek kivételével az ideiglenes rendelet (38)-(44) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

4.4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(59) Az uniós gazdasági ágazat vitatta az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének meghatározására vonatkozó egyes K+F és értékesítési költségek kizárását. Ellentétes bizonyíték hiányában azonban a Bizottság továbbra is fenntartja, hogy e költségek a panaszos által kifejlesztett rendkívül specifikus és eltérő termékhez kapcsolódóan merültek fel, kivételes jellegűek és ezért nem kell azokat figyelembe venni az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelése céljából.

(60) A kármutatók alakulására vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (45)-(73) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

4.5. A végleges nyilvánosságra hozatalt követő észrevételek

(61) A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a panaszos észrevételt nyújtott be a kárkülönbözetek kiszámításához használt, az uniós gazdasági ágazat gyártelepi áraira vonatkozó egyes kiigazításokról. Ezen észrevételekkel, amelyek a rendes érték kiszámítására is vonatkoznak, a fenti (43)-(48) preambulumbekezdés foglalkozik. A Bizottság szimmetriát alkalmazott a kár megszüntetéséhez szükséges szint kiszámítására vonatkozó referenciaérték megállapítása céljából.

4.6. A kárra vonatkozó következtetés

(62) Az előzőekre figyelemmel az ideiglenes rendelet (74)-(82) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyernek, azaz az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében.

5. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(63) A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel a dömping és a kár közötti okozati összefüggésre vonatkozó ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. Következésképpen megerősíthető, hogy a dömpingelt kínai behozatal az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és nincsenek egyéb olyan ismert tényezők, amelyek a dömpingelt kínai behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti okozati összefüggést megtörő tényezőnek tekinthetők. Ezért az ideiglenes rendelet (97)-(99) preambulumbekezdésében levont következtetések megerősítést nyernek.

6. AZ UNIÓS ÉRDEK

6.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(64) A panaszos vitatta az ideiglenes rendelet (102) preambulumbekezdését, mert szerinte azt jelenti, hogy a vámok csak részleges mentességet biztosítanak az uniós gazdasági ágazat számára, ami ellentétes az alaprendelettel.

(65) Hangsúlyozni kell, hogy a kivetett vám az alaprendelet rendelkezéseinek alkalmazásából ered. A "részleges mentesség" kifejezés csak a dömpingelt behozatal által kifejtett árnyomásra vonatkozik, mivel várható, hogy az intézkedések kivetését követően az importárak növekedni fognak. A kifejezés nem vonatkozik a kár hatása alóli részleges felépülésre.

(66) Nem érkeztek további észrevételek vagy információk az uniós gazdasági ágazat érdekeivel kapcsolatban. Az ideiglenes rendelet (101)-(103) preambulumbekezdésének ideiglenes megállapításai a fent ismertetett tények alapján megerősítést nyernek.

6.2. A független importőrök érdeke

(67) A független importőrök és kereskedők érdekeire vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (104)-(110) preambulumbekezdését a Bizottság megerősítette.

6.3. A felhasználók érdeke

(68) A felhasználók érdekére vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (111)-(117) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

6.4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(69) Az Unió érdekeit érintő egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (118)-(119) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

7. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

7.1. A kár megszüntetéséhez szükséges különbözet (kárkülönbözet)

(70) A panaszos azt állította, hogy mivel a kár megszüntetéséhez szükséges különbözetet nem célprofit hozzáadásával rögzítették, az ideiglenes vám az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint nem lenne elég magas az uniós gazdasági ágazatot ért teljes kár megszüntetéséhez. A panaszos különösen a Bizottság azon elvárását vitatta, hogy az intézkedések ideiglenes szintje lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megtérítse költségeit és ésszerű profitot realizáljon.

(71) E tekintetben és a (41) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak során megfigyelt negatív tendenciák ellenére ésszerű nyereséget ért el a rendkívül specifikus és eltérő termék kifejlesztésével kapcsolatos kivételes jellegű költségek levonását követően a vizsgálati időszakban. A Bizottság ennélfogva ismételten hangsúlyozza, hogy nem indokolja semmi a célprofitnak a már realizált profithoz való hozzáadását. Ennek alapján várható, hogy az áralákínálás alapján a vám megszüntetné az okozott kárt és megelőzné az uniós gazdasági ágazat helyzetének további romlását.

(72) Érvének megerősítése érdekében a panaszos összehasonlította a jelen vizsgálatot a KNK-ból származó dicián-diamid behozataláról szóló dömpingellenes vizsgálattal (3). Az uniós gazdasági ágazat szerint az említett vizsgálatban elfogadott megközelítés nem helyénvaló a jelen esetben, ezért az nem alkalmazható.

