62019CJ0665[1]

A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2021. szeptember 2. NeXovation, Inc. kontra Európai Bizottság. Fellebbezés - Állami támogatások - A Nürburgring komplexum (Németország) javára nyújtott támogatások - A támogatásokat a belső piaccal részben összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat - A belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított állami támogatások kedvezményezettjei eszközeinek értékesítése - Nyílt, átlátható, valamint hátrányos megkülönböztetéstől és feltételektől mentes pályázati eljárás - Azt megállapító határozat, hogy a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatások visszatérítése a Nürburgring komplexum új tulajdonosát nem érinti, és hogy ez utóbbi e komplexum megszerzése révén nem részesült új támogatásban - Elfogadhatóság - Érdekelt fél minőség - Személyében érintett személy - Az érdekelt felek eljárási jogainak megsértése - A hivatalos vizsgálati eljárás megindítását megkövetelő nehézségek - Indokolás. C-665/19. P. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2021. szeptember 2. ( *1 )

"Fellebbezés - Állami támogatások - A Nürburgring komplexum (Németország) javára nyújtott támogatások - A támogatásokat a belső piaccal részben összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat - A belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított állami támogatások kedvezményezettjei eszközeinek értékesítése - Nyílt, átlátható, valamint hátrányos megkülönböztetéstől és feltételektől mentes pályázati eljárás - Azt megállapító határozat, hogy a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatások visszatérítése a Nürburgring komplexum új tulajdonosát nem érinti, és hogy ez utóbbi e komplexum megszerzése révén nem részesült új támogatásban - Elfogadhatóság - Érdekelt fél minőség - Személyében érintett személy - Az érdekelt felek eljárási jogainak megsértése - A hivatalos vizsgálati eljárás megindítását megkövetelő nehézségek - Indokolás"

A C-665/19. P. sz. ügyben,

a NeXovation Inc. (székhelye: Hendersonville [Egyesült Államok], képviselik kezdetben: A. von Bergwelt, M. Nordmann és L. Hettstedt, később: A. von Bergwelt és M. Nordmann Rechtsanwälte)

fellebbezőnek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2019. szeptember 5-én benyújtott fellebbezése tárgyában,

a másik fél az eljárásban:

az Európai Bizottság (képviselik: L. Flynn, T. Maxian Rusche és B. Stromsky, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: M. Vilaras tanácselnök (előadó), N. Piçarra, D. Šváby, S. Rodin és K. Jürimäe bírák,

főtanácsnok: G. Pitruzzella,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

a főtanácsnok indítványának a 2021. április 29-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Fellebbezésében a NeXovation Inc. az Európai Unió Törvényszéke 2019. június 19-i NeXovation kontra Bizottság ítéletének (T-353/15, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2019:434) hatályon kívül helyezését kéri, amelyben a Törvényszék elutasította a fellebbezőnek a Németország által a Nürburgring javára végrehajtott SA.31550 (2012/C) (korábbi 2012/NN) számú állami támogatásról szóló, 2014. október 1-jei (EU) 2016/151 bizottsági határozat (HL 2016. L 34., 1. o.; a továbbiakban: végleges határozat) részleges megsemmisítése iránti keresetét.

Jogi háttér

2. A jelen ügy tényállására a 2013. július 22-i 734/2013/EU tanácsi rendelettel (HL 2013. L 204., 15. o.) módosított, az [EUMSZ 108. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL 1999. L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.; a továbbiakban: 659/1999 rendelet) alkalmazandó, amelyet hatályon kívül helyezett az [EUMSZ 108. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.).

3. A 659/1999 rendelet 1. cikkének h) pontja az "érdekelt fél" fogalmát e rendelet alkalmazásában úgy határozza meg, hogy az "olyan tagállam vagy személy, vállalkozás vagy vállalkozások társulása, amelyek, illetve akinek érdekeit a támogatás nyújtása érintheti, különösen a támogatás kedvezményezettje, a versenytárs vállalkozások és a szakmai szövetségek".

4. E rendeletnek "A bejelentés előzetes vizsgálata és a Bizottság határozatai" című 4. cikke a (2)-(4) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

"(2) Amennyiben az előzetes vizsgálatot követően a Bizottság úgy találja, hogy a bejelentett intézkedés nem valósít meg támogatást, megállapítását határozatban rögzíti.

(3) Amennyiben az előzetes vizsgálatot követően a Bizottság úgy találja, hogy nem merült fel kétség a bejelentett intézkedés közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, és amennyiben az [az EUMSZ 107. cikk] (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, a Bizottság úgy határoz, hogy az intézkedés összeegyeztethető a közös piaccal (a továbbiakban: »kifogást nem tartalmazó határozat« [helyesen: »kifogást nem emelő határozat«]). A határozat megjelöli, hogy a Szerződésben szereplő melyik kivétel került alkalmazásra.

(4) Amennyiben az előzetes vizsgálatot követően a Bizottság úgy találja, hogy kétség merült fel a bejelentett intézkedés közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, [az EUMSZ 108. cikk] (2) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezéséről dönt (továbbiakban: »hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozat« [helyesen: »hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozat«])."

5. Az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint:

"A hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező [helyesen: megindító] határozat összefoglalja a vonatkozó ténybeli és jogi kérdéseket, tartalmazza a Bizottság előzetes értékelését a javasolt intézkedés támogatási jellegére vonatkozóan, és meghatározza a közös piaccal való összeegyeztethetőséggel kapcsolatban felmerült kétségeket. A határozat felszólítja az érintett tagállamot és az egyéb érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket egy meghatározott, általában egy hónapot meg nem haladó határidőn belül. Kellően indokolt esetben a Bizottság meghosszabbíthatja az előírt határidőt."

6. A 659/1999 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének első mondata kimondja, hogy az esetleges jogellenes támogatás vizsgálata e rendelet 4. cikkének (2), (3) vagy (4) bekezdése szerinti határozat meghozatalához vezet.

A jogvita előzményei és a vitatott határozatok

7. A jogvita előzményeit a megtámadott ítélet 1-15. pontja tartalmazza, és a jelen eljárás szempontjából azok a következőképpen foglalhatók össze.

8. A Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban (Németország) található Nürburgring komplexum (a továbbiakban: Nürburgring) egy autóverseny-pályát, szabadidőparkot, szállodákat és éttermeket foglal magában.

