A Győri Ítélőtábla Mf.30047/2022/8. számú határozata szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének megállapítása tárgyában. [2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 86. § (2) bek., 135. § (1) bek., 137. § (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 2:52. § (1) bek., (3) bek.] Bírók: Barna Sára, Bartus Erika, Mózsa Gábor

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a munkáltató bíróság jogszerű egészségügyi alkalmatlanságra alapított felmentéssel szünteti meg a bíró szolgálati jogviszonyát, a bíró személyiségi jogi jogsértés hiányában sérelemdíjat nem érvényesíthet a megszüntetésre tekintettel. Mivel a felperes által állított valótlan tartalmú tényállítást az alperes nem követte el, a felperes a jóhírnevének megsértése miatt szintén nem érvényesíthet sérelemdíjat.

Mivel a felperes a személyes adatainak megsértésével összefüggésben nem jelölte meg konkrétan, hogy az alperes mely intézkedésével és mely adatai tekintetében valósított meg személyiségi jogsértést, a sérelemdíj iránti igénye a személyes adatainak megsértésére hivatkozással sem alapos.

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.234/2015/30., Székesfehérvári Törvényszék Mf.20744/2016/96., Kúria Mfv.10499/2018/8., 3035/2021. (II. 10.) AB határozat, Győri Ítélőtábla Mf.30037/2021/28., Székesfehérvári Törvényszék M.70049/2022/18., *Győri Ítélőtábla Mf.30047/2022/8.*, Kúria Mfv.10049/2023/5., 3020/2024. (I. 12.) AB végzés

***********

Győri Ítélőtábla

Mf.V.30.047/2022/8.

A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Kamarás, Simonka és Szabó Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Simonka Csaba ügyvéd, cím9) által képviselt Felperes1 (cím3) felperesnek az OBH Jogi Képviseleti Osztály (eljáró ügyintéző: képviselő1 bíró, cím8) által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése miatti perében a Székesfehérvári Törvényszék 2022. május 31-én kelt 71.M.70.049/2022/18. számú ítéletével szemben a felperes 19. és 21. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes javára 13.400 (tizenháromezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélőtábla megállapítja, hogy 168.857 (százhatvannyolcezer-nyolcszázötvenhét) forint feljegyzett fellebbezési illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A másodfokú eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2001. november 1-jétől bírói szolgálati jogviszonyban állt, a Magyar Köztársaság Elnöke a 2015. április 20-án kelt IV-4/02217-2/2015. számú határozatával a felperest a bírói tisztsége ellátására egészségügyi okból történő tartósan alkalmatlanná válására tekintettel felmentette. A felperes az alperessel szemben keresettel élt, és kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az alperes jogellenesen szüntette meg a bírói szolgálati jogviszonyát, helyezze vissza bírói tisztségébe és kötelezze az alperest az ítélet jogerőre emelkedéséig járó elmaradt illetményének, egyéb járandóságának a megfizetésére. Ezen túlmenően a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 145. § (3) bekezdése alapján a szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben 2.110.717 forint sérelemdíj és ennek 2015. április 30-ától járó késedelmi kamata megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. A sérelemdíj iránti kereset vonatkozásában hivatkozott emberi méltóságának megsértésére, illetve arra, hogy az alperes a jogellenes megszüntetést alátámasztó elme- és érzelmi állapotára vonatkozó valótlan tartalmú orvosi iratokkal, a valótlan tartalomnak a munkáltató nevében eljáró személyek és mások általi megismerésével és a munkáltató általi ismertetésével, valamint ezen valótlan oknak a családi és jövőbeli munkakapcsolataira gyakorolt negatív hatásaival, továbbá azáltal, hogy meghallgatása nélkül került megszüntetésre a szolgálati jogviszonya, emberi méltóságát megsértette. Ezen túlmenően állította, hogy a felmentési eljárásban az alperes diszkriminációt valósított meg, valamint sérült a különleges személyes adataihoz fűződő személyiségi joga azzal, hogy az alperes elnöke a döntésével kikényszerítette a felperes kórházi kezelésére vonatkozó olyan adatait, amelyek a bírói tisztségének ellátását nem érintették. Ezen túlmenően a jóhírnevéhez és a tisztességhez fűződő személyiségi joga is sérült, mert egy átiratban az alperes azzal rágalmazta, hogy más nevére szóló hivatalos iratot jogosulatlanul felbontott.

[2] A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2.M.234/2015/30. számú közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes bírói szolgálati jogviszonyát, kötelezte az alperest a felperes bírói tisztségbe való visszahelyezésére, illetve a felmentését megelőző beosztásában történő foglalkoztatására.

[3] A másodfokú eljárásban a felperes a személyiségi jogi jogsértés tekintetében arra hivatkozott, hogy sérelemdíj igényét kizárólag a bírói szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése alapozza meg és e tekintetben egyéb ténybeli alapot nem jelölt meg.

[4] A Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2.Mf.20.744/2016/96. számú ítéletével az elsőfokú közbenső ítéletet részítéletnek tekintette, azt megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítéletet a Kúria az Mfv.I.10.499/2018/8. számú ítéletével hatályában fenntartotta, majd az Alkotmánybíróság a IV/1880-12/2019. számú határozatával megállapította, hogy a Kúria Mfv.I.10.499/2018/8. számú ítélete, valamint a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.744/2016/96. számú ítélete alaptörvény-ellenes és ezért azokat megsemmisítette.

[5] A Kúria Kpk.IV/39816/2021/3. számú határozata alapján lefolytatott másodfokú eljárásban a Győri Ítélőtábla az Mf.V.30.037/2021/28. számú részítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét részítéletnek tekintette, azt megváltoztatta és a felperes bírói szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésére vonatkozó keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában foglaltak szerint a felmentési ok valós, azaz az alperes eljárása és a felmentés olyan alaki, tartalmi hibában nem szenved, amelyek önmagukban megalapozzák a jogellenességet. Az ítélőtábla a másodfokú ítéletben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a sérelemdíj tekintetében folytatja.

[6] Az elsőfokú bíróság - figyelemmel arra, hogy a felperes a korábbiakban a per során a sérelemdíj iránti kereseti kérelme tekintetében ellentmondó nyilatkozatokat tett - felhívta a felperest, hogy nyilatkozzon, sérelemdíj iránti kereseti kérelmét mely tényekre alapítja, illetve jelölje meg e körben, hogy melyek voltak azok a munkáltatói magatartások, amelyek a személyiségi jogsértést okozták, valamint hogy az egyes munkáltatói magatartások mely személyiségi jogát sértették, továbbá fejtse ki a személyiségi jogsértés és a munkáltatói magatartás közötti okozati összefüggést is. A felhívásban foglaltak szerint a felperesnek a sérelemdíj összegszerűségét megalapozó tényeket is elő kellett adnia, illetve a tényállításait alátámasztó bizonyítási indítványait is elő kellett terjesztenie.