A Budapest Környéki Törvényszék P.20971/2006/8. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 177. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 301. §, 392. §, 1993. évi X. törvény (Termékfelelősségi tv.) 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Csordás Csilla

Pest Megyei Bíróság

13.P.20.971/2006/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Dr. Rácz György ügyvéd (fél címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - Dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Jean Kornél ügyvéd által képviselt alperes ellen 10.126.037.- Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.126.037. (tízmillió.egyszázhuszonhatezer-harminchét) Ft-ot és ennek az összegnek 2004. december 6. napjától a megfizetés napjáig járó évi 10 %-os késedelmi kamatát és 720.000.- (hétszázhúszezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi továbbá az alperest, hogy fizessen meg külön felhívásra 607.560. (hatszázhétezer-ötszázhatvan) forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban, ennél a bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni, amit a Fővárosi Ítélőtábla bírál el. A másodfokú bíróság tárgyalás tartása nélkül dönt a fellebbezés tárgyában, amennyiben a felek egyezően ezt kérik vagy fellebbezésük kizárólag a teljesítési határidőre, a késedelmi kamatra, a perköltségre, a le nem rótt illetékre vagy az ítélet indokolására vonatkozik és tárgyalás megtartását nem kérik.

I n d o k o l á s :

A felperes családi ház építésbe kezdett a tulajdonában lévő ... szám alatti ... helyrajzi számú ingatlanon.

Az építkezéshez a I.rendű alperes neve alperesi jogelőd által gyártott Budatherm 30 elnevezésű téglát vásárolt.

A megvett, 35 raklapra csomagolt, 2520 darab tégla összesen 544.495.- Ft vételárát 2004. augusztus 10-én az ... szám alatti székhelyű ... Kft-nek fizette be, amely a téglát forgalmazta. Az akkor kiadott készpénzfizetési számlán a felperes ismerősét, ...-t, tüntették fel vevőként.

A számla és a szállítójegy bemutatása után a megvett téglát az alperesi jogelőd ...i üzemében adták ki a felperesnek, aki onnan szállíttatta el az építkezés helyszínére.

Az építkezés házilagos kivitelezésű volt. A falazást a felperes és M. Z. végezte. Az utóbbi személy kőműves szakképzettségű, aki 1992-ben szerzett képesítést. A perbelit megelőzően számos építkezésen dolgozott kőművesként.

Az építkezés során sem a felperes, sem M. Z., sem Sz. I. műszaki ellenőr nem észlelte, hogy a téglák hibásak lennének. A téglákat ezért további minőség-ellenőrzés nélkül beépítették.

Az épület 2004 őszén már tető alatt állt. Ezután felvitték a külső alapvakolatot, majd a nyílászárók behelyezése után hozzákezdtek a belső vakoláshoz. Ezt a munkát a garázsban kezdték, ahol a belső fal vakolását követően a téglák egy része "kirózsásodott". Ez azt jelenti, hogy a vakolat megrepedt, egy része lehullott és az alatta lévő tégla felülete levált. Ezt észlelve M. Z. beleütéssel vizsgálta a téglák szilárdságát és azt tapasztalta, hogy a külső keményebb réteg mögött nem voltak megfelelően kiégetve, és az abban lévő agyag elmorzsolódott. Szólt a felperesnek is, hogy vizsgáltassa meg a téglát, mert nem megfelelő a minősége.

A felperes felvette a gyártóval a kapcsolatot, amelynek két minőségi ellenőre 2004. november 10-én a helyszínen vizsgálta meg a téglákat. Az akkor kiállított minőségi reklamációs jegyzőkönyvben első osztályúnak tüntették fel a tégla minőségi besorolását.

Az ellenőrök a beépített téglákat ütögették, vízzel locsolták, amelynek következtében azok egy része szétmállott. Arról tájékoztatták a felperest, hogy a téglák egy része hibás, mivel azokat nem megfelelően égették ki. Az általuk hibásnak vélt téglákat "X"-vel jelölték meg.

A felperes által megbízott B. Z. igazságügyi szakértő 2004. november 28-án tartott helyszíni szemlét. Az az év decemberi szakértői véleményben megállapította, hogy a beépített téglák 35-40 %-a vizesedés hatására elveszti szilárdságát és elporladva gyakorlatilag agyaggá oldódnak fel. Emiatt a falfelületek mintegy 35 %-át hibásnak minősítette. Véleménye szerint az épület elvárható 150 év élettartamát figyelembevéve a hiba gazdaságosan nem javítható ki, ezért az építmény elbontása indokolt.

A 2005. március 17-i kiegészítéssel a hibás téglák beépítésével okozott kár nagyságát 10.126.037.- Ft-ban határozta meg. A becslésnél abból indult ki, hogy a 103,09 m2 alapterületű épület a hiba jelentkezésekor 75 %-os volt és a négyzetméterenkénti bruttó bekerülési költsége 145.000.- Ft-ot tett ki. A óvatos kézi bontás költségeire 200.000.- Ft-ot számolt el, míg a bontott anyag elszállítására és lerakási díjára 315.000.- Ft-ot. Figyelembevette, hogy az építőanyagok mintegy 1.600.000.- Ft értékben továbbra is felhasználhatók.

Az alperes megbízásából K. Cs. építőmérnök és tartószerkezeti vezető tervező is készített egy statikai szakvéleményt 2004 novemberében. Abban azt állapította meg, hogy a nagymennyiségű selejtes tégla beépítése miatt az épület tartószerkezetei "erősen kérdésesek". Ezért ő is a falazat visszabontását javasolta és új, jó minőségű téglával történő újrafalazást.

Rögzítette, hogy a kivitelezés megítélése nem képezte feladatát, de mégis rámutatott, hogy véleménye szerint a kivitelező nagyfokú figyelmetlensége is közrejátszott abban, hogy a hibás téglák beépítésre kerültek. Szerinte a téglák színéből, tapintásukból, felületi keménységéből, repedtes kongó hangjából fel lehetett volna ismerni a hibásakat, mivel azok lényegesen eltértek a jó minőségűektől. A hibás téglák vörösebb színűek, tapintásra pedig "sprődek".

Azt nem jegyezte fel, hogy 2004. novemberének melyik napján volt a helyszínen és ehhez képest melyik nap készítette el a szakértői véleményt. Ott tartózkodásakor nem látott "X"-vel megjelölt téglákat.

A bíróság a tényállást a perbe becsatol iratok, a felperes személyes előadása és a meghallgatott tanúk vallomása alapján állapította meg.