A Debreceni Törvényszék Mf.20331/2013/4. számú határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK

2.Mf.20.331/2013/4. szám

A ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Dr. Tamás - Dr. Gyüre Ügyvédi Iroda (Dr. Gyüre Csaba ügyvéd) által képviselt felperesnek - jogtanácsos által képviselt alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása és egyéb anyagi követelések iránt indított perében a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... számú ítélete ellen a felperes ... sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (Húszezer) Ft fellebbezési eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A felek között folyamatban lévő eljárásban a ... Bíróság ... számú a ... Megyei Bíróság ... számú ítéletét a ... Munkaügyi Bíróság ... számú ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyező és új eljárásra, új határozat hozatalára utasító végzése alapján a megismételt eljárásban a felperes keresetében a felmentés jogellenességének megállapítását, eredeti munkakörbe történő továbbfoglalkoztatását, elmaradt illetmény, egyéb járandóságok és 500.000 Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni alperest.

Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek nem vagyoni kártérítés címén 500.000 Ft tőkét és annak 2008. október 14. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 190.978 Ft perköltséget.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával alperes keresete szerinti marasztalását kérte.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.

A törvényszék erre vonatkozó alperesi fellebbezés hiányában az elsőfokú bíróság ítéletének marasztalásra vonatkozó részét a Pp.253.§ (3) bekezdése alapján nem érintette, míg a felperes fellebbezését nem találta alaposnak.

Az elsőfokú bíróság a per eldöntése szempontjából releváns tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetései is helytállóak, álláspontjának indokolásával a törvényszék maradéktalanul egyetértett, ezért a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a Pp.253.§ (2) bekezdés és 254.§ (3) bekezdése alapján helyes indokainál fogva helybenhagyta.

A törvényszék csak a fellebbezésben foglaltakra tekintettel hangsúlyozza az alábbiakat:

A felperes a megismételt eljárásban keresetét az alperes részéről megvalósuló rendeltetésellenes joggyakorlás körében tartotta fenn, és e körben kérte értékelni az alperes részéről megvalósuló zaklatást és megtorlást.

Az alperes rendeltetésellenes magatartását abban látta, hogy

- minősítése nem megfelelő megállapítással zárult,

- miután igazgatói pályázatával nem nyert az igazgató és helyettese a kollégákat ellene hangolta,

- a véleménynyilvánítását, jobbító szándékú megjegyzéseit figyelmen kívül hagyták,

- jogviszonya megszüntetésre került.

A joggyakorlás fontos szabálya, hogy a jogokat rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. A törvényben meghatározott jog gyakorlása is jogellenessé válik, ha annak célja más jogos érdekének csorbítása vagy ha az komoly érdek nélkül erre vezet.