9. 2002 és 2012 között a Nürburgring komplexumot tulajdonló közvállalkozások (a továbbiakban: eladók) elsősorban a Rajna-vidék-Pfalz tartomány által nyújtott támogatásokban részesültek. E támogatások a Bizottság által az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdés alapján 2012-ben indított hivatalos vizsgálati eljárás tárgyát képezték. Ugyanebben az évben az Amtsgericht Bad Neuenahr-Ahrweiler (Bad Neuenahr-Ahrweiler-i helyi bíróság, Németország) az eladókat fizetésképtelenné nyilvánította, és eszközeik értékesítéséről határozott. Pályázati eljárást (a továbbiakban: pályázati eljárás) indítottak, amely ezen eszközöknek a Capricorn Nürburgring Besitzgesellschaft GmbH (a továbbiakban: Capricorn) részére történő értékesítésével zárult.

10. 2014. április 10-én a fellebbező panasszal fordult a Bizottsághoz azzal az indokkal, hogy a pályázati eljárás nem volt nyílt, átlátható, valamint hátrányos megkülönböztetéstől és feltételektől mentes, és nem eredményezte a Nürburgring eszközeinek piaci áron történő értékesítését, mivel ezen eszközöket egy olyan helyi ajánlattevőre ruházták át, amelynek az ajánlata nem érte el az övét, és amely a pályázati eljárásban előnyben részesült. A fellebbező szerint a Capricorn így támogatásban részesült, amely az ezen ajánlattevő által a Nürburgring eszközeiért fizetett ár és ezen eszközök piaci ára közötti különbségnek felel meg, és mivel a Capricorn biztosította az eladók gazdasági tevékenységeinek folytonosságát, az eladók által kapott támogatások visszatéríttetése elrendelésének a Capricornra is ki kellene terjednie.

11. A végleges határozat 2. cikkében a Bizottság megállapította, hogy az eladók javára hozott támogatási intézkedések közül bizonyos intézkedések jogellenesek és a belső piaccal összeegyeztethetetlenek (a továbbiakban: az eladóknak nyújtott támogatások). E határozat 3. cikkének (2) bekezdésében úgy határozott, hogy az eladóknak nyújtott támogatások esetleges visszatéríttetése a Capricornt és leányvállalatait nem érinti (a továbbiakban: első vitatott határozat).

12. Az említett határozat 1. cikkének utolsó franciabekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a Nürburgring eszközeinek a Capricorn részére történő értékesítése nem minősül állami támogatásnak (a továbbiakban: második vitatott határozat). A Bizottság e tekintetben így ítélte meg, hogy a pályázati eljárás nyílt, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes volt, hogy ezen eljárás a piaci árnak megfelelő vételárat eredményezett, és hogy az eladók és a vevő között nincs gazdasági folytonosság.

A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet

13. A Törvényszék Hivatalához 2015. június 26-án benyújtott keresetlevéllel a fellebbező keresetet indított az első és a második vitatott határozat megsemmisítése iránt.

14. A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasította annyiban, amennyiben az az első vitatott határozat megsemmisítésére irányult, mivel a fellebbező nem bizonyította, hogy e határozat őt személyében érinti. E tekintetben a megtámadott ítélet 53. pontjában úgy ítélte meg, hogy a fellebbezőnek a közigazgatási eljárásban való részvételéből önmagában nem vezethető le, hogy az első vitatott határozattal szemben kereshetőségi joggal rendelkezik. Ezenkívül ezen ítélet 55. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a fellebbező az érintett piacokon nem volt olyan helyzetben, amelyet az eladóknak nyújtott támogatások érinthettek volna. Végül az említett ítélet 56. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a fellebbező azon érvei, miszerint meg tudta volna szerezni a Nürburgring eszközeit, és ennélfogva be tudott volna lépni a releváns piacokra, ha a pályázati eljárás során nem részesült volna hátrányos megkülönböztetésben, és hogy a jóhírnevének az ezen eljárásban őt ért kudarcból eredő sérelmére és a negatív nyilvánosságra tekintettel nehezen tud megszerezni vagy működtetni más versenypályákat, nem elegendőek ahhoz, hogy a fellebbezőt az eladóknak nyújtott támogatások és az első vitatott határozat vonatkozásában egyénítsék.

15. A második vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelmet illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 76. pontjában megállapította egyrészt, hogy a Bizottság által előterjesztett, okafogyottság megállapítása iránti kérelmet el kell utasítani, másrészt pedig, hogy e megsemmisítés iránti kérelem elfogadható, amennyiben az a fellebbező EUMSZ 108. cikk (2) bekezdéséből eredő eljárási jogainak védelmére irányul. Ennélfogva megvizsgálta a fellebbező által az említett kérelem alátámasztása érdekében hivatkozott jogalapokat, és miután valamennyit elutasította, a megtámadott ítélet 214. pontjában kimondta, hogy a második vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelmet el kell utasítani.

A felek kérelmei a Bíróság előtt

16. A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet rendelkező részének 3. és 4. pontját;

- semmisítse meg az első és a második vitatott határozatot;

- másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, és

- kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

17. A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és kötelezze a fellebbezőt a költségek viselésére.

A fellebbezésről

18. Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező hat jogalapra hivatkozik, amelyek közül az elsőt arra alapítja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az első vitatott határozat őt nem érintette személyében, a másodikat az állami támogatás fogalmának alkalmazása során elkövetett téves jogalkalmazásra, a harmadikat a "komoly nehézségek" fogalmának alkalmazása során elkövetett téves jogalkalmazásra, a negyediket a 659/1999 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének alkalmazása során elkövetett téves jogalkalmazásra, az ötödiket az általa benyújtott panasz vizsgálata pártatlan jellegének értékelése során elkövetett téves jogalkalmazásra, a hatodikat pedig a második vitatott határozat indokolása elégséges jellegének értékelése során elkövetett téves jogalkalmazásra alapítja.

19. Az első jogalap a megtámadott ítélet annyiban történő hatályon kívül helyezésére irányul, amennyiben a Törvényszék elfogadhatatlannak ítélte az első vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelmet. A többi jogalap arra vonatkozik, hogy a Törvényszék elutasította a második vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelmet.

