1989. évi XV. törvény

a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról[1]

1. § A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 16. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) A szövetkezet megalakulását az alakuló közgyűléstől számított harminc napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető bíróságnak (a továbbiakban: cégbíróság). A szövetkezet a cégjegyzékbe való bejegyzéssel - az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal - jön létre. A bejegyzés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg.

(2) A cégbírósághoz intézett bejelentésnek tartalmaznia kell minden adatot, amelynek bejegyzését a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok előírják.

(3) A bejegyzett adatok nyilvántartását a változás megtörténtétől számított harminc napon belül a cégbíróságnak be kell jelenteni."

2. § Az Szvt. 33. §-ának (4) bekezdésében az "az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetője" szövegrész helyébe az "a közgyűlés" szövegrész lép.

3. § Az Szvt. 34. §-ának (1) bekezdésében az "oszthatatlan" szövegrész helyébe a "- ha a törvény kivételt nem tesz - részben oszthatatlan, részben a tagok között osztható" szövegrész lép.

4. §[2]

5. §[3]

6. §[4]

7. §[5]

8. § Az Szvt. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a (2)-(3) bekezdésben, valamint a külön törvényben meghatározott kivételekkel - az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint szövetkezeti célokra kell felhasználni."

9. §[6]

10. § Az Szvt. a következő 64/C. §-sal egészül ki:

"64/C. § (1) A szövetkezeti üzletrész után a tulajdonost osztalék illeti meg.

(2) A szövetkezeti üzletrész a szövetkezet tagjára átruházható, névreszóló, örökölhető értékpapír. Az örökös, illetőleg a kilépett, kizárt tag a szövetkezeti üzletrészét csak a szövetkezet tagjára vagy a szövetkezetre ruházhatja át. Ha az örökös nem természetes személy, az üzletrészt köteles felajánlani a szövetkezetnek.

(3) A szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok felhatalmazást kapnak arra, hogy lehetővé tegyék a szövetkezeti üzletrész nem tag természetes személy részére értékesítését a szövetkezet elővásárlási joga mellett.

(4) A szövetkezet közgyűlése-e törvény keretei között - a szövetkezeti tisztségviselők üzletrészére az általánostól eltérő feltételeket állapíthat meg.

(5) A szövetkezeti üzletrészek tulajdonosairól a szövetkezetnél nyilvántartást kell vezetni. A szövetkezeti üzletrészhez fűződő jogokat csak az gyakorolhatja, aki a nyilvántartás szerint az üzletrész tulajdonosa."

11. § Az Szvt. 69. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"69. § (1) Ha a tagsági viszony megszűnt, a volt taggal (örökösével) el kell számolni.

(2) A szövetkezeti üzletrész értékének kifizetésére a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetét kivéve - a volt tag (örököse) nem tarthat igényt.

(3) A volt tag (örökös) és a szövetkezet kölcsönös követelései - ha e törvény másként nem rendelkezik - a tagsági viszony megszűnése időpontjában válnak esedékessé.

(4) Az év végi részesedést és a részjegyet legkésőbb a tagsági viszony megszűnése évére vonatkozó mérleg jóváhagyásától számított harminc napon belül kell kifizetni.

(5) Kisszövetkezetben a vagyoni hozzájárulás kiadása - kivéve, ha a tag és a szövetkezet a hozzájárulás meghatározott időre történő visszahagyásában állapodik meg -az év végi mérleg jóváhagyásától számított harminc nap alatt esedékes."

12. § Az Szvt. 114. §-ának a) pontjában az "a szövetkezetek" szövegrész helyébe az "a szövetkezetek tekintetében a cégbíróság" szövegrész lép.

13. § Az Szvt. 115. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A szövetkezetekkel kapcsolatos állami törvényességi felügyeletre pedig a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni."

14. § Az Szvt. 116. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

(A szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok állapítják meg)

"továbbá a lakásszövetkezetek és a takarékszövetkezetek átalakulásának szabályait."

15. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 1989. július 1. napján lép hatályba - egyidejűleg hatályát veszti az Szvt. 53. §-ának (4) bekezdése, valamint 59. §-ának (3) bekezdése.

(2) E törvény 1. §-a, 2. §-a, 12. §-a és 13. §-a 1990. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti

a) az Szvt. 12. §-a (1) bekezdésének d) pontjából az "az alapszabály jóváhagyása és" szövegrész, 15. §-a, 47. §-ának (3) bekezdéséből az "az állami törvényességi felügyelete gyakorló szerv és a" szövegrész, 51. §-a, 113. §-a (1) bekezdése b) pontjából a "működése és" szövegrész, valamint (2) bekezdése, 115. §-ának (1) bekezdéséből a szövetkezetek feletti állami törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezések,

b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 40. §-ának (1) bekezdéséből az "az alapszabályt jóváhagyják és a" szövegrész, valamint 90. §-ából az "oszthatatlan" szövegrész,

c) a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtásáról szóló 30/1971. (X. 6.) Korm. rendelet 3. §-a, 25. §-a, 27. §-ának (2) bekezdéséből az "- az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv véleményének megszerzése után -" szövegrész, 44. §-a, 56. §-ának (1) és (3) bekezdése, valamint 57-63. §-ai,

d) az iskolai szövetkezetekről és az iskolai szövetkezeti csoportról 16/1986. (V. 16.) MT rendelet 26. §-ának (1) bekezdése.

(3) A szövetkezetek kötelesek alapszabályukat 1990. március 31-ig felülvizsgálni, e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani és az ezt követő harminc napon belül a cégbírósághoz, benyújtani.

(4) A törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Pesta László s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Soltészné Pádár Ilona s. k.,

az Országgyűlés jegyzője