(73) A dicián-diamid vizsgálatban három jelentős szempontot vettek figyelembe az elfogadott megközelítés igazolása céljából: i. az intézkedések olyan tényezőket ne kárpótoljanak, amelyek nem tulajdoníthatók a dömpingelt behozatalnak; ii. a dömpingkülönbözetet egy, az uniós gazdasági ágazat adatain alapuló kiigazított rendes érték felhasználásával számították ki; és iii. a dicián-diamidnak a világon csupán két forrása volt. A harmadik tényezőt illetően a Bizottság úgy találta, hogy fennáll annak a kockázata, hogy ha a vám túl magas, az uniós gazdasági ágazat monopolizálná az uniós piacot.

(74) Ezért egyértelmű, hogy a dicián-diamid vizsgálat során fennálló helyzet rendkívül hasonló a jelen vizsgálathoz. A jelen vizsgálatban a dömpingkülönbözetet ismét az uniós gazdasági ágazat adatain alapuló rendes érték felhasználásával számították ki, egyes objektív okokból szükséges kiigazításokkal. Ezenfelül ugyancsak nagyon kevés helyen lehet fellelni a világon, és fennáll a monopólium kockázata is, amennyiben nem tisztességes és kiegyensúlyozott módon számítják az intézkedéseket.

(75) A Bizottság ezért úgy véli, hogy indokolt a hasonló megközelítés a jelen vizsgálatban.

(76) A kár megszüntetéséhez szükséges szintre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (121)-(124) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(77) A (42) preambulumbekezdésben foglaltak szerint ki kellett javítani az uniós gazdasági ágazat értékesítési jegyzékén lévő számítási hibát, amely a kárkülönbözetek kiszámítását is érintette. Ezen túlmenően a (24) preambulumbekezdés szerint a Bizottság indokoltnak tekintette a kereskedelmi szint kiigazításának kiszámítására vonatkozó felülvizsgált alapot. A javítások eredményeként az alábbiakban olvashatók a felülvizsgált végleges kárkülönbözetek:

7.2. Végleges intézkedések

(78) A dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban az érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni - az alacsonyabb vám szabályának megfelelően - a kárkülönbözetek szintjén. Ebben az esetben az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a Bizottság felülvizsgálta a vámtételeket, mivel a dömpingkülönbözetet és a kárkülönbözetet is érintő számítási hibát kijavították és felülvizsgálták a kereskedelmi szint kiigazítását is.

(79) A fentiek alapján az említett vámok az alábbi tételek szerint kerülnek megállapításra:

(80) Az ideiglenes rendelet (127) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően a vámtétel euróban megadott nettó kg-onkénti fix összeg marad annak érdekében, hogy biztosítható legyen az intézkedések vámhatóságok általi következetes végrehajtása, jóllehet már nincs hivatkozás a készítményekben és/vagy keverékekben található aceszulfám-káliumra.

(81) Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ennek megfelelően a vámok az e vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. E vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogi személyek által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében névvel külön nem említett vállalatok - köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok - által gyártott importált érintett termékre a "minden más vállalatra" vonatkozó vámtétel alkalmazandó. Esetükben az egyedi dömpingellenes vámtételek egyike sem alkalmazandó.

(82) Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, a vállalat kérheti ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (4). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(83) A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések megkerülésére vonatkozó kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelmények értelmében a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a "minden más vállalatra" megállapított dömpingellenes vámtétel alkalmazandó.

(84) Amennyiben az Ace-K-t tartalmazó készítmények és/vagy keverékek Unióba történő behozatalának alakulása úgy kívánja, a Bizottság felméri, hogy szükség van-e a gyors fellépésre, ideértve az alaprendelet 13. cikke alapján történő eljárás megindítását is.

(85) A dömpingellenes vámok megfelelő végrehajtása érdekében a "minden más vállalatra" megállapított dömpingellenes vám nemcsak a vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

7.3. Kötelezettségvállalások

(86) Két kínai exportáló gyártó árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat ajánlott fel az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Egyikük a Bizottsággal folytatott meghallgatást követően egy felülvizsgált kötelezettségvállalási javaslatot nyújtott be.