Az első jogalapról

A felek érvelése

20. Első jogalapjával a fellebbező arra hivatkozik, hogy mind ténybelileg, mind jogi szempontból téves az a megfontolás, miszerint az első vitatott határozat őt nem érintette személyében, mivel az érintett piacokon nem volt olyan helyzetben, amelyet az eladóknak nyújtott támogatások érinthettek volna.

21. A fellebbező szerint az 1986. január 28-iCofaz és társai kontra Bizottság ítéletből (169/84, EU:C:1986:42, 28. pont) kitűnik, hogy az első vitatott határozathoz hasonló határozat elleni kereset elfogadhatósága vizsgálatának szakaszában a Törvényszéknek nem az a feladata, hogy végleges következtetést vonjon le a felperes releváns piacokon fennálló versenyhelyzetére vonatkozóan, hanem azt kell elemeznie, hogy e határozat sértheti-e a felperes jogos érdekeit azáltal, hogy sérti a piaci helyzetét.

22. A fellebbező hozzáteszi, hogy önmagában az a tény, hogy nem tevékenykedett az érintett piacokon, nem zárja ki a piaci helyzete lényeges sérelmének lehetőségét, amint azt a 2007. november 22-iSpanyolország kontra Lenzing ítélet (C-525/04 P, EU:C:2007:698, 35. pont) és a 2008. december 22-iBritish Aggregates kontra Bizottság ítélet (C-487/06 P, EU:C:2008:757, 53. pont) is megerősíti. A Törvényszék feladata, hogy esetről esetre vizsgálatot végezzen annak meghatározása érdekében, hogy a szóban forgó személyt személyében érinti-e valamely, az első vitatott határozathoz hasonló határozat.

23. Márpedig az a tény, hogy a fellebbező versenyben állt a Capricornnal a Nürburgring eszközeinek megszerzéséért, és az utóbbinak nyújtott támogatás miatt nem tudta azokat megszerezni, az a tény, hogy a Bizottsághoz panaszt nyújtott be, és az általa tett lépések során az Egyesült Államok Európai Unió melletti képviselete támogatta őt, továbbá bízott a Bizottság azon nyilatkozataiban, miszerint ez utóbbi többek között figyelemmel fogja kísérni a pályázati eljárást, amint az a tény is, hogy a fellebbezőt negatív sajtóvisszhang érte, ami rontotta a hírnevét, mind bizonyíték arra, hogy az első vitatott határozatban említett támogatások érintik őt. Az a tény, hogy a végleges határozat kifejezetten megjelölte a fellebbezőt, és hogy érveit a Bizottság e határozatban részletesen megvizsgálta, megerősíti, hogy az említett határozat őt közvetlenül érinti.

24. A fellebbező ezenkívül hangsúlyozza, hogy a pályázati eljárásban nem lépett vissza, és ha bebizonyosodna, hogy a Capricornt nem lehetett volna ezen eljárás keretében kiválasztani, a fellebbezőt kellene kiválasztani. Ez megerősíti az első vitatott határozattal szembeni kereshetőségi jogát. E megfontolás megfelel a közbeszerzési szerződések területén a kereshetőségi jogra vonatkozó ítélkezési gyakorlatnak is.

25. A Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot azon kérdés vizsgálata során, hogy az első vitatott határozat személyében érintette-e a fellebbezőt, és hogy ennélfogva az első jogalapot el kell utasítani.

A Bíróság álláspontja

26. Rá kell mutatni arra, hogy a Bíróságnak a Törvényszék által a megtámadott ítélet 49. pontjában felidézett állandó ítélkezési gyakorlata szerint az állami támogatások területén elismerést nyert különösen, hogy a hivatalos vizsgálati eljárást lezáró bizottsági határozat a kedvezményezett vállalkozáson kívül személyükben érinti e vállalkozásnak az eljárásban cselekvően részt vevő versenytárs vállalkozásait is, amennyiben a megtámadott határozat tárgyát képező támogatási intézkedés lényegesen érinti a piaci helyzetüket (2015. szeptember 17-iMory és társai kontra Bizottság ítélet, C-33/14 P, EU:C:2015:609, 98. pont; 2021. július 15-iDeutsche Lufthansa kontra Bizottság ítélet, C-453/19 P, EU:C:2021:608, 38. pont).

27. Márpedig a megtámadott ítélet 55. pontjában a Törvényszék jelezte, hogy a fellebbező a Törvényszék kérdésére válaszolva maga is elismerte, hogy nem volt jelen az ezen ítélet 54. pontjában felsorolt érintett piacokon, amelyeken az eladóknak nyújtott támogatások torzíthatták a versenyt. Ennélfogva az említett ítélet 57. pontjában úgy ítélte meg, hogy az első vitatott határozat nem érinti személyében a fellebbezőt, és ez utóbbi nem kérheti annak megsemmisítését.

28. Meg kell állapítani, hogy a fellebbező nem vitatja azt, hogy nem volt jelen az érintett piacokon, és azt, hogy ennélfogva nem tartozik a jelen ítélet 26. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat hatálya alá tartozó esetek körébe. E körülmények között nem lehet arra hivatkozni, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy az első vitatott határozat nem érinti személyében a fellebbezőt, következésképpen nem jogosult e határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján keresetet indítani.

29. A fellebbező által előadott érvek nem alapozhatnak meg ettől eltérő következtetést.

30. Ami a 2007. november 22-iSpanyolország kontra Lenzing ítéletet (C-525/04 P, EU:C:2007:698, 35. pont) és a 2008. december 22-iBritish Aggregates kontra Bizottság ítéletet (C-487/06 P, EU:C:2008:757, 53. pont) illeti, ezen ítéletekből csak az következik, hogy egy ilyen helyzet sérelmére nem szükségképpen olyan körülményekből kell következtetni, mint a forgalom jelentős csökkenése, nem elhanyagolható pénzügyi veszteségek vagy akár a piaci részesedések jelentős csökkenése, hanem ilyen sérelem következhet az elmaradt haszonból, vagy olyan változásból is, amely kevésbé kedvező, mint az, amely a szóban forgó támogatás hiányában lett volna megfigyelhető. A fellebbező állításával ellentétben ebből az ítélkezési gyakorlatból tehát nem lehet arra következtetni, hogy valamely vállalkozás piaci helyzete érintett lehet még akkor is, ha e vállalkozás nincs jelen az érintett piacokon.

