A Debreceni Ítélőtábla Pf.20597/2011/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 84. §, 87. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 28. §, 339. §, 349. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.597/2011/7. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. ... (Dr. ... Ügyvédi Iroda, cím) pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - Dr. ... főosztályvezető ügyintézése mellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (cím) által képviselt Magyar Állam alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5.P.21.105/2011/5. sorszám alatt hozott ítélete ellen a felperes által 8. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperes pártfogó ügyvédjének díját az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felperes haszonélvezeti vevője volt a P., P. u. 5. szám alatti, a P.-i N. Mgtsz-től megvásárolt ingatlannak. A felperes és az állagvevők által hibás teljesítés miatt indított perben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság jogerős 3.Pf.20.658/1995/2. sorszámú ítéletében kötelezte az eladó jogutódját a hibák kijavítására.

A kijavítás nem történt meg, emiatt a felülépítményeket a vevők nem tudták hasznosítani, ezért pert indítottak a bérleti díj mértékével megegyező, 1 920 000 forint elmaradt vagyoni előny megfizetése iránt. A Püspökladányi Városi Bíróság 3.P.20.158/2001/54. sorszámú ítéletével kötelezte az eladó jogutódját a felperes javára 114 840 forint és kamatai megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Pf.21.629/2003/4. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság Pfv.E.21.091/2004/2. számú végzésével elutasította.

A felperes arra hivatkozva, hogy az elmaradt haszon megtérítése iránti perben meghozott ítéletek hibás szakvéleményen alapultak, újabb keresetében 1 920 000 forint kár megfizetésére kérte kötelezni a Püspökladányi Városi Bíróságot, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságot és a Legfelsőbb Bíróságot. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a pert a Püspökladányi Városi Bírósággal szemben végzéssel megszüntette, a 8.P.20.802/2009/16. sorszám alatt hozott ítéletében a keresetet a felperes követelésének az elévülésére hivatkozással elutasította. Az ítéletet az érdemet illetően a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.292/2010/6. sorszámú ítéletében helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperes Magyar Államot bírósági jogkörben okozott kárként 1 969 200 forint megfizetésére kérte kötelezni. Indokai szerint a kárát a pereiben korábban eljárt bírók, valamint az általuk kirendelt igazságügyi szakértők okozták nem megfelelő döntéseikkel, illetve véleményeikkel. A kárigénye 1 920 000 forint erejéig a Püspökladányi Városi Bíróság előtt 3.P.20.158/2001. szám alatt folyamatban volt perben érvényesített követelés, 30 000 forint igazságügyi szakértői díj, és a felszámoló részére a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala által jogtalanul átutalt 19 200 forint regisztrációs díj. Hivatkozott arra is a felperes, hogy a bíróságok elleni kártérítési pert elévülés miatt veszítette el, mert elévülési időn belül a jogi segítségnyújtó szolgálat határozata alapján az ügyvédek a keresetlevél benyújtását nem vállalták.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását azzal az indokkal kérte, hogy a Magyar Állam, mint önálló polgári jogi jogalany jogszabályi rendelkezés hiányában nem felel egyetlen szerve vagy szervezete, így az igazságszolgáltatást végző bíróságok esetleges kárt okozó tevékenységéért vagy mulasztásáért sem.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése, a 349. §-ának (1) és (3) bekezdése, valamint a 28. §-ának (1) bekezdése felhívásával megállapította, hogy a felek között kártérítési jogviszony nem áll fenn, mivel a sérelmezett eljárásban az állam közvetlenül nem vett részt, és nincs olyan jogszabály, amely a felelősségét a bíróság jogellenes magatartásáért a hivatkozott tényállás alapján megállapítaná.