(87) A Bizottság felmérte a javaslatokat és számos termékspecifikus kockázatot azonosított. Az egyik kockázat az érintett termék lehetséges hibás besorolásához kapcsolódik. A vizsgálat során a Bizottság megfigyelte, hogy az (6,5 %-os vám alá eső) élelmiszer-minőség tévesen (0 %-os vám alá eső) gyógyszeripari minőségként került besorolásra. Az egyik kínai exportáló gyártó azt állította, hogy nem folytatott ilyen gyakorlatot. Még ha ez így is történt, a megállapítottak alapján akkor is fennáll annak kockázata. Az említett kínai exportáló gyártó felajánlotta, hogy bemutatja a Bizottságnak az összes vámkezelési dokumentumot, amennyiben a kötelezettségvállalást elfogadná. Az ügyletek mindegyikére vonatkozó vámok kifizetésének nyomon követése azonban aránytalanul nagy terhet jelentene.

(88) Egy másik termékspecifikus kockázat az érintett termék módosításának és egyéb elemekkel, például vízzel és/vagy egyéb édesítőkkel való összekeverése révén készítményekké és/vagy keverékekké való alakításának lehetőségéből ered. E terméktípusra nem vonatkoznak az intézkedések. A kínai exportáló gyártók egyike elkötelezett aziránt, hogy nem exportál aceszulfám-káliumot más formában, kizárólag tiszta formájában. E forgatókönyv olyan fajta nyomon követést igényelne, amely rendkívül nagy terhet jelentene, ha egyáltalán kivitelezhető lenne.

(89) A Bizottság további kockázatokat tárt fel. Az érintett terméken felül mindkét exportáló gyártó egyéb termékeket (pl. különböző élelmiszer-adalékanyagokat) is előállít és értékesít az Unió felé, elsősorban kereskedőknek. A vizsgálati időszakban az egyik exportáló gyártó az érintett terméket és egyéb termékeket is értékesítette ugyanazon kereskedőknek. Az ilyen gyakorlat fokozza a keresztkompenzáció kockázatát és szükségessé tenné az exportáló gyártók valamennyi exportértékesítésének nyomon követését. Egy kínai exportáló gyártó azt állította, hogy hajlandó lenne megszüntetni az uniós felhasználóknak való értékesítését és egyéb termékek (pl. az érintett terméktől eltérő termékek) olyan unióbeli kereskedőknek történő értékesítését, akik szintén vásárolnak ettől a kínai exportáló gyártótól aceszulfám-káliumot. Ezen túlmenően ugyanazon kínai exportáló gyártó azt állította, hogy hajlandó az aceszulfám-kálium kivitelét a tételesen felsorolt uniós kereskedőkre korlátozni és megszüntetni a harmadik országokban lévő kereskedőkön keresztül az Unióba irányuló aceszulfám-kálium-értékesítéseket. Ez azonban ugyanúgy komoly nyomon követést igényel, amit a Bizottság kivitelezhetetlennek tart.

(90) Végezetül mivel egy vállalat sem kérelmezett piacgazdasági elbánást, a Bizottság nem tudta teljes mértékben felmérni a beszámoló megbízhatóságát, amely többek között alapvető a kötelezettségvállalkozások alapját képező bizalmi kapcsolat kialakításához.

(91) A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy a kötelezettségvállalásokra tett két javaslatot nem lehet elfogadni.

7.4. Az ideiglenes vám végleges beszedése

(92) Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni, a Kínai Népköztársaságból származó, egyes készítményekben és/vagy keverékekben található aceszulfám-káliumra kivetett vámok kivételével.

(93) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium behozatalára (a 6-metil-1,2,3-oxatiazin-4(3H)-on-2,2-dioxid káliumsója; CAS-nyilvántartási szám: 55589-62-3), amely jelenleg az ex 2934 99 90 (TARIC-kód: 2934999021) KN-kód alá tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által előállított termék esetében alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

(3) A (2) bekezdésben említett vállalatok számára meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel az említett számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt alábbi nyilatkozat: "Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített aceszulfám-káliumot (volumen) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak." Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a "minden más vállalatra" alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Az (EU) 787/2015 végrehajtási rendelet szerinti ideiglenes dömpingellenes vámok révén biztosított összegeket véglegesen be kell szedni, a Kínai Népköztársaságból származó, egyes készítményekben és/vagy keverékekben található aceszulfám-káliumra kivetett vámok kivételével.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. október 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) A Bizottság 2015. május 19-i (EU) 2015/787 végrehajtási rendelete a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, egyes készítményekben és/vagy keverékekben található aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 125., 2015.5.21., 15. o.).

(3) A Tanács 2007. november 13-i 1331/2007/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból származó dicián-diamid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 296., 2007.11.15., 1. o.).

(4) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Rue de la Loi 170, 1040 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.