31. Azon érvet illetően, miszerint a fellebbező versenyben állt a Capricornnal a Nürburgring eszközeinek megszerzéséért, és ez utóbbi helyett neki kellett volna nyernie a pályázati eljárásban, a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor e körülményt nem vette figyelembe. Az első vitatott határozat ugyanis az eladóknak nyújtott támogatásokra, és különösen arra a kérdésre vonatkozik, hogy azokat a Capricornnal vissza lehet-e fizettetni. Márpedig a fellebbező nem fejti ki, hogy milyen összefüggés van egyrészt azon tény között, hogy versenyben állt a Capricornnal a Nürburgring eszközeinek megszerzéséért, másrészt pedig aközött, hogy az első vitatott határozat állítólag sérti a piaci helyzetét.

32. Ami a fellebbező által hivatkozott többi körülményt illeti, vagyis hogy a Bizottsághoz panaszt nyújtott be, hogy az Egyesült Államok Európai Unió melletti képviselete támogatta őt, illetve hogy bízott a Bizottság nyilatkozataiban, elegendő rámutatni arra, hogy e körülmények sem alkalmasak annak bizonyítására, hogy az első vitatott határozat a jelen ítélet 26. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében sérti a fellebbező piaci helyzetét.

33. A fentiek összességéből következik, hogy az első jogalapot mint megalapozatlant kell elutasítani. Ennélfogva a fellebbezést el kell utasítani annyiban, amennyiben az a megtámadott ítélet annyiban történő hatályon kívül helyezésére irányul, amennyiben abban a Törvényszék elutasította az első vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelmet.

A második jogalapról

34. A fellebbezés második jogalapja négy részből áll. Először e jogalap második-negyedik részét kell megvizsgálni.

A felek érvelése

35. A második jogalap második részében a fellebbező először is arra hivatkozik, hogy a Törvényszék azáltal, hogy a megtámadott ítélet 119. pontjában jelezte, hogy a pályázati eljárásban a megerősítő ajánlatok benyújtására előírt határidő 2014. február 17-én lejárt, nem vette figyelembe azt a tényt, hogy e határidők tekintetében a fellebbezőt megtévesztették az eladók, akik azt közölték vele, hogy az említett határidőket 2014. március 31-ig meghosszabbították, és hogy az eljárás feltételeinek ilyen módosítását valamennyi ajánlattevőre alkalmazni kellett volna.

36. Másodszor a Törvényszék figyelmen kívül hagyta azon érveket is, amelyekkel a fellebbező arra hivatkozott, hogy a határidőkre vonatkozóan a pályázati eljárás során követett és a végleges határozatban kifejtett megközelítés nem felelt meg az átláthatóság követelményeinek, és hogy egyetlen magánbefektető sem követett volna ilyen megközelítést. Harmadszor a Törvényszék figyelmen kívül hagyta azon tényt is, hogy a végleges határozat ellentmondásos állításokat tartalmaz a (272) preambulumbekezdésében, illetve a (275) preambulumbekezdésének c) pontjában az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő eladók általi meghosszabbításának kérdését illetően.

37. A második jogalap harmadik részében a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék figyelmen kívül hagyott három érvet, amelyeket a pályázati eljárás nem átlátható jellegére vonatkozó kifogása keretében adott elő. E három érv is az ezen eljárás során bekövetkezett módosításokra vonatkozik, amelyekről a fellebbező szerint nem tájékoztatták valamennyi lehetséges ajánlattevőt, megsértve ezzel az átláthatóság követelményét.

38. Először is a Törvényszék előtt a fellebbező előadta, hogy bár eredetileg a Nürburgring eszközeinek "tiszta mérleg" alapján történő megszerzését ajánlották fel a számára, később kiderült, hogy a Nürburgring felvásárlása esetén köteles lett volna változatlanul átvenni egy harmadik személy által kötött operatív lízingszerződést.

39. Másodszor a fellebbező előadta továbbá, hogy nem tájékoztatták valamennyi ajánlattevőt a Capricorn javára szóló és eredetileg abban az esetben "második legjobb lehetőségnek" tekintett operatív lízingszerződéssel kapcsolatos információkról, ha a pályázati eljárás nem zárul le eredményesen, vagy az arra vonatkozó bizottsági határozatot vitatnák, miközben ezen információk relevánsak voltak annak meghatározása szempontjából, hogy ezen eljárásban milyen árat ajánljanak fel.

40. Harmadszor a fellebbező arra is hivatkozott, hogy a pályázati eljárás során utólag egy környezetvédelmi jellegű kiválasztási szempontot vezettek be, anélkül hogy azt valamennyi ajánlattevővel közölték volna. Ellentétben azzal, amit a végleges határozat (275) preambulumbekezdésének i) pontja állít, e kritérium igenis hatással volt ezen eljárás kimenetelére.

41. A második jogalap negyedik részében a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék nem vett figyelembe két érvcsoportot, amelyek közül az egyik a pályázati eljárás állítólagosan nem átlátható jellegére vonatkozó kifogással kapcsolatos, a másik pedig az ezen eljárás állítólagosan hátrányosan megkülönböztető jellegére vonatkozó kifogáshoz kapcsolódik.

42. Közelebbről a pályázati eljárás nem átlátható jellegével kapcsolatban a fellebbező először is arra hivatkozott, hogy a pályázati eljárást az Unión kívül nem hirdették meg; másodszor, hogy számos fontos adásvételi dokumentumról nem adtak tájékoztatást, vagy azt túl későn vagy félrevezető módon tették meg; harmadszor, hogy a Bizottság tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy az eszközvásárlási megállapodás felértékelésének benyújtása a kereskedelmi tárgyalás szerves része volt, és így az állami támogatás szempontjából nem bír jelentőséggel; negyedszer, hogy a Bizottság tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy az információknak a pályázati eljárás során történő késedelmes közlése nem befolyásolta az ajánlattevők végső ajánlatának benyújtását vagy az ehhez szükséges pénzügyi számítások lezárását; és ötödször, hogy a Bizottság tévedett, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a KPMG, azaz az eladók jogi és pénzügyi tanácsadója minden ajánlattevő számára megadta az annak lehetővé tételéhez szükséges összes információt, hogy megfelelően értékelhessék a Nürburgring eszközeit.

