A Fővárosi Törvényszék K.33370/2007/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FELÜGYELETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 151. §, 153. §, 169. §, 1999. évi CXXIV. törvény (Psztv.) 4. §] Bíró: Huber Gábor

A Magyar Köztársaság nevében

dr. Fóris Ferenc ügyvéd (cím) által képviselt felperes (cím)

dr. Orosz V. Sándor ügyvéd (cím) általános meghatalmazott (21/2001) által képviselt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (cím) alperes

ellen felügyeleti jogkörben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében

a Fővárosi Bíróság meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint le nem rótt kereseti eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Fővárosi Bíróságon három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

INDOKOLÁS

Felperes 2007. február 9.-én bejelentést intézett alpereshez, melyben előadta, hogy két ..., közös tulajdonban álló termőföld ingatlan megvásárlásához hitelfelvételi tárgyalásokat folytatott 2003-ban a I.bankkal, illetve annak jogutódjával az II. Bankkal (Bank). Felperes állította, hogy a Bank ... utcai fiókvezetője, ... a felperes banktitkát képező információkat az ugyanezen bankfiókban működő, ... Kft. ügyvezetőinek (..., ..., ...) átadta, utóbbi személyek pedig - felhasználva a tudomásukra jutott információt - megvásárolták a ... telkeket. Sérelmezte felperes azt a gyakorlatot, hogy gépjármű vásárláshoz hitellevelek forgalmazásával foglalkozó ... Kft. a bankfiókban működött, illetve azt, hogy ... és ... "..." logót viselő névjegykártyát használtak.

Felperes a perbeli ügy kapcsán büntető- és polgári eljárásokat is kezdeményezett.

Alperes a bejelentés alapján felügyeleti ellenőrzést tartott, melynek során ügyfélként hallgatta meg az ... Bank Nyrt. jogi képviselőjét, ..., ..., .... Tanúként hallgatta meg felperest, ..., továbbá a Bank volt belső ellenőrét, hitelezési főosztály vezetőjét, és a ... ingatlanok tulajdonosainak képviselőit. Alperes bankfiókban helyszíni ellenőrzést is tartott.

2007. június 2.-én hozott I-PJ-73/2007. sz. határozatával alperes az eljárást intézkedés alkalmazása nélkül megszüntette.

Az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 50.§ (1)-(2) bekezdés, 55.§ rendelkezéseire, a I.bank 1.2.1.-17/3-2003.06-ü. szabályzatára utalva, és a bizonyítási eljárás eredményét értékelve megállapította, hogy felperes a hitelkérelem benyújtására vonatkozó állítását nem tudta igazolni, a kérdéses időszakban ún. cenzúrakönyv (iktatókönyv) vezetési kötelezettség nem volt a bankfiókokban, a hitelkérelmeket elektronikusan rögzítették; e rendszerben a felperes hitekérelmére nézve nem volt adat, nem bizonyítható a banktitoksértés.

A helyszíni ellenőrzésre utalva megállapította, hogy utólag nem rekonstruálható a banki ügyféltér és a ... Kft. számára fenntartott helyiség állapota. A ... Kft. és I.bank Leasig Rt. között létrejött vállalkozási szerződésre utalva megállapította, hogy a Kft. ügyvezetőinek névjegykártyáján az II. Leasing logó használata jogszerű volt.

Alperes a felperest az ellenőrzés során ügyfélnek nem tekintette, az eljárás során meghallgatott tanúk vallomásait tartalmazó jegyzőkönyveket zárt iratként terjesztette a bírósághoz.

Felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a határozat megváltoztatásával a Bankkal szemben a Hpt. 169.§ (1) bekezdés, 153.§ (1) bekezdés a.) pont 1. alpont, 151.§ (2) bekezdés j.) pont, 153.§ (2) bekezdés b.) pont 3. alpont, ...lal szemben pedig a Hpt. 153.§ (1) bekezdés e.) pont alkalmazását kérte, perköltséget igényelt.

Álláspontja szerint alperes a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50.§ (1) és (6) bekezdését, a 72.§ (1) bekezdés eb.) pontját megsértette, a banktitoksértés vizsgálatakor a Hpt. 50.§ (1)-(2) bekezdés és 55.§ (1)-(3) bekezdéseit tévesen értelmezte, a cenzúrakönyv és a névjegyhasználat tekintetében pedig a Ket. 72.§ (1) bekezdés ef.) pontját sértette meg.

Álláspontja szerint irreleváns, hogy felperes nyújtott-e be hitelkérelmet, mert a banktitoksértés megállapíthatóságának az nem feltétele. Elemezte azokat a körülményeket, melyeket álláspontja szerint az alperes figyelmen kívül hagyott (soron kívüli földhivatali eljárás iránti kérelem, az alperes által meghallgatott illetve meg nem hallgatott személyek büntetőeljárás során tett vallomásainak összevetése, kiemelve ..., ..., ... vallomásait, az internetes hirdetés vonatkozásait). Álláspontja szerint a banktitoksértést ... követte el.

A cenzúrakönyv kapcsán szintén más (büntető)eljárásokban tett nyilatkozatokra hivatkozva állította, hogy ilyen lajstromnak léteznie kellett.

A névjegyhasználattal összefüggésben alperes korábbi döntésére hivatkozott.

Indítványozta felperes tanúk szembesítését, a ... által hivatkozott gazdasági társaság munkavállalói adatainak, a Bank 2003. augusztusban hatályos belső szabályzatának, és a belső ellenőrzés 2003. évi jelentéseinek beszerzését. Indítványozta a cenzúrakönyvért felelős személyek és ... tanúkénti meghallgatását.

A kereshetőségi joga tekintetében előadta, hogy az 1999. évi CXXIV. törvény (Psztv.) 11/D.§ alapján a közigazgatási eljárásban ügyfél volt, illetve ezen jogállás megillette. E körben hivatkozott a meghallgatásáról felvett jegyzőkönyv tájékoztató részére.

Előadta, hogy a Pp. 327.§ (1) bekezdés b.) pont is megalapozza kereshetőségi jogát. Kiemelte, hogy érdeke annak megismerése, hogy megsértették-e banktitkát (Hpt. 50.§, 55.§ (1)-(3) bekezdés), illetve hogy ezen jogának megsértése megállapításra kerüljön. Hangsúlyozta, hogy a határozat saját banktitkára vonatkozó megállapításokat tartalmaz; a büntető- és polgári jogi vonatkozások a közigazgatási eljárásban nem relevánsak. Előadta, hogy alperes nem általános vizsgálatot folytatott, hanem egyedi ügyet, a határozat is kézbesítésre került a felperes részére. Álláspontja szerint az eljárási jogszabályból állapítható meg, hogy milyen jogi érdekeltséget kell igazolni a kereshetőséghez.

Előadta, hogy az alperes által megállapított tényállás a büntető- és polgári eljárásokban is új tényállást teremtene, megkönnyítve azokban a bizonyítást.

A cenzúrakönyv létezése/eltűnése kérdésében kereshetőségi jogát az 1992. évi LXVIII. törvény (Avtv.) 10.§ -ra alapította. Álláspontja szerint az alperes arra a téves következtetésre jutott, hogy a felperes adatbiztonsághoz való joga nem sérült.

A ... Kft. bankfiók területén való működésével kapcsolatban kereshetőségi jogát a banktitoksértéssel összefüggésben jelölte meg, mert álláspontja szerint a jogsértés is ezzel összefüggésben következett be, jogos érdeke, hogy bank ügyfélterében ne működhessen olyan személy, akivel látszólag a bank alkalmazott megoszthatja az ügyfél banktitkát.