1181/B/1990. AB határozat
a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvénynek az 1989. évi XV. törvény 9. §-ával megállapított 63/A.§ alkotmányellenessége utólagos megállapítására irányuló indítvány és megsemmisítésére irányuló kérelem vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata iránt kezdeményezett eljárásban meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvénynek az 1989. évi XV. törvény 9. §-ával megállapított 63/A.§ alkotmányellenessége utólagos megállapítására irányuló indítványt és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az 1989. évi XV. törvény 9. §-a értelmében a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) - 1989. július 1-jei hatállyal - a következő 63/A. §-val egészült ki:
A szövetkezet az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok keretei között, belső szabályzatában meghatározott mértékben azok részére, akik legalább 1988. december 31. óta a szövetkezettel tagsági viszonyban állnak, a szövetkezet vagyonából szövetkezeti üzletrészt - mezőgazdasági szövetkezetnél szövetkezeti vagyonrészt - juttathat, illetve az ilyen tagok közreműködését az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályban meghatározott más formában (a továbbiakban: szövetkezeti üzletrész) elismerheti.
A szövetkezeti üzletrész és az Szvt. 64/B. § szerinti ingyenes vagyonjegy összértéke első juttatáskor nem haladhatja meg az 1988. december 31-i mérleg szerinti szövetkezeti vagyon 50 %-át.
II.
Az indítványozók a fenti rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát és megsemmisítését kérték, ezenkívül "törvénymódosítási javaslattal" éltek, amely lehetőséget ad arra, hogy azok a volt szövetkezeti tagok, akik 1988. december 31. előtt tagsági viszonyukat megszüntették, de alkalmazottként folyamatosan továbbra is a szövetkezetnél dolgoznak, szintén részesülhessenek a juttatásból.
III.
A Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/A. §-a szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül.
Az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdése értelmében minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.
Az Alkotmánybíróságnak az 1989. évi XXXII. törvény 1. § b/ pontja alapján, a 30. § (1) bekezdés, valamint a 25. § (2) bekezdés rendelkezései figyelembevételével lefolytatott eljárásban, a rendelkezésre álló adatok alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felülvizsgálni kért jogszabályhely a fenti rendelkezésekbe ütközik-e.
IV.
1. A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében másként alakulnak
a/ a tag és a szövetkezet,
b/ a volt tag és a szövetkezet, valamint
c/ az alkalmazott és a szövetkezet vagyoni kapcsolatai.
A tag helyzete lényegesen eltér az alkalmazott helyzetétől (függetlenül attól, hogy az alkalmazott korábban tagja volt-e a szövetkezetnek, vagy sem). A szövetkezet tagja nem dolgozik szükségszerűen a szövetkezetben (pl. nem munkatípusú szövetkezet esetén), illetve a tag a munkavégzési viszonyon kívül szervezeti és vagyoni jogviszonyban áll a szövetkezettel. A tag a szövetkezetben végzett munkájáért - az alkalmazotthoz hasonlóan - bért kap, és csak a többletvagyoni szolgáltatásáért jár külön vagyoni részesedés.
A szövetkezet vagyona ugyanis a szövetkezet gazdasági tevékenységén túlmenően túlnyomóan a tagok részjegy-, és célrészjegy-, valamint apporthozzájárulásaiból tevődik össze. Éppen ezért indokolt, hogy ha a szövetkezet vagyona vagy egy része felosztásra kerül, abban azok részesülhessenek, akik hozzájárultak a szövetkezet vagyonához.
A vagyonnövekmény tagok számára juttatása az üzletrész, illetve az ingyenes vagyonjegy biztosításával történik.
Volt tag esetén az Sztv. 69. § alapján történő elszámolás biztosítja a vagyoni hozzájárulás visszatérítését. Ilyenkor kifizetésre kerül (a tagsági viszony megszűnése évére vonatkozó mérleg jóváhagyásától számított harminc napon belül) az év végi részesedés is, tehát a volt tag az általa bevitt értéken kívül a vagyonnövekményből is részesül.
Ezzel szemben az alkalmazottat csak munkavégzési kötelezettség terheli, munkájának ellenértéke a munkabér.
Az a személyi kör, amelyben a diszkrimináció esetleges alkotmányellenes volta értelmezhető, csak homogén lehet, így - az Alkotmánybíróság álláspontja szerint - diszkrimináció csak az azonos státusúak által alkotott körön belül, e csoport tagjai egymáshoz viszonyított helyzetére vonatkozó jogi szabályozás tekintetében vizsgálható. Nem jelent tiltott diszkriminációt a különböző státusú csoportok (a szövetkezeti tagok, volt tagok, illetve a szövetkezeti alkalmazottak!" jogállásának eltérő szabályozása, mivel ez az eltérés a különböző státus következménye.
A vizsgált rendelkezés nem sérti az Alkotmány 70/B. §-ában írt elvet sem, hiszen az alkalmazott a munkája mennyiségének megfelelő jövedelemhez - bér formájában - hozzájut.
A szövetkezeti önkormányzat egyébként dönthet akként, hogy az alkalmazottak is jegyezhessenek a tagokkal azonos feltételekkel célrészjegyet és nyújthassanak kölcsönt a szövetkezetnek. A közgyűlés ilyen tartalmú határozata - és a döntés alapszabályba felvétele - esetén az alkalmazottaknak a célrészjegy és a kölcsön után éppen olyan feltételekkel jár célrészjegy osztalék és kamat, mint a tagoknak.
Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezés nem eredményez alkotmányellenességet, ezért a jogszabályhely megsemmisítésére nincs lehetőség.
2. A jogszabálymódosítást célzó indítvánnyal kapcsolatban szükséges rögzíteni, hogy az Alkotmánybíróság jogszabálymódosító tevékenysége csupán arra korlátozódik, hogy jogszabály alkotmányellenes részét megsemmisíti.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a rendelkező rész szerint határozott.
Budapest, 1991. április 9.
Dr. Sólyom László s. k.
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.
előadó alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.
alkotmánybíró