43. Ami a pályázati eljárás hátrányosan megkülönböztető jellegét illeti, a fellebbező arra hivatkozott, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg először is azt a körülményt, hogy a fellebbezőt hátrányos megkülönböztetés érte, mivel nem kapta meg a pályázati eljárás teljes körű dokumentációjának angol nyelvű másolatát; másodszor azt a körülményt, hogy a Capricorn a többi ajánlattevővel szemben kiváltságos hozzáférést kapott az információkhoz; harmadszor azt a körülményt, hogy egy jelentős amerikai ügyvédi iroda ugyanazon partnere segítette kezdetben az eladókat, majd a Capricornt; negyedszer pedig azt a körülményt, hogy a Capricorn 2014. február 17. után, valamint a Deutsche Bank AG általi finanszírozás megszerzését illetően kiváltságos támogatásban részesült.

44. A második jogalap második részére válaszolva a Bizottság előadja, hogy e rész, amennyiben a megtámadott ítélet 119. pontjára vonatkozik, a tények Törvényszék általi értékelését vitatja, anélkül hogy bármilyen elferdítésre hivatkozna, és ezért nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Ami a fellebbező érvelésének többi részét illeti, nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy az a megtámadott ítélet mely pontjaira vonatkozik, így ezen érvelés e része is elfogadhatatlan.

45. A második jogalap harmadik részét illetően a Bizottság először is arra hivatkozik, hogy a fellebbező azon érvelése, miszerint a Nürburgring felvásárlására "tiszta mérleg" alapján kellett volna, hogy sor kerüljön, valójában a tények újbóli értékelésére irányul. A megtámadott ítélet 9. pontjának negyedik franciabekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy a Törvényszék elismerte, hogy a potenciális vevők nem voltak kötelesek a meglévő szerződések, illetve kötelezettségek átvételére, és ennélfogva megvizsgálta a "tiszta mérleg" kérdését.

46. Másodszor, a megtámadott ítélet 146-149. pontjában a Törvényszék megvizsgálta az operatív lízing kérdését, elutasítva az ezen ítélet 119-133. pontjában kifejtett okokból a hátrányos megkülönböztetésre és az átláthatóság hiányára vonatkozó állításokat. A fellebbező tehát tévesen értelmezi a megtámadott ítéletet, amikor azt állítja, hogy a Törvényszék nem vette figyelembe az operatív lízinggel kapcsolatos érvét.

47. Harmadszor azzal kapcsolatban, hogy a Törvényszék állítólag elmulasztotta megvizsgálni azt a kérdést, hogy az eladók alkalmaztak-e környezetvédelmi jellegű kiválasztási szempontot, a Bizottság hangsúlyozza, hogy az eladók aggodalma arra a kérdésre vonatkozott, hogy a fellebbező tevékenységi koncepciója megvalósítható-e, és ennélfogva a fellebbező ajánlatának hitelességére vonatkozott. A Törvényszék más olyan okokat is kifejtett, amelyek azt bizonyítják, hogy a fellebbező nem nyújtott be hitelt érdemlő és kötelező, a finanszírozásra vonatkozó bizonyítékokat is tartalmazó ajánlatot, és ennélfogva nem kellett határoznia a környezetvédelmi jellegű kiválasztási szempont kérdéséről.

48. A második jogalap negyedik részét illetően a Bizottság hangsúlyozza, hogy a Törvényszék megvizsgálta azt az érvet, miszerint a pályázati eljárást nem hirdették meg az Unión kívül, és a megtámadott ítélet 9. pontjának második franciabekezdésében megállapította, hogy az eladók a Financial Timesban, a Handelsblattban és a Nürburgring honlapján ajánlati felhívást tettek közzé. A Törvényszék tehát foglalkozott ezzel a kérdéssel.

49. Ráadásul a Törvényszék megállapította, hogy nyílt, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárás eredményeképpen a pályázati eljárás azzal zárult, hogy a Nürburgring eszközeit azon ajánlattevőnek ítélték oda, amely hitelt érdemlő és kötelező ajánlatot nyújtott be, amely egyben a legmagasabb ajánlat is volt. A Törvényszéknek tehát mindenképpen elegendő indoka volt azon érv elutasításához, miszerint a Bizottságnak a Capricorn részére nyújtott támogatás fennállását illetően komoly kétségeinek kellett volna lennie. A Bizottság úgy véli, hogy ennélfogva a Törvényszéknek nem kellett megvizsgálnia ezen eljárás más vonatkozásait, így a fellebbező különböző érveit mint hatástalanokat el kell utasítani.

A Bíróság álláspontja

50. A fellebbező azzal, hogy a második jogalap második-negyedik részében azt kifogásolja, hogy a Törvényszék nem válaszolt az általa előtte felhozott több érvre, lényegében az Európai Unió Bírósága alapokmányának 36. cikkéből - amely ugyanezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése értelmében a Törvényszékre is alkalmazandó -, valamint a Törvényszék eljárási szabályzatának 117. cikkéből eredő indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozik (lásd ebben az értelemben: 2010. május 20-iGogos kontra Bizottság ítélet, C-583/08 P, EU:C:2010:287, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

51. Amennyiben a Bizottság arra hivatkozik, hogy a fellebbező nem jelölte meg, hogy melyek a megtámadott ítéletnek különösen a második jogalap második része által érintett pontjai, mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a fellebbezésből a jogilag megkövetelt módon kitűnik, hogy a második jogalap második-negyedik része egyrészt a megtámadott ítéletnek a pályázati eljárás nem átlátható jellegére alapított kifogásra vonatkozó 119-121. pontjára, másrészt pedig ezen ítéletnek az ezen eljárás hátrányosan megkülönböztető jellegére alapított kifogásra vonatkozó 122-134. pontjára irányul. Mivel a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék nem válaszolt bizonyos, általa a Törvényszék előtt előadott érvekre, nyilvánvalóan nem tudta pontosabban megjelölni a megtámadott ítélet azon pontjait, amelyekre a második jogalapjának második-negyedik része irányul.

