A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.234/2015/30. számú határozata szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének megállapítása tárgyában. Bírók: Csapó Zsuzsanna Anna, Makk Elemér, Pálfi Gabriella

Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.M.234/2015/30.

A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Kamarás, Simonka, és Szabó Ügyvédi Iroda (címe) képviselő Dr. Simonka Csaba ügyvéd által képviselt Dr. felperes neve(címe) felperesnek az OBH Jogi Képviselete Osztálya ( fél címe ) által képviselt alperes neve(címe ) alperes ellen szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult perében meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

megállapítja, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes bírói szolgálati jogviszonyát, ezért kötelezi az alperest, hogy a felperes 15 napon belül helyezze vissza a bírói tisztségébe és a felmentést megelőző beosztási helyen foglalkoztassa tovább.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Székesfehérvári Törvényszékhez címzett, de a jelen bíróságnál 3 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja, ha az első fokú bíróság ítéletét a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 251. §-ában, illetve a 252.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, ha a felek a fellebbezési határidő lejárta előtt azt közösen kérik, illetve ha a másodfokú bíróság megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A felperes 1997. június 16. napjától fogalmazói kinevezést kapott a Fővárosi Bírósághoz. 2000. március 1-től a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírósági titkárrá nevezték ki, majd 2001. november 1-től 2004. október 31. napjáig határozott időre a Pesti Központi Kerületi Bíróságra bírói munkakörbe nyert kinevezést. 2004. november 1. napjától kezdődően határozatlan időre nevezték ki bíróvá, majd 2012. április 1. napjától 2012. szeptember 30-ig kirendelés alapján a alperes neve Büntető Kollégiumában teljesített szolgálatot.

A felperes 2014. április 27-én kórházba került, kórházi kezelése 2014. május 16-ig tartott, majd azt követően 2014. július 15-ig adaptációs szabadságon volt. 2004. május 6-tól 2004. július 15-ig kereső képtelen állományban volt.

A alperes neve elnöke a 2014. augusztus 27-én kelt átiratában a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM.rendelet 7. § (1) bekezdése alapján soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatát rendelte el.

A alperes neve Elnöke ezt követően 2014. szeptember 10. napján kelt és a felperes által szeptember 11-én átvett átiratában felszólította, hogy a Bjt. 86. § (1) bekezdése értelmében bírói tisztségéről 30 napon belül mondjon le. Az intézkedés indokolása szerint a kezelő orvos véleménye alapján szellemi munkavégzésre alkalmas, a bírói munkakör betöltésére való alkalmasság elbírálása tekintetében azonban a foglalkozás - egészségügyi üzemorvos újabb pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését javasolta, amennyiben felszólítás ellenére nem mond le, úgy elrendeli a Bjt. 86.§ (2) bekezdése alapján a pályaalkalmassági vizsgálatát. A felperes 2015. szeptember 11-én úgy nyilatkozott, hogy a bírói tisztségéről nem kíván lemondani.

A alperes neve Elnöke a 2014. szeptember 23-án kelt és felperes által október 6-án átvett intézkedésében tájékoztatta arról, hogy a Bjt. 86. § (2) bekezdése alapján elrendelte a pályaalkalmassági vizsgálatát és értesítette, hogy annak elvégzésére a Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet Igazgatóját kérte fel. A soron kívüli pályaalkalmassági vizsgálatot a kijelölt vizsgáló bizottság 2014. október 28-án végzete el. A 2014. november 25-én kelt összefoglaló vélemény szerint a felperes "aktuálisan bírói tisztségének ellátására alkalmatlan", tekintettel az összefoglaló véleményben részletezett mentális állapotára.

Az elvégzett vizsgálatok alapján ugyanis megállapítható, hogy a felperes pályaalkalmasságát befolyásoló mentális zavar bizonytalan egyensúlyban lévő formájában szenved, ezen állapota a kevert személyiség zavar hátterén jött létre, melyet fokozott szenzitivitás, éretlen indulati élet, érzelmi labilitás és beilleszkedési nehezítettség, megküzdő készségei kimerülése, ennek következtében kialakult achting-out jellegű öndestruktív megnyilvánulások jellemeznek.

A véleménnyel szemben 2014. december 18-án a felperes jogorvoslattal élt, amelyben szakmai vélemény felülvizsgálatát és a pályaalkalmassági vizsgálatról készült szakmai vélemény megsemmisítését kérte.

A 2015. február 16-án kelt felülvizsgálati vélemény az összefoglaló véleményt szakmailag helytállónak és helyesnek tekintette.

A felperes 2015. március 2. napján kapta kézhez a alperes neve Elnökének 2015. február 24. napján kelt átiratát, amely egészségügyi alkalmatlanságának megállapítására figyelemmel javaslatot tett az Országos Bírói Hivatal Elnökének a felperes bírói tisztségéből 2015. március 24. napjával való felmentésére.

A Magyarország Köztársasági Elnöke 2015. április 20-án kelt IV-4/02217-2/2015.számú határozatával a felperest a bírói tisztség ellátására egészségügyi okból történő tartósan alkalmatlanná válására tekintettel 2015. április 30. napjával felmentette. A felmentésről a alperes neve Elnöke a 2015. április 21-én kelt és a felperes által április 30-án átvett intézkedésével tájékoztatta.

A felperes a törvényi határidőben nyújtotta be keresetét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, amelyben kérte annak megállapítását, hogy a bírói szolgálati viszonya jogellenesen került megszüntetésre és kérte, hogy a bíróság helyezze vissza bírói tisztségébe és ossza be a felmentését megelőző munkavégzési helyére a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető csoportjába bírónak. Kérte az ítélet jogerőre emelkedése napjáig járó elmaradt illetménye 2015. április 30. napjától az ítélet jogerőre emelkedése napjáig történő megfizetését, valamint évi cafetéria juttatás megfizetését is. A személyiségi jogsértés miatt 2 110 716 Ft sérelemdíj megfizetésére is igényt tartott. Az összes járandóság után 2015. április 30. napjától kamatigényt is előterjesztett.

Keresete indokaként arra hivatkozott, hogy az ISZKI Budapesti Intézete a pályaalkalmassági vizsgálatot az 1/1999. (I.18.) IM-EüM.együttes rendelet 8. § (1) bekezdésében írtak megsértésével végezte el, mivel nem nyilatkoztatták arról, hogy hajlandó-e a vizsgálatnak alávetni magát, illetőleg hozzájárul-e az egészségügyi és személyi adatainak megismeréséhez és kezeléséhez. A fentiek hiányában a vizsgálat eleve nem lett volna elvégezhető és önmagában jogszabálysértő, súlyosan sérti a személyiségi jogait. Emiatt nem alkalmas a hivatalos felhasználásra, ami újabb jogsértést jelentene.

Hivatkozása szerint a vizsgálat nem felelt meg a rendelet 3. § (1) bekezdésében írtaknak sem, mert nem terjedt ki a kompetenciák vizsgálatára. A vizsgálat eredményéről készült összefoglaló vélemény pedig nem felel meg az együttes rendelet 5.§ (4) bekezdésében írt jogszabályi követelményeknek. A 8. § (3) bekezdése szerint a vizsgálatot nem 20 napon belül végezték el, ennek alapján 2015. október 15-ig be kellett volna fejezni, s helyette csak október 28-án fejezték azt be.