52. E pontosítást követően emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Törvényszéknek a határozatok indokolására vonatkozó kötelezettsége nem kötelezi a Törvényszéket arra, hogy olyan magyarázatot adjon, amely egyenként és kimerítően követi a felek által előadott összes érvet. Az indokolás tehát lehet hallgatólagos is, amennyiben lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy megismerjék érvelésük Törvényszék általi elutasításának okait, és a Bíróság számára, hogy elegendő információval rendelkezzen ahhoz, hogy gyakorolni tudja felülvizsgálati jogkörét (2008. szeptember 9-iFIAMM és társai kontra Tanács és Bizottság ítélet, C-120/06 P és C-121/06 P, EU:C:2008:476, 96. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

53. A jelen ügyben először is a pályázati eljárás nem átlátható jellegére alapított kifogás Törvényszék általi vizsgálatát illetően meg kell állapítani, hogy a Törvényszék arra a megtámadott ítélet 119-121. pontjában csak nagyon tömören válaszolt.

54. Márpedig, amint arra a főtanácsnok az indítványának 52., 60., 61. és 65. pontjában rámutatott, a megtámadott ítélet e pontjai nem válaszolnak - még hallgatólagosan sem - a fellebbező által a második jogalap második-negyedik részében hivatkozott több érvre, amelyeket a fellebbező ténylegesen előadott a Törvényszék előtt, amint azt a Törvényszékhez benyújtott keresetlevelének olvasata is megerősíti, amely keresetlevél szerepel az elsőfokú eljárásnak a Bíróság eljárási szabályzata 167. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bíróságnak megküldött iratanyagában.

55. Közelebbről a jelen ítélet 36. pontjában említett azon érvről van szó, hogy a pályázati eljárás a határidőket illetően nem felelt meg az átláthatóságra vonatkozó követelményeknek, továbbá a jelen ítélet 38-40. és 42. pontjában említett érvekről.

56. Másodszor, a főtanácsnok indítványának 67. pontjában foglaltakhoz hasonlóan meg kell állapítani, hogy a megtámadott ítéletnek az ezen eljárás hátrányosan megkülönböztető jellegére alapított kifogásra vonatkozó 122-134. pontja egyáltalán nem válaszol - még hallgatólagosan sem - a fellebbezőnek a jelen ítélet 43. pontjában említett azon érveire, amelyeket a fellebbező a Törvényszék előtt előadott.

57. A fenti megfontolásokat nem kérdőjelezheti meg a Bizottság azon érve, miszerint a megtámadott ítélet 9. pontjában szereplő információk ellentmondanak legalábbis a fellebbező néhány olyan érvének, amelyekre a Törvényszék állítólag nem válaszolt. E tekintetben elegendő megjegyezni, hogy a megtámadott ítélet e pontja az ítéletnek a jogvita előzményeire vonatkozó részébe illeszkedik, és lényegében a végleges határozat (44)-(51) preambulumbekezdéséből kitűnő információkat foglalja össze. Ennélfogva nem tekinthető úgy, hogy az a Törvényszék által a fellebbező érveire adott választ tartalmazza.

58. E körülmények között a második jogalap második-negyedik részének helyt kell adni, és anélkül, hogy a második jogalap első részét, valamint a harmadik-hatodik jogalapot meg kellene vizsgálni, a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni annyiban, amennyiben abban a Törvényszék a második vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelmet elutasította.

A Törvényszékhez benyújtott keresetről

59. Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikke első bekezdésének második mondata értelmében a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet maga is érdemben eldöntheti, ha azt a per állása megengedi.

60. A jelen ügyben - figyelemmel különösen arra a körülményre, hogy a fellebbező által a T-353/15. sz. ügyben benyújtott megsemmisítés iránti kereset olyan jogalapokra épül, amelyek a Törvényszék előtt kontradiktórius vita tárgyát képezték, és amelyek vizsgálata nem igényel semmiféle további pervezető intézkedést vagy bizonyításfelvételt - a Bíróság úgy véli, hogy a per állása megengedi a jogvita eldöntését, továbbá hogy arról érdemben kell dönteni (lásd analógia útján: 2020. szeptember 8-iBizottság és Tanács kontra Carreras Sequeros és társai ítélet, C-119/19 P és C-126/19 P, EU:C:2020:676, 130. pont) az előtte még folyamatban lévő jogvita keretein belül, azaz a második vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelemről érdemben kell határoznia (lásd ebben az értelemben: 2008. július 1-jei Chronopost és La Poste kontra UFEX és társai ítélet, C-341/06 P és C-342/06 P, EU:C:2008:375, 134. pont).

61. Emlékeztetni kell arra, hogy a második vitatott határozat a 659/1999 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésén alapuló, kifogást nem emelő határozat, amelynek jogszerűsége attól függ, hogy a bejelentett intézkedés előzetes vizsgálati szakaszában a Bizottság rendelkezésére álló információk és bizonyítékok értékelésének objektív módon kétségeket kellett volna-e ébresztenie ezen intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban (2020. szeptember 3-iVereniging tot Behoud van Natuurmonumenten in Nederland és társai kontra Bizottság ítélet, C-817/18 P, EU:C:2020:637, 80. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

62. Mivel az ilyen kétségek olyan hivatalos vizsgálati eljárás megindításához kell, hogy vezessenek, amelyben a 659/1999 rendelet 1. cikkének h) pontjában meghatározott érdekelt felek is részt vehetnek, úgy kell tekinteni, hogy az ilyen határozat az ez utóbbi rendelkezés értelmében vett minden érdekelt felet közvetlenül és személyében érinti. Az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésében és a 659/1999 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárási garanciák kedvezményezettjei ugyanis e garanciák tiszteletben tartását csak akkor tudják érvényesíteni, ha lehetőségük van arra, hogy a kifogást nem emelő határozatot az uniós bíróság előtt megtámadják (2011. május 24-iBizottság kontra Kronoply és Kronotex ítélet, C-83/09 P, EU:C:2011:341, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

63. A jelen ügyben meg kell állapítani - amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 70. pontjában tette -, hogy a fellebbező, mivel a végső szakaszig cselekvően részt vett a pályázati eljárásban, és mivel ezzel összefüggésben panaszt nyújtott be a Bizottsághoz, bizonyította az érintett piacokra való belépésre irányuló komoly szándékát, és ennélfogva azt, hogy a Capricorn potenciális versenytársa minőséggel rendelkezik, amely utóbbi társaság e panasz szerint állítólag olyan állami támogatásban részesült, amelynek fennállását a Bizottság a második vitatott határozatban elutasította. Ennélfogva e határozatot illetően el kell ismerni a fellebbező érdekelt fél minőségét.

64. A Törvényszék előtti keresetének alátámasztására a fellebbező öt jogalapra hivatkozott, amelyek közül az elsőt az állami támogatás fogalmának téves értelmezésére, a másodikat, amely csak az első vitatott határozatra vonatkozik, a gazdasági folytonosság elvének téves értelmezésére, a harmadikat az értékesítési eljárás folytatásának figyelmen kívül hagyására, a negyediket az eljárási jogainak megsértésére, az ötödiket pedig az indokolási kötelezettség megsértésére alapította.

65. Elsőként a negyedik jogalapot kell megvizsgálni.

A felek érvelése

66. Negyedik jogalapjával a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Bizottság a második vitatott határozatot a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nélkül hozta meg, noha már a kezdeti vizsgálat komoly nehézségeket tárt fel. Először is a Bizottság több alkalommal is elhalasztotta határozatának meghozatalát. Másodszor nem végezte el a ténykérdések kimerítő vizsgálatát, és elmulasztotta megvizsgálni az ügy több döntő aspektusát is. Harmadszor a fellebbező érveire adott válaszában következetlennek mutatkozott. Negyedszer nem alkalmazta helyesen az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését és a többi alkalmazandó rendelkezést, és nem adott megfelelő indokolást.

67. A fellebbező különösen azt kifogásolja, hogy a Bizottság nem értékelte megfelelően a Capricorn által benyújtott finanszírozási kötelezettségvállalás jellegét és a Capricorn tulajdonosának pénzügyi stabilitását. A fellebbező szerint a Capricorn már a pályázati eljárás kezdetétől fogva jelentős finanszírozási problémákkal küzdött, és az általa benyújtott ajánlat finanszírozása messze nem volt garantálva. A fellebbező 2014. április 10-i panaszában, valamint 2014. május 19-i és június 16-i kiegészítő levelében ismertette aggodalmait a Capricorn pénzügyi megbízhatóságát illetően. Ezt követően kiderült, hogy 2014 augusztusában el kellett halasztani a vételár második részletének megfizetését, és a Capricorn tulajdonosának biztosítékokat kellett nyújtania az eladók javára.

68. A Deutsche Bank 2014. március 10-i levele ugyanis, amely segítette a Capricorn ajánlatát, egyszerű szándéknyilatkozat volt, és ezenkívül érvényét is vesztette, és azt a Deutsche Bank néhány héttel később visszavonta. A koblenzi (Németország) ügyészség a fellebbező ügyvédeihez intézett 2015. április 15-i levelében a Deutsche Bank 2014. március 10-i levelének elemzését követően megerősítette, hogy e levél valóban nem kötelező erejű.

69. A Bizottság erre azt válaszolja, hogy nem bizonyítja komoly nehézségek fennállását az, hogy a Bizottság módosította a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását mellőző határozat meghozatala tekintetében általa kitűzött időpontot. Ezenkívül a fellebbező nem állítja, hogy a végleges határozat meghozatala időpontjának állítólagos elhalasztásait a Bizottság kiegészítő információkérései okozták.

70. A Deutsche Bank 2014. március 10-i levelét illetően a Bizottság hangsúlyozza, hogy e levél finanszírozási kötelezettségvállalást tartalmaz, amint azt a német hatóságok is megerősítették. A Bizottság elvégezte az említett levélre vonatkozó saját elemzését, és megállapította, hogy abból egyértelműen kitűnik, hogy a Deutsche Bank kész volt 45 millió euró összegű kölcsönt nyújtani a Capricornnak. Kétségtelen, hogy ugyanezen levél a végén a felelősség hiányára vonatkozó kikötést is tartalmaz, azonban az a "feltételek listájára" vonatkozik, mivel a pontos feltételek változhattak. Ezeket a feltételeket a finanszírozási megállapodás aláírásának és hatálybalépésének időpontjában felül kellett vizsgálni.

71. A Bizottság hozzáteszi, hogy a Nürburgring felszámolója és a hitelezők bizottsága többek között a Deutsche Bank 2014. március 10-i levele alapján úgy ítélte meg, hogy a Capricorn nyújtotta be a legjobb finanszírozási garanciát tartalmazó legkedvezőbb ajánlatot. Ami a koblenzi ügyészségnek a fellebbező által hivatkozott levelét illeti, az a végleges határozat meghozatalát követően keletkezett, és nem róható fel a Bizottságnak, hogy azt nem vette figyelembe.

72. Végül a Bizottság hangsúlyozza, hogy vizsgálata a kelleténél jóval gondosabb volt, mivel az érintett tagállam hatóságai által hozzá intézett nyilatkozatok nem tartalmaztak semmilyen olyan belső inkoherenciát, amely alaposabb vizsgálatot igényelt volna, a fellebbező által megfogalmazott panaszok pedig csupán spekulációkra és bizonyítékokkal alá nem támasztott állításokra korlátozódtak.

A Bíróság álláspontja

73. Rá kell mutatni arra, hogy a Capricorn részére a Nürburgring eszközeinek megszerzése során nyújtott jogellenes támogatás fennállásának kizárásához a Bizottságnak meg kellett győződnie arról, hogy e felvásárlásra a piaci árnak megfelelő áron került sor, ami akkor valósul meg, ha megerősíthető, hogy a pályázati eljárás nyílt, átlátható, valamint hátrányos megkülönböztetéstől és feltételektől mentes volt.

74. Amint az a végleges határozat (48) preambulumbekezdéséből kitűnik, a Nürburgring eszközei vevőjének kiválasztása során figyelembe vett tényezők egyike az ajánlat finanszírozásának garantálása volt.

75. Amint ugyanis a végleges határozat (272) preambulumbekezdéséből kitűnik, a fellebbező ajánlatát, amely a Capricorn által ajánlottnál magasabb vételárat ajánlott, finanszírozási igazolás hiányában elutasították.

76. A végleges határozat (273) preambulumbekezdése szerint csak két ajánlatot tekintettek garantált finanszírozással rendelkezőnek, mégpedig a Capricorn és egy másik ajánlattevő ajánlatát. Mivel mind az e másik ajánlattevő rendelkezésére álló garantált finanszírozás összege, mind pedig az általa ajánlott vételár alacsonyabb volt a Capricorn ajánlatánál, végül ez utóbbi ajánlatát fogadták el.

77. Ebből következik, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy tévesen állapították meg, hogy a Capricorn az ajánlatát illetően garantált finanszírozással rendelkezik, holott valójában nem ez volt a helyzet, e körülmény megkérdőjelezheti többek között a pályázati eljárás hátrányos megkülönböztetéstől mentes jellegét, mivel alkalmas lenne annak bizonyítására, hogy a Capricorn kedvező bánásmódban részesült, mivel a fellebbező ajánlatával ellentétben a Capricorn ajánlatát nem utasították el.

78. Ennélfogva a Capricorn ajánlata finanszírozásának garantált jellegével kapcsolatos kétségek fennállása esetén, amelyeket nem lehetett eloszlatni, a Bizottság köteles lett volna megindítani a hivatalos vizsgálati eljárást, és nem hozhatott volna kifogást nem emelő határozatot, mint amilyen a második vitatott határozat.

79. Meg kell állapítani, hogy a fellebbező által hivatkozott körülmények ilyen kétségek fennállását bizonyítják.

80. Először is, amint arra a fellebbező hivatkozik, a Bizottság nem tekinthette volna úgy, hogy a Deutsche Bank 2014. március 10-i levele kötelező finanszírozási kötelezettségvállalást tartalmaz.

81. A Deutsche Bank 2014. március 10-i levelének olvasatából ugyanis kitűnik - amint e levelet a Bizottság a Törvényszékhez benyújtotta, és amint az az elsőfokú eljárás iratanyagában szerepel -, hogy e levél az első oldalon világos tájékoztatást tartalmaz, miszerint az e levélben foglalt "kötelezettségvállalás" többek között a "feltételek listájában" kifejtett feltételektől függ, amelyet az említett levélhez A. mellékletként csatoltak.

82. Márpedig e melléklet a végén egy "fontos tájékoztatást" tartalmaz, amely többek között kimondja, hogy "a feltételek jelen listája csak megtárgyalás céljából készült, és semmilyen kötelező jogi erővel nem bír közöttünk [...] Következésképpen nem vállalunk felelősséget semmilyen közvetlen, ezt követően bekövetkező vagy egyéb olyan veszteségért, amely abból ered, hogy e levélre támaszkodtak".

83. E megjegyzésekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a Deutsche Bank 2014. március 10-i levele az azt kibocsátó bankkal szemben nem kívánt kötelező finanszírozási kötelezettséget keletkeztetni a Capricorn javára.

84. E megállapítást végül az e levél 5. oldalának 9. pontjában szereplő, "Alkalmazandó jog és joghatóság" című megjegyzés is alátámasztja, amely az említett levélből eredő "bármely esetleges szerződésen kívüli kötelmi viszonyra" utal anélkül, hogy szerződéses kötelezettségre hivatkozna, éppen azért, mert ugyanezen levél nem kívánt ilyen kötelezettségeket keletkeztetni.

85. Másodszor, a végleges határozat 79. lábjegyzetéből kitűnik, hogy a Capricorn a vételár második részletét nem fizette meg az előírt határidőn belül, valamint hogy a Nürburgring felszámolója, az eladók és a Capricorn által 2014. augusztus 13-án kötött megállapodásban e részlet megfizetését későbbi időpontra halasztották a Capricorn által fizetendő késedelmi kamatok és további biztosítékok nyújtása ellenében. Márpedig, ha a Capricorn ajánlatának finanszírozása valóban garantált lett volna, e társaság - logikusan - meg tudta volna fizetni a vételár második részletét az előírt határidőn belül, és nem kellett volna tárgyalásokat folytatnia e részlet fizetésének elhalasztásáról.

86. Következésképpen anélkül, hogy a negyedik jogalapon felül szükséges lenne megvizsgálni a fellebbező által a keresetének alátámasztása érdekében felhozott többi jogalapot, meg kell állapítani, hogy azon kérdés értékelése, hogy a Nürburgring eszközeinek a Capricorn részére történő értékesítése azzal járt-e, hogy e társaságnak a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatást nyújtottak, a 659/1999 rendelet 4. cikke értelmében vett olyan kétségeket vetett fel, amelyeknek arra kellett volna indítaniuk a Bizottságot, hogy indítsa meg az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást.

87. Ennélfogva a keresetnek helyt kell adni, és a második vitatott határozatot meg kell semmisíteni.

A költségekről

88. Az eljárási szabályzat 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, vagy ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.

89. Az eljárási szabályzat 138. cikke (3) bekezdésének első mondata szerint, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, részleges pervesztesség esetén mindegyik fél maga viseli saját költségeit.

90. A jelen ügyben ez utóbbi rendelkezést kell alkalmazni, mivel a fellebbezést el kell utasítani annyiban, amennyiben az a megtámadott ítélet azon részére vonatkozik, amelyben a Törvényszék elutasította az első vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelmet, de a fellebbezésnek helyt kell adni annyiban, amennyiben az ezen ítélet azon részére vonatkozik, amelyben a Törvényszék elutasította a második vitatott határozat megsemmisítése iránti kérelmet, és a Bíróság e határozatot megsemmisíti.

91. Következésképpen úgy kell határozni, hogy a felek maguk viselik saját költségeiket.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság az Európai Unió Törvényszéke 2019. június 19-iNeXovation kontra Bizottság ítéletét (T-353/15, EU:T:2019:434) hatályon kívül helyezi annyiban, amennyiben ezen ítéletben az Európai Unió Törvényszéke elutasította a Németország által a Nürburgring javára végrehajtott SA.31550 (2012/C) (korábbi 2012/NN) számú állami támogatásról szóló, 2014. október 1-jei (EU) 2016/151 bizottsági határozat 1. cikke utolsó franciabekezdésének megsemmisítése iránti kérelmet.

2) A Bíróság a fellebbezést az ezt meghaladó részében elutasítja.

3) A Bíróság a Németország által a Nürburgring javára végrehajtott SA.31550 (2012/C) (korábbi 2012/NN) számú állami támogatásról szóló, 2014. október 1-jei (EU) 2016/151 bizottsági határozat 1. cikkének utolsó franciabekezdését megsemmisíti.

4) A NeXovation Inc. és az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.